112
  • Doktor Kotász
    #112
    Egely számomra egy szélhámos, így nem követem, így arról sem tudtam, hogy valamilyen kapcsolatba lépett az emberrel.

    Ami meggyőző volt, hogy az építőjátékos model azokat az előrejelzéseket adta, amit az izotópokról és azok bomlásairól eddig is tudtunk.
  • Regeaux
    #111
    Az megmagyarázása még semmi különöset nem jelent. Ez cseppmodellben is benne van. Azaz hogy a felületen lévő nukleonok kevesebb szomszédos nukleonhoz tudnak kötődni (mivel a vonzó kölcsönhatás rövidtávú), ezért igyekeznek minél kisebb fajlagos felszínű alakba rendeződni (ez sok nukleon esetén gömb, kevés esetén egy szabályos test csúcspontjaira illesztett gömbökhöz hasonlít).
    Ha mágneses viselkedést megmagyarázná, az már valami lenne. (természetesen ezt is sikerült a modern elméletekkel)
  • NEXUS6
    #110
    Ez tényleg egy tök jó elmélet. Csak egy baj van vele (nem számomra), hogy egy Egely-könyvben publikálták talán először részletesen.
    Na ettől kezdve kb semmit nem ér (nem nekem).

    Ua helyzet, mint a vízimajom-elmélettel. Aki kitalálta, vagy ahogy publikálta az ellenkezett a tudományos establishment érdekeivel.

    Majd más Nóbeldíjat kap érte 100 év múlva, amikor ezt a csákót már rég mindenki elfelejti.
  • Balu0
    #109
    nemtudom, ez a sötét anyag kezd nekem nagyon gyanús lenni.
    Szerintem hatalmas facepalm lesz a vége, és rájönnek, hogy egyszerűen totál rosszul mérték a normál anyagot és az egész mizéria abből lett.
  • Tetsuo
    #108
    A jelenlegi elmeletek "nagyon" tevesek. A filozofalo kozmologusok mar-mar sztarok egy uj elmelet miatt, amirol kesobb persze kiderul, hogy koze sincs a valosaghoz, de az akkor mar nem szamit, a sztar az sztar marad.
  • szasz85
    #107
    "A tanulmány befejezésével kevesebbet tudunk a sötét anyagról, mint előtte" az tanulmány

    Valami nagyon nem okés ezzel a sötét anyag / energia dologgal.
  • Artyy
    #106
    Hasonló témán alapszik a "Mi a csudát tudunk mi a világról?" dokumentum film és a második része "Mi a csudát tudunk a nyúl üregéről?". A Double Slit kísérlet megértése után érthetőbb a film.
  • Drinkman
    #105
    Ekkora fasságot!
  • jaspercry
    #104
    HÖT DOG-nek ment,hú de régen írtam ide!
  • jaspercry
    #103
    Qantum radar(érdekes kis olvasmány úgy 30-40oldal) hajrá!
  • Doktor Kotász
    #102
    Erre azért nem fogunk soha konkrét választ kapni, mert nincs értelme se a kérdésnek, se a válasznak. :-)

    Mert soha nem tudunk kilépni a mi világunkból, hogy abban szemléljük. Merthogy a húrok sokkal kisebbek nálunk, de az egész univerzum abból áll. :-)
  • Doktor Kotász
    #101
    "Másrészt ugye még rengeteg kérdés van, ami a részecskefizikához tartozik és amit a mai napig nem sikerült közel 100%-os pontossággal megválaszolni, pl az atommagok szerkezetét. Milyen szerkezetben vannak a protonok/neutronok, vagy is mi az az izotópokat megkülönböztető arányszám közvetlen oka, miért stabilak egyes izotópok, mások meg miért radioaktívak?"

    Egy magyar fizikus pár éve erre adott egy jó magyarázatot a tévében. Annyira egyszerű és zseniális, mint a mengelejev periodusos rendszere.

    A gyereke játszott azzal az ezeréves játékkal, amit szerintem már nem is kapni. Fekete és fehér golyók, amiket kis pálcikákkal lehettet egymáshoz rögzíteni.
    A fickónak az az ötlete támadt, hogy legyen a fekete a proton, a fehér a neutron. És megpróbálta kirakni belőlük a különbözü atomok izotópjait. Hogy melyikből mennyi van, és azok valyon hogyan helyezkedhetnek el egymáshoz képest.

    A lényeg, hogy két egyforma részecske nem lehet szomszédos. A szabályosabb, geometriailag stabilabb konstrukciók voltak a stabil elemek, amik szemmel láthatóan sérülékenyebben, ha elgurítod, leejted, azok a rádioaktívak.
    A zseniális az volt benne, hogy ha fogtad azokat a magokat, amik valaminek a bomlásából keletkeznek, pont megkaptad azt az elemet, amiből lebomlottak.

    Minden elem a maga módján szabályos volt.
  • NEXUS6
    #100
    Feltéve, ha a húrelmélet igaz.


    De had kérdezzem meg, mi is az a húr, vagy mi is az a tér? Az világos hogy hogyan viselkedik, de konkrétan micsoda viselkedik így?
  • NEXUS6
    #99
    Az jó kis film volt.

    Ha pedig valóban létezik olyasmi, hogy halálutáni élet, akkor gyakorlatilag igaz is.


    Persze a Mátrix is ilyesmiről szól, meg egy csomó alkotás. Valahol Platón barlanghasonlatáig lehet visszamenni, hogy kinek volt ilyen ötlete.

    A buddhizmus lényege is ilyesmi. A világ egyfajta álca, maya, az emberek szenvedését, negatív érzéseit pedig az okozza, hogy túlságosan kötődnek a világ valamely eleméhez, mint amikor azon filózol egész nap, hogy vajon mi lesz Berényimikivel a Barátokközöttben.

    Ha feltesszük, hogy tényleg igaz és egy "videojáték" részesei vagyunk "csak". Az felvet egy csomó erkölcsi kérdést. Pl. mennyire komoly ez az egész? Vajon nem-e azért vagyunk itt, nem-e az adja a legfőbb leckét, hogy mikor jövünk rá, hogy semennyire? Esetleg épp hogy nem a "rossz", hanem a komolyság, a gondolati ridegség az-e, aminek elhárítását meg kell tanulnunk?...
  • Doktor Kotász
    #98
    *******************
    Erre szokták a következő példát hozni:
    "Képzelj el egy két dimenziós világot. Egy papír lapján például. Ott élnek rajta a kétdimenziós emberkék, a lap síkjában mozogva. Ekkor te, 3 dimenziós ember szépen a kezeddel átnyúlsz a lapon, majd visszahúzod a kezed. Mit látnak a két dimenziós emberkék?
    A semmiből megjelenik egy pont. Elkezd növekedni, majd aztán szépen elfogy, újra pont lesz majd eltűnik a semmibe... Hová tűnt?:)"
    ***********************

    Ennek azért nincs értelme, mert nincs a három térdimenzión kívűl más olyan térdimenzió, aminek lenne kézzelfogható kiterjedése. A húrelmélet szerint is a többi térdimenzió kvantuumméretekben önmagába van feltekeredve. Míg ebben a három térdimenzióban szabadon tudsz mozogni, addig a többi dimenzió nem alkot egybefüggő teret, hanem apró hurkokkéntjelennek meg a tében, tehát gyakorlatilag végtelennyi kis univerzumra szakadtak. A húrelmélet szerint ezek az apró hurkok az elemi részecskék tulajdonságai. Tömeg, töltés, spin, stb. Az elemi részecskék sem mozognak, hanem ezek a hurkok adogatják tovább a szomszédos hurkoknak a kvantumtulajdonságokat. E szerint egy részecske sem anyag, hanem csak rezgések (hullámok), amik terjednek a térben azt az illúziót keltve, hogy mozog az anyag.

    Ha valamijen erő, technológia képes lenne egybefüggővé tenni a többi térdimenziót, akkor a térnek azon a részén az anyagi világ összeomlana, megszűnne létezni.

    De gondolj bele, hogy a gravitációs, az elektromos, a gyenge kölcsönhatás a távolság négyzetével arányosan csökken. Ez azért van, mert az "erővonalak" egy gömbfelszínen terülnek el, tehát kifejezetten háromdimenzióban terjednek. Ha lenne egybefőggő 3-nál több n-dimenziós tér, akkor n-1-en lenne a távolsággal arányos csökkenése a kölcsönhatásnak. Mert mondjuk egy 4 dimenziós gömbnek a "felszíne" a sugárral köbarányos lenne. De a kölcsönhatásoknál négyzetes arányosságot tapasztalunk. Pontosabban négyzetesen fordítottat. Az erős kölcsönhatásnál (kvarkok közötti) meg a távolsággal nem fordítottan arányos, de ott is négyzetes.

    Szóval nagyon úgy néz ki, hogy a három dimenzión kívúl, ha elindulsz egy dimenzióba, akkor elemi részecskének kell lenned, de nem fogsz sehova jutni akkor sem, mert saját magadba tész vissza, mert azoknak a dimenzióknak a mérete kábé akkora, mint a tér legkisebb építőeleme. És hogy létezünk, meg anyagnak nevezhetjük azt, ami körül vesz minket, annak köszönhető, hogy a három térdimenzión kívűl a többi mind önmagába zuhanva nem egybefüggő, hanem végtelen sok részre szakadt.
  • NEXUS6
    #97
    Hát ja.

    De a szabad részecske előbb utóbb kölcsönhatásba lép egy kötöttel és akkor már megint bejön a képbe a kvantumosság.

    Másrészt ugye még rengeteg kérdés van, ami a részecskefizikához tartozik és amit a mai napig nem sikerült közel 100%-os pontossággal megválaszolni, pl az atommagok szerkezetét. Milyen szerkezetben vannak a protonok/neutronok, vagy is mi az az izotópokat megkülönböztető arányszám közvetlen oka, miért stabilak egyes izotópok, mások meg miért radioaktívak?
  • Pretorian
    #96
    Szerintem a klingonok közös oldatba buborékoltatnak a kardassziaiakkal, és ez olyan mértékű flettyenést eredményez az eseményhorizonton, hogy ha pukizol egyet a sztratoszférában, az gravitációs szingularitást hoz létre az Alpha Centauri felszínén, ettől beindulnak tömegrelék, a reaperek meg elindulnak a Tejút irányába a sötét űrből.
  • speed2006
    #95
    A mi rövidke életünkhöz képest világegyetemünk öreg. De az is csak egy hozzánk képeset bazi nagy kölök által kilőtt szilveszteri rakétában lévő robbanóanyag egy szemcséje, ami számára csak egy pillanat műve. Aztán univezumunk, mint egy hulló szikra, ráesik egy bazinagy falevélre, ami meggyullad, mi meg el fogunk égni a számunkra öröknek tünő tűzben. Ez van srácok. De nyugi, ezt úgy sem fogjuk megérni. Nincs itt sötét anyag. Csak imádkozni kell hogy időben jöjjenek a bazinagy tűzoltók.
  • kukacos
    #94
    Beteg vagy. Fordulj orvoshoz.
  • osztmivan
    #92
    ... s Isten mondá
    megteremtem a setét anyagot
    azoknak kik kételkednek az igazságban,
    utána elűzöm belőlük a setét energiát ...
  • globint
    #91
    megérteni.
    ...
    ez lemaradt..... :-)
  • globint
    #90
    Na igen, ezt a példát már hallottam egypárszor.
    De azért mégis foglalkozzunk csak egy kicsit vele.
    A kétdimenziós emberkék valóban nem érzékelnék a harmadik dimenzióban lévő dolgokat.
    Ha tehát nem három, hanem több dimenzió van, ami a mi "kis" 3D világunkkal van "összefonódva", akkor mi az azokban a dimenziókban lévő anyagot úgy érzékeljük maximum, mint mindenen áthatoló sötét anyagot és sötét energiát.....
    Úgy-hogy kezdhetünk gondolkozni egy olyan eljáráson, ami a 3D-től több dimenzió érzékelését, mérését, fizikáját, stb.-jét segíti.
  • geff
    #89
    Mert a mai tudósok - fizikusok, csillagászok stb. már csak modelleket képesek alkotni. Einstein úgy érezte, hogy az univerzum megérthető, és leírható képletek segítségével. Úgy tűnik mégsem, túl sok olyan dolog van, amit a mai modellekkel nem tudunk megmagyarázni. Újabb, jobb modellek kellenének szerintem (ha már csak modelleket vagyunk képesek alkotni).

    "sg-sek": valaki tudja, mi a bizonyítéka annak, hogy a világegyetem, egyetlen pontból robbant fel és jött létre? Kicsit úgy érzem, mintha a tudósaink irtóznának a gondolattól, hogy több helyen jött létre. És akkor még a kvantumfluktuáció fogalmának bevezetése sem lenne szükséges, és szerintem a sötét energia létezése sem lenne szükségszerű. Ti mit gondoltok?
  • xrt
    #88
    "A mai tudány kezd arra hasonlítani mintha megfigyelnénk egy autót és rájönnénk ha hátul füstöl akkor halad előre."

    Jah, és még a gőzt sem tudjuk a füsttől megkülönböztetni, de mégis a tudósok állítják hogy ez most csak egy fényjelenség. :(
  • hkoDAVID
    #87
    Na ez már vicc! A tudomány nem tud előrehaladni úgy, hogy előtte ne feltételeznénk valamit biztosan. Amikor már ez a láncolat túl hosszú, akkor születnek igazán nagy baromságok.

    A mai tudány kezd arra hasonlítani mintha megfigyelnénk egy autót és rájönnénk ha hátul füstöl akkor halad előre. Na de mitől van hangja? Hmm bizonyára létezik benne egy 'láthatatlan' hangrészecske (és legyen a neve soundtrino), ami a FÜSTÖLÉS hatására rezgeti a levegőt!

  • xrt
    #86
    Az egészet így kezdtem, olvass vissza ha nem hiszed;

    "Egy elvont agyament ötlet:
    ...
    Persze nem hiszem hogy így van, csak így kávé előtt bevillant egy ilyen gondolat."

    Azért örülök hogy valamilyen szinten gondolatébresztő lehetett kicsit. Nagyon más: nézzétek meg a 13. emelet című filmet, kb. arról szól amit mondtam. Nekem is ajánlották. :)
  • Merces
    #85
    ...képzeld ma odamentem a tévéhez, és kiderült hogy a Fekete Pákó nem valódi, eddig nem is sejtettem..ne legyetek már ennyire gyerekek az észlelt világ mindenképpen létezik valamiyen formában, megengedem hogy csak a fejedben, ettől még a törvényei fennálnak és kutathatóak ,tudom most nézted a mátrixot( nem nézem ki belöled hogy Descartes-ot olvastál) és azt hiszed ettöl szarod a spanyolviaszt
    ...hagyjuk hülye kamaszok.....
  • Doktor Kotász
    #84
    Szerintem inkább az a helyzet, hogy egy eddig fel nem fedett kölcsönhatás van a háttérben. Egy lehetőség például az, hogy nem csak a tömeg, hanem a forgó mozgás is gravitál. (nem keringésre, hanem forgásra gondolok) Ez még ellent sem mondana az eisteni modellnek, hiszen ami forog, az felcsavarhatja a teret, mint a tömeg. Sőt, maga a tömeg is a pontszerű részecskék forgása lenne. Így nagyban a csillagok, pulzárok, és minden égitest ami forog, helyettesítené vonzóhatásban azt az anyagot, amit nagyítóval keresnek.

    Vagy egy teljesen más jelenség. Természetes, ha van egy jelenség, amit nem ismerünk, akkor az nem szerepel az egyenletekben, és torzítja a modellt.

    Én inkább ismeretlen kölcsönhatást keresnék, mint ismeretlen anyagot.
  • figyu
    #83
    Abból, hogy nem tudunk mindent a naprendszerről, nem következik, hogy semmit se tudhatunk a galaxisról.
  • Molnibalage
    #82
    Semmi köze a kászhoz. Egyszer véletlenszerű eseményekről van szó. Csak sokan nagyon szeretnek ráaggatni egyes jelenségekre mindenféle szavakat. Mérni nagyon pontosan tudják a műhold paramétereit, a légkör állapotát előre megjosolni viszont több, mint vicces. Mivel a visszatérés meg attól függ...
  • Regeaux
    #81
    Látszik, mennyire érted a cikket. A szerinted kukázandó elméletek minden másodpercben több milliárd olyan jelenséget írnak le amik tényleg az elmélet által jósoltan viselkednek (pl elektronok mozgása a géped procijában, elektromágneses hullámok). Amiről a cikkben írnak, az egyetlen problémája a fizikának.
  • Sequoyah
    #80
    Te is a bulvárújságok címlapjáról művelődsz?:)
    A sötét energia fogalmával nem magyaráznak a tudósok semmit, a sötét energia maga a kérdés, amit próbálnak megmagyarázni valós elméletekkel.És kukáznak is ki régebbi elméleteket, ne aggódj. Más kérdés, hogy a relativitás nem elmélet, hanem bizonyított tény, szóval azt kikukázni nem lehet csak azért mert ezt nem tudjuk pusztán a relativitással megmagyarázni.
  • Sequoyah
    #79
    Erre szokták a következő példát hozni:
    Képzelj el egy két dimenziós világot. Egy papír lapján például. Ott élnek rajta a kétdimenziós emberkék, a lap síkjában mozogva. Ekkor te, 3 dimenziós ember szépen a kezeddel átnyúlsz a lapon, majd visszahúzod a kezed. Mit látnak a két dimenziós emberkék?
    A semmiből megjelenik egy pont. Elkezd növekedni, majd aztán szépen elfogy, újra pont lesz majd eltűnik a semmibe... Hová tűnt?:)
  • lmisi
    #78
    A politikusok, bocsi tudósok ahelyett, hogy azt mondanák elnézést kérünk az égen megfigyelhető objektumok másként viselkednek mint amit a relativitás és egyéb pieszdesztára emelt elmeléteink mondanak. Így ahelyett hogy kukáznánk őket, bevezetjük a sötét anyag/energia fogalmát, de hívhatjátok Télapó, Kisnyúl, akármi erőnek is. Ezzel a meglévő elméleteinket megpróbáljuk örök érvényűvé tenni, hiszen sötét/kisnyúl/télpó komponensekkel bármit tudunk igazolni és annak ellenkezőjét, ha úgy hozzák a mérések.
  • Regeaux
    #77
    "ezért" helyett "azért"
  • Regeaux
    #76
    A felületen lakunk, az idő balról jobbra halad. t1 után szeparált lesz a tér egy része, aztán egy idő után összezsugorodik és eltűnik. Ez fizikailag elég nagy marhaságnak hangzik (áltrellel biztos könnyen belátható), de ezért érdekes.
  • Regeaux
    #75

  • Regeaux
    #74
    Hát a magasabb dimenziókhoz nem értek.
    Viszont elképzeltem valami ilyesmit:
  • Sequoyah
    #73
    Egy homokvár egy stabil rendszert alkot. De instabil rendszer esetén már az apró részek egyenként is kihatással vannak a végeredményre.
    Azaz ha a homokvár az összedőlés határán van, akkor egyetlen részecske (nem megjósolható) mozgása is eldöntheti hogy összedőljön vagy álljon...
  • Sequoyah
    #72
    na igen, ebből az egyszeresen összefüggő téridő-tartományból. De magasabb dimenzióban vizsgálva...