Az androidok és a rejtélyes völgy

...ugyanez van a rokkikal fogyatékos emberekkel idõ kell amig hozzászoksz a dologhoz, és természetesnek veszed a jelenlétüket......

Visszatérve az eredeti kérdésre: Valószínûleg részben megszokás kérdése. Emlékszem, hogy gyerekkoromban borzongás fogott el a márványszobrok szemétõl, meg a kirakati próbababáktól, amelyek engem látszottak nézni. Ma már nem zavar.

Az a baj, hogy nem érted, hogy a fizikai elméletek és törvények semmit sem érnek értelmezési tartomány nélkül. Enélkül történetesen a két leginkább haladó elmélet, a relativitáselmélet és a kvantummechanika sem képes jelenleg egymás mellett létezni.

Te leragadtál pár törvénynél, és csökönyösen ragaszkodsz hozzá, hogy az úgy van akkor is, amikor olyan effektusokra alkalmazod, ahol ezek a törvények már régóta érvényüket vesztették.

Hát akkor számoljunk egy kicsit, Newton szerint mennyit esik a Föld egy tízdekás vasgolyó felé. A tömege úgy 10^25-del több, tehát a gyorsulása nagyjából ennyivel kevesebb, tehát ha elhanyagoljuk a távolságváltozás a tömegközéppontok között (1m vs 6200km), akkor az általatok forszírozott effektus során Föld nagyjából 10^-25 m-t esik a vasgolyó felé. Ha nem akarod elhagyni, oldd meg az integrálegyenletet, de szólok, hogy csalni fogsz, mert a relativisztikus effektusokat nem veszed figyelembe.

Ez a távolság tíz nagyságrenddel kisebb, mint egy proton átmérõje, nagyjából tizede egy neutrínó de Broglie hullámhosszának. Nincs olyan mûszerünk, ami ezt ki tudná mutatni, nemhogy elengedett tárgyaknál. A vasgolyó fogalma értelmét veszti ilyen szinten, a határát se tudod definiálni. A hõmérsékletébõl fakadó molekuláris mocorgása úgy aránylik ehhez képest, mint a mi méreteink a Naprendszer méretéhez.

Magyarán ahogy JMáté is mondja, semmi értelme az állításnak.

NEXUS6 :
" Az biztos, hogy tudósok kellettek hozzá, mert hogy nem egyszerre érnek földet, max légüres térben! "

kukacos :
" Jesszus, hol voltatok ti fizikaórán? Légüres térben MINDEN egyszerre esik le. A porszem és a vasúti vagon is. A gyorsulásuk állandó. "

MacropusRufus :
" Ha leejtesz egy 1cm-es vasgolyót és egy ugyan ekkora ping-pong labdád akkor mind a kettõ pontosan azonos idõbe fog leérni a talajra. (vákumban "
" itt megtalálod a nehézségi gyorsulás képletét... jelentem: tömeg nincs benne...márpedig ha nincs benne a tömeg, akkor az nem befolyásolja a test gyorsulását ebben az esetben. "

Julius Caesar :
" Röviden: légüres térben mindegy milyen méretû/tömegû tárgyat ejtesz le, egyszerre fognak leesni. miért? Mert igaz, hogy a nagyobb tömegûre nagyobb erõ hat a gravitáció révén, de nagyobb a tehetetlensége is. "

Ha te ezeket a kijelentéseket kritika nélkül fogadod, hát lelked rajta.

Mármint úgy idézet hogy azt már én is idéztem, Hugo Chavez-tõl.

Idézet JMáté-tól:
" "Öreg.
Ilyen nincs, ez csak középiskolásoknak való szemléletes példa." "

Az a baj hogy az eltérés elhanyagolható. Ha meg nem hanyagolható el akor honnan veszed a bátorságot hogy elhanyagold a kvantumeffektusokat és a testek gravitációs mezõinek apró fluktuációit? Vagy mondok olyat ami nem akkora szemétség. "Azonos magasságból ejtve"... Mit is jelent ez? A tömegközéppontok legyenek ugyanolyan messze, igaz? De az a tárgy aminek a tkp-tól mondjuk 5 cm-re van a legtávolabbi pontja az elõbb "ér le" mint az aminek csak 3 cm-re. Tehát ahhoz hogy egyáltalán értelme legyen a kérdésfeltevésnek szükséges hogy azonos alakú tollunk és kalapácsunk legyen. Ami lehetetlen. Tehát vagy mindenki hülye kivéve én, vagy értelmetlen szõrszálhasogatás amit csinálunk.

,,egy 10000000000000 mm és egy 10000000000001 mm-es távolságot a fény (azonos körülmények közt) ugyanannyi idõ alatt tesz meg"


Igén, én is eredetileg arra gondoltam, hogy két objektum gravitáció általi egymáshoz való közeledésének sebessége mind a két objektum tömegétõl függ. És ezt már egy hetedikes is tudja, mégis be kell magolni, hogy ez nincs így, hogy majd két év múlva megtanulja, hogy mégis.

Kár maszatolnotok. Elvileg persze, sõt, a relat miatt egyidejû elengedésrõl sem beszélhetünk a vonatkoztatási rendszer megadása nélkül. A valóságban viszont ezek az effektusok messze alulmúlják akár csak azt a zajt is, amit az okoz, hogy a két tárgyat legjobb esetben is miliszekundum pontossággal fogom egyszerre elengedni. A különbség gyakorlati okokból, de *elvileg is* kimutathatatlan. Nem fogsz tudni olyan kísérletet végrehajtani, ahol elengedett tárgyakkal demonstrálod ezt a különbséget, így a helyes válasz az, hogy a tárgyak egyszerre esnek le.

Egyébként most õszintén: eredetileg is erre gondoltál?

Az a baj, hogy galilei óta nem tudsz megkülönböztetni két inerciarendszert. Hiába mondanád azt, hogy a kalapács gyorsulása megegyezik a tolléval - de mihez képest? Az univerzumhoz? Vagy a térhez? Ha a földhöz viszonyítasz - lévén mást nem tudsz - akkor azt látod, hogy a kalapács gyorsabban gyorsul. Máshogy fogalmazva gyorsabban közeledik a Földdel egymás felé, megint másképp hamarabb fog érintkezni a földdel, mint a toll. Gondolkodj. Legyen a földön a gyorsulás g. Legyen a holdon g/6. Ha a holdat ráejted a földre, akkor az g alatt esik le. Ha a meg a földet a holdra az g/6 alatt. Én meg dalai láma vagyok.

Ha azt állítanám hogy egy 10000000000000 mm és egy 10000000000001 mm-es távolságot a fény (azonos körülmények közt) ugyanannyi idõ alatt tesz meg, már legjobb esetben is egy debil hülyegyerek lennék ezen a kifinomult úrhölgy fórumon.
Pedig az analógia kézenfekvõ.

Üzenet JMáté-nak ment. Mond meg, ha rosszul tudom.

Ez elvi kérdés , nem szõrszálhasogatás. A forgás nincs benne a tömegvonzás törvényébe. Tegyük fel hogy a kalapács hold méretû lenn és a toll is.
Akkor szerinted 1 méterrõl azonos idõ alatt érné el egymást a kalapácshold- Hold
és a tollhold- Hold is?. Kötve hiszem.

Ez már szõrszálhasogatás (ha jól értem). Ennyi erõvel azt is mondhatjuk hogy vegyük még figyelembe a kalapács éa a toll forgását esés közben (hisz kiterjedt testek) aztán a kvantumhatásokat (jópofa lenne ha a kalapács kevesebb mint egy planck-idõvel elõzné meg a tollat, nem?) és akkor arról még nem is beszéltünk hogy a Föld gravitációja a Hold más-más részein eltérõ mértékben hat.

"Jah és a szexkiborg az az igény amit nem lehet helyettesíteni munkanélküliekkel az is igaz. 😊"
Dehogynem! Tudod mennyi, akár friss diplomás, jól felkészült, kulturált fiatal leányzó van, akik ráadásul már eddig is néha néha próbálkoztak a szakmában kis ösztöndíj kiegészítés gyanánt, és akik a jól választott szakuknak köszönhetõen (kommunikáció, politológia, filozófia akármi) max mûkörmösnek mehetnek!?
Szexkiborgnak bizony komoly kihívásokkal kell szembenéznie a munkaerõpiacon.
<#nyes>

Szexkiborg több milkó és nehezen változtatja a fazonját, annyi pénzért bizony rengeteg szexbiorobot szolgáltatást lehet vásárolni, ráadásul a változatosságra sem lehet panasz.

Kicsit belekavarodva és utána gondolva.Ha az egyik tömeget megváltoztatjuk (tollról kalapácsra)annak gyorsulásértéke(kezdeti) nem változik, de a másik test
(a Hold)melynek tömege nem változott gyorsulás(kezdeti)értéke megváltozik.
Tehát a kalapácsnál nagyobb gyorsulással indul a kalapács felé, vagyis a kalapács elõbb éri el a Holdat.

Nyilvánvaló hülyeséget írtam Ave Caesar.

Hát ez nyilvánvalóan nem így van. Ha a tömegvonzás képletébe egyszerû számokat behelyettesítesz más más értékeket kapsz. Talán a Hold óriási tömeg többlete eredményezte a látszólag egyszerre leesést.

Röviden: légüres térben mindegy milyen méretû/tömegû tárgyat ejtesz le, egyszerre fognak leesni. miért? Mert igaz, hogy a nagyobb tömegûre nagyobb erõ hat a gravitáció révén, de nagyobb a tehetetlensége is.

Amikor Armstrong a Holdon leejtette a kalapácsot és a tollat, sem nem ugyanakkorák, sem nem azonos tömegûek nem voltak.

Jah és a szexkiborg az az igény amit nem lehet helyettesíteni munkanélküliekkel az is igaz. 😊

Viszont ilyen válságot játszó világban mesterséges embernek kinézõ munkanélkülieket gyártani nem hiszem hogy okos dolog. :S 😄

Tudom, hogy nem feltétlenül ide tartozik, de mi lenne ha a világban található X tízmillió hajléktalannak adnának motivációt a munkára? olcsóbb mint embernek kinézõ robotokat készíteni. Nem beszélve róla hogy munkavégzés szempontjából a kinézete egy robotnak irreleváns. Leszámítva ha szexkiborg mert ott érthetõ az élethû kinézet mint elvárás. 😊

A gyorsulást erõ okozza. Két test közti erõhatás pedig függ a testek tömegétõl.

szerintem nem kellene ezt ilyen hangosan mondani...
itt megtalálod a nehézségi gyorsulás képletét... jelentem: tömeg nincs benne...márpedig ha nincs benne a tömeg, akkor az nem befolyásolja a test gyorsulását ebben az esetben.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nehézségi_gyorsulás_a_Földön

egy kis fizika haladóknak (remélem érted)
http://fizkem.sze.hu/~fizlabor/gravitacio.pdf

Yv@n és Oliwaw:
bocsi, hogy belekoty, de nincs igazatok. Ha leejtesz egy 1cm-es vasgolyót és egy ugyan ekkora ping-pong labdád akkor mind a kettõ pontosan azonos idõbe fog leérni a talajra. (vákumban, de ha meg tudod oldani, hogy a karakterisztikája mind a két golyónak tökéletesen egyforma legyen, akkor a gy.k. bármilyen közegben azonos idõ alatt fognak leérni, ha semmiféle kölsõ hatás nem éri õket). De miért is van ez így? Mert szabad esés esetében nem nagyon számít a tömeg. Az a becsapódáskor fog számítani: a vas golyó pl. lukat üt a talajba a ping-pong labda meg vissza pattan, de mind a kettõ ugyan akor éri el a talajt. Namost a méret csak abban az esetben számít, ha nem légüres térben megy a buli. Mert itt be lép a közegellenállás, ami viszont függ a mérettõl. De ettõl függetlenûl mind a két testet ugyan akkora erõ húzza a talaj felé, csak most az egyiket légellenállása fogja vékezni és ezért lassabban ér le. De õt is az 1g húzza. Szóval azonos méret és forma esetén nem számít semmi, azonos idõbe érnek le.
Még 1x bocsi, hogy belekoty

Hajrá SkyNet! :-)

Ti meg, Emberek, áshatnátok egy kicsivel szaporábban is a saját sírotokat, ha már TÉNYLEG erre vágytok. (Szerintem nem erre vágytok, de tudatlanok vagytok, és ezt nem sértésnek szántam, hanem tanácsnak / figyelmeztetésnek.)

Mert értem én, hogy a fejlõdés=>kényelem=>specializálódás=>társadalom, de nem túlzás ezt ennyire?!

Lábak helyett van kerék. Rendben. De ki sétált mostanában 100 kilométert egyhuzamban? Géppel megoldani egyszerûbb volt, nem? De.

Agy helyett van számológép. Rendben. De ki végzett el mostanában egy gyökvonást papíron, nem iskolai feladatként, hanem azért, mert szüksége volt az eredményre? Géppel megoldani egyszerûbb volt, nem? De.

Arckifejezések helyett vannak szmájlik! Hoppá! A gyökvonás algoritmusa pedig fenn van az Interneten - minek megtanulni?! LOL

És akkor szerintem el kellene gondolkodni azon, hogy a gondolkodás vajon nem természetes jelenség-e, amit az információ-feldolgozó rendszer szimplán brutális erejétõl csak egy apró, szinte észre sem vehetõ határvonal választ el:
...
"Felfogom-e, hogy ÉN létezem, vagy csak parancsokat teljesítek, mint egy gép?"

Küldök majd ásókat meg munkásokat Nektek. Szerintem Nektek még az elavult T-101-es modellek is meg fognak felelni. Ásni tudnak õk is. És Ti, Embererek? Tudtok még ásni, vagy azt is munka-GÉP-ekre bíztátok?

Tudtok még GONDOLKOZNI?

a fizikaórán tényleg ezt tanítják hetedikben, de gyökér dolog ezt tanítani, ha van egy csöpp esze a gyereknek, akkor tudni fogja hogy nem egyszerre esnek le a tárgyak a légüres térben sem, és kibebaszottul zavarni fogja szegényt hogy hazugságokat kell bemagolnia

nyilván nem

Jesszus, hol voltatok ti fizikaórán? Légüres térben MINDEN egyszerre esik le. A porszem és a vasúti vagon is. A gyorsulásuk állandó.

jogos, ha szavak egymás utáni fordítását szeretném, akkor ott a google fordítója, de az ember jobban tud fordítani...

Amúgy a témához visszatérve. A dolog annál érdekesebb, mert a szobrok, vagy viaszfigurák meg nem váltanak ki ilyen általános ellenérzést, talán csak mert nem mozognak. Lehet, hogy ez az érzés egy társadalmi, kultúrális jelenség, a jelenlegi kor produktuma. Érdekes lenne vizsgálni gyerekek reakcióit, illetve, hogy azok változnak-e. Ha igen, akkor ez az ellenérzés valszeg idõvel felszívódik. Ha meg nem, akkor egy mélyebben gyökerezõ, ösztönös reakcióról van szó, amit max megkerülhetünk, de kiiktatni soha nem fogjuk.
Ha ez utóbbi az igaz, akkor sokáig lesznek a robot termékeink az embertõl eltérõ külsõvel megáldva, és talán soha nem fogjuk õket "emberszámba" venni.
Még távolabbi jövõben esetleg ez a szakadék oka lehet komoly társadalmi ellentéteknek is, amikor már nem csak mesterséges intelligencia, hanem mesterséges tudat is lesz.

Szerintem itt inkább a "nyugtalanító", vagy a "hátborzongató" kifejezés lenne adekvát, lévén, hogy pont arról szól a tanulmány, hogy az embereket nyugtalanítja ez a dolog. Hülyén van fordítva az igaz, és ilyen esetekben nem feltétlenül ahhoz kéne ragaszkodni, amit már egyszer-kétszer látott leírva (lefordítva) a cikkíró, mert az lehet, hogy nem teljesen hiteles. A völgy helyett is ki lehetne találni valami frappánsabb, a helyzethez jobban illõ dolgot, nem szolgai módon szó szerint fordítani, és a legelsõ kifejezést leírni, amit kidob a szótár. Persze a valley az völgy, de az angol olyan szavakat használ a tõlünk teljesen szokatlan kontextusban, hogy ezen nyugodtan túl lehetne lépni, mert az õ gondolkodásmódjuk teljesen más ilyen tekintetben.

A rejtélyes valóban az egyik magyar megfelelõje az uncanny szónak a szótárban, de az uncanny valley-t elég nagy félreértés rejtélyes völgynek fordítani.
De látom, nem a cikk írója (fordítója) találta ki, tényleg használják ezt a magyar fordítást, igaz.

A rizst jobban szeretem.

A 0. törvény gondolata valójában Olivaw-ban merült fel elõször, aztán közösen dolgozták ki azt. Késõbb Daneel barátja iránti tiszteletbõl Giskard-nak tulajdonította. Bár hasonló ötlet sokkal korábban Susan Calvinn-nál is megjelent.

Púder.
<#nevetes1>

Ugyehogy ugye!?
Csak kell eztet mélyebben vizsgálni, meg az emberek agyába beplántálni.
<#nyes>

Természetesen igazad van, csak általában a példák a méretre vannak kihegyezve.

Azonos méretû épp nem, azonos tömegû viszont kénytelen.

Mint abszolút autentikus: Giskard abba halt bele, hogy a földlakókat támogatta az ûrlakókkal szemben és ennek helyességérõl nem volt teljesen meggyõzõdve.
Szerintem azonos méretû papír és vas golyó nem egyszerre esik le még légüres térben sem.

Az uj robotokkal eloszor japanban vegeztek el a felmerest (mivel ott keszultek) es az europainal gyaszosabb eredmenyt kaptak. Nem veletlen, hogy a legtobb japan szorakoztato robot meg sem probal emberi lenni, hanem jatekoknak neznek ki, mert azt konnyebben elfogadjak az emberek.

Hmmm, érdekes lenne ugyanezt a kísérletet elvégezni a távol-keleten is, és összehasonlítani az európai/amerikai eredményekkel...

A 0. törvényt valójában Giskard gondolta ki, és ebbe sült bele a pozitronagya, mert nem erre volt programozva. De mielõtt megszûnt mûködni, átadta Daneelnek a telepatikus képességét, aminek révén Daneel tovább õrködhetett az egész galaxis sorsa fölött.

Én sem emlékszem már az összes történetre, meg nem is tudnám kronológiailag sorrendbe tenni õket, mert ugye voltak regények (Mezítelen nap, Acélbarlangok), meg külön novellák, robottörténeket, plusz kismillió egyéb iromány, amiben szerepeltek. Itt van nekem rtf-ben az egész Asimov munkásság, csak még nem jutottam a végére.

Fú, hogy volt ez a calvini meg a giscardi robotokkal? Daneel találja ki a robotika nulladik törvényét (A robotnak nem szabad kárt okozni az emberiségben vagy tétlenül tûrni stb...) és ez aztán értelemszerûen magával hozza a másik három törvény módosítását is. (és lehetõvé teszi a galaktikus birodalom létrehozását). Giscard meg a telepata, aki elfogadja ugyan a nulladik törvényt, de belepusztul amikor alkalmazza.
Lassan újra kellene olvasnom a robot-birodalom-alapítvány ciklust a Halhatatlanság halálától kezdve. 😊 Már nem egészen világos, ki van kivel.

Még R. Daneel Olivaw sem tudott kibújni a bõrébõl és teljesen emberi módon viselkedni, pedig õ ûrász (térutazó) android volt. 😊 Ráadásul fikció. Akkor miért várjuk, hogy a valóság ennél különb legyen?

realdoll.com 😊

Inkább mechát épitsenek.

Azért, mert itt divat lett a flém, és szinte kötelezõ jelleggel érzi mindenki, hogy valamit be kéne szólni, ha már okosat nem tud hozzáfûzni, mert itt lehet.

Ez a baj.

"Szal semmi nem olyan egyszerû, mint amit a hétköznapi tapasztalat mutat, vagy amit az áltisk/ridõrszdájdzseszt szintû ismeretek jelentenek."

Pontosan. Ezért nem értem hogy egyesek miért szaroznak le kutatásokat egy róluk szóló ismeretterjesztõ jellegû cikk elsõ 3 mondatának elolvasása után. Persze akinek nem inge ne vegye magára.

Igazán gyakorlatias gondolkodású vagy 😊