645
-
#645
Az átcsúszott hibák javítására többek között ott a környezet is. Ezt hívják evolúciónak. Minden hiba, ami az adott környezetben nem az egyed túlélését szolgálja. De nem minden változás hiba, mivel lehet előnyösebb, mint az adott "vad" típus, ráadásul a környezet is folyamatosan változik... Környezet a legtágabb értelemben (nem csak az időjárás :)).
Majdnem jól érted, de tegyük hozzá, hogy a többsejtű szövetes, ivarosan szaporodó eukarióta élőlények vannak a legjobban kitéve az "evolúciós veszélynek", vagyis ők a legrugalmasabbak a környezet változásaival szemben. Többek között a relatíve rövid egyedi élettartam miatt. Mivel az egysejtűek (legyen a prokarióta vagy eukarióta) és minden élőlény, ami szintén klónozza magát, jó megközelítéssel halhatatlannak mondható.
Nem nehéz evolúciós bizonyítékot prezentálni, ezért nem hívják manapság elméletnek az evolúciót. Mert bizonyított hogy van (és nem csak volt - ez nagyon lényeges; aki azt mondja, hogy "volt", az nincs tisztában azzal, hogy mi az evolúció). Angolul: Theory of Evolution - Itt a "theory" nem azt jelenti, hogy elmélet. Ez egy hülye magyar félrefordítás. Itt tudományos modellt jelent, ami axiómák rendszeréből épül fel. Axiómának csak olyasmit lehet nevezni, amit elfogadunk, mert úgy van. Mint pl. az is axióma, hogy a Földön minden lefelé esik, ami nincs alátámasztva. :D
A környezettel szembeni rugalmasság ugyanolyan lényeges, mint bármi más az evolúcióval kapcsolatban. Egyszerűen azért, mert egymás nélkül nincs értelmük. -
kukacos #644 Kár ezzel maszatolnod, egyáltalán nem fizetős mind. Ahol ott látod a .pdf-et a cikk mellett, azt letöltheted. A kutatók sokszor maguk is felrakják saját weboldalukra a saját cikkeiket, erre a kiadók is engedélyt szoktak adni. Valamivel többet kell keresgélni hozzá.
A pénzt a kiadók kérik el, akiknek elég drága nagy terjedelmű és jó minőséget igénylő nyomatokat, sokszor színes ábrákkal készíteni, pár ezres példányszámban. Nagyjából ennyi ember érdekel egy-egy ilyen cikk. A kutatók semmit nem kapnak, sők, legtöbbször ők fizetnek érte, többnyire konferencia-díjak formájában.
A cikkek könyvtárakon keresztül általában ingyenesen, vagy közel elérhetőek a nagyközönség számára. A tudományos folyóiratok legnagyobb előfizetői a különböző szakkönyvtárak. -
#643
Azért, mertr sok pénzbe kerül egyes dolgokat kiderítni. Miért árulják pénzért a kenyeret? Micsoda szemétség, hogy az ételért fizetni kell.
Nap mint nap sikerül alúlmúlni saját magad. -
JMáté #642 Ha elmész egy könyvtárba az ottani gépről jó eséllyel a fizetős cuccok nagy részét is elolvashatod. -
Hugo Chavez #641 Kösz, de fizetős cuccokkal nem tudok mit kezdeni.
Amúgy miért árulják pénzért a tudományt?
Vajon ez az emberiség érdeke? -
kukacos #640 http://scholar.google.co.uk/scholar?hl=en&q=radiometric+dating&btnG=Search&as_sdt=0%2C5&as_ylo=&as_vis=0
60700 cikk. Válogadhatsz belőlük ábrákat kedvedre. Átlagosan három szerző cikkenként, szerzőnként mondjuk húsz cikk, az annyi mint tízezer kutató.
Szerinted mind hülye, hazudik, vagy gonosz hatalmak ügynöke. -
SgtPepper #639 >Na, hát csak sikerült kisütnöd a legjobb választ.
>Bár egy ideig eltartott.
Nem lógok 24/7 a gép előtt, más dolgaim is vannak.
>Azért a 3.8 napos felezési idő elég lehet egy bizonyos mértékű diffúzióra, tekintettel arra, hogy minden egyes ólom atom képződése ezen keresztül vezet.
>Tehát van egy kontrollálhatatlan veszteségünk.
Hát így, hogy említed a diffúzió fogalmát, hogy őszinte legyek diffúziók tárgyalásánál még sosem láttam olyat, hogy valaki számolt volna intersztíciós atomok sűrűségcsökkenésével.
Egyébként miért is gond, ha a bomlás során bomlási termékek elvésznek? A mi esetünkben a vizsgált meteoritokban nincsenek ilyenek. -
Hugo Chavez #638 Na, hát csak sikerült kisütnöd a legjobb választ. 
Bár egy ideig eltartott.
Azért a 3.8 napos felezési idő elég lehet egy bizonyos mértékű diffúzióra, tekintettel arra, hogy minden egyes ólom atom képződése ezen keresztül vezet.
Tehát van egy kontrollálhatatlan veszteségünk.
-
SgtPepper #637 >Az ólomizotópok keletkezése során nem keletkezik e egy másik nemesgáz, ami szintén elveszhet, így soha nem lesz belőle a helyszínen ólom?
Az egyetlen olyan nemesgáz izotóp ami képes lenne ólommá bomlani az a radon lenne. Az U238 és a Th232 bomlási soraiban szerepel is egy radon izotóp, viszont annak a felezési ideje az egyik sorban 56s, a másikban pedig 4 nap, ami a többmillió évhez képest elenyészően kicsi időmennyiség. Tehát az Rn gyakorlatilag rögtön tovább bomlik. -
Hugo Chavez #636 Én se mondtam, hogy a DNS javító mechanizmusok minden hibát ki tudnak javítani, de azt mondtam, hogy az ezen a rendszeren átcsúszott hibákra még ott vár a többi beépített védelmi vonal.
Nem tudom jól értem e, hogy ezek szerint az eukarióták vannak kitéve a legnagyobb evolúciós veszélynek? Miért olyan nehéz akkor bizonyítékot prezentálni az evolúcióra?
A nem kódoló DNS szakaszok szerepére írt tippem, valóban csak tipp. Nem tudok olyan kutatási eredményről, ami alátámasztaná. De hát nem ezen múlik az "evolúció volt vagy nem" vita kimenetele.
A környezettel szembeni rugalmasság megint csak nem az a kategória ami perdöntő. Nem is értem miért elmélkedsz rajta? De, ha szerinted annyira fontos, akkor magyarázd el jobban.
-
Hugo Chavez #635 Még mindig a választ keresed?
-
#634
Linkek:
Az első témára: Link01, Link02
A második (szaggatott vonal alatti) témára: Link
Ja, és ez utóbbi dolog úgy került szóba, hogy írtam, az élőlényeknek a fennmaradásukért muszáj változniuk, mert a környezetük változik. És a sejt "információ-tároló rendszerében benne is van a potenciál a változásra. (Ezt az imént /#633/, és még egy párszor kifejtettem már ez a cikk alatt is, és más cikk alatt is... :D)
Még tovább is lehetne fűzni a dolgot (mert ez egy nagyon is összefüggő, és komplex téma, aminek más "aspektusára" is kitértem, csak nem reagáltál rá), de most inkább kihagynám... :) -
#633
Hát azt én nem tudhatom, hogy te hogy képzeled el, de például az "érdekes" gondolat, hogy a DNS nem kódoló régiói viselkedési mintázatokat "kódolnak". Egyrészt, mert mára már mondhatni tökéletesen ismerjük a sejtben zajló folyamatokat, a sejtben található rendszereket (és a nemkódoló régiókat újrahasznosítandó "szemétként" kezeli a sejt). Másrészt azért, mert a prokariótákban nincsenek nem kódoló régiók... de ezt írtam is.
És érdekes, hogy ezt a lehetőséget akkor hoztad fel, amikor megemlítettem, hogy az eukarióták DNS-e tele van értelmetlen szakaszokkal, amelyek össze-vissza inszertálódhatnak (vannak olyanok, amelyek akárhova, vannak olyanok, amelyek csak meghatározott bázissorendet ismernek fel), sokszorozódhatnak, eltűnhetnek, ezzel megváltoztatva egy működő gént, ha egy operon operátor régiója mögé inszertálódik be. Teljesen kiütheti a gént, vagy a gén megváltozott fehérjét produkálhat, ami vagy nem jó semmire, vagy másra jó, vagy ugyanarra jó, csak máshogy néz ki, és valamilyen szempontból előnyösebb, mint az eredeti, stb.
Kicsit elkalandoztam, de azt kezdtem el írni, hogy a DNS-t javító mechanizmusok csak a bázispárosodási hibákat és a DNS kettős hélix szerkezeti hibáit tudják kijavítani, magát a DNS-t nem olvassák el, hogy az információtartalma megváltozott-e. Így lehetőségük van a DNS nem kódoló régióinak pl. az előbb leírt módokon módosítani az élőlény genomját.
És ehhez még hozzátartozik az is, hogy a javítómechanizmusok sem tökéletesek, a környezet tele van mutagén anyagokkal, hatásokkal. Ráadásul létezik olyan is, hogy rekombináció (meiotikus és mitotikus is, utóbbi csak növényeknél öröklődhet...) ami eleve a genom változatossága és változása szolgálatában áll - de most nem ez volt a téma.
----
Vagy hogy szerinted a környezettel szembeni rugalmasság kimerül abban, hogy ha valami nem tetszik egy fajnak, akkor elköltözik máshova. Ez nem ilyen egyszerű. Pl. azért, mert nem biztos, hogy az 'elszenvedő populációnak' nem tetszik valami, az is előfordulhat, hogy pl. egy természetes ellensége jut előnyhöz valamilyen környezeti változás végett. A környezetet itt a lehető legtágabb értelemben kell érteni. Minden 'környezet', ami az egyedre/populációra hat, és nem maga az egyed/populáció az... :D -
Hugo Chavez #632 Nem tudom emlékszel e még arra amit a 622-es hozzászólásomban írtam?
Ott megtalálod a választ a kérdésedre. -
Hugo Chavez #631 Most jön a necces kérdés. (számodra )
Az ólomizotópok keletkezése során nem keletkezik e egy másik nemesgáz, ami szintén elveszhet, így soha nem lesz belőle a helyszínen ólom?
Ha van ilyen nemesgáz közti termék, akkor lehetséges e, hogy az nem veszett el, míg az argon bizonyítottan(?) igen?
-
SgtPepper #630 >Mondasz egy baromság példát, majd ezzel akarod igazolni, hogy a másik feltételezés is baromság.
Örülök, hogy legalább baromságnak gondolod. Remélem azt is baromságnak gondolod, hogy hatalmon levő emberek hatalomfélésből nem szeretnék, hogy az evolúcióról ez meg az kiderüljön. -
Hugo Chavez #629 Ez meg milyen érvelés má'?
Mondasz egy baromság példát, majd ezzel akarod igazolni, hogy a másik feltételezés is baromság.
Nagyon szomorú, hogy te is az ilyen állogikus emberek közé tartozol. -
SgtPepper #628 >Mennyi argon veszett el mióta?
>Az első vizsgálatok óta vagy a keletkezése óta?
Itt egyértelműen a keletkezésétől számított időről van szó. Az, hogy mennyi, azt nem tudom, talán ki tudnám számolni középiskolás módszerekkel, de ezt inkább hadjuk a harvardosokra, mert ők valószínűleg pontosabb eredményket tudnának kihozni. -
SgtPepper #627 >>Viszont, ha megtudná a széles közönség, hogy nem volt evolúció, az már nagyon is érdekelné őket. Ezt pedig sokan nem szeretnék.
>Kik és miért?
>>Akik jelenleg hatalmon vannak azok, hatalomféltésből.
Vannak olyan emberek, akik úgy gondolják, hogy kormányok és titkos szervezetek a természettudományokat a tömeg irányítására használják. Láttam már olyat is, hogy valaki azért gondolja Einstein munkásságát tévesnek, mert zsidó volt, és hogy zsidótudomány biztos csak megtéveszteni akarja az embereket. Nagyon szomorú, hogy te is ezekhez az emberek közé tartozol. A tudomány álláspontja a politikától független. -
Hugo Chavez #626 "Ez a harvardos katalógus szerintem nem ír le mindent a meteoritról, csak a legújabb fejleményeket rögzítette. Itt nem azt állítja, hogy 3.1-3.6 milliárd éves a kőzet, hanem azt, hogy ez a szám azért nem egyezik az ólom-izotópos méréssel, mert idő közben rádióaktív argon veszett el. A számítás arra is jó, hogy kiszámoljuk, mennyi argon veszett el."
Mennyi argon veszett el mióta?
Az első vizsgálatok óta vagy a keletkezése óta? -
Hugo Chavez #625 Szerintem meg pont azok hiszik el feltétel nélkül az evolúciót, akik egyszerűnek képzelik a biológiai folyamatokat. -
SgtPepper #624 >Mire alapozod ezt ilyen biztosan?
>Egyáltalán miért használják a pontatlan kálium-argon módszert?
"The K-A age of the stone lies between 3.1 and 3.6 × 10 9 years, which establishes independently of previously published lead-isotope data for the stone that it is ancient, but suggests that there has been some loss of radiogenic argon." - [Magyarul: A kő K-A életkora 3.1 és 3.6 × 10 9 év között van, ami a korábbi ólom-izotóp adatoktól függetlenül állítja, hogy a kő ősi eredetű, viszont egyben azt is jelenti, hogy az idők során rádióaktív argon veszett el.]
Ez a harvardos katalógus szerintem nem ír le mindent a meteoritról, csak a legújabb fejleményeket rögzítette. Itt nem azt állítja, hogy 3.1-3.6 milliárd éves a kőzet, hanem azt, hogy ez a szám azért nem egyezik az ólom-izotópos méréssel, mert idő közben rádióaktív argon veszett el. A számítás arra is jó, hogy kiszámoljuk, mennyi argon veszett el.
>De, ha minden pont az egyenesen van, akkor halálpontos a mérés.
>Szerinted ez lehetséges?
De nincs minden pont egy egyenesen. -
#623
Feltűnt, de az is feltűnt, hogy elég egyszerűen. Már ami a biológia részét illeti.
Ok. :) -
Hugo Chavez #622 "Nem erre bólintottam rá, hanem arra, hogy a törzsfa elkészítésének alapja az, hogy volt evolúció. Eredetileg ezt írtad."
Már abban a megfogalmazásban is szerepelt a prekoncepció szó. Egyébként nem látom a különbséget a között, hogy az egész evolúciós elmélet ezen a prekoncepción alapul, vagy csak a törzsfa. Mert a törzsfa és az evó elmélet nem létezhetnek egymás nélkül.
"Ezt ki és hol követte el?"
Így működnek a prekoncepción alapuló tanok.
"Kik és miért?"
Akik jelenleg hatalmon vannak azok, hatalomféltésből.
-
Hugo Chavez #621 "a többi, sokezer cikkben lehozott másik kétezer ábra "
Fogadjunk, hogy ezt hasraütés után írtad?
Mert szerintem 10 hasonló ábrát nem tudsz összeszedni a netről, nemhogy 2000-et.
"nálunk sokkal okosabb és a témát évtizedeken át tanulmányozó emberek ezrei dolgoztak "
Ez a másik is ugyanezen típusú falszöveg, mintha te ezeket tudnád. De csak jól valószínűsíthető nagyokat mondasz. Mert bizonyítani azt tuti nem tudod.
Főleg azt, hogy "nálunk sokkal okosabb" ezrek.
A jobban megnézzük ezt a hozzászólásodat, semmit sem mondtál.
-
Hugo Chavez #620 Ha még nem tűnt volna fel neked én tudományos oldalról közelítem meg az evolúció kérdését. Szóval semmi olyannak nem vagyok ellene, ami tudományosan igazolható.
Viszont szerintem az evolúció elmélet állításai nem tartoznak ebbe a kategóriába.
Ha van kedved, csinálhatsz összeállítást a mondanivalódról, majd elolvasom. -
kukacos #619 "nem 100 ,,CSAK” 99% -ra lehet biztosan megmondani megfoghatatlan, láthatatlan, ellenőrizhetetlen dolgokat"
De mi ezzel a baj? A tudomány mindig a horizontot feszegeti, és ennek megfelelően minél messzebb jár, annál spekulatívabb. Ha a húrelmélet ellen ágálnátok, érteném, azzal nekem is sok a bajom, de a gyakorló fizikusoknak is. De általában is, a világról szerzett tudásunk túlnyomó többsége részinformációkon alapul. Honnan tudod, hogy volt tatárjárás? Meg hogy élt valaha egy Napóleon nevű ürge? Tudod valahogy ellenőrizni talán? Látsz néhány nyomot, de ez csak esetleg egy kódexbejegyzés, vagy egy fura kalap. Az evolúció miben különbözik ettől?
Épp hogy lelkesítő kéne legyen, hogy mint egy detektívregényben, öt kavicsból némi spekulációval becslést tudunk mondani arra, hogy hány éves a Föld. Persze mindenki örülne egy időgépnek, vagy egy dinoszauruszok által írt naplónak, de egyszerűen NINCS alternatíva. Ez a jelenleg ismert legjobb összerakása az információknak, ha tudtok jobbat, tessék, a tudományos közösség szeretettel vár.
Kötelező elhinni? Nem kell. El lehet fogadni, hogy jelenleg ez a maximum, ami nyújtható? El. Kell tanítani az iskolában? Kell, mindenkinek ismernie illik, hogy hol állunk most, hogy a jövőben majd valaki javítson rajta. Komolyan kell venni az alternatív "elméleteket"? Amíg ezredannyira se jók, mint az evolúció, addig időpocsékolás. -
kukacos #618 "Miért, a fosszíliákra talán nem néztek rá, nem hasonlították össze, melyik melyikre hasonlít legjobban, hanem bedobálták egy nagy zsákba és amelyeket egymás után húzták ki azok kerültek rokonságba?"
Én úgy értettem, hogy a "ránézésre" a most élő állatokra vonatkozik. A dolog ennél több, mert a csak fosszíliákban ismert átmeneti fajokat is figyelembe vették. Ha te már eleve úgy gondoltad, akkor elnézést.
"Viszont, ha megtudná a széles közönség, hogy nem volt evolúció, az már nagyon is érdekelné őket. Ezt pedig sokan nem szeretnék."
Kik és miért?
"Örülök, hogy te is belátod, hogy az evolúció elméletet az a prekoncepció élteti a tudományos világban, hogy VOLT EVOLÚCIÓ."
Nem erre bólintottam rá, hanem arra, hogy a törzsfa elkészítésének alapja az, hogy volt evolúció. Eredetileg ezt írtad.
"Biztosak vagyunk egy feltételezésben, minden bizonyítékot érvényesnek fogadunk el, ami alátámasztja és minden bizonyítékot hamisnak nevezünk, ami ennek ellent mond."
Ezt ki és hol követte el? -
kukacos #617 "A kormeghatározás annyira bizonytalan alapokon áll, hogy tudományosan elfogadhatatlan az eredményeinek a tényként való kezelése."
A tudósoknak meg elfogadható. Te is tudós lennél, hogy beleszólhatsz, hogy játsszák a saját játékukat?
"Mellesleg az 5db meteorit a te szemedben mennyire hiteles?"
Nekem abszolúte. A feltételezések elfogadhatóak, az eredmények nagyon kis szórással konzisztensek.
De ha neked nem elég meggyőző az az ábra, elmagyaráznád, hogy ebből hogy következik, hogy a többi, sokezer cikkben lehozott másik kétezer ábra sem az - amiken egyébként nálunk sokkal okosabb és a témát évtizedeken át tanulmányozó emberek ezrei dolgoztak -, illetve hogy az egész kormeghatározás hiteltelen, hiszen egy magyar tankönyvben öt meteoritra húztak egy görbét? -
#616
Mondom, ez a kormeghatározás nem az én vitám, mert nem értek hozzá, és nem szeretném azt csinálni, amiért ebben a fórumtopicban vagy cikk alatt már egy párszor az agyhalál kerülgetett. Magyarán nem szeretnék trollkodni.
Max annyit tudok hozzászólni általánosan (, mert én is kutató vagyok), hogy lehetséges, hogy nem elég pontosak az abszolút kormeghatározási módszerek, vagy bizonyos esetekben valamelyiket nem lehet felhasználni... De ezért szoktak mindenen többféle módszert is alkalmazni, hogy minél inkább csökkentsék a tévedés lehetőségét.
A tudományos kutatómunka így működik. Minden eredményt minél több irányból kell megtámogatni. Az, hogy egyetlen szerencsétlen módszerrel ezt az eredményt kaptam, az akkor sem jelent semmit, ha akárhányszor megismétlem a mérést, akkor is az az eredmény jön ki. Minden eredményt minden lehetséges oldalról meg kell támogatni, minden rendelkezésre álló módszerrel el kell végezni a mérést, hogy használható eredményt kapjunk, és nem utolsó sorban ne nézzenek hülyének, ha esetleg publikálni akarom. :)
Csinálni fogok egy részletes összeállítást arról, hogy mire gondoltam, de most nincs rá időm. Persze csak akkor, ha tényleg igény van rá, és van értelme. Tehát ha most válaszolni is fogsz rá. :) -
Hugo Chavez #615 "Az utóbbi pedig pontosabb,"
Mire alapozod ezt ilyen biztosan?
Egyáltalán miért használják a pontatlan kálium-argon módszert?
(Az argon már maga nagyon érdekes tényező.)
"az egyenest illesztették a pontokra, nem pedig a pontokat az egyenesre."
De, ha minden pont az egyenesen van, akkor halálpontos a mérés.
Szerinted ez lehetséges? -
SgtPepper #614 >Azt írják: "The K-A age of the stone lies between 3.1 and 3.6 × 10^9 years"
A "K-A age" azt jelenti, hogy a kálium-argon radiometrikus kormeghatározás alapján lett kiszámítva. A grafikonos az ólom-ólom radiometriát alkalmaz. Az utóbbi pedig pontosabb, hiszen pont ezért választottuk ki. (Kevés benne az U meg a Th, pontosabb a Pb-Pb kormeghatározás.)
>Ahhoz képest, hogy fél milliárd éves pontossággal lőtték be a korát, mindkét görbén egy pici pontot jelöl, amelyik pontosan rajta van az egyenesen.
Az előző sorom már indokolja is, hogy mi miért van, de jegyezzük meg, hogy az egyenest illesztették a pontokra, nem pedig a pontokat az egyenesre.
-
Hugo Chavez #613 Utána néztem ennek a Nuevo Laredo meteoritnak, amelyik mindkét skálán szerepel és az egyik szélső pontja a görbének.
Azt írják: "The K-A age of the stone lies between 3.1 and 3.6 × 10^9 years"
Ahhoz képest, hogy fél milliárd éves pontossággal lőtték be a korát, mindkét görbén egy pici pontot jelöl, amelyik pontosan rajta van az egyenesen.
Vicces, vagy siralmas?
-
JMáté #612 Röviden? Ezek a módszerek jóval pontosabbak mint azok amik alapján az autókat építik. Vagy a házakat. Szóval rettegj, mert bármikor meghalhatsz :D -
Hugo Chavez #611 Mikor ilyeneket írsz igazán vehetnéd a fáradtságot, hogy megjelölöd egy linkkel, hogy konkrétan mire gondolsz.
Te egyébként miben látod a kormeghatározás hitelességét? Mert a tankönyv alapján csupa feltételezés, meg óhaj-sóhaj.
Ráadásul még rá sem tértünk olyan kérdésekre, mint, pl:
-Milyen módszerrel mérik az ólom izotópok mennyiségét?
-Ennek a módszernek mennyi a szórása?
-Mennyire megbízható a felezési idő meghatározása ekkora értékeknél? (mert gondolom azt sejted, hogy aminek 4,5 meg 14 milliárd év a felezési ideje, az qurva lassan bomlik.)
-Valóban állandó e az izotópok felezési ideje?. (mert egy tavalyi kutatási eredmény ezt cáfolni látszik.)
-Mennyire megbízható a minták szennyeződésmentessége? (ólmozott benzint sokáig füstölte a világ)
Meg hasonlók. -
Hugo Chavez #610 Kíváncsi lennék mit mondanál, ha kreacionista honlapokról linkelgetnék bizonyítékokat?
Amúgy azon kívűl, hogy részben más meteoritok vannak az ábrán, semmi újat nem mond. Az 5 db meteoritos kérdésemre ez lehet válasz, de a módszer bizonytalanságának cáfolásához kevés.
"De ha egyszer a tudományos világ elfogadta, akkor nem értem, mi lenne a gond azzal, ha ő ezt tanítja."
Hányszor mondjam el, hogy semmi gong nincs azzal, hogy ő ezt tanítja???
Sőt, nagyon hasznosnak találom, mert kiderül belőle, hogy a kormeghatározás egy légvár. "Tételezzük fel, hogy...."
-
#609
Még egy észrevétel:
Amikor én konkrét dolgokról írtam neked, mint biológus (még valahol az eleje felé), te akkor is csak ködösítettél, nem válaszoltál, vagy hülyeséget vetettél fel. Ebből és az iménti csodálatos, célra vezető párbeszédből arra következtetek, hogy tényleg az van, amit többiek írtak. Politikusnak jó lennél. -
#608
Egyébként meg tudom, hogy nagyon élvezed a vakon lövöldözést, és szeretsz a szavakkal játszani, csak semmi értelme sincsen. Illetve van, csak nem itt. -
#607
De biztos vagyok benne, hogy ha annak valami köze lenne az evolúcióról, arról is megállapítanád, hogy hülyeség.
(Tudom, nem mondtad, hogy hülyeség.) -
SgtPepper #606 >Az ábrád nagyon tetszetős de így forrásmegjelölés és jelmagyarázat nélkül nem túl sokat ér.
A kép internetes forrása:
http://www.talkorigins.org/faqs/dalrymple/scientific_age_earth.html
A link a következő könyveket jelöli meg forrásként:
[98] Murthy, V. R. & C. C. Patterson. 1962. Primary isochron of zero age for meteorites and the earth. Geophys. Res. J. 67: 1161.
[136] York, D. & R. M. Farquhar. 1972. The earth’s age and geochronology. Pergamon Press, Oxford. 178 pp.
>Pl. mit jelentenek a fekete teli pontok és mit az üres körök?
Ez nincs odaírva konkrétan, de az ábráról és a címkékről arra következtetnék, hogy az üres pontok konkrét meteoritokra vonatkoznak, a teli pontok, pedig több hasonló tulajdonságú meteorit kőzetnek a pontja. "Iron meteorites", "Moderns sediment and young Galenas", ezek nem konkrét meteoritok nevei.
>Nem gondolom, hogy Völgyesi maga válogatta volna ki az 5db meteoritot és állította volna fel a kalibráló egyenest.
Lényegtelen, hogy Völgyesi maga elvégezte-e ezeket a számolásokat. Ha valamelyik másik tudós tette ezt meg, és ő erre hivatkozik, akkor azt ugyanúgy el lehet fogadni.
>Sokkal valószínűbb, hogy csak "leadta az anyagot", beleírta könyvébe a tudományos világ által elfogadottnak tartott magyarázatot.
De ha egyszer a tudományos világ elfogadta, akkor nem értem, mi lenne a gond azzal, ha ő ezt tanítja.