1204
-
JMáté #324 "Másrészt ez az örök hegylakós hülyeség a "csak egy maradhat" szlogennel, alkalmazkodás, vagy szelekció. Ez az, amiért a nácik, vagy a sztálinisták akár a tudomány nevében embereket irtanak, de ugyan ez a filozófia áll a jelenlegi beszűkítő gazdaságpolitikánk mögött is."
Ahhoz képest hogy büszke vagy az önálló gondolataidra megint sikerült elővenned egy cirka 50 éves római katolikus kampányszöveget. Nem is értem egyesek számára hogy lehet érv az evolúció elméleteellen hogy ha valaki önkényes módon, saját szájíze szerint átkonvertálja erkölcsi tanítássá akkor az "rossz" lesz. Azt pedig hogy a lények nem lesznek fejlettebbek az új környezethez való alkalmazkodás után azért mondjuk, mert ha vissza kerülnének a régi környezetükbe akkor ott kifejezetten hátrányban lennének. Ha csak nem mondod azt hogy van valami kitüntetett környezet, amihez fontoabb alkalmazkodni mint másokhoz, akkor ennek nincs értelme. -
JMáté #323 "viszont valóban van világképem, mint mindenki másnak. Ráadásul meg is tudom védeni."
Azt látjuk. Erősebbnél erősebb érvekkel. -
Hugo Chavez #322 "Mondjuk akkor nem értem miért akarják megfejteni a 3 milliárd génpárt a humán genom projectben, de te biztosan tudod, magyarázd el kérlek."
Má megin összekeverted.
-
#321
Nagyon nem alázol, mint írtam nem vagyok genetikus. Az emberi genom, örökítő anyag 3 milliárd génpárból áll, ezzel kevertem össze. Szánalmas és undorító ez a stílus, amit csinálsz, aztán persze meg vagy lepődve, hogy nem tud senki se személyeskedés nélkül válaszolni. Erősen elgondolkodtam, hogy folytassam-e tovább ezt, idegesítem magam és pazarlom az időmet egy ilyen ostboa alakra.
Mintha megcáfoltad volna az összes érvemet meg állításomat ezzel, pedig azzal hogy kevesebb gén felel a tulajdonságokért, még könnyebb egy olyan változásnak véletlenszerűen bekövetkeznie, amiről jelenleg is szó van.
Mondjuk akkor nem értem miért akarják megfejteni a 3 milliárd génpárt a humán genom projectben, de te biztosan tudod, magyarázd el kérlek. -
Hugo Chavez #320 Nem akartalak nagyon alázni, de úgy látom megérdemelted volna.
Nem "ctrl v ctrl c -zni" tudok, hanem ahogy leírtad az orbitális tudatlanságodról árulkodó mondataidat, kerestem neked tananyagot. -
#319
Jaj de nagy a pofája valakinek, hogy ki tud valamit ctrl v ctrl c -zni a wikipediaról, mintha megcáfoltál volna mindent amit írtam. Szemben a te folyamatos hülyeségeiddel amit még egy ovodás is megcáfol, az bezzeg a mindentudás. -
#318
Humán genom - wikipedia
"A humán genom a Homo sapiens genomja. 23 kromoszómapárból és kb. 3 milliárd DNS bázispárból áll. A Human Genom Project a humán genom eukromatinjának referenciaszekvenciáját hozta létre, melyet világszerte használnak az orvosbiológiai kutatásokban." -
Hugo Chavez #317 Ezek után nem csodálkozom, hogy nem érted amit magyarázok és elhiszed az evolúciós mesét. Amit linkeltem érdemes végig olvasni, vannak benne meglepő dolgok. -
#316
Pontos családfát az evolúcióban valószínűleg soha a büdös életben nem fogunk kapni, pláne ahogy haladunk visszafele az időben. Ezt nehezíti ugye a genetika véletlenszerűsége, a környezet és körülmények változatossága, nagyon nehéz meghatározni, hogy az adott időben hol mi volt előnyös, hátrányos, minek volt nagyobb a valószínűsége hogy előbb alakuljon ki, stb.. Viszont vannak olyan sikeresebb állatfajok, amik a fossziliák alapján nem változtak sokat (vagyis hát nyilván belőlük is alakultak ki újabb fajok). A géntérkép segít egy képet kialakítani arról, hogy mely állatok állnak közelebb egymáshoz rokonságban, mekkora a diverzitás, és a fossziliák anatómiájából elég jól tudunk modelleket fölállítani arra, hogy hogyan alakultak ki a ma élő fajok, mikor élhetett a közös ősük, stb.. -
Hugo Chavez #315 De bizony nagyon mellélőttél: Gén
Lehet többet kellene olvasni és kevesebbet okoskodni. -
#314
Még mielőtt nagyon beleélnéd magad, közlöm, hogy annyira nem lőttem mellé mint gondolod. 22ezer gén felel a fehérjeképződésért a 3 milliárd génpárból, a többi gén szerepe nem 100%-ig tisztázott, de annak is köze van a változatosságban, a gének aktiválódásában, stb.. De egy picit valóban megzavart ez a cikk, de mostmár kezt ez is letisztázódni ^^
A DNS -ben nincs semmiféle információ. Egy folyómederre sem mondjuk azt, hogy információt tartalmaz arról, hogy merre follyon a víz. Információt mi nyerhetünk ki belőle, megállapíthatunk esetleges hibákat, és adott esetben küszöbölhetjük is azokat (pl. növényeknél ez már gyakorlott módszer), de ez más kérdés.
Véletlen sem létezik a tudományban (legalábbis biológiában), csak véletlenSZERŰ. Nincs olyan, hogy véletlenül odakerült az "információ", fokozatos lépésekkel alakult ki minden. Az élet kialakulásáról (szemben az evolúcióval) még elmondható, hogy vannak hiányosságok, de ismerve a kémia törvényeit, szinte 100% -ra tudható, hogy az is kialakulhatott véletlenszerű történések sorozataként. -
Hugo Chavez #313 "C olyan mechanizmusok, amelyek a genetikai állományba is mint összetett információs struktúrába képesek kívülről bevinni új összetett rendszer elemeket
Tudom, hogy scifi, de én a C verzió mellett vagyok.:D"
Ha jól értem azt mondod, hogy a DNS-ben vannak gondolkodó, tervező részek?
Mi értelme lenne? -
Hugo Chavez #312 A gének számát illető fatális mellélövésed után tényleg elgondolkodhatnál azon, hogy a DNS-ben lévő információ hogyan kerülhet oda véletlenül, amikor halomra öntött betűkből nem születhet regény, hiszen még azok is vétenek helyesírási hibát, akik ismerik az adott nyelvet, nemhogy a véletlen.
A DNS kód meg nem tűr meg hibát, mert akkor selejtet gyártat belőle a kiolvasó mechanizmus.
Semmi mással nem kellene foglalkoznotok, csak a DNS-sel. Olvassatok róla sokat.
Ha nem látjátok benne a mérhetetlen intelligenciát, akkor sajnállak benneteket.
-
Hugo Chavez #311 "Az a baj, hogy amiről már most vitázunk, sokkal mélyebb genetikai és biológiai ismereteket igényelnének, amikkel mi nem rendelkezünk. Többmillió gén felel 1-1 szervért..."
Az embernek kb 22 ezer génje van.
-
Hugo Chavez #310 Sajnálatos távollétem oka, hogy egy villám kicsapta az alaplapi hálókártyámat. 
De mint látjátok problem solved.
-
#309
Az a baj, hogy amiről már most vitázunk, sokkal mélyebb genetikai és biológiai ismereteket igényelnének, amikkel mi nem rendelkezünk. Többmillió gén felel 1-1 szervért, de 1-1 gén módosulása is okozhatja, hogy az egész szerv teljesen átrendeződik. Nem tudom pontosan, hogy mekkora változások szükségesek, hogy a tollak helyett szőr nőjjön, de évmilliók alatt akkor is létrejöhet ilyen változás, nem szükséges más mechanizmus azon kívül, mint amit ismerünk a mutációkról és természetes szelekcióról.
Továbbra is azt kellene megértenetek, hogy biológiában nincsen olyan, hogy fejlődés. A komplexitás (összetettség) változhat, összetettebbé, bonyolultabbá válhatnak organizmusok, szervek, satöbbik, de az is lehet, hogy a gének úgy variálódnak át, hogy a (ismételten hangsúlyozom) KÖRNYEZETHEZ képest előnyösebbé válik.
"Az ember a legjobb példa az evolúciós elmélet hiányosságaira. Az emberi agy úgy fejlődött ki egy természetes környezetben, hogy képessé tesz bennünket olyan mesterséges környezet megteremtésére, ahol jelentősen javulnak a túlélési esélyeink."
Szerintem meg az emberi agy az egyik legtökéletesebb példa az evolúció működésére, ha alaposan végiggondolod. Az agy az egyik leglogikusabban magyarázható, hogy hogyan fejlődött ki sokmilliárd év alatt ilyen szintre, mint amivel mi rendelkezünk, úgy hogy minden lépcsőfok előnyt jelentett. Ingerek befogadása, ingerek összekapcsolása, tapasztalatgyűjtés - események memorizálása, kooperáció - együttműködés, közös vadászat hatékonyságának ismerete, eszközök felismerése hogy mire használható, kommunikáció, stb.. Az ősemberekre kell végiggondolni a természetes szelekciót, amíg nem fejlődött ki az az agy, ami már a modern emberének mondható (kb. 3 millió éve). Ugyanakkor bizonyíték, hogy nincs szó egyenletes fejlődésről, sokáig több embertípus is élt együtt.
Darwin megjósolta, hogy kell legyen átmenet, és ha jól tudom több, mint 10 emberfaj fossziliáit találtuk meg, ráadásul be tudjuk határolni, hogy melyik évezredben alakulhattak ki először a vallások a melléjük temetett tárgyakból. -
csimmasz #308 Szerintem akkor lenne a hipotézisetek megalapozottnak mondható ha a fossziliák ezt bizonyitanák.
Tehát mindenhol arégebbi kőzetmintákban egyszerre lenne jelen a tüdő, koportyú,úgy minden általában, aztán szép lassan az állatok elveszitenék néhány képességeiket a csakis károsan ható mutáció nélkül.
Én itt látom a bibit a teóriában, hogy a fossziliák a lassú folyamatos fejlődést igazolják.
Az általad nemrég emlitett tömeges kihalások utánni hirtelen biodiverzitás visszaállása pedig csak nekünk tűnik gyorsnak, mivel versenytársak, ragadozók hiányában egy megjelent mutáció még ha komolyabb változást is hoz nem szelektálódik ki olyan könnyen.
És szerintem ez még egy bizonyiték arra hogy miért megy álltalában lassan az evolúció és miért gyorsul föl élettér felszabaduláskor. -
#307
Persze érzem a kísérlet abszurditását, de gondolom te is érzed, hogy amíg ilyen, vagy ezzel egyenértékű kísértetet nem csinálunk, addig sajna egy munkahipotézis az evolúció jelenleg elfogadott formája.
Ne adj olyan gondolatot a számba, amit én nem mondanék. A delfinek kialakulása is evolúciós szempontból iszonyatosan gyors, de nyilvánvalóan lezajlott. Pár millió év alatt lettek valami sakálszerű állatból tengeri emlőssé, ami megint csak azért kérdéses igazán, mert megint csak alaktani azonosságok alapján határoznak meg egy fejlődés vonalat a fosszíliákból, anélkül, hogy valódi genetikai bizonyítékaink lennének.
Ettől függetlenül is rendkívül gyors az a változás. Az ember ennyi idő alatt némileg megnövelte az agytérfogatát, meg a testméretét, meg elvesztette a szőrzetének a nagyrészét. És kb ennyi biológiai változás zajlott le.
A cetek kb ennyi idő alatt hozzászoktak egy teljesen másfajta környezethez, a testfelépítésük, a csontozatuk, a bőrük, az agyuk, érzékszerveik gyökeresen megváltoztak. -
#306
Itt jön képbe az amit itt írogatunk chavezzel, hogy a szelekció, a genetikai szintű folyamatok pont hogy azt a célt szolgálják, hogy a véletlenszerű, többször káros, mint pozitív mutációkat kiszűrjék, hatásukat csökkentsék, elnyomják. Vagy addig vannak elnyomva, hogy kiborul a bili és kitör a forradalom? Ráadásul egyszerre, hogy rögtön szaporódóképes közösséget alkossanak. Nem azt mondom, hogy nincs fejlődés, van. De a szelekció jelenlegi formájában nem átalakítja a fajokat, hanem kipusztítja őket, és ez nagy különbség!
A szíves példa meg, mint azt mindketten tudjuk gyakorlatilag mese. Persze ez a hivatalos álláspont, csak éppen hányszor volt, hogy az alaktani azonosságot a genetika nem igazolta később.
Vannak fosszíliák, de ugye hozzájuk tartozó genetikai kód max a Dzsúrasszik park c felnőtteknek szóló mesében vannak. Sok mindent gondolnak a tudósok, hogy szervek pl hogyan alakulnak ki. De bizonyosságot nem mondhatunk.
Pl az emberi agy, bizonyos szellemi képességek tekintetében sem. Az ember a legjobb példa az evolúciós elmélet hiányosságaira. Az emberi agy úgy fejlődött ki egy természetes környezetben, hogy képessé tesz bennünket olyan mesterséges környezet megteremtésére, ahol jelentősen javulnak a túlélési esélyeink. Repülőket, űrhajókat, számítógépeket, magát a társadalmat, mint a legbonyolultabb emberi alkotást hozzuk létre, mert a természet megajándékozott egy olyan költséges szervvel bennünket, amit max olyan állatok engedhetnek meg maguknak, amelyeknek nincsenek a hagyományos értelemben vett erős szelekciós nyomás alatt, mint pl a társadalomban élő emberek. -
#305
Csakhogy érezd az abszurditását ennek a változásnak, amit vársz. Csináljunk egy képzeletbeli kísérletet. 500 éven keresztül, kb. 1 millió muslicát vegyünk, és fokozatosan alakítsuk át úgy a környezetet, hogy jelentős evolúciós előny legyen, hogy le tudjanak menni a víz alá is a táplálékért. 500 év alatt találnánk rengeteg fajta mutációt, és talán megjelenne olyan is, ami képes lemenni a víz alá búvárkodni élelemért, valamilyen módon. Kopoltyúhoz kellene úgy 10000 év, de szerintem ez is sok. Évmilliók kellettek, míg az első hüllők képesek voltak a szárazföldön nem csak a tojásokat biztonságba elhelyezni a part szélén a ragadozók elől, hanem kialakult a tüdejük, amivel lélegezni tudnak.
Ezzel szemben ott vannak a delfinek, bálnák, amik nem rendelkeznek kopoltyúval, megoldották egyszerűbben, több órán keresztül kibírják levegő nélkül a víz alatt. De tudom, ez nem számít. -
Hugo Chavez #304 A Bolygónk a Föld-et pont tegnap emlegettem a cordyceps gombák apropójából, de egyik evó-hívőnek sem sikerült válaszolnia az ezzel kapcsolatos kérdésemre.
Nem veszed észre, hogy az apróváltozásaid meg a sok-sok idő nem éppen tudományos alaposság?
Amit én mondok az legalább logikus és nyilvánvaló. Mind mikro és makro szinten több mechanizmus is a fajok génállományának megőrzését szolgálják a selejtek kiszelektálása révén. Ez nem evolúció, hanem a rendszer hosszú távú fenntartása.
Pont ezek miatt lehet kizárni a fajok drasztikus elfajzását.
-
#303
Itt jön képbe a véletlenszerűség, a szőrzet később alakult ki mint a tollazat jóval. Valószínűleg talán azért is, mert az könnyebben ki tudott alakulni a korábbi hüllő alapra, meg az adott körülmények között, amikor elkezdett elterjedni, valamiért ez lehetett az előnyös.
A szív nem egy génből áll ez természetes, de kezdetben például lehet, hogy csak néhány gén segítette a kialakulásban, aztán a változások során egyre összetettebbé vált. Mondhatnánk azt is, hogy a mi szivünk sem változhatott volna akkorát a halakétól például, de mivel rengeteg hüllő, emlősállat, madár él, és azok is életképesek voltak, jól láthatók a különböző átmeneti lépcsőfokok. -
#302
"A fehérjék kombináció gyakorlatilag végtelen, így minden között van átmenet, és mindig lehet találni olyan környezetet, ahol a még mirigyek amiből aprób tollszerűségek jöttek ki, előnyös volt."
Így van, ez az elmélet, a gyakorlat meg az, hogy genetikai térképét viszont csak az embernek, meg néhány állatnak/növénynek ismerjük, ráadásul, mint párszor írtam annak 90%-árol halványlila elképzelésünk sincs, hogy konkrétan milyen funkciót szolgál, ha szolgál ugyan valamilyent.
"Tudod hány ezermilliárd madár, vagy már elkülöníthető faj halt meg/ki, aminek nem megfelelően nőttek ki a tollai?"
Na ez az amit te sem tudsz valójában.
De ha a rengeteg muslicákon végzett genetikai kísérletből mondasz egyet, amikor egyszercsak új, működőképes szerv alakult ki szegény mutáns dögön, akkor kezdek meggyőződni. (Extra fejek, lábak, csápok nem érnek, de mondjuk valami kopoltyú, amivel tud a víz alatt lenni, vagy ilyesmi azt jöhet). -
#301
A madaras dolgot párhuzamosan írtam, tudod ez amolyan telepátia, vagy szinkronicitás, ami ugye tudományosan nincs.:)
A tollal kapcsolatban az a gond, hogy hogy alakult ki?
Csak kicsit volt tollas az állat, aztán egyre inkább az lett? Csak mert az állatokat nagyon zavarja szaporodás szempontjából, ha valami eleve nem stimmel a kültakarón. Ehhez viszont már eleve az kellett, hogy a kicsit tollas már eleve rendelkezzen a tollasság teljes genetikai hátterével! Ez viszont nem tud kialakulni szelekció útján, a kicsit tollasságnak meg nincs értelme, hogy olyan összetett legyen, mint amilyen eleve a toll. Akkor már inkább a szőr. De gyakorlatilag az összes szervre lehet ezt mondani.
Szóval érted, meg kell jelenni egy adott dolognak, ami lehet ugyan még primitívebb formában, de akkor is egy adott funkciót ellátó szerv genetikai hátterének meg kell jelennie. Ha a szív egy gén lenne, akkor akár működhetne a darwinista evolúció önmagában, de tartok tőle, hogy a szív a toll, az akármi nem egy génben van kódolva.
És itt jön a dúrvaság, ha több esetleg egy ideig látensen változó génben van kódolva, akkor viszont lehet, hogy egyszerre csak megjelenhet. Csak akkor mi hangolja össze őket, hiszen mivel látens gének, a fenotípusban nem jelennek meg és így a szelekció nem lehet felelős a kialakulásukkor a genetikai háttér összehangolódásáért!
Válaszok:
A klasszikus intelligens tervezettség, made by god, vagy akárki
B olyan mechanizmusok, amelyek a genetikai állományban nagyobb látens, gyak funkciótlan géncsoportokat hangolnak össze, amelyek jó eséllyel fognak aztán valamilyen szinten működő összetett szerveket alkotni, amelyek aztán finomodhatnak
C olyan mechanizmusok, amelyek a genetikai állományba is mint összetett információs struktúrába képesek kívülről bevinni új összetett rendszer elemeket
Tudom, hogy scifi, de én a C verzió mellett vagyok.:D -
#300
Az a baj, hogy annyira primitív sötét vagy, hogy nem látom értelmét, hogy válaszoljak. Nagyon szívesen válaszolok, de úgysem érted meg! :D A gazellás példádból annyira látszik, hogy olyan szinten nem érted a természetes szelekció és az evolúció lényegét, a genetikai bizonyítékokat úgyse fogadod el, ahogy azt sem, hogy konkrét szervek, vagy testrészek, tollazat kialakulhatott apró lépésenként. A fehérjék kombináció gyakorlatilag végtelen, így minden között van átmenet, és mindig lehet találni olyan környezetet, ahol a még mirigyek amiből aprób tollszerűségek jöttek ki, előnyös volt. Tudod hány ezermilliárd madár, vagy már elkülöníthető faj halt meg/ki, aminek nem megfelelően nőttek ki a tollai?
Gazellás példádra mit mondjak? Nézd meg a Bolygónk a Föld című dokumentumfilm sorozatot, 11 részes, David Attenborough a készítője. Nagyon jól bemutatja a természetben történt versengést, nameg persze rendkívül érdekes dokumentumfilm az állatokról, lélegzetelállító felvételekkel. Ha abból sem érted meg, én nem tudok veled mit csinálni. -
Rotyoka #299 Annyira egyszerűen gondolkozol hogy iszonyat. Az evolúció nem olyan egyszerű mint ahogy azt te elképzeled -
Hugo Chavez #298 Mi van haver feladtad?
Pedig kíváncsi lettem volna mit reagálsz a gepárd-gazella versenyfutáshoz?
-
Hugo Chavez #297 Amíg nem tudunk DNS-t programozni, kiolvasni, tervezni, addig nincs gond. 
-
Hugo Chavez #296 Láttál te már tollazatot, vagy legalább tyúkot, kanárit közelről?
Hány féle toll van egy átlag madáron? Milyen a toll szerkezete? Szerinted hány kémiai folyamatot kell összehangolni ahhoz, hogy a megfelelő helyen a megfelelő toll nőjön ki. Nem beszélve a növesztés koordinálásáról, anyagellátásáról.
Majd jön a madár és karban is tartja a saját tollazatát. Amelyik olyan az nem megy vele vízbe, a másik meg zsírozza, mert van neki egy arra való mirigye. Az meg hogy lett oda? Pattanás vót oszt előnyös vót?
-
#295
Az a gáz a DNS számítógépekkel, hogy ma közeledünk a totális informatikai kontrol felé, de ettől függetlenül, ha valami rendszerellenség vagy, egy emilben elküldött vírussal nem fognak tudni kinyírni. Ha valami módon imlpantokat csinálnak ezekből a DNS xarságokból, akkor viszont ez a világ könnyen eljöhet! -
Hugo Chavez #294 Az viszont tetszik, hogy a DNS-számítógép cikk alatt még egyetlen hozzászólás sincs. Úgy látszik nem csak én nem értem mit akart velünk közölni a szerző.
-
#293
Bizonyos esetekben az volt az előnyös, ha kifejlődött a rezgések érzékelése (fény, hang, vízrezgés, stb.). Bizonyos esetekben viszont az az előnyös, ha a kifejlődött szerv, ha nincs szükség rá eltűnik. Te valami hihetetlen sötét vagy. -
#292
És egysejtűek mindig is túl fogják élni a kihalásokat. Azonban ettől függetlenül az egysejtű nem jut el az űrbe, az ember meg igen, az egysejtű, ha eleve nem terjedt el adott éőhelyre, akkor oda nem jut el, az ember meg bárhova eljuthat a Földön, ma már szinte órák alatt és ott tovább szaporodhat.
Azért van itt fejlődés biológiai/evolúciós szempontból is.
És pont ez az ami hajt az űrbe. Új élettereket találni és ott szaporodi tovább, ha biológia szempontból nézzük ez az ember programja és ha teljesíti sikeres, sőt sikeresebb is lehet, mint az egysejtű. -
#291
És ne felejtsük el, hogy a tollazat után jelent meg például a szőrzet, a dinoszauruszoknál (hüllőknél) ez nem volt még jelen ha jól tudom, jelenlegi tudásunk szerint. Nem minden tollakkal rendelkező faj tudott repülni, és sok helyen a szőrzet kialakulása vált előnyösebbé. -
Hugo Chavez #290 Megnéztem a videóidat.
Nem ájultam el mit mondjak ettől az általános iskolai színvonaltól.
Itt tart az evolúciós elmélet, vagy minket nézel ilyen gyökérnek?
Mint, ahogy Nexus is említette a Darbabykben megvan az a gén, ami a pigmentációért felelős. Az, hogy ez a szakasz dominánssá válik egyáltalán nem evolúció.
Másik dolog: a ragadozók.
Szerintetek az evolúció hajtóerői, pedig ez egy ugyanolyan orbitális marhaság, mint az evó elmélet egyéb érvei.
Szerintetek a gazellák egyre gyorsabban futottak, emiatt a gepárdok egyre gyorsabban futottak, majd a gazellák megpróbáltak még gyorsabban futni, és így tovább a végtelenségig.
Holott a gepárdnak nem kell még annyira sem gyorsan futni, hogy utolérje a közepes képességű gazellát, mert ő a lassú gazellákra vadászik. Betegek, öregek, gyerekek.
A ragadozók szerepe tulajdonképpen a préda állataik génállományának a karbantartása. Kiírtja a gyengébb képességűeket. Ugyanezt teszik a vírusok, gombák, baktériumok. Kitakarítják a selejtet. Ugyanez történik a párválasztáskor. A nőstény egyedbe be van kódolva az ideális felépítésű hím egyed és csak azzal hajlandó kamatyolni, amelyik legjobban illik a sablonba.
Az evolúció egy mese. Érted már?
-
#289
"Igen vannak mutációk, de ezek hatékonyan eliminálva vannak, gyak soha nem jelennek meg a fenotipusban!"
Ez így van, vannak olyan mutációk amik nem fognak megjelenni, nem aktiválódnak, és örökölten vagy újra megjelennek, vagy nem. Sok esetben a szem eltűnése is ezzel magyarázható, ezek olyan mechanizmusok, amik gyorsítani tudják a különböző változásokat.
"Itt jön be az a példa, amit a Chavez mondott, a szervek kialakulásáról. Egy madárnak, ami tollas, meg szárnya van, de nem képes repülni semmi értelme. DE az tudjuk, hogy rengeteg ilyen madár van most is, és volt régebben is. A madárnak alapvető tulajdonságának tekintjük a repképességet, miközben láthatólag nem az. De akkor minek a szárny?"
Pont ezt írtam le, kevésbé részletesen, nem olvastad el?! A tollazat egy nagyon hatékony víz és hőszigetelő, és a nőstények számára vonzóbbá is teszi az állatot (ez ma a madaraknál nagyon szépen látható, a nőstények a minél szinesebb, egészségesebb tollazattal rendelkező hímeket választják ki, akik szebben énekelnek meg táncolnak ,stb.), tehát már megjelenésekor is nagy előnyt jelentett. A mellső végtagokok fokozatosan szárnyá alakulása eleinte a mozgásban segítette (egyensúlyozás, és szinte földön repülés), később képessé vált vitorlázására (pl. fáról lesiklás, közben rovarok, kisebb emlősök elkapása... erre írtam, hogy ma is él nem egy ilyen állat, ami nem képes valójában repülni).
Ha alaposan utánaolvasol ezeknek a dolgoknak, minden szervre meg van az a magyarázat, evolúciós modell, ami alapján kialakulhatott akkora lépésekkel, ami ma már genetikailag bizonyítottan létrejöhet.
"Hol hibádzik a videó ilyen szempontból? Csak ott, hogy a DarBaby-k eleve rendelkeznek az álcázás képességével és természetesen az ezt biztosító genetikai háttérrel. Arról nem szól a fáma, hogy ez honnan jött. Aztán, hogy mikortól változnak meg annyira, hogy már nem alkotnak szaporodóképes populációt külön fajokra válnak."
Nem hibádzik, csak nem érted a lényegét. Mi honnan jött? Fokozatosan alakult ki az egysejtűektől kezdve, már rajtuk is pontosan ugyan ez érvényes. A kambriumi robbanást tekintik fordulópontnak, amikor kialakult az, hogy nem a megújuló erőforrásokat használják fel táplálkozásnak, hanem egymást is. Innentől kezdve indult be a kegyetlen verseny, a szelekció. A darbabyken látható, hogy egy adott faj egy területen hogyan cserélődik ki. De pl. ugyan ez a faj, párszáz km-el arrébb, más környezetben, más ragadózók melett, más fajta változások fognak megjelenni, és így válik idővel külön a faj. A párzás a másik fontos paraméter, az élőlény azt fogja választani, aki úgy megfelelő párnak néz ki. Így szép lassan külön válnak a fajok, néhány évszázad alatt. -
Rotyoka #288 Csak egy példát hoztam ember... Most teljesen mind1 hol él, de egysejtőekből mindig milliárdszor annyi van mint bármi más fejlettebb élőlényből. -
#287
Na bameg, ez a hsz jól tele volt mutációval , helyesírási hibával: ugye milyen zavaró!? :)
Értelmetlen és céltalan. A lényeg viszont, az hogy vannak benne új gondolatok. A mutáció/hiba, az amiről a darwinizmus szól, az új gondolatok meg az új fajok lennének. Ez egy jó kis példa lett, asszem.
-
#286
OK bocs félreolvastam, de ...
De ez egy faszság, már megbocsáss. A légy a levegőben él, az amőba, meg vízben. Az amőba egysejtű, a légy hozzá képest végtelenül bonyolult.
Szal hány amőba él a levegőben? Hány amőba képes megszerezni a táplálékát, hogy közben naponta több kilométernyit repül.
És ugye hány sejtből is áll a légy?
Amúgy meg jófelé jársz, az evolúciót tekintve, a sikeresség nem a túlélőképesség, hanem a szaporódóképesség a lényeg, több utóbb nagyobb rész az erőforrásokból. És nagyobb esély a túlélésre, ha jön a menetrendszerű katasztrófa.
Mégegyszer mondom, a dravini evolúció kép egy bullshit. A lényeg a genetikai összetettség változatosság, az, hogy ezáltal a fenotipus ujabb erőforrásokhoz jut, és az hogy ezt kihasználva jobban szaporodik. A szelekció éppen azt segíti, hogy a káros és általában a kicsi mutációkat kiszűrjük. Az igazi változások mechanizmusa, amikor pár generáció alatt megszületik egy faj, új szervekkel, magasabb genetikai összetettséggel stb-vel viszont a mai napig rejtéj. -
Rotyoka #285 Nem fejletebb, hanem sikeresebb. És miért? Pár ezer milliárdszor annyi van jelen belőle mint pl a legyekből.