49
-
johnsmitheger #49 Egyetértek agy témában, hiszen inkább túlélésre van optimalizálva, nem pedig gondolkodásra. Az nem üzemszerű használat .)
Néha viharban én is érzem az annihilációt a bőrömön: rohattul pezseg -
Irasidus #48 Az angolul nem tudók kedvéért:
Az antirészecskék keletkezés után pillanatokon belül találkozik egy normál részecskével, kölcsönösen megsemmisítik egymást - és gamma sugárzás formájában kisugárzódnak. Ezek a gamma-fotonok beleütköznek a Fermi detektorába, ami a mérési technológia miatt ismét pozitron elektron párokat kelt a műszerben (lehet másképp is detektálni, de az építők-e megoldás mellet döntöttek), viszont ezek a "pozitronok nem ugyanazok azok a pozitronok". Valószínűleg ez az ami az angol cikk szerzőjét összezavarta.
Rossz volt az angol cikk, de elég lenne végig gondolni, hogy eljuthatna-e egy pozitron a légkörön át a detektorig? (Még az űrön át sem tudna nagy távolságot megtenni, mivel az űrben sincs valódi vákuum, hanem egy híg plazma, hát még egy viharban...) -
Irasidus #47 Igaz. Köszönöm. -
Irasidus #46 Ezt olvasom. Működési elve:
1. A gamma ray enters the LAT. It first passes through the Anticoincidence Detector without producing a signal.
2. The gamma ray interacts in one of 16 thin tungsten sheets. This interaction converts the gamma ray into an electron and a positron via pair production (governed by Einstein’s equation E=mc2).
3 The Tracker uses silicon strips to measure the paths of the electron and positron, allowing the LAT to determine the arrival direction of the gamma ray.
4. The electron and positron enter the Calorimeter, which measures the energies of the particles, and therefore the energy of the original gamma ray.
![]()
-
philcsy #45 "When a piece of antimatter strikes the observatory and collides with "normal" matter, both particles immediately annihilate and are transformed into gamma rays" Ez is azt jelenti hogy a műholdon belül történik az annihiláció. Jól fordították. -
philcsy #44 "Egyébként jól írtam, nukleon és elektronok keverékéből áll, nem atomokból áll a plazma."
Nem mondtam hogy atomokból áll, azt mondtam hogy a szövegedben cseréld ki a nukleonokat atomokra.
"elektronjait elvesztett nukleonok + elektronok keveréke" ehelyett "elektronjait elvesztett atomok + elektronok keveréke" ez a helyes
Ha az atomokról leszedsz valamennyi elektront akkor ionok keletkeznek. Az ion csak a hidrogén esetében lesz nukleon. -
philcsy #43 Te melyik cikket olvasod?
"A TGF nagy sebességű elektronokat és pozitronokat hozott létre, amik végig száguldottak a Föld mágneses erővonalai mentén, eltalálva az űrtávcsövet. A sugár áthaladva a Fermin eljutott egy úgynevezett tükörpontig, ahol a mozgása megfordult és 23 milliszekundum múlva másodszor is becsapódott az űreszközbe. A sugár pozitronjai mindkét alkalommal összeütköztek az űrtávcső elektronjaival."
:)
-
Irasidus #42 Azt mondja hogy:
"Fermi is designed to monitor gamma rays, the highest-energy form of light. When a piece of antimatter strikes the observatory and collides with "normal" matter, both particles immediately annihilate and are transformed into gamma rays — which Fermi can detect. In the new study, Fermi's Gamma-ray Burst Monitor (GBM) instrument picked up gamma rays with energies of 511,000 electron volts, researchers said — a telltale sign that an electron has met its antimatter counterpart, a positron. The gamma-ray detector spotted the antimatter signals while searching for at terrestrial flashes of gamma rays. To date, scientists have identified 130 gamma-ray flashes from Earth since Fermi's launch in 2008, and four of them clearly show antimatter signatures, researchers said." -
Irasidus #41 Rossz a fordítás. -
Irasidus #40 Rosszul értelmezed a cikket, nem a detektorban keletkezik gamma-foton, oda beérkezik és így detektálják, mint szemedbe a fény... Egyébként jól írtam, nukleon és elektronok keverékéből áll, nem atomokból áll a plazma.
"A fizikában és a kémiában a plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett. Az ionizált itt azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad, és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke lesz. Mivel az elektronok már nem lesznek az atomokhoz kötve, hanem a plazmában szabadon mozoghatnak, a plazma elektromosan vezetővé válik és az elektromágneses mezőkkel kölcsönhatásba lép." -
philcsy #39 Az az igazság hogy itt pozitron detektálásról van szó és nem gamma-foton detektálásról. Ugyanis a detektorba pozitron érkezik és nem gamma-foton. Természetesen a pozitronból először gamma-foton lesz úgy hogy a detektor egy elektronjával annihilálódik, és a keletkező gamma-fotont detektálja a készülék. -
LaoCe #38 Na és hogy van az hogy csak a légkörön kívülre megy a sugár a Földön miért nem észlelik? -
Irasidus #37 Igen anihilálódik, és gamma-fotonok lesznek belőle. Hányszor kell még leírni, hogy nem a pozitront érzékelik, hanem ennek szétsugárzódását (Ami jellegzetes (összetéveszthetetlen) hullámhosszgörbét ad. Ott van az ábra is...)
Na még valaki, hogy a pozitront nem is lehet érzékelni? Olyan jó volna még 5x olvasni! -
LaoCe #36 Már az első mondatban van megkérdőjelezhető dolog! Miért pont a légkörön kívülre sugárzódik az antianyag? Másodsorban pedig a tudatlan cikkíró(tudós?) elfelejti azt az egyszerű tényt ha anyag antianyaggal érintkezik az annihilálódik tehát nem jut el a műholdig!!!Itt valami másról lehet szó vagy pedig félrevezetés mint Einstein elve! Vagy csak egyszerűen a HAARP mellékhatásait észlelik! -
dzsagon #35 ennél nagyobb ökörséget én méf életemben nem hallottam
-
#34
ha jól emlékszem akkor ez egy magyar kutatás.... -
philcsy #33 Nukleonok helyett atomok. (Mert bár az atommag nukleonokból áll, a kettő nem ugyanaz.) -
Piel #32 Rendkívül érdekes és elgondolkodtató cikk. -
UnnameD #31 Fúzióhoz abszolút nem elég a villámplazma hőmérséklete, még nagyságrendben sem. Még a legkisebb hőmérsékletű TD fúzió is 40millió fok felett indul be csak igazán. -
Irasidus #30 Plazma (fizikában): elektronjait elvesztett nukleonok + elektronok keveréke. Mielőtt belekötnétek, hogy nem pontos, és lőn valóban nem volt az. -
Irasidus #29 Plazma (fizikában): elektronjait elvesztett nukleonok. Ehhez nem feltétlenül szükséges fúzió, vagy magas hőmérséklet. Sokféleképpen lehet plazmát előállítani, akár egy mikróval is... -
#28
Egy kis kvantum fizika ,persze akit érdekel engem megindított :)
KVANTUM-RADAR -
#27
arra lennék kíváncsi, hogy erre rájöttünk, mit lehetne kihozni belőle. Ekkora energiák szabadulnak fel a bolygónkon és mi nem használjuk ki. Begyűjthetnénk a villámot , mint a Stardust filmben csinálta Robert de Niro :D -
vumbi #26 Nem tudom milyen homersekletu a villam, de az biztos hogy ahol athalad ott nincs ketatomos anyag egy ideig, csak plazma.
Mas szemszogbol nezve ahol fuzio jatszodik (~ 20.000.000+°C) ott nincsenek molekulak sem atomok, csak ionozalt plazma.
Tehat a kiyaro kriterium az nem a atomossag, hanem vagz a homerseklet(erre syvayok leginkabb) vagy hianyzo iztopok (ey meg a non plus ultra kriterium) -
vumbi #25 Ilyen egyszeru. :) -
Irasidus #24 Már bocsánat, de itt sem pozitronokat észleltek, hanem a pozitronok annihilációból keletkező gamma-fotonokat! Ami egy jellegzetes hullámhossz ad, kísérletileg ellenőrzött. Az ábrán fent is leolvasható... -
Zolorado #23 Túl gyenge a jel ahhoz, hogy ki lehessen szűrni. Ha a Földön is csak most észlelték, amikor itt van helyben, akkor többszáz fényévnyire annyira gyenge, még ha viharos a bolygó, akkor is! (Hozzátenném, hogy a viharokhoz kellenek felhők is, amik árnyékolják a jelenséget, minél nagyobb a vihar, annál több a felhő is.) Ha tudnák, akkor látnák az exobolygókat, de nem látják.
A gamma-sugárzás pedig nem monokromatikus. Különböző folyamatokban különböző hullámhosszok keletkeznek.
Szerintem nem lehet fúzió.
1.) Szerintem a villámlás nem képes akkora hőt felszabadítani (vö. atombomba), hogy beinduljon a fúzió.
2.) Nem hiszem, hogy abban a pillanatban éppen egymás közvetlen közelében lenne annyi H-molekula (illetve deutérium), hogy fúzióba lépjenek egymással: a molekuláris hidrogén gyakorlatilag nem létezik a légkörben, mert az oxigénnel szikra hatására is (villám!) vízzé alakul. Ezen felül a fúzió deutériummal játszódik le, ami a hidrogén eléggé ritka izotópja. Tehát egyrészt deutérium, másrészt atomos hidrogén, harmadrészt még találkozniuk is kell: túl sok a véletlen. Antianyaghoz pedig csak kellő mennyiségű energia szükséges. -
philcsy #22 "A temészet úgy játszik velünk ,mint mi a kismacskával."
Ráadásul ott van az agyunk, az is meghamisítja a rajta áthaladó információkat feldolgozás címén. Innen-onnan elvesz, itt-ott kiegészít, aztán az adatokat is erősen veszteségesen tárolja. :) -
philcsy #21 Az elektron-pozitron annihiláció során keletkező sugárzás energiája jellegzetes. Így elkülöníthető a háttérsugárzástól. Főleg ha kellő felbontásban tudnánk vizsgálni elérni. (Itt mind térbeli mind energiabeli felbontásról beszélek.)
Hogy a béta+ bomlás során keletkező pozitronok mennyiben zavarnának? Ebbe szerintem ne mennyünk bele. Igazad van, akár zavarhatnak, de az is lehet hogy nem. Ehhez eldöntésére olyan adatokra lenne szükség ami számunkra (legalább is számomra :) ) nem elérhető. -
#20
A fönti cikk ,csak azt bizonyítja ,hogy semmit sem tudnak a tudosok!
Ez a jelenség gondolom már évmilliárdok óta így megy a földön.
:)
Úgy sem igaz semmi, mert a szemünk is hazudik,minden csak káprázat.
A temészet úgy játszik velünk ,mint mi a kismacskával. -
#19
2012-Világvége!
BETEGSÉG MIATT ELMARAD -
iambg #18 Ja, én is pont ezt akartam mondani! 
-
blessyou #17 Ha a műszer méri a gamma sugárzás energiáját (frekvenciáját), akkor elég jól meg lehet állapítani az eredetét. Például a pozitronannihiláció során erősen monokromatikus 511 keV-es gamma sugárzás lép fel. Ugye mc^2 egységekben az elektron tömege (és a pozitroné is) 511 keV, vagyis annihiláció során általában két 511 keV-es gamma foton repül átellenes irányba (az energia- és az impulzusmegmaradás miatt). Ezt használják a PET-nél.
Magfúzió során viszont általában nem ilyen energiájú gamma-fotonok keletkeznek, azok MeV-es nagyságrendűek. -
endrev #16 Jól mondod, KVP! :) (Úgy értem komolyan, nem gúnyolódom.) -
kvp #15 Egyvalamit neztek be a kutatok. Azt, hogy gamma sugarzas keletkezhet fuzios folyamatok eredmenyekeppen is. Marpedig a legkorben sokkal nagyobb a valoszinusege, hogy a villamlas altal ionizalt gazban (plazmaban) talalkozik ket fuziora kepes atommag, mint hogy antianyag legyen benne. A muszer csak a gamma sugarzast kepes merni, tehat annak pontos keletkezeset nem, ezert az johet barmelyik ismert gamma sugarzast eredmenyezo folyamatbol. A foldi legkor eseten velemenyem szerint a fuziohoz vannak meg a szukseges alapanyagok. (hidrogen es izotopjai, vizpara formajaban) -
pasi29uk #14 Építsünk tornádó generátort az LHC belsejébe 
-
Zolorado #13 Az antianyag-sugárzás nagyon rövid életű, mert rövid úton anyaggal találkozik, és gamma-sugárzássá alakul. És mivel világűr tele van sugárzással, szerintem kizárt, hogy egy exobolygó csekély sugárzását ki lehessen szűrni a zajból. -
philcsy #12 Szerintem elsőre is érthető volt.
Ahhoz hogy érzékeljük, az antianyag-kibocsátásnak elég intenzívnek kell lennie. Viszont a földön ez valószínűleg nem túl intenzív, hiszen ha az lett volna már régebben is felfigyeltek volna rá. Tehát én sem hiszem hogy ezzel "viharos" exobolygókat lehetne azonosítani. Bár nem is kizárt. Lehet hogy vannak olyan bolygók amelyeknek felszínén még durvább viharok alakulhatnak ki. Annyira durvák hogy a keletkező sugárzás a földről is detektálható.
Szóval nem volt hülyeség az amit írtál. Szerintem. -
Prof William #11 Tuti azért haltak meg madarak mostanában mert halálos antianyagsugár támadás érte őket. Mindjárt itt a 2012. Mindmeghalunk. :) -
Zolorado #10 Az exogolygókon így keletkező pozitronok nem jutnának el a távcsőig, hogy annak elektronjai oltsák ki őket, sokkal-sokkal-sokkal-sokkal hamarabb találkoznak egy elektronnal, minthogy a távcsőhöz érnek, és csak a gamma-sugárzást lehetne érzékelni. Azonban mivel a világűr tele van gamma-sugárzással, azt a jelet (ami egyébként is észvesztően gyenge), nem lehet kiszűrni. Arról nem is beszélve, hogy pozitronok főként más folyamatokból képződnek (radioaktív bomlások, pl.).
Az exobolygók olyan messze vannak, hogy a fényük (róluk visszaverődő fény) sem jut el a Földre, ami sokkal-sokkal erősebb.
Úgy tudják őket csak megtalálni, hogy a nagy tömegük hat arra a csillagra, ami körül keringenek (aka. gravitáció), és annak kicsit torzul a pályája. Ezért is könnyebb a gázóriásokat megtalálni, mint a kőzetbolygókat, mert az előbbiek tömege hatalmas, az utóbbiaké viszonylag kicsi.
Remélem kielégítő volt a válaszom.
