Érkezhetett a Marsról a földi élet?

← ElőzőOldal 3 / 3

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#33
hat a fizika es a kemia eleg bonyolult rendszert alkot, erre a kettore epul a biologia. Viszont a kemia talcan kinalja a szervers vegyuletek kialakulasat, olyan menyisegben, hogy eszunk nincs hozza. Itt szerintem tenyleg az tortent mint a majmos hasonlatban. vagyis valamelyik tocsaban a molekulak osszealltak onszervezo onfentarto kemia rendszerre. A majom bepotyogte Shakespeare ossszes miuveit.

#32
A feltételezések nem a tudomány alapjai, inkább mozgatórugói. Minden ma ismert törvény valaha feltételezés volt, amíg be nem bizonyították, vagy nem cáfolták.

Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)

#31
A feltételezés a tudomány része, a kutatás úgy kezdõdik, hogy feltételezünk valami a világról. A hipotézis = megalapozott feltételezés, amit aztán követ a kutatás, és utána az elmélet, vagyis a tények leírása... OMG.

#30
"Erdemes hipoteziseket alkotni. Ez a tudomany alapja." - egy fenét. A hipotézis nem más, mint feltételezés. Ez maximum a scifinek, vagy más hasonlónak lehet az alapja, nem a tudománynak. A tudománynak az alapja a _tények_, valamint a tényeket leíró, kétséget kizáró, egyértelmû magyarázatok.

"a jelenlegi egyetlen modell ismereteben (Biota), minel tobb alternativat keresnek, egyeszeruen favago munkaval tesztelnem a lehetosegeket, kulonoskeppek azokat amik , feltehetoen elofordultak abban az idoszakban." - rajta! Felõlem te is létrehozhatsz élettelenbõl élõt, és utána szívesen meghallgatom az elképzelésedet is, hogy mi, mikor és hol. De a Mari néni féle elképzelésekkel szemben, mint amirõl a cikk is szól (az én szememben ez nem különb annál), erõs fenntartásaim vannak, bulvárba illõ hír.
#29
Ez az inodok amit a írnak... Az óceán alatt volt kõzet, tele repedéssel, minimális vízzel, sok ásványi anyaggal, és nagy felülettel amin a szerves vegyületek összegyûltek. Lehet olyan helyet találni ami kellõen száraz. Willcox-szal értek egyet, kellõen egyszerû önreprodukáló rendszereket kellene keresgetni.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#28
Ki mondtaneked, tíz évvel ezelõtt, hogy napfény nélkül nem lehet élet? Illetve mikor derült ki, hogy víz nélkül lehet?

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#27
Átálltál a sötét oldalra... <#violent><#gun><#violent>

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

Lunki88
#26
Majd kiderül itt minden, ha a Marson megtalálják az õsi protián romokat és 200 évet ugrunk elõre az ûrutazásban. <#banplz>
#25
Az intelligencia megjelenésének elõfeltétele, egy összekapcsolódott molekula rendszer (pl. DNS spirál), amik között az információk áramlanak. Független rendszerek között nincs információ-áramlás, hacsak nincsen valamilyen szerv, és közeg, ami az információt továbbítja.

A nem biológiai alapú intelligencia pedig nem tudom szerinted hogyan jöhetett létre, de ha jobban belegondolsz valószínûleg képtelen lenne fenntartani magát, míg egy biológiai rendszer eleve önfenntartó.
#24
En turelmesen varom lassan ugyis kiderulnek az igazsagok. egyee okosabb es kivancsibb nemzedek jelenik meg es ugyis megfejtjuk. gl hf
#23
És mibõl gondolod, hogy az intelligencia könnyebben jön létre, mint az élet?

NEXUS6
#22
Az a helyzet, hogy az ember olyanokat tud "teremteni", mint pl benzin, meg autók, amikbe az elõbbit tölti, meg számítógépek, meg erõmûvek, amikben termelt elektromos árammal az egész technikai rendszert mûködteti. De azért ugye általában nem jut eszünkbe a természetben magától kialakuló a benzinfû pampákon rohangászó Bentley csordák után kutatni. <#nyes>

Látjuk a "dúrva" természetet, ami a jelenlegi ismereteink szerint nem képes életet létrehozni, látjuk az életet ami szinte ettõl függetlenül létezik egyensúlyoz az univerzum szélsõségeihez képest nagyon szûk feltételek között. Pl folyékony víz gyak 100 fokos tartományban létezik. Ezt hasonlítsuk össze a világegyetemben található 0 K - több 100 millió K tartománnyal!

A tudomány folyamatosan erõlteti, hogy létezik az élõ és az élettelen természet között egy mûködõ átmenet. Miközben amiket létrehozunk azok a természetben általában nem léteznek.

És mi van ha ugyan ez a helyzet az élettel, mint bonyolult, önreprodukáló rendszerrel kapcsolatban, az hogy létre tudjuk hozni nem bizonyítja, hogy a természetben magától is létrejön.
A saját helyzetünket ismerve logikus (és tudományos) lenne a következtetés, hogy az életet megelõzhette egy nem biológiai alapú intelligencia létrejötte, amely ugyan úgy létrehozta az életet, mint mi a saját technikai civilizációnkat, ami akár az élet nélkül is tovább tudna létezni.
Mi van, ha az élet létrejöttéhez az intelligencia az a szükséges plusz, ami nélkülözhetetlen alapfeltétel, de amit mi soha nem veszünk bele a számításba?

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#21
Növekszik, az mindig csak növekszik. Csak akkor fog csökkenni, ha teljesen megzabálta a hidrogént és a hélium is fogyóban van; a Nap túl kicsi a szénfúzióhoz, így annál nehezebb elemeket nem igazán találhatsz benne.

A héliumtermeléshez tényleg szükséges deutérium, de abból a Napban elég kevés termelõdik (igen, a Nap folyamatosan újratermeli a saját deutériumkészletét hidrogénbõl). Ami pedig nekünk jó, ugyanis rengeteg deutérium esetén a Nap még a ma ismert földi élet megjelenése elõtt elfogyasztotta volna a teljes hidrogénkészletét.
#20
"Amúgy mióta élet van a Földön elég rendesen megemelkedett a Nap sugárzása. Ergo amikor a Földre jutott az elmélet szerint az élet, akkor még a Mars a mainál sokkal hidegebb lehetett, pl folyékony víz még nem nagyon létezhetett."

Én eddig úgy tudtam, hogy a Nap egyre alacsonyabb intenzitással termeli a hõt, mert fogy benne a deutérium, és egyre több a nagyobb tömegszámú elem, tehát a magjában, abban a közel 100 méteres átmérõben, ahol a fúzió zajlik, egyre több a kissebb hatékonysággal fúzionáló anyag.

Aki komolyabban ért ehhez, az erõsítse már meg, hogy melyik az igaz felvetés!
Most akkor nõ a Nap intrnzitása vagy csökken?

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

Piszkos  Fred
#19
<#nevetes1>

Aki itt erős akar lenni, az olyan, mint a vas. Addig ütik, amíg meleg.

#18
1. foldon
2. foldon kivul
2.a Marson

#17
Erdemes hipoteziseket alkotni. Ez a tudomany alapja. Es nem feltetlenul az fejti meg az kerdest aki dolgozik az adott modellel.

ezt arra irom, hogy azt irtad: "Ha majd az emberek képesek lesznek mesterségesen élettelenbõl élõt csinálni, akkor utána el lehet gondolkodni azon, hogy ahhoz a folyamathoz hol volt alkalmas helyszín arra, hogy az természetes körülmények között is végbemenjen."

Ha en szerves vegyuletekbol elo sejtet akarnek alkotni akkor az elso kerdes egyertelmuen az lenne, hogy mi legyen a kemiai kozeg, katalizatorok. A masadik, hogy milyen sorrendben alakultak ki a minimal sejt pillerei. Mivel nincs ido kivarni az egyes alkotok (ertsd, foszfolipid membran, orokitoanyag, orokito anyagot masolo es homeosztazist megtarto apparatus)egyuttes kialakulasara, igy reszletekben erdemes megkozeliteni a temat.

Nem biztos, hogy az RNS, es a lipidek egy helyen alakultak ki. Rengeteg a kerdes, es valoszinu hogy valasz az autonom sejt receptjere sem csak egy van. Ha a ma letezo formak osere gondolok, akkor elsokent, egymassal versenyzo prebiotikus kemiakat es ezek kombinacios lehetosegeit kepzelem el. Az altalunk kepviselt elet ezek kozul a lehetosegek kozul egyet kepvisel (vagy amit gondolok, hogy tobb fel autonom sejt, mas mas korulmenyek kozott kialakulva, de vegul egyebe olvadva dobta ossze az elso autonom sejtet, ami kepes volt meghoditani a teljes rendelkezesre allo eletteruletet).

Ugy hogy en, a jelenlegi egyetlen modell ismereteben (Biota), minel tobb alternativat keresnek, egyeszeruen favago munkaval tesztelnem a lehetosegeket, kulonoskeppek azokat amik , feltehetoen elofordultak abban az idoszakban. (Ha fat akarsz, akkor erdemes az erdo fele indulni)

NEXUS6
#16
Amúgy mióta élet van a Földön elég rendesen megemelkedett a Nap sugárzása. Ergo amikor a Földre jutott az elmélet szerint az élet, akkor még a Mars a mainál sokkal hidegebb lehetett, pl folyékony víz még nem nagyon létezhetett.

Persze a Föld meg kb olyan volt mint most a Vénusz, szal nagyjából mindegy ki mit okoskodik. Szerintem jóistenke is már látta, hogy ilyen körülmények között esélye sincs, és hagyta volna az egészet a fenébe. De hát szûz kéz szerencsét hoz és bejött neki, mi meg persze véletlennek, meg isteni csodának hívjuk. A teremtõ meg inkább csak hallgat és meghagy bennünket ebben a hitünkben.
<#papakacsint>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

NEXUS6
#15
Már csak egy kérdés maradt az élettel kapcsolatban ezek után. Hát hogy akkor a Marson hogy alakult ki!?
<#nyes>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

wraithLord
#14
És mi van, ha pont azért alakulhatott ki az RNS/DNS, mert vízben instabil (rendkívül gyors változások a felépítésben, mindenféle variáció kialakulása, létrejötte -> lehetõség van kiválogatódásra), és valamilyen más molekulák, a mai chaperon fehérjék õse (nem feltétlenül fehérjetermészetû) stabilizálni voltak képesek.
#13
Eddig 2 fõ nézet volt. AZ élet vagy itt alakult ki a földön, vagy nem. De most lesz harmadik is? A Marson? Könyörgöm, miért pont ott? Mert az kevésbé vizes? Naneee.... 😊 Nincs 10 éve még azt hitték, hogy víz és napfény nélkül élet sem lehet. Aztán kiderült, hát de lehet.
#12
#11
Ezt az elméletet (vagy még az se) valahogyan bedobták a köztudatba. Csak egyvalamirõl nincs szó: hogyan fogják bebizonyítani?
Ha egy valamirevaló tudós felállít egy elméletet, akkor valami elképzelést illik arra nézve is elõadni, hogy ezt hogyan lehet bebizonyítani. (még jobb, ha már van rá bizonyíték, de erre nincs)
NEXUS6
#10
Vigyetek magatokkal!
<#nyes>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#9
Mindig is tudtam. De jó hogy megerõsítést nyert. Köszönöm.<#worship><#eplus2>
#8
Ezek szerint E.T. jogosan jött ide, mi meg visszaküldtük <#nyes>
#7
Tehát földönkívüliek vagyunk és megszálltuk a Földet. <#alien2>
gothmog
#6
Szerintem akkor jutott az élet a Marsól a Földre, amikor a Mars egyszer olyan közel jött, hogy akkorának látszott mint a Hold! <#wilting><#alien2>

#5
De mennyivel jobb azon vitázni, elmélkedni ami nem a lényege a dolognak! Mint akik késhegyig menõen azon vitáznak mire költsék a lottó ötöst. De azt elõbb meg is kéne nyerni!
#4
Teljesen mindegy, hogy hol alakult ki. A lényeg az, hogy kialakult, és ehhez nem fér kétség. Ha majd az emberek képesek lesznek mesterségesen élettelenbõl élõt csinálni, akkor utána el lehet gondolkodni azon, hogy ahhoz a folyamathoz hol volt alkalmas helyszín arra, hogy az természetes körülmények között is végbemenjen. De addig csak ötletelés van, azzal meg nem jutunk egyrõl kettõre.
Tehát: majd annak fogadom el a teóriáját, aki már képes volt élettelenbõl élõt létrehozni.
#3
a marsra pedig a földrõl jutott, aztán vissza

a földre meg a jupiterrõl

de a jupiterre is eredetileg a földrõl, ahova azelõtt a marsról

a jupiterre meg a jupiter egyik holdjáról

TVelvet
#2
Az emberi fejlõdést csak a kapzsiság tartja vissza...
Chocho
#1
Legalább annyiszor vetették fel ezt a kérdést, ahányszor megcáfolták, és mégis, valahogy állandóan a Marsnál lyukadnak ki a kutatók. Igazán fel kéne már menni oda, és körülnézni, hogy tisztázzák a helyzetet. A technológia évtizedek óta rendelkezésre áll, mi mégis egymást bombázzuk vele ahelyett, hogy terraformálnánk azt a nyavalyás planétát.

Gaming is believing.

← ElőzőOldal 3 / 3