78
-
philcsy #38 De ha egyszer elvetetted, akkor ne használd a saját agyszüleményed magyarázatára.
"A többi (gravitáció, anyag, protonok, Földi és élet) tulajdonképpen csak járulékos aprólék" Pont ezek a járulékos "aprólékok" érdekelnek minket. Nem az ellenőrizhetetlen állításaid. Ha igaz akkor igaz a földi dolgokra is.
"Az elmélet tehát adott, mit kapunk cserébe, ha megértjük?
Teljes lelki békét[...]"
És mit veszítettünk? Mindent mást. -
Pakula #37 A pí értékét a jelen téridőben pontosan a téridő dimenzió értéke metszi ki, magyarán pontosan azért tűnik itt és most annyinak a pí amennyi, amiért a pí-edik dimenzió környékén próbáljuk megmérni. -
Pakula #36 Álljunk meg egy szóra. Az írás elején megkértem mindenkit hogy nyissa meg az elméjét. A sebesség valóban értelmét veszíti a végtelen térben, ahogyan a távolság és a méret is. Viszont a tudományos példa szekcióban a tudomány szavaival élve próbáltam példát statuálni "a fekete lyuk szökési sebességével" itt tehát a modern tudomány által definiált fogalmakat kéne irányadónak tartani. -
philcsy #35 Még egy jellemző arról, hogy bánik a "szerző" a "gondolatokkal":
"Ez a mondat egy kicsit nyers, segítek megrágni példákkal: a pí értéke itt és most az a bizonyos 3,14.. viszont ha kellően messze tekintünk fel az űrbe, vagy egy kellően kis térrészt figyelünk meg mikroszkóp alatt, illetve ha egy száguldó fotont vizsgálunk más és más értéket fogunk kapni a pí-re. Viszont ha a téridő vizsgált pontján állnánk , onnan nézve, az inerciarendszer szubjektív nézőpontjából a pí értéke megintcsak a jól ismert 3,14 lesz. A lényeg a szubjektívitáson és a perspektíva-eltolodáson van."
Vajon alapozza a szerző ezen kijelentését. Még sehol se halottam azt, hogy a Pí-re más értéket kaptak volna. Egyáltalán a szerző mit nevez Pí-nek? Ha az értékkel definiálja a Pí-t akkor az nem változhat. Ugyan ez a helyzet akkor is ha valamelyik sorfejtéssel próbálkozik. Ha a kör kerületéve, vagy más Pí-hez kötött fizikai jellemző mérésével (bár ezeket elvetette a "szakember"), akkor szeretném látni a mérési eredményre való hivatkozást.
Enélkül én is tudok kijelentéseket tenni. A minden a semmi és a semmi a minden. Ebből következik hogy minden van és semmi sincsen. A kettő viszont nem lehet igaz egyszerre, tehát a dolgok létezése/nem létezése bizonytalan. Én is kérek egy prize-t. -
philcsy #34 Kezdjük az alapokkal, ha értelmetlen a távolság és sebesség fogalma szeretném látni a mozgás leírását, ezeken az "új alapokon". -
philcsy #33 Miért kapnál?
Visszatérve az írásra. Az elmeállapotát jól mutatja, hogy a sebességet értelmetlen fogalomnak nevezi, majd a nemsokára a "Fekete Lyuk szökési sebessége"-ről beszél.
Teljes egészében elveti a jelenlegi tudományt, újra "definiálja" a dolgokat, a matematikát, aztán egyből olyan dolgok magyarázatára alkalmazza mint a fekete lyuk. Legyen szíves leszállni a magas lóról és először megmagyarázni azt ami a földön közvetlenül megtapasztalható. Hiszen ha egyszer kidobta a tudomány a kukába, akkor ezekre sincs válasz. -
Pakula #32 Vagy majd én is poszthumusz fogok békenóbeldíjat kapni, miután eretnekségért elvisz az inkvizíció??? 
-
Pakula #31 Azért Egely Mester kissé másképp látja a dolgokat, mindenesetre az Isten dolog a végén persze már csak ironikus, vicces megvilágítás... viszont a lényege az egésznek elgondolkodtató. Azért örömmel tölt el hogy te legalább elolvastad és így mondasz rá kritikát. Kérdés:
én miért nem kapok dollármilliárdokat arra , hogy bizonyítsam a hipotézisemet, vagy legalább népszerűsítsem, hogy erről csácsogjanak az összes hírportálon?
Talán azért meg megvan még a foreskin-em és nem járok rendszeresen a zsinatra?
-
philcsy #30 Az az írás olyan mintha Egely írta volna. -
philcsy #29 Az nem válasz semmire. Önmagukban értelmes gondolatok teljesen értelmetlen összefüggésben. Ez a skizofrénia egyik jele. A befejezés miszerint "Lehet hogy én vagyok az Isten ?" irreális önbizalomra utal, ami szintén tünet. (Már csak az ingadozó hangulat és a érzéki csalódások hiányoznak.)
Az írójának, ha ezt komolyan gondolta, tényleg fel kellene keresnie egy szakembert. De ha te ebben összefüggéseket látsz akkor szerintem neked se árt... , vagy nekünk, de valakivel bajok vannak. -
Pakula #28 [b]Ácsi ! Tudtommal nem én lettem sarokba szorítva, hanem a modern okostudósok, és az idióta hipotéziseik, amikre a jelek szerint ráadásul dollármilliárdokat elköltöttek, pedig ha egyből , egyenesen hozzám fordultak volna a sor felmerült kérdés helyett én mindjárt a választ is megadtam volna nekik, lásd alább a 8-as hozzászólásomban ! -
Doktor Kotász #27 Csak ebben a "vallásban" folyamatos zsinat van, már ha érted mire gondolok. -
szasz85 #26 EZ AZ !! Egy új fizika kezdete, a legjobb ami történhetett ! 
Nekem ez a sötét energia-anyag dolog a mai napig nagyon cinkes, valami nagyon nem OK vele.
A másik pedig hogy azóta is azon a gödör ásós példán gondolkozok amit Hawking mondott a Curiosity-ben. Mi van ha nincs is semmiféle sötét energia-anyag ? Helyett éppen a gravitáció miatt tágul az univerzum. A tágulás a gravitációs összehúzódása ellenhatása. Úgymond helyet kell csinálni az egyre koncentráltabb gravitációnak, máskülönben az egész univerzum visszazuhanna 1 pontba. -
philcsy #25 Ez szépen hangzik, de inkább mások szemeiről és szavairól van szó.
Persze ezeket a kísérleteket megismételheted. Elvileg...
Ráadásul a kísérletek döntő többségét már nem saját szemünkkel látjuk, hanem berendezésekkel érzékeljük. Tehát ha igazán kritikus vagy a műszer működését demonstráló kísérleteket is el kell végezned. És rekurzívan tovább az alap szemmel közvetlenül érzékelhető kísérletig. Gyorsan beláthatod, hogy egy összetettebb mérésnél ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
A mai tudományos ismeretanyag a méreténél és összetettségénél fogva is megkövetel egyfajta hitet. Persze ez a hit és a vallásos hit között különbséget lehet tenni.
Egy egyszerű földi halandó szempontjából viszont ugyanolyan hit kérdése az egész mint bármelyik vallás. A tudósok pedig a beavatottak, akik állítják, hogy ez bizony így van. A tudományt tehát nyugodtan lehet új vallásnak tekinteni és a buzgó ateisták jó részét pedig a híveinek nevezni. -
bvalek #24 A tudományban hinni annyit jelent mint a saját szemednek hinni. Ez egy rendkívül egészséges formája a hitnek. -
bvalek #23 Az alapot a kísérletek és megfigyelések alkotják. Azok meg igazak, mert a saját szemünkkel látjuk őket. -
bvalek #22 Ellenőrizhetetlen ötletekből minden korban rengeteg volt, van és lesz is (függetlenül attól, hogy mennyire megalapozottak). Viszont a 20. század közepéig egyértelműen a kísérletek/megfigyelések diktáltak az elméletnek. Egymás után jöttek a meghökkentő felfedezések, mi meg csak kapkodtuk a fejünket. Gondolj csak a spektrumvonalak felfedezésére, a Merkúr perihélium-vándorlására, a radioaktivitás felfedezésére, a fotoeffektusra, stb. Na meg csak ültünk és néztük a Napot egész nap, miközben fogalmunk sem volt mitől világit.
Most a helyzet fordított, nemhogy minden általunk ismert jelenségre van valamilyen működőképes elmélet, hanem még túl sok is van belőlük. Mindegyik hibátlanul megmagyarázza az eddigi eredményeket, és kismillió egymásnak ellentmondó jóslatot tartalmaz (gravitációs elméletekből több tucat van az általános relativitáselméleten kívül). Ennyi dudás nem fér meg egy csárdában. Amint a kísérlet kicsit behozza a lemaradást, pontosan az történik mint most: az LHC tömegmészárlást végez a dédelgetett vesszőparipák között. -
#21
"A fizika eddigi történetében javarészt a kísérletek haladtak elől a felfedezésben,"
khmm -
Deus Ex #20 A fizikában sajnos semmi sincs bizonyítva, csak kísérletekkel alátámasztva bizonyos értelmezési tartományon belül. A fizika eddigi történetében javarészt a kísérletek haladtak elől a felfedezésben, a tapasztalt jelenségek mögé készült az elméleti háttér. Az elmúlt néhány évtizedben - de jelentősebb mértékben az utolsó kettőben - az elmélet előre szaladt, nem tudtak - talán nem is lehetett - olyan kísérleteket kitalálni, ahol a rendelkezésre álló eszközök képességein belül egy elméletet megtámasztó vagy cáfoló eredmények születhettek volna. (Talán Dávid Gyula professzor úrtól hallottam, hogy a húr - és abból kinőtt elméletek - energiatartományában működő gyorsítót talán majd ötszáz év múlva tudunk építeni, ha addig nem jön valamilyen jelentősebb áttörés.)
Most itt az LHC, amely már képes a valós fizikai tartalmat hordozó elképzeléseket kiválogatni a matematikai délibábok közül, erről szól ez a cikk is. Épp az általad kívánatosnak tartott folyamat eredménye az LHC, lévén amikor az elméletek megtámasztásán gondolkodtak, arra jutottak, hogy ennek legjobb eszköze egy részecskegyorsító és ütköztető berendezés..:-)
-
torreadorz #19 "Tudjuk, hogy az univerzumunk zárt rendszer, azaz nem jut ki belőle anyag."
Ebben én nem lennék ennyire biztos. Nekem az LHC-s kisérletekből általában az szokott lenni a tanulság, hogy k.rvára nem tudjuk hogy müködnek a dolgok. Olyan ez mint a világegyetem müködése.
Kitágul-összeomlik, ja nem, tágul de nem omlik össze, ja nem, gyorsulva tágul, bakker de akkor hol a hiányzó anyag, passz nevezzük el sötét anyagnak, de ha a gyorsulva tágul és hiányzik egy csomó anyag akkor mi van a képleteinkkel, khm....
-
T0nk #18 Wow. Tisztára irodalom órán érzem magam. A költő ezzel azt akarta mondani, hogy... :)
Próbáljuk meg kivételesen a szavakat egymás mögé tenni, és nem keresni mögöttes üzenetet. Kösz. -
#17
Ezzel az egész "elméleti" dologgal az a baj hogy a manapság alkotott elképzelések, egyenletek nagy része olyan elemekre épülnek amelyek szintén csak spekulációk. Lehet hogy igaz az alap amit még nem tudtak bizonyítani, de amikor egy bizonyítatlan elméletre épülő elméletekre pocsékolnak éveket(és rengeteg pénzt) tudósok, majd egyszer kiderül hogy hibás volt az alapfeltevés.
Inkább azon kellene az összesnek gondolkodni hogy hogyan lehet bizonyítani a jelenlegi elméleteket még mielőtt újabb elméleteket gyártanak. -
Sir Ny #16 Nekem tetszik :) Tudjuk, hogy az univerzumunk zárt rendszer, azaz nem jut ki belőle anyag. Azt is, hogy egy foton nem érzékeli az időt. Tehát lehetséges az, hogy mi mind egy foton belsejében vagyunk, és minden fotonunk egy univerzum, és azokban az univerzumokban is. Ez a fraktalitás választ is adna a legkisebb részecske problémájára, illetve úgy lehetne végtelen az univerzum, hogy tudjuk hogy nem az ( mint írja, borzasztó valószínűtlen dolog, hogy az univerzum véges legyen, és igaza is van )
Kár, hogy nem így van :) -
Sir Ny #15 Ez igazából nincs így. Az 1900-as években kigondolt gondolat-kísérletek többsége csak mostanában lett kivitelezve. -
#14
Elmeorvos látott már? -
#13
Nemcsak tudomanytorteneti emlekek bovelkednek tudosemberek dogmatikus kinyilatkoztatasaiban, hanem napjainkban is rengeteg ilyet hallani.
A tudomanyban is lehet hinni epp oly erosen, fanatikusan es esz nelkul, mint barmely mas vallasban.
A mai "modern" vilagban konnyen elragadtatja magat egy egyszeru felfedezo, a mamorito "sok" tudas birtokaban pokhendi, mindenttudo kijelentesekkel.
Amit kesobb egy hasonloan pokhendi kijelentes cafol egy ujabb megdonthetetlen ideat vazolva...
-
Doktor Kotász #12 Mert az is volt a hozzászólásának az üzenete. -
Doktor Kotász #11 Hát ez nagyon súlyos elmezavar.
De komolyan. Még azt sem mondanám, hogy szavakkal bűvészkedés. Az egész inkább zagyvaság. Egy álltásodra mindig az a bizonytékod, hogy egy egy tök oda nem illő dolog igaz, tehát az eredeti álltás is igaz, vagy a tök oda nem illő nem igaz, tehát akkor más az igazság, tehát az eredeti állítás az igaz, mert az más.
Anyi értelme van, mintha az lenne az állítás, hogy az univerzum egy lila szőrös elefánt ormányának a spirálos feltekeredése.
Bizonyítás a.) Az elefántok szűrösek, tehát az állítás igaz.
Bizonyítás b.) A csimpánzok szőrösek, de nincs ormányuk, tehát nem lehetséges, hogy szőrös lila csimpánzok spirálosan feltekeredett ormánya az univerzum, tehát az univerzum lila szőrös elefánt spirálisan feltekeredett ormánya.
Zagyvaság az egész... -
teddybear #10 Olcsó és gyengécske észmenés. Kár volt belinkelni. -
teddybear #9 Nekem nem ez jött le a hozzászólásából. Hanem az, hogy szerinte a tudósok felsültek. -
Pakula #8 [nagy]http://goo.gl/fY7ZZ -
#7
Az elmeletet gondolom T0nk is vagja, pont azert irta azt, amit. ;)
-
teddybear #6 A természettudományos elméletek a konkrét tényeken alapuló feltételezések. Ha valamelyik feltételezést a kísérletek megcáfolják, akkor azt azonnal elvetik. Ennyi. Egy tudományos feltételezés nem vallási dogma, és nem megváltoztathatatlan kinyilatkozás. -
#5
Gondolom ez egy kis irónia volt, amihez meg úgy tűnik neked nincs lövésed sem.
-
Deus Ex #4 A hivatkozott Technicolor cikkben elővezetett témában van valamilyen előrelépés? -
#3
nem értem, ezzel mit akartál mondani, hacsak nem azt, hogy a fizikához egyáltalán nem értesz. -
bvalek #2 Arra már az elején számítani lehetett, hogy az LHC miatt elsősorban a könnyek fognak potyogni, és nem sok pezsgőbontáshoz fog hozzájárulni. A 20. század elején elmélet és kísérlet még egymást tolták előre, de az utóbbi 50 évben az elmélet nagyon előre szaladt, a kísérleti igazolások nem tudtak lépést tartani a szaporodó feltételezésekkel. Most hogy végre vagy egy gyorsítónk, ami egy teljesen új energiatartományban tudja vizsgálni a részecskéket, el lehet kezdeni rostálni azokat az elméleteket, amiknek ebben a tartományban előrejelzéseik vannak. -
T0nk #1 A tipikus esete annak, hogy az anyag jobban tudja a fizikát bármely fizikusnál.