73
  • norbre
    #33
    tejóég.. "szakértők"
  • Molnibalage
    #32
    Ezak a moonhoaxerek mindigy annyira mulatságosak. Mindig elcsodálkozom, hogy ennyire buta embereket ki alkalmaz bármilyen feladatra is...
  • SupraMKIII
    #31
    A korrekcióban részben igazad van, kérdés, hogy megéri-e ez az összeg a kevesebb korrigációt. Azt is figyelembe kell venni, hogy az azonos pályán érkező második szondát már pontosabban lehet vinni, ha figyelembe veszik az első által elvégzett korrekciókat.

    A holdon bányászott ásványok hazahozatalával egyetértek, de én nem is gondolom, hogy vissza kellene hozni: építsünk ott belőle valamit :-) Akár holdbázist, akár űreszközt, vagy akármit. Akár még műholdat is, még ha maga a kritikus elektronika nem is ott készül.

    Egyébként ha sikerül építeni a holdon egy mágneses elven gyorsító kilővőt, akkor tképpen tetszőleges mennyiségű anyagot lehet pl. földkörüli pályára juttatni. Napsütés és így áram van bőven, légkör meg nincs, tehát csak a szökési sebességig kell gyorsítani, ami ott ugye a töredéke. Bár, azért 2,4 km/s-hez még mindig nem kis energia kell...
  • Vargagy
    #30
    Az, hogy mit tudunk előre és hogy tudjuk valós időben korrigálni, az két dolog. Ha valamit előre tudunk, az mindig jobb, mintha derült égből jön a harmonikaszó. Uram bocsá', a korrekciót is előre be lehet programozni, megtartva a kézi korrekció lehetőségét is.

    A Holdon történő bányászat terén egyébként a reális tudósok/mérnökök szkeptikusok. Jelenleg nem tud senki sem olyan ásványi anyagot mondani, ami nek földi ára elbírná az űrszállítás többletköltségét. Még ha 24 karátos aranyrögök hevernének is a felszínen...

    A bulvársajtó kedvence a He3 relatív nagyobb mennyisége a holdporban. Ez tény, de ez csak egy potenciális fúziós erőmű hajtóanyag, a többi a Földön is olcsóbban előállítható, mint amennyiben a Holdon való He3 dúsítás és hazaszállítás kerülne. Persze amíg a piacon is használható magfúziós reaktor elkészül...
  • Venom T
    #29
    Ajánlom neked a Discovery -Mi volt az igazság a holdraszállás körül c. műsorát, ahol sorra cáfolják meg az ilyen agyament teóriákat. Többek közt, a fekete "hátteret" is a Holdon.
    Vannak összeesküvések amik valósak (bilderberg csoport és világkormány pl.) de az amit a pali állít, akkora bullshit hogy fogtam a fejem mikor néztem. Én is szoktam nézni az Enigmát, de itt ez inkább a szenzációhajhászásra ment, mintsem a vaság kiderítésére!

    Ne szopj be mindent, amit az úgynevezett "szakértők" mondanak, inkább informálódj mindkét oldalon!
    És végezz valószínűség számítást is!
    Mi a valószínűbb? Hogy ezt valami agyalágyult kitalálta? És szeretne hinni benne!
    Vagy, hogy az Oroszok és az Amerikaiak lepaktáltak E.T.-vel a hold felszínén, és bázisokat építettek ki, közben 7 milliárd embert tudatlanságban tartanak, és már a Marson is óceánok, meg Bázisok vannak!

    Mellesleg a Marsról szóló műsorban mutat egy általa NASA felvételnek kikiáltott videót, amin leszánlak a Marsra az űrhajósok!
    Csak szólok, hogy az egy régi filmből kivágott jelenet volt!

    Szóval ennyit erről!
  • SupraMKIII
    #28
    Kicsit eltértünk a tárgy nem?

    Nekem vannak kétségeim, mennyire fog ez számítani ez egy holdraszállásnál vagy a bányászatban...

    Szerintem pontosan landolni úgy is csak folyamatos korrigálással lehet, grammra kiszámolni meg úgy sem érdemes az üzemanyagot, mert valami tartaléknak úgy is lennie kell.

    Másrészt az nagyjából mindegy, mi van a hold belsejében, az első bányászati célú küldetéseknek úgy sem lesz meg a lehetősége, hogy több km mélyre fúrjon. Ha már majd ott tartunk, hogy ez érdekes legyen, lehet hogy sokkal 1xűbb lesz onnan indítani ilyen eszközt.

    De ezért remélem, hogy valami felett elsiklottam, és ez nem pár száz, a valóságtól teljes mértékben elrugaszkodott tudós/mérnők/vezető borzalmas mértékű pénzpocsékolása... Az induláskor 375 millió dolcsira becsülték, ez a gyakorlatban inkább 500-at jelent: azért 75-100 milliárd forintból lehet hasznos dolgot csinálni, még akkor is, ha ez az adott területen nem túl nagy összeg!
  • teddybear
    #27
    Ezek amatőröknek gyártott, 8mm-es filmre dolgozó, rugóhajtású kamerák. Egy felhúzással 30 mp-től 1-2 percig tudnak folyamatosan felvenni, aztán újra fel kell húzni őket, és gyakran filmet is kell cserélni bennük. A képminőségük még a VHS-t sem éri el.

    A profik ezeknél jobb felszereléssel dolgoztak, amik szélesebb, jobb felbontású, filmet használtak, és a kameráikat már többnyire elektromos motorral hajtották.
  • teddybear
    #26
    Tökmindegy. Az Apolló-küldetéseknél a vitatott felvételek nem filmre készültek, hanem az első kisméretű, még analóg, videokamerákkal közvetítették a Földre. Aztán a központban, a monitorról készítettek filmfelvételt. Többszörös konverzió, persze hogy pocsék az archivált film képminősége.

    Ráadásul a kamerák felbontása mai szemmel csapnivaló volt, de azonnali tévéjelet adtak. A filmes kamerával készített filmet előbb elő kell hívni, aztán átkonvertálni elektronikus formába. Szóval offline rendszer, közvetítésre nem jó.
  • osztmivan
    #25
    Nézz körül a Canon háza táján és csodálkozz

    Canon Camera Museum
  • hdo
    #24
    Kifejezetten mulatságos, hogy azon vitatkoztok mikortól volt színes film, közben meg teljesen elfelejtitek, hogy a hold napos oldalának a felszíni hőmérséklete több mint 100 fok, tehát ez nem úgy megy, hogy felkapok egy kamerát, és megyek a holdra forgatni! :D

    Üzemi hőmérséklet fogalma valakinek ismerős? :P
  • osztmivan
    #23
    "Színes film 1907-ben a Lumiere fivérek bemutatták az autokróm eljárást. 1909-ben a londoni Palace varietében levetítették az első színes hatású filmet. 1917-ben a tényleges színes film bemutatkozására az Amerikai Egyesült Államokban a technicolor eljárás adott lehetőséget. 1936-ban a szubtraktív színkeverés fejlettebb eljárás alkalmazták, amit az Agfacolor néven vált ismertté a színes filmek körében. A német gyártót az Eastman Kodak követte Kodakchrome néven. Technicolor vállalat 1930-ra dolgozta ki a három alapszín, illetve a keverésükkel létrehozott többi színnel készíthető filmek gyártási lehetőségét. Walt Disney fejlesztette ki az eljárást. A Hiúság vására című film 1935-ben készült, de a színes film valódi premierjére 1937-ben került sor Disney Hófehérke és a hét törpe című klasszikusának bemutatójával."
  • teddybear
    #22
    Ja és, az Apollo-11-nél még csak fekete-fehér kamerájuk volt, az első színes kamerát a harmadik leszállásnál vitték fel, de mind kísérleti példány volt.

    A köznépnek meg felhúzható rugós meghajtású kamerája volt csak, videokamerája még a profiknak se igen volt.
  • teddybear
    #21
    Erre a konteo-hívők egy olyan összeesküvés-elmélettel jönnek, ami szerint az oroszok száját egy nekik előnyös államközi szerződéssel fogták be..

    Különben ezt már pro és kontra kidumálták párszor, de csak hajtogatják az agyröttyenéseiket...
  • teddybear
    #20
    Először is, a holdexpedícióknál a kor legjobb kameráit használták. Csakhogy azok még közel sem tudtak olyan felbontást, mint a mostaniak.

    Aztán azt a képet még el kellett juttatni a Földre, egy korlátozott teljesítményű átjátszórendszerrel, ami megint nem használt a minőségnek.

    A tokiói olimpia közvetítése sem volt jobb minőségű, de az archívumba nem tévéfelvételek kerültek, hanem profi filmek. Filmes kamerával felvett filmek.

    Akkoriban a digitális technika még gyakorlatilag nem létezett, az analóg meg sokkal rosszabb minőségű volt.
  • ManoNegra
    #19
    Én is megnéztem Aranyi Lacinak pár videóját, és az azért érdekelne, hogy tényleg az űrállomásra, és a fellőtt eszközökre is sokkal korszerűtlenebb képrögzítő eszközöket tettek, mint amilyenre lehetőségük lett volna?

    A többi állításuk hiszem vagy sem kategória, de ez érdekelne...
  • Rotcsa
    #18
    A fickó mondja, h megtörténhetett a Holdraszállás, de nem akkor, amikor mondják.
    Már a tokiói olimpia is színesben ment, ezt nem ilyen silány fos minőségen adták csak közre.
    A fekete-fehér kép meg nem azért fekete-fehér, mert annak látjuk, hanem mert utólag átírták a színek kódjait,hogy könnyebben hamisíták. Olyan tiszta fekete, mint ami a fotókon van, a természeten nincs.
  • Garou
    #17
    A holdraszállást lekövették akkor a szovjetek is. A hidegháború közepén voltunk, ha valami stiklit csináltak volna az amcsik, tutira világgá kürtölték volna.

    Kitettek anno tükröket is a felszínre, amiket azóta is bárki "meglőhet" lézerrel. Továbbá azóta már x műhold (kínai meg japán is) lefényképezte az első holdraszálláskor ott hagyott cuccost.
  • hdo
    #16
    Igen, direkt feldobtam a labdát, te meg okos kis összeesküvés-elmélet hívőként szépen be is kaptad a horgot, és bebizonyítottad azt, amire rá akartam mutatni.

    van -> lenne

    Kurvára mindegy mit írnak neked, a saját olvasatodat fogod mérvadónak tartani.
  • Rotcsa
    #15
    Na, látom már kezded érteni... "fényszórókkal van megvilágítva"
  • Irasidus
    #14
    Mivel a Hold szürke, így nehéz színes képeket készíteni arról ami szürke - és nem fekete fehér. A csillagok csak hosszú expozíciós idejű felvételen látszanak, a Holdról is.

    Meggyőző érv: bazdmeg távcső!
  • hdo
    #13
    Ez a miért nem látszanak a csillagok a hold körül már szakállas. Városban este látod a csillagokat az égre nézve? Nem? Vajon miért?

    Talán mert túlvilágítja valami? Nézzél már rá azokra a képekre, olyan világos a holdfelszín mintha fényszóróval lenne megvilágítva az egész, alap hogy nem látni csillagokat!

    Fasz kivan az ilyen idióta összeesküvés-elmélet gyártókkal!
  • Irasidus
    #12
    Például, hogy szerinte soha nem jártak emberek a Holdon, de azért ufot láttak az Apolló űrhajósai. Ehhez, erős duplagondol kell, vagy Xanax.
  • Rotcsa
    #11
    Pl milyen hülyeségre gondoltál?
    Hogy színes felvételek helyett csak fekete-fehéret kapunk és hogy nem látszanak a csillagok a Hold-körül?
    Vagy hogy tiszta-fekete színek vannak a fotón? :)
    Ha tudsz meggyőzőbb érveket mondani, akkor Neked fogok hinni, de addig inkább egy olyan valakinek, aki elég közel volt a tűzhöz és logikus éveket mondd, nem csak böfög egyet,meg lebarmoz mindenkit, mint Te. sryy
  • Rotcsa
    #10
    Milyen állatság mögött?
  • moikboy
    #9
    Neee :DDD Ez az a bizonyos "aranylaci" lenne? :DDDDD Mindig is tudni akartam ki áll amögött az állatság mögött :DDD
  • teddybear
    #8
    A leszállásokhoz tök fölösleges ilyen pontosságú mérés. A bányászathoz meg nem csak ezekre a mérésekre van szükség, hanem sok másféle vizsgálatra is.

    Elsősorban geofizikai(holdfizikai) kutatásokhoz, a Hold belső szerkezetének meghatározásához van szükség ilyen pontos mérésekre.
  • teddybear
    #7
    Lézerrel centin belüli pontossággal lehet mérni a Hold-Föld távolságot is.
  • teddybear
    #6
    Nagy ám Isten állatkertje, és alacsony a kerítés!

    Aranyi meg példa rá, hogy a tudás megszerzése nem jár együtt a józan ész birtoklásával. Minden hülyeséget habozás nélkül birkaként ismételget.
  • Sir Ny
    #5
    Hogy mérik ott a gravitációt, ami felett nem száll el a műhold?
  • Sir Ny
    #4
    eddig én is azt hittem csak Norris képes ilyen pontos lenni, a NASA nem
  • norbre
    #3
    mivel mérnek 100-200 kilométer távolságból ~0,008mm eltérést?
  • Rotcsa
    #2

  • kvp
    #1
    Ezek az adatok ket feladathoz kellhetnek. Egyreszt banyaszati cellal a kozetek anyaganak felterkepezesehez, masreszt egy emberes kuldetes leszallasanak palyaszamitasaihoz.