19
-
menpe #1 Trollscience. Use magnets for moar energy. -
sanyicks #2 hát csak egy ezerszeres osztót kéne létrehozni a jelenlegi szükséges besugárzáshoz, és működhet is :)) -
#3
10 Megawatt/négyzetcentiméter? Te magasságos! -
thsanyi5 #4 Akkor ez most előrelépést jelent vagy csak felfedeztek valamit amiből a közeli tieznhúsz évben nem képesek gyakorlati megvalósítást készíteni? Nem igazán értem. Ha már fény fókuszálásnál járnak akkor miért nem használják azt a stirling motoros megoldást. Azt hiszem így írják. Annál egy nagy parabola szerűség fókuszálja a fényt egy pontba ahol ez a motor/generátor hőből állít elő áramot. Amit eddig olvastam róla az alapján jóval felülmúlja a napelemeket. Jobb a teljesítménye és nem igényel speciális anyagokat.
Az egyik videoban a fény fókuszálásával keltett hőt egy gőzgép üzemeltetésére használták és azzal termeltek áramot. Ilyen megoldás szintén nem igényel semmi ritka, drága anyagot. -
teddybear #5 A második eset. És még mindig ott van megkerülhetetlenül az, hogy mind időben, mind pedig energiasűrűségben korlátozott a napenergia hozzáférhetősége.
Persze, ha olcsón, és jó hatásfokkal tudnánk energiafejlesztő napelemeket gyártani, akkor érdemes lenne a háztetőre tenni cserép helyett. De a mostani megoldások túl drágák. -
Piel #6 Azt nehéz megítélni, hogy mi a drága és mi nem. Ausztriában jártam nemrég és arra felé a házak tetején nagy felületű napelemeket láttam. Nem egyet, hanem sokfelé, sok házon. Az, hogy a mi fizetésünkből mit nem tudunk megvenni az persze más kérdés. A rabszolgaság ott kezdődik, hogy tudatosan eladósították nálunk az embereket, és amit félre tudnának tenni azt kifizetik az energiahordozókra, így villanyáramra is. Ha pedig nincs megtakarítása akkor nem tudja megvenni a napelemeket. Viszont ha ki bírnánk szorítani a napelemek árát, akkor egyre több lehetne a megtakarítása az embereknek.
Én inkább azt mondanám, hogy árához képest kevés teljesítményt nyújtanak a napelemek. Valószínűleg erre gondolhattál te is.
-
lapaleves #7 mindmegmenekülünk.
btw: még a gagyi kínai napelemek is megcsinálnak 15%-ot, szóval a 10%... -
lapaleves #8 egyébként ugyanezt láttam Németország aljában is, viszont napkollektort alig.
szerintem ez így kontraproduktív, ha az ember telerakja a tetőt nincs hely kollektornak. pedig legalább fele-fele kéne legyen, hiszen annak brutális (80%) hatásfoka van. nem hiszem, hogy nem fűtenek. ez tervezési szempontból is fontos, a napkollektort is eleve úgy érdemes tetőre szerelni, hogy mellette elférjen még a napelem.
nem beszélve arról, hogy ez a visszatáplálós dolog nem fokozható a végtelenségig. annyiból jó, hogy a piac idővel csökkenti az árakat. az más kérdés, hogy brutális szabvány panelméretek (230-250wp) vannak terjedőben, ami kis rendszerekhez nem annyira jó. -
archelf #9 "...lehetővé téve a mágneses, félvezetők nélküli napelemeket" - "A felfedezés egy félvezető anyag, és a töltés szétválasztáshoz szükséges elnyelődés nélküli napelemet eredményezhet."
Mi a f@sz? Legalább egyszer át lehetne olvasni publikálás előtt.
AE -
nextman #10 "...lehetővé téve a mágneses, félvezetők nélküli napelemeket" -
"A felfedezés egy (félvezető anyag)- , és a (töltés szétválasztáshoz szükséges elnyelődés) - nélküli napelemet eredményezhet."
Bezárójelezve érthetőbb? -
kvp #11 Kitaltak, hogy a fotonok is elektromagneses hullambol 'vannak'. Ez a kutatas a fenyt probalja egyfajta transzformatorral befogni. Az elnyelodest hasznalo antennas kutatasok azert jobb hatasfokkal rendelkeznek. (elvileg a fenyt is meg lehet foni a hagyomanyos radioantennakhoz hasonlo vevokkel, csak az antenna elemeinek a merete szamit, ami jelen esetben nanotechnologiat jelent)
Egyebkent a napkollektor es a napelem hasznalhato egyutt is. Tehat a napelem ala rakott kollektor idealis esetben a felmelegedett napelemtol at tudja venni a folosleges hot. Erre a legjobb egy kombinalt egyseg.
Tisztan napkollektorral egyebkent egy stirling generatorral lehet aramot eloallitani. A viz keringteteset gravitacios uton kell megoldani, a csovezes megfelelo elhelyezesevel. A generator pedig ebbol az eloallitott melegvizbol nyeri ki a hoenergiat. A rendszerhez kell egy huto kor is, hasonlo megoldassal, csak napfenytol vedett helyre helyezett holeado feluletekkel. (ha sok a folos viz a kornyeken, akkor hasznalhato parolgas alapu hutotorony is) Igy a ket pont kozti hokulonbseggel hajthato a stirling generator. A fenti rendszerbol letezik viz nelkuli, tisztan leghuteses valtozat is, de hasznalhato geotermikus energiaval vagy sima hoszivattyus rendszerkent is. -
MacropusRufus #12 " jelenleg a fénynek 10.000.000 W/cm2 intenzitássa"
ezért ez nagyon komoly energia!
Ha jól tudom akkor merőleges beesés esetén és a Nap-ból 1kW/nm sík felületen
Ez változhat, Európában ez 2.2-4.8kWh/nm változik.
Ennek a technológiának meg 10MW/ncm!!!... nem nm!
A kérdés részemről: milyen technológia az ami a 2.2-4.8kWh/nm-ból 10MWh/ncm csinál???
Ui. ide több energia kellene mint ami a Napból jönn.
De hát én lajikus vagyok... biztos ebből sem lesz semmi egyébként :)
"előállítási költségei azonban jóval alacsonyabbak."
ezt a szar dumát! Normál napelem már van! Ez meg még csak tervben sincs, csak egy laborban egy asztalon 1 mikorszekundumig működöt.
Biztos, hogy nem lesz olcsóbb hiszen a techonlógia még sehol nincs. Mire lesz addígra a napelemek már fényévekkel elölrébb lesznek. Olvastam valami jenki okosságról - DARPA megrendelésre készűlt: valami nanotechnológiás okosság, és a napelemre fújva megszűnik a visszaverődés. Valami olyasmi volt, hogy a ráeső fény 97%-át energiává lehet alakítani vele. Természetesen elsőként a dzsiádzsók kapják meg aztán majd talán mi is.
Mindesetre a technológia lényege abban van, hogy a már létező napelemeket lehet vele tunningolni, és nem egy csillagháborús projekt szinten működő futurisztikus valmairől van szó, ami annyi energiát igényel ami jelenleg nincs csak úgy kéznél.
-
GABOR16 #13 Egy gigantikus nagyító kell a nap és az eszköz közé :D ... "csak" némi olvasztott szilicium kell a nagyítóhoz (üveg) ... csak nem menj be alá mert nem hogy meggyulladsz, még porrá se égsz, egyből elpárologsz xD -
#14
Ja, a napcella 1 dollár, a szükséges tükörrendszer viszont 1 millió! Tökre megéri.
Ez kb olyan, mint az űrlift. Annak felépítéséhez is közel annyi űrrepülésre van szükség, mint amennyit egész élettartama során kivált.
Technikailag lehetséges gondolom ez is, vagy az lehet, csak gazdaságilag nincs semmi értelme. -
lapaleves #15 tudsz ilyen kombinált napelem + napkoli terméket? mert számomra is triviális a dolog (pláne, hogy a napelemek hatásfoka és élettartama fordítottan arányos a hőmérséklettel), csak piaci termékként nem láttam még.
de kicsit izgatja azért a fantáziámat a dolog. mondjuk a gravitációs keringetés ugrott, mert ott a meleg pont alul kell legyen, a napelem meg otthoni telepítésnél a tetőn szokott lenni.
ettől függetlenül felcibáltam már 2 x 25 méter 40 milis kpe csövet kis ellenállású keringetéshez a padlásra, még lehet hogy elborul az agyam és megcsinálom. nyáron simán a cserepek alatt elvezetett műanyag cső is elég lenne szerintem, ma 55 fokosra melegedett fel a cserép (szél-átfútta, azaz nájlon alátét nélküli) felülete. -
teddybear #16 Szvsz. nem fog igazán menni a kombó. Vagy erre használod a napsütést, vagy arra. Ha a napkolit teszed felülre, akkor nem kap áramot. A a vízzel hűteni próbálod a napelemeket akkor igen, de a víz nem fog igazán felmelegedni, hőszivattyú kell.
Gravitációs keringtetés napkolival?!
Menni fog, de a melegvizes tartálynak(bojlernek), kell magasabban lenni. Van is ilyen, például itt az egyetemi kolesznál pár éve tettek fel egy ilyen rendszert a tetőre, azóta tavasztól késő őszig innen kapják a mosdóba a meleg vizet.
Fűtésnél, hát nemigen jön össze. A kollektor ugye a tetőn, a fűtendő helységek meg alatta... -
lapaleves #17 "Vagy erre használod a napsütést, vagy arra."
dehogyis. a napelem legjobb esetben is csak 15% körül vesz ki. a 85% csak fűt. a napelem többé-kevésbé egy fekete üveglap (cellák), a cellák között meg pont azért fehér, hogy ne melegedjen feleslegesen. az a fehér viszont csak egy műanyag ragasztós fólia, kb. mint a szigszalag. ha ennek az üveglapnak hátulról nekiszorítunk egy rugalmas (mondjuk pe) csőkígyót, akkor simán működhet.
a gravitációs keringetés nem lényeges. a zárt rendszer még egy nyitott puffer tartállyal is működhet ha fordított U alakú a cső és légtelenítve van. ha mindkét vége beleér a puffer vizébe, akkor a szivattyúnak nem kell emelnie, csak keringetni. 10-20w tartományú dc keringető szivattyú elintézi, akár külön kicsiny napelemmel önszabályozó módon. vannak direkt mppt-s vezérlésű pumpák is közvetlen panelra kötéshez. persze ez a megoldás a nyitott pufferrel nem fagyálló. -
SPT #18 Bár nem lesz ideális, tényleg megcsinálható.
Ha már van napelemed, akár sima PE csövet beletekersz a keretbe, a közöket feltöltöd homokkal és lezárod a hátulját.
Lesz egy hőkapacitásod. Még jobb, ha raksz bele +egy alu lemezt, ami segít a hőmérsékleti különbségeket "elkenni".
Fontos, hogy működtetni kell a vízkört, különben túlmelegszik a napelem!! -
lapaleves #19 ja, sima csőkígyóra gondoltam én is. vannak puhább pe csövek (nagyjából 3/4"), esetleg kis hőlégfúvóval rásegítve egész jól rá lehetne lapítani. az elkenésről filóztam már, de az alulemez se jó, mert az meg az üvegen nem fekszik fel.
a panel nem melegedhet túl, legalábbis a szélcsendben mérhető hőmérsékletekhez képest nem lehet nagy különbség. de pár fokot esetleg számíthat, értem mire gondolsz. de ebben a pár esetleges fokban benne van az is, hogy a szerelőkeretet én csináltam, és figyeltem rá, hogy függőlegesen amennyire lehet nyitott legyen alul.