163
-
7th uwu #163 Kicsit lebecsülöd az élelmiszerek energiatartalmát.
Kémiai energia van bennük. Általában rá van írva a dobozra hogy mennyi.
Szerintem neked kéne számolgatni egy kicsit mielőtt egy erős hasra ütéstől motiválva elkezdenél beszélni. -
7th uwu #162 A társalgás ezen szintjén ami az ehhez hasonló topikokban folyik egyáltalán nem ciki wiki-t likelni. Igaz hogy nem tökéletes, de ilyen általános tájékozódásra épp megfelel. Nem kell megilyedni, a tudományos eredmények nem ilyen helyeken születnek. Nyugodt lehetsz hogy az idejárók nem fogják félrecsinálni a fizikát. Max. félreérteni, de azt sűrűn. -
wednes #161 Mondhatott volna tejbepapi helyett egy gazellát is. -
#160
És mire tejbepapi tejbepai lesz, az mennyi áram és benzin? A munkagép meg egyből ezzel megy... -
zizikus #159 Szia!
Annak idején még középiskolában volt egy feladat, ami magyarázatot adhat neked.
Az volt a feladat, hogy számítsuk ki milyen magasra lehet feljuttatni egy 100 kg-mos testet egy gramm libazsírral, ha az abban tárolt összes energiát erre fordíthatnánk. (m= 100 kg, g= 10 m/s^2, 1 gramm zsírban 38.94 kJ nafta van- Ezt most a netről szedtem- )
A megoldás valahogy így néz ki:
W=F*s (W a gravitáció ellenében végzett munka, F az erő, s a megtett út)
38.94 * 10 ^3 J =100 kg * 10 m/s^2 * s
ebből könnyen látszik, hogy a megoldás 38.94 m
Ez nem semmi 1 gramm zsírtól!
Másik példa:
A napi energia bevitel kb. 10 MJ!!! Rettentően sok! (Forrás internet, szóval... :-) )
De ha ez igaz akkor ennyi energiával egy új Suzuki Swift (113 Le, 84 KW) 119 másodpercig menne, full teljesítményen!
Ha az ember hatásfoka tényleg jó lenne, akkor az én hájam fedezne pár Holdutazást nekem!
-
Fürtös #158 Kedves KVP és Tsetuo!
Az iskolában tanított szöveget én is fel tudom mondani,vagy be tudom linkelni,ha a szakirodalomban lévő válaszok kielégítenének akkor nem tettem volna fel a kérdést.
Nos a ti verziótok:
tápanyag bemegy a gyomorban emésztés során "bonyolult folyamatok" átalakul(energia) Majd ezt a bioáram segítségével vezérelt izmok munkává alakítják.
Ezt tanultuk ez az általánosan elfogadott tétel rá.
Le van egyszerűsítve tudom de nincs szükség a bonyolításra mert már ebből is látszik,hogy fals.
Vedd a fáradságot mielőtt leoltasz,hogy kiszámolod nekem,mekkora energia szükséges egy 50 kg tömegű test 10 méterre történő elmozdításához.
A legnagyobb energiaválság idején itt van az orrunk előtt egy energiaátalakító rendszer ami minden eddiginél jobb hatásfokkal dolgozik,hiszen egy tál tejbepapi árán több köbméter földet tudunk elmozdítani!
Ha valójában tisztában lennénk az emberi izomzat működésével akkor miért nem nézelődünk ebben az irányban? -
Fürtös #157 Köszönöm! Érdekes olvasmány de hozzá kell fűznöm,hogy amíg a földön lévő dolgokkal nem vagyunk tisztában addig nem nagyon kell a világűr felé tekingetni:D -
#156
"csak ez a feltételezés nem sokban különbözik pl. a repülő rózsaszínű elefánt létezésének feltételezésétől..."
Vagy az eddig még soha nem tapasztalt és mért sötét anyag/energia feltételezésétől.:)
De mégegyszer, a lényeg, hogy bármi is lesz a kutatás vége, ha számolni akarunk vele, a képletekbe majd be kell rakni azokat a szép kis helyesbítő tényezőket, bármi is azok valós fizikai jelentése.
T helyett bejön egy gyök alatt t(alfa,omega), X meg Y helyett egy gyök x(alfa,omega)... stb. Az elmélet végül is nem fog változni, csak kiegészül.
Csak mert Pl lehet, hogy van egy mértékállandó az univerzumban. Ezért nincsenek bolygó nagyságú elemi részecskék, vagy lehet, hogy pont ezért nem ugyan az a néhány száz km-es léptékben a relativitás elmélet, mint néhány ezer fényévesben. Ezért nem lehet a valós fraktálokat a végtelenségig finomítani, ezért vannak részecskék, és ezért határ a fénysebesség. Ez csak egy ötlet, mert lehet hogy minden máshogy van. Semmi sem biztos, minden elmélet egyenértékű, egyetlen mérvadó dolog van, hogy a modell által jósolt dolgok egybe esnek-e a valósággal?
De a relativitás elméletnél sem mindig van ez így!
Szerencsére, mert különben abbahagyhatnánk a gondolkodást, meg a fórumozást is.
-
ancsil #155 azt hiszem, kezd elmenni a kedvem a veled való vitatkozástól :(
a wiki nagyszerű dolog, de tudományos állítások igazolásaként felemlegetni minimum ciki :)
azért az elég érdekes, hogy egyrészt megállapítod, hogy a re egész jól megállja a helyét, másrészt azonnal azon agyalsz, hogy "de mi van akkor, ha mégsem ok".
azon anomáliák magyarázata, amiket oly bőszen emlegetsz nem teszik szükségessé a re felülvizsgálatát.
fel lehet persze tételezni, hogy az általunk ismert törvényszerűségek nagy távolságban már nem érvényesek, csak ez a feltételezés nem sokban különbözik pl. a repülő rózsaszínű elefánt létezésének feltételezésétől... -
#154
:) -
zizikus #153 Még ha nem is nekem címezted akkor is! -
zizikus #152 Köszönöm a kimerítő választ, most emésztem kicsit, utánajárok, jelentkezem! :-)
"Ezek azért nem a Blikkújság kategóriájába eső dolgok ám, csak jelezném."
Tudom!
-
#151
Ezek azért nem a Blikkújság kategóriájába eső dolgok ám, csak jelezném.
A galaxisokban található csillagok kerületi sebességének anomáliája a '70-es évek óta ismert. A galaxisok látható anyagának tömegéből és annak eloszlásából számoltan kijövő, a gravitáció általunk ismert törvényei ismeretében kiszámolt eredménytől eltérő módon mozognak a csillagok. Erre egyik magyarázat a nem látható sötét anyag tömegének feltételezése, másik meg hogy a gravitációs törvények ezer fényév nagyságú léptékben nem úgy érvényesülnek, ahogy azt a relativitás elmélet jósolja.
Wiki link
Ezt a jelenséget szavahihető kutató nem tagadja, és elismeri, hogy ellentétben áll a relativitás elméletével is. Nem mindenre kéne magyarázatot adnia a relativitás elméletének, de momentán erre nem adni magyarázatot az már ciki. Szal jön a sötét anyag. Nincs azzal persze semmi gond, mert jó néhány részecskét így jósoltak meg, hogy valami nem stimmelt a méréseknél, antiproton, neutron, neutrino akármi.
Világegyetem gyorsuló tágulása.
Ez megint érdekes kérdés, nem tudom mit vitázol velem, az én álláspontom gyakorlatilag a csillagászok által is általánosan elfogadott képet tükrözi.
A relativitás elmélet kitalálásakor az univerzumot egy nem túl nagy (kb a galaxisunk méretével azonos) csillagokkal viszonylagosan egyenletesen telített állandó valaminek képzelte Einstein. Mivel a kis gravitációs eltérések destabilizálják az egészet és vagy összeomlik, vagy tágulni fog az egész ezért bevezette a kozmológiai állandót, amivel befagyasztotta.
Aztán a csillagászat újabb eredményei miatt az állandót eldobhatta, mert az univerzum, mint kiderült hatalmas és egyáltalán nincs egyensúlyi állapotban, hanem tágul. Ha tágul, akkor valamikor egy sokkal kisebb helyen kellett lennie, ez evidens. Szinte azonnal megalkották az Ös-robbanás elméletet, ami egy a relativitás elmélettel és mondjuk a termodinamikával, meg sok más fizikai területtel is összhangban álló elmélet volt. Amit aztán szépen el kezdtek kialakítgatani a kvantummechanika eredményeivel is.
Mert rájöttek, hogy a világegyetem valszeg nem egy atomokból, ionokból, vagy plazmából álló tűzgolyó volt kezdetben, hanem még annál is forróbb, amikor már az protonok is kezdenek felbomlani.
Ettől függetlenül egy szint fölött nagyjából jól leírta a világegyetem tágulását a relativitás elmélet.
Csakhogy jött 1988 és a távoli szupernovák fényét vizsgálva anomáliákat láttak azok vörös eltolódásában. Az anomália egyfajta értelmezése, hogy az univerzum nem csak hogy tágul, de ez a tágulás nem hogy lassul, vagy max marad viszonylag konstans, hanem a tágulás ma is energiát kap, és egyre gyorsul.
Itt is sok magyarázat lehetséges. Az első és általánosan elfogadott, hogy a gyorsulás oka az un sötét energia.
Persze az is lehetséges, hogy az univerzum geometriája, topológiája nem sík, és akkor a relativitás értelmében jelentkezhet a vörös eltolódás, vagy annak egy összetevője mint extra gravitációs vörös eltolódás. Vagy ismét csak, nagy léptékben a relativitás elmélet nem fedi le a valóságot.
Wikilink-sötét energia.
Az érdekes persze az, ha kiderül, hogy nagy léptékben módosítani kell a relativitás elméletet annak megvalósulása matematikailag ugyan úgy fog kinézni, ha a gyorsulás oka egy új erő/részecske/energia/anyag, vagy a tér egyfajta topológiai sajátossága. Csakmert a relativitás elmélet NEM a kvantummechanikán alapul, a téridő NEM teljesen az a téridő, amit a kvantummechanika használ, annak egyfajta nagyléptékű interperetációja lehet. Egy gond van, hogy továbbra sem ismerjük azt a köztes nyelvet, amire mindkét nagy rendszert át lehet fordítani és egyesíteni. Annak ellenére, hogy Einstein a kvantummechanika területén is legalább annyi mindent letett az asztalra, mint a makrofizikai jelenségek leírásánál a relativitás elmélettel.
Ez az egyesítés még neki sem sikerült, pedig vagy 30 éven keresztül dolgozott rajta.
Ezeket csak zizikus miatt írom le ilyen részletesen, mert ő kérte, merthogy te gondolom ezekkel mind tisztában vagy. De legalább is nem ártana, ha ilyen nagy mellénnyel nekiállsz védeni azt, amit rajtad kívül talán az egész univerzumban más nem véd (Még Einstein sem védene jha még élne). Max még Molni, de ő nem számít, mert tőle már mexoktuk, hogy tökre értelmetlen dolgokért tud körmeszakadtáig harcolni, nem is olyan rosszul. Bár ettől általában még neki sincs igaza.
)
-
zizikus #150 Szívesen! :-) -
zizikus #149 Üdv mindenkinek!
Újra olvasgatom a hozzászólásaitokat, egyre érdekesebb lesz!
NEXUS6:
Azt írtad hogy:
"Galaxisok forgása - fail"
illetve:
"Világegyetem tágulása - fail (Olyan nincs hogy gyorsulva tágul ugyanis, robbantsál fel pl egy gázpalackot, vagy amit akarsz, érted ugye?)"
Kifejtenéd kicsit bővebben nekem mit is értesz azalatt, hogy Fail?
Ezek a jelenségek nincsenek, vagy nem akkorák mint amekkorának lennie kellene stb.
Kösz!
-
ancsil #148 leírhatod még akárhányszor, attól nem lesz igazabb az állításod :)
senki sem állítja, hogy mindenre van magyarázatunk, mindent értünk, de jelenleg speciel az eddigi ismereteink (beleértve a re- t is) eléggé jól leírják a bennünket körülvevő világot- és minden újabb ismeretanyag alá is támasztja ezeket az eredményeket.
amiket te "fail" jelzővel láttál el, egyrész nem azok, másrészt azok a hipotézisek, amelyeket felállítottak reájuk, kielégítő magyarázatul szolgálnak.
az más kérdés, hogy átlagban kétnaponta röppen fel egy- egy hír, hogy "namostaztándetényleg megcáfoltukeinsteint"- aztán mindig kiderül, hogy kamu a hír.
lehet, hogy egyszer tényleg megcáfolják, de egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy alapvetően módosítani kellene a képünket a világról. -
opeca #147 Szerintem annak nincs értelme, és érthető, hogy egyik kormány se akarja támogatni, hogy oda-vissza repkedjen pár asztronauta a Marsra.
Annak én úgy látnám értelmét, ha huzamosabb ideig ott tudnának maradni. Kutatási célokra ez lenne a legideálisabb. Ehhez viszont rengeteg előkészület és előkészítő küldetések kellenének.
Szóval rengeteg pénzbe kerülne és a kormányok azt látják, hogy van 100 milliárd dollár, mondjuk, akkor feccöljük bele ebbe, vagy inkább a gazdaságot élénkítsük, esetleg zsebre vágjuk. Nem látnak benne hasznot, ennyi.
Igazából azt is csodálom, hogy az űrügynökségek még talpon vannak bár ennek minden bizonnyal hadászati szempontból van jelentősége, és ez az egy szerencséjük amiért minden évben kapnak valamennyi támogatást. -
#146
"amikor három navigációs műhold a kilövést követően az óceánban landolt"
Ilyenkor az jut eszembe, hogy vajon hány dollár lehet az anyagi kár?
Amikor a teljes költségvetése egy méregdrága műhold fellövésének például 1 Mrd dollár volt, annak túlnyomó többsége gondolom a fejlesztésre ment el, nem a műhold(ak) összeszerelésére. A rakéta egy másik állatfajta, mert annál viszont a gyártáson nem lehet spórolni (ha több ezer hibalehetőségből egyet elcsesznek, megy az óceánba).
A műhold összeszerelés sem olcsó, de a fejlesztés költségeinél jóval kevesebb lehet,ergo megcsinálhatják akár többször is.
Tehát nekem úgy tűnik, hogy pénzügyileg javarészt csak egy rakétát buktak.
Az is érdekes, hogy ezek a katasztrófák "nem emberes" küldetésben jóval gyakoribbak. Tréebbül csinálják meg a rakétákat, mert így olcsóbb? -
#145
Most miért, ezt tényleg miért csinálod? Vazze!:(
Hányszor írjam le ugyan azt?
Galaxisok forgása - fail
Világegyetem tágulása - fail (Olyan nincs hogy gyorsulva tágul ugyanis, robbantsál fel pl egy gázpalackot, vagy amit akarsz, érted ugye?).
Űrszondák számított pályája - fail
Mind olyan eset, ahol elvileg csak a tárgyak/testek tömegéből származó gravitációnak kéne hatni, de mindegyiknél van más is, vagy pedig a gravitáció nem úgy hat, ahogy gondoltuk. Így, vagy úgy, de a relativitás elmélet eredeti formájában, vagy csak önmagában nem elégséges a magyarázathoz.
Persze lehet dobálózni sötét anyaggal/energiával akármivel, de ahogy elhangzott ez csak egy kifejezése a problémának. Csak az tükröződik, hogy a csillagászok tisztelik annyira Einsteint, hogy ne csak egy csúnya tapasztalati módosító tényezőt rakjanak bele a képletekbe, hanem új erőkről, meg egyéb szépséges dolgokról beszélnek.
Ennek ellenére hosszútávon az lesz a vége, hogy bekerül egy módosító tényező, egy bazironda lambda, fi, nű vagy amit akarsz. Mégha ennek a jelentése esetleg egy teljesen új világot is takar esetleg, de a Relativitás elméletben csak ennyi fog megjelenni, mert az már nem az ő területe. -
#144
Megint megszorítások lesznek az USA-ban? -
#143
azért nincsenek uj bolygok felfedezve mert már a csillagkaput használják 
-
Fürtös #142 Köszönöm!
Végre valaki megértette miért teszek fel itt ilyen idiótának tűnő kérdéseket:D
Jellemzően ha a tudós társadalom nem tud valamit egybehangzóan és érthetően leírni és elmagyarázni akkor átmennek támadásba,elég sokszor tapasztalhattuk már a történelem folyamán. -
torreadorz #141 Hagyjuk. Aki érti annak nem kell magyarázni, aki meg nem érti annak felesleges. -
#140
BTW alapvető eltérés van aközött, hogy mi milyen pontos modellet akar. A mérnöknek mindig csak annyi kell, hogy tervezni tudjon. Nem akar molekuáris szintű hőátadást modellezni, ha szükségtelen.
Érdekes dolog a Pioneer anomália, de a szondák röppályatervezését jelen állás szerint nem befolyásolja... -
#139
Akkor milyen fizikai törvényekről is beszélsz? Van valami amit nem tudsz leirni, nem tudsz rá modellt adni, akkor hol is van itt a törvény?
Most akkor menjünk át nyelvtan órába. A gravitáció egy természeti törvény vagy törvényszerűség. A törény BTW egy roppan tülye szó. A jelenség talán jobb lenne rá, de azért pontatlan, mert túl szabad. Lazábban értelmezhető.
Ami változik az, hogy hogyan írod le, az a matematikai modell. Vágod a kettő jelentéstartalombeli különbségét...?
A technikai fejlődés vége meg az amikor egyes emberek kitalálják hogy a jelenséget leiró modellek "törvények" és az szent és sérthetetlen. Innentől kezdve a tudomány vallássá válik, ahol a törvények nem megváltoztathatók akkor sem ha nyilvánvaló problémák merülnek fel.
És ez hogyan jön ide? Senki nem tekinti egyiket sem sérthetelennek, de pl. a konetóhívők egyetlen gépet sem tudtak prezentálni, ami felülírná a termodin. II. főtételét...
A tudomány ma olyan, hogy minden élőlénynek maximum 4 lába lehet. Mert 2 lába van az embernek, 4 lába a kutyának és igy tovább. Ha meg jön a százlábú, akkor bevezetünk egy korrekciós tényezőt, aminek a segítségével a 100 lábúnak is csak 4 lába lesz. Mindenki örül, van egy tök jó elméletünk...
Ezek szerint a tudománnyal eddig nem túl sok kapcsolatod volt... -
ancsil #138 "Az általam említett problémák is roppant fontosak, hiszen kozmológiai méretekben a relativitás elmélet elvérzik a jelenlegi formájában."
azért ez a kijelentés egy kicsit erősnek tűnik :)
nem tudok arról, hogy a re már elvérzett volna, de biztosan én vagyok a tájékozatlan. ha esetleg adnál linket, hogy hol, mikor és miért vérzett el... -
7th uwu #137 Nem cáfoltad meg:) -
torreadorz #136 már megint hülyeséget beszélsz, de legalább azt nagypofával:
"Nincsenek állandó fizikai törvények, ezt kéne belátni.
A fizikai törvények állandók. Az őket leíró matematikai modellek változnak..."
Akkor milyen fizikai törvényekről is beszélsz? Van valami amit nem tudsz leirni, nem tudsz rá modellt adni, akkor hol is van itt a törvény?
Egyáltalán nincsenek fizikai törvények, fizikai jelenségek vannak, amiknek a müködésére megpróbálunk egy modellt adni. Ezután a modellt elnevezzük törvénynek, majd ha a modell szerint valami nem lehetséges, akkor kijelentjük hogy az lehetetlen...
Aztán később rájönnek hogy a jelenség modellje szar, és máris lehetségessé válik az ami korábban lehetetlen volt. Ennyi a vége a dolognak ez már több tucatszor megtörtént a történelem során.
A technikai fejlődés vége meg az amikor egyes emberek kitalálják hogy a jelenséget leiró modellek "törvények" és az szent és sérthetetlen. Innentől kezdve a tudomány vallássá válik, ahol a törvények nem megváltoztathatók akkor sem ha nyilvánvaló problémák merülnek fel.
Jelenleg komoly problémák vannak a gyorsuló világegyetemmel, az elméletek nem tudják megmagyarázni. Helyette bejöttek az állandók, meg a sötét anyag... Amik valójában nem mások, mint annak a beismerése hogy az elméleteink szarok és nem illeszkednek a fizikai jelenségekre. Csak hát ilyet ma egy tudós nem mond, hanem addig pofozza az elméletét állandókkal meg sötét anyagokkal, amig az nem illeszkedik a jelenségre.
A tudomány ma olyan, hogy minden élőlénynek maximum 4 lába lehet. Mert 2 lába van az embernek, 4 lába a kutyának és igy tovább. Ha meg jön a százlábú, akkor bevezetünk egy korrekciós tényezőt, aminek a segítségével a 100 lábúnak is csak 4 lába lesz. Mindenki örül, van egy tök jó elméletünk...
Már előre félek hogy az unokáink mennyit fognak rajtunk röhögni (főleg a nagyképüségünkön, pont úgy ahogy mi röhögünk azokon a régi embereken akik szerint az ember 60km/h-nál nagyobb sebességnél meghal, meg hogy a repülő fizikai képtelenség) -
#135
Pontosabban? -
#134
Sőt, a realtivitás elmélet azt sem magyarázza, hogy a tej miért édes cukorral és miért nem keserű. Akkor ez már 4:3 ellene?
Nem ártana olyan jelenségeket felsorolni, amit magyaraz és szeritned tévesen. Te csípőböl extrapoláltál szerintem oda, amire soha senki nem mondta hogy a RE azt magyarázza.. -
#133
Igen a Pioneer anomáliára gondolok.
Csak jelzem, hogy ne téveszd össze a tudományos módszer lépcsőfokait, ha ezt mástól is elvárod. Az, hogy van olyan elmélet, ami nem igényli a relativitás elmélet módosítását a jelenség magyarázatához, még nem jelenti, nem bizonyítja, hogy nem is kell a relativitás elméletet esetleg módosítani!
Mellesleg másik oldalról, nem ahhoz kell a kísérlet, hogy megkérdőjelezzhess egy elméletet, és helyette újat találj ki, ehhez elég, ha a tapasztalatok valamennyire igazolnak, hanem hogy ezt az elméletet be is bizonyítsd, el is forgattasd.
Csak mert nem az elmélet a bizonyító erejű, hanem az az alapján elvégzett ellenőrzött kísérlet, vagy az adatok más úton történő megszerzése. Én azonban nem tudok olyan szondáról, amit a Pioneer után küldtek volna leellenőrizni, hogy egy a relativitás elméletet alátámasztó másik elmélet helyes volt-e.
Mellesleg nem csak ezeknél az űrszondáknál van difi.
És már nagyjából látszik, hogy azok a szondák, amelyeket forgással stabilizálnak mutatják ezt. Úgy tűnik, hogy a forgás hatása alapvetően hiányzik Einstein elméletéből, de mondjuk ez nem újdonság és már ki lett valamilyen szinten igazítva, vagy inkább csak forgó fekete lyukakra is értelmezték. Más kérdés, hogy lehet, hogy nem olyan nagy tömegű forgó objektumoknál is jelentkezik valami hatás, amivel eddig nem számoltak. -
#132
Igen ezeket a kísérleteket elvégezték, de egy kísérletet mindig jellemez, hogy milyen feltételekkel.
Nos hát itt a Földön, vagy közelében, az idő múlása tekintetében egész jó az egyezés, és ugye gyakorlati alkalmazás is van, mert a GPS által sugárzott rendszeridőt is mindig korrigálni kell, mert hogy a felszínen máshogy megy az idő.
Ettől függetlenül még nem tudjuk, hogy a miénkhez képest szélsőséges viszonyok között, egy a földinél lényegesen nagyobb grádiensű gravitációs térben ez hogy hat.
Az általam említett problémák is roppant fontosak, hiszen kozmológiai méretekben a relativitás elmélet elvérzik a jelenlegi formájában. Persze nem biztos, hogy tényleg erről van szó, hogy nem helyes, de önmagában messze nem elégséges a világegyetem nagyléptékű objektumainak viselkedésének megmagyarázására. A relativitás elmélet ugyanis csak és kizárólag a gravitáció, a tehetetlenség jelenségével foglakozik.
Pl a kozmológiai állandó lehet, hogy nem egyetlen erő, hanem a gravitáción kívüli erők egyfajta szummázott eredője.
Az ősrobbanás-elmélet is átmegy ugye egy szint fölött/alatt a kvantummechanika területére és még nincs meg az az elmélet, ami a kettőt igazán egyesítené.
Érdekes amúgy, hogy a fekete lyukak belső struktúrájáról senki semmit nem mond. A relativitás elmélet szempontjából ez nem fontos. A kvantummechanika meg benyeli ezt a makrofizikai objektumot és igazából elég pongyolán foglalkozik vele. Hawking pl. foglalkozott a párkeltés miatti egyfajta elpárolgásukkal, azonban ezt az elpárolgást nagyban befolyásolhatja a fekete lyukká összeomlott objektum valós összetétele. Ugyan is ez továbbra sem pusztán a téridő-deformációja, nem csak a gravitációs töltés az egyetlen jellemzője. Ha pl belül erős elektromos/mágneses, vagy a éppen a valami elfajzott, nagyobb léptékben is ható magerők alkotják, akkor az a párkeltés miatt kilépő részecskéket is jelentősen befolyásolja, hogy ezek milyenek lesznek egyáltalán.
A relativitás elmélet egy leíró jellegű elmélet, semmit nem mond a gravitáció, a téridő görbület forrásáról vagy akár megszűnéséről, és ugyan így ami már más oldalról is szóba került, arról sem mond semmit, hogy a fénysebesség (vákuumban) miért abszolút határérték, és hogy ez esetenként miért és hogyan változhat, vagy nem változhat.
Te azt mondod nem vérzett el, és amiket felsorolsz abban tökéletesen egyetértek, csak amiket meg én soroltam fel, ott nem, vagy önmagában nem képes a tapasztalt dolgok modellezésére a világegyetem makrofizikai léptékű objektumai viselkedésének előrejelzésére.
A gond újfent ismételve az, hogy mivel nincs kvantummechanikai leírása, értelmezése, így nem tudható, hogy a hatóköre meddig és milyen feltételekkel érvényes.
Szóval a 3:0, az 3:3. Ha a bíró csak az egyik csapat góljait adja meg, azt kegyetlenül megverik ám. Én szóltam!
Mellesleg semmi olyat nem írtam, amit a kutatók, akik ezzel foglalkoznak ne így gondolnának. Más kérdés, hogy középiskolai tankönyvekben valahogy mindenre egyetlen egyértelmű válasz van. Ajánlom, hogy ezen te is lépjél át, hidd el számodra is kinyílik a világ. -
#131
WTF? Mit cáfoltál meg? Ez nem tudományosan bizonyítható kijelentés. Sem méréssel, sem matematikai modellel nem támasztottad alá.
Ennyi erővel piros illióziópónik fingjából is nyerhetnél energiát. -
#130
Matematikailag nagyon sok dolgot kitaláltak már 200 évvel ezelőtt is, csak éppen képtelenek voltak mit kezdeni az erőforrás igényekkel... -
#129
Ez sem pontos megállapítás.
A kvantumfizika a természet olyan részét írja le, amire addig nem volt semmiféle modell, pontatlanabb vagy egyenes hibás modell volt. Lásd az atom egy és oszthatatlan elvet... -
#128
Semmi sem bizonyítja az elv helyességét, csak egy ötlet. Ennyi erővel maga az elv hatálytalanítja az elvet. Néha nem működik az elv. A legegyszerűbb tehát az, hogy az elv hibás... -
#127
Attól, hogy valami fejlődik nem jelenti azt, hogy a problémákkal arányosan. 2002-ben az egyetem alatt gyengébb gépem, mint amit ma egy mobiltelefon tud...
A C64-esemhez képest meg aztán tényleg olyan kurva gyorsak a számítógépek, hogy ehaj. MI van? Ugyan. Láthatáron sincs valódi MI... -
#126
Ismételten leírom, hogy a törvények (törvényszerűségek) nem változnak. Attól, hogy Newton leírta a gravitációt, annak természete nem változott meg. -
#125
A probléma csak az hogy a fizikai törvényeink pont úgy változnak, ahogy megismerjük a világunkat. Egy időben azt is kiszámoltak az ismert aerodinamikai törvények alapján, hogy a dongó nem tud repülni. Csak erről neki nem szoltak...
Tököm teli van ezzel az elbaszott idézettel, merthogy nem igaz. Nem tudták kiszámolni és most sem igazán tudnák, hogy a dongó szárnyain milyen erők ébrednek, talán csak a legfejlettebb numerikus szimulációs programokkal. Miért?
1. A numerikus szimulációig lényegében szélcsatorna kísérletek vagy kisebb léptékű modelleket leszámítva nagyon korlátozott lehetőség volt számolgatásra.
2. A numerikus szimulációhoz is kellenek bemenő paraméterek. Ehhez bizony meg kell határozni a szárny egyes fizikai paramétereit. Kimérte már valaha valaki pl. egy átlagos dongó szárny anyagának mechanikai paramétereit?
BTW, több idézetben poszméh szerepel dongó helyett. Ez is mutatja, hogy kb. mennyire igaz. Semmennyire. Ez egy szólásmondás arra, hogy a sokan nem értik, hogy ez a valami hogyan tud repülni, mert furák a szemnek. Ennek viszont semmi köze az aerdoinamikához.
Lásd X-35 vs. X-32. Az utóbbiról el sem hinné egy átlagember, hogy tud repülni, pedig de...
Ez mint képzett áramlástechnikus mondom.
Holnapután kijön egy újabb felfedezés vagy találnak egy részecskét ami gyorsabban halad a fénynél, és máris lehet újra gondolkodni hogy akkor hogyan is müködik a világunk. És máris át lesz alakitva a mostani képlet.
Nincsenek állandó fizikai törvények, ezt kéne belátni.
A fizikai törvények állandók. Az őket leíró matematikai modellek változnak... -
kvp #124 "Hogy lehetséges hogy egy ember képes minimális energia (étel) bevitele mellett napokon keresztül például cementes zsákokat pakolni? Ugye azt tanultuk,hogy bioárammal müködnek az izmok,akkor valaki kiszámolhatná hogy ennyi munka végzéséhez menyi elektromos energia szükséges?"
Nem arammal mukodnek, az csak a vezerles. Az izmok kozvetlenul alakitjak at a kemiai energiat mechanikus energiava, melyet az idegrendszerbol jovo aram vezerel. (ez kb. olyan mint egy elektromosoan vezerelt hidraulikus rendszer) Csak nagyon keves aram kell a csapok kinyitasahoz, mivel a tenyleges munkat nem az aram vegzi. Egyebkent az ember nagyon sok energiat fogyaszt, bar viszonylag jo hatekonysaggal.
"ezzel barátkozz, szegény gagarin,ha ezeket hallaná! linkNa ez az!Egy jó hosszú olvasmány neked."
Tovabbra is teves az iras. A radioaktiv bomlas nem veletlen, hanem neutrino-atommag utkozesekbol jon letre. Innentol az egesz alapfelteves bukik es kapunk egy kisse unalmas, de determinisztikus vilagegyetemet.
Gagarin meg eleg bator volt ahhoz, hogy beszalljon egy tobbe-kevesbe kiprobalatlan jarmube, bar annyi elonye volt, hogy o meg kapott ejtoernyot es katapultulest, ami a legtobb felfele es lefele elojvo problema ellen jo. A jarmuvenek meg nem volt annyi energiaja, hogy tartosan fent mardjon.
ps: Miert az oroszok jutottak el hamarabb az urbe? Mert az orosz atombomba nehezebb volt, ezert nagyobb raketa kellett hozza, amibe mar egy ember is befert. (a sojuz-ok a mai napig a szabvany orosz ballisztikus raketak rendszereit hasznaljak, tehat elvileg akar egy sojuz is indithato lenne szallitojarmurol)