58
  • Scroll
    #18
    "A napenergia jelenlegi legnagyobb problémája a tárolás." Ez biztos?
  • Molnibalage
    #17
    Ha nem találnak más anyagot, ami tudja ami kell, akkor ez tényleg halott ötlet. Olyan, mint a szupravezető. Érdekes, de széleskörű gyakorlati alkalmazáshoz szobahőmérsékleten kellene ezt tudni.
  • Kara kán
    #16
    Évente 12 tonnát bányásznak, és a világ ruténiumtartaléka 5000 tonna.
    Kár, nagy kár...

    Egyébként, ami érdekes ennél a fémnél, hogy a wiki szerint az oxidjai (pl. Sr3Ru2O7) nagyon furcsa jellemzőkkel bírnak: kvantum kritikus pont, egzotikus szupravezetés és magas hőmérsékleten is meglévő ferromágnesesség.
    Bummm!
  • Kara kán
    #15
    Nagy kár, nagyon nagy kár...

    "It is a rare transition metal of the platinum group of the periodic table;"
    bár: platinacsoport - helyesen
  • Tinman #14
    "ami a ritka és egyben drága könnyű platinafémből, a ruténiumból nyerhető ki"

    Innentől nem olvastam tovább.
  • AgentKis
    #13
    Ez a cikk a hő tárolásáról szól, jelenleg egy b@szottdrága molekulával csinálják, ami így nem életképes, keresnek olcsóbb molekulát hozzá. Hulladékhő nagyon sok helyen keletkezik, ezt jó hatásfokkal tárolva és visszaadva bizony sokat lehetne spórolni, úgyhogy a kutatási irány mindenképpen jó szerintem.

    Az cikkből a nappal kapcsolatos dolgok ki is vehetők (pláne a szamárság része, pl. ez: "A jelenlegi technikákkal a Nap energiája azonnal elektromossággá alakul" ez a napelem, kollektorra nem igaz.)
  • kvp
    #12
    Meg kellene nezni, hogy a kerdeses rendszer hatasfoka jobb-e mintha a nap hojet begyujtve legkori szendioxibdol es vizbol szenhidrogeneket es oxigent allitunk elo. Akkor lenne hasznalhato ez a szerves-fem molekula, ha nagyobb hatekonysaggal es nagyobb energiasuruseggel kepes tarolni es visszaadni az energiat mint az altalam emlitett szendioxid-metan konverzio.
  • lapaleves
    #11
    bocs, most olvastam ezt. bocs a primkó stílusért #1-ben, eddig nem ilyen rekació jött vissza az sg részéről, azért nem erőltettem a jómodort.
  • lapaleves
    #10
    de fejlődésként értékelem, hogy most inkább a cikk lett javítva, nem a komment kimoddolva, ahogy az korábban már megesett.

    gondolatébresztőnek megemlítem, hogy egy átlagos napelem ugye egy sötét üveglap, aminek a hátuljára simán elférne egy hulladékhős napkollektor (mondjuk egy egyszerű csőkígyó az üvegnek nyomva).

    win-win, mert a napelem legnagyobb ellensége a melegedés, és így legalább van egy kereted a tetőn, nem kell külön napkoli. persze kell, csak nem annyi.
  • lapaleves
    #9
    köszi, hogy segítesz, de hol írtam ennek ellentmondó dolgot?

    én a begyűjtött energia tárolásáról beszéltem, ami ilyen hatásfokú. egy szóval sem említettem a napelem vagy a napkollektor eredeti hatásfokát, ahogy a cikk sem.

    még egyszer: nem az új megoldással van a bajom. sőt, értem is mire szolgál. csak bátorkodtam megemlíteni, hogy az általam idézett mondat nem igaz.
  • teddybear
    #8
    Emlékeztetőül mindenkinek!

    Napelem=elektromosság
    Napkollektor=meleg víz, vagy meleg levegő!

    Nem igaz, hogy képtelenek vagytok megjegyezni! A cikkben is hibás!
  • teddybear
    #7
    Ahogy elnézem, itt szó sincs a napenergia árammá alakításáról. A cikkben említett anyag egyszerűen egy bistabil hőakkuként funkcionál, amit napfénnyel lehet feltölteni, és egy katalizátor hozzáadásával süthető ki.

    A ruténium piszok drága, a 80. legritkább elem, az aranynál és platinánál értékesebb fém, így aztán a köznapi használatban nem gyakori. Főleg nem több mázsás tételekben.

    A napkollektor itt helyes, az tölti fel hővel, a napelemhez meg semmi köze.
  • gemihu
    #6
    Sajnos nem találom azt a cikket,amiben szó volt arról,hogy hatékonyabb napelemeket lehetne csinálni.A lényeg az,hogy jelenleg nagyon kicsi a hatásfoka a napkollektoroknak. Részben azért,mert csak az energia egy típusát tudják most hasznosítani,a másikhoz le kéne lassítani a részecskéket. Szóval kb az a baj,mint a villámmal, csak gondolom itt helyben részecske szinten keletkezik relatív nagy energia,amit ha ott nem tudnak gyorsan tárolni,akkor elvész.


  • Hun7eR
    #5
    Köszönöm az észrevételt, finomítottam az első bekezdésen, remélem így emészthetőbb lesz.
  • syn7h37ic
    #4
    jó, ha 15-20%
  • syn7h37ic
    #3
    A napelem hatásfoka után jobb, ha utánanézel...
  • immovable
    #2
    Érdekes cikk, de úgy is mindjárt jön a sok sg-s foteltudós s elmondja a tutit.
  • lapaleves
    #1
    "míg a felhasználatlan energiamennyiségnek az esetek többségében búcsút mondhatunk."

    már rögtön az elején egy ekkora marhaságot benyögni nem szerencsés.

    minden napkollektoros rendszert puffertartállyal szállítanak, ami az energiát jó hatásfokkal tárolja. nem akarok százalékokat mondani, mert nem tudok pontosat.

    a napelemek meg vagy visszatáplálnak (közel 100% hatásfokkal), vagy akksit töltenek (közel 100% hatásfokkal).

    akkor minek is mondhatunk búcsút?