46
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#46
Több szempontból is elavultnak tekinthető. Köszönőviszonyban sincs a jelenleg (de akár az elmúlt 10-20 évben) elérhető technikai lehetőségekkel...
Ettől még a mai napig az egyetlen újra felhasználható űrhajótípus, és az emberi űrutazásra alkalmas járművek szűk klubjának egyike. Természetesen tény, hogy az 1970-es évek technológiájára épül, de az eredeti tervek is arról szóltak, hogy az 1990-es évekre technológiai váltás jön (X-30 majd X-33).
Az persze tény, hogy semmilyen szempontból sem ideális a jelenlegi űrprogramokhoz. -
llax #45 Több szempontból is elavultnak tekinthető. Köszönőviszonyban sincs a jelenleg (de akár az elmúlt 10-20 évben) elérhető technikai lehetőségekkel...
Más szempontokból veszélyesnek. Ez sajnos a gyakorlatban is beigazolódott..
Mindezeken túl nagyon drága is, főleg úgy, hogy az ISS építésének befejezése után a sok szempontból egyedülálló képességeit sem lehet kellőképpen kihasználni... -
#44
Pont a lényege a cikknek, ami rámutat, hogy több okbül sem avult el, más okoból vonják ki... -
egynyári üröm #43 csak elavult ez az expert technológia is, sajnálom azért hogy egy kilövést se láttam élőben -
Thrawn #42 A Szojuz orbitális modulja nem tehermodul. Igaz, vannak rekeszek benne ilyen célra is, de alapvetően a legénység tartózkodására szolgál, amíg célt nem érnek, ami az ISS elérése esetén kb. 2 nap. A leszállókabinban megpusztulnának hárman ennyi idő alatt, nem véletlen, hogy annak idején nem vállalták az egyébként rizikózásra hajlamos szovjetek a Hold megkerülését egy ilyen megcsonkított Szojuzzal, am csak a leszálló kabint tartalmazta a műszaki egységen kívül. Persze a Zond amúgy se volt problémamentes, de ez is egy ok volt az emberes küldetés mellőzésére. -
kvp #41 Abban a kidobott urruhaban egy radio ado volt (egy slowscan adoval), amit radioamatorok probaltak kovetni, amig meg nem fagyott az aksi, ugyanis a ruhafutest nem kapcsoltak be, a radio meg nem urbeli hasznalatra volt tervezve. Igy a par het uzemidobol par nap lett.
Az apollok eseten a holdkompbol at kellett rakni a visszahozott kozeteket, a parancsnoki kabinbol meg az ennek megfelelo tomegu szuksegtelen felszerelest a holdkompba. Az apollo 13 eseten ebbol (is) majdnem baj lett, mert kozet nelkul leszallaskor mas volt a tomeguk.
Az iss-rol meg igazabol csak azt erdemes visszahozni, amit nagyon muszaly, mert a sojuzok visszatero resze nagyon pici. A felloveskor megy egy zsilip/teher modul (orbitalis modul), amit altalaban rakternek hasznalnak, de azt eldobjak a visszatereskor. A progress-ek annyiban ternek el, hogy a kabin helyen altalaban legkor nelkuli rakter van tartalyoknak, az orbitalis modul meg altalaban ugyancsak rakter (legkorrel), mivel itt van a zsilip. A szemetet is ide szoktak betomni, mert akkor iranyithatoan lehet megsemmisiteni.
Egyebkent ha az urallomasrol kidobnak valamit, akkor menetirannyal hattal, a Fold fele erdemes lokni, mert akkor biztos nem eri oket utol es hamarabb is semmisul meg...
Az ursiklo csovaja egyebkent inkabb az uzemanyagcellakbol jon, ha a belso ivoviztartaly mar tele van. Elvileg szenyvizet is dobhatnak ki, de arrol nem talaltam leirast. -
T0nk #40 Igen, a vizeletet a mai napig kiengedik az űrsiklóból. Nemrég volt egy ilyen cikk, hogy gyönyörű látványban lehet részünk, csóvát húz az űrsikló, és ahogy megvilágítja a nap, hűűű... A csóva a kieresztett pisi volt. -
#39
Azért álljon meg a menet, az ISS esetén például videókamera állványt és egy ammóniatartályt "dobtak" el, mert az űrsiklóra nem akarták ráaplikálni őket. A tartály 2001-től 2007-ig gyakorlatilag használaton kívül volt, és nem merték megreszkírozni, hogy a visszatéréskor esetleg az elöregedett tartály szétessen, és a raktérben kárt okozzon. Egy év után égtek el a légkörben, ennyi idő kellett, amíg az ISS pályájáról a sűrűbb légrétegekbe értek.
[center]
![]()
Az ammóniatartály "kidobása" Clayton Anderson, a 15.-ös küldetés fedélzeti mérnöke által, 2007 július 23.-án. -
llax #38 Azzal semmiképp...
Szükség esetén akár a Szojuzzal is fel tudják vinni (az orbitális kabinban elhelyezve), de visszahozni már nem tudják, mert nincs mivel. -
#37
Azzal, amivel a személyzetet. Azt nem lehet mondani, hogy nem volt hely, hiszen eleve fent volt. -
#36
De buli!
Szerintem biztos volt benne valaki. Jöhetnek az összeesküdős elméletek.
-
llax #35 Mivel hozták volna le? -
#34
Kidobtak egy teljes űrruhát? Miért nem hozták le? -
kisemlős #33 EZ DURVA!!! -
#32
A széklet az Apollo (és előzményei) esetén zacskóba volt gyűjtve, és a Földre visszahozták. Az űrsikló esetén szintén, csak kiszárítják és összepréselik. A többi szilárd hulladék szintén visszajön a Földre. Abban mondjuk nem vagyok biztos, hogy az Apollo esetén a hulladékot nem rakták át a Holdkompba, de erre utalóan nem rémlik semmi.
A folyadék kiengedése a világűrbe nem akkora probléma, mint írtam, az űrsikló esetén is alkalmazzák, ha a szennyvíztartály megtellik.
Az űrállomások esetén ahogy llax írja időről időre "szemetelnek", de az ilyesmi bevett, normális dolog.
Itt van például egy elhasznált űrruha, amit a Mir személyzete "dobott ki":
![]()
-
llax #31 Űrhajók/űrállomások által használt LEO pályán a "szemetelés" nem túl veszélyes dolog, tartós űrszemetet nem képeznek vele.
Pl. a Szaljutokon is volt szemét kidobó zsilip... -
kisemlős #30 pedig megvoltam győződve, hogy zacskóstól kidobták.. És mi lett a széklet sorsa? Ledarálátk, és úgy ment az űrbe? Az élelmiszer csomagolóanyag? -
llax #29 Azok a jégkristályok nem sokáig maradtak pályán... A korai repülések többsége bőven 300km alatti apszisponttal rendelkezett, így a kristályok is erre a pályára álltak, ott semmi nem hajlandó sokáig pályán maradni... -
#28
Ejjj, többször nem csinálom azt meg, hogy félkómásan állok neki befejezni a cikket. A vizeleteszacskó tartalmát a világűrbe űrítették, nem magát a zacskót dobták a világűrbe. Szó se róla, az apró jégkristályok (amivé alakul a folyadék) sem veszélytelen, de azért nem is ér fel egy működésképtelen műholddal... :) -
kisemlős #27 "A korábbi űrutazásokkor az űrhajósok vizeletét egy zacskóba gyűjtötték, majd a világűrbe dobták"
A műholdgyártók meg az űrszemétre panaszkodnak... -
kisemlős #26 jó czikk! -
#25
Elnézést kérek érte, amennyire tudom, igyekszem mellőzni, szegény Gz8 a megmondhatója, hogy milyen mély gödörből indultam anno az első cikkeknél ilyen téren. Próbálok fejlődő tendenciát mutatni, legyen ez a mentségem. :) -
Retechegér #24 mert többmillió dollárba kerül az űrfestéte :D -
#23
Nagyon kúl a cikk!
Amúgy milyen retró már ez a WC, még a festékkopást sem állították helyre, pedig mibe kerülne az a 3-5 ecsetvonás!?
-
T0nk #22 A sorozat jó, de kérném a magyar nyelv gyilkolását mellőzni.
"első négy repüléseknél" -
llax #21 Az egy külön érdekes téma, gondolom előszeded a témához kapcsolódó korai elképzeléseket, terveket is.
A szkafander kérdése az én szemszögemből: Igazából az űrrepülő kabinja elég masszív szerkezet a korábbi űrhajókhoz képest (konzervdoboz vs. harckocsi), dehermetizálódással járó sérülés/hiba kockázata viszonylag alacsony. Ezek miatt a helyükben (és akkor) én is a vállalható kockázatok közé sorolnám a szkafander mellőzését.
Amúgy várom a sorozatodnak azt a részét (is).
Ha a biztonság témájában is maradsz a szigorú időrendűségnél, akkor itt szerintem hegyekben állnak majd a kommentek, lesznek itt érdekes viták... -
Pares #20 Remek cikk, Cifu! Köszi szépen! :) -
#19
A biztonságtechnikáról még lesz szó a későbbiekben, de előre vetítve a témát azért ne legyünk teljesen igazságtalanok. Egy utasszállító repülőgépen sincs ernyője vagy katapultülése - sem a személyzetnek, sem az utasoknak. Tény, hogy egy űrrepülés egy "picit" komolyabb kategória, de az egész űrrepülőgép program mögött az utasszálító gépek szintjén való üzemeltetés ötlete húzódott meg. A biztonságtechnika plusz költséget, plusz tömeget jelent, és mivel további alkatarészeket is egyben, további potenciális hibaforrásokkal is. Kell húzni egy határt, ahol a biztonságtechnika már "nem éri meg" a befektetést, az erőforrások befektetését. 100%-os biztonság úgy sem létezik, hiú ábránd.
A szkafander kérdése: ott a cikkben is látható kép, ahol még csak zárt sisak sincs a személyzeten, csak egy pilótasapka fejhallgatóval és mikrofonnal. A szovjetek is eljátszották a Voszhodnál, aztán a Szojuz-nál is. Náluk is emberéletek kellettek ahhoz, hogy belássák nem rossz dolog az az túlnyomásos ruha fel- és leszállásnál. Ne feledjük, hogy itt minden drága, és minden tömeget jelent. Könnyű lehetett rámondani, hogy végül is elhagyható. Megspóroltak vele X összeget és Y tömeget, az elöbbiből úgy is kevesebb volt, utóbbinál meg végig problémával küszködtek (ne felejtsük el, hogy az űrsikló SOSE volt képes az eredetileg tervezett 60 000 fontos hasznos teherbírásra!). Ha a költségeket nézzük, akkor ugye 400+ űrrepülésre készültek 1981 és 1992 között. Legyen átlag 7 fős személyzet, mindnek saját szkafander, egy SR-1 szkafander ára hozzávetőleg 250 000 US$. Ez 400 * 7 * 250 000 = 700 000 000 dollár. Ha teszem azt átlagolva egy szkafander 10 alkalommal újra használnak (mert mondjuk a pilóta és a kapitány ugyanazt használja) akkor is legyen alsó hangon 70 millió dollár. Ez pedig csak a ruhák ára, ehhez még jön akkor a nyomáspróbák, a ruhák ellenőrzése és javításának költsége, a ruhával kapcsolatos kiképzések költsége és így tovább. Azért ez nem elhanyagolható tétel.
Szó se róla, valahol faramuci helyzet hogy pont ezen próbáltak spórolni, de azért annyira nem tűnik sátáni ötletnek számomra, hogy így gondolkodtak. De a részletekbe majd belemegyek amikor oda jutok a sorozatban. :) -
r4pt0r #18 Mondjuk a szkafandert én se értem minek kellett kihagyni, feltételezem minimális a költsége egy indításhoz képest mindennel együtt. -
llax #17 A korabeli propagandaszövegekben akkor is a biztonságról írtak...
A Szovjeteknél egyértelmű a "kényszer".
Az egy kicsit húzósabb, amikor a mérnökök is komolyan gondolkodnak a biztonsági-mentő rendszerek totális elhagyásán. Ezt később meg is tették (STS kettőnél több személyes repülései).
A katapultülés elhagyása (technikai oldalról szemlélve) érthető, de a szkafander hiánya az már nem... Itt nem volt kényszer. Hely is lett volna, a tömeg sem okozott volna gondot... -
#16
A Voszhod azért "jobb" példa, mert ott a magyarázat egyszerűen annyi volt, hogy a három (két) fős személyzet egyszerűen nem fér el máshogy a Vosztok átalakított kabinjában. Aztán a Voszhod-1 csaknem katasztrófával végződő útja után még a Voszhod-2 (látszólagos) sikere ellenére is gyorsan vége szakadt a Voszhod szériának. Azt a szovjetek is belátták, hogy ez így nem életképes. -
r4pt0r #15 Azzal nincs bajom ha nincs benne egyik sem, csak az a magyarázat. :D
-
llax #14 Voszhod:
Mentőrakéta: 0
Katapultülés: 0
Szkafander: 0 -
r4pt0r #13 Nah köszi, így már érthető.
Azért csodálom egyes emberek magabiztosságát:
"Egyes mérnökök pedig a mellett lobbiztak, hogy nincs szükség egyikre sem, mivel a Saturn annyira megbízható, hogy nincs egyszerűen rá szükség." -
#12
A teljes történet dióhéjban:
Vala a Mercury program hajnala, a kapszula orrában ott lesz majd egy ember. Csakhogy az ekkor alkalmazott hordozórakéták, így az Atlas is (amit a Mercury esetén használni szándékoztak) meglehetősen sűrűn voltak hajlamosak felrobbanni. Első körben logikus lett volna a Mercury esetén is a katapultülés, de egy robbanásnál (az Atlas folyékony oxigén és kerozin keverékét égette el) a katapultáló űrhajós egyszerűen megsűlne a robbanás hőjétől.
A Gemini esetén Titan II. hordozórakétákat használtak, ezek un. hipergolikus űzemanyaggal működtek, amelyek összekeveredve öngyulladásra hajlamosak. Egy katasztrófánál sokkal kisebb a létrejövő tűzgolyó általi hősugárzás, ezért ez nem olyan reális a "kétszersült űrhajós" veszélye. Plusz a Mercury esetén rengeteg munkát adtak a mentőrakéta-tornyok, ezt említettem lent, és jelentős tömeg pluszt is adtak a rendszerhez, a két katapultülés könnyebb volt, mint a torony.
Mikot jött az Apollo-Saturn V., és annak első fokozatában megint a kerozin üzemanyag, a mérnökök nekiálltak pro és kontra egymást meggyőzni, hogy mi az ideális megoldás. A katapultülés ellen szólt, hogy végig kell cipelni az egész úton a Holdig és vissza. A mentőtorony az világűrbe éréskor leoldódik, tehát a Föld-Hold majd a Hold-Föld úton már semmi plusz tömeget nem jelent. Az is gond, hogy csak egy nagyon rövid ideig (a repülés legelső és legvégső fázisában) áll fent a használhatósága. A mentő-torony legfőbb problémája az, hogy túl sok munkaórát igényel az előkészítése, karbantartása.
Egyes mérnökök pedig a mellett lobbiztak, hogy nincs szükség egyikre sem, mivel a Saturn annyira megbízható, hogy nincs egyszerűen rá szükség.
Végül kompromisszumként a mentőtorony mellett döntöttek. -
llax #11 Volt ott komoly tömeg probléma is... Főleg a "teljes értékű" műszaki egység miatt. Maga a kabin gyakorlatilag egy "tuningolt" Mercury volt (mint ahogy Vosztokból lett Voszhod). Ugyanakkor rakéták terén még nem állt túl jól a NASA (elviekben mégis: a Saturn család elemeinek és egészének tesztelése ekkor már javában ment)... -
r4pt0r #10 Igen utána már én is megtaláltam, csak nem értettem hogy jött a 2 rakétás megoldás közé, egy üléses. De már ezt is megválaszoltad. :D -
#9
Ezt is javítottam, a végén kissé összecsaptam, és benne maradt egy-két dolog, amit utólag másként fogalmaztam volna meg.
@ r4pt0r: A Gemini űrkapszulákban katapultülésre tértek át, mert a mentőrakéta-torony átvizsgálása túl hosszadalmas volt indítás előtt. Aztán az Apollo-nál megint visszatértek a mentőrakéta-toronyhoz, mivel a katapultülés inkább csak fércmegoldásnak tekinthető ilyen helyzetben. -
#8
Javítottam, köszi. -
r4pt0r #7 Azt nem írtad mi volt a hiba. :D Akkor bocs.
