Nem lehetséges az idõutazás

Teves. Az, hogy a fenynel nem haladhat semmi gyorsabban, az nem az univerzum kozlekedesi torvenye, hanem egy emberi teoria. Azert mert meg nem tartunk ott, az nem jelenti hogy ez a max sebesseg. Es szerintem az egesz idoutazas dolgot rosszul kozelitik meg. nem az a lenyeg, hogy valami gyorsabban menjen a fenynel. az idoutazas lehetseges, az ido pedig illuzio.

Zseniális Zenszkij lapot osztott, a hongkongi hottentotta is csak pattintotta az ötletét. A rengeteg hozzászólás annak köszönhetõ, hogy az alap fogalmak nem állnak össze a fejekben.
Mi az idõ?: - az energia és a tér aránya
Mi a tömeg?: - tér amiben a fizikusok egységet keresnek :)
Mi a sebesség?: - a megtalált egység viselkedése a térben :)
Mivel a világ végtelen, a sebességnek sincs határa, csupán egyre kisebb térben tart a végtelen felé.
Remélem ez így elég világos volt, ezért most az antianyagos koncepciót nem is firtatnám... :)
S mi következik mindebbõl, amit már rég tudhatna mindenki aki picit elgondolkodott a zidõutazás és a valódi fizika közti különbségrõl!?
A végtelenhez tartó sebesség nem utaztat vissza idõben, csupán közelít az abszolút momentumhoz, hülyén fogalmazva az idõ megállításához. Itt is meg kell küzdeni azonban a fogalmakkal, mivel minden relatív, komplexebb kifejezéseknél már egész szépen félre lehet érteni egymást. Vegyük csak az egyszerû példát ikerparadoxon és abszolút zérus elméletek között.
Amikor nagy sebességgel megteszünk egy óriási távot visszaérkezhetünk az ikertesóhoz úgy hogy az induláskor leveses kanala elindult szája felé, de még mindig nem nyelte a levest és mi már meg is érkeztünk. Ezt nevezhetjük az idõ megállításának, azonban az ikerparadoxon ennek pont ellenkezõjérõl akar szólni, vagyis hogy mivel nem saját lábán futja le a távot a tesó hanem csudarakéta üzemanyaga emésztõdik, miközben újságot olvas, kvázi a leadott energia mennyisége az õt körülvevõ világot gyorsította föl és a levesnyelõ tesó behal 100 évesen, mire rakettás bratyó elolvassa az egyik cikk elsõ mondatát.
Kitûnik a paradoxon paradoxona, aminek a megoldása az energiaarányokban rejlik.
Hogyan tudunk ilyen extrém esetekben energiaarányokat mérni? - Abszolút idõvel.
Vagyis megvárjuk azt a 90 évet amit a 10 éves ikrek a kísérletre szántak. Innen már világos, hogy a 100 éves frissen holt knorr betyár már nem láthatja amint 10 éves ikertestvére befejezi a népszabadság egyik bekezdését. Természetesen semmiféle abszolút idõ nem létezik, ahogy abszolút vákuum se, csupán megpróbáltam didaktikusan vázolni a szituációt. Ki is hagyom az abszolút zérusról szóló tanmesét mert látom így is dagályosabb voltam a kelleténél.
Befejezni azért befejezem az érvelést, még ha így nem is teljes végül is amiért a sok scifi rajongó felkapja a témát az idõutazás lehetséges. A jövõbe egyszerûen relatíve, ezen kívül -a precizitás kedvéért csak relatíve- az idõ megállítása is lehetséges, ezt is sok scifi anyag feldolgozta. Azonban a triumvirátus legáhítottabb tagját az idõben vissza utazást már csak lenyomattal érhetjük el.
Vagyis restaurálással. Sok matematika és fizika kell hozzá, de ugyan úgy relatív módszernek tekinthetjük ezt is mint a jövõbe utazást, ahol a mi anyagcserénk lassul le a körülvevõ világhoz képest.( -erre a kétféle módszer a lefagyasztás és a nagy energián történõ kis energiájú éldegélés, lásd fent rakettás iker paradoxonát) A múltba történõ utazás viszont kétszeresen relatív :) mivel a jelenben és jövõben történik. Persze a fogalmakat mindig könnyû félreérteni.
Remélem sikerült lezárni a témát... vagy épphogy nem! :)

Az a baj hogy te nem érted hogy valójában tökéletesen érted a modern fizikát.

Tudtam, hogy nem kellett volna hozzád szólnom.<#falbav>

Nem. Mi, az emberiség. Én legalábbis még senkitõl nem hallottam olyat hogy az idõdilatáció az amikor megnõ a másodperc élettartama.

Ó, mi ez a nemkirályi többes? <#nevetes1>
Úgy kell értenem, hogy "mi a tudósok"? <#vigyor2>

Közben meg úgy tûnik nincs is idõ. "Ti, tudósok", meg ezzel a szóhasználattal éltek valamire, ami nem is az idõ.
Minõ hanyagság.

"mert ugyanúgy lehet az, hogy a nagy sebesség megnövelte a müon élettartamát"

Pontosan errõl van szó. De mivel a tapasztalat azt mutatja hogy mindennek a relativitás elmélet által megjósolt mértékben nõ az élettartama, ezért az egyszerûség kedvéért azzal a szóhasználattal élünk hogy "lelassult az idõ".

(persze lehet hogy tévedek és ott csücsül a nagyszakállú 15 milliárd fényévnyire a nagy gömb szélén és jókat rötyög rajtunk és az egész egy nagy bummal kezdõtött, csak kedves gyerekek tudjátok ez nekem mese-mese meskete.... <#eplus2>

végül hogy még saját magamnak is adjak egy pofont: mivel még az el nem képzelhetõ dolgok is léteznek, ezért még a PONT is létezik, sõt a semmi is, sõt az univerzum vége is létezik hiszen a félegyenes is végtelen.

folytatva a gondolatmenetet: tehát bármekkora résznek látszó dolgot vizsgálva a térbõl tovább osztható a végtelenségig ezáltal a "rész" mint fogalom szintén értemlét veszíti, hiszen minden tartalmaz mindent: az univerzum minden "pontján" (tehát a pont eleve nem létezik mint olyan hiszen az elõbb PONT ezt tártam fel) ott van tehát MINDEN elképzelhetõ és el nem képzelhetõ dolog is.

ez egy egyszerû reláció , a viszonyítási inerciarendszerekben. a végtelenhez képest bármekkora rész is a nullával egyenlõ. tehát adott a 3+1 dimenziós téridõ, melynek minden dimenziótengelye külön-külön is végtelen mindkét irányba, és egyben is, mivel csak egyben értelmezhetõ. idõben ez annyit jelent, hogy soha nem kezdõtött és soha nem lesz vége, térben pedig annyit jelent, hogy nincsen legkisebb vagy legnagyobb rész benne amelyet meg lehetne figyelni vagy vizsgálni.

Szerintem a fénysebesség-korlát említésekor mindig lehagynak egy igen fontos részt: semmi sem haladhat a fénynél gyorsabban - a térben. Mivel az inflációs táguláskor maga a tér tágult, erre a fenti korlát valószínûleg nem vonatkozik. Ez csak egy saját vélemény. Esetleg az EPR-effektus is hasonló okokkal van kapcsolatban.

Ezzel együtt, nagy csapás ez a cikkben szereplõ hír, a sci-fiket a valóságtól nem mindig könnyen megkülönböztetõ egyének számára! :)

"A kísérlethez a kutatók egy fotonpárt állítottak elõ, majd az egyiket az úgynevezett elektromágnesességgel indukált transzparencia (EIT) hatással átküldték egy lézerrel lehûtött rubídiumatomokból álló felhõn. A kísérlet során elsõ alkalommal sikerült észlelni egyetlen foton optikai elõfutárát, a prekurzor-hullámot, ami minden esetben a foton elõtt halad. A mérések szerint ez a hullám mindig fénysebességgel halad a vákuumban, a fenti okok miatt pedig a foton fõ hullámai sem képesek ennél nagyobb sebesség elérésére. Még a szuperluminális közegekben is, ahol a csoport-sebesség gyorsabbnak tûnik, mint a fény vákuumban elérhetõ legnagyobb sebessége, a foton fõrészének nincs lehetõsége arra, hogy gyorsabban haladjon az optikai prekurzornál."
Nem értem!
Most akkor "felhõn átküldve" mérték, vagy vákumban? Miért kellett fotonpár hozzá? Miért ilyen EIT hatással küldték át? Ha vákumban fénysebességgel halad, hogy lehet, hogy ilyen felhõben is azzal halad? Ezek szerint nincs különbség a sebessége között vákum ide vagy, oda? Vagy nem?
Van még kérdésem. Kérdezhetek?

Fizikusok/csillagászok!!!
Ezzel kapcsolatos és mindig megakartam kérdezni!

"Nagyjából 10^-35 másodperccel a Planck-korszak után egy fázisátmenet a világegyetem exponenciális növekedéséhez vezetett, melyet kozmikus inflációnak nevezünk."
Ez a fénysebességnél gyorsabb volt? Ha igen akkor ez hogy lehetséges??

A te extravagáns elméleteidbe hogyan illik bele az az elképzelés, hogy nincs is idõ?
(gyanítom, hogy nehezen, de mégis....)

Müon, ha jól emlékszem.

Persze ez sem bizonyíték az idõ lassabban telésére, mert ugyanúgy lehet az, hogy a nagy sebesség megnövelte a müon élettartamát.<#wink>

Attól, hogy végtelen koordináta rendszerben vagy, még igenis van értelme a véges dolgoknak. Igazából fõleg a véges dolgoknak van értelme, azokat használod. Idõnként mindenki beleesik az "álfilozofálgatás" és a dolgok saját definícióval felruházásának hibájába. Ilyenkor aztán nagyon nehéz követni, hogy egy-egy állítással ki mire is gondol. Az egész beszélgetés szavak összedobálásából áll, ami alatt mindenki mást ért. A távolságnak, méretnek, sebességnek igenis van értelme, az irányvektor pedig csak egy olyan matematikai mennyiség, amit ezekhez hozzá lehet rendelni. De mivel az irányvektor egy matematikai fogalom, így nem nagyon kell neki a valóság ahhoz, hogy mûködjön, nyílván bármilyen elképzelt koordináta rendszerben mûködik, legyen az a koordináta irány, GDP, megvolt nõk száma. Ettõl még nem értem, hogy miért veszti értelmét az elõbbi három fogalom. Szóval ha ezt ilyen erõsen állítod, akkor bontsd is ki az indoklásodat.

olyan hogy álló nincsen. az a dolog all amire te aztmondod hogy all, te nevezheted ki a koordinatarendszered nullpontjat , lehetsz te magad az origo , akkoris tekintheted magad origonak amikor egy vonaton utazol 100 km/oraval es akkoris amikor a Foldon utazol a Nap korul x km/s-el
az altalad kinevezett origohoz kepest pedig megmerheted egy mozgo dolog sebesseget es ebbol a sebessegbol kiszamolhatod hogy az o vonatkoztatasi rendszereben ahol a megfigyelt targy az origo ott menyivel telik lassabban az ido
wikin nezd meg az idõdilatáció szocikket

bizonyitek az idõdilatációra pedig hogy a muholdaknal megfigyelheto a hatas ,es vannak bizonyos reszecskek (sajnos nem ugrik be a nevuk) amik a legkor felso retegeiben keletkeznek a kozmikus sugarzas miatt es nagyon rovid idon belul elbomlananak ,de mivel kozel fenysebesseggel utaznak ezert a sajatidejuk ugy valtozik hogy lesz eleg idejuk leerni a foldfelszinre ,ha az idodilatacio miatt nem nyernenek idot akkor mar a legkor felso reszeben elbomlananak

Mármint a H. sapiensnek a sapiens alfaja, mert a többi alfaj nem egyezik fiziológiailag.

nem beszélve arról hogy az elektronok folyton köröznek a protonok körül stb.. a neutrínók pedig folyton közöttünk száguldoznak, tehát tartom magam ahhoz, hogy lehet ugyan különbözõ jól hangzó fantázianeveket (mint pl. foton, proton stb..) adni a téridõ különbözõ ((méretû)) megnyilvánulásainak, ha egyáltalán lehetne MÉRETRÕL beszélni egy végtelen kiterjedésû közegben...

a végtelenhez képest bármekkora -szám, rész- is csak pontosan a nullával egyenlõ.

Nem primitív az emberi agy. Egy 150e éve élt Homo sapiensnek is ugyanúgy magyarázhatnád (és akkor még túlságosan hátra is nyúltam...), pedig fiziológiailag ugyanolyan volt, mint a mai ember.

de mihez képest haladsz fény-sebesség közeli sebességgel?

olyan hogy álló nincsen. minden mozog mindenhez képest, még a szilárd anyagokban is mocorognak az atomok, lehet hogy csak angsztrömöket de mozognak. a galaxisunk pedig 100ezer km per szekundummal száguld a nagy bumm közepétõl kifele, ehhez képest elég csendesnek tûnik a tó vize egy csendes nyári estén, mivel egy irányvektoron haladunk. továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a végtelen ûrben értelmét veszítik a következõ fogalmak:
távolság, méret , sebesség...
ehelyett a következõ fogalom még a végtelen ûr mellett is megartja értelmét:

irányvektor

Torkonszarom a méréseit. Gyorsabban lehet haladni a fénynél csak az emberi "primitív" agy ezt képtelen észlelni, felfogni. Pl magyarázd el egy varangynak, hogy mire jó a kõolaj, a varangy mérései alapján semmire...

Márpedig így van, különben nem tudnál mobiltelefonálni, mert a rádio adó-vevõ sem mûködhetne. Kérdezz meg egy hozzáértõ villamosmérnököt vagy egy technikust.

Minden relatív, ez a nagy igazság :)

Az idõ nem lassul le neked, meg senkinek. A saját idõd éppúgy telik mint addig, csak egymáshoz viszonyítva van különbség (az álló, és mozgó között)
Tehát nem ver lassabban a szíved, meg nem lassul le az óra mechanikája...:)

Csak a másik szemszögébõl látszik úgy...ezért van eltérés. Minden a nézõpont helyzetétõl függ :)

Ez olyan dolog hogy ha mondják, úgyse vagy képes elhinni, meg kell érteni.
Most már lehet, hogy másképp tudsz majd figyelni arra amit fizikusok ebben a témában mondanak, és meglepõ módon érteni is fogod majd.
Sokan nem jutnak el erre a szintre, ezekbõl lesznek a tudománytagadók.
És képtelenek felfogni, hogy a fizikával csak annyi a probléma, hogy õk nem értik :)

hupsz kihagytam 1 full oldalt azt hittem végére értem a fórumnak :D tárgytalan az elõzõ hsz

A mozgási iránytól függetlenül lassul az idõ, fénysebességhez közeli sebességen tudtommal.

Ha a kvantummechanikát más matematikai eszköztárral tárgyalod, akkor az eredményt úgy értelmezheted, hogy az antianyag lyuk egy mindent "körülvevõ érzékelhetetlen anyagtengerben". (A gravitációt most felejtsük el, azzal a kvantummechanika nem tud mit kezdeni.)

Abban igazad van, az egyes problémák tárgyalásánál hasznos így vagy úgy tekinteni rá, de az kérdéses, hogy ezt mennyire kell komolyan vennünk, hiszen ezeket nem tudjuk ellenõrizni. Éppen ezért ezeket nem is szokták fizikai realitásnak tekinteni.

Fizikai realitást akkor nyernének pl.: ha az idõben visszafelé haladásból kiindulva tudnánk valamilyen olyan ellenõrizhetõ állítást tenni, ami a kvantummechanikából közvetlenül nem származtatható.

Történetesen a kvantummechanikában hasznos néha úgy gondolni az antianyagra, mint idõben visszafelé haladó "normál" anyagra. Lásd Feynmann-gráfok:

http://en.wikipedia.org/wiki/Feynmann_diagram

Tsak vittz volt!

Miért kellene örökké élnem?

A világ mozgatórugói mûködnek és úgy tûnik jól megvannak az idõ nélkül.
Csak az ember kezdett el periodikusan megtörténõ eseményeket számlálni és ezzel feltalálta az idõt.

Akkor ezek szerint te örökké fogsz élni! <#nyes>

Érdemes itt fórumozni.

Épp az imént jöttem rá, hogy nincs is idõ, pedig egész eddigi életemet abban a tudatban éltem le, hogy van, ráadásul egy csomót gondolkoztam is azon, hogy mi a fene az az idõ.<#nevetes1>

Pár napja is rájöttem valamire, de azt most hosszú lenne elmagyarázni, meg inkább maradnék a tárgynál.

Azt a szót, hogy "idõ", az általa megfigyelt dolgok összefoglalására igen.

Egyébként én sem tudom elképzelni, hogy hogy lehetne egyszerre múlt, jelen és jövõ. A múlt az volt, a jelen az van (most, ebben a pillanatban, a jövõ pedig lesz. A jelenlegi tudásommal nem tudom, hogy lehetne ezt befolyásolni... (vagy minek...).

Az, hogy számolni kell a folyamatok lassulásával szinten nem bizonyítéka az idõ létének. Ez egy (ma már) egyszerû technikai probléma.

Szóval nem is jár lassabban az idõ?

Akkor meg felesleges idõutazásról beszélni mert nincs is idõ. Csak az ember találta ki magának. Nincs se múlt, se jövõ, csak a jelen állapot.

Lomhává válik az óra, megnõ a radioaktív anyagok felezési ideje . . .

Egyébként mûholdaknál ez már elég számottevõ eltérés ahhoz, hogy számolni kelljen vele.

Tény, hogy nem teljesen korrekt ez a definíció, de eddig nem találtam jobbat.

A folyamatok játszódnak le lassabban. Mi az, hogy az idõ jár lassabban? :D És mivel az óra mûködése is egy rakás folyamatot foglal magába, nyilván más folyamatokra is ugyaniígy hatással van.

Igazából azt kérdeztem, hogy nem e hagy ki az agyam és nem emlékszem arra mivel bizonyították az idõ telésének sebesség függését.

Szerinted mi a bizonyíték arra, hogy lassabban telik az idõ?

Ebbõl következne az, hogy biztos az idõ jár lassabban? <#conf>

Az a vicc, hogy majdnem elmagyaráztad, amit kérdeztél :)

"Mert mi van akkor, ha csak a gyorsabban haladó test idõmérõ eszköze jár lassabban?"

Ez jogos felvetés, de azt tapasztaltuk hogy bármilyen periodikus folyamatot használtunk is idõmérésre mindig ugyanakkora eltéréseket kaptunk. Ezért aztán joggal feltételezzük hogy azok a dolgok is azonos mértékben lassulnak (pl. szívverés, érzékelés, gondolkodás, öregedés) amiket nem idõmérésre akarunk használni.

Ha képesek leszünk az idõutazásra nehogy már egy nyomvadt kis jégkorszak megállítson minket.

Olvasgatva itt a hozzászólásokat, azt látom, többen írták már, hogy az idõutazás technológiája önmagában kevés az üdvösséghez, mert könnyen a Naprendszeren kívül találhatja magát az idõutazó.<#ijedt>

Viszont felmerült bennem egy kérdés. Lehet, hogy hülyeség, mert van rá egyértelmû válasz, meg olvastam is már róla, csak most nem ugrik be.<#fejvakaras>

Szóval, a relatívitás elmélet szerint, ha gyorsabban mozog egy test, akkor lassabban telik a saját ideje? Van erre egyáltalán hiteles bizonyíték?
Mert mi van akkor, ha csak a gyorsabban haladó test idõmérõ eszköze jár lassabban? Lomhává válik az óra, megnõ a radioaktív anyagok felezési ideje, mert, mint azt szintén úgy tudjuk, a sebesség növekedésével nõ a testek tömege és nyilván a gravitációs ereje is.

Te kicsit komolyabban nyúltál hozzá a fórumhoz, én csak viccelõdtem.
Tudományos vitában nem lenne helye olyan álfilozofálgató "eszmefuttatásnak", amit az elõbb vázoltam.
De ez a time travel definíció sem a legjobb. Egyrészt ha igaz a térbeli mozgáshoz kapcsolódó analógia, akkor én nem mondtam hülyeséget (pedig mondtam), másrészt elég általános ahhoz, hogy a definíció alapján minden ami egymáshoz képest mozog idõutazó legyen.

Az "idõutazásnak" van egy meghatározása. Érdekes lenne, ha a szavakhoz tetszõleges jelentést lehetne társítani. Márpedig sokan azt hiszik, és ezért valóban "érdekes" is. X)

"Time travel is the concept of moving between different points in time in a manner analogous to moving between different points in space, either sending objects (or in some cases just information) backwards in time to some moment before the present, or sending objects forward from the present to the future without the need to experience the intervening period (at least not at the normal rate)."

Az, hogy "tellik" az idõ, nem idõutazás. Végül is nincs olyan, hogy 'idõ', hanem a környezet (és mi magunk) különbözõ fizikai, kémiai, fizikai-kémiai, biológiai stb. folyamatok hatására állandóan változik.
Pl. az idõt értelmezhetjük termodinamikailag egy adott rendszer entrópiájának növekedésével. Az "élõ" rendszerek entrópiája is csak "látszólag" csökken, az összentrópia mindig növekszik.

Igazából azt sem értem, hogy hogy lehet valamit megfordítani/befolyásolni, amit csak közvetve lehet észlelni, amúgy nem is létezik. Ahány tudomány, annyiféleképpen lehet megközelíteni és magyarázni. Csak egy idealizált dolog, ami az órákban "materializálódik". :) Csak nekünk van rá szükségünk, hogy tudjuk, mennyi idõ telt el valamihez képest, mert ahhoz igazítjuk az életünket. Amúgy az univerzum leszarja, hogy mennyi az idõ. X)

De nem is az én dolgom érteni. :D Bár gondolom itt a koncepciómmal van a gond...:)

Mi az, hogy nincs idõutazás???
Csak az van. Vagy próbáltad már megállítani? Bár ha megállna senki nem venné észre.
Ugrálás az idõben, na az nincs a cikk szerint.
Ezer évekkel ezelõtt pedig mondták azt is, hogy a Föld lapos, meg azt is, hogy gömbölyû. Az egyik bejött. Ez is bejöhet, akkor is ha nem tetszik.
Csak olyan nehéz lemondani az illúziókról.

De most melyik az illúzió???