Egy elveszett bolygó lehet a Naprendszer szerkezetének kulcsa
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#48
Úgy hogy a VY Canis Majoris TÖMEGE csak 30-40-szerese a Napénak.
Ennek ellenére is részben revideálnom kell állításomat. Ugyanis azóta találtak a számításoknak ellentmondó csillagokat. Elsõnek a Pistol Star, kb 150 Naptömeggel, illetve a R136a1 körülbelül 300 Naptömeggel. Habár ezek olyan nagyok hogy 2-3 millió év a teljes életciklusuk.
Ennek ellenére is részben revideálnom kell állításomat. Ugyanis azóta találtak a számításoknak ellentmondó csillagokat. Elsõnek a Pistol Star, kb 150 Naptömeggel, illetve a R136a1 körülbelül 300 Naptömeggel. Habár ezek olyan nagyok hogy 2-3 millió év a teljes életciklusuk.
#47
"A jelenlegi számítások alapján egy 100 naptömegnél nagyobb csillagot szétvetne a saját fúziója."
VY Canis Majoris-t hogyan magyarázod akkor?
VY Canis Majoris-t hogyan magyarázod akkor?
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#46
Én ugyan csak egy laikus vagyok de Wikipédia alapján utánaszámoltam a gázbolygó méretû kõzetbolygó dolognak.
A Naprendszer legkisebb gázbolygója a Neptunusz. Egy Neptunusz térfogatú, Föld sûrûségû objektum tömege körülbelül 228-szorosa a Napénak. Ugyanez a Jupiter térfogatában 5245 naptömeg. Ebbe pedig még nincs is belekalkulálva a gravitációs összehúzás.
A jelenlegi számítások alapján egy 100 naptömegnél nagyobb csillagot szétvetne a saját fúziója.
Na most le lehet vonni a konklúziót az ilyen méretû kõzetbolygókkal kapcsolatban.
A Naprendszer legkisebb gázbolygója a Neptunusz. Egy Neptunusz térfogatú, Föld sûrûségû objektum tömege körülbelül 228-szorosa a Napénak. Ugyanez a Jupiter térfogatában 5245 naptömeg. Ebbe pedig még nincs is belekalkulálva a gravitációs összehúzás.
A jelenlegi számítások alapján egy 100 naptömegnél nagyobb csillagot szétvetne a saját fúziója.
Na most le lehet vonni a konklúziót az ilyen méretû kõzetbolygókkal kapcsolatban.
#45
Bocs most vettem észre, hogy kicsit másról beszéltél. 😞
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#44
"fogalmazzunk úgy hogy amit a dolgokról a csillagászok állítanak, az eléggé megbizhatatlan."
Mert ezek általában eléggé gyenge állítások. (A tudomány többi részéhez viszonyítva). Ez viszont a csillagászat jellegébõl fakad. Túl nagyok a térbeli és/vagy idõbeli távolságok. A csillagászatot jobban a mai technológiával lehetetlen mûvelni. Ezt valaki vagy elfogadja, vagy fikázhat majdnem mindent amit a csillagászok mondanak.
Mert ezek általában eléggé gyenge állítások. (A tudomány többi részéhez viszonyítva). Ez viszont a csillagászat jellegébõl fakad. Túl nagyok a térbeli és/vagy idõbeli távolságok. A csillagászatot jobban a mai technológiával lehetetlen mûvelni. Ezt valaki vagy elfogadja, vagy fikázhat majdnem mindent amit a csillagászok mondanak.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#43
"Abból kifolyólag, hogy akkora gravitációs ereje lenne, amitõl összeroskadna, a magban meg már akkora nyomás lenne, hogy beindulna a fúzió és egy vörös törpe jönne létre."
A kõzetbolygók összetétele miatt nehezen vehetõk rá fúziókra. A vörös törpe tömege még a Hélium fúzióhoz se elég. Egy gázóriás méretû kõzetbolygó létrejöttének elvileg nincs akadálya, ha van elég nehéz elem egy helyen. Ez utóbbi viszont ritka, mivel a nehéz elemeket szupernova robbanások szórják szét a világûrben.
Legalábbis így tartja a fáma.
A kõzetbolygók összetétele miatt nehezen vehetõk rá fúziókra. A vörös törpe tömege még a Hélium fúzióhoz se elég. Egy gázóriás méretû kõzetbolygó létrejöttének elvileg nincs akadálya, ha van elég nehéz elem egy helyen. Ez utóbbi viszont ritka, mivel a nehéz elemeket szupernova robbanások szórják szét a világûrben.
Legalábbis így tartja a fáma.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#42
"Ütközésnél valószínûleg a gázbolygó "légkörében" úgy égne el a kõzetbolygó, mint a föld légkörében a meteorit."
Pontosabban, elõször a gázbolygó gravitációs ereje összetörné, majd ez után égnének el a darabok.
Pontosabban, elõször a gázbolygó gravitációs ereje összetörné, majd ez után égnének el a darabok.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#41
A gázbolygók nagy része hidrogén. Egy föld tömegû bolygó képtelen a hidrogént megtartani. Föld tömegû gázbolygó tehát nem létezhet. Ahogy te is írtad, egy föld méretû gázbolygó tömege jóval kisebb lenne mint a föld tömege, tehát föld tömegû gázbolygó sem létezhet.
A gázbolygó elnevezés pedig kicsit félrevezetõ. A gáz nem a halmazállapotukat jelöli, hanem az összetételüket (hidrogén, ami földi körülmények között gáz). A gázbolygók magja viszont szilárd, kristályos halmazállapotú, mivel ott akkora a nyomás hogy a hidrogén is szilárd halmazállapotú. Az e fölötti rész pedig nagy sûrûségû, valószínûleg a "szuperkritikus fluidum"-nak nevezett (olyan félig folyékony félig gáz szerû) halmazállapot.
Ütközésnél valószínûleg a gázbolygó "légkörében" úgy égne el a kõzetbolygó, mint a föld légkörében a meteorit.
A gázbolygó elnevezés pedig kicsit félrevezetõ. A gáz nem a halmazállapotukat jelöli, hanem az összetételüket (hidrogén, ami földi körülmények között gáz). A gázbolygók magja viszont szilárd, kristályos halmazállapotú, mivel ott akkora a nyomás hogy a hidrogén is szilárd halmazállapotú. Az e fölötti rész pedig nagy sûrûségû, valószínûleg a "szuperkritikus fluidum"-nak nevezett (olyan félig folyékony félig gáz szerû) halmazállapot.
Ütközésnél valószínûleg a gázbolygó "légkörében" úgy égne el a kõzetbolygó, mint a föld légkörében a meteorit.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#40
Így már más, köszi a pontosítást!
Gaming is believing.
#39
Én mindig is egy nagy kamunak véltem ezt az egész akkréciós korongból alakuló égitest böszmeséget. Ha a földnek akkora gravitációs ereje van hogy befog egy holdat, akkor hogy a francba nem zuhant simán bele a földbe az egész "törmelék" amibõl állítólag a hold kialakult?
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
Én úgy tudom, hogy a fiatal naprendszerünkben a még forró bolygónk összeütközött nagyságban, tömegben hasonló bolygóval a Theiával, más néven Föld 2-vel, majd az ütközés során a másik bolygó darabjaira hullott és jelentõs darabot szakított ki a Földbõl. A két bolygó kiszakadt anyagából egy gyûrû formálódott a Föld körül, ami idõvel a bolygónkhoz képest elég nagy Holddá formálódott. A Hold egyébként folyamatosan távolodik kialakulása óta a Földtõl.
Itt van egy szép animáció a Hold kialakulásáról.
http://www.youtube.com/watch?v=IO45ZiGql8E
Itt van egy szép animáció a Hold kialakulásáról.
http://www.youtube.com/watch?v=IO45ZiGql8E
#37
Köcsög tudósok... mindent isten teremtett, persze a Bibliai!!!
#36
Kõzet és jégmag
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#35
A Jupiter magja speciel egy Föld nagyságú gyémánt.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#34
a kilokott orias bolygo a szaturnusz es az uranusz korul keringett az elorejelzesek szerint. beleizzadnal ha le kellene vezetned hogy a merkur valaha e ket bolygo kozt keringett, es mig azok kiszedelegtek az nap rendszer kulsobb videkere a merkur lustan keringett tovabb....
amugy meg kismillio orias bolygo kering sokkal kozelebb a napjahoz mint a merkur, es vidaman megtartjak a legkoruket, csakkicsit felforrosodik...
mellesleg senki nem tagadja hogy az oriasbolygoknak szilard magja van... az gyujti ossze a gazt!
amugy meg kismillio orias bolygo kering sokkal kozelebb a napjahoz mint a merkur, es vidaman megtartjak a legkoruket, csakkicsit felforrosodik...
mellesleg senki nem tagadja hogy az oriasbolygoknak szilard magja van... az gyujti ossze a gazt!
#33
Szóval: "Naprendszer egykor a mai néggyel szemben öt óriásbolygónak adott otthont"
Az ötödik a Merkúr volt. Amikor a kavarodás volt, esze ágában sem volt kisodródni a világûrbe, hanem ott maradt a helyén. A nap meg lefújta róla a gázburkot, mi meg a csupasz magon csodálkozunk.... Amúgy hiába mondják, hogy a gázbolygóknak nincsen magjuk. Akkor a beléjük hulló meteorok, stb. hová lesznek? Csak nem átszáguldanak rajtuk. Elégnek? Ugyan már. Csak egy bizonyos nagyság alatt égnek el. Az égéstermék is egyébként csak részben gáz....
Szóval nem kell nagyon keresni az ötödik gázbolygót. Ott kering a szemünk elõtt.
A kavarodás a Mars és a Föld közötti bolygót szedte szét, a többi meg odakerült, ahol most vannak.
<#crazya>
Az ötödik a Merkúr volt. Amikor a kavarodás volt, esze ágában sem volt kisodródni a világûrbe, hanem ott maradt a helyén. A nap meg lefújta róla a gázburkot, mi meg a csupasz magon csodálkozunk.... Amúgy hiába mondják, hogy a gázbolygóknak nincsen magjuk. Akkor a beléjük hulló meteorok, stb. hová lesznek? Csak nem átszáguldanak rajtuk. Elégnek? Ugyan már. Csak egy bizonyos nagyság alatt égnek el. Az égéstermék is egyébként csak részben gáz....
Szóval nem kell nagyon keresni az ötödik gázbolygót. Ott kering a szemünk elõtt.
A kavarodás a Mars és a Föld közötti bolygót szedte szét, a többi meg odakerült, ahol most vannak.
<#crazya>
http://www.tradeximp.com/
#32
Sötét anyag helyett sötét energia. Amit leírtál, az arra passzol.
A sötét anyagot a galaxisok tömege és forgási sebessége közti különbségre kellett bevezetni.
A sötét anyagot a galaxisok tömege és forgási sebessége közti különbségre kellett bevezetni.
#31
Csak a rend kedvéért:
azok a pontos szimulációk semmit nem érnek, olyan szintü egymásra építés van amit amúgy el sem hinnél és amikor 15-20 becsült érték van egy képletben egymásra épitve akkor ott bármi megtörténhet. Még az is hogy a világegyetem nem 6 milliárd éves hanem 13, mikor valaki rájön hogy jah hát a csillagok/galaxisok fényességét (a szinképe amibõl kitalálják hogy távolódik vagy közeledik és mennyivel) befolyásolja a köztük és köztünk lévõ ürbéli por és köd.
Biztos hallottál már a sötét anyagról. Az tudod mi? Az hogy a világegyetem gyorsulva tágul, cserébe ehhez nincs elég anyag benne, legalábbis a képleteink szerint. Ezért kitalálták az elméleti sötét anyagot hogy kipótolják a hiányzó anyagot az univerzumból... A hubble állandóról már nem is beszélve.
"Sztem egy amatõr csillagász is tudja, hogy semmi nem mehet gyorsabban a fénynél akámihez viszonyítva. A relativitáselmélet szerint van maximális sebesség, ami pont egyezik a fény sebességével. Ezt már 100ezerszer ellenõrizték."
Aham. Mintha pont tegnap mért volna meg a CERN egy részecskét ami gyorsabban megy mint a fény. valami 16 ezerszer ismételték meg ugyanazzal az eredménnyel. Persze még mindig nem biztosak magukban, de ha végül ez marad az eredmény, akkor mehetnek a képleteink a kukába (pontosabban átalakitásra)
azok a pontos szimulációk semmit nem érnek, olyan szintü egymásra építés van amit amúgy el sem hinnél és amikor 15-20 becsült érték van egy képletben egymásra épitve akkor ott bármi megtörténhet. Még az is hogy a világegyetem nem 6 milliárd éves hanem 13, mikor valaki rájön hogy jah hát a csillagok/galaxisok fényességét (a szinképe amibõl kitalálják hogy távolódik vagy közeledik és mennyivel) befolyásolja a köztük és köztünk lévõ ürbéli por és köd.
Biztos hallottál már a sötét anyagról. Az tudod mi? Az hogy a világegyetem gyorsulva tágul, cserébe ehhez nincs elég anyag benne, legalábbis a képleteink szerint. Ezért kitalálták az elméleti sötét anyagot hogy kipótolják a hiányzó anyagot az univerzumból... A hubble állandóról már nem is beszélve.
"Sztem egy amatõr csillagász is tudja, hogy semmi nem mehet gyorsabban a fénynél akámihez viszonyítva. A relativitáselmélet szerint van maximális sebesség, ami pont egyezik a fény sebességével. Ezt már 100ezerszer ellenõrizték."
Aham. Mintha pont tegnap mért volna meg a CERN egy részecskét ami gyorsabban megy mint a fény. valami 16 ezerszer ismételték meg ugyanazzal az eredménnyel. Persze még mindig nem biztosak magukban, de ha végül ez marad az eredmény, akkor mehetnek a képleteink a kukába (pontosabban átalakitásra)
Ha közel azonos pályán mozogtak eredetileg, és csak az egymásra ható gravitációjuk miatt közeledtek egymáshoz, akkor a sebességkülönbségük nem olyan jelentõs. És ha nem pont telibe vágta, hanem érintõlegesen, akkor létrejöhet két gócpont. Az egyiknek csak a felszíne, a kérge tudott messzire elszakadni, mert a mag frontálisan csapódott a másik bolygóba, míg a kérgének egy része tovább repült. A Föld-Hold tömegarány úgy 70-80 az 1-hez?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Az Univerzum tágulása miatt lehetnek (vannak) olyan pontjai a térnek, amik a fénynél gyorsabban távolodnak tõlünk. Ennek oka az, hogy nem a térben távolodik az az objektum tõlünk, hanem tér szükletik kettõnk közé. Mivel a tágulás távolságarányos, egy távolságon túl átlépi a fény sebességét. Tehát ott bármi történik, az itt soha semmilyen kihatással nem lesz, ha a tágulás nem változik. Egy árva foton nem jut el ide a három térdimenzión keresztül. Ahhoz teleportáció kellene.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Cáfolatok nem nagyon. Legfeljebb pontpostások. A Mars méretû bolygó ütközése elvileg úgy szétszórhatta volna mindkét bolygót, hogy azok nem álltak volna össze Föld-Hold párossá. Alapesetben ez így van. De akkor, ha mindkét bolygó ugyanazon a pályán keringett, akkor két bolygó alakulhatott ki. Két helyen csomósodott össze az akréciós korong a sávunkban. Volt két komolyabb mag, amik egyszerre söpörték fel a törmelékeket. Egyszerûen az egyik beérte a másikat. Mivel csak egy maradhat. :-) Ez elvileg az elsõ pármillió évben lezajlott.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
A felvetett problémádra lehet megoldás, hogy a Föld már megszilárdult, amikor még mindig potyogtak rá a kisebb darabok, és ha ma egy tetõ ereszcsatornájához odaraksz egy vödröt, és felfogod az esõvizet, abból mágnessel apró vasszilánkokat tudsz kiszûrni. Ennek a magyarázata az, hogy téged napjában ezernyi apró meteoritocska csap kupán. Tehát a mai napig sepergeti össze a Föld az apró mikrometeoritocskákat.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#26
torreadorz:
Azt hogy a világegyetem 13.7 milliárt éves azt nem abból tudjuk, hogy van 10 millárt éves csillag és 15 nincs, hanem már elég pontos szimulációk és számítások vannak, melyek mindegyike a megadott dátumra vezet vissza. Persze minnél közelebb vagyunk a nagy bummhoz annál bizonytalanabb ez, de pár tizedesjegyig eljutottunk már.
Sztem egy amatõr csillagász is tudja, hogy semmi nem mehet gyorsabban a fénynél akámihez viszonyítva. A relativitáselmélet szerint van maximális sebesség, ami pont egyezik a fény sebességével. Ezt már 100ezerszer ellenõrizték.
gombost:
Igen ott hiányzik egy bolygó, de az valószínüleg sosem állt össze, mert a számítások szerint a jupiter gravitációs ereje nem enged egy nagyobb csoportosulást.
Üdv
Azt hogy a világegyetem 13.7 milliárt éves azt nem abból tudjuk, hogy van 10 millárt éves csillag és 15 nincs, hanem már elég pontos szimulációk és számítások vannak, melyek mindegyike a megadott dátumra vezet vissza. Persze minnél közelebb vagyunk a nagy bummhoz annál bizonytalanabb ez, de pár tizedesjegyig eljutottunk már.
Sztem egy amatõr csillagász is tudja, hogy semmi nem mehet gyorsabban a fénynél akámihez viszonyítva. A relativitáselmélet szerint van maximális sebesség, ami pont egyezik a fény sebességével. Ezt már 100ezerszer ellenõrizték.
gombost:
Igen ott hiányzik egy bolygó, de az valószínüleg sosem állt össze, mert a számítások szerint a jupiter gravitációs ereje nem enged egy nagyobb csoportosulást.
Üdv
#25
A csillagászok évtizedek próbálnak magyarázatot adni a Naprendszer jelenlegi szerkezetére, különösen ...
Ez így magyartalan egy kicsit nem? Hiányzik egy óta.
Ez így magyartalan egy kicsit nem? Hiányzik egy óta.
#24
Egy ütközéskor mindkét égitest "felrobban", anyag szóródik szerteszét, ami marad, az is megolvad, aztán újra geoid alakba rendezõdik. Nem "deformálódik", mint egy focilabda, hanem szétesik, és újra összeáll.
#23
Én amatõr csillagász vagyok, fogalmazzunk úgy hogy amit a dolgokról a csillagászok állítanak, az eléggé megbizhatatlan. Jön egy újabb felfedezés és borul az egész.
50 évvel ezelõtt még úgy gondolták hogy a tejútrendszer egy óriási galaxis és a többi galaxis sokkal kisebb nála (kb. mi vagyunk a kontinens a többiek meg csak szigetecskék). Meg azt is hogy a világegyetem 6 milliárd éves (ezt kiszámolták), ami azért volt gáz, mert egy másik mérés alapján a legöregebb ismert csillag 10 milliárd éves volt...
Ma úgy gondolják hogy a tejútrendszer csak egy átlagos méretü galaxis és hogy a világegyetem kb. 13 milliárd éves, de ha holnap valaki felfedez egy 15 milliárd éves csillagot akkor borul az egész. Vagy esetleg valaki rájön hogy egyes részecskék gyorsabban haladhatnak mint a fény...
50 évvel ezelõtt még úgy gondolták hogy a tejútrendszer egy óriási galaxis és a többi galaxis sokkal kisebb nála (kb. mi vagyunk a kontinens a többiek meg csak szigetecskék). Meg azt is hogy a világegyetem 6 milliárd éves (ezt kiszámolták), ami azért volt gáz, mert egy másik mérés alapján a legöregebb ismert csillag 10 milliárd éves volt...
Ma úgy gondolják hogy a tejútrendszer csak egy átlagos méretü galaxis és hogy a világegyetem kb. 13 milliárd éves, de ha holnap valaki felfedez egy 15 milliárd éves csillagot akkor borul az egész. Vagy esetleg valaki rájön hogy egyes részecskék gyorsabban haladhatnak mint a fény...
#22
Ja, amúgy Nibiru! 😛
Gaming is believing.
#21
Tény, hogy ez a legelfogadottabb teória, de ha jól tudom, nem olyan régen több cáfolat is napvilágra került. Ez persze nem jelenti azt, hogy igazak...
Gaming is believing.
#20
Egy Jupiter méretû kõzetbolygó?
Szerintem ez nem lehetséges. Abból kifolyólag, hogy akkora gravitációs ereje lenne, amitõl összeroskadna, a magban meg már akkora nyomás lenne, hogy beindulna a fúzió és egy vörös törpe jönne létre.
A vörös törpék nem sokkal nagyobbak már, mint a Jupiter.
Ha tovább hizlalta volna magát a legnagyobb bolygónk akkor (pl úgy, hogy az összes bolygót és minden törmeléket elnyelt volna, bár lehet ez is még kevés lenne) akkor most nem egy bolygórendszer keringene a Nap körül, hanem egy kettõs csillagrendszer alakult volna ki, amiben két csillag kering egymás körül.
Szerintem ez nem lehetséges. Abból kifolyólag, hogy akkora gravitációs ereje lenne, amitõl összeroskadna, a magban meg már akkora nyomás lenne, hogy beindulna a fúzió és egy vörös törpe jönne létre.
A vörös törpék nem sokkal nagyobbak már, mint a Jupiter.
Ha tovább hizlalta volna magát a legnagyobb bolygónk akkor (pl úgy, hogy az összes bolygót és minden törmeléket elnyelt volna, bár lehet ez is még kevés lenne) akkor most nem egy bolygórendszer keringene a Nap körül, hanem egy kettõs csillagrendszer alakult volna ki, amiben két csillag kering egymás körül.
#19
de gázbolygó méretû kõzetbolygó létezhet, ebben az esetben fordított eseménysorozat játszódhat le, és a gázbolygó megy tönkre..
#18
Ezzel az elmélettel, meg az a baj, hogy a nehézfémek lesüllyedtek volna a Föld magjába. Ennek ellenére meglehetõsen bõven vannak a kéregben, ami lehetetlen lenne az ütközés elméletbõl kiindulva. Maradjunk annyiban, hogy a tudósoknak csak hipotéziseik vannak a Holdról.
Azonnal atomjaira szakad és a gázbolgó nehezebb magjába lesüllyednek a kõzetek, a gázai pedig a gázbolygóban maradnak. Tehát a gázbolygóknak is lehet belsõ vasmagja.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Az elfogadott elméletek szerint a Föld kisebb volt, mint ma, aminek egy Mars méretû bolygó csapódott. Ekkor megszûnt létezni mind a két bolygó, és a Föld elõdjének és a becsapódó bolygó nagy része alkotta az új földet, azzal az anyaggal, ami visszapotyogott, ami meg nem, abból lett a Hold. A nehezebb anyagok a Földbe kerültek, a Holdnak inkább a könnyebb anyagok maradtak. Ezért ritkább a Hold, mint a Föld. A Holdnak nincs számottevõ nehéz elemekbõl álló magja.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#15
"jó éjt akkor, sé aludj jó, álmodj szépket, kezeket a paplan fölé "
Mgvan a Nibiru? 😄<#idiota>
Mgvan a Nibiru? 😄<#idiota>
#14
Õõõ ezt nagyon nem jól tudod. A Hold ugyanabból a kõzetanyagbõl áll mint a Föld. Wednes mondta helyesen.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#13
Nomeg ott van a kisbolygó öv. Arról is van olyan hipotézis, hogy az valamikor egy bolygó volt, nem?
#12
Ebben igazad van viszont, nem tudom, hogy létezhet -e Föld nagyságú gázbolygó?
Az eddigi megfigyelések alapján a házbolygók mind óriások a kõzetbolygókhoz képest. Az igaz, hogy sûrûségük jóval kisebb, de a hatalmas méretükbõl adódó nagy tömegük és emiatt gravitációjuk is erõsebb a kis kõzetbolygókénál.
Az eddigi megfigyelések alapján a házbolygók mind óriások a kõzetbolygókhoz képest. Az igaz, hogy sûrûségük jóval kisebb, de a hatalmas méretükbõl adódó nagy tömegük és emiatt gravitációjuk is erõsebb a kis kõzetbolygókénál.
#11
a gravitációs erõ függ a tömegtõl, két hasonló méretû bolygó esetén a gázból való csak töredék súlyú a közetbolygóhoz viszonyítva. biztos hogy mindkettõ deformálódik, de a nem mindegy az, hogy mennyire...(nost nem egy jupiter-föld találkozóra gondolva)
#10
Úgy tudom a legelfogadottabb elmélet, hogy egy Mars méretû égitest ütközött a Földnek és a kiszakadt anyagból (ami a Föld+idegen bolygó anyaga) keletkezett a Hold.
A befogás elméletet sokan elutasítják, amiatt, hogy ez (számítások szerint) szinte a lehetetlen határait súrolja (bár elvileg van rá esély). Ebben az esetben sokkal valószínûbb, hogy a Hold nekünk jön vagy úgy módosítja a Föld a pályáját, hogy tovaszáguld egy másik irányba.
A befogás elméletet sokan elutasítják, amiatt, hogy ez (számítások szerint) szinte a lehetetlen határait súrolja (bár elvileg van rá esély). Ebben az esetben sokkal valószínûbb, hogy a Hold nekünk jön vagy úgy módosítja a Föld a pályáját, hogy tovaszáguld egy másik irányba.
#9
A gázbolygó gravitációs ereje teljesen szétzúzná a kõzetbolygót, aztán a törmelékek becsapódnának a gázbolygóba.
#8
engem az is érdekelne, mi történik, ha egy kõzetbolygó ütközik egy gázbolygóval?
pl. átmegy rajta és kész, hátrahagyva egy szines gázfelhõt és húzza maga utána csíkot?...
pl. átmegy rajta és kész, hátrahagyva egy szines gázfelhõt és húzza maga utána csíkot?...
#7
A Hold sosem volt a Föld része, egy másik bolygó holdja volt, amit a Föld, valószínûleg a másik bolygóval való ütközés után/közben, "befogott". A Holdnak teljesen más a szerkezete és összetétele, mint a Földnek, így kizárt, hogy a Földbõl lökõdött volna ki.
Ryzen 5 3600X | ASUS RX570 OC | MasterLiquid Lite 240 | DELL U2312HM In theory, there is no difference between theory and practice. But, in practice, there is. /Jan L. A. van de Snepscheut/
Érdekes cikk volt. Ha már egy (lehetséges) "hiányzó" sziklás bolygót említ -a végén-, akkor megemlíthette volna azt a bolygót, amivel ütköztünk anno (így lett a hold). Nem lehet, hogy az a hiányzó sziklás bolygó? 😉
Az élet egy sz@r játék, de a grafikája nagyon ott van. ;)
#5
Zalfahódbázisazisten!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#4
Én meg nem hiszek,neked 😊
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#3
Én azt sem hiszem el, hogy ez a cikk létezik.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#2
Én már az Alfa holdbázist se hittem el.
persze... én ezt ne hiszem el 😛PP