... Tulajdonképpen ez a feltételezés is helyesnek bizonyult, a Royal Oak esetét leszámítva a tengeralattjárók csak úgy tudtak lőhelyzetbe kerülni, ha a csatahajó véletlenül pont a torpedóvető csövek elé manőverezte magát. A torpedóvető repülőgépek viszont halálos fenyegetést jelentettek, és később tulajdonképpen ezek tüntették el a tengerekről a csatahajókat. A csatahajók torpedóvédő rendszerei és válaszfalai nem bizonyultak elég hatékonynak, s a hajók, az előzetes feltételezésekkel ellentétben, nem tudták kimanőverezni a torpedókat sem. A fedélzeti légelhárító lövegek sem bizonyultak hatásosnak a támadó gépekkel szemben. A repülőgéppel szemben csak egyetlen hatásos védelem volt, egy másik repülőgép. De nézzük, hogyan szerepeltek a háborúban az „all or nothing” hajók ...

... Az angolok új csatahajói közül igazán komoly próbán csak a Prince of Wales esett át, és azt nem is élte túl. A torpedóvédelme katasztrofálisan gyengének bizonyult, gyakorlatilag az első japán torpedó kiütötte a harcból, és négy-öt másik találat elég volt az elsüllyedéséhez. (Összehasonlításképpen megjegyezném, hogy az angol csatahajóval nagyjából megegyező nagyságú Scharnhorst öt torpedó, és több nehézgránát találat után még harcképes volt, és mintegy 20 csomós sebességgel volt képes haladni.) ...