80
-
#40
Az utóbbira van valami forrásod? Mert én csak egy Tom Clancy könyvben találkoztam vele.. -
Deus Ex #39 Én csak azt sajnálom, hogy a Buran kukázása vitte magával az Enyergia rendszert is. -
teddybear #38 Tökmindegy hol rakják fel. Az időt nem tudják megspórolni. -
teddybear #37 Igen. De azért az űrben telepített fegyverrendszereket épp úgy tiltották a nemzetközi egyezmények, mint azt, hogy rakétahordozó tengeralattjáró 500 mérföldön belülre közelítsen a nagyhatalmak szárazföldi területeit. -
fonak #36 Szerintem fel volt rakva a Buran az Energia hátára a szerelőben, és úgy vitték ki a kilövőállásra az egészet.
Amikor rászakadt a mennyezet a Buranra akkor is ott volt alatta egy Energia makett (mivel igaziból nem volt több). -
#35
SLBM-mel is elérhető ez a kontinentális talapzattól való indításnál tördék áron... -
teddybear #34 Az Energijának csak a végszerelése több, mint két hét. Először ugye a legyártott rakétát a vízszintes szerelőben készre szerelik, ellenőrzik. Aztán kiviszik a kilövőállásba, ahol felállítják, megejtik a végszerelést, majd az újabb ellenőrzés után rászerelik a Buránt. Feltöltik üzemanyaggal miegymással mindkettőt. Ez mind-mind idő. És akkor ott van az is, hogy az Energija nem olcsó, biztos hogy drágább az űrsikló segédrakétájánál-üzemanyagtartályánál. Kérdés hogy mennyit tudtak gyártani belőle. -
teddybear #33 Nem lehetsz ilyen nehéz felfogású!
Az amerikaiak is, és az oroszok is rendelkeztek a rakétakilövéseket megfigyelő rendszerrel. Ez volt a korai riasztási rendszer. Egy földi telepítésű atom-robbanófejes rakétának olyan 30 perc kellett a kilövéstől a becsapódásig. Ennyi idejük volt reagálni.
Egy űrben telepített fegyverrendszenek meg az aktiválástól a becsapódásig kell olyan 5-10 perc. Ez túl kevés bármire. Tipikus első csapásos fegyver. -
Komolytalan #32 Az az újrahasznosítás kb úgy nézett ki, hogy szétszedték, és az alkatrészek felét beolvasztották. Szóval tényleg kevesebb idő mintha nulláról kezdenék, mert bányászni nem kellett. -
#31
Nem, mert fizikailag nem kellett újra megépíteni, csak szétszerelték. Az orosz rendszert mindig fel kellett volna 0-ról húzni. Mivel a Energija a Saturn-V kategória, akkor csak saccold meg az árát...
A két meg meg akkor tarható, ha két hetente összeraksz egy Saturn-V szintű cuccot. Én érze csak azt, hogy ez sci-fi? -
#30
Tévdés. Ugyanis, ha fönt van, akkor folyamatosan nyomon lehet követni. Egy SSBN-t meg nem... -
#29
-
ati271 #28 Valójában igaz, amit írsz! De ezzel vitakoznék:
"A fő gond az volt, hogy a 2 hetes újrafelhasználási idő talán minimum ha 2 hónap lehetett. Az orosz rendszert figyelve viszont a 2 hét tarthatónak tűnik."
Ezt ugyan mire alapozod? Mert ugye az amerikai az repült, és nem is egyszer! Sőt elég sokszor.. Tehát adatok vannak róla. Nomost az 1 árva szovjet indításból kikövetkeztetni, hogy működött volna... Enyhén szólva is bátor tett... -
#27
Mi a drága?
Ha figyelembe vesszük, hogy pár év múlva szétesett a SZU, akkor bármi drága lett volna. Most pl. az amcsi rendszert is leállítják és igen az USA sincs valami jól. Drága az, amire nincs pénzed.
"Az amerikai programmal "csak" annyi probléma volt, hogy igencsak nehéz volt megoldani a hővédelmet, és ez még jelenleg megoldatlan feladat!"
Ja, meg a hajtómű sem volt az igazi. A szilárd gyorsítók helyett ők is tervezék a folyékonyat, azt sem csinálták meg, aztán le is esett a Challanger mondhatni emiatt. A takarékosság miatt elhagyták a festést a szivacsról, amiből szívás lett a Columbiánál. Szóval ahelyett, hogy egyre fejlesztették volna, egyre gyikabb lett.
Persze kicserélték benne az elektronikát, meg azért pont a hővédelmen is fejlesztgettek valamennyit.
A fő gond az volt, hogy a 2 hetes újrafelhasználási idő talán minimum ha 2 hónap lehetett. Az orosz rendszert figyelve viszont a 2 hét tarthatónak tűnik. -
#26
Már megint álmodozol, pedig te tudod a legjobban, hogy ez az egész szemfényvesztés!
Jövőre különben is már mindenkinek kőbaltát, meg szakócát osztogatnak.
Tényleg mi is lesz jövőre?
2012!?
Pláne!
-
#25
Az űrrepülős cikksorozatban írja cifu, hogy az amcsi gép bizony kb ott volt, mintha minden úton új hajtóművet használtak volna. Költségek miegymás, minden út előtt kiépíteni, szétszedni, összerakni, beépíteni. Miközben marhára nem így tervezték eredetileg az egészet. így aztán több hónap eltelt két indítás között. Szintén költségek önmagában is.
Az Energia gyorsítói is újrahasznosíthatóra lettek tervezve, bár ahogy tudom végül is a megvalósult indításoknál még ez a képesség sem működött.
És ahogy elöttem írják, a hajtóművek szabályozhatók, leállíthatók voltak, valszeg a folyékony hajtóanyag miatt jobb specific impulzusa is volt a rendszernek, mégha a H2 LOX hajtóművekét nem is érte el. Azonban az amcsi rendszer szilárd gyorsítói kb olyan szintre hozták le a rendszert, mintha az egész kerozin LOX lenne.
Ha az egész orbiter egyszerűbb akkor simán fel lehet lőni amikor a "nemzetközi helyzet fokozódik", nem kell állandó jelleggel az űrben lennie egynek, hiszen pillanatokon belül elő lehet készíteni, ha a rakéta is megvan hozzá.
Az amcsi rendszer ilyen katonai alkalmazásra gyakorlatilag alkalmatlan volt, valszeg a sereg is azért szállt ki belőle. -
gombabácsi #24 Van egy jó ötletem! :)
Két sima rakétához van kötve egy űrsikló, tehát a két rakéta felhúzza az űrbe. :) -
NullZ3r0 #23 Na akkor ide is belinkelem, az előző űrsiklós cikk topikja már elég kihalt:
Nukleáris űrhajót építenek az oroszok -
sanyicks #22 Kb pont ugyanannyira volt felhasználható... az űrsikló hajtóművét is minden alkalommal darabokra szedték majd újra össze. A segédrakéták meg mind2-nél újrafelhasználhatóak voltak, ráadásul az energia segédrakétáit máshol is használják, pl a zenit-nél emellett az orosz segédrakéták különlegessége volt hogy szabályozható a tolóerejük, míg az amcsiké nem. -
ati271 #21 ok, értem!
De van értelme, ha a rendszer nagy része vagy egésze újra felhasználható. Természetesen ebbe az is beletartozik, hogy üzemeltetése "egyszerű" és problémamentes! No az első feltételt kielégítette az amerikai rendszer, az utóbbit viszont nem! És bizony azt elég egyszerű megállapítani, hogy valami gazdaságos e, vagy nem, hogy megnézzük két azonos célú projekt költségeit, majd összevetjük! Mondhatnám azt is, hogy az amerikai űrsikló program nem nevezhető "széria" űrrepülésnek, hanem még mindig kísérleti dolog volt! -
teddybear #20 1. Burán (1.01): az egyetlen teljesen megépített és az űrt megjárt hajó, és az egyetlen, amit hivatalosan elneveztek.
2. 1.02 (Ptyicska): kb. 95%-ban elkészült, némi elektronika hiányzott még belőle.
Ez a kettő már Bajkonurban állomásozott, és Kazahsztáné lett. A többiek a Moszkva-környéki Molnyija-gyártelepen maradtak:
3. 2.01 (Bajkál?): az emberes utazásokhoz tervezett 2. generációs sikló, kb. 40%-ig építették meg.
4. 2.02: a maximum 20%-a készült el.
5. 2.03: éppenhogy elkezdték építeni. -
teddybear #19 Értsd meg, a Buran az utolsó, teljes méretű modellkísérlet volt. A következő példány lett volna a valódi űrsikló.
Hogy minek kellett felvinni egy egész űrsiklót? Tulajdonképp semmiért. De mivel az amerikaiaknak volt, kellett valami hasonló az oroszoknak is. -
teddybear #18 Például sokkal nehezebb védekezni ellene, és a reagálási idő is nagyon kicsi. -
ati271 #17 Azért vannak itt problémák!
Ugye a buran csak 1szer repült! Miért is? Igen valószínű drága volt. Igazából éppenhogy nem volt fejlettebb mint az amerikai társa. Ugye ha szigorúan vesszük, akkor az amcsi gép majdnem teljesen "újrafelhasználható" volt! Csak a fő hajtóanyagtartályt kellett pótolni! Ellenben a buran-enyergia párossal. Ott ugye csak az űrrepülő jön vissza. Aminek túl sok értelme nincs. Miért műholdat felvinni? Minek? Ha azt akarják akkor nyomnak rá egy megfelelő orrkúpot, és az alá berakják a madárkát! Ha embereket, akkor már hatványozottabban olcsóbb a szojuz program! Az amerikai programmal "csak" annyi probléma volt, hogy igencsak nehéz volt megoldani a hővédelmet, és ez még jelenleg megoldatlan feladat! Nekem még az is gyanús, hogy egyszer repült a Burán, hogy gyaníthatóan már az első úton "összeszehetett" olyan struktúrális károsodásokat, ami miatt nem lehetett újra visszaküldeni. És még az oroszok sem vállalták a kockázatot! (az utóbbi dolog saját spekuláció, a többi pedig belátható józan paraszti ésszel :) ) -
#16
Az úrrepülőmérnek szerintem lófaszt sem tud a nukleáris platformok üzemeltetési költségéről és rendelkezésre állásásról. BTW, az exszovejetek imádtak és mindig is imádnak nagyon mondani főleg, ha az áltagnoob user számára hihető, de amúgy orbitális marhasággal kendőzhető a valóság. -
#15
Aha. Képzeld el, hogy minden indításkor elfüstölnél egy STS hajtóművet. Lehet, hogy a Buran biztonságosabb koncepció, de olcsóbbnak semmiképpen sem tűnik. -
#14
És mi értelme? Túl vagy bonyolítva és folyamtosan fent kell lennie egy ilyen vacaknak. Pár hétnél tovább nem bír fent lenni, egy indítás költsége milliárd dolláros nagyságrendű. A silóban, de még egy SSBN-en is kvázi ingyen pihen ehhez képest az hordozórakéta... -
#13
Óvatosan elvtárs! Tudd kihez szólsz! Ő Csáknorrisz magyarországi reinkarnációja, vagy bilokációja, vagy avatarja, vagy micsoda - ezt nála nem lehet tudni. Ő fejből tudja a netet.
És különben is ő pontosan tudja, hogy hogy volt, mert ő részt vett a Burán repülésében, csak a kormányok, az amcsi és a russzki is titkolják ezt. De csak mert ő megkérte őket rá.
-
teddybear #12 A Buran egyetlen orbitális repülésénél nem is volt legénység a fedélzeten. Egyes források szerint nem is volt alkalmas a legénységgel történő repülésre, alapvető rendszerek hiányoztak belőle. Például a létfenntartó rendszer se volt beépítve.
A következő példány repült volna legénységgel. -
#11
Érdekes kérdés a repülés automatizáltsága is. A Buranba talán még műszerfal sem volt beépítve az első (és utolsó) repülésnél, így eleve nem is lett volna lehetőség kézi vezérlésre.
Az amcsiknál mindig hangsúlyozzák, hogy a pilóta vezeti a gépet, miközben ott is lehetőség van az automatikus leszállásra, amit persze a pilóta bármikor felülbírálhat. Na most ugye ebbe a propaganda állításba rúg bele az elvtárs a saját propaganda szövegével. -
#10
Egy kis ismertetés a Buran lehetséges katonai alkalmazásairól.
Vegyük figyelembe azt is, hogy a Buran tényleg csak egy űrsikló lett volna. Vagy is nem kellett volna talán az egyik legmunkaigényesebb részt a hajtóművet ki be szerelgetni két repülés között. Ha van új Enyergia rakéta tényleg szinte napokon belül fellőhették volna. Az Enyergia2 már teljesen újrafelhasználhatóra volt tervezve, nem csak a gyorsító fokozatok.
Koncepciójában az orosz rendszer tényleg jobbnak tűnik. Lehet, hogy takarékosságból, korlátozott képességekből kifolyólag, de elve bele sem terveztek olyat, amibe az amcsik is belebuktak. -
Cef #9 #1-re ment -
Cef #8 "Az, hogy ilyen jűrműről meg nukleáris akármiket potyogtassan orbitális marhaság. Szó szerint. :)"
A rakterében vitte volna fel az atomrakétát orbitális pályára, ott a raktérből szépen kirakja és ezután a rakéta a saját hajtóművével belép a légkörbe. Simán lehetséges.
![]()
-
#7
"A Burannak ezzel szemben nem volt saját fő kilövő hajtóműve, ezt a feladatot egy különálló rakétával oldották meg, amihez akár négy szilárd hajtóanyagú segédrakétát is csatolhattak. Az Enyergijának csupán egy kis területét kellett szigetelő habbal bevonni, azonban az is a rakéta belsejében helyezkedett el."
Majdnem jó. Az Energia oldalsó gyorsítói nem szilárd hajtóanyagúak voltak, hanem RP-1 (gyak kerozin) + O2 volt az üza meg az oxidálóanyag. -
Hugo Chavez #6 Már megint ez a "hidegháború", mint minden okok legnagyobbika. 
Persze az egész világ elhitte, hogy megy a nagy fenekedés, meg küszöbön az atomháború, közben meg a vezetők együtt pezsgőztek a háttérben.
-
teddybear #5 Bocsánat. A főhajtóműhöz nincsenek, de van kettő hajtóműegység, az OMS-gondolák, amiket kifejezetten az orbitális műveletekhez építettek be.
Hasonló célú orbitális hajtóművei voltak a Burannak is. -
teddybear #4 Voltak hozzá a törzsön belüli üzemanyagtartályok is. -
Gyuszopapa #3 Nem tudja begyújtani a főhajtóművet mert az ahhoz való üzemanyag a külső tartályban volt. -
#2
Te biztosan jobban tudod,mint ez az ukrán űrrepülési mérnök. 
Az a meggyőződésem,hogy az oroszok a mai napig komolyabb technikával bírnak mint az amcsik. 
-
#1
Több bibi is van a kijelentésekkel. A Buran még az űrsiklónál is korlátozatbban tud csak pályát módosítani, ugyans csak kis manőverező / fékező hajtóművei vannak. Az űrsikló elvben begúgyhatja a főhajtóművet is szerintem, már ha van elég üzemanyaga ehhez. Túl sokáig annak sincs...
Az, hogy ilyen jűrműről meg nukleáris akármiket potyogtassan orbitális marhaság. Szó szerint. :)
