47
-
ginew #47 ...és mivan ha én ezt eladom a vaterán, csak fizetés után mondom h na ottvan, menjé érte! :) -
halaszlo #46 Mi van, a Mátrixot nézted éppen? Nincs is kanál? :) -
nextman #45 Szerintem a vilagon semmit sem lehet igazabol bebizonyitani, meg azt sem, hogy most epp ezt a kommentet olvasod. Mi van, ha csak almodod az egeszet? Be tudod bizonyitani, hogy ebren vagy? -
halaszlo #44 Ja, én is azt mondom, hogy ide kellene valahogy billiárdozni.
Csak arra kellene vigyázni, nehogy eltaláljon minket. -
Vyerghast #43 elég lenne nekivezetni egy meteort és a törmeléket összeszedni utána, nem űrparasztokat ráküldeni csákányozni o.O -
#42
A borzasztó fantáziadús J1719-1438 név helyett hívhatnák azt a neutroncsillagot Lucynak... ;) -
#41
csillag kaput rá :D -
pasi29uk #40 Meg kellene célozni egy hatalmas lézerrel, vagy rá fókuszálni valami lencsével 
-
#39
Amire odaérnénk már széthordanák a közeli rendszerben élő fajok. Kell az a warp drive de nagyon. Bacchatjuk ha 400000 év alatt érünk oda hagyományos meghajtással. A fény alatti meghajtás az lófütyi ide.
-
M2 #38 Oda kell küldeni egy svájci gyémántmestert, pár hónapig nézegeti, számolgat, aztán pont a jó helyre pattint egyet és ideális méretű darabokra hullik a bolygó - ennyi. -
kukacos #37 Szinte minden neutroncsillag külső kérge egy masszív gyémántkérget alkot, mint ahogy a fehér törpék magja is az. De ezek alighanem ott is fognak maradni: aligha lesz olyan technológia, amivel rá lehet szállni egy sokezer fokos csillagra, és irtózatos gravitáció ellenében onnan kibányászni bármit is. -
#36
Tök jó lenne ha az egész rendelkezésünkre állna, a tesco is árulna 10 kilós gyémánkalapácsot 1000 forintért :DDD -
#35
Én is olvastam már hasonló kísérletekről, itt egy cikk is: nanogyémánt tranzisztor. Mondjuk elég nagyok még eszerint. -
xen #34 ott a pont :) -
#33
Most csak bővebben kifejtetted az előző kommentedet. Nyilván a matematika TÉTELein kívül semmit sem lehet a szó szoros értelmében "bizonyítani". Viszont a tudomány több oldaláról meg lehet támogatni egy elméletet úgy, hogy 'tudományos teória' lesz belőle, és minden kétséget kizáróan úgy van, ahogy azt előzőleg feltételeztük.
Ehhez a példához nem tudok mit szólni, mert nem értek hozzá, de nyilván elég sok oldalról meg van támogatva az elmélet ahhoz, hogy kijelenthessék: az egy jó nagy gyémántdarab. Elég nagy valószínűséggel úgy van. -
philcsy #32 Szerintem nem hülyeség.
Most ennél a konkrét példánál is. Az egy bolygónyi gyémánt? Ha a jelenlegi ismereteinkből indulunk ki, akkor szinte biztos. Mégis lehetnek alternatívák amiket nem ismerünk. Ráadásul csak közvetett mérési eredményeink vannak.
Persze lehet mondani, hogy ez messze van.
Írta itt valaki, hogy messze van, ezért úgy se tudjuk meg mi is a valóság. Az az igazság, hogy amikor bármilyen mérést alkalmazunk, akkor is csak közvetett bizonyítékokat szerzünk. Az elsődlegesen mért adatokra ráeresztjük az eddigi tudásunkat, ezt nevezik kiértékelésnek, és kapunk következtetéseket. Ebben én nem találok semmi objektívet. És a gyakorlat azt mutatja, hogy nincs is. Az eredményeket újra kiértékelve módosulhatnak a következtetések.
Az se hozza el az objektivitást, ha 2000 kísérletből kapunk ugyanolyan következtetést. -
Artyy #31 Hát nagy értékű bolygó az biztos, de ha ilyen sok gyémántra tennénk szert, akkor már nem is lenne annyira értékes az itt a baj. De jó oldala is lenne a dolognak, ha olcsó és sok lenne gyémántból. Ugyan is felhasználható lehetne az elektronika világában félvezetőként a mostani szilíciumot helyettesítve. Ezzel már amúgy kísérleteztek és jó 1000 Celsius fokos hőmérsékletet is képes kibírni. És még a hőt is jobban vezeti. A szilícium alapú félvezetők meg 150 Celsius fokos hőmérséklet felett már működésképtelenek. Szóval jóval nagyobb sebességet lehetne elérni a gyémánt alapú félvezetőkkel. Csak csillagászati ára van jelenleg. -
menpe #30 Én azért inkább hiszek a Bring me the Horizon: Diamonds aren't forever című számában. -
#29
Ez hülyeség. Akkor a feltételes módot is feltételes módba helyezed... Ergo az ég világon SEMMI értelme nincs ennek a gondolkodásmódnak.
De sokan szeretik Platón filozófiáját... Nem is tudom, miért...
-
philcsy #28 Ha objektíven vizsgálod a valóságot, minden mondatod feltételes módba kerül. -
kjhun #27 Ez a 10^31 
karátos gyémánt mennyit érhet 
10^40 Ft-ot 
-
Irasidus #26 Objektíven megvizsgálva nem. -
philcsy #25 A "meggyőző bizonyíték" mindenkinek mást jelent. -
#24
Miért nem lehet leellenőrizni? Csak egy csillagászati intézet létezik a világon? (Vagy csak egy csillagász?)
Vicces emberkék az üldözési mániások. Szerintem. :D -
#23
Hehe, azt hiszem, néhány emberöltő múlva sz@rt sem fog érni a gyémánt, mint drágakő. :D
Érdekes felfedezés.
Amúgy az ember nincs a "Naprendszerhez kötve", szóval nem feltétlenül "örökkévalóság"... :) -
philcsy #22 Mért adatok: tömeg, távolság. Tudjuk még, hogy nincs önálló fénye, tehát már nincs benne fúzió. Ismerjük a pályaadataikat, amiből lehet tudni, hogy már régóta vannak együtt.
A tömegéből lehet tudni, hogy ez valamikor csillag volt. A világegyetem nagy része hidrogén. A nagy tömegű objektumok pedig meg tudják tartani a hidrogént, nem szökik el. Egy bizonyos tömeg fölött pedig beindul a magfúzió, tehát csillag lesz belőle. Itt a feltételezés csupán annyi, hogy ez egy teljesen szokványos hely a világegyetemben és nem egy különleges hidrogénszegény hely.
Magfúzióknak van egy egymásra épülő rendszere. A hidrogénnel kezdődik, és halad az egyre nagyobb tömegű elemekig, normál esetben egészen a vasig. De minél nagyobb rendszámú elemeket akarsz egyesíteni annál erélyesebb körülményekre van szükséged. Elsősorban annál nagyobb nyomásra. A nyomást pedig elsősorban a gravitációs nyomás jelenti, ami pedig a tömegtől függ. Tehát maga a tömeg meghatározza azt, hogy melyik lépésig megy el a fúzió. Adott a tömeg, és az hogy a fúzió befejeződött, (nincs saját fénye), ebből lehet tudni, hogy milyen összetételig jutott el.
Tudjuk, hogy a könnyű atomok mobilisak. Azt is tudjuk, hogy milyen távolságra kering a neutroncsillagtól. Ebből már meg lehet állapítani azt, hogy mely elemeket szívhatott át a neutroncsillag. A szép az, hogy a szénig és még utána sokáig (kb a szilíciumig) szinte minden más atom nagyon mobilis. Ráadásul az anyagátadáshoz volt elég idő is.
Azt is lehet tudni, hogy mekkora ott a nyomás. Ebből pedig lehet tudni, hogy a szén milyen állapotban van jelen.
Összességében minimális feltételezéseken alapul ez a kijelentés. Persze lehet hogy az asgard faj építette párjanincsiumból... -
zolis #21 "A hatalmas nyomás miatt a szén egy sűrű kristályszerű szerkezetet vesz fel, jóval erősebbet, mint a Földön a gyémánt" - tette hozzá Keith. "
Hoppá! -
speed2006 #20 Mire vissza ér vele, mumifikálódik a nője. -
asgh #19 Az már csak a kérdés, hogy szaudi vagy orosz olajmilliárdos hozza-e el a nőjének. 
-
speed2006 #18 Basszus, akkor semmit nem ér a barátnőmnek vett fülbevaló? Remélem nem olvassa ezt a cikket. -
Argathron #17 Például színképelemzéssel. -
Crane #16 :) Köszi, a végső következtetést én is értem.
Na de mi alapján állapították meg, hogy szénből van, és hogy olyan nehéz, mint a Jupiter.
Van egy ismétlődő impulzus a pulzár rádió emissziójában. Feltételezem, hogy a jel amplitúdójából, és a jel ismétlődésének frekvenciájából, valamint a pulzár tömegéből kiszámolható a test keringési ideje, és tömege. Ebből meghatározható annak pályája a pulzár körül. (nem tudom, nem értek hozzá, csak gondolom, hogy így van.)
Vágom azt is, hogy adott egy csillag kémiai összetétele, de az már pusztán feltételezésnek tűnik, hogy mi történhetett az objektummal: elszívta az anyagát a pulzár, aki a szenet nem szereti, mert székrekedést kap tőle, tehát szum: az objektum szénből van, tehát gyémánt. :)
(kicsit a Gyalog Galopp-ra emlékeztet, mikor bebizonyítják a nőről, hogy boszorkány. :D ) -
Globalmaster #15 +1 -
#14
Kellene már az a görbületi meghajtás,mert így sosem jutunk el sehova. Még 52 év és Cochrane bácsi kipróbálja a saját meghajtóját,ekkor figyelnek fel ránk a vulkániak. -
karesz6 #13 Borzasztóan egyszerű. Szénből van és olyan nehéz mint a jupiter. Ergo a nagy része gyémánt. -
Doktor Kotász #12 "Am mesterségesen is elő lehet már állítani TÖKÉLETES gyémántot. Ami annyira tökéletes, hogy egy szakértő sem tudja megmondani biztosra hogy az "valódi" vagy sem."
Pont azért szúják ki a szakértők, mert olyan tökéletes.
A természetes gyémánt nem az. -
gombabácsi #11 tudják hogy nem lehet leellenőrízni, ezért állítanak ilyeneket
meg azt is tudják, hogy így az újságok címlapjára kerülnek
-
Crane #10 Vajon hányszorosan egymásra épülő feltételezés alapján jutottak el egy alig észrevehető ismétlődő zavarjeltől addig, hogy ez nem lehet más, csak egy a Földtől 4000 fényévre lévő 10^31 karátos gyémánt. :)
(Egy pillanatra megvan a kép, hogy egy marék csillagász a távcsőkupola egyik zugában fűstfelhőbe burkolózva vihog: - Húúú! Várjál! Várjál! Most egy nagy gyémántot látok! Háhháháháháááá! ... Nagyon durva ez az anyag!
)
-
Kryon #9 Nem tanácsos megközelíteni valamit ami 600k km-re van egy pulzártól, ha el is tudnának menni oda, akkor is messze elkerülnék :D -
Wharyoo #8 Nem tudják eldönteni, hogy az aktuális árfolyammal számoljanak, vagy azzal ami akkorra várható, mire odaérünk érte :D
Amúgy meg ha csak úgy szét lehete hordani a cuccot, akkor igencsak köznapi
dologgá válna itt is a gyémánt, nem nagyon lenne értéke azon felül, hogy mire használjuk éppen.