68
-
Merces #68 ...ugyanez van a rokkikal fogyatékos emberekkel idő kell amig hozzászoksz a dologhoz, és természetesnek veszed a jelenlétüket...... -
xyl #67 Visszatérve az eredeti kérdésre: Valószínűleg részben megszokás kérdése. Emlékszem, hogy gyerekkoromban borzongás fogott el a márványszobrok szemétől, meg a kirakati próbababáktól, amelyek engem látszottak nézni. Ma már nem zavar. -
kukacos #66 Az a baj, hogy nem érted, hogy a fizikai elméletek és törvények semmit sem érnek értelmezési tartomány nélkül. Enélkül történetesen a két leginkább haladó elmélet, a relativitáselmélet és a kvantummechanika sem képes jelenleg egymás mellett létezni.
Te leragadtál pár törvénynél, és csökönyösen ragaszkodsz hozzá, hogy az úgy van akkor is, amikor olyan effektusokra alkalmazod, ahol ezek a törvények már régóta érvényüket vesztették. -
kukacos #65 Hát akkor számoljunk egy kicsit, Newton szerint mennyit esik a Föld egy tízdekás vasgolyó felé. A tömege úgy 10^25-del több, tehát a gyorsulása nagyjából ennyivel kevesebb, tehát ha elhanyagoljuk a távolságváltozás a tömegközéppontok között (1m vs 6200km), akkor az általatok forszírozott effektus során Föld nagyjából 10^-25 m-t esik a vasgolyó felé. Ha nem akarod elhagyni, oldd meg az integrálegyenletet, de szólok, hogy csalni fogsz, mert a relativisztikus effektusokat nem veszed figyelembe.
Ez a távolság tíz nagyságrenddel kisebb, mint egy proton átmérője, nagyjából tizede egy neutrínó de Broglie hullámhosszának. Nincs olyan műszerünk, ami ezt ki tudná mutatni, nemhogy elengedett tárgyaknál. A vasgolyó fogalma értelmét veszti ilyen szinten, a határát se tudod definiálni. A hőmérsékletéből fakadó molekuláris mocorgása úgy aránylik ehhez képest, mint a mi méreteink a Naprendszer méretéhez.
Magyarán ahogy JMáté is mondja, semmi értelme az állításnak. -
Oliwaw #64 NEXUS6 :
" Az biztos, hogy tudósok kellettek hozzá, mert hogy nem egyszerre érnek földet, max légüres térben! "
kukacos :
" Jesszus, hol voltatok ti fizikaórán? Légüres térben MINDEN egyszerre esik le. A porszem és a vasúti vagon is. A gyorsulásuk állandó. "
MacropusRufus :
" Ha leejtesz egy 1cm-es vasgolyót és egy ugyan ekkora ping-pong labdád akkor mind a kettő pontosan azonos időbe fog leérni a talajra. (vákumban "
" itt megtalálod a nehézségi gyorsulás képletét... jelentem: tömeg nincs benne...márpedig ha nincs benne a tömeg, akkor az nem befolyásolja a test gyorsulását ebben az esetben. "
Julius Caesar :
" Röviden: légüres térben mindegy milyen méretű/tömegű tárgyat ejtesz le, egyszerre fognak leesni. miért? Mert igaz, hogy a nagyobb tömegűre nagyobb erő hat a gravitáció révén, de nagyobb a tehetetlensége is. "
Ha te ezeket a kijelentéseket kritika nélkül fogadod, hát lelked rajta. -
JMáté #63 Mármint úgy idézet hogy azt már én is idéztem, Hugo Chavez-től. -
Oliwaw #62 Idézet JMáté-tól:
" "Öreg.
Ilyen nincs, ez csak középiskolásoknak való szemléletes példa." " -
JMáté #61 Az a baj hogy az eltérés elhanyagolható. Ha meg nem hanyagolható el akor honnan veszed a bátorságot hogy elhanyagold a kvantumeffektusokat és a testek gravitációs mezőinek apró fluktuációit? Vagy mondok olyat ami nem akkora szemétség. "Azonos magasságból ejtve"... Mit is jelent ez? A tömegközéppontok legyenek ugyanolyan messze, igaz? De az a tárgy aminek a tkp-tól mondjuk 5 cm-re van a legtávolabbi pontja az előbb "ér le" mint az aminek csak 3 cm-re. Tehát ahhoz hogy egyáltalán értelme legyen a kérdésfeltevésnek szükséges hogy azonos alakú tollunk és kalapácsunk legyen. Ami lehetetlen. Tehát vagy mindenki hülye kivéve én, vagy értelmetlen szőrszálhasogatás amit csinálunk. -
Sir Ny #60 ,,egy 10000000000000 mm és egy 10000000000001 mm-es távolságot a fény (azonos körülmények közt) ugyanannyi idő alatt tesz meg"
Igén, én is eredetileg arra gondoltam, hogy két objektum gravitáció általi egymáshoz való közeledésének sebessége mind a két objektum tömegétől függ. És ezt már egy hetedikes is tudja, mégis be kell magolni, hogy ez nincs így, hogy majd két év múlva megtanulja, hogy mégis. -
kukacos #59 Kár maszatolnotok. Elvileg persze, sőt, a relat miatt egyidejű elengedésről sem beszélhetünk a vonatkoztatási rendszer megadása nélkül. A valóságban viszont ezek az effektusok messze alulmúlják akár csak azt a zajt is, amit az okoz, hogy a két tárgyat legjobb esetben is miliszekundum pontossággal fogom egyszerre elengedni. A különbség gyakorlati okokból, de *elvileg is* kimutathatatlan. Nem fogsz tudni olyan kísérletet végrehajtani, ahol elengedett tárgyakkal demonstrálod ezt a különbséget, így a helyes válasz az, hogy a tárgyak egyszerre esnek le.
Egyébként most őszintén: eredetileg is erre gondoltál? -
Sir Ny #58 Az a baj, hogy galilei óta nem tudsz megkülönböztetni két inerciarendszert. Hiába mondanád azt, hogy a kalapács gyorsulása megegyezik a tolléval - de mihez képest? Az univerzumhoz? Vagy a térhez? Ha a földhöz viszonyítasz - lévén mást nem tudsz - akkor azt látod, hogy a kalapács gyorsabban gyorsul. Máshogy fogalmazva gyorsabban közeledik a Földdel egymás felé, megint másképp hamarabb fog érintkezni a földdel, mint a toll. Gondolkodj. Legyen a földön a gyorsulás g. Legyen a holdon g/6. Ha a holdat ráejted a földre, akkor az g alatt esik le. Ha a meg a földet a holdra az g/6 alatt. Én meg dalai láma vagyok. -
Oliwaw #57 Ha azt állítanám hogy egy 10000000000000 mm és egy 10000000000001 mm-es távolságot a fény (azonos körülmények közt) ugyanannyi idő alatt tesz meg, már legjobb esetben is egy debil hülyegyerek lennék ezen a kifinomult úrhölgy fórumon.
Pedig az analógia kézenfekvő. -
Oliwaw #56 Üzenet JMáté-nak ment. Mond meg, ha rosszul tudom. -
Oliwaw #55 Ez elvi kérdés , nem szőrszálhasogatás. A forgás nincs benne a tömegvonzás törvényébe. Tegyük fel hogy a kalapács hold méretű lenn és a toll is.
Akkor szerinted 1 méterről azonos idő alatt érné el egymást a kalapácshold- Hold
és a tollhold- Hold is?. Kötve hiszem. -
JMáté #54 Ez már szőrszálhasogatás (ha jól értem). Ennyi erővel azt is mondhatjuk hogy vegyük még figyelembe a kalapács éa a toll forgását esés közben (hisz kiterjedt testek) aztán a kvantumhatásokat (jópofa lenne ha a kalapács kevesebb mint egy planck-idővel előzné meg a tollat, nem?) és akkor arról még nem is beszéltünk hogy a Föld gravitációja a Hold más-más részein eltérő mértékben hat. -
#53
"Jah és a szexkiborg az az igény amit nem lehet helyettesíteni munkanélküliekkel az is igaz. :)"
Dehogynem! Tudod mennyi, akár friss diplomás, jól felkészült, kulturált fiatal leányzó van, akik ráadásul már eddig is néha néha próbálkoztak a szakmában kis ösztöndíj kiegészítés gyanánt, és akik a jól választott szakuknak köszönhetően (kommunikáció, politológia, filozófia akármi) max műkörmösnek mehetnek!?
Szexkiborgnak bizony komoly kihívásokkal kell szembenéznie a munkaerőpiacon.
Szexkiborg több milkó és nehezen változtatja a fazonját, annyi pénzért bizony rengeteg szexbiorobot szolgáltatást lehet vásárolni, ráadásul a változatosságra sem lehet panasz. -
Oliwaw #52 Kicsit belekavarodva és utána gondolva.Ha az egyik tömeget megváltoztatjuk (tollról kalapácsra)annak gyorsulásértéke(kezdeti) nem változik, de a másik test
(a Hold)melynek tömege nem változott gyorsulás(kezdeti)értéke megváltozik.
Tehát a kalapácsnál nagyobb gyorsulással indul a kalapács felé, vagyis a kalapács előbb éri el a Holdat. -
Oliwaw #51 Nyilvánvaló hülyeséget írtam Ave Caesar. -
Oliwaw #50 Hát ez nyilvánvalóan nem így van. Ha a tömegvonzás képletébe egyszerű számokat behelyettesítesz más más értékeket kapsz. Talán a Hold óriási tömeg többlete eredményezte a látszólag egyszerre leesést. -
#49
Röviden: légüres térben mindegy milyen méretű/tömegű tárgyat ejtesz le, egyszerre fognak leesni. miért? Mert igaz, hogy a nagyobb tömegűre nagyobb erő hat a gravitáció révén, de nagyobb a tehetetlensége is.
Amikor Armstrong a Holdon leejtette a kalapácsot és a tollat, sem nem ugyanakkorák, sem nem azonos tömegűek nem voltak. -
Yoshimitsu #48 Jah és a szexkiborg az az igény amit nem lehet helyettesíteni munkanélküliekkel az is igaz. :)
Viszont ilyen válságot játszó világban mesterséges embernek kinéző munkanélkülieket gyártani nem hiszem hogy okos dolog. :S :D -
Yoshimitsu #47 Tudom, hogy nem feltétlenül ide tartozik, de mi lenne ha a világban található X tízmillió hajléktalannak adnának motivációt a munkára? olcsóbb mint embernek kinéző robotokat készíteni. Nem beszélve róla hogy munkavégzés szempontjából a kinézete egy robotnak irreleváns. Leszámítva ha szexkiborg mert ott érthető az élethű kinézet mint elvárás. :) -
Oliwaw #46 A gyorsulást erő okozza. Két test közti erőhatás pedig függ a testek tömegétől. -
MacropusRufus #45 szerintem nem kellene ezt ilyen hangosan mondani...
itt megtalálod a nehézségi gyorsulás képletét... jelentem: tömeg nincs benne...márpedig ha nincs benne a tömeg, akkor az nem befolyásolja a test gyorsulását ebben az esetben.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nehézségi_gyorsulás_a_Földön
egy kis fizika haladóknak (remélem érted)
http://fizkem.sze.hu/~fizlabor/gravitacio.pdf
-
MacropusRufus #44 Yv@n és Oliwaw:
bocsi, hogy belekoty, de nincs igazatok. Ha leejtesz egy 1cm-es vasgolyót és egy ugyan ekkora ping-pong labdád akkor mind a kettő pontosan azonos időbe fog leérni a talajra. (vákumban, de ha meg tudod oldani, hogy a karakterisztikája mind a két golyónak tökéletesen egyforma legyen, akkor a gy.k. bármilyen közegben azonos idő alatt fognak leérni, ha semmiféle kölső hatás nem éri őket). De miért is van ez így? Mert szabad esés esetében nem nagyon számít a tömeg. Az a becsapódáskor fog számítani: a vas golyó pl. lukat üt a talajba a ping-pong labda meg vissza pattan, de mind a kettő ugyan akor éri el a talajt. Namost a méret csak abban az esetben számít, ha nem légüres térben megy a buli. Mert itt be lép a közegellenállás, ami viszont függ a mérettől. De ettől függetlenűl mind a két testet ugyan akkora erő húzza a talaj felé, csak most az egyiket légellenállása fogja vékezni és ezért lassabban ér le. De őt is az 1g húzza. Szóval azonos méret és forma esetén nem számít semmi, azonos időbe érnek le.
Még 1x bocsi, hogy belekoty -
NxBalu #43 Hajrá SkyNet! :-)
Ti meg, Emberek, áshatnátok egy kicsivel szaporábban is a saját sírotokat, ha már TÉNYLEG erre vágytok. (Szerintem nem erre vágytok, de tudatlanok vagytok, és ezt nem sértésnek szántam, hanem tanácsnak / figyelmeztetésnek.)
Mert értem én, hogy a fejlődés=>kényelem=>specializálódás=>társadalom, de nem túlzás ezt ennyire?!
Lábak helyett van kerék. Rendben. De ki sétált mostanában 100 kilométert egyhuzamban? Géppel megoldani egyszerűbb volt, nem? De.
Agy helyett van számológép. Rendben. De ki végzett el mostanában egy gyökvonást papíron, nem iskolai feladatként, hanem azért, mert szüksége volt az eredményre? Géppel megoldani egyszerűbb volt, nem? De.
Arckifejezések helyett vannak szmájlik! Hoppá! A gyökvonás algoritmusa pedig fenn van az Interneten - minek megtanulni?! LOL
És akkor szerintem el kellene gondolkodni azon, hogy a gondolkodás vajon nem természetes jelenség-e, amit az információ-feldolgozó rendszer szimplán brutális erejétől csak egy apró, szinte észre sem vehető határvonal választ el:
...
"Felfogom-e, hogy ÉN létezem, vagy csak parancsokat teljesítek, mint egy gép?"
Küldök majd ásókat meg munkásokat Nektek. Szerintem Nektek még az elavult T-101-es modellek is meg fognak felelni. Ásni tudnak ők is. És Ti, Embererek? Tudtok még ásni, vagy azt is munka-GÉP-ekre bíztátok?
Tudtok még GONDOLKOZNI? -
Sir Ny #42 a fizikaórán tényleg ezt tanítják hetedikben, de gyökér dolog ezt tanítani, ha van egy csöpp esze a gyereknek, akkor tudni fogja hogy nem egyszerre esnek le a tárgyak a légüres térben sem, és kibebaszottul zavarni fogja szegényt hogy hazugságokat kell bemagolnia -
Sir Ny #41 nyilván nem -
kukacos #40 Jesszus, hol voltatok ti fizikaórán? Légüres térben MINDEN egyszerre esik le. A porszem és a vasúti vagon is. A gyorsulásuk állandó. -
#39
jogos, ha szavak egymás utáni fordítását szeretném, akkor ott a google fordítója, de az ember jobban tud fordítani... -
#38
Amúgy a témához visszatérve. A dolog annál érdekesebb, mert a szobrok, vagy viaszfigurák meg nem váltanak ki ilyen általános ellenérzést, talán csak mert nem mozognak. Lehet, hogy ez az érzés egy társadalmi, kultúrális jelenség, a jelenlegi kor produktuma. Érdekes lenne vizsgálni gyerekek reakcióit, illetve, hogy azok változnak-e. Ha igen, akkor ez az ellenérzés valszeg idővel felszívódik. Ha meg nem, akkor egy mélyebben gyökerező, ösztönös reakcióról van szó, amit max megkerülhetünk, de kiiktatni soha nem fogjuk.
Ha ez utóbbi az igaz, akkor sokáig lesznek a robot termékeink az embertől eltérő külsővel megáldva, és talán soha nem fogjuk őket "emberszámba" venni.
Még távolabbi jövőben esetleg ez a szakadék oka lehet komoly társadalmi ellentéteknek is, amikor már nem csak mesterséges intelligencia, hanem mesterséges tudat is lesz. -
#37
Szerintem itt inkább a "nyugtalanító", vagy a "hátborzongató" kifejezés lenne adekvát, lévén, hogy pont arról szól a tanulmány, hogy az embereket nyugtalanítja ez a dolog. Hülyén van fordítva az igaz, és ilyen esetekben nem feltétlenül ahhoz kéne ragaszkodni, amit már egyszer-kétszer látott leírva (lefordítva) a cikkíró, mert az lehet, hogy nem teljesen hiteles. A völgy helyett is ki lehetne találni valami frappánsabb, a helyzethez jobban illő dolgot, nem szolgai módon szó szerint fordítani, és a legelső kifejezést leírni, amit kidob a szótár. Persze a valley az völgy, de az angol olyan szavakat használ a tőlünk teljesen szokatlan kontextusban, hogy ezen nyugodtan túl lehetne lépni, mert az ő gondolkodásmódjuk teljesen más ilyen tekintetben. -
fonak #36 A rejtélyes valóban az egyik magyar megfelelője az uncanny szónak a szótárban, de az uncanny valley-t elég nagy félreértés rejtélyes völgynek fordítani.
De látom, nem a cikk írója (fordítója) találta ki, tényleg használják ezt a magyar fordítást, igaz. -
Oliwaw #35 A rizst jobban szeretem. -
Oliwaw #34 A 0. törvény gondolata valójában Olivaw-ban merült fel először, aztán közösen dolgozták ki azt. Később Daneel barátja iránti tiszteletből Giskard-nak tulajdonította. Bár hasonló ötlet sokkal korábban Susan Calvinn-nál is megjelent. -
#33
Púder.
-
#32
Ugyehogy ugye!?
Csak kell eztet mélyebben vizsgálni, meg az emberek agyába beplántálni.
-
Oliwaw #31 Természetesen igazad van, csak általában a példák a méretre vannak kihegyezve. -
Yv@n #30 Azonos méretű épp nem, azonos tömegű viszont kénytelen. -
Oliwaw #29 Mint abszolút autentikus: Giskard abba halt bele, hogy a földlakókat támogatta az űrlakókkal szemben és ennek helyességéről nem volt teljesen meggyőződve.
Szerintem azonos méretű papír és vas golyó nem egyszerre esik le még légüres térben sem.