Doktor Kotász#28
"Bocs, de ha egymásra teszed a napkollektort és a napelemet valamelyik nem fog működni. Ha a napkollektor van felül, akkor a napelem árnyékban szarik áramot adni. Ha a napelem, akkor a kollektor nem melegszik fel igazán.
Persze még ott az átlátszó napelem is, de annak 2% körüli a hatásfoka, és az is árnyékol, ha kevésbé is. Nem túl gazdaságos."
Na várjál, szerintem nem érted.
Ha valami felmelegszik, és vákuumban van, és nem ér hozzá semmi, akkor a hőt fénykibocsátással tudja csak leadni. Tehát nincs levegő, ami hozzáérne, ami hűthetné. Mit csinál ilyenkor? Fényt bocsát ki. A vas is vörösen ízzik, ha nagyon meleg. Tehát energiát sugároz ki fotonok formájában. Mivel a szemünk csak egy szűk spektrumot lát, ezért nem látjuk fényként mondjuk az 50 celsius sugárzását. A hőkamera az látja.
Ez a wolfram lemez teljesen eltakarja a napot a szilicium napelemtől.
De olyan a felszínének a mintázata, hogy az alacsonyabb hőmérsékletnek megfelelő hosszabb hullámhosszú fotonokat nem tudja kibocsátani, mint a nem jut eszembe milyen kalitka, ami a rádióhullámokat árnyékolja. Faraday-kalitka...
Mert a felszínének olyan a mintázata, hogy az alacsony hőmérséklet termikus sugárzását árnyékolja.
Mi történik ilyenkor?
Vákuumban, ahol fizikai közeg nem érintkezik a felszínével, nem tudja kisugározni a hőt. Szóval csak melegszik, melegszik, és felmelegszik 700 fokra. Na de a 700 foknak megfelelő hullámhosszon a hátoldala már tud sugározni.
És ez bombázza egy szűk spektrumban azt a szilícium napelemet, ami amúgy azért alacsony hatásfokú, mert csak egy szűk spektrumban képes átalakítani a fényt árammá. És ez benne a zseniális. A nap széles spektrumát elnyelki egy lemezzel, ami egy szűk spektrumban adja le ugyanazt az energiát az igazi napelemnek.