184 évvel megelőzte egy szerzetes Coriolist?

Hazugság.

A Wikipédia cikk szerint Kállay egyértelmûen a kormányzó maradását kérte, ehhez a forrás Török Bálint 2. tanulmánya 1944. március 19-rõl: Az 1944. március 19-én délben a királyi várban tartott koronatanácsi jegyzõkönyv szerint: A miniszterelnök kifejezetten kéri, hogy a Kormányzó Úr maradjon a helyén; ezt kéri az ország, az egész magyar nemzet és a honvédség érdekében. A Kormányzó Úr azonban tartsa távol magát az ügyek közvetlen irányításától. Lemondani semmi körülmények között se mondjon le... (érdemes tovább olvasni a tanulmányt).

Ezt igazolják Horthy emlékiratai is, 3. kiadás, 287. oldal.

Legközelebb nézd meg jobban a menüt, nehogy megint szeméttel etessenek.

"Megjöttek a trollok!"

Öröm nélkül üdvözöllek. Maradhattál volna még, ahol voltál.

"Csak egyet mondok: a legnagyobb tudományos felfedezéseket 1900-as évek elejéig papok követték el.
Akkor ezt most hogy?"


A középkorban volt az, hogy sokszor papokhoz, illetve egyházi személyekhez fûzõdtek a nagy felfedezések. Bár például se Galilei, se Leonardo nem volt egyházi személy. Paracelsus sem.
De ez csak azért volt, mert csak õk voltak azok, akik egyáltalán tanulni tudnak, illetve volt idejük gondolkodni és kutatni. Egy jobbágynak nem volt alkalma ilyesmire, mert dolgoznia kellett.

Viszont az ipari forradalomtól kezdve egyre inkább csökken az arányuk, az általad említett idõpontban már éppen nem igaz.

Viszont ha az összes zsidó deportálását megakadályozza, akkor el kellene ismernem, hogy tisztességes, becsületes ember volt.

Így viszont csak egy politikus.

Nagy vonalakban:

Szóba került az egyház tudományellenessége, és bvalek2 mindenáron megpróbálta mentegetni a dolgot, miután leateistázott itt mindenkit.
Aztán a saját ízlése szerinti történelmet próbálta elõadni. Érvekre nem hallgatott.

Aztán jött néhány troll.

„Már eleve ott bûzlik a dolog, hogy mit törõdnének a keresztények egy holttesttel? Ilyesmivel max. egy egyiptomit lehetne ijesztgetni. Ismertem papot aki hamvasztva lett, ezt írta a végakaratába.”

Hát pedig a középkorban az elmúlás az egyház számára igencsak fontos volt.
A temetés megszentelt földben történhetett, ami általában a templomot körülvevõ temetõ volt. Mivel a pap isten szolgálja, a templom pedig isten háza, mindenki közelebb kívánt kerülni isten lényéhez. Az egyház felismerte az ebben rejlõ üzleti lehetõséget, s bizony a templom belsejébe, a kriptákba a gazdagokat temették, a módosabb kereskedõk nem feküdhettek együtt természetesen fõrangúakkal, õket a templomfalhoz közel temették. A közrendûeket össze-vissza a templomkertben. Amúgy a régészeti ásatások nyomán, a DNY oldal volt talán a legnépszerûbb.) A temetõt kerítés övezte és árok. Az kerítéshez közel az árokba kerültek például azon csecsemõk, akik megszületvén még a keresztelés elõtt elhunytak. Õk nem nyugodhattak megszentelt földben. Az öngyilkosokat is megtûrték még a temetõn kívül, ám a közelében. A kivégzett bûnözõk a temetõktõl távoli vesztõhelyeken kerültek a földbe, az akasztófa közelébe.
A legérdekesebb helyzetet az ismeretlen vallásúak teremtették. A településen elhunyt utazó, koldus, vándor esetén az egyház nem lehetett biztos, hogy keresztény emberrõl van szó, így nem temette el. A pap könnyedén megtagadta a temetést, de a föld felett mégsem maradhatott. Akkoriban elfogadott, mára groteszk szokás volt életben, a halottat egy másik település határában temették el. Természetesen az adott település tudta nélkül. Éjjel átlopták a halottat.


A harcok során elesettekre más szokások voltak érvényben.

A magyaroknál például, a testeket lecsupaszították, s halomba hordták. Az ember halmokat tövises ágakkal körbefonták, hogy a vadak ne hordhassák olyan könnyen szét, és ennyi. Persze az urak a pokolban is urak, nekik kijárt a tisztes temetés, akár kis kápolna, díszes szertartás, zászlóval, hintóval. (Zrínyi is két zacskó aranyat hagyott a zsebében, egyet jutalmul, egyet pedig, hogy tisztességesen temessék el.

A törökök hite is erõs volt a feltámadásban, így a halottaikat összegyûjtötték és eltemették, képesek voltak várostrom alkalmával még tûz alatt is összeszedni a halottaikat.

A tatárok, ha tehették, egyszerûen elégették a halottaikat.

A krónikák két érdekes szokásról is megemlékeznek.
Az egyik az olyan különítmények, akik a hazánkban elesett keleti magas rangú urak tetemeit megkeresték és a család kívánságára hazavitték.
A másik szintén érdekes. Várostromok végeztével az ellenség katonáit nem minden esetben földelték el, gyakran évekig feküdtek a tetemek a várdombokon oszladozva, aminek az elrettentés lehetett az oka. Valószínûleg számtalan fertõzést is okoztak. (bár abban a korban az ilyesmikre nem figyeltek, több tízezres seregeknél sem ástak latrinát, s az élelmezésre leölt állatok csontjait szanaszét hagyták a vadaknak.

Nem, nem tudok Neked linket adni, de ha gondolod, felsorolok vagy 20 könyvet ami ezzel foglakozik.

Na, akkor most menjetek a picsába hogy nem válaszoltok.

Horthy amit lehetett, elcseszett a II. VH végén. A zsidók csak a hab volt a tortán.

Se történész nem vagyok, se utópiákat nem gyártanék, de annyit megjegyzek ha szabad, nem biztos hogy több zsidó maradt volna életben, ha nyíltan szembeszáll a magyar vezérhatalom a német törekvésekkel. A saját irhájukat mentésrõl pedig annyit, hogy természetesen akkor is mint ahogy manapság a magyar ember egyetlen vágya, hogy a zsidóságot szolgálhassa.... 😊

És azon elgondolkodtál már, hogy vajon miért maradt kormányzó? Miért adta a nevét a nácik által felállított bábkormányhoz? Végül csak akkor mondott le, amikor a fiával megzsarolták.

http://www.szazadunk.hu/Hisztori/hisztori_0010.htm

(a német megszállás után) Kállay figyelmeztette, hogy nemcsak azért kell felelõsséget vállalnia, amit személyesen tesz, hanem azért is, ami az akaratán vagy tudtán kívül, sõt szándéka ellenére történik az országban. Beszélgetésük konklúziójaként arra kérte a kormányzót, hogy mondjon le, vonuljon vissza mindaddig, amíg a németek megszállva tartják az országot. „Ezzel is demonstráljon, mert csak így cáfolhatjuk meg azt a németek által kolportált híresztelést, hogy a katonai megszállás az õ beleegyezésével és hozzájárulásával történt. Ha marad, azzal elejti és cáfolja azt a politikát, amelyet én követtem, amelyet õ is támogatott, védett, s egyszer sem emelt kifogást ellene.”❤️> Horthy végighallgatta miniszterelnöke érvelését, de nem változtatott az álláspontján. Kijelentette, hogy nem mondhat le, mert nem engedheti meg, hogy a székébe valami bitang üljön. „Õ megesküdött az országnak, hogy nehéz óráiban nem fogja cserbenhagyni, õ még ma is az a tengerész, aki nem hagyja el a süllyedõ hajót, hanem az utolsó percig kitart a helyén. Kinek lehet az jó, ha Imrédy Béla ül a helyére? Ki fogja megvédeni a hadsereget, egymillió magyar fiút, hogy el ne vigyék õket az oroszok ellen? Ki fogja oltalmazni az országnak azt a becsületes rétegét, amely mindaddig vakon bízott benne? Ki fogja megvédeni a zsidókat, a külföldi menekülteket, ha õ elhagyja a helyét? Lehet, hogy nem tud megvédeni mindenkit, de sokat, nagyon sokat tehet, és hiszi, hogy tud még használni népének, s el tudja érni, amit rajta kívül senki más.”<4> Kállay higgadtan végighallgatta az önmagával vívódó, nyilvánvalóan a lelkiismeretével is küzdõ, felindult kormányzót, és figyelmeztette, hogy bármilyen becsületes és hõsies is legyen az, amire készül, a helyén maradásával, a megszállás legitimálásával, végeredményben õ és az ország is a bûnösök listájára kerül, s ennek „árát” késõbb, a háborút követõ béketárgyalásokon kell majd megfizetni. Kállay a csapdahelyzetbõl való kijutás egyik megoldásaként az ügyek intézésétõl való visszavonulást javasolta Horthynak, követendõ példaként pedig X. Keresztély, dán király magatartását említette. A kormányzó azonban meggyõzhetetlen maradt. A következõ napokban – hajlott kora ellenére – intenzíven bekapcsolódott a rá nézve egyre megalázóbb alkudozásokba, hogy kiutat találjon abból a csapdahelyzetbõl, amelybe Klessheimben navigálta országa hajóját.

Küldetéstudatos barom volt, tipikusan az, aki azt hiszi, lecserélhetetlen és pótolhatatlan. Egye meg, amit fõzött magának. Van egy pont a politikai megalkuvásban, amit tisztességes ember nem lép át. Horthy átlépte. Lehet, hogy csak egyszerûen buta és tompa volt, de akkor bûnhõdjön érte, legalább az utókor szemében.

Megjöttek a trollok!

Csak egyet mondok: a legnagyobb tudományos felfedezéseket 1900-as évek elejéig papok követték el.
Akkor ezt most hogy?

Ilyen az amikor beveszi valaki a komcsi propagandát. Sajnos nagyon sokan be is nyelik magyarországon máig...

Horthy Miklós

Az átállást tervezgetõ Magyarországot 1944. március 19-én német csapatok szállták meg. (Elõtte Horthyt tárgyalni hívták Klessheimbe, ahol elzárták a külvilágtól, így nem tudott ellenállásra utasítani). Kállay Miklós miniszterelnök március 19-én, a már megszállt országba visszatért kormányzót arra kérte, hogy ne mondjon le. ... Kállayt leváltották, utóda Sztójay Döme lett, aki hûségesen kiszolgálta a megszállókat.❤️8> Ellenkezése dacára Horthy megmaradt ugyan kormányzónak, de gyakorlatilag az ország élére kinevezett Edmund Veesenmayer birodalmi biztos kezében volt az irányítás.

1944-ig Magyarországon a zsidóságot érintõ pogromokra és atrocitásokra nem került sor, szemben Romániával, Jugoszláviával, Szlovákiával. Ezekben az országokban a deportálások már 1942-ben megkezdõdtek. Ezekre való tekintettel kb. 100 000 zsidó menekült a szomszédos országokból Magyarországra.<84> A német megszállást követõen azonban itt is megkezdõdött a zsidók gettókba gyûjtése, kötelezték õket a sárga csillag viselésére, végül pedig áprilisban a magyar adminisztráció készséges segítségével megkezdõdtek a deportálások.

Vagyis a vagonírozás csak akkor kezdõdött el, amikor Horthy már csak névleg volt kormányzó, a valód hatalom Veesenmayer birodalmi biztos kezében volt. És még ebben a fenyegetett helyzetben is meg tudott menteni legalább 200 ezer zsidót:

A normandiai partraszállás, az erõsödõ külföldi nyomás, valamint az ekkor már általa is ismert Auschwitz-jegyzõkönyv hatására Horthy június végén le akarta váltani a deportálásokat szervezõ Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat és a koronatanácson június 26-án javasolta a transzportok leállítását. Ezek azonban folytatódtak, amíg a kormányzó parancsára a hozzá lojális katonai erõk – Koszorús Ferenc vezérkari ezredes<91> vezetésével ❤️> – 1944. július 6-án meg nem akadályozták Baky úgynevezett „csendõrpuccs”-át; Horthy ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. A kormányzó és a magyar katonák akciója volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt Európában, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentsék a zsidókat.<92><93><94>

De nyilván a Wikipédia cikk szerzõi tudják rosszul, a hivatkozott munkák tudják rosszul, meg azok a zsidók is hülyék, akik a Horthy-családot támogatták Portugáliában.

Azannya. Muti már, ahol a wiki cáfolja azt a "bolsevik elméletet", hogy Horthy kormányzósága idején vagoníroztak be négyszázötvenezer magyar zsidót.

Sajnos a Wikipédia kiemelt(!) szócikke nem a te bolsevik elméleteidet támasztja alá. Szóval most vagy a cikkben van hiba, vagy a te fejedben...

Ilyet hol írtam? Beszélni magyar?

"persze akinek nemigazán van róla fogalma hogy mibe keveredett, azt nyilván felmentik"

Amirõl persze a tökéletesen elfogulatlan statáriális bíróság dönt, ugye...

Nocsak nocsak, már neked sem tetszik a Wikipédia annyira? <#hehe>

Jól értem, hogy annak kéne tapsolnom, hogy miután vagy négyszázezer zsidót a Sztójay-kormány Horthy kormányzósága alatt elhurcolt vidékrõl, Horthy elkezdett aggódni, hogy ha a fõvárosban levõket is elviszik, hitelessége végképp oda, nem marad munkaerõ, másrészt meg már nem bírta a nemzetközi nyomást?

A wikis szöveg elég bombasztikusan fogalmaz: még ebben az idézett csendõrpuccsos esetben se lehet tudni, hogy attól félt-e, hogy Bakyék leváltják, vagy valóban a deportálások miatt vállalt valamicske konfrontációt a németekkel. nem véletlenül "puccs" az esemény neve.

Hortynak a zsidók csak bábuk voltak a hatalomért folytatott sakkjátszmájában. Ha van egy csöpp igazságérzet benned, akkor elszégyelled magad, hogy valaki olyan mellett állsz ki, aki a nevét adta sokszázezer magyar halálához ahelyett, hogy elegendje az imádott bársonyszékét.

A "kommunista szervezkedés" a Komintern által Moszkvából irányított nemzetközi akciót jelent. Ha nem léptek fel ellene hatásosan, akkor az történt mint ami Spanyolországban, szóval ez nem képzeletbeli veszély volt. Sztálinék a fejükbe vették, hogy exportálják a forradalmat, ha kell ha nem.

Természetesen a résztvevõk bírósági megítélése a bûnük súlyától függ, persze akinek nemigazán van róla fogalma hogy mibe keveredett, azt nyilván felmentik.

De egyébként Horthyék bûnei nem ott kezdõdnek, hogy kivégeztek néhány dilinyóst.
Ez mit akar jelenteni? Folyt. köv. az SG-fórum holnapi számában? Mégis mire számítottál amikor ezt beírtad? Hogy magamba szállok, jé tényleg, lehetnek bûneik, amiket ugyan nem neveztél meg, de annál félelmetesebbek minél többet fantáziálok róluk? Nem lehetett volna inkább írni egy-két konkrétumot?

Eddig nem álltok jól a konkrétumokkal, mert minden Horthy-ellenes aljas rágalomról 5 perc Google-keresés után kiderült, hogy szemenszedett hazugság.

Szerinted a "kommunista szervezkedés" bûne nem mondvacsinált? A tanúban is volt ám vádirat. Nagyon sok érdekes figura volt azért ott, akik nem feltétlen voltak karrierista moszkoviták, például József Attila, akiért azért talán kár lett volna, nem?

Nem, itt elsõsorban nem valami szigorú államvédelmi szándék játszott, hanem az, hogy Horthyék betegesen fostak minden veres dologtól, na meg kellett valaki, akire rákenhetik az épp akkor begyûrûzõ világválságot. A komcsik elleni fellépés oka legenyhébb fogalmazás szerint is nem egyértelmû, tisztábban szólva javarészt mondvacsinált volt.

De egyébként Horthyék bûnei nem ott kezdõdnek, hogy kivégeztek néhány dilinyóst.

A kormányzó és a magyar katonák akciója volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt Európában, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentsék a zsidókat.

Vitéz nagybányai Horthy Miklós

Ha van egy csöpp igazságérzet benned, akkor elolvasod a szócikket (hosszú de megéri), aztán szépen elszégyelled magad.

Értem, a saját kudarcaidért a besúgók, a kommunisták és a párttagok felelõsek. Kell valami segítség, ha a tükörbe kell nézned, és ezt találtad.

Nem öregem, az átkosban jóeszû paraszt meg melósgyerekeket vettek fel egyetemre, mert ez volt a központi irányvonal. Nem is biztos egyébként, hogy ez olyan rossz hatással bírt. Nyugaton ugyanaz az elit termeli újra magát ezer éve.

Azon meg jót röhögtem, hogy anyám besúgó (vajon kirõl jelenthetett? 😊 ), majd rákérdezek, most már biztos elmondhatja... 😄

Azért neked is van tehetséged szelektíven válogatni a szavaimat. Nem azt mondtam hogy nem dugtak börtönbe senkit, hanem hogy nem mondvacsinált indokkal történt. Az MKP pedig közvetlen moszkvai irányítással mûködött, célja pedig a kormány erõszakos megdöntése volt. Ez a legtöbb európai országban ma is életfogytiglani börtönt érdemel, de a 20. század folyamán rendszerint halálbüntetés járt érte. Csak azt nem értem hogy miért vártak vele 1931-ig.

A Kommunisták Magyarországi Pártját Moszkvában alapították. A tanácsköztársaság bukása után Moszkvából mûködött (ahol Kohn Béla olyan ügyesen szervezte meg a fehér hadifoglyok legyilkolását, hogy még Lenin nemtetszését is kiváltotta), 1925-ben létrehoztak egy fedõpártot, az MSZMP-t. Az 1931-es események minden jel szerint azokat érintették akik megérdemelték, ugyanis az MKP annyira meggyengült, hogy a Sztálinék meg is szüntették. 1937-ben aztán Sztálin pillanatnyi õrülete Kohn-t is elérte és az elvtársak kivégezték.

Nem akarok ennyi kommentet elolvasni, úgyhogy valaki röviden összefoglalná nekem hogy hogyan jutott el a beszélgetés a cikk témájától idáig?

Ez a cikk nem említi, hogy a húszas években is mûködött internálótábor Kistarcsán, de késõbb feloszlatták.

Még annyit: az egyik munkatársam, aki a református egyházban az egyházadót szedte, a rendszerváltás után mondta el, hogyan szervezték be besúgónak.....
A redszerváltás után már nem járt a templomba, mert nem kellet jelentéseket írnia.
Elõtte mindíg csodálkoztunk, hogy a városi tanácson hogyan tûrik meg, mikor hívõ református.....

"Horthy megakadályozta hogy elvigyék õket elgázosítani"

Azért Horthyt valamiféle zsidómentõ fényben mutatni picit erõs... lényegében az összes magyar zsidót a tudtával és passzív egyetértésével hurcolták el és ölték meg, Szálasiék már csak Dunába lövöldöztek.

Ja, biztos.
Mondjuk én sem voltam párttag. Amikor jelentkeztem az egyetemre, velem együtt jelentkezett egy velem egy beosztásban, velem egyidõs párttag.
Õ kapott párt-ajánlást, én nem....
Aztán én 100%-ot hoztam, õ 10%-ot, így engem vettek fel.
Ezután õt kinevezték fõnöknek, (érettségivel, egy sikertelen egyetemi felvételi után), engem meg váltómûszakba tettek, hátha beleszakadok a tanulásba, meg a négy-mûszakba .....
Pár év után botrány tört ki, mert a kollégámnak megtalálták a hat hónpaja halott édesanyját, akivel egy szobában lakott. Ez már akkora botrány volt, hogy elbocsájtották. Mert-hogy hirtelen kiderült róla, bolond. Addig jó volt, mert .......
Én meg vállalkozó lettem inkább, mint érettségizett fõnökeim ugráltassanak.....
Mellesleg, van egy-pár ismerõsöm, aki vallásos családban nõtt fel, mégis egyetemet végzett, meg kényelmes állása van. Kapcsolataim révén már néhányuk apjáról, vagy anyjáról már kiderült, besúgó volt. A gyerek nem is tudta. De mondjuk akkor mi sem gondoltuk. Nagyon meglepõdtem már néhányukról, akirõl kiderûlt. Soha nem gondoltam volna......
Szóval, csak óvatosan azzal a "Sose volt se kommunista, se besúgó."
Mellesleg a besúgók egyike sem volt a párt tagja! Erre vigyáztak!

Ez volt az elsõ Google-találat, de a többi is megerõsíti azt amit írnak: http://lexikon.katolikus.hu/K/Kistarcsai%20K%C3%B6zponti%20Intern%C3%A1l%C3%B3t%C3%A1bor.html

Eredetileg rendõrtanoda volt, a német megszállás után, 1944. IV. 28: kb. 2 ezer zsidót õriztek itt s vittek Auschwitzba. VII. 14: Horthy Miklós kormányzó (1920-44) elrendelte a Karl Adolf Eichmann (SS hivatalnok) parancsára deportált kistarcsai zsidók visszahozatalát. 1450 fõt a Horthyval szembeszegülõ Eichmann VII. 19: deportált. - 1945 u. a legnagyobb befogadóképességû tábor volt, ahol bírói ítélet nélkül kb. 25-30 ezer rabot õriztek. Elsõ parancsnoka Ruscsák József alezr. (azelõtt a Köztemetõben sírásó), lopásai miatt leváltották, utóda Taródi rendõr alezr.

Szóval elõször 1944-ben mûködött internálótáborként, amikor az SS idegyûjtötte a zsidókat, de Horthy megakadályozta hogy elvigyék õket elgázosítani. Utána már a kommunisták használták. Gondolom már nem fogsz tudni reagálni, mert a hazugságod miatt rád szakadt az egész tetõszerkezet.

Lelked rajta, ha szerinted tisztességes dolog embereket mondvacsinált indokokkal kivégezni, de akkor is hazudtál, hogy Horthyék nem dugtak senkit börtönbe.

Kérdés persze, hogy a lektor mennyire szakértõ a témában.

Ami a Wikipédiát illeti, nagyon hasznosnak tekintem. Én is ott szoktam kezdeni az anyaggyûjtést, ha érdekel valami.

De nem állok meg ott, hanem elõveszem a szakértõk által írt és lektorált lexikonokat, szakkönyveket is. Mert az a megbízhatóbb, ha nem is mindig tévedhetetlen.

Ami pedig a kurucot illeti nem olvasom. Szimpla propagandahazugság, nem pazarlom rá az idõm. Ráadásul a stílusa is üti az ízlésemet. Én nem gyûlölök senkit, még õket sem.

@Rapid81: a wikiben (legalábbis a magyarban) miután szerkesztettél, valakinek jóvá kell hagynia a változtatást, addig nem lesz ellenõrzött a lap. Ez hivatott arra, hogy a lelkes rombolást megakadályozza. Az igazsággal kapcsolatban meg azt szoktam javasolni, hogy bárki elkezdhet rendet tenni és forrásokkal alátámasztva átírni a cikkeket szépen-óvatosan.
Voltak néhányan (pl. Gabucino), akik elkezdték ezt drasztikusan csinálni az õket érdeklõ témákban és miután kitiltották õket, akkor sírnak bele a világba, hogy cenzúra van. Ésszel kell csinálni és nem egyszerre felforgatni az egészet. Legfõképpen pedig a jól dokumentálható és bizonyítható irányból kell kezdeni, nem mindjárt a vitatott részekkel.
A wiki csak másodlagos forrás, tehát amit a "hivatalos" történelemtudomány sem tisztázott és egységesített, az a wikiben is hasonlóan káoszos állapotban lesz.
Ilyen a holokausz, '56, a II. VH, globalizáció, neoliberalizmus, stb.
Ezek még annyira kihatnak a jelenre, hogy nem sikerült feldolgozni hideg fejjel.

Melléklikkelhettél, ez aligha nekem ment, mert ilyet én nem írtam. Ha mégis, talán tanulj meg olvasni elõször, mielõtt emberekkel próbálsz társalogni.

Egyébként az indexen volt egyszer egy cikk, ahol azzal szórakoztak, hogy rosszindulatúan módosítgattak benne, a legtöbbet pár óra alatt kijavították. Az angol nyelvûben, persze, frekventált cikkeket.

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rolyi_Gyula#A_stat.C3.A1rium:
Az 1931-es biatorbágyi vasúti merénylet után a Károlyi-kormány 1931. szeptember 19-én kelt rendeletével elrendelte a statáriumot, korlátozta a gyülekezési jogot, betiltott minden politikai jellegû népgyûlést, felvonulást, körmenetet. A szervezkedõ kommunista mozgalom vezetõit (Fürst Sándor, Sallai Imre) elfogták és 1932-ben kivégezték.
Vagyis ezzel az ürüggyel fellógattak néhány szovjet titkosügynököt. Annak idején az USA-ban is ritkítani kellett õket, idõrõl idõre.

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rolyi_Gyula-korm%C3%A1ny
A gazdasági válságot követõen szaporodtak a tüntetések, sztrájkok és a szélsõséges szervezetek – kommunisták, Gömbös-féle fajvédõk, kaszás-keresztesek (nemzetszocialisták) – egyaránt erõsödtek. A kormány számára egyfajta megoldást kínált a statárium bevezetése, melyre a biatorbágyi merénylet szolgáltatott ürügyet.
Szegény nácikat korlátozták Matuska robbantásának ürügyén, mindjárt sírva fakadok...

Ekkora hazugságra szerintem leszakadt nálad a plafon.

Menj el kérlek a kistarcsai internálótáborba! Majd ott elmagyarázzák neked, hogy eredetileg a Horthy-korszakban alapították, és a háború után vették át a kommunisták, ugyanúgy, mint az Andrássy 60-at.

A Tanácsköztársaság után fõleg a tiszti különítmények ~5000 ember haláláért voltak felelõsek. Pontosan nem tudjuk, feljegyzések nem készültek. Nem mind volt kommunista, elég volt annyi, ha nem tetszett neki az eljárás.
Mintegy 70 ezer ember kényszerült emigrációra, részben politikai okokból.
Az Elsõ Világháború után több százezer embert telepítettek át részben a megmaradt magyar területre, részben innen az utódállamokba. Ez sajnos megismétlõdött a II.VH. után is.

Bár az elõttem hozzászólók már válaszoltak, de gyorsan átfutva:

Nem a külföldhöz képest fejlõdés hatványozott, hanem magunkhoz képest. Egy bugyuta példa, de ha fogyni szeretnél, nem a szomszéd izompacsirtához viszonyítod magad, hanem a korábbi súlyodhoz.

Nagyapám a hídépítõ vállaltnál dolgozott, tehát a kérdésre válaszolva több ezer híd épült, hisz’ a mai infrastruktúra lényegében azokban az idõkben épült ki. A vidéki falvak pormentesített utakat, hidakat kaptak, ezzel bekapcsolódva az ország vérkeringésébe. A fõútjaink zöme is ez idõben kapta mai nyomvonalát.

Villamosították az egész országot, a legfélreesõbb helyekre is eljutott az áram.

Új lendületet kaptak a folyó szabályozások, láp lecsapolások, pl.: Zala folyó.

Egy elképesztõ ütemû fejlõdés jellemezte az országot korábbi állapotához képest. Ezen nincs mit vitatkozni.
Persze, hogy volt rengeteg árnyoldala is, nyilván az iparosítás is gyorsabban haladt volna, ha elõzõleg a komplett gépsorokat hadizsákmányként nem rabolják el. Nem azt állítom, hogy az volt az élhetõ világok legjobbika, hisz’ a kezdeti idõkben mûködtek a munkatáborok, beszolgáltatásos rendszer, de ezek a fejlesztéseket el kell ismerni.

Másrészrõl, ennek a rendszernek volt egy igen erõs támogatottsága is. Kérlek Benneteket, ne anyázzatok, „köpködjetek” rám, hanem kultúráltan magyarázza el nekem valaki, hogy 56’-ban miért nem kelt fel minden egyes magyar a kommunisták ellen? Miért csak a nagyvárosok voltak a gócpontok? A forradalomról szóló könyvekben miért említik meg tömegével az árulókat, akik elvhûen a rendszert támogatták?

Értem én hogy a kazánfûtõvé avanzsált nagyságos gróf úr unokáinak nem tetszik ma sem ez az idõszak s tûzzel-vassal próbálják visszaállítani az ánti világot…

Tudod Molni, a haditechnikai hozzászólásaid mindig szeretem, mert sok információt tartalmaznak. El lehet indulni az alapján, és tényleg hasznosak. És lehet, hogy mérnökként nem is igazán érted, amirõl beszélek. Neked nem okoz gondot, hogy a gyermekeid tovább tanuljanak, nekem ott kellett hagynom a fõiskolát, mert munka mellett nem bírtam csinálni!

És zárszóként:

Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendõvel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derûl!

Szóval, talán segítsük egymást a hozzászólásainkkal, mint, hogy egymás torkának esnénk…

Szóval a wiki, amibe valóban bárki beleírhat akármit és a kutya nem fog utánanézni, hogy igazat írt-e bele, a betonstabil igazság és slussz-passz. Mókás...

"nem dugott börtönbe mondvacsinált indokkal senkit"

LOL. Meg is ölt embereket mondvacsinált indokkal. Nézz utána az 1931-es statáriumnak és következményeinek. Vagy csak vegyük a világháborús eseményeket.

Rapid81, teddybear:

Ebbe a konkrét témába nem szólnék bele, de a Wikipédiát ne bántsuk már.

Fals dolog diszkreditálni az *egész* wikit azért, mert lehetnek/vannak benne hibák. Bármilyen információforrás tartalmazhat és tartalmazhat is téves információt, egy könyv éppúgy, mint egy komoly történelmi munka. A wiki publikus mivolta rendkívüli mértékben megerõsíti a hitelességét, mert a közösség konszenzusa tudja rögzíteni a tényeket, és a hibákról azonnali visszajelzés van. Híres arról is, hogy az alantas célú változtatásokat gyorsan kijavítják.

Természetesen lehet benne hülyeség, de miután ez a legkönnyebben elérhetõ, on-line, magas színvonalú forrás, sokkal egyszerûbb azt kérni, hogy a wikit kérdõjelezõ bizonyítsa be az igazát, pl. más forrással, könyvvel vagy akármivel.

Összehasonlításképpen az, hogy itt fejbõl nyomod a valahol összehallott-összeolvasott történelmi utalásokat, sokkal kevesebb hitelességgel bír. Olvashattad a kurucon, emlékezhetsz rosszul, tévedhetett a könyved is. Vagy tessék megadni, hogy hol olvastad, de akkor minden internetes vita gyorsan elhalna, tekintve, hogy senki sem fog ezért felkeresni egy könyvtárat.

Szóval javasolt alap mindenkinek:

1. default az, hogy a wiki igazat beszél. Magadat teszed nevetségessé, ha azon az alapon, hogy a wiki szerkeszthetõ vagy helyenként hibás, nem fogadsz el hivatkozást róla.

2. ha helyenként mégis téved, nyilván meg lehet kérdõjelezni, de csak pontról-pontra, és a kételkedõnek kell bizonyítani. Utána pedig javítania kell a wiki szócikkét, mindenki okulására. Ez egy jó teszt is arra nézve, hogy úgy van-e, ahogy mondja.

Érdekes, a "reakciós népelnyomó Horty-fasizmus" nem telepített erõszakkal senkit sehová, nem dugott börtönbe mondvacsinált indokkal senkit, mégis volt közbiztonság. Ja persze, a csendõrség gondoskodott róla, akik Szálasit és Rákosit egyaránt hûvösre tették. Nem csoda hogy utána nem szívesen emlékeztek rájuk.

Érdekes. Édesanyám hívõ katolikus volt, gyerekkorában templomba járt minden hétvégén és elsõáldozott, de miután felmenõi generációkra visszamenõleg a földet túrták és értelmes volt, így orvos lett belõle az átkosban. Kivétel?

Sose volt se kommunista, se besúgó. Persze a templomot a felvételin nem volt szabad mondani.

A tények akkor is tények, ha nem tetszik.
A vándorcigányokat(az oláhokat) '52-ben erõszakkal letelepítették, és munkára fogták. A hungaroromákkal ilyen probléma nem volt, azok már régebben jól-rosszul beilleszkedtek.

Ami pedig a munkakerülést illeti, azt büntették. Közveszélyes munkakerülés címén könnyen kaphatott bárki, akinek nem volt munkahelye 3-6 hónap börtönt.
Ez alól kivétel volt a háziasszony, akit háztartásbeli dolgozónak vettek. De ezek csak szociális alapon kaptak nyugdíjat.

... aki meg lopta a napot (pl. cigányok), az jól megkapta a magáét

Ti nem vagytok képesek ellenségkép nélkül élni? <#hehe>

Nem istenítem a kommunista rendszert, de bizonyos szempontok szerint jobb volt, mint most. Például mindenkinek volt munkája, aki meg lopta a napot (pl. cigányok), az jól megkapta a magáét. A mai állapotokat meg szerintem nem kell részleteznem... Az ember örül, ha van munkája és bármilyen feltételeknek aláveti magát, csak hogy ne vigyék el a házát és ne kerüljön utcára.

Nem sokat. '56 után volt a maradék elengedése, de addigra a túlnyomó részét, fõleg természetben kifizettük. Például csak a budapesti hajógyárak többszáz hajót szállítottak az oroszoknak.

A történelmi tudásod enyhén szólva még a szakmunkásképzõs szintet sem üti meg.

A Wikipédia meg sajnos nem komoly hivatkozás. Sajnos boldog-boldogtalan beleírhat, meg is teszik. Gyakori a hamisítás is, voltak botrányok is ebbõl. Az ismert szcientológus IP-címeket is letiltották ezért.
Ráadásul bárki lehet szerkesztõ, nem kell igazolni a tudást hozzá.

Jaj basszus, ha nem írtam le 100-szor akkor egyszer sem: a tisztességes Wikipédia szócikkek tele vannak hivatkozásokkal és forrásmegjelölésekkel azokra a történészi munkákra amik alapján írták õket. Egyébként a valamirevaló lapozható könyveket is csak azért fogadjuk el, mert irodalomjegyzékkel és lábjegyzetben hivatkozásokkal bizonyítják, hogy a szerzõjük nem a kisujjából szopta amit írt.

Ami a nagyszülõket illeti, volt nekem véresszájú kommunista nagyapám, aki még 2002-ben is csürhének nevezte az 56-os forradalmárokat, és kitelepített sváb felmenõm is, az ottani rokonságból volt aki 5 évet töltött a gulágon. Nem csinált semmi különöset, csak összeszedték az oroszok az út szélérõl. De még a kommunista nagyapámnak sem volt bõr a képén úgy isteníteni a szovjet megszálló rendszert mint ahogy ti csináljátok. Rohadt szar világ jött a háború után, ahhoz képest amilyen a Horty-korszak volt, ebben mindkét oldalon álló felmenõim egyetértettek. Persze a komsi nagypapa szerint a szervezkedõ csuhások tehettek róla, a sváb nagyszülõk szerint pedig a komsik.

Ja. Konkrétan a SZU is, ha kifizette volna a Land Least, akkor új roppant volna bele, mint az angolok...

Érdemes végighallgatni.