50 esztendeje jutott el az elsõ ember az ûrbe

Kicsit lebecsülöd az élelmiszerek energiatartalmát.
Kémiai energia van bennük. Általában rá van írva a dobozra hogy mennyi.
Szerintem neked kéne számolgatni egy kicsit mielõtt egy erõs hasra ütéstõl motiválva elkezdenél beszélni.

A társalgás ezen szintjén ami az ehhez hasonló topikokban folyik egyáltalán nem ciki wiki-t likelni. Igaz hogy nem tökéletes, de ilyen általános tájékozódásra épp megfelel. Nem kell megilyedni, a tudományos eredmények nem ilyen helyeken születnek. Nyugodt lehetsz hogy az idejárók nem fogják félrecsinálni a fizikát. Max. félreérteni, de azt sûrûn.

Mondhatott volna tejbepapi helyett egy gazellát is.

És mire tejbepapi tejbepai lesz, az mennyi áram és benzin? A munkagép meg egybõl ezzel megy...

Szia!

Annak idején még középiskolában volt egy feladat, ami magyarázatot adhat neked.
Az volt a feladat, hogy számítsuk ki milyen magasra lehet feljuttatni egy 100 kg-mos testet egy gramm libazsírral, ha az abban tárolt összes energiát erre fordíthatnánk. (m= 100 kg, g= 10 m/s^2, 1 gramm zsírban 38.94 kJ nafta van- Ezt most a netrõl szedtem- )

A megoldás valahogy így néz ki:

W=F*s (W a gravitáció ellenében végzett munka, F az erõ, s a megtett út)
38.94 * 10 ^3 J =100 kg * 10 m/s^2 * s

ebbõl könnyen látszik, hogy a megoldás 38.94 m
Ez nem semmi 1 gramm zsírtól!

Másik példa:
A napi energia bevitel kb. 10 MJ!!! Rettentõen sok! (Forrás internet, szóval... :-) )
De ha ez igaz akkor ennyi energiával egy új Suzuki Swift (113 Le, 84 KW) 119 másodpercig menne, full teljesítményen!

Ha az ember hatásfoka tényleg jó lenne, akkor az én hájam fedezne pár Holdutazást nekem! <#hamm>

Kedves KVP és Tsetuo!

Az iskolában tanított szöveget én is fel tudom mondani,vagy be tudom linkelni,ha a szakirodalomban lévõ válaszok kielégítenének akkor nem tettem volna fel a kérdést.
Nos a ti verziótok:
tápanyag bemegy a gyomorban emésztés során "bonyolult folyamatok" átalakul(energia) Majd ezt a bioáram segítségével vezérelt izmok munkává alakítják.
Ezt tanultuk ez az általánosan elfogadott tétel rá.
Le van egyszerûsítve tudom de nincs szükség a bonyolításra mert már ebbõl is látszik,hogy fals.
Vedd a fáradságot mielõtt leoltasz,hogy kiszámolod nekem,mekkora energia szükséges egy 50 kg tömegû test 10 méterre történõ elmozdításához.
A legnagyobb energiaválság idején itt van az orrunk elõtt egy energiaátalakító rendszer ami minden eddiginél jobb hatásfokkal dolgozik,hiszen egy tál tejbepapi árán több köbméter földet tudunk elmozdítani!
Ha valójában tisztában lennénk az emberi izomzat mûködésével akkor miért nem nézelõdünk ebben az irányban?

Köszönöm! Érdekes olvasmány de hozzá kell fûznöm,hogy amíg a földön lévõ dolgokkal nem vagyunk tisztában addig nem nagyon kell a világûr felé tekingetni:D

"csak ez a feltételezés nem sokban különbözik pl. a repülõ rózsaszínû elefánt létezésének feltételezésétõl..."

Vagy az eddig még soha nem tapasztalt és mért sötét anyag/energia feltételezésétõl.:)
De mégegyszer, a lényeg, hogy bármi is lesz a kutatás vége, ha számolni akarunk vele, a képletekbe majd be kell rakni azokat a szép kis helyesbítõ tényezõket, bármi is azok valós fizikai jelentése.
T helyett bejön egy gyök alatt t(alfa,omega), X meg Y helyett egy gyök x(alfa,omega)... stb. Az elmélet végül is nem fog változni, csak kiegészül.

Csak mert Pl lehet, hogy van egy mértékállandó az univerzumban. Ezért nincsenek bolygó nagyságú elemi részecskék, vagy lehet, hogy pont ezért nem ugyan az a néhány száz km-es léptékben a relativitás elmélet, mint néhány ezer fényévesben. Ezért nem lehet a valós fraktálokat a végtelenségig finomítani, ezért vannak részecskék, és ezért határ a fénysebesség. Ez csak egy ötlet, mert lehet hogy minden máshogy van. Semmi sem biztos, minden elmélet egyenértékû, egyetlen mérvadó dolog van, hogy a modell által jósolt dolgok egybe esnek-e a valósággal?
De a relativitás elméletnél sem mindig van ez így!
Szerencsére, mert különben abbahagyhatnánk a gondolkodást, meg a fórumozást is.
<#vigyor>

azt hiszem, kezd elmenni a kedvem a veled való vitatkozástól :(
a wiki nagyszerû dolog, de tudományos állítások igazolásaként felemlegetni minimum ciki :)
azért az elég érdekes, hogy egyrészt megállapítod, hogy a re egész jól megállja a helyét, másrészt azonnal azon agyalsz, hogy "de mi van akkor, ha mégsem ok".
azon anomáliák magyarázata, amiket oly bõszen emlegetsz nem teszik szükségessé a re felülvizsgálatát.
fel lehet persze tételezni, hogy az általunk ismert törvényszerûségek nagy távolságban már nem érvényesek, csak ez a feltételezés nem sokban különbözik pl. a repülõ rózsaszínû elefánt létezésének feltételezésétõl...

:)

Még ha nem is nekem címezted akkor is!

Köszönöm a kimerítõ választ, most emésztem kicsit, utánajárok, jelentkezem! :-)

"Ezek azért nem a Blikkújság kategóriájába esõ dolgok ám, csak jelezném."

Tudom!

Ezek azért nem a Blikkújság kategóriájába esõ dolgok ám, csak jelezném.

A galaxisokban található csillagok kerületi sebességének anomáliája a '70-es évek óta ismert. A galaxisok látható anyagának tömegébõl és annak eloszlásából számoltan kijövõ, a gravitáció általunk ismert törvényei ismeretében kiszámolt eredménytõl eltérõ módon mozognak a csillagok. Erre egyik magyarázat a nem látható sötét anyag tömegének feltételezése, másik meg hogy a gravitációs törvények ezer fényév nagyságú léptékben nem úgy érvényesülnek, ahogy azt a relativitás elmélet jósolja.

Wiki link
Ezt a jelenséget szavahihetõ kutató nem tagadja, és elismeri, hogy ellentétben áll a relativitás elméletével is. Nem mindenre kéne magyarázatot adnia a relativitás elméletének, de momentán erre nem adni magyarázatot az már ciki. Szal jön a sötét anyag. Nincs azzal persze semmi gond, mert jó néhány részecskét így jósoltak meg, hogy valami nem stimmelt a méréseknél, antiproton, neutron, neutrino akármi.

Világegyetem gyorsuló tágulása.
Ez megint érdekes kérdés, nem tudom mit vitázol velem, az én álláspontom gyakorlatilag a csillagászok által is általánosan elfogadott képet tükrözi.

A relativitás elmélet kitalálásakor az univerzumot egy nem túl nagy (kb a galaxisunk méretével azonos) csillagokkal viszonylagosan egyenletesen telített állandó valaminek képzelte Einstein. Mivel a kis gravitációs eltérések destabilizálják az egészet és vagy összeomlik, vagy tágulni fog az egész ezért bevezette a kozmológiai állandót, amivel befagyasztotta.

Aztán a csillagászat újabb eredményei miatt az állandót eldobhatta, mert az univerzum, mint kiderült hatalmas és egyáltalán nincs egyensúlyi állapotban, hanem tágul. Ha tágul, akkor valamikor egy sokkal kisebb helyen kellett lennie, ez evidens. Szinte azonnal megalkották az Ös-robbanás elméletet, ami egy a relativitás elmélettel és mondjuk a termodinamikával, meg sok más fizikai területtel is összhangban álló elmélet volt. Amit aztán szépen el kezdtek kialakítgatani a kvantummechanika eredményeivel is.
Mert rájöttek, hogy a világegyetem valszeg nem egy atomokból, ionokból, vagy plazmából álló tûzgolyó volt kezdetben, hanem még annál is forróbb, amikor már az protonok is kezdenek felbomlani.
Ettõl függetlenül egy szint fölött nagyjából jól leírta a világegyetem tágulását a relativitás elmélet.

Csakhogy jött 1988 és a távoli szupernovák fényét vizsgálva anomáliákat láttak azok vörös eltolódásában. Az anomália egyfajta értelmezése, hogy az univerzum nem csak hogy tágul, de ez a tágulás nem hogy lassul, vagy max marad viszonylag konstans, hanem a tágulás ma is energiát kap, és egyre gyorsul.

Itt is sok magyarázat lehetséges. Az elsõ és általánosan elfogadott, hogy a gyorsulás oka az un sötét energia.
Persze az is lehetséges, hogy az univerzum geometriája, topológiája nem sík, és akkor a relativitás értelmében jelentkezhet a vörös eltolódás, vagy annak egy összetevõje mint extra gravitációs vörös eltolódás. Vagy ismét csak, nagy léptékben a relativitás elmélet nem fedi le a valóságot.
Wikilink-sötét energia.
Az érdekes persze az, ha kiderül, hogy nagy léptékben módosítani kell a relativitás elméletet annak megvalósulása matematikailag ugyan úgy fog kinézni, ha a gyorsulás oka egy új erõ/részecske/energia/anyag, vagy a tér egyfajta topológiai sajátossága. Csakmert a relativitás elmélet NEM a kvantummechanikán alapul, a téridõ NEM teljesen az a téridõ, amit a kvantummechanika használ, annak egyfajta nagyléptékû interperetációja lehet. Egy gond van, hogy továbbra sem ismerjük azt a köztes nyelvet, amire mindkét nagy rendszert át lehet fordítani és egyesíteni. Annak ellenére, hogy Einstein a kvantummechanika területén is legalább annyi mindent letett az asztalra, mint a makrofizikai jelenségek leírásánál a relativitás elmélettel.
Ez az egyesítés még neki sem sikerült, pedig vagy 30 éven keresztül dolgozott rajta.

Ezeket csak zizikus miatt írom le ilyen részletesen, mert õ kérte, merthogy te gondolom ezekkel mind tisztában vagy. De legalább is nem ártana, ha ilyen nagy mellénnyel nekiállsz védeni azt, amit rajtad kívül talán az egész univerzumban más nem véd (Még Einstein sem védene jha még élne). Max még Molni, de õ nem számít, mert tõle már mexoktuk, hogy tökre értelmetlen dolgokért tud körmeszakadtáig harcolni, nem is olyan rosszul. Bár ettõl általában még neki sincs igaza.<#nyes>)

Szívesen! :-)

Üdv mindenkinek!

Újra olvasgatom a hozzászólásaitokat, egyre érdekesebb lesz!

NEXUS6:

Azt írtad hogy:

"Galaxisok forgása - fail"

illetve:
"Világegyetem tágulása - fail (Olyan nincs hogy gyorsulva tágul ugyanis, robbantsál fel pl egy gázpalackot, vagy amit akarsz, érted ugye?)"

Kifejtenéd kicsit bõvebben nekem mit is értesz azalatt, hogy Fail?
Ezek a jelenségek nincsenek, vagy nem akkorák mint amekkorának lennie kellene stb.

Kösz!

leírhatod még akárhányszor, attól nem lesz igazabb az állításod :)
senki sem állítja, hogy mindenre van magyarázatunk, mindent értünk, de jelenleg speciel az eddigi ismereteink (beleértve a re- t is) eléggé jól leírják a bennünket körülvevõ világot- és minden újabb ismeretanyag alá is támasztja ezeket az eredményeket.
amiket te "fail" jelzõvel láttál el, egyrész nem azok, másrészt azok a hipotézisek, amelyeket felállítottak reájuk, kielégítõ magyarázatul szolgálnak.
az más kérdés, hogy átlagban kétnaponta röppen fel egy- egy hír, hogy "namostaztándetényleg megcáfoltukeinsteint"- aztán mindig kiderül, hogy kamu a hír.
lehet, hogy egyszer tényleg megcáfolják, de egyelõre semmi jel nem mutat arra, hogy alapvetõen módosítani kellene a képünket a világról.

Szerintem annak nincs értelme, és érthetõ, hogy egyik kormány se akarja támogatni, hogy oda-vissza repkedjen pár asztronauta a Marsra.

Annak én úgy látnám értelmét, ha huzamosabb ideig ott tudnának maradni. Kutatási célokra ez lenne a legideálisabb. Ehhez viszont rengeteg elõkészület és elõkészítõ küldetések kellenének.

Szóval rengeteg pénzbe kerülne és a kormányok azt látják, hogy van 100 milliárd dollár, mondjuk, akkor feccöljük bele ebbe, vagy inkább a gazdaságot élénkítsük, esetleg zsebre vágjuk. Nem látnak benne hasznot, ennyi.

Igazából azt is csodálom, hogy az ûrügynökségek még talpon vannak bár ennek minden bizonnyal hadászati szempontból van jelentõsége, és ez az egy szerencséjük amiért minden évben kapnak valamennyi támogatást.

"amikor három navigációs mûhold a kilövést követõen az óceánban landolt"
Ilyenkor az jut eszembe, hogy vajon hány dollár lehet az anyagi kár?
Amikor a teljes költségvetése egy méregdrága mûhold fellövésének például 1 Mrd dollár volt, annak túlnyomó többsége gondolom a fejlesztésre ment el, nem a mûhold(ak) összeszerelésére. A rakéta egy másik állatfajta, mert annál viszont a gyártáson nem lehet spórolni (ha több ezer hibalehetõségbõl egyet elcsesznek, megy az óceánba).
A mûhold összeszerelés sem olcsó, de a fejlesztés költségeinél jóval kevesebb lehet,ergo megcsinálhatják akár többször is.
Tehát nekem úgy tûnik, hogy pénzügyileg javarészt csak egy rakétát buktak.
Az is érdekes, hogy ezek a katasztrófák "nem emberes" küldetésben jóval gyakoribbak. Tréebbül csinálják meg a rakétákat, mert így olcsóbb?

Most miért, ezt tényleg miért csinálod? Vazze!:(

Hányszor írjam le ugyan azt?
Galaxisok forgása - fail
Világegyetem tágulása - fail (Olyan nincs hogy gyorsulva tágul ugyanis, robbantsál fel pl egy gázpalackot, vagy amit akarsz, érted ugye?).
Ûrszondák számított pályája - fail

Mind olyan eset, ahol elvileg csak a tárgyak/testek tömegébõl származó gravitációnak kéne hatni, de mindegyiknél van más is, vagy pedig a gravitáció nem úgy hat, ahogy gondoltuk. Így, vagy úgy, de a relativitás elmélet eredeti formájában, vagy csak önmagában nem elégséges a magyarázathoz.
Persze lehet dobálózni sötét anyaggal/energiával akármivel, de ahogy elhangzott ez csak egy kifejezése a problémának. Csak az tükrözõdik, hogy a csillagászok tisztelik annyira Einsteint, hogy ne csak egy csúnya tapasztalati módosító tényezõt rakjanak bele a képletekbe, hanem új erõkrõl, meg egyéb szépséges dolgokról beszélnek.
Ennek ellenére hosszútávon az lesz a vége, hogy bekerül egy módosító tényezõ, egy bazironda lambda, fi, nû vagy amit akarsz. Mégha ennek a jelentése esetleg egy teljesen új világot is takar esetleg, de a Relativitás elméletben csak ennyi fog megjelenni, mert az már nem az õ területe.

Megint megszorítások lesznek az USA-ban?

azért nincsenek uj bolygok felfedezve mert már a csillagkaput használják <#idiota>

Köszönöm!
Végre valaki megértette miért teszek fel itt ilyen idiótának tûnõ kérdéseket:D
Jellemzõen ha a tudós társadalom nem tud valamit egybehangzóan és érthetõen leírni és elmagyarázni akkor átmennek támadásba,elég sokszor tapasztalhattuk már a történelem folyamán.

Hagyjuk. Aki érti annak nem kell magyarázni, aki meg nem érti annak felesleges.

BTW alapvetõ eltérés van aközött, hogy mi milyen pontos modellet akar. A mérnöknek mindig csak annyi kell, hogy tervezni tudjon. Nem akar molekuáris szintû hõátadást modellezni, ha szükségtelen.

Érdekes dolog a Pioneer anomália, de a szondák röppályatervezését jelen állás szerint nem befolyásolja...

Akkor milyen fizikai törvényekrõl is beszélsz? Van valami amit nem tudsz leirni, nem tudsz rá modellt adni, akkor hol is van itt a törvény?

Most akkor menjünk át nyelvtan órába. A gravitáció egy természeti törvény vagy törvényszerûség. A törény BTW egy roppan tülye szó. A jelenség talán jobb lenne rá, de azért pontatlan, mert túl szabad. Lazábban értelmezhetõ.

Ami változik az, hogy hogyan írod le, az a matematikai modell. Vágod a kettõ jelentéstartalombeli különbségét...?

A technikai fejlõdés vége meg az amikor egyes emberek kitalálják hogy a jelenséget leiró modellek "törvények" és az szent és sérthetetlen. Innentõl kezdve a tudomány vallássá válik, ahol a törvények nem megváltoztathatók akkor sem ha nyilvánvaló problémák merülnek fel.

És ez hogyan jön ide? Senki nem tekinti egyiket sem sérthetelennek, de pl. a konetóhívõk egyetlen gépet sem tudtak prezentálni, ami felülírná a termodin. II. fõtételét...


A tudomány ma olyan, hogy minden élõlénynek maximum 4 lába lehet. Mert 2 lába van az embernek, 4 lába a kutyának és igy tovább. Ha meg jön a százlábú, akkor bevezetünk egy korrekciós tényezõt, aminek a segítségével a 100 lábúnak is csak 4 lába lesz. Mindenki örül, van egy tök jó elméletünk...

Ezek szerint a tudománnyal eddig nem túl sok kapcsolatod volt...

"Az általam említett problémák is roppant fontosak, hiszen kozmológiai méretekben a relativitás elmélet elvérzik a jelenlegi formájában."
azért ez a kijelentés egy kicsit erõsnek tûnik :)
nem tudok arról, hogy a re már elvérzett volna, de biztosan én vagyok a tájékozatlan. ha esetleg adnál linket, hogy hol, mikor és miért vérzett el...

Nem cáfoltad meg:)

már megint hülyeséget beszélsz, de legalább azt nagypofával:

"Nincsenek állandó fizikai törvények, ezt kéne belátni.

A fizikai törvények állandók. Az õket leíró matematikai modellek változnak..."

Akkor milyen fizikai törvényekrõl is beszélsz? Van valami amit nem tudsz leirni, nem tudsz rá modellt adni, akkor hol is van itt a törvény?

Egyáltalán nincsenek fizikai törvények, fizikai jelenségek vannak, amiknek a müködésére megpróbálunk egy modellt adni. Ezután a modellt elnevezzük törvénynek, majd ha a modell szerint valami nem lehetséges, akkor kijelentjük hogy az lehetetlen...

Aztán késõbb rájönnek hogy a jelenség modellje szar, és máris lehetségessé válik az ami korábban lehetetlen volt. Ennyi a vége a dolognak ez már több tucatszor megtörtént a történelem során.

A technikai fejlõdés vége meg az amikor egyes emberek kitalálják hogy a jelenséget leiró modellek "törvények" és az szent és sérthetetlen. Innentõl kezdve a tudomány vallássá válik, ahol a törvények nem megváltoztathatók akkor sem ha nyilvánvaló problémák merülnek fel.

Jelenleg komoly problémák vannak a gyorsuló világegyetemmel, az elméletek nem tudják megmagyarázni. Helyette bejöttek az állandók, meg a sötét anyag... Amik valójában nem mások, mint annak a beismerése hogy az elméleteink szarok és nem illeszkednek a fizikai jelenségekre. Csak hát ilyet ma egy tudós nem mond, hanem addig pofozza az elméletét állandókkal meg sötét anyagokkal, amig az nem illeszkedik a jelenségre.

A tudomány ma olyan, hogy minden élõlénynek maximum 4 lába lehet. Mert 2 lába van az embernek, 4 lába a kutyának és igy tovább. Ha meg jön a százlábú, akkor bevezetünk egy korrekciós tényezõt, aminek a segítségével a 100 lábúnak is csak 4 lába lesz. Mindenki örül, van egy tök jó elméletünk...

Már elõre félek hogy az unokáink mennyit fognak rajtunk röhögni (fõleg a nagyképüségünkön, pont úgy ahogy mi röhögünk azokon a régi embereken akik szerint az ember 60km/h-nál nagyobb sebességnél meghal, meg hogy a repülõ fizikai képtelenség)

Pontosabban?

Sõt, a realtivitás elmélet azt sem magyarázza, hogy a tej miért édes cukorral és miért nem keserû. Akkor ez már 4:3 ellene?

Nem ártana olyan jelenségeket felsorolni, amit magyaraz és szeritned tévesen. Te csípõböl extrapoláltál szerintem oda, amire soha senki nem mondta hogy a RE azt magyarázza..

Igen a Pioneer anomáliára gondolok.

Csak jelzem, hogy ne téveszd össze a tudományos módszer lépcsõfokait, ha ezt mástól is elvárod. Az, hogy van olyan elmélet, ami nem igényli a relativitás elmélet módosítását a jelenség magyarázatához, még nem jelenti, nem bizonyítja, hogy nem is kell a relativitás elméletet esetleg módosítani!
Mellesleg másik oldalról, nem ahhoz kell a kísérlet, hogy megkérdõjelezzhess egy elméletet, és helyette újat találj ki, ehhez elég, ha a tapasztalatok valamennyire igazolnak, hanem hogy ezt az elméletet be is bizonyítsd, el is forgattasd.

Csak mert nem az elmélet a bizonyító erejû, hanem az az alapján elvégzett ellenõrzött kísérlet, vagy az adatok más úton történõ megszerzése. Én azonban nem tudok olyan szondáról, amit a Pioneer után küldtek volna leellenõrizni, hogy egy a relativitás elméletet alátámasztó másik elmélet helyes volt-e.

Mellesleg nem csak ezeknél az ûrszondáknál van difi.
És már nagyjából látszik, hogy azok a szondák, amelyeket forgással stabilizálnak mutatják ezt. Úgy tûnik, hogy a forgás hatása alapvetõen hiányzik Einstein elméletébõl, de mondjuk ez nem újdonság és már ki lett valamilyen szinten igazítva, vagy inkább csak forgó fekete lyukakra is értelmezték. Más kérdés, hogy lehet, hogy nem olyan nagy tömegû forgó objektumoknál is jelentkezik valami hatás, amivel eddig nem számoltak.

Igen ezeket a kísérleteket elvégezték, de egy kísérletet mindig jellemez, hogy milyen feltételekkel.
Nos hát itt a Földön, vagy közelében, az idõ múlása tekintetében egész jó az egyezés, és ugye gyakorlati alkalmazás is van, mert a GPS által sugárzott rendszeridõt is mindig korrigálni kell, mert hogy a felszínen máshogy megy az idõ.

Ettõl függetlenül még nem tudjuk, hogy a miénkhez képest szélsõséges viszonyok között, egy a földinél lényegesen nagyobb grádiensû gravitációs térben ez hogy hat.

Az általam említett problémák is roppant fontosak, hiszen kozmológiai méretekben a relativitás elmélet elvérzik a jelenlegi formájában. Persze nem biztos, hogy tényleg errõl van szó, hogy nem helyes, de önmagában messze nem elégséges a világegyetem nagyléptékû objektumainak viselkedésének megmagyarázására. A relativitás elmélet ugyanis csak és kizárólag a gravitáció, a tehetetlenség jelenségével foglakozik.
Pl a kozmológiai állandó lehet, hogy nem egyetlen erõ, hanem a gravitáción kívüli erõk egyfajta szummázott eredõje.

Az õsrobbanás-elmélet is átmegy ugye egy szint fölött/alatt a kvantummechanika területére és még nincs meg az az elmélet, ami a kettõt igazán egyesítené.

Érdekes amúgy, hogy a fekete lyukak belsõ struktúrájáról senki semmit nem mond. A relativitás elmélet szempontjából ez nem fontos. A kvantummechanika meg benyeli ezt a makrofizikai objektumot és igazából elég pongyolán foglalkozik vele. Hawking pl. foglalkozott a párkeltés miatti egyfajta elpárolgásukkal, azonban ezt az elpárolgást nagyban befolyásolhatja a fekete lyukká összeomlott objektum valós összetétele. Ugyan is ez továbbra sem pusztán a téridõ-deformációja, nem csak a gravitációs töltés az egyetlen jellemzõje. Ha pl belül erõs elektromos/mágneses, vagy a éppen a valami elfajzott, nagyobb léptékben is ható magerõk alkotják, akkor az a párkeltés miatt kilépõ részecskéket is jelentõsen befolyásolja, hogy ezek milyenek lesznek egyáltalán.

A relativitás elmélet egy leíró jellegû elmélet, semmit nem mond a gravitáció, a téridõ görbület forrásáról vagy akár megszûnésérõl, és ugyan így ami már más oldalról is szóba került, arról sem mond semmit, hogy a fénysebesség (vákuumban) miért abszolút határérték, és hogy ez esetenként miért és hogyan változhat, vagy nem változhat.

Te azt mondod nem vérzett el, és amiket felsorolsz abban tökéletesen egyetértek, csak amiket meg én soroltam fel, ott nem, vagy önmagában nem képes a tapasztalt dolgok modellezésére a világegyetem makrofizikai léptékû objektumai viselkedésének elõrejelzésére.
A gond újfent ismételve az, hogy mivel nincs kvantummechanikai leírása, értelmezése, így nem tudható, hogy a hatóköre meddig és milyen feltételekkel érvényes.

Szóval a 3:0, az 3:3. Ha a bíró csak az egyik csapat góljait adja meg, azt kegyetlenül megverik ám. Én szóltam!
<#nyes>

Mellesleg semmi olyat nem írtam, amit a kutatók, akik ezzel foglalkoznak ne így gondolnának. Más kérdés, hogy középiskolai tankönyvekben valahogy mindenre egyetlen egyértelmû válasz van. Ajánlom, hogy ezen te is lépjél át, hidd el számodra is kinyílik a világ.

WTF? Mit cáfoltál meg? Ez nem tudományosan bizonyítható kijelentés. Sem méréssel, sem matematikai modellel nem támasztottad alá.

Ennyi erõvel piros illióziópónik fingjából is nyerhetnél energiát.

Matematikailag nagyon sok dolgot kitaláltak már 200 évvel ezelõtt is, csak éppen képtelenek voltak mit kezdeni az erõforrás igényekkel...

Ez sem pontos megállapítás.

A kvantumfizika a természet olyan részét írja le, amire addig nem volt semmiféle modell, pontatlanabb vagy egyenes hibás modell volt. Lásd az atom egy és oszthatatlan elvet...

Semmi sem bizonyítja az elv helyességét, csak egy ötlet. Ennyi erõvel maga az elv hatálytalanítja az elvet. Néha nem mûködik az elv. A legegyszerûbb tehát az, hogy az elv hibás...

Attól, hogy valami fejlõdik nem jelenti azt, hogy a problémákkal arányosan. 2002-ben az egyetem alatt gyengébb gépem, mint amit ma egy mobiltelefon tud...

A C64-esemhez képest meg aztán tényleg olyan kurva gyorsak a számítógépek, hogy ehaj. MI van? Ugyan. Láthatáron sincs valódi MI...

Ismételten leírom, hogy a törvények (törvényszerûségek) nem változnak. Attól, hogy Newton leírta a gravitációt, annak természete nem változott meg.

A probléma csak az hogy a fizikai törvényeink pont úgy változnak, ahogy megismerjük a világunkat. Egy idõben azt is kiszámoltak az ismert aerodinamikai törvények alapján, hogy a dongó nem tud repülni. Csak errõl neki nem szoltak...

Tököm teli van ezzel az elbaszott idézettel, merthogy nem igaz. Nem tudták kiszámolni és most sem igazán tudnák, hogy a dongó szárnyain milyen erõk ébrednek, talán csak a legfejlettebb numerikus szimulációs programokkal. Miért?

1. A numerikus szimulációig lényegében szélcsatorna kísérletek vagy kisebb léptékû modelleket leszámítva nagyon korlátozott lehetõség volt számolgatásra.

2. A numerikus szimulációhoz is kellenek bemenõ paraméterek. Ehhez bizony meg kell határozni a szárny egyes fizikai paramétereit. Kimérte már valaha valaki pl. egy átlagos dongó szárny anyagának mechanikai paramétereit?

BTW, több idézetben poszméh szerepel dongó helyett. Ez is mutatja, hogy kb. mennyire igaz. Semmennyire. Ez egy szólásmondás arra, hogy a sokan nem értik, hogy ez a valami hogyan tud repülni, mert furák a szemnek. Ennek viszont semmi köze az aerdoinamikához.

Lásd X-35 vs. X-32. Az utóbbiról el sem hinné egy átlagember, hogy tud repülni, pedig de...

Ez mint képzett áramlástechnikus mondom.

Holnapután kijön egy újabb felfedezés vagy találnak egy részecskét ami gyorsabban halad a fénynél, és máris lehet újra gondolkodni hogy akkor hogyan is müködik a világunk. És máris át lesz alakitva a mostani képlet.

Nincsenek állandó fizikai törvények, ezt kéne belátni.

A fizikai törvények állandók. Az õket leíró matematikai modellek változnak...

"Hogy lehetséges hogy egy ember képes minimális energia (étel) bevitele mellett napokon keresztül például cementes zsákokat pakolni? Ugye azt tanultuk,hogy bioárammal müködnek az izmok,akkor valaki kiszámolhatná hogy ennyi munka végzéséhez menyi elektromos energia szükséges?"

Nem arammal mukodnek, az csak a vezerles. Az izmok kozvetlenul alakitjak at a kemiai energiat mechanikus energiava, melyet az idegrendszerbol jovo aram vezerel. (ez kb. olyan mint egy elektromosoan vezerelt hidraulikus rendszer) Csak nagyon keves aram kell a csapok kinyitasahoz, mivel a tenyleges munkat nem az aram vegzi. Egyebkent az ember nagyon sok energiat fogyaszt, bar viszonylag jo hatekonysaggal.

"ezzel barátkozz, szegény gagarin,ha ezeket hallaná! linkNa ez az!Egy jó hosszú olvasmány neked."

Tovabbra is teves az iras. A radioaktiv bomlas nem veletlen, hanem neutrino-atommag utkozesekbol jon letre. Innentol az egesz alapfelteves bukik es kapunk egy kisse unalmas, de determinisztikus vilagegyetemet.

Gagarin meg eleg bator volt ahhoz, hogy beszalljon egy tobbe-kevesbe kiprobalatlan jarmube, bar annyi elonye volt, hogy o meg kapott ejtoernyot es katapultulest, ami a legtobb felfele es lefele elojvo problema ellen jo. A jarmuvenek meg nem volt annyi energiaja, hogy tartosan fent mardjon.

ps: Miert az oroszok jutottak el hamarabb az urbe? Mert az orosz atombomba nehezebb volt, ezert nagyobb raketa kellett hozza, amibe mar egy ember is befert. (a sojuz-ok a mai napig a szabvany orosz ballisztikus raketak rendszereit hasznaljak, tehat elvileg akar egy sojuz is indithato lenne szallitojarmurol)

"Szerintem meg minden probléma nagyjából információ feldolgozási probléma. Van hozzá erõforrásod, hogy szimuláljad, vagy nincs?"
Csak egy gondolat, nem vita.. :) Az egész a gyakorlatias megközelítéssel indul, amit az asztronómusok mûvelnek, mint a világ bizonyítottan és elvitathatatlanul legnagyobb teljesítményû számítógépének operátorai - kis szépséghiba hogy az input oldal adott, vagy ami még rosszabb, tele van ismeretlenekkel. Vagyis operátor helyett inkább kódfejtõk, itt lépnek a képbe a modellek és szimulációk, viszont néha tényleg olyan érzése van az embernek mintha az utóbbit már többre értékelnék az észlelésekbõl nyerhetõ tudásnál (pl. sötét-xy, Pioneer anomália sg-n a napokban megjelent feloldása) - szóval kissé lehangoló hogy a "ha nincs ló" részt szem elõl vesztve lovagolunk szamáron egyre gyakrabban.

De akár mindenkinek....no comment

már soxor belinkeltem,hátha leesik a tantusz.
:)
ezzel barátkozz, szegény gagarin,ha ezeket hallaná!
linkNa ez az!Egy jó hosszú olvasmány neked.

"50 esztendeje jutott el az elsõ ember az ûrbe"
Vagy igen,vagy nem.....

:) Hiteles forrast UFO-ugyben meg nem lattam.

A baj az, hogy minden korban ezt hitte az aktualis tudostarsadalom.

:) Miert nem olvasol inkabb a temaval kapcsolatban, ha erdekel? Vagy csak egy kerdes erejeig erdekel? ;)
Az izmokat idegpalyak vezerlik, amikben folyik bioaram (total mashogy mint a falban levo vezetekben), az energiat pedig kemiai uton nyeri bonyolult tapanyagcsere folyamaton keresztul.
Nezz utana, boven van szakirodalom, ami nincs senki elol elzarva..

:-)

Szerintem éppen ezért szép a természettudomány! Sok problémát nehéz megérteni, de ha sikerül akkor olyan egyszerûnek tûnik minden. Aztán eljön egy másik pillanat, amikor kiderül, hogy nem is annyira egyszerû, kezdõdik elõröl az egész. :-)

na, ez a gond a fizikával :)
ha az ember megpróbálja lefordítani "konyhanyelvre", akkor pontatlan, ha precíz akar lenni, akkor meg érthetetlen :)
amúgy, természetesen igazad van, a newtoni fogalmak más értelmet nyernek a relativisztikus fizikában.

Szia!

Tévedtem, nem a speciális relativitás elmélet foglalkozik ezzel, hanem az általános. :-)

Én úgy tudom, hogy a tömeg és a gravitáció a klasszikus Newton-i (hogy kell ezt írni?) mechanikában függ össze egymással. Ezzel szemben a relativitás elmélet másképpen értelmezi.
Például két test (Nap Föld) egymás görbült téridejében mozog, ami azt eredményezi, amit mi is látunk, mintha erõ hatna a két test között.

A tévedés jogát fenntartom! :-)