Egy bolygónyi gyémánt
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#47
...és mivan ha én ezt eladom a vaterán, csak fizetés után mondom h na ottvan, menjé érte! :)
#46
Mi van, a Mátrixot nézted éppen? Nincs is kanál? :)
#45
Szerintem a vilagon semmit sem lehet igazabol bebizonyitani, meg azt sem, hogy most epp ezt a kommentet olvasod. Mi van, ha csak almodod az egeszet? Be tudod bizonyitani, hogy ebren vagy?
#44
Ja, én is azt mondom, hogy ide kellene valahogy billiárdozni.
Csak arra kellene vigyázni, nehogy eltaláljon minket.
Csak arra kellene vigyázni, nehogy eltaláljon minket.
#43
elég lenne nekivezetni egy meteort és a törmeléket összeszedni utána, nem ûrparasztokat ráküldeni csákányozni o.O
#42
A borzasztó fantáziadús J1719-1438 név helyett hívhatnák azt a neutroncsillagot Lucynak... ;)
Amikor eljő a Fehér Farkas tele, ne egyél a sárga hóból!
#40
Meg kellene célozni egy hatalmas lézerrel, vagy rá fókuszálni valami lencsével <#vigyor2><#pias>
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#39
Amire odaérnénk már széthordanák a közeli rendszerben élõ fajok. Kell az a warp drive de nagyon. Bacchatjuk ha 400000 év alatt érünk oda hagyományos meghajtással. A fény alatti meghajtás az lófütyi ide.
3.14159265358979323846264338327950288419716939937510582097494459230781640628620899862803482534211706798214808651328230664709384460955....
#38
Oda kell küldeni egy svájci gyémántmestert, pár hónapig nézegeti, számolgat, aztán pont a jó helyre pattint egyet és ideális méretû darabokra hullik a bolygó - ennyi.
#37
Szinte minden neutroncsillag külsõ kérge egy masszív gyémántkérget alkot, mint ahogy a fehér törpék magja is az. De ezek alighanem ott is fognak maradni: aligha lesz olyan technológia, amivel rá lehet szállni egy sokezer fokos csillagra, és irtózatos gravitáció ellenében onnan kibányászni bármit is.
#36
Tök jó lenne ha az egész rendelkezésünkre állna, a tesco is árulna 10 kilós gyémánkalapácsot 1000 forintért :DDD
#35
Én is olvastam már hasonló kísérletekrõl, itt egy cikk is: nanogyémánt tranzisztor. Mondjuk elég nagyok még eszerint.
#34
ott a pont :)
#33
Most csak bõvebben kifejtetted az elõzõ kommentedet. Nyilván a matematika TÉTELein kívül semmit sem lehet a szó szoros értelmében "bizonyítani". Viszont a tudomány több oldaláról meg lehet támogatni egy elméletet úgy, hogy 'tudományos teória' lesz belõle, és minden kétséget kizáróan úgy van, ahogy azt elõzõleg feltételeztük.
Ehhez a példához nem tudok mit szólni, mert nem értek hozzá, de nyilván elég sok oldalról meg van támogatva az elmélet ahhoz, hogy kijelenthessék: az egy jó nagy gyémántdarab. Elég nagy valószínûséggel úgy van.
Ehhez a példához nem tudok mit szólni, mert nem értek hozzá, de nyilván elég sok oldalról meg van támogatva az elmélet ahhoz, hogy kijelenthessék: az egy jó nagy gyémántdarab. Elég nagy valószínûséggel úgy van.
#32
Szerintem nem hülyeség.
Most ennél a konkrét példánál is. Az egy bolygónyi gyémánt? Ha a jelenlegi ismereteinkbõl indulunk ki, akkor szinte biztos. Mégis lehetnek alternatívák amiket nem ismerünk. Ráadásul csak közvetett mérési eredményeink vannak.
Persze lehet mondani, hogy ez messze van.
Írta itt valaki, hogy messze van, ezért úgy se tudjuk meg mi is a valóság. Az az igazság, hogy amikor bármilyen mérést alkalmazunk, akkor is csak közvetett bizonyítékokat szerzünk. Az elsõdlegesen mért adatokra ráeresztjük az eddigi tudásunkat, ezt nevezik kiértékelésnek, és kapunk következtetéseket. Ebben én nem találok semmi objektívet. És a gyakorlat azt mutatja, hogy nincs is. Az eredményeket újra kiértékelve módosulhatnak a következtetések.
Az se hozza el az objektivitást, ha 2000 kísérletbõl kapunk ugyanolyan következtetést.
Most ennél a konkrét példánál is. Az egy bolygónyi gyémánt? Ha a jelenlegi ismereteinkbõl indulunk ki, akkor szinte biztos. Mégis lehetnek alternatívák amiket nem ismerünk. Ráadásul csak közvetett mérési eredményeink vannak.
Persze lehet mondani, hogy ez messze van.
Írta itt valaki, hogy messze van, ezért úgy se tudjuk meg mi is a valóság. Az az igazság, hogy amikor bármilyen mérést alkalmazunk, akkor is csak közvetett bizonyítékokat szerzünk. Az elsõdlegesen mért adatokra ráeresztjük az eddigi tudásunkat, ezt nevezik kiértékelésnek, és kapunk következtetéseket. Ebben én nem találok semmi objektívet. És a gyakorlat azt mutatja, hogy nincs is. Az eredményeket újra kiértékelve módosulhatnak a következtetések.
Az se hozza el az objektivitást, ha 2000 kísérletbõl kapunk ugyanolyan következtetést.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#31
Hát nagy értékû bolygó az biztos, de ha ilyen sok gyémántra tennénk szert, akkor már nem is lenne annyira értékes az itt a baj. De jó oldala is lenne a dolognak, ha olcsó és sok lenne gyémántból. Ugyan is felhasználható lehetne az elektronika világában félvezetõként a mostani szilíciumot helyettesítve. Ezzel már amúgy kísérleteztek és jó 1000 Celsius fokos hõmérsékletet is képes kibírni. És még a hõt is jobban vezeti. A szilícium alapú félvezetõk meg 150 Celsius fokos hõmérséklet felett már mûködésképtelenek. Szóval jóval nagyobb sebességet lehetne elérni a gyémánt alapú félvezetõkkel. Csak csillagászati ára van jelenleg.
#30
Én azért inkább hiszek a Bring me the Horizon: Diamonds aren't forever címû számában.
nincs, nem is lesz...
#29
Ez hülyeség. Akkor a feltételes módot is feltételes módba helyezed... Ergo az ég világon SEMMI értelme nincs ennek a gondolkodásmódnak.
De sokan szeretik Platón filozófiáját... Nem is tudom, miért... <#idiota>
De sokan szeretik Platón filozófiáját... Nem is tudom, miért... <#idiota>
#28
Ha objektíven vizsgálod a valóságot, minden mondatod feltételes módba kerül.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#27
Ez a 10^31 <#wow1> karátos gyémánt mennyit érhet <#vigyor> 10^40 Ft-ot <#kerdes>
#26
Objektíven megvizsgálva nem.
#25
A "meggyõzõ bizonyíték" mindenkinek mást jelent.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#24
Miért nem lehet leellenõrizni? Csak egy csillagászati intézet létezik a világon? (Vagy csak egy csillagász?)
Vicces emberkék az üldözési mániások. Szerintem. :D
Vicces emberkék az üldözési mániások. Szerintem. :D
#23
Hehe, azt hiszem, néhány emberöltõ múlva sz@rt sem fog érni a gyémánt, mint drágakõ. :D
Érdekes felfedezés.
Amúgy az ember nincs a "Naprendszerhez kötve", szóval nem feltétlenül "örökkévalóság"... :)
Érdekes felfedezés.
Amúgy az ember nincs a "Naprendszerhez kötve", szóval nem feltétlenül "örökkévalóság"... :)
#22
Mért adatok: tömeg, távolság. Tudjuk még, hogy nincs önálló fénye, tehát már nincs benne fúzió. Ismerjük a pályaadataikat, amibõl lehet tudni, hogy már régóta vannak együtt.
A tömegébõl lehet tudni, hogy ez valamikor csillag volt. A világegyetem nagy része hidrogén. A nagy tömegû objektumok pedig meg tudják tartani a hidrogént, nem szökik el. Egy bizonyos tömeg fölött pedig beindul a magfúzió, tehát csillag lesz belõle. Itt a feltételezés csupán annyi, hogy ez egy teljesen szokványos hely a világegyetemben és nem egy különleges hidrogénszegény hely.
Magfúzióknak van egy egymásra épülõ rendszere. A hidrogénnel kezdõdik, és halad az egyre nagyobb tömegû elemekig, normál esetben egészen a vasig. De minél nagyobb rendszámú elemeket akarsz egyesíteni annál erélyesebb körülményekre van szükséged. Elsõsorban annál nagyobb nyomásra. A nyomást pedig elsõsorban a gravitációs nyomás jelenti, ami pedig a tömegtõl függ. Tehát maga a tömeg meghatározza azt, hogy melyik lépésig megy el a fúzió. Adott a tömeg, és az hogy a fúzió befejezõdött, (nincs saját fénye), ebbõl lehet tudni, hogy milyen összetételig jutott el.
Tudjuk, hogy a könnyû atomok mobilisak. Azt is tudjuk, hogy milyen távolságra kering a neutroncsillagtól. Ebbõl már meg lehet állapítani azt, hogy mely elemeket szívhatott át a neutroncsillag. A szép az, hogy a szénig és még utána sokáig (kb a szilíciumig) szinte minden más atom nagyon mobilis. Ráadásul az anyagátadáshoz volt elég idõ is.
Azt is lehet tudni, hogy mekkora ott a nyomás. Ebbõl pedig lehet tudni, hogy a szén milyen állapotban van jelen.
Összességében minimális feltételezéseken alapul ez a kijelentés. Persze lehet hogy az asgard faj építette párjanincsiumból...
A tömegébõl lehet tudni, hogy ez valamikor csillag volt. A világegyetem nagy része hidrogén. A nagy tömegû objektumok pedig meg tudják tartani a hidrogént, nem szökik el. Egy bizonyos tömeg fölött pedig beindul a magfúzió, tehát csillag lesz belõle. Itt a feltételezés csupán annyi, hogy ez egy teljesen szokványos hely a világegyetemben és nem egy különleges hidrogénszegény hely.
Magfúzióknak van egy egymásra épülõ rendszere. A hidrogénnel kezdõdik, és halad az egyre nagyobb tömegû elemekig, normál esetben egészen a vasig. De minél nagyobb rendszámú elemeket akarsz egyesíteni annál erélyesebb körülményekre van szükséged. Elsõsorban annál nagyobb nyomásra. A nyomást pedig elsõsorban a gravitációs nyomás jelenti, ami pedig a tömegtõl függ. Tehát maga a tömeg meghatározza azt, hogy melyik lépésig megy el a fúzió. Adott a tömeg, és az hogy a fúzió befejezõdött, (nincs saját fénye), ebbõl lehet tudni, hogy milyen összetételig jutott el.
Tudjuk, hogy a könnyû atomok mobilisak. Azt is tudjuk, hogy milyen távolságra kering a neutroncsillagtól. Ebbõl már meg lehet állapítani azt, hogy mely elemeket szívhatott át a neutroncsillag. A szép az, hogy a szénig és még utána sokáig (kb a szilíciumig) szinte minden más atom nagyon mobilis. Ráadásul az anyagátadáshoz volt elég idõ is.
Azt is lehet tudni, hogy mekkora ott a nyomás. Ebbõl pedig lehet tudni, hogy a szén milyen állapotban van jelen.
Összességében minimális feltételezéseken alapul ez a kijelentés. Persze lehet hogy az asgard faj építette párjanincsiumból...
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#21
"A hatalmas nyomás miatt a szén egy sûrû kristályszerû szerkezetet vesz fel, jóval erõsebbet, mint a Földön a gyémánt" - tette hozzá Keith. "
Hoppá!
Hoppá!
#20
Mire vissza ér vele, mumifikálódik a nõje.
#19
Az már csak a kérdés, hogy szaudi vagy orosz olajmilliárdos hozza-e el a nõjének. <#alien>
#18
Basszus, akkor semmit nem ér a barátnõmnek vett fülbevaló? Remélem nem olvassa ezt a cikket.
#17
Például színképelemzéssel.
#16
:) Köszi, a végsõ következtetést én is értem.
Na de mi alapján állapították meg, hogy szénbõl van, és hogy olyan nehéz, mint a Jupiter.
Van egy ismétlõdõ impulzus a pulzár rádió emissziójában. Feltételezem, hogy a jel amplitúdójából, és a jel ismétlõdésének frekvenciájából, valamint a pulzár tömegébõl kiszámolható a test keringési ideje, és tömege. Ebbõl meghatározható annak pályája a pulzár körül. (nem tudom, nem értek hozzá, csak gondolom, hogy így van.)
Vágom azt is, hogy adott egy csillag kémiai összetétele, de az már pusztán feltételezésnek tûnik, hogy mi történhetett az objektummal: elszívta az anyagát a pulzár, aki a szenet nem szereti, mert székrekedést kap tõle, tehát szum: az objektum szénbõl van, tehát gyémánt. :)
(kicsit a Gyalog Galopp-ra emlékeztet, mikor bebizonyítják a nõrõl, hogy boszorkány. :D )
Na de mi alapján állapították meg, hogy szénbõl van, és hogy olyan nehéz, mint a Jupiter.
Van egy ismétlõdõ impulzus a pulzár rádió emissziójában. Feltételezem, hogy a jel amplitúdójából, és a jel ismétlõdésének frekvenciájából, valamint a pulzár tömegébõl kiszámolható a test keringési ideje, és tömege. Ebbõl meghatározható annak pályája a pulzár körül. (nem tudom, nem értek hozzá, csak gondolom, hogy így van.)
Vágom azt is, hogy adott egy csillag kémiai összetétele, de az már pusztán feltételezésnek tûnik, hogy mi történhetett az objektummal: elszívta az anyagát a pulzár, aki a szenet nem szereti, mert székrekedést kap tõle, tehát szum: az objektum szénbõl van, tehát gyémánt. :)
(kicsit a Gyalog Galopp-ra emlékeztet, mikor bebizonyítják a nõrõl, hogy boszorkány. :D )
#15
+1
#14
Kellene már az a görbületi meghajtás,mert így sosem jutunk el sehova. Még 52 év és Cochrane bácsi kipróbálja a saját meghajtóját,ekkor figyelnek fel ránk a vulkániak.
3.14159265358979323846264338327950288419716939937510582097494459230781640628620899862803482534211706798214808651328230664709384460955....
#13
Borzasztóan egyszerû. Szénbõl van és olyan nehéz mint a jupiter. Ergo a nagy része gyémánt.
"Am mesterségesen is elõ lehet már állítani TÖKÉLETES gyémántot. Ami annyira tökéletes, hogy egy szakértõ sem tudja megmondani biztosra hogy az "valódi" vagy sem."
Pont azért szúják ki a szakértõk, mert olyan tökéletes.
A természetes gyémánt nem az.
Pont azért szúják ki a szakértõk, mert olyan tökéletes.
A természetes gyémánt nem az.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#11
tudják hogy nem lehet leellenõrízni, ezért állítanak ilyeneket
meg azt is tudják, hogy így az újságok címlapjára kerülnek
meg azt is tudják, hogy így az újságok címlapjára kerülnek
#10
Vajon hányszorosan egymásra épülõ feltételezés alapján jutottak el egy alig észrevehetõ ismétlõdõ zavarjeltõl addig, hogy ez nem lehet más, csak egy a Földtõl 4000 fényévre lévõ 10^31 karátos gyémánt. :)
(Egy pillanatra megvan a kép, hogy egy marék csillagász a távcsõkupola egyik zugában fûstfelhõbe burkolózva vihog: - Húúú! Várjál! Várjál! Most egy nagy gyémántot látok! Háhháháháháááá! ... Nagyon durva ez az anyag! <#nevetes1><#zavart2> )
(Egy pillanatra megvan a kép, hogy egy marék csillagász a távcsõkupola egyik zugában fûstfelhõbe burkolózva vihog: - Húúú! Várjál! Várjál! Most egy nagy gyémántot látok! Háhháháháháááá! ... Nagyon durva ez az anyag! <#nevetes1><#zavart2> )
#9
Nem tanácsos megközelíteni valamit ami 600k km-re van egy pulzártól, ha el is tudnának menni oda, akkor is messze elkerülnék :D
#8
Nem tudják eldönteni, hogy az aktuális árfolyammal számoljanak, vagy azzal ami akkorra várható, mire odaérünk érte :D
Amúgy meg ha csak úgy szét lehete hordani a cuccot, akkor igencsak köznapi
dologgá válna itt is a gyémánt, nem nagyon lenne értéke azon felül, hogy mire használjuk éppen.
Amúgy meg ha csak úgy szét lehete hordani a cuccot, akkor igencsak köznapi
dologgá válna itt is a gyémánt, nem nagyon lenne értéke azon felül, hogy mire használjuk éppen.
Egyébként hogyhogy nics kiszámolva, hogy mennyibe kerül a bolygó?:DD Így már nem is elég bulváros:(
#5
Am mesterségesen is elõ lehet már állítani TÖKÉLETES gyémántot. Ami annyira tökéletes, hogy egy szakértõ sem tudja megmondani biztosra hogy az "valódi" vagy sem.
#4
nem gyémánt az, hanem ûrállomás... tényleg létezik a Citadella a Kígyóban (Serpent nebula)...
http://www.youtube.com/watch?v=hu8tofYrYRA
Már csak az a kérdés, hogy a Reaper-invázió kezdetéig elkészül-e a 4-es metró.
http://www.youtube.com/watch?v=hu8tofYrYRA
Már csak az a kérdés, hogy a Reaper-invázió kezdetéig elkészül-e a 4-es metró.
Azért a gyémántnak vannak más jó tulajdonságai azon kívül h drága és ritka. Lehetne gyémántból építkezni, eszközöket gyártani meg miegymás. Bár mire oda eljutunk...
#2
Majd pont egy olyan kõdarabért fognak elmenni, ami azért drága mert az ember azt mondta, na ez ritka és ezért legyen drága.
Ugyan olyan kõ mint ami a sínek mentén van, csak erre ki lett találva, hogy drága.
Ugyan olyan kõ mint ami a sínek mentén van, csak erre ki lett találva, hogy drága.
Még hogy nincs semmi az ûrben amiért érdemes elmenni!?!?