161
-
teddybear #161 Biztosítást mindenre lehetett kötni, azonban a nagyobb rizikójú dolgokat természetesen nehéz volt biztosítani. A biztosítók már akkor sem voltak jótékonysági szervezetek, hanem kőkemény kapitalisták. A veszteségeket minden eszközzel kerülték. -
WoodrowWilson #160 Ezért mondom, hogy elbeszéltek egymás mellett. -
#159
És az akkori baleseti rátát figyelembevéve egy léghajó elveszetése megfektette az embert. Ahhoz képest -1 gép elvesztése gazaságilag simáb türhetőbb volt.
Egyéblént mondjuk a 30-as években voltak kártérítések repülőgépbalesetbem elhunytaknak, vagy akkor ezt a kor sajátosságának tartották? -
#158
Sehol nem állítottam, hogy nincs rövidebb.. -
teddybear #157 Illetve egy nagy léghajó ára olyan 200000 birodalmi márka körül járt. Egy négymotoros utasszállító meg olyan 20-30 ezer körül mozgott. Bár az első három-négyszer több utast szállított, de a második kétszer-háromszor fordult ugyanannyi idő alatt. Hamarabb behozta az árát a tulajnak.
Azonkívül a repülőgép sokkal üzembiztosabbnak bizonyult a végén. És az utasok nem azért ülnek a repülőgépre, hogy az lezuhanjon velük. -
teddybear #156 Szintén pontosan így van. -
teddybear #155 Pontosan. -
teddybear #154 Részemről befejeztem. Nem érdekel a téma, meg az, hogy egy leírt szöveg értemét nem vagy képes felfogni. Pláne nem érdekel, hogy miért akarod mindenáron megmagyarázni a hibáidat azzal, hogy az én szövegembe belemagyarázol mindenfélét.
Nem tudom, hogy milyen útvonalat repült a gép, csak annyit tudok, hogy 3500 kilométer hosszúnak mondták. Pont.
A New-York-London távolságát egyetlen szóval sem vontam kétségbe.
Azt mondtam, hogy ez a távolság viszont nem egyezik meg az Európa és Amerika között mérhető legrövidebb távolsággal!
-
WoodrowWilson #153 Elbeszéltek egymás mellett. Teddybear nem a NY-London távolságot vonta kétségbe, hanem azt mondta, hogy van annál rövidebb, te meg folyamatosan a NY-Londont bizonygatod. -
SchumiBacsi #152 Ezt mondom.
Nem a nagy hal ette meg a kis halat, hanem a gyors hal a lassúbbat :D -
#151
Ismered a viccet a medvéről meg a vadászról? Vadász vadász, te sz*** jársz ifr...
Én a NY - London távot írtam. Pont. Konkrét volt. Pont. A távolság stimmel. Pont. Te ezt vontad kétségbe. Cáfoltam. Meg is teszem lentebb ismét. Mi a pékért kötekedsz...? Igen, van más transzatlanti járat, de én a tipikusat írtam.
Nagyon jól tudom, hogy pl. John Alcock és társa rövidebb távon ment, mert a legkeletibb pontról szállt fel gyakorlatilag. De ez ki a túrót érdekel, ha a transzatlanti forgalom döntő része NY, Washinton és környéke, + Miamo és Atlanta tájára megy?
Egyébként meg.
http://www.angelfire.com/md2/timewarp/cursortrail.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Non-stop_flight
http://www.distancefromto.net/distance-from/London/to/New+York
http://www.timeanddate.com/worldclock/distanceresult.html?p1=136&p2=179
Biztos ezek a távolságok is véletlenül stimmelnek. Mennyi linket rakjak be?
A GE pontosan mér, az elv helyes. Mutass egy forrást vagy számítást, ami szerint tévedek én vagy a linkjeim, vagy a GE vagy a GM útvonalkeresője. Kicsit sok emberrel szállsz vitába és kicsit nagy arccal...
Különben ahogy látom, te sohasem akarod beismerni, hogy tévedtél. Inkább nekirohansz még egyszer a falnak.
Szerintem meg ismerd el, hogy tévedsz és hagyd abba a trollkodást. Igen, bárdolatlan a stílusom, de akkor is nekem igazam van basszad már meg. Hány forrást, adjak még neked? Az egész világ, a Google programozói és térképészei, mindenki rosszul számol távolságot csak te nem ugye...
Nem értelek. Eddig tök értelmes voltál... -
teddybear #150 "Azt hiszed, hogy mérnök létemre ilyen amatőr hiábt csinálok?"
Igen. Először is, Amerika nem csak New-Yorkból áll. Mint ahogy Európa sem csak Londonból. Már itt hibáztál. Én sohasem mondtam, hogy a gép arra repült. A cég oldalán is csak Európát és Amerikát említik, nem pedig név szerint Londont, és New-Yorkot.
Másodsorban, Európa és Amerika partvonala például a második képen is jól láthatóan közelebb esek egymáshoz, mint a London-New-York távolság.
Különben ahogy látom, te sohasem akarod beismerni, hogy tévedtél. Inkább nekirohansz még egyszer a falnak. -
#149
Útvonaltervező.
![]()
Ez a hibás, a sárga útvonalat mutatja. Csak, hogy lásd a legrövidebb útvonalat méri a GE, hiszen gömbben gondolkozik, ahogy én is, te is.
![]()
És végül a legrövidebb.
5592 kilometers = 3 474.70771 miles
![]()
Akkor most ki esett pofára...?
Azt csináltam, amit te íesz Mi a pékért akadékoskodsz mikor a jelek szerint ki sem próbáltad egyetlen módszerrel sem? Azt hiszed, hogy mérnök létemre ilyen amatőr hiábt csinálok? Most csak a te kedvedért képen is megmutatattam. Hármoszor a gyengébbek kedvéért...
Komlyan mondom, hogy nem értelek. Általában értelmesen szólsz hozzá, de ez esetben iszonyatosan nagy bakot lőttél... -
teddybear #148 He-he. Aztán van pofára esés, mert mégis akad más.
Az a baj, hogy kétdimenzióban gondolkodsz, nem pedig a térben, akár a legtöbb ember. A legjobb lenne, ha vennél egy nagyobb földgömböt, és egy darab fonállal el kezdenél méregetni. Hamar rájönnél, hogy a síktérkép szerinti egyenes út, egyáltalán nem a legrövidebb.
Egyrészt minden térkép torzít, másrészt a programozók többsége tök hülye a térgeometriához, és a hosszútávú navigációhoz. Akárcsak a legtöbb mérnök. Sajnos.
A Földön két pont között a legrövidebb út egy olyan gömbmetszet külső kerületére esik, amely áthalad mindkét ponton, és a középpontja megegyezik a föld középpontjával.
Ez a nagytávolságú navigáció első alaptörvénye. -
#147
Nincs rövidebb út a légvonalnál. A Google E. távolságmérése ilyen...
A Titanicot ismerem... -
teddybear #146 Nem. Ha északon repülsz, van rövidebb út is. Egyrészt, nem kell Londonból indulni, Lehet Norvégiából is, vagy éppen Írországból, az is Európa, másrészt van közelebb is város, mint New-York.
Ha már a Titanicot emlegetted, például pont azért süllyedt el, mert a legrövidebb úton próbáltak vele eljutni Amerikába. Ezért kitértek az egyenes útvonalból északnak, hogy rövidítsenek. A nagytávolságú navigáció már csak ilyen fura dolog. -
#145
3500? A London NY táv 5500 km, és ez a legrövidebb ilyenjárat. Met jellemzően van német, francia és olasz városokból is... -
teddybear #144 Az összes léghajó az akkori a legmodernebb technikai szinten épült meg, akár a korabeli repülőgépek. Szabad volt a verseny közöttük, a léghajó elbukott.
De mindig akad egy-két fanatikus, aki szembe megy a valósággal. Meghát vannak, akik a méltóságteljesen mozgó (rohadt lassú) léghajót bámulva elbambul.
Egy észak-atlanti repülőút úgy 3500 kilométer. A leggyorsabb léghajó ezt olyan 90km/ó sebességgel repülte le. A DA42-nek erre 12.5 órája ment rá. Egy modern utasszállító ezt olyan 6-7 óra alatt tudja le.
-
teddybear #143 Hasonló terhetőség, hasonló fogyasztás. Mindkettő a legmodernebb a saját kategóriájában.
A DA42 rendelhető 150 kW-os motorokkal is, de nem ugyanazzal, mint a Zeppelin NT. A DA42 ugyanis dízelmotort, a Zeppelin repülőbenzinest használ.
De ha nem látod az eltérést, akkor tényleg hiába beszélek. -
SchumiBacsi #142 A léghajó vs repülőgépről annyit, hogy ez a társadalmi/politikai hozzáállás eredménye is lehet hogy a repülő "nyert". Biztosan a régi világban is szerették ha valami pár nap alatt célba ér, pláne a mai világban a mai emberkék többek között jómagam is azt szeretik hogy ha valamire fened a fogad és megszületik a döntés hogy megveszed, akkor akár másnap át is veheted a csomagodat.
Régen bármit is szállítottak, nyerőbb volt ha hamarább célba ért, emiatt hosszútávon a repülő nyert.
A léghajóval NEM működik bár működhetne simán az ami ma: megrendeléstől akár egy nap alatt kiszállítanak valamit több száz kilométerre is. A léghajóhoz ugyanis kellene egy "kritikus" tömeg, hogy megérje szállítani. Például Budapest - Nyíregyháza depó útvonalon. Egy menetben elvisz 100tonna árut mondtam egy számot, tehát a rendeléseknek mindenképpen halmozódnia kellene napokig vagy inkább hetekig. Ma az történik ha van annyi rendelés valamiből, ami belefér egy tranzitba/kamionba, már szállingózik is Pestről vidékre. Több száz jármű is kifuthat a fő elosztóból egyetlen depóhoz, mire egy léghajónyi rakomány összegyűlne szállításra. A "bajt" tetézte anno a technológia betegségei, tűzesetek, szél általi fizikai igénybevétel, de nyugodt vagyok afelől, ha nincs repülőgép, akkor kényszer nagyúr alapon, megcsinálták volna úgy a léghajót 100év alatt hogy megbízhatóbb legyen.
Aztán Magyarországon hogy jönne az ki, hogy a drága üzemanyagból fele annyi fogyna, ha költséghatékonyabb megoldással vinnék a dolgokat. Vasút és léghajó a kiforrottabb fajtából. Sokkal nyerőbb az államnak ha azt a 100tonna árut amit egy léghajó simán visz, azt tucatnyi kamionnal, meg több száz tranzittal oldanak meg balesetveszélyes közúton, mert ha véletlen baleset van az is csak pénzt termel az államnak... Jó lezuhanhat a léghajó is, de ha olyan szinten művelnék 100éve mint a repülőt ugyanott lenne megbízhatóságban.
SZVSZ a léghajó akkori technikákkal problémásabb volt mint egy repülő, akármilyen műveletnél szükség volt a gyors reagálásra adott esetben, ezért felhagytak vele. Ma megtudnák fainul csinálni, de minek mikor van repülőgép. Nagy tömegekben olcsón lehetne sztem szállítani vele. -
Alfa Of NS #141 Ezek az adatok kicsit megtévesztőek. A DA42 fogyasztása 60-75%-on érvényes, míg a Z NT-nél három hajtóműnél, holott egy hajtómű üzemel cirkáláskor. A DA42 rendelhető ugyanazzal a hajtóművel, mint a Z NT, korántsem olyan nagy a különbség.
Amúgy léhajóknál a méret a lényeg, nem a Zeppelin NT-t kell nézni. -
#140
Kérlek homályosíts fel, hogy a 3. világ országainak miből telne ilyenre és mire kellene léghajó... -
teddybear #139 Csak a fejlett nyugati világnak van felesleges pénze egy ilyen játékszerre. Egy fejlődő országban olyan megoldás kell, ami azonnal, és főleg olcsón működik. -
#138
Mikor szakadsz végre el a fejlett nyugati világban történő felhasználástól? Rajtad kívül szerintem senki nem beszélt még arról, hogy VÁROSBAN mi haszna lenne... Ez szalmabáb-érvelés így. -
teddybear #137 Jó.
1. szereplő
DA42 Twin Star.
Két dízelmotoros, 4 személyes(1 pilóta+3 utas) üzleti repülőgép.
Motorteljesítmény 2x101 kW,
fogyasztás 5.74 gallon/ óra. (21,73 liter)
Hatótáv kb. 1700 km. Póttartállyal, egy személlyel 3500 km.
Max. sebesség: 356 km/ó
utazósebesség: 280-300 km/ó
Felhasználása: személyszállítás, túra és üzleti utak.
2. szereplő
Zeppelin NT
három motoros, irányítható, félmerev szerkezetű léghajó, a térfogata 8225 m³
4 db épült, egy szélroham miatt leszakadt a kikötőoszlopról és megsemmisült, egyet gazdasági csőd miatt szétszereltek.
Hatósugár 900 km.
motor telj. 3x150 kW
kapacitás 2+12 fő (+ legalább három fő kell a kikötéshez)
Max. sebesség 125 km/ó
Utazósebesség 60-70 km/ó
Fogyasztás: ~50-60 liter/ó
Max. a repülés időtartama: Körülbelül 24 óra, de menetben mindössze 6 óra.
Felhasználása: Mozgó reklámtábla, városnéző repülések -
Alfa Of NS #136 Hiába 50-60 éves a gép, ha egyszer egy 80 éves gép teljesítményével vetem össze.
Nem, nem gondolom, hogy a repülőgép maxon nyomja utazósebességen, de abból indultam ki, hogy a leghatékonyabb esetben se fog fele vagy harmad "gázzal" menni. De ha másképp tudod szívesen fogadom az érveket. -
Alfa Of NS #135 Most a végzettségeddel mit csináljak? Érveket várok, de te 80 évvel ezelőtti érveket hozol. Jelentősen megváltozott ahhoz képest a helyzet.
Ha a te adataid a pontosak az An-22-ről, akkor még rosszabbul szerepel az összehasonlításban, mit én gondoltam. Nagyobb sebességgel és terhelhetőséggel számoltam.
"Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget..."
Arról van szó, hogy a léghajó gazdaságosabb-e a repülőnél. Szerintem igen és érveket is hoztam. Elméletben azért, mert a repülőgépnek arra is energiát kell fordítania, hogy a levegőben maradjon. A gyakorlatban a B52 bombázó két és félszer annyi üzemanyagot használ el ugyanakkora távon, mint az Akron. -
teddybear #134 Na jó, de piszok ritka. Természetfilmnél meg inkább hőlégballont, vagy helikoptert használnak. A hőlégballon csendesebb, a helikopter meg mozgékonyabb.
Sportközvetítésnél is inkább helikoptert használnak. Sokkal hamarabb ott van az eseményeknél.
Léghajót inkább mozgó kijelzőnek, vagy hirdetőtáblának szoktak használni. Vagy felvágásból, érdekességnek.
-
#133
Nagyon speciális esetekben van. Pl. természetfilm készítéséhez jó, mert csendes és nem félnek tőle annyira az állatok.
Sportközvetítéseknél szoktak ilyenekről filmezni. Ezeknél úgymond a hozzáadott érték a nagy, szó sincs szállításról időre. Áttételesen kell valami, amit tud a lgéhajó, de semmi köze szállításhoz. Szimplán platformok. -
teddybear #132 Ja és a példákat te hoztad fel. A versenyló-igásökör hasonlattal azt próbáltam elmondani, hogy a két példád nem éppen összehasonlítható. Egy hadiléghajót és egy korszerűtlen teherszállítógépet nem érdemes összehasonlítani.
Mondhattam volna a tojás-alma hasonlatot is. -
teddybear #131 Nincs olyan eset, ahol ne lenne olyan megoldás, ami kikövetelné a léghajó alkalmazását. A léghajó egyszerűen túlhaladott technika, akár a gőzhajó vagy a telex. Van jobb, olcsóbb, és gyorsabb. -
#130
"Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget..."
Nem, valójában az a gond, hogy szerinted a telivér versenyló minden téren jobb, mint az igás ökör, és hogy szerinted az igás ökörnek ezért nincs is létjogosultsága.
Igen, vannak problémák a léghajókkal, ezzel senki nem vitatkozik. De vannak esetek, ahol esetleg lenne haszna a léghajóknak is. Ha létezne biztonságos léghajózás a repülők mellett, senkinek sem lenne rosszabb. -
#129
Facepalmos az, hogy egy cirka 50-60 (!) éves gép teljesítményét írod le, az meg még nagyobb, hogy szerinted az utazósebességen max. teljesítményen mennek... -
teddybear #128 Akkor elmondom neked, hogy a Kossuthban érettségiztem, Csepelen. Az eredeti szakmám repülőgép-műszerész. Neked mi a szakmád?
Szóval alaposan beégtél...
A példádhoz meg add hozzá, hogy az Akron hadiléghajó volt, sohasem használták üzletszerű szállításokra, és az utazósebessége olyan 90 kilométer/óra körüli volt, a csúcssebessége 140 kilométer.
Az AN-22 terhelhetősége max. 60 tonna, utazósebessége 580 km/ó, Csúcssebessége 650 km/ó motorteljesítménye 4×11 190 kW (össz. 44 760 kW).
Egyszóval, egy interkontinentális utat az AN-22 kevesebb, mint hetedannyi idő alatt letud, mint az Akron, elég hozzá 6 fő személyzet(de már kettő is elvezeti, ha kell), míg az Akronnak ehhez 75 fős legénység kellett.
Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget... -
Alfa Of NS #127 Az a baj, hogy fogalmad sincs a léghajókról és tele van a fejed téves elképzelésekkel. Ilyen volt az hogy merev vázasak vagy hogy a gondola a ballonhoz van rögzítve. Ugyanezért veszel alapul egy kis méretű léghajót, holott a méret növekedésével a használt gáz térfogata, és vele együtt a léghajó terhelhetősége köbösen növekszik, miközben a légellenállásnál számító felülete, és ezzel együtt az igényelt motor teljesítménye négyzetesen növekszik csak. Nagy léghajóknál ez brutális eltérést okoz. Legyen itt konkrét példa is:
USS Akron léghajó - 81 tonna hasznos teher - 8 x 420 kW = 3.360 kW motor
Antonov An-22 repülőgép - 80 tonna teher - 4 x 11.030 kW = 44.120 kW motor
Ráadásul a léghajó alacsony sebességnél (70km/h) a motorteljesítmény mondjuk a harmadát, esetleg felét használja terheléstől függetlenül. Ezzel szemben ha az An-22-est megterheled, hát ennél jobban fogja használni a motorjait. -
teddybear #126 "Az hogy kis területen lenne piaca az nem számít"
Dehogynem. Ha nincs elég megrendelés, nincs üzlet.
A hozzászólásod többi része meg az üzleti és műszaki hozzá nem értés példája lehetne. -
Alfa Of NS #125 Az hogy kis területen lenne piaca az nem számít, elég speciális ahhoz, hogy csak adott területeken legyen előnye. Viszont új piacok nyílhatnának vele, hiszen a léghajó lényege a többi szállítóeszköztől jelentősen eltérő jellemzői. Akárhol helyben fel/leszáll, óriás kapacitású, alacsony fogyasztású. Ezt sehogy nem lehet kompenzálni. Olyan dolog ez, hogy amíg nem csinálja meg valaki addig nem látja a piac, hogy használható. De amint megcsinálnák, helyet csinálna magának. -
teddybear #124 De jó, hogy úgy érvelsz, hogy utána se nézel a valóságnak!
Az a léghajó, amelyik az egyik James Bond filmben szerepelt(Roger Moore főszereplésében verődött neki a Golden Gate hídnak), két 125 le teljesítményű motorral van felszerelve, és hat ülőhelyes. Ekkora motorteljesítmény a szokásos a hasonló kategóriájú kisgépeknél is. -
Alfa Of NS #123 "A léghajós szállítás még a rajongók szerint is legalább 100, de reálisan megegyezik a repülőgépessel."
Ez szinte kizárt. A léghajókban a repülőgépekhez képest alig van motor. Nagyságrendi eltérés van a teljesítmények között. Például lehet hogy ha akarna se tudna annyi üzemanyagot fogyasztani. -
teddybear #122 ""Amit a legevőben visznek tényleg azért viszik, mert sürgőés és / vagy nagy értékű. "
Ez részben igaz, de vannak a szállításnak is olyan helyei, amikor se víz, se infrastruktúra nincs ott ahová szállítani kéne és ha kicsit is nagyobb ez a tömeg, akkor már nem jöhet szóba semmi. Lenne piaci rés a léghajónak, de tény, hogy az alapokról kéne fejleszteni drágán, nem nagy a piac és emiatt egyáltalán nem vonzó üzletileg."
Ez a szállítmányozási üzlet legkisebb területe. Ráadásul a legtöbbször kiderül, hogy a hagyományos repülőgépek pont el tudják végezni az ilyesmit, vagy elég a földi szállítóeszköz is. Szibériában és Alaszkában például télen szállítanak mindenféle súlyos rakományt, teherautóval(kamionnal) a befagyott folyók jegén.
