44
Hőszivattyúzás- elérhető alternatíva?
-
Kepek #44 Áttörés a hőszivattyúk piacán -
#43
yay! -
#42
-
#41
ELMŰ írás a témáról -
forrai #40 Ugyan energia- lobby!
Pedig micsoda fejlesztések vannak, előremutatóak!
Pl. van egy 2000 -ből való Peugeot 306- os kocsim, ami most is 6,5 litert fogyaszt százon.
Ismerőseink is vettek olyat, 3-4 éve, az meg 8-litert fogyaszt, pedig szintén benzines.
Egy másik meg hibridet vet, persze az 3x drágább, de tény - keveset fogyaszt.
Ebből látható, hogy törekednek olyan stratégiára, hogy a vásárló megutálja a nagy fogyasztásút! Ami sikerült is.
Hogy mégis miért az olcsóbb, rosszabbra "visszafejlesztettet" választják többen? Érthetetlen... -
#39
Az energia szolgáltatóknál csak az a gond, hogy a házilag, általunk termelt energiát kvótához kötik....ha nem tudod saját magadnak tárolni, " vagy mondjuk a szomszédokkal megosztani... akkor bizony csökkentened kell a saját termelésed....
Jut eszembe...tavaly a Paksi Atomerőmű se ment teljes " gázzal.... nem kellett annyi energia...
De, hogy ez a társaság mit akarhat ?? : ők vajon mire akarnak áttérni ?.....szélerőműre ?? -
forrai #38 Nincs igazad!
Mert nézd- milyen kőnnyen jőn a pénz
1 m3 gáz- 1 peták
2 m3 gáz két peták
1kWh áram- 3 peták
2kWh áram- 6 peták!
Ezzel szemben, ha van hőszivattyú, gyárat kell hozzá épiteni, egy csomó hüje mukit, meg a siró gyerekeit el kell tartani!
Nincs akkora haszon belöle, hogy kűlön klinika lehessen, magas szintű kiszolgálással, és Horváthországi, vagy Thai kűlföldi nyaralóval, pedig nagyon megérdemli...
A höszivattyú- nem pénz szivattyú!
Money, money money, olwejz honi,.. dehát megy ez nekűnk. -
Zenty #37 "Képzeld, ha kevesebb gáz, vagy áram fogyna, milyen szar lenne!"
multiknak biztos :D -
forrai #36 Én terveztem már 800 kW-teljesítményűt, 90 oC vízzel üzemel (Hűtésre).
Az melegvíz abszorberek 1,4 kW 90oC melegvizzel termelnek 1,0 kW 7oC hűtővizet.
Ha a kiűző 500 oC füstgáázal fűtött, az arány megfordul, 0,7 kW hővel lehet 1,0 kw hűtést elérni.
A kondenzátor ehhez ~max 35 oC-on üzemel, vagyis 1,7-2,4 kW hő van ott ilyen hőfokon. A kondenzátor melegvíz esetén max 40 oC kölehet, ezzel hőszivattyús üzemmódban lehet fűteni.
Gázfűtés esetén 50-55 oC kilépő hőmérséklet érhető el (Robur).
Azonban a lehetőségeket nem ismerhetjük, mert az eljárás a parlagon hever.
Képzeld, ha kevesebb gáz, vagy áram fogyna, milyen szar lenne!
-
Zenty #35 Jó tudni, hogy van ilyen és ha működik is, akkor nem véletlen, hogy nem reklámozzák. -
forrai #34 Csak ezért indítottam a topikot, mert a kompesszoros árambázisut már jól ismerik. Kell egy kis idő, hogy jobban felvezethessem.
De lehet, hogy ugyanaz a baj vele, mint a stirling motorral is. Hogy csak a fogyasztóknak lenne jó. Ami ellen legkönnyebb úgy védekezni, ha egyuttal méreg drága is.
Ezért hajtogatom, és mindenben bizonyítom, még a művészetben is, hogy a "fogyasztóknak" is kell legyen tudatos szemlélete!
Ami persze fárasztó, mert benne van a tudat, ami önképzéssel szerezhető. De magam is látom, hogy ez reménytelen ügy. A tudatot ugyanis egyszerűbb "megcsinálni".
-
sanyicks #33 ![]()
Borzasztó bonyolult. A tetejét melegíted hűtőbordáját hűtöd (akár vízzel is lehet, de akár levegővel is), és mozog.
![]()
Itt a nasa egyszerűsített cucca, hiszen minek ilyen tekerőizé ha az áramtermeléshez csak mozgás kell, úgyhogy ők egyszerűen ráraktak egy tekercset a tengelyre, köré mégegyet. Az eredmény hőből váltakozó áram. Innen kell egy egyenirányítót fabrikálni (otthon összehozza aki egy kicsit is ért hozzá, aztán rá egy visszatáplálós bolti inverterre.
Csupa 100- és 200 éves technika... Ezt a cuccot be egy parabola tükör fókuszpontjába, és hello.
De nem lehet ilyet kapni. Lehet kapni játék stirling motort (alárakod a teát és jééé forog), meg lehet kapni hulladékégetős strirling generátort aranyáron, de így külön egy kicsit ne. Vajon miért?
Hatásfoka egy ilyennek 30-40% körüli (napelem 15% egy jobb, és rohadt drága), ez meg kicsit egyszerűbb dolog mint a félvezető gyártás, és hát bonyolultnak sem nevezhető, csak nézzük meg egy autó hengereit... amiből nem is 1 db van 1 autóba.
Itt egy nagy cucc Ez egy háztartáshoz nagy (az életbe nem használsz el annyi energiát amennyit ez nyáron termel, és az ehhez készülő generátort(20kw vagy mennyi) is ha jól emléxem 8 millió forintért gyártja ez a solo nevű cég csak megrendelésre (sorozatgyártás nincs) saccra 95%-os haszonkulccsal.
Szóval olyan szépen érvényesül itt is az energialobbi... -
Zenty #32 "Egyetértek: komplex eljárás kell. De mindegyik végén azért ott fityeg valamilyen primer energia is, ha nem is sok."
Jaja, de nem mindegy, hogy milyen mértékben :) Például van egy ismerősöm aki 120 négyezméteres passzív házat épített, ilyen komplett hőszivattyú rendszerrel, és átlagosan 30 ezer a teljes rezsi számlájuk. Egy ugyanekkora "sima" háznál, cirkóval minimum egy 100-as lenne a rezsi. Szóval, igen elég kényelmes ha az árakat nézzük :)
"Én azonban a hőbázisú hőszivattyúkról beszélnék, amihez jellemzően nem kell áram, csak hő. Gáz, napkollektor, stb.
Ugyanúgy van hűtési, és hőszivattyús körfolyamata is."
Olyanról amihez áram sem kell, arról én sem hallottam.. Érdekes.
-
forrai #31 A stirling motor: hőlégmotor. Láttam 20 kW-os gázkazánt 1 kW-os stirling motorral, nem rossz? (Van spilling motor is, az gőzzel üzemel, mint a gőzmozdony).
Én azonban a hőbázisú hőszivattyúkról beszélnék, amihez jellemzően nem kell áram, csak hő. Gáz, napkollektor, stb.
Ugyanúgy van hűtési, és hőszivattyús körfolyamata is.
-
forrai #30 Egyetértek: komplex eljárás kell. De mindegyik végén azért ott fityeg valamilyen primer energia is, ha nem is sok.
De azért mégis sok. És amikor a megujúló sok hasznáról beszélünk, ne feledjük soha a mögöttes primer technológiák nagy költségeit sem.
Mert azok is kellenek.
Tehát én nem mondanám azt, hogy mostantól kezdve napkollektorral fűtők, ne építsetek több erőművet, vagy gázvezetéket.
Valaki meg kell, hogy fizesse a közületek állandó rendelkezésre állását is. Ezt csak úgy mondom, mert egyébként off.
-
forrai #29 Kétségkivül igaz. Csak annyit tennék hozzá, hogy a "levegő kazán", villamos meghajtással kétszeresen is az. Mert előbb Visontán a Heller-Forgó hűtőtornyok fűtik fel a levegőt. Majd azt a szél odafújja a házadhoz, és te a villannyal, ami meg vezetéken jön, visszaalakítod azt hővé ismét.
Valóban kényelmesebb, mintha a lignitet szállítanák és égetnék el.
-
forrai #28 Igen egyetértek- ez komplex eljárás. -
forrai #27 Szóval Stirling motoros naperőműre gondolsz? Linkeld be, érdekes, hiszen áramot termelsz, aqmi meghajthat egy hőszivattyút, vagy hűtőgépet. -
forrai #26 Csak ha van vezetői jogosítványod, mert csak áramjárta vezetőként érnél valamit. -
Zenty #25 "Nagyon alaposan meg kell tervezni a KOMPLETT rendszert"
Így van! Akkor érdemes ezeket használni ha épít, vagy teljesen felújítja mondjuk a házát az ember. Csinálnak egy szép kis passzív házat aminek a lényege a komoly hőszigetelés, mesterséges szellőztetés (még az ablakokat sem kell kinyitni), központi hőszivattyú rendszer napkollektor kiegészítésél stb.
Fasza házak az ilyenek, csak drágák még.
-
Zenty #24 Tény, hogy a "földbefúrós" változata jobb hatékonyságú de jóval drágább is.
A "levegős" is a hőenergiát nyeri ki, nem csak áramot használ.
Egyébként inkább -20 fok-nál szokott probléma lenni a levegősöknél :) de olyankor is tud kinyerni energiát, csak persze nem annyit mint a meleg időszakban. De egy passzív háznál, ahol olyan vastagok a falak mint egy "várnál" egy langyos falmelegitő is elég lenne fűtés kiegészítésként :)
Tehát ilyen házaknál, ami jól megvan tervezve egy sima levegős rendszer is elég lehet.
-
#23
Minden egyes hőszivattyú fajtának megvannak az előnyei és a hátrányai.
A levegős előnye a könnyű szerelés,telepítés(akár utólag).Nincs szükség szondák fúrására,kútvíz keringetésre.A készülék bekerülési és üzembe helyezési költsége a legolcsóbb.
Hátránya az alacsony COP,zajos kültéri egység,esetleg kiegészítő fűtést is igényel.
A hőszivattyúknál sosem készülékben érdemes gondolkozni hanem komplett rendszerben.Épület hőszigeteléstől,hőleadó felületek nagyságától a gépészeten át magáig a készülékig.
Nagyon alaposan meg kell tervezni a KOMPLETT rendszert és akkor bármelyik hőszivattyú tud hatékonyan,gazdaságosan dolgozni. -
sanyicks #22 hát ez a levegős hőszivattyú mekkora lol.
Honnan szedi az energiát, hogy egy lakást -10 fokos külső hőmérséklettel +20 fokra melegítsen? Ja persze már látom 11-16 kW-os fogyasztással az áramból :D szóval ez egy hőszivattyúnak nevezett bojler :DDD
Amivel tényleg jól lehet járni, az az ásós hőszivattyú, mert az nem árammal melegít, hanem a föld hőjével, ami ingyen van :) csak a szivattyúzáshoz kell áram, meg a "hőfoksokszorozáshoz".
Amúgy ilyeneket lehet kapni... ellenben stirling generátoros házi naperőművet nem pedig egy "picit " jobb mindenben mint egy napelem... Néhány négyzetméteren 10 kWh áramot termelni nyáron egy napelemhez képest faék egyszerűségű cuccal... -
#21
Milenne ha körbetekrném a házamat 750kV-os távvezetékkel és az arról disszipáló hővel főznék levest? -
Zenty #20 bocs az elején elírtam: tehát a cirkohóz kell áram, viz, gáz. ( gáz lemaradt) -
Zenty #19 Ismered a cirkó fűtést? A cirkóhoz kell áram, viz, amit aztán egy központi "kazán" vezérli az egészet. Ezért írtam, hogy a hőszivattyú rendszer is olyan mint a cirkó, vagy ahhoz hasonló. Ugyanúgy központilag vezérel mindent, csak annyi különbséggel, hogy a gáz helyett hőenergiát használ. De emelet ugyanúgy kell neki víz és áram is, de gáz egyáltalán nem szükséges a hőszivattyús rendszerhez.
Ezért is preferálják passzív házaknál, mert a passzív házak alapja, hogy minden áramról mennyen és energiatakarékosan. Elméletileg egy átlag cirkónál 40%-kal kevesebbet fogyaszt egy ilyen hószivattyús rendszer, mivel a gázért nem kell fizetni. Talán ez benne a legnagyobb előny. -
forrai #18 Meg áram is kell, a hőszivattyúhoz. Ezt nem említetted, vagy megleptél vele, ha van olyan, hogy nem kell áram.
Az általam ismert körfolyamatban, ami hűtésre és höszivattyúzásra jó, áramot, vagy magasabb hőfokszintű hőt kell bevezetni a körfolyamatba ahhoz, hogy hűtsél, illetve alacsonyabb hőfokszinten (~40oC) többlet környezeti hőt hasznosíthassál.De valamilyen priner hőforrás mindegyikhez kell.Villamos készülékeknél COP-nek jelölik a kinyerhető hő, és a bevezetett villamos energia arányát.
Különféle tényezőktől függően COP =2,0...7,0 között vehető fel.
-
Zenty #17 jah, a levegős-vizes kombó olyan mint a "cirko". Csak itt nincs gáz. Helyette van hőenergia vagy geotermikus energia. -
forrai #16 Kétségkivül, az "árambázisú" és "hőbázisú" fűtési és hűtési hőellátás saját terminológiám: a kor, (vagy a kór) hozta ki belőlem.
Mert verseny indult el: a komresszoros hőszivattyúk sok helyen kiszorították már nálunk is az egyéb eljárásokat, arra is hivatkozva, hogy ők tisztábbak (mert a szemét máshol keletkezik.)
Ausztriában pedig (egy konferencián nemrég rákérdeztem), csak megújulót és áramot akarnak látni a házakban.
Szép törekvés, és valóban teljesítenek is.
Szóval:
- Árambázisú, ha a körfolyamat árammal meghajtott eszközzel valósítható meg. (kompresszor, vagy az említett Peltier elem)
- Hőbázisú: ha a körfolyamat hő bevezetésével valósítható meg. (abszorber, adszorber)
Ez alapvető különbség, mivel a primer energiaforrást, annak hatékony hasznosítását érinti.
Ha a gázt előbb eltüzeljük erőműben, azután az áramot a helyszinre szállítjuk, akkor ~30% hasznosul, a többi a levegőt fűti, vagy a folyókat.
Amikor levegő kazánról beszélnek, akkor mi csak arra gondolunk, hogy a hőszivattyú a levegőből von el, és hasznosít gőzt a lakásban! Pedig előbb arra kéne gondolnunk, hogy azt megelőzően meg az erőműben a levegőt, és a folyóvizeket fűti fel!
Ha láttál Heller-Forgó hűtőtornyokat- azok igazi "levegő kazánok"!
Ha ugyanazt a gázt viszont gázmotorban vagy hőszivattyúban égeted el, eleve nagy villamos hatásfok (35-45%) jelentkezik, és a hőt is hasznosíthatod.
Nyáron abszorben, ez elterjedt, ezt nevezik trigenerációnak, ilyet terveztem én is.
Mert a "tri" ez esetben a hőbázisú hűtést jelent.
A 90oC melegvíz belép az abszorberbe, ami az elpárologtatónál 7oC hűtővizet ad ki.
Az átvett hőt ~30 oC-on a hűtőtorony viszi el.
De láttam ugyanilyen adszorberes hűtőgépet is.
A továbbiakban, ha van érdeklődés, elmagyarázom, hogy működnek, mi a különbség.
Azt se bánnám, ha más tenné, de legalább is a kompresszorosét valaki más, kezdetben leírná.
Tévedés ne essék: én is mindegyiket csak a maga helyén tartom jónak!
-
forrai #15 Kedves Aquir, mégis maradok, mert az nem egészen ez. Csak szó van benne a hőszivattyúról is. Ez viszont csak arra kihegyezett.
Marad tehát a topik. -
remark #14 Még egyelőre az általad használt fogalmakat szokom. (Egyébként is teljesen új nekem ez a téma, de érdekel.)
Az áram- vagy hőbázisú az mit jelent? Hogy milyen forrás szolgáltatja az energiát a szivattyúzáshoz? És akkor mit jelent a hőbázisú? Hivatkozol valamilyen gáztüzelésű hőszivattyúra. -
forrai #13 Megkeresem a hőszivattyút, és ott válaszolok. remark -
forrai #12 Igazad van, itt befejeztem. Sajna csak két oldalt lapoztam csak vissza, nem túl sűrűn érdeklődnek a téma iránt.
Pixxelt meg arra kérem, járjon utánam, még sok ízes hibát találhat. -
remark #11 Jól látom hogy ezek mind elektromos árammal üzemelő készülékek? -
forrai #10 Bocsi de "anál" nincs, csak két n-el! Így hogy "nanál"! -
forrai #9 Az árambázisú hőszivattyú mindenütt, nálunk is elterjedt gyakorlat, hűtésre, fűtésre, hőszivattyúzásra. Hogy csak a splitteket említsem.
A hőbázisú jelenleg majdnem biztosan csak hűtésre szorítkozik, és csak olyan helyeken, ahol hulladék, vagy olcsó hő van (pld. blokkfűtőerőművek, és csak nagyobb teljesítményekre.)
Hőbázisú hőszivattyúzásról viszont nem hallottam, csak nagyon kivételesen. A Robur cégnek vannak például gáztüzelésü hőszivattyúi, néhány volt Magyarországon is.
De olyanokról, amelyek melegvízfűtésüek, és hőszivattyúznak is- nem hallottam még.
És ez az, amit furcsállok nagyon.
Úgy tűnik, senkinek se érdeke?
Arra ugyanis joggal hivatkoznak, hogy nagyon drága.
Ám annak csak az az oka, hogy valahogyan nem akarozik fejleszteni, tömeggyártani, terjeszteni...Miért?
Emlékezzünk a dicső szaratov hűtőszekrényre, amiről a T-34-est is mintázhatták- néhány még ma is szolgál.
Vagy tudunk e arról, hogy Magyarországon folyik a szállódai abszorpciós szobahűtőszekrények gyártása- azok ugyanis zajtalanok. Igaz, árammal, vagy gázzal fűtöttek azok is.
Szerintem nem mindenki örülne, ha olcsóbbak lennének. Hiszen lehetnének: az egész csak tartály + hőcserélő, kompresszor nuku.
-
Zenty #8 Főleg passzív házaknál használják.
És van már "levegős" hőszivattyú is, aminél nem kell fúrogatni a földbe, hanem a légkondi rendszeréhez hasonlóan oldják meg a működését.
például ez:
levegős -
#7
"persze anál jobban" ![]()
-
remark #6 Mármint hogy van olyan hőszivattyú, ami geotermikus energiát használ, nem? -
#5
Igaz, de eléggé lefedi a téma
