Elérték a Holdat a NASA gravitációs műholdjai

Az embereknek a fele nem tudja mi a különbség a millió és a milliárd között. Annyit tud mindkettõrõl, hogy az jó sok. Így nem tudja végiggondolni azt sem, amirõl itt szó van költség szinten.

Az oda-vissza út 50 milliárd dollár mondjuk, és képesek visszahozni mondjuk egy tonna rakományt. Szerinted minek a kilója 50 millió dollár (10 milliárd forint, ami tízezer egymillió forintos köteg)?

Szerintem a milliárd és a millió közötti különbséget sem érted, ezért van a zárójeles bõvítés.

Egyszeûen semmit nem éri meg onnan kibányászni.

Te szerencsétlen, a "resource" arra kell, hogy a tartós ottartózkodás megoldható legyen. Víz keresésérõl van szó. Bányászatról nincs.

Úgy vázold már fel, hogy mit bányásznál ott, mivel hoznád haza a gép, mivel menne, stb.


Elképesztõ, hogy ennyire idióták lepték el a világot, akik nem is takarkadtják hogy mennyire azok.

A holdprogram 24 millárd dollár volt 1961-es dollárban számolva. Bár tudományos mûszereket is tette le, de ennyibõl hoztak haza 400 kiló holdkõzetet.

Akkor számold, hogy mit éri meg bányászni. Semmit. Ha a mai ár ezredéért utaznál oda, akkor sem.

A kapósorrus beszólásod elátrulta hogy kurvára rossz helyen jársz. Javaslom a kurucinfót és egyéb szennybalfaszkonteósNWO oldalakat, azok valók neked.

Az alapkutatás drága. És azonkívül, hogy a világ mûködését jobban megismerjük, más, anyagi haszni nincs. Tudtad, hogy Jupiter felé tart egy sokszorta drágább ûrszonda (Juno) amit csak azért építettek, hogy a Jupiter mágneses mezejét feltérképezze? Ezt hívják alapkutatásnak, és úgy általában az ûrkutatás egésze alapkutatás, a kezdetek óta... Szóval mirõl vitatkozunk, arról, hogy nulla ismerettel az ûrkutatásról - idézlek "az el tudom képzelni" vagyis képzelegsz, és aminek szerinted nincs anyagi haszna az haszontalan? Az hogy neked a Holdunk gravitációs térképe nem mond semmit, az nem az jelenti, hogy a szelenolgósuk (holdkutatók) is csak ennyit mond. Ha rákerestél volna a Grail szondapárosra megtudhattad volna mi mindenre lehet választ kapni, többek közt a Hold keletkezését is alá lehet támasztani ezzel a módszerrel... tudom ez téged nem érdekel, mert nincs anyagi haszna, és nincsenek benne gonosz tudósok. A tudomány már csak ilyen számodra érdektelen dolgokra keresi a választ. Javaslom ne foglalkozz vele, inkább az árnyékkormány tevékenységét figyeld, de vigyázz nehogy észre vegyenek!

Tulajdonképpen amit mondasz - vagyis képzelegsz?

Bocs gothmog, természetesen ati271-nek ment a válasz.

Barátom, Te egy igazi troll vagy, köszönjük építõ jellegû hozzászólásodat! Tökéletesen olvastál a sorok között, kritikádat cáfolhatatlan érvekkel támasztottad alá, világnézetedet, belsõ értékeidet is részletesen kifejtetted. Még egyszer köszönjük!

Ja és a színes kamerához visszatérve: Apollo 12 küldetés részlete a Wikipediáról:

"Bár az egész expedíció legnagyobb várakozásokkal övezett feladata az ûrszonda meglátogatása volt, az elsõ holdsétán az ûrhajósok a tájára sem néztek. A feladat szerint elõször a színes tévéadáshoz kifejlesztett újfajta kamerát kellett felállítani. A mûvelet sajnos balul ütött ki, amely kihatással volt az egész késõbbi expedícióra (sõt talán az egész Apollo-programra). Bean szerelés közben véletlenül a Nap felé fordította az érzékeny kamerát, melynek a fényérzékelõje azonnal kiégett és használhatatlan lett. (Mivel így nem volt lehetséges tévéközvetítés, az amerikai közvélemény figyelme nagyon hamar elfordult a második holdexpedíciótól, hogy aztán igazából sohasem térjen vissza a Holdra látogató ûrhajósokhoz)."

" Nem tudom pontosan, hogy milyen mûszerek vannak a fedélzeten, mi mire való, és mik a korlátaik." Akkor meg hogy mondasz véleményt? A "kedvenc" mûvezetõm tudnám idézni: "Én nem értek hozzá, de szerintem ez így nem jó!" remélem érzitek...

"Ezt még meg is érteném, bár szerintem a Föld összes lakója egyformán kellene részesüljön az így szerzett javakból. Persze a kapitalistáknak és a harácsolóknak nem erõsségük az etika, és azt is mondhatják (majd), hogy mindenki számára adott a lehetõség: mennyé osz't bányásszá!"

Figyi! Nem szóltak még, hogy a kommunizmus megbukott? Habár ahogy a jelenlegi viszonyokat nézem....

A nagyfelbontású kamerák vs világûr témakörhöz:
Elsõ rész
Második rész
Persze próbáld ezt lacikának elmagyarázni, amikor színes ccd-t vízionál egy ûreszközön.

Elég nehezemre esik elhinni, hogy egy grafikon felrajzolása bárkinek megérne 375 milló dollárt. Nem tudom pontosan, hogy milyen mûszerek vannak a fedélzeten, mi mire való, és mik a korlátaik. Azt viszont el tudom képzelni, hogy a gravitációs anomáliák kiterjedésébõl és erõsségébõl, valamint egy minden eddiginél részletesebb domborzati térképbõl (csak 25 km lesz a keringési magasság) meg tudják becsülni a mélyben lévõ ásványok sûrûségét . Ez pedig már fél siker. Az ipari minõségû gyémánt, éppen nem a legjobb példa, mert abból a földön is van éppen elég. Ha kampós orrú barátaink nem tartanák fenn maguknak a bányászat monopóliumát, akkor sokkal sokkal olcsóbb is lehetne. Ezt most csak kötözködés képpen mondom, értem a lényeget. A mai tecnológiákkal nem lenne kifizetõdõ egy holdi bánya üzemeltetése. De ez változhat. Nagyobb idõtávlatokban gondolkodjatok. Ahogy faterom mondta: az a drága, ami nincs. Márpedig itt a földön hamarosan el fog fogyni sokminden.
Azért csak a magam megnyugtatásaként rákerestem erre a NASA küldetésre, és ezt találtam:
Grail will support NASA's exploration goals as the agency returns humans to the moon by 2020. In 2008, the agency will launch the Lunar Reconnaissance Orbiter, to circle the moon for at least a year and take measurements to identify future robotic and human landing sites. The orbiter also will look for potential lunar resources and document aspects of the lunar radiation environment.
Az utolsó mondatban ott a lényeg. Bár nem ezzel kezdik, de azért leírják.

A Hold erõforrásait akkor sem érné meg kiaknázni, hogy ott ipari minõségû gyémánt hevere a földön, amit csak fel kell venni és dobozba rakni...

Még a jelenlegi fajlagos költségek ezredén is csak egy spec. hélium izotóp hazahozása érén meg. Már, ha lenne stabilan mûködõ villamosáramot elõállító fúziós reaktor. De nincs...

A Grail ûrszonda páros a Hold gravitációját térképezi fel. Nincs olyan mûszere amivel meg lehetne állapítani a Hold ásványainak összetételét, vagy vizet keresne. Ehhez nem kell összeesküvés, ezt hívják ûrkutatásnak. Igazából azt nem értem, mibõl gondolod, hogy a valódi ok nem alapkutatás, hanem bányászati feltárás?

Ehhez hasonló térképet fog készíteni, te látsz ezen a térképen bármiféle ásványt?

Köszi a magyarázatot! Természetesen nem gondolom, hogy nácikat, vagy transformereket keresnének. Sokkal inkább vizet, vagy a földön ritka fémeket, anyagokat. A cél a Hold erõforrásainak kiaknázása. Mivel a Hold jelenleg nem lakott és "senkié", így a kitermelt javakon sem kellene osztozni senkivel. Van azonban egy kis bökkenõ: egy bányász kolónia létesítése azon a tájékon meglehetõsen macerás, jó néhány milliárd zöldhasú rámenne (talán már a tervekre is). Ezért mindenképpen jó lenne tudni, hogy mi van a mélyben, érdemes-e egy ilyen vállalkozásba belefogni. Ezt még meg is érteném, bár szerintem a Föld összes lakója egyformán kellene részesüljön az így szerzett javakból. Persze a kapitalistáknak és a harácsolóknak nem erõsségük az etika, és azt is mondhatják (majd), hogy mindenki számára adott a lehetõség: mennyé osz't bányásszá! Engem csak az bosszantott fel, hogy ilyen ostoba hazugságokkal próbálják a valódi okokat elkendõzni.

áááá, a nácikat természetesen...

Az ütközéses elmélet szerint az eset után a egész hóbelevanc egy olvadt pacaként keringett a Nap körül, amibõl aztán összeállt a Föld-Hold rendszer. Ha olvadt volt, akkor mindkét test differenciálódott, a tömegeloszlása pedig jórészt egyenletes kéne legyen. Ha ezt találják akkor az arra utal hogy volt valaha teljesen olvadt állapotban. Már ha nem feltételezzük hogy a Föld árapály hatása (a Hold akkor még nem kötötten keringett) turbulensen kavargott az anyag, és teljesen kaotikus elrendezésben szilárdult meg, lehetõvé téve azt a tömegeloszlást, ami miatt ma kötött keringésû. Aztán a korai fejlõdésében nyilván volt lemeztektonika, volt rengeteg becsapódás, míg a mai dermedt állapot kialakult. Egy grav. térkép ezekrõl annyit mond el, hogy "valami volt valahogy", illetve nagyszerû lehetõséget biztosít mindenfélének a belemagyarázására.

Itt egy szám: 12452434, van hozzá egy részben ismert függvény (mondjuk látod a formula végét), aminek ez a szám az eredménye. A feladat: határozd meg a függvényt, majd ha ezzel megvagy, az induló paramétereit. Helyes megoldások száma: végtelen. Ockham segít ezt 1-re redukálni, csak az nem biztos hogy mindig igaza van 😊

Ez az Aranyi érdekes figura, 10 részes cikksorozatban kérdõjelezi meg a komplett Apollo program eredményeit (mert az csalás volt, nem járt még ember LEO-n túl - mondja), miközben farmergatyás csontvázaktól kezdve légkört és nácikat ('42-es starttal, naná) vizionál ugyanoda, a Holdra.
A következetesség nem aggasztja, szórakoztató nagyon. Az már kevésbé amikor emberek hisznek neki...

A nagyfelbontású kamerák problémájára am. nem az az evidens válasz, ami az ûrbe lõdözött CPU-k és egyéb elektronikus rendszerek kapcsán is tervezési alapelv - a robusztus felépítés, hogy bírja a sugárzást hosszabb távon is? Sokra mész a csillió gigapixeles kamerával egy ûrszondán, ha a küldetés kezdetére a CCD rég megkotlott, ill. ha védett konténerben szállítod, akkor kibontva nem bír pár óránál többet...

Mi a hihetetlen benne?
Szerinted a Transformereket keresik?

Keresnek valamit, de hogy nem csak gravitációt mérnek az tuti.
"...hogyan hûlt le a keletkezett égitest a heves eseményt követõen..." Na ne már! Õk sem gondolhatják komolyan, hogy ezt bárki elhiszi.

Konkrétan a cikkhez.
Végeztem egy rövid becslést, hogy egy, a Hold felszíne felett kb. 50-100 km magasságban keringõ mûhold mekkora tömegkoncentrációt képes érzékelni (a Hold sugara 1738 km, tömege kb. 7,35*10^22 kg)
Nos, nekem az jött ki (nagyságrendi becslés!) hogy a mûhold pályályának 1 mikornnal való behajlításához (ennyivel jönne közelebb a Hold felszínéhez) egy pontban, a felszínen kb. 100millió tonna tömeg tudná elõidézni.

(Ha a két, egymást követõ mûhold távolságának a növekedését mérjük, akkor persze más lesz az érték, ha a pályaváltozást hosszabb távon mérik, akkor lehet jóval kisebb is az a tömeg. Ha valaki tud konkrét számot, érdemes lenne ideírni a cikk kiegészítéseként)

Igazad van. Erre is csak egyet lehet mondani: ez a bizalmi válság egyik tünete.

A végtelen hazudozások, tömegmanipuláció és bizalmi válság kora

Ami a 2. hozzászólásba belinkelt filmben a leg-elgondolkodtatóbb, az a korunkra jellemzõ bizalmi válság. Ennek pedig súlyos okai vannak

A korábbi történelmi korokban a hatalom a fegyverek erejére épített. Ez ma is így van! Ám a mai korban megjelent még egy nagyon fontos támasz a hatalom számára: a tudatbefolyásolás.
Nem kell itt a távoli jövõ feltételezett agymanipulációs technikáira gondolni. A tömegember agyának a befolyásolásához nem kell más, mint a sajtó (írott és elektronikus) teljes ellenõrzése. Ha ez megvalósul, akkor az a néhány ember, aki inkább a saját tapasztalataira épít, nos az sajnos nem tekinthetõ társadalmi tényezõnek.

Ma az emberek jelentõs része megtapasztalta már, hogy mennyire hazug a sajtó nagy része. Az iskolai oktatás színvonala pedig -- hogy finoman fogalmazzak -- inkább csökken, ellentétben a tudomány és technika szárnyaló fejlõdésével.
Emiatt egyre több ember érzi kiszolgáltatottnak magát (az is!), egyre többen érzik teljesen tehetetlennek magukat, egyre többen látják, hogy az eseményeket befolyásolni még egy kicsit sem tudják. Látják, hogy a demokrácia mekkora nagy hazugság, és látják, hogy a szólásszabadság egyfelõl egyre korlátozotabb (gondoljunk csak bizonyos történelmi eseményekkel kapcsolatos tagadási törvényekre, meg jelvényviselési tilalmakra, sõt már ruhaviseletet is betiltottak ebben a szép nagy demokráciában csak mert oroszlán van a hátán...)
Másfelõl a szólási szabadság önmagában semmit sem ér. Ha egyetlen ember szónokol, és 100ezer hallgatja, akkor annak van szava. Ha viszont 100ezer ember beszél egyszerre, az pont annyi, mintha senki sem tudna megszólalni (gondoljunk az internetes vitafórumokra, ahol több tízezer hozzászólás van!)

A mai kor sajnos úgy tûnik, hogy egy hanyatló idõszak. Az, hogy a hanyatlás visszafordul-e, vagy folytatódik, nos az most hosszabb távon (vagyis 20-30 év és több) megjósolhatatlan.

Azt viszont naponta tapasztaljuk, hogy életminõségünk romlik. És még feltûnõbb a tendencia! Ha az utóbbi 10-20 évben tapasztalt tendenciákat extrapoláljuk, akkor a földi pokol képe rajzolódik ki elõttünk.
Miközben a sajtó szemmeláthatólag valami egészen más képet vetít elénk. És azt is látjuk, hogy sok ember -- azok, akik számára a jövõ az elkövetkezõ 10 percet jelenti, kb. ez a sör élettartama az elõttük álló korsóban -- nos õk mindazt komolyan is veszik, és a viták során böfögik vissza azt a sok moslékot, amit a középosztály-ellenes és fejlõdés/technika ellenes sajtóból behabzsoltak.

Naponta sokszor tapasztaljuk, hogy mennyire manipulatív, mennyire hazug a sajtó döntõ része.

Pár napja valaki belinkelt egy jó filmet, ami a legtöbb mai problémának (vigyázat, NEM az összesnek!) a kiváltó okára mutat rá:

A Pénz Urai (Pénzurak) - The Money Masters , hossza 3óra 29perc 36mp
http://video.google.com/videoplay?docid=-1509230126993333797&ei=lHlUS5uADIeM2ALD3vXVDg&q=p%C3%A9nzurak#

Le is tölthetõ, magyar feliratos, a letöltött zip file tartalmazza a feliratokat is külön fileban.
Ebben a filmben nincs szó a CO2-vel kapcsolatos trükkös csalástömegrõl, nincs szó a Magyrországon alkalamzott csalásokról, pl. a magánnyuigdíjpénztárak által elkövetett trükkös erõszakos csalásról (Amerikai alkotás, ezért arról az országról szól elsõsorban), de szó van benne a vége felé Európa megkopasztásáról is.
Érdemes végignézni annak is, akinek kevés az ideje. (Én az 3. óra környékén hagytam abba a nézését, amikor a megbocsátásról kezdett papolni... na azt nem bírtam végignézni... én karókat állítanék fel a NewYorktól Alaszkáig vezetõ autópálya mellett, meg Moszkvától Párizsig, és mindegyiken egy gazember tekergene napokig.. ha rajtam múlna... mint Spartacus idejében vagy Vlad Tepes alatt)

1.„a következõ ellenérv: megmutatják-e nekünk?”
Ugye te se gondolod, hogy a felbecsülhetetlen értékû eredetiket minden aranyi féle habókosnak a kezébe adnák, aki csak kéri? De tegyük fel, kiválasztanak egy csoportot a fajtájából, és engedik nekik a vizsgálódást. Szerinted õk elhinnék, hogy az eredetiket kapták? Vagy ha igen, a többiek elhinnék a kontrollcsoportnak? Gondold végig. Mit bizonyítana, ha aranyit -idõt és pénzt nem kímélve- odavinnénk a holdra, és belevernék a fejét az apollo program otthagyott holmijába? Õ elhinné? És ha igen, a többiek hinnének neki? Ugye, hogy nem. Mégpedig azért nem, mert õt, meg a fajtáját soha nem érdekelte az igazság, amit ugyanis a kis agyukban összeraktak, az az õ számukra sokkal érdekesebb. Ráadásul azt õk találták ki.

3. „A földönkívüliek és a tudomány kérdései.”
Ezt összefoglalom egy egyenlõtleséggel:
Földönkívüli élet != UFÓk != Repülõ csészealjak != Kis zöld(szürke) idegenek

!= jelentése „nem egyenlõ”

Végignéztem a 2. hozzászólásban beágyazott filmet és a további 3 részt is.
Gondolatébresztõ!
Csak nem egészen úgy, ahogy eredetileg szánták.
A legfontosabb gondolatokat a következõ hozzászólásba szántam, most és itt a filmhez kapcsolódó közvetlen bírálatot szeretném megejteni, és NEM LEHÜLYÉZÕ STÍLUSBAN.

Amit a fõszereplõ elmond, annak 90%-a nyilvánvaló tévedés. Vagy kifejezett baromság (pl. a felhõk a Holdon.... nos, itt majdnem abbahagytam a további filmnézést, mert az idõm eléggé szûkös)

A többi 10% viszont meggondoladó.

1.) Pl. a fényképek "manipulálásáról. Igen nehéz eldönteni, hogy egy rossz minõségû kép vagy film szoftveres feljavítása manipuláicó-e? Ha tudjuk (márpedig azt tudni lehet!), hogy a kezünkben levõ kamera ALKALMATLAN a csillagok fényének az észlelésére, akkor a 0,0,0 byte-okkal jellemezhetõ koromfekete égbolt nagyon határeset a manipuláció és a képjavítás között. (Itt érintjük a következõ hozzászólásba szánt mondanivalót: a bizalmi válság kérdését. Joggal (?) mondhatja bárki: de ha abban a háttérben mégiscsak volt valami, ami ezután biztosan megsemmisült? Nos, ha az eredeti képek is megvannak, akkor ez nem olyan nagy gond. De ekkor jön a következõ ellenérv: megmutatják-e nekünk?)

2.) Következõ nehezen cáfolható gondolat a filmben a kamera és képminõség kérdése. Itt mindenki azt hisz el, amit akar.
Érdemes azért egy picit átgondolni, hogy a Voyager ûrszondák, amiket néhány évvel késõbb indítottak, milyen adatátviteli képességgel rendelkeznek (még most is)

3.) A földönkívüliek és a tudomány kérdései.
A tudomány azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek az adott korban, az adott mûszerezettség mellett vizsgálhatók és -- lehetõleg több irányból, egymástól független módon -- BIZONYÍTHATÓAK, és a jelenségek reprodukálhatóak. Egyszerûen azért, mert ez a tudomány.

Ha az emberiség elmúlt évezredeire visszagondolunk, akkor bizony szembeötlõ az emberi faj lehetõségeinek és az egyes emberek jólétének, élet-hosszának és életminõségének jelentõs növekedése! Ez a növekedés a technikai civilizációnak köszönhetõ, és NEM az elmúlt évezred hókuszpókuszainak.
Ezen egy picit gondolkodjunk el. Vetítsük a jövõbe (extrapoláljuk) az elmúlt 300-500 év fejlõdésének tendenciáit. Érdemes átgondolni azt is, hogy milyen irányba mehet tovább a jövõnk, ha NEM az eddigi (fõleg az utóbbi 100 év) tendenciái érvényesülnek? Hanem pl. a jelenleg önmagukat zöldnek felcímkézõk szándékai szerint?

Ha megvolt, akkor továbbmehetünk.
Azt is látni kell, hogy a világegyetem hatalmas és bonyolult. Vélhetõen sokkal nagyobb azon része, amellyel a tudomány még nem tud foglalkozni. Az ilyen kérdésekben lehet mindenféle elméleteket gyártani, és egy valamirevaló elméletet az adot kor színvonalán és eszközeivel még nem lehet megcáfolni. (ha meg lehet, az a sz*r elmélet)
Ezt úgy célszrû felfogni, hogy a gondolkodó ember számol a különféle lehetõségekkel. Amelyek közül valamelyik valóra válik, de az is lehet, hogy olyasmi történik (ez a leggyakoribb), amire nem is számítottunk.
Ilyennek tartom én a földönkívüliek létezését. Nem tudok olyan természeti törvényrõl, amely tiltaná a létezésüket. Olyanról sem tudok, amely lehetetlenné tenné a csillagok közötti utazást. Az viszont tény, hogy én még nem láttam nyomukat.

Súlyos hiba lenne helybõl leidiótázni azokat, akik az ilyen lehetõségekrõl gyártanak elméleteket. (a saját szabadidejükben miért ne?) Mindennek van létjogosultsága, ha minden pillanatban el tudjuk választani a tényeket, a következtetéseket, és a LEHETSÉGES következtetéseket. Baj akkor van, ha összekeveredik a tény-anyag és a fantáziaszülte elmélet.
A "konteó" hívõk gyakran összekeverik. A "konteó" utálók pedig sokszor akkor is lehülyézik a gondolkodó embereket, amikor tisztán és világosan elkülöníthetõ a tényanyag a lehetõségek számbavételétõl. Szerintem mind a kettõ egyformán hiba.

Okés ez igaz :-) Mondjuk ha arra a pénzekre gondolok, amit tényleg úgy költenek el, hogy csak pár ember tud róla, már lehetne bányánk talán a marson is - de ezt most gyorsan abbahagyom, mielõtt újabb off-os vitát generálok :-)

Molnibalage: igen, alighanem, viszont mennyivel többet érne :-)

Túl sok. Annyi itt a konetó és NWO-s balfasz, hogy ha kivágnánk õket, az sg kommentszáma igencsak megérzené. 😊

Ha a költségek miatt aggódsz, gondolj arra, hogy fordíthatták volna fegyverkezésre, vagy elkölthették volna az egészet úgy, hogy egy kukkot se hallasz az egész összeg sorsáról, még arról sem hogy egyáltalán létezett.
Azért ehhez képest nem olyan nagy baj az, ha olyasmire költik, amitõl kicsit talán növekszik a tudásunk.

imadom ezt az Aranylacit. vettem e-konyvolvasot, es mivel nagyon szeretem a Sci-fiket, azt hiszem ra fogom toltogetni az oldala tartalmat, hogy ures oraimban szenne rohogjem magam. mindennek van ertelme, neha csak az hogy elrettento pelda legyen.

Neked azért feltûnt, hogy színes celluloidfilmes kamerákról beszélsz (hátha nem érted, ez egy olyan fényre érzékeny mûanyag szallag, ami a lencsén bejutó fénytõl "megég", mint hófehérke a napon, utána kiveszik a kamerából, és sötétben belelógatják olyan vegyszerbe, ami miatt elveszíti a fényérzékenységét, és rasjta marad a ráégett kép.) Szóval ezzel a kamerával bármit felveszel, az benne marad a kamerában, és egy laboratóriumban kell elõhívni. Pár éve még ilyenek voltak a fényképezõgépek. Kérdezd meg a papától, mamától! Na, ha felvittek olyan kamerákat, akkor azt csak a földön tudták volna bemutatni.

Viszont a Holdról közvetítettek. Tehát nem azokat a kamerákat alkalmazták, amiket itt emlegetsz. És kapaszkodj meg, a Hold kurva messze van. 400 ezer kilométerre. Ez százszor innen oda-vissza Moszkva. Tehát kétszázszor messzebrõl küldték a jelet rádión, mint innen Moszkva. És még egy komplett kab-hegyi adótornyot sem vihettek magukkal, mert az sajnios nem fért be az ûrhajóba.

Szóval ne csodálkozz azon, hogy a közvetítés igen szar minõségû volt!

Ha esetleg még mindig nem érted, akkor a Hold olyan messze van, mint a napi rendszerességgel megfejt kecskéd a fejétõl a farkáig 400 milliószor. Na, így már kapisgálod. A vicc az egészben az, hogy eddig minden összeesküvés-elmélet érvét, vagy oriási rejtélyét úgy nagyjából 15 másodperc agymunkával megtudtam fejteni.

Például a miért lobog a zászló, amikor nincs is levcegõ a Holdon. Hát mondjuk azért, mert beindult a hajtómû, ami megrezegteti a talajt.

Miért csak három kereke ért le a Holdjárónak? Hát azért, mert szemmel láthatóan merev felfüggesztése volt.

Miért más szögû az árnyéka a zászlónak? Hát mert, más a talaj lejtése mögötte.

Ha te hasra esel az ilyen holdösszeesküvéses baromságok elõtt, akkor elõbb gondolkozz el azon, hogy miért csak kegyelembõl engedtek át az iskolában a matek, fizika, kémiatanárok!

Mert ugye, hogy nem voltál valami nagy zseni ezekben a tárgyakban?

És biztos meg is kérdezted akkor magadtól, hogy mi szükség lesz ezekre a baromságokra neked az életben. Hát azért, hogy triviális bvaromságokkal ne lehessen átverni téged...

Akkor szerintem fel is függesztem a vitát.
Naivan azt gondoltam, hogy egy-kettõt rábírok arra, hogy ne ezeknek a "médiumoknak" a kis újából szopjanak ki mindent, hanem szélesebb körben tájékozódjanak, és hallgassák meg a témában jártasabbakat is...
De már megerõsítést nyert számomra is, hogy felesleges az erõfeszítés a részemrõl...

Köszi a válaszokat!

.....csak páran vannak de azok jó hangosak,és beesik néha pár futóbolond is egy két beköpésre, ja és nem nyerheted meg a vitát mert az arany laci azt mondta......

alapja? az alapja szerintem az hogy vannak emberek akik mindenben összeesküvést látnak.. abban meg pláne ha az elméletük igazolására nem találnak "igazi" bizonyítékot, hisz az csak azt bizonyítja hogy azokat valakik szándékosan eltitkolják 😊

OFF:
A tapasztaltabb sg.hu fórumozókat kérdezem, hogy sok ilyen "hoaxer" vetõdött már ide? És tapasztalat alapján ti is úgy véltétek, hogy felesleges vitatkozni velük, meg észérveket felhozni? Azért kérdezem, mert voltam nemrégiben olyan hülye, hogy vitába szálltam egy-kettõvel! A legfõbb érvük eddig az volt, hogy: Nézd meg Arany Laci oldalát!
Errõl valaki aki hozzáértõbb tudna pár sort írni? Van alapja ennek a históriának? A logikát azért vélek felfedezni benne, de valamiért nem nagyon tud meggyõzni. Mert kiragadva dolgokat más szemszögbõl szemlélve könnyen másképp állíthatóak be a tények, mint valójában. Tipikusan olyan mikor a tényeket igazítjuk a teóriákhoz, nem pedig a teóriát a tényekhez.


Na meg kíváncsi lennék, ha fellõném a legnagyobb hívõiket a Holdra, szkafander nélkül, hogy nesztek vegyetek ott levegõt, mert Arany Laci azt mondta, hogy a Holdnak márpedig légköre van, akkor milyen képet vágnának...<#eplus2>

Kiegészítésképp hozzáfûznék pár dolgot, ha nem gond.
A legjobb minõségû scanek többek között- az Apollo-fotókból a Lunar and Planetary Institute honlapján, ill, azProject Apollo Archive oldalán érhetõek el. Szabadon hozzáférhetõk, böngészhetõk és letölthetõk. (mert a nasa titkolózik, azér. )
Ami fontos, ezek NEM az eredeti fotók, azok ugyanis analóg papírképek ill. negatívok valahol Houstonban, vagy ahol ezeket tárolják. Ezek annak a digitalizált változatai. (csak mert nem mindenkinek világos, hogy eredetileg az ûrhajósok nem jpg-be, meg tiff-be dolgoztak, a hoaxerek még mindig a lehetõ legszarabb minõségû jpg-ken próbálják bizonygatni a hazugságaikat)

A 15 megapixelre digitalizált verziót már tekinthetjük az eredeti reprodukálásához szükséges minõségnek.

Az elso ket holdraszallasnal slow scan tv-t hasznaltak, ez egy kis savszelessegu, kis felbontasu, alacsony kepkockaszamu tv formatum. Elonye, hogy radiotavcsovekkel is veheto a jel, tehat kiepitett tv-s halozat nelkul is mukodik, tisztan csillagaszati/radioamator felszerelessel. Az elso bejovo jelet az ausztraliai honeysuckle creek-i radiotavcso vette, amit tovabbkuldtek a fel vilagon at amerikaba. Ott kivetitettek egy sstv-s monitorra, amit vett egy normal tv kamera. A jel minosege azert volt olyan gyaszos, mert rosszul hangoltak ossze a monitor es a kamera fenyerejet es kontrasztjat, ezert kicsi volt a dinamikus tartomany, ellenben rossz volt a fekete alapszintje is. Szerencsere megvan szuper 8-as 'home video'-ban, mert az egyik mernok az ausztral radiotavcsonel kezikameraval felvette az egeszet a kontroll monitorjarol. Ez a film sokkal jobb mint a hivatalos tv felvetelek es ma mar elerheto a netrol is. (vilagosabb, elesebb es nagyobb felbontasu mint a tv-s kep) A harmadik leszallastol mar volt rendes kiepitett tv-s atjatszo rendszer.

http://en.wikipedia.org/wiki/Apollo_11_missing_tapes
http://www.honeysucklecreek.net/Apollo_11/tapes/
http://www.honeysucklecreek.net/Apollo_11/Ed_Super_8.html

Egyebkent annak fenyeben, hogy milyen technikat hasznaltak (analog qvga bw 10 fps), csoda hogy latszott belole valami. (meg a fedelzeti elektronikat nezve az is csak a veletlenen mulott, hogy tuleltek)

ps: A fotok viszont egesz jok lettek:
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a11/AS11-40-5903.jpg
Es amikor a napnak hattal fotoztak, nem tul vilagos feluletet, akkor latszanak a fenyesebb csillagok is:
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a11/AS11-40-5930.jpg

Nem filmeztem az igaz. Viszont láttam jópár amatõr felvételû családi filmet, és nem estem hasra a felbontástól. Homályos, karcos egyszóval gyenge.

Ja és a holdraszállás idején még nem volt VHS. Azt csak 76-ban dobták a piacra. Csak profi képmagnók voltak akkor kéthüvelykes szalaggal dolgoztak, és íróasztal mérettel és mázsányi súllyal.

Te sem filmeztél még normál v super8-as filmre, igaz? A 30 éve forgatott filmjeink ugyanolyan minõségûek, mint akkor voltak, a felbontás 5-ös vászonra vetítve is kb 20-szor jobb, mint egy gyári vhsen, a színek pedig varázslatosan élénkek és nem mosódnak össze, ami egy frissen felvett vhsrõl nem mondható el a legjobb vhs kameráról sem (fõleg a Holdra szállás idejében).

Elnézést, a referencia a hülyeséghez kimaradt, mert látom hogy akad még olyan akinek nem egyértelmû, kirõl van szó.

Ó, ha tudnád, milyen kibaszott fárasztó már, amikor jön egy hozzád hasonló idõrabló, és megpróbálja rávenni az embereket, hogy szánják rá a fáradságot és magyarázzanak el neki evidenciákat újra meg újra, feleslegesen.
Igaz, itt ismét jópáran beugrottak neked, gondolom elégedett vagy, kellett ez a pici kis lelkednek.
Aranylaci, mi? A nácik a holdon meg a marson, a magyarok a szíriuszról, szûzmária országa, de az apolló program sohasem létezett, viszont azért az apolló ûrhajósai ufókkal találkoztak, amikor a holdon jártak, csak letagadják. Nem tûnik fel haogy meg vagy vezetve?
Vagy ami még rosszabb, pontosan tudod mit csinálsz, és épp azért csinálod. Idõrabló.

Ezt beszoptam!
Az elején a pasinak annyi titulusát sorolták föl, hogy azt hittem sosem fogy el.
Gondoltam mond valami érdekeset, de a mondanivalója egyszerû f*szság volt.

tejóég.. "szakértõk" <#falbav>

Ezak a moonhoaxerek mindigy annyira mulatságosak. Mindig elcsodálkozom, hogy ennyire buta embereket ki alkalmaz bármilyen feladatra is...

A korrekcióban részben igazad van, kérdés, hogy megéri-e ez az összeg a kevesebb korrigációt. Azt is figyelembe kell venni, hogy az azonos pályán érkezõ második szondát már pontosabban lehet vinni, ha figyelembe veszik az elsõ által elvégzett korrekciókat.

A holdon bányászott ásványok hazahozatalával egyetértek, de én nem is gondolom, hogy vissza kellene hozni: építsünk ott belõle valamit :-) Akár holdbázist, akár ûreszközt, vagy akármit. Akár még mûholdat is, még ha maga a kritikus elektronika nem is ott készül.

Egyébként ha sikerül építeni a holdon egy mágneses elven gyorsító kilõvõt, akkor tképpen tetszõleges mennyiségû anyagot lehet pl. földkörüli pályára juttatni. Napsütés és így áram van bõven, légkör meg nincs, tehát csak a szökési sebességig kell gyorsítani, ami ott ugye a töredéke. Bár, azért 2,4 km/s-hez még mindig nem kis energia kell...

Az, hogy mit tudunk elõre és hogy tudjuk valós idõben korrigálni, az két dolog. Ha valamit elõre tudunk, az mindig jobb, mintha derült égbõl jön a harmonikaszó. Uram bocsá', a korrekciót is elõre be lehet programozni, megtartva a kézi korrekció lehetõségét is.

A Holdon történõ bányászat terén egyébként a reális tudósok/mérnökök szkeptikusok. Jelenleg nem tud senki sem olyan ásványi anyagot mondani, ami nek földi ára elbírná az ûrszállítás többletköltségét. Még ha 24 karátos aranyrögök hevernének is a felszínen...

A bulvársajtó kedvence a He3 relatív nagyobb mennyisége a holdporban. Ez tény, de ez csak egy potenciális fúziós erõmû hajtóanyag, a többi a Földön is olcsóbban elõállítható, mint amennyiben a Holdon való He3 dúsítás és hazaszállítás kerülne. Persze amíg a piacon is használható magfúziós reaktor elkészül...

Ajánlom neked a Discovery -Mi volt az igazság a holdraszállás körül c. mûsorát, ahol sorra cáfolják meg az ilyen agyament teóriákat. Többek közt, a fekete "hátteret" is a Holdon.
Vannak összeesküvések amik valósak (bilderberg csoport és világkormány pl.) de az amit a pali állít, akkora bullshit hogy fogtam a fejem mikor néztem. Én is szoktam nézni az Enigmát, de itt ez inkább a szenzációhajhászásra ment, mintsem a vaság kiderítésére!

Ne szopj be mindent, amit az úgynevezett "szakértõk" mondanak, inkább informálódj mindkét oldalon!
És végezz valószínûség számítást is!
Mi a valószínûbb? Hogy ezt valami agyalágyult kitalálta? És szeretne hinni benne!
Vagy, hogy az Oroszok és az Amerikaiak lepaktáltak E.T.-vel a hold felszínén, és bázisokat építettek ki, közben 7 milliárd embert tudatlanságban tartanak, és már a Marson is óceánok, meg Bázisok vannak!

Mellesleg a Marsról szóló mûsorban mutat egy általa NASA felvételnek kikiáltott videót, amin leszánlak a Marsra az ûrhajósok!
Csak szólok, hogy az egy régi filmbõl kivágott jelenet volt!

Szóval ennyit errõl!

Kicsit eltértünk a tárgy nem?

Nekem vannak kétségeim, mennyire fog ez számítani ez egy holdraszállásnál vagy a bányászatban...

Szerintem pontosan landolni úgy is csak folyamatos korrigálással lehet, grammra kiszámolni meg úgy sem érdemes az üzemanyagot, mert valami tartaléknak úgy is lennie kell.

Másrészt az nagyjából mindegy, mi van a hold belsejében, az elsõ bányászati célú küldetéseknek úgy sem lesz meg a lehetõsége, hogy több km mélyre fúrjon. Ha már majd ott tartunk, hogy ez érdekes legyen, lehet hogy sokkal 1xûbb lesz onnan indítani ilyen eszközt.

De ezért remélem, hogy valami felett elsiklottam, és ez nem pár száz, a valóságtól teljes mértékben elrugaszkodott tudós/mérnõk/vezetõ borzalmas mértékû pénzpocsékolása... Az induláskor 375 millió dolcsira becsülték, ez a gyakorlatban inkább 500-at jelent: azért 75-100 milliárd forintból lehet hasznos dolgot csinálni, még akkor is, ha ez az adott területen nem túl nagy összeg!

Ezek amatõröknek gyártott, 8mm-es filmre dolgozó, rugóhajtású kamerák. Egy felhúzással 30 mp-tõl 1-2 percig tudnak folyamatosan felvenni, aztán újra fel kell húzni õket, és gyakran filmet is kell cserélni bennük. A képminõségük még a VHS-t sem éri el.

A profik ezeknél jobb felszereléssel dolgoztak, amik szélesebb, jobb felbontású, filmet használtak, és a kameráikat már többnyire elektromos motorral hajtották.

Tökmindegy. Az Apolló-küldetéseknél a vitatott felvételek nem filmre készültek, hanem az elsõ kisméretû, még analóg, videokamerákkal közvetítették a Földre. Aztán a központban, a monitorról készítettek filmfelvételt. Többszörös konverzió, persze hogy pocsék az archivált film képminõsége.

Ráadásul a kamerák felbontása mai szemmel csapnivaló volt, de azonnali tévéjelet adtak. A filmes kamerával készített filmet elõbb elõ kell hívni, aztán átkonvertálni elektronikus formába. Szóval offline rendszer, közvetítésre nem jó.

Nézz körül a Canon háza táján és csodálkozz

Canon Camera Museum

Kifejezetten mulatságos, hogy azon vitatkoztok mikortól volt színes film, közben meg teljesen elfelejtitek, hogy a hold napos oldalának a felszíni hõmérséklete több mint 100 fok, tehát ez nem úgy megy, hogy felkapok egy kamerát, és megyek a holdra forgatni! 😄

Üzemi hõmérséklet fogalma valakinek ismerõs? 😛