Újabb NASA műhold vesztét okozta a Taurus
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#52
...ki mondta neked hogy az ember fogja meghóditani a galaxist, vagy egyáltalán?
rakétameghajtásrol meg nem is beszéltem, te magyarázod bele....
nem mellesleg egy kurva madarat sem látok amelyik teleportálva közlekedik vagy hajtogatja a teret,(egyik sem lehetetlen csak épp nem a homo sapiensnek van kitalálva,nem kevés gyakorlati és filozófiai problémát vet föl a téma)hamár igy banalizálgatunk, de mindegy álmodj királylány........
rakétameghajtásrol meg nem is beszéltem, te magyarázod bele....
nem mellesleg egy kurva madarat sem látok amelyik teleportálva közlekedik vagy hajtogatja a teret,(egyik sem lehetetlen csak épp nem a homo sapiensnek van kitalálva,nem kevés gyakorlati és filozófiai problémát vet föl a téma)hamár igy banalizálgatunk, de mindegy álmodj királylány........
#51
Szerintem sem járható út a rakétahajtás egy másik naprendszerbe, max. egy automata szondának lenne némi esélye annak se túl sok, de a legfontosabb hogy mindenki csak a gyorsításról beszél szerintem ahhoz hogy akik elindulnak még életükbe odaérjenek, nem ártana a fénysebesség10-20%-át elérni, ehhez évekig kéne gyorsulni hogy az embereknek ne legyen halálos, majd évekig lassulni a cél elõtt, és ezt a lassulási szakaszt mindenki kényelmesen kihagyja ehhez honnan lenne üzemanyag?
Lassítás nélkül egy ûrhajó vagy egy szonda pár óra alatt átszáguldana a célterületen.
A kisbolygóövezetet a naprendszer síkjából merõlegesen kivezetõ pálya elkerülheti, de az Oort felhõt nem mivel az nemcsak síkban hanem gömb alakban veszi körül a Naprendszert és habár millió kilométerek lehetnek az objektumok között, de rendkívül kiterjedt és csak 1 ütközés kell.
Manõverezésrõl meg ilyen apróságokról ekkora hajóval ilyen sebességnél és tehetetlenségnél szerintem kár beszélni, amíg nem találunk ki jobb technológiát az Ember nem fogja elhagyni a Naprendszert.
Lassítás nélkül egy ûrhajó vagy egy szonda pár óra alatt átszáguldana a célterületen.
A kisbolygóövezetet a naprendszer síkjából merõlegesen kivezetõ pálya elkerülheti, de az Oort felhõt nem mivel az nemcsak síkban hanem gömb alakban veszi körül a Naprendszert és habár millió kilométerek lehetnek az objektumok között, de rendkívül kiterjedt és csak 1 ütközés kell.
Manõverezésrõl meg ilyen apróságokról ekkora hajóval ilyen sebességnél és tehetetlenségnél szerintem kár beszélni, amíg nem találunk ki jobb technológiát az Ember nem fogja elhagyni a Naprendszert.
#50
Az elektromos hajtómûvek (ion/plazma) is rakéta elven alapulnak, csak megjegyzem.
Azonban, amíg kémiai rakétával a Mars út 1-2 év, addig az elektromos hajtással 1-2 hónap.
Csak éppen ezek bizony akkorák lennének mint egy A-380-as airbus, ha kisebbet építenek, akkor az is olyan lassú lenne, mint a a kémiai rakéta.
Azonban, amíg kémiai rakétával a Mars út 1-2 év, addig az elektromos hajtással 1-2 hónap.
Csak éppen ezek bizony akkorák lennének mint egy A-380-as airbus, ha kisebbet építenek, akkor az is olyan lassú lenne, mint a a kémiai rakéta.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#49
Te nem érted, de mindegy. Rakétahajtással meghóditani a galaxist, vagy akár csak a naprendszert is olyan elvetélt ötlet, mint tutajjal bebarangolni az oceánt.
Ennyi, nincs tovább. Amig ezt nem oldjuk meg, addig nem hogy marsutazás, holdra szállás sem lesz megint.
Az meg hogy ezt mennyire bonyolult megoldani, nem feltétlen lehetetlen. 150 évvel ezelõtt ha azt mondtad volna hogy napi rendszerességgel fognak többszáz tonnás tárgyak repkedni az égen (repülõ) akkor kiröhögtek volna hogy ez akkora képtelenség hogy sohasem fog megvalósúlni.
Ennyi, nincs tovább. Amig ezt nem oldjuk meg, addig nem hogy marsutazás, holdra szállás sem lesz megint.
Az meg hogy ezt mennyire bonyolult megoldani, nem feltétlen lehetetlen. 150 évvel ezelõtt ha azt mondtad volna hogy napi rendszerességgel fognak többszáz tonnás tárgyak repkedni az égen (repülõ) akkor kiröhögtek volna hogy ez akkora képtelenség hogy sohasem fog megvalósúlni.
#48
...látom nem érti....az ötlet ide édes kevés soha a büdös életbe nem lesz csopár vagy mi a faxnak hivták, amibe csak ugy belépsz meg kijössz belöle a másik végén . Ha lesz is hasonló tecnológia annak legalábis az ûrben kell megépülnie biztonságos távolságra, de elõbb meg kell oldani a honnan szedjünk elég energiát, hogy vigyük a helyére, hogyan óvjuk meg az utazókat a hatásaitol,hogy hozzuk vissza õket....legalábbis csillagmérnöki bravúr. Ha meg már ilyen méretekben tudunk manipulálni akadnak reálisabb alternativák...
#47
Szerintem nem kár, hátha egyszer megjön az ötlet.
Másrészt meg pont ezért fejlõdik visszafelé az ûrkutatás.
Ugyanis arra már a politikusok is rájöttek, hogy temérdek pénzt beleölni abba hogy esetleg valaki kitüzze a zászlót mondjuk a marson, nem éri meg. Még ha esetleg nyersanyagokat lehetne onnan behozni, de a jelenlegi technika még erre is képtelen.
Másrészt meg pont ezért fejlõdik visszafelé az ûrkutatás.
Ugyanis arra már a politikusok is rájöttek, hogy temérdek pénzt beleölni abba hogy esetleg valaki kitüzze a zászlót mondjuk a marson, nem éri meg. Még ha esetleg nyersanyagokat lehetne onnan behozni, de a jelenlegi technika még erre is képtelen.
#46
azok. de ez nem baj. akkor sem, ha magam is idetartozom. idiotanak barkit lehet nevezni, de figyelembe kell venni a felszolgalt es fogyasztott informaciok mennyiseget es minoseget is. utobbiak figyelembevetelevel mondom: nem idiota itt senki. most ez van, es kesz. egyszeru eszemmel gondolkozva kerdem: ezen a sebessegen lehet-e maskepp? otletekre van szukseg, konstruktiv otletekre. nem nekunk, hanem a hatalomnak. hat nem mi magunk vagyunk az? vagy megforditva: letezhet-e hatalom populaco nelkul? nem. csak ott a bokkeno, hogy a hon utalt hatalom pont a mi sajat igenyeinket elegiti ki elsosorban. ha valaki az anarchiara szavaz, annak oszinte szivembol kivanom: elje meg! belaim...gondolkozzunk.
#45
idióták.
Pszt.
#44
..ismerem a rakétahajtás problémáit , de ezek sehol sincsennek egy alternativ hajtás problémáihoz képest.....kár ilyesmiröl álmodozni.........
#43
Ki meg hol mondta, hogy 60-ra elég (elhiszem, ha mutatsz forrást)? Egyébként azért van ez, hogy mindig kitolódik, mert fejlõdik a technika, és most már onnét és megéri kitermelni, ahol eddig ráfizetéses volt. Ez a nagy titok.
"A készletek valószínûleg jelenleg is kimeríthetetlenek..."
Lol.
"A készletek valószínûleg jelenleg is kimeríthetetlenek..."
Lol.
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#42
Az olaj mint olyan biztos nem fogy el még egy darabig. Csak egyre drágább lesz kitermelni, ergó az olajszármazékok is egyre drágábbak lesznek.
#41
so-so! A készletek valószínûleg jelenleg is kimeríthetetlenek, de akkor nem lehet az árát emelni! ;-)))
http://vakond.hu/
#40
Erre mindig azt tudom mondani, hogy amikor 10 éves voltam, akkor azt mondták 40 évre elegendõ az olaj. azóta eltelt 25 év és most 60-ra elég 😊
Ettöl persze egyszer biztosan elfogy...
Ettöl persze egyszer biztosan elfogy...
#39
Erre én még nem vennék mérget. De még mielõtt kifogy a kõolaj "brutális" lökést fog adni az ilyen irányú kutatásoknak.
Már most hallani mindenféle szintetikus benzinrõl, meg újfajta bio üzemanyagokról. És akkor még nem is beszéltem más alternatív megoldásokról.
A világ legnagyobb cégeinek fõ bevételi forrása az üzemanyag eladás. Egyre több és több pénzt költenek arra, hogy ez így is maradjon.
Már most hallani mindenféle szintetikus benzinrõl, meg újfajta bio üzemanyagokról. És akkor még nem is beszéltem más alternatív megoldásokról.
A világ legnagyobb cégeinek fõ bevételi forrása az üzemanyag eladás. Egyre több és több pénzt költenek arra, hogy ez így is maradjon.
#38
Én sem nevezném "normálisnak", de mindenesetre kitartok amellett, hogy ha nagyon akarnánk, akkor akár 50 éven belül is elindítható lenne egy emberes küldetés egy másik naprendszerbe és több generáció alatt meg is érkezne. Ami nyilván nem fog megtörténni.Egyrészt mert elõször jó lenne tudni pontosan mi van ott. És szondát küldeni oda is több erõforrást kíván, mint amikkel ma rendelkezik az ûrkutatás és ugye sok idõ lenne míg odaér. Másrészt valószínûleg nyomós ok nélkül nem állítjuk rá a teljes gazdaságunkat, nem is lehetne és nem is lenne jó.
#37
"Tutajjal már szelték át a Csendes óceánt..."
Tudom, de a tutaj vs oceán példa csak a naprendszerre vonatkozott.
Tudom, de a tutaj vs oceán példa csak a naprendszerre vonatkozott.
#36
"tudod az a legnagyobb baj a hippitérhajtómûvel, hogy azt is érinti az energiamegmaradás törvénye........másszóval oda is kell némi bencin, hogy múködjön"
Az lehet, de ez még mindig egy "kisebb" probléma.
Klasszikus rakétahajtással egyrészt nem lehet fénysebesség felé menni, másrészt a gyorsulása is limitált, arról nem beszélve hogy ahhoz hogy gyorsabban menjen több üzemanyag kell aminek nagyobb a tömege igy még nehezebb gyorsitani amihez mégtöbb üzemanyag kell és igy tovább. Szóval zsákutca, pont úgy mint a példámban emlitett tutaj, lehet akármennyire továbbfejleszteni, sosem fogja tudni azt hozni mint egy repülõ vagy egy rakéta ha az oceán átszelése a cél.
Ezzel szemben mondjuk egy elméleti hiperhajtómü esetén nincsenek ilyen elméleti korlátok. Az más kérdés hogy tudunk-e elegendõ energiát szerezni hozzá, az sem lesz nyilván egyszerü, de legalább nincs (vagy legalábbis jóval messzebb) vannak a limitek
Az lehet, de ez még mindig egy "kisebb" probléma.
Klasszikus rakétahajtással egyrészt nem lehet fénysebesség felé menni, másrészt a gyorsulása is limitált, arról nem beszélve hogy ahhoz hogy gyorsabban menjen több üzemanyag kell aminek nagyobb a tömege igy még nehezebb gyorsitani amihez mégtöbb üzemanyag kell és igy tovább. Szóval zsákutca, pont úgy mint a példámban emlitett tutaj, lehet akármennyire továbbfejleszteni, sosem fogja tudni azt hozni mint egy repülõ vagy egy rakéta ha az oceán átszelése a cél.
Ezzel szemben mondjuk egy elméleti hiperhajtómü esetén nincsenek ilyen elméleti korlátok. Az más kérdés hogy tudunk-e elegendõ energiát szerezni hozzá, az sem lesz nyilván egyszerü, de legalább nincs (vagy legalábbis jóval messzebb) vannak a limitek
#35
Igy van ha nem sikerül kiváltani az olajat valamivel akkor gáz lessz.
Olaszban nagyon ráfeküdtek a napenergiára,van valami adókedvezmény meg minden,elõsegiteni a dolgot.
Közel 1 év alatt megváltozott a városok kinézete,a nagyobb ipari épüéletek teteje tele van napelemekkel.
A családiházak közül is rengeteg installált napelemeket.
A baj csak az hogy ezek még elég szar kinai olcsó vacakok,hamar elveszti a kapacitásának felét.
De legalább próbálkoznak.
Olaszban nagyon ráfeküdtek a napenergiára,van valami adókedvezmény meg minden,elõsegiteni a dolgot.
Közel 1 év alatt megváltozott a városok kinézete,a nagyobb ipari épüéletek teteje tele van napelemekkel.
A családiházak közül is rengeteg installált napelemeket.
A baj csak az hogy ezek még elég szar kinai olcsó vacakok,hamar elveszti a kapacitásának felét.
De legalább próbálkoznak.
#34
és akkor számoljátok hozzá, hogy 50-60 év és elfogy az olaj, ami brutálisan lelassítja a tudományos fejlõdést
sõt, valószínûleg jóval hamarabb lesz gond ebbõl, mert akinek olaja van, egyre inkább rájön, hogy nem kéne eladnia
...miközben a "civilizált" világ fiatalja kétpofára habzsolják az álscifi sorozatokat...
sõt, valószínûleg jóval hamarabb lesz gond ebbõl, mert akinek olaja van, egyre inkább rájön, hogy nem kéne eladnia
...miközben a "civilizált" világ fiatalja kétpofára habzsolják az álscifi sorozatokat...
#33
Ez még csak álom,akár hogy is ragozod!
Sajnos a mai technologia sehol sincs ahoz ami egy normális bolygóközi ûrutazáshoz kell!
Meghajtás,valamilyen energia-ellátás/pajzs,meg sok egyéb ami ugyan tervezõasztalon vannak,de még a felhasználástól évtizedekre.
Szóval be kell látni hogy egyre lassul a technologiai elõre törésünk ahoz képest amit a 70 évek körül vizionáltak!
Sajnos a mai technologia sehol sincs ahoz ami egy normális bolygóközi ûrutazáshoz kell!
Meghajtás,valamilyen energia-ellátás/pajzs,meg sok egyéb ami ugyan tervezõasztalon vannak,de még a felhasználástól évtizedekre.
Szóval be kell látni hogy egyre lassul a technologiai elõre törésünk ahoz képest amit a 70 évek körül vizionáltak!
#32
Nem kell belemenni aszteroidamezõbe. 😛
Csillagközi térben nem hinném, hogy számottevõ lenne az általad leírt veszély, bolygóközi térben is minimalizálni lehet ezt a veszélyt szerintem egy megfelelõ útvonallal.
De meg lehet védeni kellõ vastagságú és minõségû páncéllal a lakótér körül. A nem annyira fontos részeket meg valamilyen önjavító felülettel kell körbevenni, vagy akár ott is páncél. Tudom rontja a teljesítményt a nagy tömeg,de biztos van kifinomultabb megoldás is. Szerencsére egy ilyen ûrhajót sokkal tágabb határok közt meglehet építeni, mint egy olyat, aminek be kell lépnie a légkörbe vagy el kell férnie egy rakétán.
Csillagközi térben nem hinném, hogy számottevõ lenne az általad leírt veszély, bolygóközi térben is minimalizálni lehet ezt a veszélyt szerintem egy megfelelõ útvonallal.
De meg lehet védeni kellõ vastagságú és minõségû páncéllal a lakótér körül. A nem annyira fontos részeket meg valamilyen önjavító felülettel kell körbevenni, vagy akár ott is páncél. Tudom rontja a teljesítményt a nagy tömeg,de biztos van kifinomultabb megoldás is. Szerencsére egy ilyen ûrhajót sokkal tágabb határok közt meglehet építeni, mint egy olyat, aminek be kell lépnie a légkörbe vagy el kell férnie egy rakétán.
#31
Kornan ez szép scifi álom, de hogyan véded meg az egyre nagyobb felületû ûrhajódat a kozmikus sebességgel ütközõ porszemektõl, a nagyobb törmelékekrõl nem is beszélve? Az út tizedéig sem jutna az egész kóceráj, már megsemmisülne, és közben meg lehagyná az idõközben fejlesztett új technológiájú utódja.
A csillagok térben haladva és emberi idõben elvárva nem megközelíthetõek. Más technológiát kell kitalálni és pont.
A csillagok térben haladva és emberi idõben elvárva nem megközelíthetõek. Más technológiát kell kitalálni és pont.
#30
Visszasírják most azokat az idõket, amikor még az Apollo-ûrhajós holdraszállós misszók apropóján pezsgõztek.
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#29
Tutajjal már szelték át a Csendes óceánt...
http://vakond.hu/
#28
Szerintem akár a környezõ naprendszerek is elérhetõek lennének kvázi mai technológiával. Csak a probléma az, hogy a technika primitívsége miatt mérhetetlenül nagy erõfeszítésbe telne. Kb a teljes iparunkat és gazdaságunkat e köré kéne szervezni a bolygón. Ha ez teljesülne, akkor kvázi mai technológiával ûrdokkba épülhetnének olyan generációs ûrhajók, amelyek nagyon sokáig fenntartható közegeket szállítanának, emberekkel együtt. De ehhez lehet naponta rakéták 100-ait kéne fellõni szerte a világban. Az ûrhajó kb úgy nézne ki , hogy a nagy része csak egy központi rács ledobható konténerekkel,tartályokkal. A lakótérhez meg jó lenne valami gravitáció, ezt nem tudom, forgó részekkel talán megoldható. Azért mondom, hogy kvázi mai technológia, mert nyilván nagyon sok részletkérdés van, amit ugye ki kéne még dolgozni, de szerintem egyik sem igényelne több évtizednyi kutatást, vagy ilyesmi...
Nyilván egy ilyen projekt a mai viszonyok közt nem fog létrejönni, csak azt mondom képesek lennénk rá, ha nagyon akarnánk.
Nyilván egy ilyen projekt a mai viszonyok közt nem fog létrejönni, csak azt mondom képesek lennénk rá, ha nagyon akarnánk.
#27
na de majd nyitnak egy kaput egy csillag közelében és onnan lesz mindenre energia
biztos volt már ilyen valamelyik brazil... akarom mondani scifi sorozatban 😊
biztos volt már ilyen valamelyik brazil... akarom mondani scifi sorozatban 😊
#26
..tudod az a legnagyobb baj a hippitérhajtómûvel, hogy azt is érinti az energiamegmaradás törvénye........másszóval oda is kell némi bencin, hogy múködjön
#25
"Kb. mintha egy tutajjal akarnánk átkelni a csendes oceánon."
Még ennél is kategóriákkal nehezebb...
Még ennél is kategóriákkal nehezebb...
#24
"Vagy nagyon egyszerû és végtelenül túlbiztosított eszközöket gyártunk (az oroszok filozófiája valami ilyesmi volt)"
Hm... Az oroszoknak inkább olyasmi volt a filozófiája, hogy felküldünk egy embert az ürbe, aztán ha túléli akkor utánna nagydobra verjük, ha nem akkor még csak egy névtelen sirt sem kell ásni.
Egyébiránt a világür meghodítására a mai techológiák nem alkalmasak. Rakétatechnikával maximum a mars az ami még elérhetõ az ember számára, és ahogy irtad az sem biztos hogy túlélnék azt az utazás.
Véleményem szerint amúgy el lehetne jutni a marsra akár most is, csak ez pénzkérdés, és jelenleg egy ország sincs amelyik rááldozná erre mondjuk a gdp-je 10%-át 10 éven keresztül.
Úgy néz ki a dolog, hogy amig valaki nem áll elõ egy "hipertérhajtómüvel" vagy valami hasonló dologgal, addig be vagyunk ide ragasztva a naprendszerbe, és még a legközelebbi bolygó elérése is emberfeletti erõfeszitéseket igényel. Kb. mintha egy tutajjal akarnánk átkelni a csendes oceánon.
Hm... Az oroszoknak inkább olyasmi volt a filozófiája, hogy felküldünk egy embert az ürbe, aztán ha túléli akkor utánna nagydobra verjük, ha nem akkor még csak egy névtelen sirt sem kell ásni.
Egyébiránt a világür meghodítására a mai techológiák nem alkalmasak. Rakétatechnikával maximum a mars az ami még elérhetõ az ember számára, és ahogy irtad az sem biztos hogy túlélnék azt az utazás.
Véleményem szerint amúgy el lehetne jutni a marsra akár most is, csak ez pénzkérdés, és jelenleg egy ország sincs amelyik rááldozná erre mondjuk a gdp-je 10%-át 10 éven keresztül.
Úgy néz ki a dolog, hogy amig valaki nem áll elõ egy "hipertérhajtómüvel" vagy valami hasonló dologgal, addig be vagyunk ide ragasztva a naprendszerbe, és még a legközelebbi bolygó elérése is emberfeletti erõfeszitéseket igényel. Kb. mintha egy tutajjal akarnánk átkelni a csendes oceánon.
#23
Lehet, hogy "csak" a védõburok volt a xar. De az is része a rakétának. És amikor a program xar, aminek virtuális ára van? Elírnak benne pl. egy mértékegységet, vagy egy helyiértéket?
Ezek az eszközök az emberiség által gyártott legbonyolultabb technikai termékek, ráadásul a legszélsõségesebb viszonyok között használva (hõmérséklet, nyomás, túlterhelés). Ráadásul adott esetben üzemidejük csak percekben mérhetõ (még az újrafelhasználható is utána totális generálon esik át, ûrsikló).
El lehet gondolkodni azon, hogy némelyiknek milyen xar megbízhatósági mutatókkal rendelkezik, akkor egy több éven át tartó sikeres Mars utazásra, pláne évtizedekig tartó csillagközi utazásra mi lenne az esély!?
Kb konvergál a zéróhoz.
Vagy nagyon egyszerû és végtelenül túlbiztosított eszközöket gyártunk (az oroszok filozófiája valami ilyesmi volt). Vagy a mérnöki tudománynak valami alapvetõen új szemléletre, módszerekre és eszközökre van szüksége.
Ezek az eszközök az emberiség által gyártott legbonyolultabb technikai termékek, ráadásul a legszélsõségesebb viszonyok között használva (hõmérséklet, nyomás, túlterhelés). Ráadásul adott esetben üzemidejük csak percekben mérhetõ (még az újrafelhasználható is utána totális generálon esik át, ûrsikló).
El lehet gondolkodni azon, hogy némelyiknek milyen xar megbízhatósági mutatókkal rendelkezik, akkor egy több éven át tartó sikeres Mars utazásra, pláne évtizedekig tartó csillagközi utazásra mi lenne az esély!?
Kb konvergál a zéróhoz.
Vagy nagyon egyszerû és végtelenül túlbiztosított eszközöket gyártunk (az oroszok filozófiája valami ilyesmi volt). Vagy a mérnöki tudománynak valami alapvetõen új szemléletre, módszerekre és eszközökre van szüksége.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#22
A védõburok volt sz*r nem a rakéta. Szövegértés egyes, leülhet.
#21
Én meg arra lennék kíváncsi, hogy milyen körülmények között költik a pénzt, mert a Függetlenség napja szokott ilyenkor eszembe jutni miszerint: "Maga tényleg elhitte, hogy 500 dollár egy kalapács és 1000 egy wc deszka?"
Na lényeg az, hogy mostanra már ennek olyan mûveletnek kéne lenni mint lemenni a boltba tejért. Végül is mi ez egy holdutazáshoz képest?
Na lényeg az, hogy mostanra már ennek olyan mûveletnek kéne lenni mint lemenni a boltba tejért. Végül is mi ez egy holdutazáshoz képest?
#20
„nagy valószínûséggel a Csendes-óceánba csapódva” ehh-ehh. ha mar ez is gond, hogy hova csapodott be, akkor ott tenyleg problema lehet. szabotazsszaga van a dolognak, foleg, mivel a kilovesigazgatot Omar-nak hivjak, nem hiszem, hogy az o muve, de gondolom nem egyedul van a stabban mohamedamkent. manapsag... szinte latom a monitorok elott a stabot: -figyeld mit csinal ez az Ali? Nem szigszalaggal tekeri korbe a levalo orrkupot? -de, de azt mondta a fonok, hogy hagyjuk. gyerekek! felvettetek? - nem, .assza meg, de eleg lesz a neve is.
#19
Ha jól értem, a rakétának semmi baja, a mûholdat védõ borítás hibásodott meg, már 2. alkalommal. Nem lennék most a gyártó helyében...
#18
serintem amikor bekövetkezett az ósrobbantás akkór erre nem gondottak az biztos!
mercedes E320 CDI owner
#17
😊
#16
Köztem a Nasa és az Usa hadserege között van valami közös. Évrõl évre egyre kevesebb pénzbõl tudunk gazdálkodni!
#15
Érdekes hír. Soha nem derül ki, hogy az az éghajlatkutató mûhód, valóban az éghajlatott kutatta volna, vagy mûködött-e volna. Akárhonnan nézzük nagy presztizs veszteség, elvégre a Nasa lenne az élenjáró...
http://vakond.hu/
#14
A pénzlenyúlásnak ez elég hatékony eszköze. Ilyenkor mindig a Három testõr Afrikában c. Rejtõ könyv jut eszembe. Igoriban építették az állítólagos vasutat, csak éppen az "makett" volt, viszont nagy pénzeket le lehetett érte nyúlni. Itt meg még a bizonyíték is megsemmisült. Én már nagyon szkeptikus vagyok, erõs fenntartásokkal fogadom az ilyen hírek valóságtartalmát.
#13
ejnye hát! hogy fogja így meghódítani a világûrt az emberiség??
a bulizósfiataloknak rossz kedve lesz, mert bizonytalanná válik a jövõjük!
a bulizósfiataloknak rossz kedve lesz, mert bizonytalanná válik a jövõjük!
#12
forinban olyan 60 milliárd-ba fájhat most nekik.
de volt már ember a holdon . ja ..a nasa által..
de volt már ember a holdon . ja ..a nasa által..
#11
Meg ez a rakéta végül is alkalmas arra, hogy hihetetlen hatékonysággal pusztítson hatalmas értékeket.
Csak n...
<#nevetes1>
Csak n...
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#10
A sereg is évrõl évre viszonylag kevesebbõl tud gazdálkodni, de legalább is nem annyiból, amennyibõl szeretne.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#9
hehe. nekemis valami hasonló volt az elsõ gondolatom. nem ment fel a mûhold, így tovább lehet halogatni a klímaváltozás elleni intézkedéseket..
#8
Ez a legjobb rakétájuk? Nagyon szomorú, hogy a NASA-nak évrõl évre kevesebb pénzbõl kell gazdálkodnia. Bezzeg a hadsereg (de ezt most hagyjuk).
És ennek a rakétának a majd egy éves javítgatásával se jutottak semmire...
Siralmas...
És ennek a rakétának a majd egy éves javítgatásával se jutottak semmire...
Siralmas...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#7
"A küldetés elvileg segítette volna a politikai döntéshozókat az éghajlatváltozás kezelésében."
Nyilvanvalo, hogy az olaj lobbi szabotalta a raketat.
Nyilvanvalo, hogy az olaj lobbi szabotalta a raketat.
Mondj egy másik rakétát.
Másrészt meg, lehetne jó rakétát gyártani, csak az kisérletezés és ebbõl következõen pénzkérdés.
Mert ugye a legegyszerübb az lenne ha gyártanának 10 rakétát, majd szépen felküldenék õket valami kamu teherrel és ha hiba van, azt a következõre kijavitják, majd a 10. rakétától kezdve már közel 100%-os eredményt tudnának elérni a hasznos teherrel.
De ha összesen 10 rakétára kapsz pénzt és 10 hasznos terhet kell az ürbe vinned akkor annak ez lesz a következménye.
A NASA jelenlegi legnagyobb problémája, hogy alig kap pénzt és azt is egyre csökkentik.
Megemlíteném hogy a 70-es években a NASA már a marsutazást tervezte, amikor a politikusok szoltak nekik hogy nemhogy marsutazás, de több saturnv rakéta gyártására sem kaptok pénzt, szóval még a holdprogram is törölve...
Másrészt meg, lehetne jó rakétát gyártani, csak az kisérletezés és ebbõl következõen pénzkérdés.
Mert ugye a legegyszerübb az lenne ha gyártanának 10 rakétát, majd szépen felküldenék õket valami kamu teherrel és ha hiba van, azt a következõre kijavitják, majd a 10. rakétától kezdve már közel 100%-os eredményt tudnának elérni a hasznos teherrel.
De ha összesen 10 rakétára kapsz pénzt és 10 hasznos terhet kell az ürbe vinned akkor annak ez lesz a következménye.
A NASA jelenlegi legnagyobb problémája, hogy alig kap pénzt és azt is egyre csökkentik.
Megemlíteném hogy a 70-es években a NASA már a marsutazást tervezte, amikor a politikusok szoltak nekik hogy nemhogy marsutazás, de több saturnv rakéta gyártására sem kaptok pénzt, szóval még a holdprogram is törölve...
#5
Tudom, de ez akkor is közelebb áll a fifty-fifty-hez... Na jó, hagyjuk. Õk tudják...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#4
Valószínûleg így van. Ezt 1986-ban is tapasztalhattuk.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#3
Mert 100%-os eredménnyel nem létezik ilyen rakéta.
Oldal 1 / 2Következő →