... A torpedóvetők negyed tízkor érkeztek meg, s három csoportra bontakozva szét, egyszerre két oldalról támadták a német hajót. A támadás alig tíz percig tartott. Néhány torpedó veszélyesen közel ment el a Tirpitz mellett, de a csatahajónak, a kormányszerkezetet a végsőkig igénybe vevő éles kitérőmanőverekkel sikerült kikerülnie az összeset. Német oldalon a veszteség csupán három sebesült tengerész volt, akiket az angol gépek fedélzeti fegyverei sebesítettek meg. A hajók légvédelme ugyanakkor két Albacore gépet lelőtt, több másikat megrongált ... ... Miután a nyílt tengeren nem sikerült elkapni a Tirpitz-et, a britek ismét légitámadásokkal próbálkoztak. Március 31-én este 34 Halifax bombázó intézett támadást a Tirpitz horgonyzóhelye, a Faettenfjord ellen. A támadás végrehajtása nem volt egyszerű feladat. A szűk fjordot mindenfelől magas hegyek vették körül, melyekre erős légvédelmi ütegeket telepítettek. A csatahajót jól álcázták, és a fjordot a füstfejlesztők percek alatt füsttakaróba burkolhatták. A támadás ennek megfelelően sikertelenül ért véget. Egyetlen bombázónak sikerült csak azonosítani a célpontot, de az ő bombái is célt tévesztettek. A németek ugyanakkor öt támadó gépet lelőttek.
A következő támadásra április 28-án került sor. Két hullámban összesen 32 bombázó támadta a német csatahajót. (Tíz másik eltévedt és nem találta meg a célpontot.) Először a Lancester nehézbombázók támadták a Tirpitz-et 1814 kg-os nehézbombáikkal, majd mögöttük a második hullámban Halifax bombázók támadtak. Utóbbiak nem közvetlenül a német csatahajót támadták, hanem aknákat szórtak le a fjord vizébe, illetve a környező hegyoldalakra. (Arra számítva, hogy a hegyek lejtőiről a kerek aknák legurulnak majd az öbölbe. A legtöbb azonban fennakadt a sziklákon és bokrokon.) A csatahajót ezúttal sem érte találat, és az aknásítás is eredménytelen maradt. A német légvédelem újabb öt gépet lőtt le.
Következő éjjel újabb 30 gép támadta a német hajót, ismét bombákkal és aknákkal. A támadás ezúttal sem járt sikerrel, az angolok pedig ismét elvesztettek két gépet ...

... Tulajdonképpen ez a feltételezés is helyesnek bizonyult, a Royal Oak esetét leszámítva a tengeralattjárók csak úgy tudtak lőhelyzetbe kerülni, ha a csatahajó véletlenül pont a torpedóvető csövek elé manőverezte magát. A torpedóvető repülőgépek viszont halálos fenyegetést jelentettek, és később tulajdonképpen ezek tüntették el a tengerekről a csatahajókat. A csatahajók torpedóvédő rendszerei és válaszfalai nem bizonyultak elég hatékonynak, s a hajók, az előzetes feltételezésekkel ellentétben, nem tudták kimanőverezni a torpedókat sem. A fedélzeti légelhárító lövegek sem bizonyultak hatásosnak a támadó gépekkel szemben. A repülőgéppel szemben csak egyetlen hatásos védelem volt, egy másik repülőgép. De nézzük, hogyan szerepeltek a háborúban az „all or nothing” hajók ...

... Az angolok új csatahajói közül igazán komoly próbán csak a Prince of Wales esett át, és azt nem is élte túl. A torpedóvédelme katasztrofálisan gyengének bizonyult, gyakorlatilag az első japán torpedó kiütötte a harcból, és négy-öt másik találat elég volt az elsüllyedéséhez. (Összehasonlításképpen megjegyezném, hogy az angol csatahajóval nagyjából megegyező nagyságú Scharnhorst öt torpedó, és több nehézgránát találat után még harcképes volt, és mintegy 20 csomós sebességgel volt képes haladni.) ...