Hőszivattyúzás- elérhető alternatíva?
-
forrai #16 Kétségkivül, az "árambázisú" és "hőbázisú" fűtési és hűtési hőellátás saját terminológiám: a kor, (vagy a kór) hozta ki belőlem.
Mert verseny indult el: a komresszoros hőszivattyúk sok helyen kiszorították már nálunk is az egyéb eljárásokat, arra is hivatkozva, hogy ők tisztábbak (mert a szemét máshol keletkezik.)
Ausztriában pedig (egy konferencián nemrég rákérdeztem), csak megújulót és áramot akarnak látni a házakban.
Szép törekvés, és valóban teljesítenek is.
Szóval:
- Árambázisú, ha a körfolyamat árammal meghajtott eszközzel valósítható meg. (kompresszor, vagy az említett Peltier elem)
- Hőbázisú: ha a körfolyamat hő bevezetésével valósítható meg. (abszorber, adszorber)
Ez alapvető különbség, mivel a primer energiaforrást, annak hatékony hasznosítását érinti.
Ha a gázt előbb eltüzeljük erőműben, azután az áramot a helyszinre szállítjuk, akkor ~30% hasznosul, a többi a levegőt fűti, vagy a folyókat.
Amikor levegő kazánról beszélnek, akkor mi csak arra gondolunk, hogy a hőszivattyú a levegőből von el, és hasznosít gőzt a lakásban! Pedig előbb arra kéne gondolnunk, hogy azt megelőzően meg az erőműben a levegőt, és a folyóvizeket fűti fel!
Ha láttál Heller-Forgó hűtőtornyokat- azok igazi "levegő kazánok"!
Ha ugyanazt a gázt viszont gázmotorban vagy hőszivattyúban égeted el, eleve nagy villamos hatásfok (35-45%) jelentkezik, és a hőt is hasznosíthatod.
Nyáron abszorben, ez elterjedt, ezt nevezik trigenerációnak, ilyet terveztem én is.
Mert a "tri" ez esetben a hőbázisú hűtést jelent.
A 90oC melegvíz belép az abszorberbe, ami az elpárologtatónál 7oC hűtővizet ad ki.
Az átvett hőt ~30 oC-on a hűtőtorony viszi el.
De láttam ugyanilyen adszorberes hűtőgépet is.
A továbbiakban, ha van érdeklődés, elmagyarázom, hogy működnek, mi a különbség.
Azt se bánnám, ha más tenné, de legalább is a kompresszorosét valaki más, kezdetben leírná.
Tévedés ne essék: én is mindegyiket csak a maga helyén tartom jónak!