37
-
Doktor Kotász #37 "Egyébként kerestem adatot a napelem általad említett színérzékenységéről, de sehol sem találtam. Így kitalációnak kell tekintenem az egészet."
Mondjuk elolvashatnád ezt a cikket, ami alatt bloggolsz!
Idézek belőle:
"Ebben az esetben a hagyományos napelemekkel ellentétben, ami csupán a fény bizonyos frekvenciáira érzékeny, szinte az összes beeső energia átalakítható, és nincs szükség a forró vizes módszer mechanikai folyamataira sem."
A bevezetés utáni első bekezdés...
Lehet, hogy baromságokat beszélek, de ha jól rémlik, a napelemek azért érzékenyek a fényhullámhosszára, mert az az elemi áramkör, ami átalakítja a fényt árammá, egy adott méretű, és a pont ekkora hullámhosszú fotonokra érzékeny. Mint az antennahosz, és a rádiohullám hossza.
Persze ehhez elektronikai ismeretek kellenek, nem általános műveltség.
-
f3rikoni #36 lapaleves ha megkapod a parabola rajzat nem kuldened el nekem is a [email protected] ra koszike
-
teddybear #35 Megint hülyeségeket beszélsz, de mindegy. Én tovább sem veled, sem pedig kvp-vel nem erőlködöm. Ha képtelen vagy felfogni, hogy az egész koncepció úgy hülyeség, ahogy eladni próbálod.
Egyébként kerestem adatot a napelem általad említett színérzékenységéről, de sehol sem találtam. Így kitalációnak kell tekintenem az egészet. -
Doktor Kotász #34 "Szerintem meg te nem bírod felfogni, hogy ha akár a napkollektort, akár a napelemet árnyékba teszed, nem fog működni. Egyszerűen azért, mert a napfényt alakítják át más energiafajtákra. A napelem elektromos árammá, a napkollektor meg hővé, aminek vagy meleg levegő, vagy meleg víz a hordozóközege.
Ha nem kapnak napfényt, nincs amit átalakítsanak. Elemi logika."
Nem érted, mert a szilíciumnapelemeket sem érted.
Azok úgy működnek, hogy csak egy szűk spektrumban érkezp fotonokat képesek árammá alakítani. Hogy szemléletes legyek, a nap fehér fénye z infravöröstől az ultraibolyáig tartalmaz fotonokat kölönböző hullámhosszokon. A napelem meg olyan, hogy egy kis elemi áramkore egy hullámhoszra van hangolva, a többi hiába bombázza, abból nem lesz áram. Mondjuk a kék fotont alakítja árammá. Neki megy a zöld, és nem fog áramot termelni. Nekimegy egy vörös, az sem fog, nekimegy egy kék, na abból áramot csinál. Tehát nem minden foton energiájából csinál áramot.
Veszik ezt a wolfram lemezt, és teljesen eltakarják vele a napelemet. Egy foton sem fogja elérni a Napból a napelemet, és nem is termel közvetlenül a Nap fényéből áramot. Semmit. De a wolframlemeznek olyan a felszíni mintázata, olyan barázdás, hogy a fotonok belecsapódnak, felmelegítik, és nem tudnak kilépni fotonok belőle hősugárzás formájában. Ha ez a lemez vákuumban van, akkor csak melegszik, melegszik, melegszik. A nem a Nap felé néző oldalának viszont olyan a mintázata, hogy egy magas 700 fokos hőmérséklethez tartozó foton hullámhosszon a foton képes kilépni a lemezből. Tehát egyszerűen ez a lemez, ha vákuumban van, a fényt elnyeli, de nem tudja kisugározni, mert mint egy faraday-kalitka saját maga leárnyékolja a saját hősugárzását, így folyamatosan melegszik, anélkjül, hogy izzani tudna, és fényt bocsátana ki magából. Amint eléri a 700 fokot, felízzik, és fotonokat enged ki a hátoldalán.
Na és ott van mögötte egy napelem, ami a Nap széles spektruma helyett pont erre a 700 fokos tartományra van hangolva. Tehát igaz, hogy a Napot nem látja, aminek a fényéből csak egy keveset tud hasznosítani, de helyette ott ízzik az a wolframlemez, ami ízzik, és megvilágítja.
Tehát olyan wolframlemez az új ötlet, aminek olyan a felszíni barázdáltsága, hogy elnyeli a fényt, anélkül, hogy visszatudná sugározni, ezért felízzik, de csak a másik oldala, és az megvilágítja a mögé tett napelemet, ami nem napfényt kap, hanem a lemez ízzását fényforrásként.
Tehát a wolframlemez egy hőcsapda, aminek vákuumban kell lennie, hogy a levegő nem hűtse.
Így már érted? -
teddybear #33 "A padlas tobbe-kevesbe szigetelve van."
Csak akkor, ha beépítették, és lakóterületnek használják. Ha nem építik be, akkor a födémet szigetelik, mert úgy gazdaságos. A padlás alapterülete jóval kisebb, mint a tetőszerkezet borításáé, kevesebb szigetelőanyag is elég.
"Ellenben egy napra kitett napelem hatso oldala nagyon is forro tud lenni."
Kizárólag nyáron, és akkor is csak tűző napfényben. Egyébként a napelem alsó elektródáját és hordozóelemét adó rozsdamentes acéllemez hőpajzsként működik. Visszaveri a hőt a napelem felé.
Sokkal jobban működik a napkollektor, ha a közvetlen napsugárzást fogjuk fel vele. A Sörkollektor oldalon többen is írják, hogy a levegős kollektoruk még télen is ad meleg levegőt a fűtéshez. Viszont nekik eszükbe sem jut letakarni a napkollektorukat.
-
teddybear #32 Szerintem meg te nem bírod felfogni, hogy ha akár a napkollektort, akár a napelemet árnyékba teszed, nem fog működni. Egyszerűen azért, mert a napfényt alakítják át más energiafajtákra. A napelem elektromos árammá, a napkollektor meg hővé, aminek vagy meleg levegő, vagy meleg víz a hordozóközege.
Ha nem kapnak napfényt, nincs amit átalakítsanak. Elemi logika.
Ami pedig az általad igen zavarosan bizonygatott működési elvű hatásfoknövelő előtétet illeti, az több sebtől is vérzik.
Egyrészt: Ha egy rendszer több komponensből áll, akkor az erdő hatásfok az egyes komponensek hatásfokának szorzata lesz. Azaz ha az egyik 38%-os, a másik 28%-os, akkor az eredőjük 10.64%. Alapfokú matematika. Ahhoz, hogy a rendszer végső hatásfoka jobb legyen mint 28% a megadott előtéthatásfoknál, a napelem hatásfokának legalább 75%-nak kell lennie. De ilyen hatásfokú napelemnek minek az előtét?
Másrészt: ha egy 700 Celsius fokon működő előtétet teszel egy napelemre, az nem fog jobb hatásfokkal működni. Sehogyan sem fog, ugyanis ekkora hőség elolvasztja az ónból(ónötvözetből) készült felső elektródákat, illetve tönkre teszi a szilíciumkristályokat. (nem olvad meg, de átrendeződik a kristályszerkezet) Az sem segít, ha nem ér hozzá, és vákuum van közöttük, mert a hősugárzás előbb-utóbb fel fogja melegíteni.
Aztán: Az általad emlegetett fényhullámhossznál mekkora a napelem hatásfoka? mindenképp kisebb, mint az egész spektrumnál mért 28%, mert az általad vélt hullámhossznál leadott teljesítményhez még hozzájön az alatta és felette lévő tartományból kinyert teljesítmény. -
djw #31 "a világ megújuló energia hiányát." - a hiány újul meg (vagy az állandó?) vagy az energia? :) -
Szefmester #30 "A padlas tobbe-kevesbe szigetelve van. Ez azert van, hogy nyaron ne legyen tul meleg, telen ne legyen tul hideg a hazban. Ellenben egy napra kitett napelem hatso oldala nagyon is forro tud lenni. Ezt a hulladekhot lehet kollektorral osszegyujteni. Nem ket fuggetlen rendszer van egymas alatt, hanem a napkollektor a napelemet hasznalja elolapnak, tehat a viz a napelem also 'hutobordajaban' megy. Idealis esetben gyarilag ossze is lehetne epiteni oket. Persze ez a langyos viz nem olyan jo mint az igazan forro, de mivel kvazi ingyen van ezert jol johet."
Ez önmagában nem tűnik nekem baromságnak, mert mintha a napelem hatékonysága csökkenne ahogy melegszenek, így még jót is tesz a hűtőfolyadék. De azt a minimális hőt nehezen lehetne hasznosítani, valamint nem ártana keringetni is. A keringetés pedig lehet több energiába kerülne mint amit kapnánk hasznosításkor. Ki kellene próbálni kicsiben akár és megnézni mit produkál a rendszer. -
kvp #29 "Mit nem lehet érteni azon, hogy a napelem leárnyékolja a napkollektort? Mert ha árnyékban is működne akkor senki sem lyukasztaná ki a hibátlan tetőt, hogy fölé szereljék a napkollektort, mert a padláson is működne."
A padlas tobbe-kevesbe szigetelve van. Ez azert van, hogy nyaron ne legyen tul meleg, telen ne legyen tul hideg a hazban. Ellenben egy napra kitett napelem hatso oldala nagyon is forro tud lenni. Ezt a hulladekhot lehet kollektorral osszegyujteni. Nem ket fuggetlen rendszer van egymas alatt, hanem a napkollektor a napelemet hasznalja elolapnak, tehat a viz a napelem also 'hutobordajaban' megy. Idealis esetben gyarilag ossze is lehetne epiteni oket. Persze ez a langyos viz nem olyan jo mint az igazan forro, de mivel kvazi ingyen van ezert jol johet.
"Ami pedig ezt a vackot illeti, drága, és olyan magas hőmérsékleten működik, ami csak a paksi erőmű primerkörében uralkodik. Viszont ha ilyen hatásfokkal tudja átalakítani az energiát árammá, akkor már rég kidobták volna a legtöbb erőmű egész gépészetét. Egy százalék hatásfok-növekedés esetén már megéri az azonnali átépítést."
Ha paksi rendszerben is infravoros sugarzas formajaban jonne az energia akkor hasznalhato lenne. Mondjuk egy fuzios reaktorban, ahol szeles spektrumu infra es lathato feny a reakcio eredmenye, akar hasznalhato is lenne energiakonverterkent. Ott meg a viszonylag draga eloallitas is megbocsathato, mivel kis feluleten nagy energiasuruseg erheto el. -
Doktor Kotász #28 "Bocs, de ha egymásra teszed a napkollektort és a napelemet valamelyik nem fog működni. Ha a napkollektor van felül, akkor a napelem árnyékban szarik áramot adni. Ha a napelem, akkor a kollektor nem melegszik fel igazán.
Persze még ott az átlátszó napelem is, de annak 2% körüli a hatásfoka, és az is árnyékol, ha kevésbé is. Nem túl gazdaságos."
Na várjál, szerintem nem érted.
Ha valami felmelegszik, és vákuumban van, és nem ér hozzá semmi, akkor a hőt fénykibocsátással tudja csak leadni. Tehát nincs levegő, ami hozzáérne, ami hűthetné. Mit csinál ilyenkor? Fényt bocsát ki. A vas is vörösen ízzik, ha nagyon meleg. Tehát energiát sugároz ki fotonok formájában. Mivel a szemünk csak egy szűk spektrumot lát, ezért nem látjuk fényként mondjuk az 50 celsius sugárzását. A hőkamera az látja.
Ez a wolfram lemez teljesen eltakarja a napot a szilicium napelemtől.
De olyan a felszínének a mintázata, hogy az alacsonyabb hőmérsékletnek megfelelő hosszabb hullámhosszú fotonokat nem tudja kibocsátani, mint a nem jut eszembe milyen kalitka, ami a rádióhullámokat árnyékolja. Faraday-kalitka...
Mert a felszínének olyan a mintázata, hogy az alacsony hőmérséklet termikus sugárzását árnyékolja.
Mi történik ilyenkor?
Vákuumban, ahol fizikai közeg nem érintkezik a felszínével, nem tudja kisugározni a hőt. Szóval csak melegszik, melegszik, és felmelegszik 700 fokra. Na de a 700 foknak megfelelő hullámhosszon a hátoldala már tud sugározni.
És ez bombázza egy szűk spektrumban azt a szilícium napelemet, ami amúgy azért alacsony hatásfokú, mert csak egy szűk spektrumban képes átalakítani a fényt árammá. És ez benne a zseniális. A nap széles spektrumát elnyelki egy lemezzel, ami egy szűk spektrumban adja le ugyanazt az energiát az igazi napelemnek. -
teddybear #27 Szóval mindenki hülye, csak te vagy helikopter!
Mit nem lehet érteni azon, hogy a napelem leárnyékolja a napkollektort? Mert ha árnyékban is működne akkor senki sem lyukasztaná ki a hibátlan tetőt, hogy fölé szereljék a napkollektort, mert a padláson is működne.....
Ez nem és, hanem vagy-vagy. Vagy napelemet teszel ki a közvetlen napfénynek, vagy napkollektort. Ha egymásra pakolod a kettőt, az alsó napfény hiányában nem fog működni!
Ami pedig ezt a vackot illeti, drága, és olyan magas hőmérsékleten működik, ami csak a paksi erőmű primerkörében uralkodik. Viszont ha ilyen hatásfokkal tudja átalakítani az energiát árammá, akkor már rég kidobták volna a legtöbb erőmű egész gépészetét. Egy százalék hatásfok-növekedés esetén már megéri az azonnali átépítést. -
kvp #26 "Ha a napelem, akkor a kollektor nem melegszik fel igazán."
A kollektor pont annyi hot tud osszegyujteni, amennyi a napelemen mukodes kozben elveszik. Ez nem sok, ezert is eri meg csak kollektort hasznalni es egy hoerogeppel (pl. stirling) eloallitani az aramot. Nem olyan jo a hatasfoka, de sokkal olcsobb mint a tiszta napelemes megoldas.
"Az átlagembere tetőjén ilyen soha nem lesz."
Igen, ez akkor eri meg igazan, ha joreszt tisztan sziliciumbol elo tudjak allitani. -
halgatyó #25 Ez egy tudományos kutatási eredmény. Nem a háztetőnkön fogjuk megtermelni a hűtőszekrény, mosógép, mikrohullámú melegítő, villanyautó töltő, stb. áramszükségletét.
Ez a csodagép arra lesz jó, hogy mozgó alkatrész nélküli, remélhetőleg igen hosszú élettartamú energiaforrása legyen a Merkur bázisnak, majd egyszer
A földfelszíni napenergia -- bár jelentős menyiségű, összességében -- köztudottan rapszódikus, egyenetlen földrajzi elosztású, amellett a földfelszíni felületeket lassan belepi a por és madárguanó meg a bogarak, szóval takarítani is kell.
Az energia térbeli és időbeli egyenetlensége, valamint a nagy területre való szétosztódása miatt ezek a megújuló energiák csak akkor képesek önmagukban is a teljes energiafogyasztás nagyobbik felét fedezni, ha ÓÓÓRIÁSI földrajzi területeket összekötő MEGA-GIGA hálózatok osztják szét az energiát onnan, ahol épen van, oda, ahol éppen kevés.
A népi kohók nem működőképesek (ezt a nagy Maó elvtárs mutatta meg minékünk), ezt a "függetlenedjünk a hálózattól, ne legyünk kiszolgáltatottak" dumát nyomókra nem szabad odafigyelni. (előbb-utóbb mindig megjelennek az erre való utalások)
Sajnos, a földfelszíni napenergia szétosztottságán semmilyen csodaketyere sem tud segíteni, ha a napenergiát tömegesen akarjuk hasznosítani, akkor az olcsóság, a könnyű megvalósíthatóság, a hosszú élettartam és a karbantartási igény alacsony volta
sokkal fontosabb szempont a hatásfok 20%-ról 30%-ra való emelésénél. -
BlackVoid #24 A Wolfrám drága.
indium-gallium: ezekből meg nincs elég.
Űreszközökbe illetve milliárdosoknak jó móka. Az átlagembere tetőjén ilyen soha nem lesz. -
Sequoyah #23 Nem mondtam, hogy olcsó lesz, de azért ne a chipekhez hasonlítsuk. Ettől függetlenül még lehet nem fogja megérni... -
Sequoyah #22 "A 37% számított mire laboratóriumi modell lesz belőle nem fog sokkal többet tudni gyanúm szerint mint a szilícium konkurencia."
Ezek a tudósok/mérnökök elvileg okosabbak nálunk, és nem hülyébbek. Szóval feltételezem ők sem az elméleti maximumot hasonlítják össze a mostani gyakorlati maximummal, hanem azt próbálják megjósolni, hogy a gyakorlatban mennyire fog ez működni. Különben sok értelme nem lenne a kutatásnak. -
teddybear #21 Bocs, de ha egymásra teszed a napkollektort és a napelemet valamelyik nem fog működni. Ha a napkollektor van felül, akkor a napelem árnyékban szarik áramot adni. Ha a napelem, akkor a kollektor nem melegszik fel igazán.
Persze még ott az átlátszó napelem is, de annak 2% körüli a hatásfoka, és az is árnyékol, ha kevésbé is. Nem túl gazdaságos. -
teddybear #20 Hát nem tudom. Ha egy 37%-os hatásfokú előtétet teszünk egy 28%-os átalakítóra, akkor szerintem 10,6%-os hatásfok jön ki. Persze lehet, hogy csak rosszul számoltam.
Épp úgy, ahogy a dízel-elektromos hajtásnál is csökken a hatásfok a tisztán dízel hajtáshoz képest. No de azt nem is a hatásfoknövelés miatt alkalmazzák, hanem a jobb vezérelhetőség miatt. -
Doktor Kotász #19 "A 37% számított mire laboratóriumi modell lesz belőle nem fog sokkal többet tudni gyanúm szerint mint a szilícium konkurencia."
Ha nem értettem félre, ez egy előtét szemüveg a hagyományos szilíciumalapú technológiához. A szilíciumcellák csak a spektrum egy részét tudják hasznosítani. Ezt elé teszik, elnyeli a teljes spektrumot hő formájában, de a tuloldalán csak egy spektrumban tudja leadni. Ezért először fölmelegszik, és ha eléri azt a hőmérsékletet, ami rá jellemző, akkor tudja kisugározni. Na és akkor jön a hagyományos szilícium cella, ami pont arra a spektrumra van optimalizálva, és teszi a dolgát. Szóval ez egy tunning a régi technológiához, és nem annak alternatívája. -
Doktor Kotász #18 Meg persze nem tragédia, ha itt-ott hibás a levilágítás. Ha jól veszem ki a cikkből, akkor az egyik oldalán a teljes spektrumot elnyeli, míg a másik oldalán csak egy frekvencián sugározza ki a hőt, és emögött van az igazi napelem, amik csak egy szűk spektrumot tudnak árammá alakítani. Gyakorlatilag ez olyan, a napelemnek, mintha kicserélnénk a Napot, hogy csak egy spektrumban sugározzon neki. Tehát ez egy szemóveg a meglévő technológiának.
Bár az is lehet, hogy valamit félreértettem. -
Szefmester #17 Ha jól tudom, akkor a bonyolultságtól nem függ, csak a mérettől, ellenben valamiért középső részek sokkal nagyobb %ban sikerülnek és jobb a minsőgéük (prociknál) mint a széleken. Ezért is akarják mostanában a 30CM-ről 45cm-re növelni a korongokat, mert így több lesz a "jobbféle" termék mint a középszerű, vagy a félresikerült de még működőképes.
Gondolom itt majd nem kell a gyártósort folyton lecserélgetni 1-2 évente, és a régebbi gyártósorokat is fel tudják hozzá használni. Így az előállítási árak valószínűleg olcsóbbak lehetnének hosszabb távon. -
kvp #16 Jo az otlet, csak eppen bonyolult es ha nem 100%-ban a nap fele nez a rendszer, akkor a hatasfok atesik a padlon. A sima napelemek pont jok, foleg ha egy reteg napelem alatt van egy reteg napkollektor. De sokkal olcsobb megoldas a sima napkollektor es egy stirling generator hasznalata. Ipari meretekben pedig a turkos stirling-ek. Nem olyan jo a hatasfokuk, viszont 18. szazadi technologiaval is eloallithatoak es kb. annyira is erzekenyek a kornyezeti hatasokra, tehat egy sivatagban jobban hasznalhato mint a cikkben leirt nanobarazdas frekvencia konverter. (ami gyakorlatilag csak annyit csinal, hogy atkonvertalja a szeles spektrumu fenyt szuk spektrumu infravoros fennye) -
lapaleves #15 a tükrök nehezek, bonyolultak, vitorlák.
ha megnézel egy családi ház tetejét elég kevés a hely (pláne ha napkolit is akarsz).
ugyanez van a forgatókkal: annyival többe kerül, amennyivel többet termel (és helyet elfoglal-árnyékol). és ott is elég extrém méretezés kell, hogy ne dobja le egy nagyobb vihal a padlóla.
olyasmi egyébként jó lenne, amin a dőlésszöget mondjuk havonta egyszer átállítod, a reggeltól estig követést meg felhúzósan (vagy mint a régi falióráknál súllyal.
ha igaz lenne a 80% a termikus fotocellákkal, akkor már tele lenne ilyenekkel a padlás. 700 fokot előállítani nem nagy ügy:
http://www.youtube.com/watch?v=4QbX3Fhlm-8&feature=relmfu
(ezt most csak szemléltetésképp, nem túl nagy dish nyilván többszáz fok fókusszal).
volt anno egy gigahertz nevű arc, aki 120-as parabolát teleragasztott négyzetre vágott tükrökkel. ha valakinek megvan a forrásanyag nem lenne rossz megkapni, mert az eredeti eltűnt. amellett, hogy végül más technológiánál maradt sok érdekes tapasztalatot gyűjtött.
a parabola és diseq egyébként nagyon birizgálja a fantáziámat, mondjuk nekem szivattyúnak kéne. -
#14
Upsz, akkor a wolfram is úgy fog járni, mint a dysprosium, ami már nyolcszorosára drágult egy év alatt, mióta Kína korlátozta a kivitelt........
VENNI KELL NÉHÁNY SZÁZ MILLÁÉRT, ÉS KIFIZETHETI AZ ORSZÁG AZ ADÓSSÁGÁT KÉT-HÁROM ÉV ALATT.
-
SupraMKIII #13 Tudtommal az a probléma a síktükörrel, hogy igazán csak nagy méretben éri meg a beállítás problémái miatt - de tulajdonképpen igazad van, miért ne lehetne akár műanyag parabola keretet kirakni 1cm2-es kis sík tükrökkel, akár házilag? Jó lego a családnak, megvan max 1 hétvége alatt... -
#12
Légy te is VIP, csak egy emelt díjas esemes!
-
SupraMKIII #11 nah, elfelejtettem fogalmazni, rossz hogy nem lehet javítani... -
#10
Aztat nem értem, hogy kit zavar a tükör? Mert a sík lap dizájnosabb, mint egy görbe felület, vagy sok összevissza álló sík tükör?
A termikus fotocellák ideális körülmények között (ahogy a cikk is írja +700 C fok) elméleti maximálisan kb 80 %-os hatásfokkal állítanak át bármilyen forrásból származó hősugárzást elektromos energiává, mindezt mozgó alkatrészek nélkül.
Lehet, hogy inkább ez lenne az a vonal, amit az ekoházaknál is erőltetni kéne?
Amúgy ha 1-2 mm nagyságú parabolikus keresztmetszetű barázdákat hoznak létre, aminek a gyújtópontjába húzzák be a vékony indium-gallium-arzenid szálakat akár hasonló eredményt is elérhetnek. És nagyságrendileg még mindig kezelhető technológiát követel, a méret meg hasonló lesz. -
SupraMKIII #9 javíts/javítsatok ki ha tévednék, de a litográfiai rendszereknél a költség nem függ a levilágított minta bonyolultságától.
Persze, igazad van abban, hogy olcsóbb lesz, és abban is a chipek áránál a többlet költség a tervezés és a járulékos költségek adják, de én úgy érzem, hogy még mindig kb 1-2 nagyságrendel drágább annál, mint amibe a mostani szilicium alapúak kerülnek.
És ne feledjük el, hogy a napelemek legnagyobb problémáját jelenleg a megtérülés jelenti - ergó, ez a kb 30%-os hatásfok javulás csak akkor előny, ha az ár változatlan marad!
Esetleg segíthet az is, ha az élettartama jobb, de az embereknek borzasztó nehéz elad bármit, ami nem jelent előny azonnal, vagy belátható időn belül - a 10-20 év pedig nem ez a kategória. -
Sequoyah #8 Azért nem bonyolult elektronikát kell rányomtatni, mint egy chipnél, szóval annyira drága azért nem lesz. Meg nem is biztos hogy olyan precíznek kell lennie.
Csak egy egyszerű sablonmintát kell rátenni ami idővel és a termelés felfutásával akár még olcsó is lehet.
A processzor sem azért drága, mert a gyártása drága, hanem mert szinte a teljes gyártósort le kell cserélni 1-2 évenként ahogy a csíkszélesség csökken. Ha tökugyanazt a chipet gyártanák rajta 10+ évig, töredékére csökkenne a költség. -
SupraMKIII #7 Litográfiai eljárással készült napelem? Hát, nagyon jó ötlet, kb 5 ezer millió év alatt fog megtérülni, mert kb annyiba kerülhet a felület, mintha aranyozott platinával lenne bevonva (vagy maradjunk az aranyozott latinumnál?)...
De tényleg,a chipek azért olcsóak, mert borzasztóan kicsi benne a tényleges áramkör - de pl egy teljes wafer ára borzasztóan magas, mint ahogy a gép is iszonyat drága, ahol készül. Ha 10 eFt lesz 1mm2, akkor max mobiltelefonban fog elterjedni, sehol máshol... -
Lollerka #6 ha nagyon megeri akkor elkezdik mashol is banyaszni, csak hat kinaban olcso volt megnyitni a banykat es ott a kinaiak nem torodtek azzal h most mennyire szennyezik a kornyezetuket, mar volt cikk arrol h kina csokkenteni fogja a banyaibol az exprotot, meg is volt belole a nagy balhe, amit gondolom megfelelu osszegu juttatasokkal a megfelelo helyre megoldottak
-
#5
A világ wolfram bányászat 83%-a vajon hol van? Természetesen Kínában :) -
lmisi #4 Azért elég bonyolult technológia ez.
A volfrám cseppet sem olcsó (Ok, mi olcsó manapság?)
Magas hőmérsékleten könnyen oxidálódhat a vékony volfrám réteg, kivéve ha zárt rendszerben van védőgázzal. No de akkor hűtés is kell ezzel még bonyolultabb rendszert eredményez.
A 37% számított mire laboratóriumi modell lesz belőle nem fog sokkal többet tudni gyanúm szerint mint a szilícium konkurencia.
Nade a pudli próbája az evés... -
KopaszIsten #3 Érdekes elmélet. Várom a gyakorlati teszteket, alkalmazásokat. -
noland #2 Sándor, József, Benedek, zsákban hordják a meleget! -
mkfdd #1 It's a trap!