Kotov: A mi űrsiklónk biztonságosabb volt
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#30
Tévdés. Ugyanis, ha fönt van, akkor folyamatosan nyomon lehet követni. Egy SSBN-t meg nem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
<#hehe><#eljen>
3.14159265358979323846264338327950288419716939937510582097494459230781640628620899862803482534211706798214808651328230664709384460955....
#28
Valójában igaz, amit írsz! De ezzel vitakoznék:
"A fõ gond az volt, hogy a 2 hetes újrafelhasználási idõ talán minimum ha 2 hónap lehetett. Az orosz rendszert figyelve viszont a 2 hét tarthatónak tûnik."
Ezt ugyan mire alapozod? Mert ugye az amerikai az repült, és nem is egyszer! Sõt elég sokszor.. Tehát adatok vannak róla. Nomost az 1 árva szovjet indításból kikövetkeztetni, hogy mûködött volna... Enyhén szólva is bátor tett...
"A fõ gond az volt, hogy a 2 hetes újrafelhasználási idõ talán minimum ha 2 hónap lehetett. Az orosz rendszert figyelve viszont a 2 hét tarthatónak tûnik."
Ezt ugyan mire alapozod? Mert ugye az amerikai az repült, és nem is egyszer! Sõt elég sokszor.. Tehát adatok vannak róla. Nomost az 1 árva szovjet indításból kikövetkeztetni, hogy mûködött volna... Enyhén szólva is bátor tett...
#27
Mi a drága?
Ha figyelembe vesszük, hogy pár év múlva szétesett a SZU, akkor bármi drága lett volna. Most pl. az amcsi rendszert is leállítják és igen az USA sincs valami jól. Drága az, amire nincs pénzed.
"Az amerikai programmal "csak" annyi probléma volt, hogy igencsak nehéz volt megoldani a hõvédelmet, és ez még jelenleg megoldatlan feladat!"
Ja, meg a hajtómû sem volt az igazi. A szilárd gyorsítók helyett õk is tervezék a folyékonyat, azt sem csinálták meg, aztán le is esett a Challanger mondhatni emiatt. A takarékosság miatt elhagyták a festést a szivacsról, amibõl szívás lett a Columbiánál. Szóval ahelyett, hogy egyre fejlesztették volna, egyre gyikabb lett.
Persze kicserélték benne az elektronikát, meg azért pont a hõvédelmen is fejlesztgettek valamennyit.
A fõ gond az volt, hogy a 2 hetes újrafelhasználási idõ talán minimum ha 2 hónap lehetett. Az orosz rendszert figyelve viszont a 2 hét tarthatónak tûnik.
Ha figyelembe vesszük, hogy pár év múlva szétesett a SZU, akkor bármi drága lett volna. Most pl. az amcsi rendszert is leállítják és igen az USA sincs valami jól. Drága az, amire nincs pénzed.
"Az amerikai programmal "csak" annyi probléma volt, hogy igencsak nehéz volt megoldani a hõvédelmet, és ez még jelenleg megoldatlan feladat!"
Ja, meg a hajtómû sem volt az igazi. A szilárd gyorsítók helyett õk is tervezék a folyékonyat, azt sem csinálták meg, aztán le is esett a Challanger mondhatni emiatt. A takarékosság miatt elhagyták a festést a szivacsról, amibõl szívás lett a Columbiánál. Szóval ahelyett, hogy egyre fejlesztették volna, egyre gyikabb lett.
Persze kicserélték benne az elektronikát, meg azért pont a hõvédelmen is fejlesztgettek valamennyit.
A fõ gond az volt, hogy a 2 hetes újrafelhasználási idõ talán minimum ha 2 hónap lehetett. Az orosz rendszert figyelve viszont a 2 hét tarthatónak tûnik.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#26
Már megint álmodozol, pedig te tudod a legjobban, hogy ez az egész szemfényvesztés!
Jövõre különben is már mindenkinek kõbaltát, meg szakócát osztogatnak.
Tényleg mi is lesz jövõre?
2012!?
Pláne!
<#hehe>
Jövõre különben is már mindenkinek kõbaltát, meg szakócát osztogatnak.
Tényleg mi is lesz jövõre?
2012!?
Pláne!
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#25
Az ûrrepülõs cikksorozatban írja cifu, hogy az amcsi gép bizony kb ott volt, mintha minden úton új hajtómûvet használtak volna. Költségek miegymás, minden út elõtt kiépíteni, szétszedni, összerakni, beépíteni. Miközben marhára nem így tervezték eredetileg az egészet. így aztán több hónap eltelt két indítás között. Szintén költségek önmagában is.
Az Energia gyorsítói is újrahasznosíthatóra lettek tervezve, bár ahogy tudom végül is a megvalósult indításoknál még ez a képesség sem mûködött.
És ahogy elöttem írják, a hajtómûvek szabályozhatók, leállíthatók voltak, valszeg a folyékony hajtóanyag miatt jobb specific impulzusa is volt a rendszernek, mégha a H2 LOX hajtómûvekét nem is érte el. Azonban az amcsi rendszer szilárd gyorsítói kb olyan szintre hozták le a rendszert, mintha az egész kerozin LOX lenne.
Ha az egész orbiter egyszerûbb akkor simán fel lehet lõni amikor a "nemzetközi helyzet fokozódik", nem kell állandó jelleggel az ûrben lennie egynek, hiszen pillanatokon belül elõ lehet készíteni, ha a rakéta is megvan hozzá.
Az amcsi rendszer ilyen katonai alkalmazásra gyakorlatilag alkalmatlan volt, valszeg a sereg is azért szállt ki belõle.
Az Energia gyorsítói is újrahasznosíthatóra lettek tervezve, bár ahogy tudom végül is a megvalósult indításoknál még ez a képesség sem mûködött.
És ahogy elöttem írják, a hajtómûvek szabályozhatók, leállíthatók voltak, valszeg a folyékony hajtóanyag miatt jobb specific impulzusa is volt a rendszernek, mégha a H2 LOX hajtómûvekét nem is érte el. Azonban az amcsi rendszer szilárd gyorsítói kb olyan szintre hozták le a rendszert, mintha az egész kerozin LOX lenne.
Ha az egész orbiter egyszerûbb akkor simán fel lehet lõni amikor a "nemzetközi helyzet fokozódik", nem kell állandó jelleggel az ûrben lennie egynek, hiszen pillanatokon belül elõ lehet készíteni, ha a rakéta is megvan hozzá.
Az amcsi rendszer ilyen katonai alkalmazásra gyakorlatilag alkalmatlan volt, valszeg a sereg is azért szállt ki belõle.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#24
Van egy jó ötletem! 😊
Két sima rakétához van kötve egy ûrsikló, tehát a két rakéta felhúzza az ûrbe. 😊
Két sima rakétához van kötve egy ûrsikló, tehát a két rakéta felhúzza az ûrbe. 😊
#23
Na akkor ide is belinkelem, az elõzõ ûrsiklós cikk topikja már elég kihalt:
Nukleáris ûrhajót építenek az oroszok
Nukleáris ûrhajót építenek az oroszok
#22
Kb pont ugyanannyira volt felhasználható... az ûrsikló hajtómûvét is minden alkalommal darabokra szedték majd újra össze. A segédrakéták meg mind2-nél újrafelhasználhatóak voltak, ráadásul az energia segédrakétáit máshol is használják, pl a zenit-nél emellett az orosz segédrakéták különlegessége volt hogy szabályozható a tolóerejük, míg az amcsiké nem.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#21
ok, értem!
De van értelme, ha a rendszer nagy része vagy egésze újra felhasználható. Természetesen ebbe az is beletartozik, hogy üzemeltetése "egyszerû" és problémamentes! No az elsõ feltételt kielégítette az amerikai rendszer, az utóbbit viszont nem! És bizony azt elég egyszerû megállapítani, hogy valami gazdaságos e, vagy nem, hogy megnézzük két azonos célú projekt költségeit, majd összevetjük! Mondhatnám azt is, hogy az amerikai ûrsikló program nem nevezhetõ "széria" ûrrepülésnek, hanem még mindig kísérleti dolog volt!
De van értelme, ha a rendszer nagy része vagy egésze újra felhasználható. Természetesen ebbe az is beletartozik, hogy üzemeltetése "egyszerû" és problémamentes! No az elsõ feltételt kielégítette az amerikai rendszer, az utóbbit viszont nem! És bizony azt elég egyszerû megállapítani, hogy valami gazdaságos e, vagy nem, hogy megnézzük két azonos célú projekt költségeit, majd összevetjük! Mondhatnám azt is, hogy az amerikai ûrsikló program nem nevezhetõ "széria" ûrrepülésnek, hanem még mindig kísérleti dolog volt!
#20
1. Burán (1.01): az egyetlen teljesen megépített és az ûrt megjárt hajó, és az egyetlen, amit hivatalosan elneveztek.
2. 1.02 (Ptyicska): kb. 95%-ban elkészült, némi elektronika hiányzott még belõle.
Ez a kettõ már Bajkonurban állomásozott, és Kazahsztáné lett. A többiek a Moszkva-környéki Molnyija-gyártelepen maradtak:
3. 2.01 (Bajkál?): az emberes utazásokhoz tervezett 2. generációs sikló, kb. 40%-ig építették meg.
4. 2.02: a maximum 20%-a készült el.
5. 2.03: éppenhogy elkezdték építeni.
2. 1.02 (Ptyicska): kb. 95%-ban elkészült, némi elektronika hiányzott még belõle.
Ez a kettõ már Bajkonurban állomásozott, és Kazahsztáné lett. A többiek a Moszkva-környéki Molnyija-gyártelepen maradtak:
3. 2.01 (Bajkál?): az emberes utazásokhoz tervezett 2. generációs sikló, kb. 40%-ig építették meg.
4. 2.02: a maximum 20%-a készült el.
5. 2.03: éppenhogy elkezdték építeni.
#19
Értsd meg, a Buran az utolsó, teljes méretû modellkísérlet volt. A következõ példány lett volna a valódi ûrsikló.
Hogy minek kellett felvinni egy egész ûrsiklót? Tulajdonképp semmiért. De mivel az amerikaiaknak volt, kellett valami hasonló az oroszoknak is.
Hogy minek kellett felvinni egy egész ûrsiklót? Tulajdonképp semmiért. De mivel az amerikaiaknak volt, kellett valami hasonló az oroszoknak is.
#18
Például sokkal nehezebb védekezni ellene, és a reagálási idõ is nagyon kicsi.
#17
Azért vannak itt problémák!
Ugye a buran csak 1szer repült! Miért is? Igen valószínû drága volt. Igazából éppenhogy nem volt fejlettebb mint az amerikai társa. Ugye ha szigorúan vesszük, akkor az amcsi gép majdnem teljesen "újrafelhasználható" volt! Csak a fõ hajtóanyagtartályt kellett pótolni! Ellenben a buran-enyergia párossal. Ott ugye csak az ûrrepülõ jön vissza. Aminek túl sok értelme nincs. Miért mûholdat felvinni? Minek? Ha azt akarják akkor nyomnak rá egy megfelelõ orrkúpot, és az alá berakják a madárkát! Ha embereket, akkor már hatványozottabban olcsóbb a szojuz program! Az amerikai programmal "csak" annyi probléma volt, hogy igencsak nehéz volt megoldani a hõvédelmet, és ez még jelenleg megoldatlan feladat! Nekem még az is gyanús, hogy egyszer repült a Burán, hogy gyaníthatóan már az elsõ úton "összeszehetett" olyan struktúrális károsodásokat, ami miatt nem lehetett újra visszaküldeni. És még az oroszok sem vállalták a kockázatot! (az utóbbi dolog saját spekuláció, a többi pedig belátható józan paraszti ésszel 😊 )
Ugye a buran csak 1szer repült! Miért is? Igen valószínû drága volt. Igazából éppenhogy nem volt fejlettebb mint az amerikai társa. Ugye ha szigorúan vesszük, akkor az amcsi gép majdnem teljesen "újrafelhasználható" volt! Csak a fõ hajtóanyagtartályt kellett pótolni! Ellenben a buran-enyergia párossal. Ott ugye csak az ûrrepülõ jön vissza. Aminek túl sok értelme nincs. Miért mûholdat felvinni? Minek? Ha azt akarják akkor nyomnak rá egy megfelelõ orrkúpot, és az alá berakják a madárkát! Ha embereket, akkor már hatványozottabban olcsóbb a szojuz program! Az amerikai programmal "csak" annyi probléma volt, hogy igencsak nehéz volt megoldani a hõvédelmet, és ez még jelenleg megoldatlan feladat! Nekem még az is gyanús, hogy egyszer repült a Burán, hogy gyaníthatóan már az elsõ úton "összeszehetett" olyan struktúrális károsodásokat, ami miatt nem lehetett újra visszaküldeni. És még az oroszok sem vállalták a kockázatot! (az utóbbi dolog saját spekuláció, a többi pedig belátható józan paraszti ésszel 😊 )
#16
Az úrrepülõmérnek szerintem lófaszt sem tud a nukleáris platformok üzemeltetési költségérõl és rendelkezésre állásásról. BTW, az exszovejetek imádtak és mindig is imádnak nagyon mondani fõleg, ha az áltagnoob user számára hihetõ, de amúgy orbitális marhasággal kendõzhetõ a valóság.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#15
Aha. Képzeld el, hogy minden indításkor elfüstölnél egy STS hajtómûvet. Lehet, hogy a Buran biztonságosabb koncepció, de olcsóbbnak semmiképpen sem tûnik.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#14
És mi értelme? Túl vagy bonyolítva és folyamtosan fent kell lennie egy ilyen vacaknak. Pár hétnél tovább nem bír fent lenni, egy indítás költsége milliárd dolláros nagyságrendû. A silóban, de még egy SSBN-en is kvázi ingyen pihen ehhez képest az hordozórakéta...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#13
Óvatosan elvtárs! Tudd kihez szólsz! Õ Csáknorrisz magyarországi reinkarnációja, vagy bilokációja, vagy avatarja, vagy micsoda - ezt nála nem lehet tudni. Õ fejbõl tudja a netet.
És különben is õ pontosan tudja, hogy hogy volt, mert õ részt vett a Burán repülésében, csak a kormányok, az amcsi és a russzki is titkolják ezt. De csak mert õ megkérte õket rá.<#hehe>
És különben is õ pontosan tudja, hogy hogy volt, mert õ részt vett a Burán repülésében, csak a kormányok, az amcsi és a russzki is titkolják ezt. De csak mert õ megkérte õket rá.<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#12
A Buran egyetlen orbitális repülésénél nem is volt legénység a fedélzeten. Egyes források szerint nem is volt alkalmas a legénységgel történõ repülésre, alapvetõ rendszerek hiányoztak belõle. Például a létfenntartó rendszer se volt beépítve.
A következõ példány repült volna legénységgel.
A következõ példány repült volna legénységgel.
#11
Érdekes kérdés a repülés automatizáltsága is. A Buranba talán még mûszerfal sem volt beépítve az elsõ (és utolsó) repülésnél, így eleve nem is lett volna lehetõség kézi vezérlésre.
Az amcsiknál mindig hangsúlyozzák, hogy a pilóta vezeti a gépet, miközben ott is lehetõség van az automatikus leszállásra, amit persze a pilóta bármikor felülbírálhat. Na most ugye ebbe a propaganda állításba rúg bele az elvtárs a saját propaganda szövegével.
Az amcsiknál mindig hangsúlyozzák, hogy a pilóta vezeti a gépet, miközben ott is lehetõség van az automatikus leszállásra, amit persze a pilóta bármikor felülbírálhat. Na most ugye ebbe a propaganda állításba rúg bele az elvtárs a saját propaganda szövegével.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#10
Egy kis ismertetés a Buran lehetséges katonai alkalmazásairól.
Vegyük figyelembe azt is, hogy a Buran tényleg csak egy ûrsikló lett volna. Vagy is nem kellett volna talán az egyik legmunkaigényesebb részt a hajtómûvet ki be szerelgetni két repülés között. Ha van új Enyergia rakéta tényleg szinte napokon belül fellõhették volna. Az Enyergia2 már teljesen újrafelhasználhatóra volt tervezve, nem csak a gyorsító fokozatok.
Koncepciójában az orosz rendszer tényleg jobbnak tûnik. Lehet, hogy takarékosságból, korlátozott képességekbõl kifolyólag, de elve bele sem terveztek olyat, amibe az amcsik is belebuktak.
Vegyük figyelembe azt is, hogy a Buran tényleg csak egy ûrsikló lett volna. Vagy is nem kellett volna talán az egyik legmunkaigényesebb részt a hajtómûvet ki be szerelgetni két repülés között. Ha van új Enyergia rakéta tényleg szinte napokon belül fellõhették volna. Az Enyergia2 már teljesen újrafelhasználhatóra volt tervezve, nem csak a gyorsító fokozatok.
Koncepciójában az orosz rendszer tényleg jobbnak tûnik. Lehet, hogy takarékosságból, korlátozott képességekbõl kifolyólag, de elve bele sem terveztek olyat, amibe az amcsik is belebuktak.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#9
#1-re ment
#8
"Az, hogy ilyen jûrmûrõl meg nukleáris akármiket potyogtassan orbitális marhaság. Szó szerint. 😊"
A rakterében vitte volna fel az atomrakétát orbitális pályára, ott a raktérbõl szépen kirakja és ezután a rakéta a saját hajtómûvével belép a légkörbe. Simán lehetséges.
A rakterében vitte volna fel az atomrakétát orbitális pályára, ott a raktérbõl szépen kirakja és ezután a rakéta a saját hajtómûvével belép a légkörbe. Simán lehetséges.
#7
"A Burannak ezzel szemben nem volt saját fõ kilövõ hajtómûve, ezt a feladatot egy különálló rakétával oldották meg, amihez akár négy szilárd hajtóanyagú segédrakétát is csatolhattak. Az Enyergijának csupán egy kis területét kellett szigetelõ habbal bevonni, azonban az is a rakéta belsejében helyezkedett el."
Majdnem jó. Az Energia oldalsó gyorsítói nem szilárd hajtóanyagúak voltak, hanem RP-1 (gyak kerozin) + O2 volt az üza meg az oxidálóanyag.
Majdnem jó. Az Energia oldalsó gyorsítói nem szilárd hajtóanyagúak voltak, hanem RP-1 (gyak kerozin) + O2 volt az üza meg az oxidálóanyag.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Már megint ez a "hidegháború", mint minden okok legnagyobbika. <#vigyor2>
Persze az egész világ elhitte, hogy megy a nagy fenekedés, meg küszöbön az atomháború, közben meg a vezetõk együtt pezsgõztek a háttérben.
<#nyes>
Persze az egész világ elhitte, hogy megy a nagy fenekedés, meg küszöbön az atomháború, közben meg a vezetõk együtt pezsgõztek a háttérben.
<#nyes>
Bocsánat. A fõhajtómûhöz nincsenek, de van kettõ hajtómûegység, az OMS-gondolák, amiket kifejezetten az orbitális mûveletekhez építettek be.
Hasonló célú orbitális hajtómûvei voltak a Burannak is.
Hasonló célú orbitális hajtómûvei voltak a Burannak is.
Voltak hozzá a törzsön belüli üzemanyagtartályok is.
Nem tudja begyújtani a fõhajtómûvet mert az ahhoz való üzemanyag a külsõ tartályban volt.
X6 1090T,Thermaltake Spin Q,Asrock 770 Extreme3,8 GB 1600,GTX 1060,FSP Hexa 500 (HS)Hülye suttyók. WOT:GyuszopapaHun
#2
Te biztosan jobban tudod,mint ez az ukrán ûrrepülési mérnök. <#whatever> Az a meggyõzõdésem,hogy az oroszok a mai napig komolyabb technikával bírnak mint az amcsik. <#ravasz1>
3.14159265358979323846264338327950288419716939937510582097494459230781640628620899862803482534211706798214808651328230664709384460955....
#1
Több bibi is van a kijelentésekkel. A Buran még az ûrsiklónál is korlátozatbban tud csak pályát módosítani, ugyans csak kis manõverezõ / fékezõ hajtómûvei vannak. Az ûrsikló elvben begúgyhatja a fõhajtómûvet is szerintem, már ha van elég üzemanyaga ehhez. Túl sokáig annak sincs...
Az, hogy ilyen jûrmûrõl meg nukleáris akármiket potyogtassan orbitális marhaság. Szó szerint. 😊
Az, hogy ilyen jûrmûrõl meg nukleáris akármiket potyogtassan orbitális marhaság. Szó szerint. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
← ElőzőOldal 2 / 2