91
  • Tetsuo
    #11
    Akkor jo lenne pontositani a definiciokat, mert ugyanis attol fugg, mit hivunk eletnek es mit gepnek.
    Meg ezekre sincs pontos definicionk, ugyhogy nem jo a kerdes.
  • paraszgyerek
    #10
    Oké oké, utánanéztem. Hans Moravec agyprotézis kísérletéről van szó, amit pölö az alábbi szakdoga is meghivatkozik:
    http://www.sztaki.hu/~csaji/CsBCs_MI.pdf

    De a lényegen nem sokat változtat.
  • haxoror
    #9
    Az nem példa volt hanem egy filozófiai kérdés...
  • Tetsuo
    #8
    Ertelmetlen a peldad. Nincs olyan, hogy mesterseges neuron fizikai valojaban es nincs olyan technologia, amivel kicserelhetjuk..
    A mesterseges intelligenciat ill. idegrendszert sem nyomtatott aramkorokkel vagy chipekkel kell elkepzelni, hanem egyfajta biomasszakent, elo szovetekkent, amit tapanyaggal kell ellatni. Szerintem.
    Mert elektronikaval nagysagrendekkel sem lehet megkozeliteni azt a hatekonysagot, amit egy elo szovet produkal mondjuk idegrendszerkent.
    Maganak a femes elektronikanak is vannak meg jovobe mutato lehetosegei, de korantsem olyanok, mint a bio-computinggel. ;)
  • paraszgyerek
    #7
    Egyik kedvenc példám az "agyszimulátor" kísérlet - ha minden nap egy agysejtemet kicserélik mesterséges neuronra, akkor vajon mikor van az a pillanat amikor még ember vagyok és mikortól számítok gépnek?

    Szerintem funkciónként ugyan ki lehet elemzni egy agyat, intelligens döntéseket ki lehet csikarni egy megfelelően összetett rendszerből, azonban a lélek titka egész máshol van.
  • Tetsuo
    #6
    Az USA (Nagy-Brtnniaval es Izraellel tamogatva) hadiipara a legnagyobb think-tank jelenleg a vilagon. Ne csodalkozz, hogy lenyomjak a japanokat meg europat..
  • Tetsuo
    #5
    A japanok megis tarsadalmilag teljesen elfogadottan kinoznak orakig v napokig delfineket, amik ugye az egyik leginkabb szenvedo allatok.
  • kvp
    #4
    Mindig arrol irnak, hogy milyen fejlett a robotika japanban. Ehhez kepest legutobb amerikabol hoztak izraeli tervezesu felderito robotokat a reaktorok felterkepezesehez. Meg anno a szovjeteknek is tobb bevetheto felszerelesuk volt mint japannak... (mondjuk az sem birta a sugarzast, de a japanok meg csak meg sem probaltak sajat technologiat hasznalni)

    Az emberszeru robotokrol meg csak annyit, hogy az egyetlen jelenleg is megvasarolhato humanoid robot az aldebaran robotics termeke, ami egy europai ceg. A japanok keszitenek egy par szep es jonak tuno prototipust, de amikor gond van, akkor egy sincs eppen keznel. (pl. az eromuvi munkakhoz a kawada-k jok lennenek, de csak 3-4 demo peldany letezik amit neha a sajtonak mutogatnak)

    Az amerikaiak cuccai ha nem is tul latvanyosak, de legalabb hasznalhatoak es jok arra amire kitalaltak oket. (legyen ez porszivozas, bombakereses vagy egy balesetes reaktor filmezese belulrol) Mondjuk intelligencia ezekben nem nagyon van, viszont kepesek az emberek helyett elvegezni a veszelyes feladatokat es ez sezrintem fontosabb.
  • sly007
    #3
    Szerintem egy rendszer magától "életre" kell, ha elég komplex és tud reagálni a ráható környezeti tényezőkre. Gondolom kell hosszútávú memória is amit tud analizálni. Hogy milyen algoritmussal az mondhatjuk úgy hogy "kultúra" függő. :)
  • NEXUS6
    #2
    "A legizgalmasabb kérdés az emberi intelligencia lemodellezése kapcsán az, hogy az emberiség egyáltalán meg tudja-e emészteni azt a dolgot, hogy matematikai értelemben nem több kiszámíthatóan dolgozó automaták halmazánál. Ahhoz, hogy az emberi intelligenciát - az összes szociális vonatkozásával együtt - egy technikai rendszerbe ültethessük át, először létre kell hozni egy megfelelő matematikai képletet. Utóbbit viszont még senki sem dolgozta ki és kétli, hogy egyáltalán létezik-e egy ilyen képlet. Emellett a legnagyobb gondot a különböző kultúrák eltérő robotkutatásai jelentik."

    Na ez egyből több kérdés, ráadásul úgy tűnik, ha a kérdező ilyen formában teszi fől, akkor maga sem fogalmazott még meg saját álláspontot ezekkel kapcsolatban.
    Szerintem viszont nem automaták összessége a társadalom, és nem véletlenül nem került még kidolgozásra egy képlet, algoritmus, modell, ami ezt leírja.

    Másrészt japánban a tárgyaknak is lelke van, mert nekik olyan a vallásuk. Ergo náluk a robot is szomorú, meg örül nem csak modellezi, legfeljebb nem tudja olyan jól kifejezni.
  • haxoror
    #1
    A japánok nem normálisak, nincs ebben semmi új