Új törzs okozza az E. coli járványt
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Az állítólagos termelõ országban nem kellene megbetegedésnek megjelenni?
Nem összeesküvés elméletet gyártok, csak a hírek mostanság olyan furcsák...
Napokig röhögtem, a sugárzást kapó lomtalanítokon, hát véletlenül nem épp volt náluk geiger számláló??? Mert õk is úgy szoktak járni a vasért...
http://vakond.hu/
Abszolút ellentétes oldalról.
Nem a tudósok száma és a hite számít. Nem azért írtam a több ezer tudóst és több száz évet... Ebben nem az a lényeg, hogy minél többen higgyenek benne. Egyáltalán nem hit kérdése. Pont az a tudomány lényege, hogy nem hit van, hanem tudás.
A lényege a mondanivalómnak az, hogy a tudományban a tudományos módszertan a fontos. Az, hogy valaki felfedez egy természeti törvényt, felállít rá egy matematikai - vagy másmilyen - szabályrendszert, majd ezt megfigyeléssel és / vagy kísérleti úton igazolja!
A tudomány érvényességét mi sem bizonyítja jobban, mint amikor kinézel az ablakon. Látod a sok autót, házakat, lámpákat a repülõt az égen...
Mind mind azt bizonyítja, hogy a tudomány és a módszere mûködik! Mivel mindet a technika és a tudomány fejlõdésének köszönhetjük. Nélküle még mindig barlangokban laknánk.
Igen, a Naprendszer egy teljesen jó példa. Csak itt is fordítottan látod a dolgokat. Sokan sokáig gondolták azt, hogy a Nap kering a Föld körül. Mert azt látták és bárki, aki csak nézi ezt gondolná. És ekkor jött a tudomány a képbe. A vizsgálatok, a mérések, a megfigyelések... Meg persze Newton, aki a gravitációs törvényeivel bizonyítást adott mindehhez. Segítségével a bolygómozgások elõre kiszámíthatóak lettek és meglehetett figyelni az eredményt!
Itt is a tudomány módszere volt az, ami felvilágosította az embereket.
És itt jön a képbe a tudósok száma. Hiszen a fent említett módszertant követve több tudós vizsgál meg egy tételt és egyik sem jut cáfolatra, akkor ott azért már van valami!
Gondolhatod, hogy Newton után is kismillióan próbálták másképp magyarázni a bolygók mozgását, de egyiknek sem sikerült, mert a megfigyelések nem egyeztek meg a képlet által jelzettekkel, csak a Newtoni képlet. Ergo az a helyes.
Gondolj bele, ha ezzel több száz tudós foglalkozik, és csak egyik is talál tudományos bizonyítékot az ellentétére, akkor elsõ dolga lesz ezt publikálni, mert ezzel meglesz a hírneve stb... De például az evolúcióval kapcsolatban sem ez történik.
Magyar vélemények a WHO elemzésérõl
Igazán nem bonyolult, csak egy kicsit bele kell gondolni.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
Szóval a csivavád vagy a bernáthegyid egyáltalán nem új faj. Majd ha valamelyik kutyának sikerül szarvat növeszteni kiválogatással, akkor azt mondom tényleg mûködik az evolúció.
Csakhogy egy szarv kinövesztéséhez nem elég a DNS-ben egy hibát vagy 100 hibát elkövetni, hanem bele kell vinni több hibátlan DNS szakaszt, ami a szarv alakját helyét elõállításának módját, alkotóelemeinek transzportját vezérli.
Te végül is azt hiszed el, hogy hibák halmozása értelemhez vezet. Mintha egy fazék betûlevest úgy öntenél ki a földre, hogy egy értelmes verset olvashatsz el utána.
Jöhetsz a nagy számok törvényével, de ezek már olyan nagy számok, hogy a lehetetlen közé tartozik. A matematika meg eléggé egzakt tudomány, hogy higgy neki. <#vigyor0>#vigyor0>
- Az élõlényeknek változniuk kell, ha létezni szeretnének? Igen, mert a környezet változik.
- Képesek változni? Igen.
- És változnak is? Igen. Számtalan példa van rá.
- Ha képesek változni, akkor mi, emberek is képesek vagyunk megváltoztatni õket (utánozhatjuk a természetet)? Igen. És meg is változtatjuk õket. Ezt nevezik biotechnológiának, nemesítésnek, háziasításnak.
Evolúció tehát létezik, aminek a hajtóereje a természetes szelekció...
2. A replikációs komplexet alkotó enzimek mindig tökéletesen végzik a dolgukat? Nem.
3. A javítómechanizmusok mindig tökéletesen kijavítanak minden hibát? Nem.
4. A meiózis során van rekombináció? Igen. Mitózis során is van. Újabb hibalehetõség, illetve a változásra való potenciál.
5. Környezeti behatás (fizikai: pl. UV, kémiai: pl. alkiláló szerek) befolyásolja a DNS szerkezetét, illetve annak viselkedését? Igen.
6. Vannak szabadon mozgó genetikai elemek, amelyek "kedvük szerint ugrálhatnak" a DNS-ben? Igen.
7. Vannak olyan vírusok, amelyek bármilyen módon megváltoztathatják egy élõlény genomját? Igen.
8. Plazmidok is léteznek...
9. Az élõlényeknek az életben maradáshoz alkalmazkodniuk kell a környezethez? Igen.
Tehát evolúció kétséget kizáróan létezik. És ezek még csak genetika "bizonyítékai", ráadásul biztos vagyok benne, hogy kurva sok mindent ki is hagytam.
Az teljesen más kérdés, hogy a most létezõ élõlények miként fejlõdtek ki (tippelni lehet, de amíg fel nem találják az idõutazást, nem fogjuk pontosan tudni). Valahogyan...
De evolúcióval, mint ahogy evolúcióval fejlõdnek tovább is az orrunk elõtt. Sõt, mi, emberek is.
Sõt, az emberek is tudnak "evolúciósat játszani". Pl. nézz meg egy bernáthegyit vagy egy csivavát. Hasonlítanak? Kurvára nem. De mindkettõnek ugyanaz volt az õse. A farkas és az aranysakál. Az ember csinálta õket olyanná, amilyenek most. Mesterséges szelekcióval. Az utódok közül mindig kiválasztott egy szélsõséges fenotípusút, és azt pároztatta tovább. Ilyesmit "csinálja a természet" is. Így "csinálódnak" a fajok. Csak az ember céllal csinálja, a "természetben" pedig passzívan válogatódnak ki a környezeti feltételekhez leginkább alkalmas genotípusú egyedek. Röviden és tömören.
Ha figyelmesen olvastad én is azt írtam, hogy a kis szõrös állatkák csak részletkérdések és a lényeg a DNS maga. Azért írok egy két kis szõrös állatkás felvetést, hogy a laikusok is értsenek valamit a problémából, hogy vannak itt körülményesen megmagyarázható bukkanók.
Az elejétõl kellene mindent szépen elmagyarázni, viszont erre a célra már kitalálták az ezzel foglalkozó könyveket. Igaz, ahhoz, hogy azt megértsd, és ne a bálnákkal gyere, kell egy kis alapozás. 😊
Ehhez hozzátenném mindenféle nagyképûség nélkül, hogy én sem szoktam beleszólni olyasmibe, amit nem értek. Max kérdezni szoktam, de azt sem nagyon tudok, mert nem értek hozzá... (ördögi kör) Talán pont az a gond a biológiával, hogy mindenki azt hiszi, ért hozzá. Pedig az is a matematikánál (vagy legalábbis a fizikánál) kezdõdik, nem a kis aranyos szõrös állatkáknál.
Egyébként annyit tanultam, láttam, és csináltam is "ezt-azt" már közvetve vagy majdnem közvetlenül az evolúcióval kapcsolatban (genetika, fejlõdésbiológia, evolúciós fejlõdésbiológia, molekuláris biológia, biokémia, élettan stb. terén - de evolúció tantárgy is létezik), hogy számomra már ugyanolyan 'axióma' az, hogy van evolúció, mint neked pl., hogy ha a kezedben lévõ poharat elengeded, akkor az leesik.
Gondolom te is értesz annyira valamihez, hogy neked az magától értetõdõ, míg egy laikusnak nem az. Az evolúció is egy ilyen dolog.
Ki mondta ez a marhasagot, hogy igen? Honnan jon ez a majom dolog?
Szórakoztató írás a begyepesedett tudományos tekintélyességrõl, meg hogy mennyire nem rokonaink a majmok. (De ez utóbbit csak zárójelbe, mert felmegy az agyvizetek.<#vigyor0>#vigyor0>)
Szerintem érdemesebb lenne elnézni a különféle nagyüzemi telepekre, látni ahogy egymás hugyában-szarában állnak a szalmonellás csirkék, vagy akár a malackák is, eszik az agyon antibiotikumozott tápot (amibe a beteg társaikat is bedarálják), a felük rákot kap a kajától, meg szaros vízben mossák ki a feldolgozott csirkéket, az állatok alól kikapart ganyét meg rászórják a génkezelt növényekre, mert az jó lesz. Egy ilyen körút után nem csodálkoznánk, hogy kajálás után pár ember véreset szarik.
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
Az evolúció tagadó az stimmel, a többi mellé ment.<#wink>#wink>
Tudod e, hogy az evolúció szerint mibõl lettek a bálnák?
Képeld a medvék visszaszoktak a tengerbe. <#vigyor2>#vigyor2>
Csak azt nem tudom, hogy 1 medvefaj, vagy mindegyik.<#conf>#conf> Mert, ha egy, akkor miért van annyi fajta bálna, hiszen a bálnák az egész bolygót bejárják. Mitõl differenciálódtak annyira, hogy most már szaporodásra is képtelenek egymással?
Hogy tudtak az egyetlen óceánban olyan hosszú idõre elkülönülni, hogy a végén már közös utódokat sem tudtak hozni az egyes egyedek?
Bár a fentiek csak apró részletkérdések.
A kulcs a DNS maga. Túlságosan bonyolult és túl sok mechanizmus védi a változások ellen, ahhoz, hogy mûködhessen az evolúció.
HG az egyik.
Most néztem meg a Pault, azt az alienes vigjátékot, abban jól kifigurázzák az elvakult vallásos idióta evolúció tagadókat.
Érdemes megnézni, jó mozi.
Tévedés, csak és kizárólag a "szimpatikus" stílusod miatt hívtunk "trollnak". Legalábbis én.
Tisztán látszik, hogy magadból indultál ki. Az beszél/ír így, mint te (nem most, hanem elõbb), aki annyira hiszi az igazát, hogy más dolgot elképzelni sem tud. És nem is akar.
Legfeljebb csak valószínûsítõ tényezõ, hogy inkább az az igaz, amit többen gondolnak annak.
Vannak az egyértelmû már már közhelyes példák, amikor a kevés embernek volt igaza a mindenki által megtapasztalt "valósággal" szemben, ugye a Nap kering a Föld körül eset.
Továbbá, az általad említett tudósok hada mind-mind ezt a verziót hitte el ezt tanulta, ezt próbálta mind jobban bebizonyítani. Aki más eredményre jutott azokat kiközösítette a hivatalos irányvonal, azon az alapon, ahogy ti is engem trollnak tartotok, mert annyira hiszitek az igazatokat, hogy más dolgot elképzelni sem tudtok.
Valami csoda folytán. "
Minden megfigyelés az evolúciót támasztja alá. Az a baj, hogy az evolúciót sem érted. Az, hogy vannak millió éves fajok, az nem az evolúció leállását jelenti. Az evolúció nem azt jelenti, hogy hopp, a faj minden egyede megváltozik, hanem azt, hogy minden egyede folyamatosan változik, pontosabban a megszületett egyedek mutálódnak, és ha olyan környezetbe kerülnek, ahol a változások elõnyt jelentenek, akkor az elõnyös változások miatt a megváltozott egyedek felülreprezentálódnak, több utóduk lesz, és õk lesznek abban a környezetben a dominánsak, megváltoztatva a faj helyi populációját. Ha viszont olyan környezetben vannak, ahol az nem jelent elõnyt, akkor elkenõdik az egyediségük, mert nem lesznek sikeresebbek, nem lesz több utóduk, és párosodnak az átlaggal, és a mregváltozott tulajdonságaik elkeverednek a többi egyeddel. Tehát megmarad a faj, de a szomszédos, más környezetben új, rokon fajok jelennek meg. Például a cápa 300 millió éves. Na de hány cápa faj van ma? 300 millió éve meg lehet, hogy csak egy volt. 100 ezer éve vboltak megalodonok, amik olyan fehércápák, amik háromszor akkorák, mint a maiak.
Az evolúció tagadása tipikusan bigott amerikai konzervativizmus. Az evolúció tagadók központja Amerika. Vallási és ideológiai alapon utasítják el az evolúciót. És nem érdekli õket, hogy semmilyen természettudományos megfigyelés sem támasztja alá a nézeteiket. Annyi az összes érvük, hogy az nem lehet, mert az Isten, és különben is a biblia megmondta. És amikor mégis felhoznak valami érvet, az annyira sántít, mint egy tévéshoppos haszonérvelés.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Én is tudok ám trollkodni, nem csak te. Problem? 😄
Alátámasztáshoz meg bõven elég ha ezt a fórumot elolvassa valaki, abban benne lesznek a te hsz-eid is.
Mind1, nem akarok személyeskedni, de nem csak nekem tûnt fel a dolog.
Amúgy a gond az, hogy olyan dolgokba kötsz bele - biológia, evolúció - amit nem egy tudós, nem egy évig kutatott és kutat ma is.
Az eddigi bizonyítékok kizárólag mellette szólnak. Ellen nincs egyetlen, tudományos alapon bizonyítható tényezõ sem.
De nem akarok belemenni evolúciós vitába, ilyen téren nekem is vannak kétségeim, de azt inkább megtartom magamnak. Pontosan azért, mert a tudásom hiányos ahhoz, hogy megtudjam ítélni.
Tehát az a lényeg, hogy a biológiai, bakteriológiai tudomány és kutatások évszázadokra vezethetõek vissza.
És itt arról van szó, hogy ezt az elmúlt évszázadok tudósai fedezték fel, bizonyították be, esetenként több tízéves kutatással. És nem csak egyéni tudósok, hanem kutatócsoportok, laboratóriumok, szervezetek stb...
Mindezt olyan emberekkel akik a fél életüket erre áldozták, mint tanulás mint kutatás terén.
Mindezen tudásanyag tényleg akkora terjedelmû, hogy egy könyvtárnyi könyvet meglehetne vele tölteni.
És akkor erre fel idejön egy Xy akárkicsoda nulla - vagy legalábbis hiányos - tudással, és visszakézbõl rámondja az egészre, hogy hülyeség úgy ahogy van.
Érzed a különbséget?
Itt nem a tudománynak kell neked bizonyítania az igazát, mert azt már megtette. Ott a szakirodalom, el kell olvasni, benne vannak a miértek, a bizonyítékok, az eljárások stb...
Hanem neked kéne bizonyítani és alátámasztani az állításaidat tudományos, hiteles módszerekkel. És ha sikerül talán még nobel díjat is kapsz érte.
(Nem kötegszem, tanulni szeretnék)
Nemzedékrõl nemzedékre változnak. Senki nem írta, hogy mindig egy irányba, vagy hogy milyen sebességgel hová. Ezeket mind te költötted hozzá, a saját kis elméletecskéd alátámasztására. Az pedig, hogy az adott genotípusos változás megjelenik-e fenotípusosan is...az már egy másik tudományág.
Ha érdekel(ne) a dolog nézz utána megfelelõ szakirodalomban, van belõle egy könyvtárnyi. Ha nem, akkor élj tovább a saját magad által gyártott önigazolt elméleteid között. Ha ennyi idõ alatt nem vetted magadnak a fáradtságot hogy elolvasd és felfogd azt amit írtam a hozzászólásaimban, és még indig ugyanazon a marhaságon lovagolsz akkor teljesen értelmetlen bármit is ondani neked.
Ha csak simán troll vagy akkor meg pláne mindegy.
Az hogy kettõnk közül ki nem mutatja az értelemnek a legcsekélyebb jelét sem...nos ez szerintem a hozzászólásokból kiderül.
Én most mentem, aztán vigyázz nehogy az evolúcióhívõ gyógyszermaffia által felbérelt terrorcsoportok mesterségesen kitenyésztett halálbaktériumokat kenjenek a kajádra hétvégén.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
Waiting for me /me. Uplay: tom.solo Steam: tom_solo
Vagy nem függ semmitõl és mindentõl függ?
Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. Ezt nevezed te tudománynak? Kamu mese az egész.
Most idézek neked egyet. Wikipédia/Evolúció szócikk elsõ sora:
"A biológiában evolúció alatt folyamatos változások olyan sorozatát értjük, melynek során bizonyos populációk öröklõdõ jellegei nemzedékrõl nemzedékre változnak."
"Nemzedékrõl nemzedékre" - érted?<#nevetes1>#nevetes1>
Ahhoz meg, hogy a leírt nem túl hízelgõ mondataid mellé még te kezdesz el tõlem további infót követelni kissé pofátlanság, de tessék, ha ez kell a lelki nyugalmadhoz: molekuláris biológia szakirányos, mikrobiológus alszakirányos biológusként végeztem a tanrend szerinti 5 év alatt. Ez már megfelel, vagy magasrendû akármicsodaként te csak nobel díjas kutatókkal állsz szóba azokról a témákról amikrõl lövésed sincs?
Ha elolvastad/megértetted volna azokat amiket írtam, akkor tudnád, hogy a leírt okok miatt teljesen és tökéletesen értelmetlen a kis "számtanpélda" amit már kb. 10 hozzászólás óta szajkózol. Egy alapvetõen hibás feltételezésre (az evolúciós változások sebessége arányos az eltelt idõvel és/vagy a generációs idõvel)felépített kis légvár.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
Hát ezzel most nem vettél le a lábamról. Jártam egyetemre, tudom milyen sötét egyedek is megfordulnak ott, szóval nem sokat jelent, hogy mit dolgozol. Egyáltalán mikrobiológus szakon végeztél vagy biológia kémia tanár szakon? Nem beszélve arról, hogy manapság szinte senkit nem rúgnak ki a felsõoktatásból, mert darabra kapják a pénzt. Minél több diák, annál több lóvé, a minõség meg nulla.
Azt látom a számolás nem az erõsséged, mert egy egyszerû számtanpéldát sem sikerült még megoldanod. Elárulom, jóval kevesebb jön ki, mint 200 év.
De, ha nem tetszenek a bacik, mint példa faj, akkor válassz valamilyen rovart vagy férget és azzal számold ki a generációk számát.
Vannak a "többmillió" éves rovarok tudod, rájuk nem hat az evolúció.<#nevetes1>#nevetes1>
Valami csoda folytán.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
http://vakond.hu/
Az evolúcióról alkotott fogalmad döbbenetesen primitív, amivel nem lenne baj, csak még terjeszted is.
Mi az, hogy jobb képességû egyedek? Ilyen nem létezik. Az a coli, ami egy ember bélcsatornájában él rossz képességû egy természetes tóban (meg is döglik igen hamar). Az a coli, amelyik egy laboratóriumi táptalajon túlnövi az összes többit, az egy bélcsatornában éhen hal.
Azt kellene felfogni, hogy az evolúcióban nincsenek "jóképességû" "fejlettebb" "fejletlenebb" egyedek. Minden evolúciós változás CSAK változás. Az, hogy az egyednek ez az elõnyére válik-e azt a környezet és CSAK a környezet dönti el. A baktériumok mikrokörnyezetekben élnek. Teljesen mindegy mekkora az egyedszám globálisan vagy milyen gyorsan szaporodnak. A megjelenõ változatok életképességét az adott mikrokörnyezet körülményei döntik el. Ha globálisan bekövetkezõ változás leszn ami minden mikrokörnyezetet érint, akkor lesz majd globálisan bekövetkezõ evolúciós változás is. Addig nem.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
Mellesleg, úgy gondolod, hogy a Föld minden pontján ugyanabba az irányba mutálódtak az E. coli-k vagy olyan gyorsan elmentek Európából Dél-Amerikába a jobb képességû egyedek, hogy 200 év sem kellett hozzá?
Beláthatod, hogy gyengék a felvetéseid.
Most már abban sem vagyok biztos, hogy érted e amit az imént mondtam, vagy próbáljam szájbarágósabban?
Azt gondolom te is belátod, hogy nagyságrendekkel több E.coli baci él a Földön, mint mondjuk ember, nem beszélve az õsember feltételezett darabszámáról.<#smile>#smile>
De álmodozz csak nyugodtan tovább.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
Szintén a gyorsabb generációváltás elõfeltétele a kisebb méret, ami ugyanerre az eredményre vezet. A mikroorganizmusok esetén ez extrém léptékû, hiszen õk mikrokörnyezetekben léteznek.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...