33
-
#33
Lehet konteó nélkül élni, de minek!?
-
#32
Egyesek képelenek konteók nélkül élni... -
#31
A normál eloszlás az nem változik, ahogy a matek sem... -
kukacos #30 Összetéveszted a lehetségest a valószínűvel. Laikusok gyakran érvelnek azzal, hogy valami elvileg lehetséges, ezért az azt kizáró állítás bizonytalan. Persze ezt gyakorlatban maguk se gondolják komolyan, különben mindig esernyővel és mobil villámhárítóval járnának.
A fizika se csinál mást: elvileg elképzelhető, hogy tízezer éve az almák felfelé estek, de pusztán a lehetőség léte nem elég ahhoz, hogy elvessük a gravitációt. Hasonlóképp semmi okunk nincs feltételezni, hogy az urán négymilliárd éve lényegesen más sebességgel bomlott, mint ma, és a bomlásról alkotott elképzeléseink szerint kvantumjelenségről van szó a maga "tökéletes" véletlenjével. Ha valaki ad egy jó indokot, hogy ne így gondoljuk, akkor persze más lenne a helyzet, de pusztán egy alternatíva *lehetősége* nem elég. Ezzel az erővel semmiről sem lehetne állításokat tenni.
A tudományban az a szép, hogy bárki ellenőrizheti az állításait, a publikációk nyilvánosak, ellenőrizni lehet a metodológiát, az adatokat, és ha az eredmény fontos, idővel mások ellenőrizni is fogják. Felesleges ebben is összeesküvést szimatolni. -
nextman #29 Igazából ezért is van ezekkel bajom, mert modellekre épülnek, amik idővel módosulnak, így a kor is változik:)
Pl. kiindulunk abból a feltételezésből, hogy 6 milliárd éve a xy kőzetben 0,02 % bikkmakk volt, amiről feltételezzük, hogy százévénte mennyit növekedett, akkor ehhez képest kapjuk meg valaminek a korát. Máris 2 feltételezésre építettünk, amit utánunk 20 évvel már tudományos tényként fognak kezelni. Arról az oldalról nem is beszélve, hogy mivel ma már a kutatásokhoz is támogatókat kell találni, bizonyos csoportoknak érdekük fűződik ahhoz, hogy bizonyos eredmények jöjjenek ki. Innentől kezdve ember legyen a talpán aki eldönti ki végez hiteles méréseket és ki nem. -
kukacos #28 Tévedés. Egy korrekt statisztika mindig figyelembe veszi a modell bizonytalanságait, a mérési hibákat, az adatok valószínűségi jellegét stb. Egy korrekt becslés sosem 365.34567 év, hanem pl. intervallumokat ad meg, mint 365 +- 20 év, azaz rögzíti azt a tartományt, ahol a valódi érték mondjuk 95%-os valószínűséggel tartózkodik. Ennek persze elsősorban normáleloszlás esetén van értelme, ami lényegében az összes természeti jelenségnél feltehető.
Molnibalage jól mondja, hogy minél több adatot tudsz felhasználni egy modellhez, jellemzően az intervallum is annál kisebb. Két intézet mérésénél a hibahatáros becsléseknek lényegesen át kell fedniük, különben valamelyik rossz modelleket használt, hibás kiinduló eloszlásokkal. Persze ha a valódi problémában volt véletlenszerű elem, a hibahatár nem csökkenthető korlátlanul, mert a véletlen eseményről definíció szerint nem szerezhető információ.
Az persze előfordul, hogy idővel a modellek finomodnak, vagy rájönnek, hogy valamelyik paraméter értékét rosszul becsülték. Mindenesetre a Föld korára vonatkozóan ma már millió éves hibahatárral lehet becslést mondani.
Ez nem találgatás, színtiszta matek. -
Jonah #27 Nem. A Szaturnusz gyűrűit az én pötsömről húzták le, mert nagyon szorított xD -
#26
A kisemlősőket megeszik a kis ragadozók, tudod-é? -
kisemlős #25 Epikuroszt "kurogatják"... Oh, boldogtalan világ, hogyan használtam már megint az idéző jeleim... 
-
#24
Én ott egész rendesen írogattam (még engem is meglepett). -
#23
Biztos először találkozol ezzel a jelenséggel, ami az emberek között nagyon közkedvelt elfoglaltság, főleg, ha valaki olyanról van szó, aki nem oly igen kedves a szívüknek. Szóval ezt hívják xopatásnak.
-
#22
A minta alatt a vizsgálandó minta nagyságát értem. Ha nagyon kis mennyiséget kell mérni, akkor a mérendő mennyiséghez képest a realtív hiba hatalmas lehet. Ha magát a mérést sokszor meg tudod ismételni és sokelemes STATISZTIKA mintát kapsz, akkor az szórásképből lehet átlgot számolni. -
#21
OK, de akkor miért küldenek visszaigazoló e-mailt meg jelszóemlékeztetőt?
Miért nem írják ki tisztán, hogy ki vagyok tiltva? -
nextman #20 Nem. Kis minta esetén nem kéne eltérésnek lennie. Nagyon sok mintában nagyon elenyésző eséllyel nagyon néha lenne szabad eltérésnek előfordulnia.Ez lenne a szórás.
Esetünkben szerintem nem erről van szó.
Dehát higgy csak el mindent amit eléd raknak.. -
#19
Szerintem műxik a reg csak az általad megadott összes lehetséges user name, meg az általad használt összes lehetséges IP cím ki van maszkolva!
-
#18
Tartozom neked egy rovással. -
toto66 #17 Ja és, még ez a fórum nem az Internet? 
-
toto66 #16 Szervusz!
Ezt írtad:
"Egyébként nem értelek, ott van előtted az internet..."
Ez azért nem egyértelmű dolog, mert igaz, hogy általában meg lehet találni sok mindent, de nem mindent és azt is felületesen. Valamint sok a rossz információ is.
Tehát még az általános műveltség megszerzésére sem ajánlom az Internetet mint kizárólagos forrást! Ha nem túl lényeges információ kell gyorsan, akkor hasznos, egyébként pedig még mindig a könyvtár és a tanintézmények a jó tudásforrások, bár kétségtelen macerásabbak. És még valami, ha mondjuk egyetemre jársz, sok dolgot még ott sem tanulsz meg (max bemagolod, de nem érted, és ezzel majdnem mindenki így van), hogyan gondolhatja bárki, hogy az Internetről majd minden megért. Mikor még a valós információt sem tudjuk megkülönböztetni a állinformációtól. -
#15
Írtam. Nem tudom, hogy ez mennyiben lesz jó azoknak, akik oda járnak... 
-
#14
OFF
Különben azt akartam beírni arra a kiba... blogjukba, hogy ha Oroszország fenyegetőzik lengyel határnál, akkor még inkább a Japán-tengeren, mert egy ami-japi hadgyakorlatot le kellett állítani, mert odavitték a pofájukat. -
#13
OFF
Látom írogatsz te is a Haditechnikai Fórumra. htka.hu
Írd meg azoknak a kibaszott admineknek, hogy lehetetlen regelni arra a kibaszott oldalra. Regelek, de nem tudok bejelentkezni. Új jelszót kérek, elküld az e-mailemre valami jelszó-generálót ami nem müxik. A kibaszott haditechnikás mindenüket! fél órát raboltak el az életemből azok a fegyvercsempészek. -
#12
Nem. Ezt hívják szórásnak és mérési hibának. Kis minta estében ez nagy is lehet. Kellően sok márás után jó becslés adható. -
nextman #11 Azért a szénizotóposnál is előfordulhat, hogy ha 2 különböző intézethez küldesz be egy mintát elemzésre, 2 különböző eredményt küldenek neked.
Ezek a dolgok számomra még inkább találgatás, mint bizonyíték szinten mozognak. -
#10
Nyilvánvaló
-
#9
anyway... a Szaturnusz gyűrűit Isten teremtette. -
kukacos #8 Ja, ha azt kérdezed, hogy ebben a konkrét esetben honnan tudjuk ilyen távolról, a válasz az, hogy nem tudjuk biztosra. De a belső bolygók vizsgálatából azt elég jó eséllyel tudjuk, hogy a Föld, a Mars, a Hold, az aszteroidák ekkor alakultak ki, mert ezt sok független forrás megerősíti, tehát jó eséllyel az egész Naprendszer is, mert a modellek szerint a bolygórendszerek viszonylag gyorsan felveszik végső formájukat. Utána berakhatod a paramétereket a nagy gyűrűmodellező programba, ami kidobja, hogy ilyen gyűrű kialakulásához ennyi időre volt szükség. -
kukacos #7 Van egy tucatnyi módszer.
A trükk mindegyiknél az, hogy kihasználunk valami (kémiai-fizikai) változást az anyagban, ami akkor történt, amikor a meghatározandó esemény. Pl. a növény meghalt és megszűnt beépíteni a légköri CO2-t, vagy egy olvadt kőzet megszilárdult és kristályosodott, mint a Föld keletkezésekor. A másik ami kell, az az, hogy érzékeny módszerekkel extrém kis mennyiségű izotóp jelenlétét is ki lehet mutatni bármilyen anyagban.
Például az urán-ólomnál az a trükk, hogy a zirkon nevű kristály keletkezésekor nem épít be ólmot a rácsába, de uránt igen. Tehát feltehetjük, hogy akármennyi ólom is volt a születő Földön, a zirkon kristályok eredetileg nem tartalmaztak semennyi ólmot, amikor megszilárdulás után kialakultak. Az urán viszont évmilliárdok alatt ólommá bomlik le. Tehát ha ma fogunk egy zirkon kristályt és megnézzük, mennyi ólmot tartalmaz, arról mind feltehetjük, hogy az urán bomlása során került bele. Ismerve az urán ólommá alakulási sebességét, az urán és az ólom arányából megkapjuk, hogy mikor szilárdult meg a kőzet.
A Földön viszonylag nehéz régi köveket találni, amelyek biztosan akkor olvadtak meg utoljára, amikor a bolygó kérge teljesen olvadt volt. Ezért fontosak az idegen bolygók kőzetei, a Holdról hozottak, meg pl. a marsi meteoritok, mert ha azok is ugyanazokat a dátumokat mutatják, akkor a kirakósjáték egyre biztosabban ugyanazt a képet mutatja. -
#6
A fene egye meg ezt a billentyűzetet. Ő a hibás!
Hát, ez nem túl bonyolult. -> Hát, ez neKEm túl bonyolult. -
#5
Hát, ez nem túl bonyolult. Sokkal egyszerűbb az, hogy 6 nap alatt összedobott Valaki mindent. :-) -
amitakartok #4 Én hallottam egy másik elméletet, amiben egy, a bolygóval egyszerre kialakult hold a bolygó növekedése közben annak Rosche-határán belül került. Amikor egy ütközés a holdat darabjaira szakította, a Szaturnusz gravitációja miatt a darabok nem tudtak összeállni holddá, hanem folyamatos ütközéseik tovább morzsolták őket. -
Irasidus #3 Amire te gondolsz az a rubídium–stroncium módszer (vagy a pontosabb mérésre Pb-Pb). A radiokarbonos kormeghatározás (szénizotópos vizsgálat) a széntartalmú anyagok vizsgálatára és csak kb. 60 000 évre visszamenőleg pontos. Ezt a közvetlen mintavétel mellet, meteoritokkal is el leehet végezni (amik származhatnak, és származnak is a többi bolygóról is - illetve úgynevezett preszoláris szupernóva izotópokkal is). ... és még számtalan egyéb módszer létezik.
Egyébként nem értelek, ott van előtted az internet... -
Szarvas tag #2 Részecskeszimulációs programmal lehet némi következtetést levonni arra vonatkozóan hogy bizonyos események, alakzatok formák mennyi idő elteltével jöhetnek, vagy éppen nem jöhetnek létre az űrben. -
mcsaba #1 A naprendszerrel kapcsolatban annyit halottam már ezt a 4-4.5 milliárd évet, de sosem értettem honnan szedik ezt az adatot, még az sem teljesen világos előttem hogy valaminek itt a földön hogy tudják meghatározni a korát amit meg tudnak fogni, szénizotópos kormeghatározást tudnak rajta végezni, de hogy valami ami több millió kilóméterre van és csak elmegy mellette egy szonda ami bár méréseket tud végezni de mintát nem tud venni akkor hogy állapítják meg a korát. Valaki el tudná magyarázni?