Gyűjt és tárol a folyékony napenergia-akku
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#58
Nincs ott semmi probléma.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#57
"...ami a ritka és egyben drága könnyû platinafémbõl, a ruténiumból nyerhetõ ki"
Na itt a probléma
Na itt a probléma
\"kiskirája helyesen bocs, hogy kijavítalak...\" You could be Hoffed
#56
Annyit hallottam már errõl a gõzgéprõl, hogy csodálkozom a kihasználatlanságán.
#55
Annyit hallottam már errõl a Stirling-motorról, hogy csodálkozom a kihasználatlanságán.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#54
Valami mocorog...<#eljen>
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#53
Kösz!
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#52
Mert a termodinamika fõtételei csak így engedik meg.
Egészen pontosan a 2. fõtétel, aminek egyik megfogalmazása:
"Kelvin-Planck-féle megfogalmazás (1851., 1903.): A természetben nincs olyan folyamat, amelynek során egy test hõt veszít, és ez a hõ munkává alakulna át. Szemléletesen egy hajó lehetne ilyen, amelyik a tenger vizébõl hõenergiát von el, azt lehûti, és a kivont hõenergiával hajtja magát. Ez nem mond ellent az energiamegmaradásnak, mégsem kivitelezhetõ."(wiki)
Mindig az energiáról van szó pedig a folyamatokat az entrópia vezérli. Azok a folyamatok mennek csak végbe amelyekben az entrópia nõ. Ha olyan folyamatot akarsz véghezvinni amelyben az entrópia mégis csökken akkor valahol máshol növelni kell az entrópiát annyira hogy összességében mégis nõjön.
Te a
"forró vas" + "lemerült akku" -> "hideg vas" + "feltöltött akku"
folyamat entrópia változására vagy kíváncsi. Ha ez a változás pozitív akkor végbemegy spontán ha negatív akkor nem.
A legegyszerûbb ha a fordított folyamatot vizsgáljuk és az akkut a vasdarabbal rövidre zárjuk. A vas felmelegszik az akku lemerül. Ennek az entrópiaváltozása tehát pozitív mivel minden külsõ ösztökélés nélkül végbemegy. A fordított irányú folyamaté éppen ezért negatív.
De miért mûködik ha ott a hideg vas? Azért mert a hideg vas felmelegedése az entrópiát növeli, mégpedig annyira hogy összességében az entrópia nõni fog.
Egészen pontosan a 2. fõtétel, aminek egyik megfogalmazása:
"Kelvin-Planck-féle megfogalmazás (1851., 1903.): A természetben nincs olyan folyamat, amelynek során egy test hõt veszít, és ez a hõ munkává alakulna át. Szemléletesen egy hajó lehetne ilyen, amelyik a tenger vizébõl hõenergiát von el, azt lehûti, és a kivont hõenergiával hajtja magát. Ez nem mond ellent az energiamegmaradásnak, mégsem kivitelezhetõ."(wiki)
Mindig az energiáról van szó pedig a folyamatokat az entrópia vezérli. Azok a folyamatok mennek csak végbe amelyekben az entrópia nõ. Ha olyan folyamatot akarsz véghezvinni amelyben az entrópia mégis csökken akkor valahol máshol növelni kell az entrópiát annyira hogy összességében mégis nõjön.
Te a
"forró vas" + "lemerült akku" -> "hideg vas" + "feltöltött akku"
folyamat entrópia változására vagy kíváncsi. Ha ez a változás pozitív akkor végbemegy spontán ha negatív akkor nem.
A legegyszerûbb ha a fordított folyamatot vizsgáljuk és az akkut a vasdarabbal rövidre zárjuk. A vas felmelegszik az akku lemerül. Ennek az entrópiaváltozása tehát pozitív mivel minden külsõ ösztökélés nélkül végbemegy. A fordított irányú folyamaté éppen ezért negatív.
De miért mûködik ha ott a hideg vas? Azért mert a hideg vas felmelegedése az entrópiát növeli, mégpedig annyira hogy összességében az entrópia nõni fog.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#51
És ezt miért csak akkor tudod megtenni, ha van egy 0 C-s vasad is, ha nincs, akkor miért nem?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#50
A Stirling motor is egy hõerõgép. Hõenergiát alakít mechanikai energiává.
Éppannyira sérti az energiamegmaradást mint a belsõégésû motor.
Éppannyira sérti az energiamegmaradást mint a belsõégésû motor.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#49
Ez nem változtat azon hogy a 100°C-os vasadban a vas atomok mozgási energiájának egy részét fogod az akkuba tölteni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#48
Igen. De ezek a folyamatok nem pillanatszerûek. Ahhoz hogy legyen fád az fel kell nevelned. Ha folyamatosan szükséged van fára akkor folyamatosan kell fát nevelned. Az éppen nevelés alatt álló fákban pedig a szén raktározódik.
Sokan az erdõkre mint az oxigén forrására gondolnak. Pedig egy erdõ C-egyenlege gyakorlatilag 0. (Az elenyészõ fosszilizációnak köszönhetõen.) Ha egy létezõ erdõ mûvelésével jutsz fához, akkor a C egyenleg 0. Ha viszont energetikai célra erdõt telepítesz és azt mûveled azzal szenet kötsz meg. Amíg abba nem hagyod mûvelést és tarra nem vágod az egészet.
Sokan az erdõkre mint az oxigén forrására gondolnak. Pedig egy erdõ C-egyenlege gyakorlatilag 0. (Az elenyészõ fosszilizációnak köszönhetõen.) Ha egy létezõ erdõ mûvelésével jutsz fához, akkor a C egyenleg 0. Ha viszont energetikai célra erdõt telepítesz és azt mûveled azzal szenet kötsz meg. Amíg abba nem hagyod mûvelést és tarra nem vágod az egészet.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#47
Kezdetben az akku meg a stirling motor 50°C-s.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#46
"A két vasat a stirling motor két oldalára rakjuk. Az termeli az energiát, a vasak meg felveszik egymás hõjét. Így az univerzumban lesz két 50 C-s vasunk, meg egy feltöltött akkunk."
A 100°C-os vas hõjének egy részét fogod felhasználni az akku feltöltésére. A végén pedig < 50°C-os vasaid lesznek.
A 100°C-os vas hõjének egy részét fogod felhasználni az akku feltöltésére. A végén pedig < 50°C-os vasaid lesznek.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#45
Ööö. Most van x db szénatom a levegõben. Ha ültetünk y mm fát, az megköt k szénatomot, marad a levegõben n szénatom. Ha elégetjük az y fát mennyi szénatom lesz a levegõben? Na?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#44
Nem egyszerûbb a semmibõl termelni az energiát? A stirling motor pl ezt teszi.
Képzeljetek el egy univerzumot: van benne egy 100 C-s vas, egy 0 C-s vas, egy stirling motor, meg egy akku mondjuk. Összerakjuk a 100 C-s vasat az 0 C-s vassal. Lesz két 50 C-s vasunk.
Most ugyanez az univerzum. A két vasat a stirling motor két oldalára rakjuk. Az termeli az energiát, a vasak meg felveszik egymás hõjét. Így az univerzumban lesz két 50 C-s vasunk, meg egy feltöltött akkunk. A két univerzumban ugyanannyi kezdeti energiával indultunk? Ja. Az egyikben több energia lett? Ja. Energiamegmaradás? lolmá
Képzeljetek el egy univerzumot: van benne egy 100 C-s vas, egy 0 C-s vas, egy stirling motor, meg egy akku mondjuk. Összerakjuk a 100 C-s vasat az 0 C-s vassal. Lesz két 50 C-s vasunk.
Most ugyanez az univerzum. A két vasat a stirling motor két oldalára rakjuk. Az termeli az energiát, a vasak meg felveszik egymás hõjét. Így az univerzumban lesz két 50 C-s vasunk, meg egy feltöltött akkunk. A két univerzumban ugyanannyi kezdeti energiával indultunk? Ja. Az egyikben több energia lett? Ja. Energiamegmaradás? lolmá
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#43
A nátrium-acetátos kézmelegítõ úgy müxik, hogy a zacskóban lévõ kristályos anyagot addig fõzöd, amíg folyékonnyá nem válik. Lényegében a fõzés során adod át neki az energiát, amelyet majd hõenergiaként vissza fog adni. Amikor szükséged van a hõre, akkor a zacskóban lévõ folyadékban lévõ kis fémkorongot meg kell hajlítgatni. Pattan egyet, és a folyadék hirtelen elkezd újból kikristályosodni, közben hõt termel (exoterm folyamat) kb. 10-15 percig. Miután teljesen kikristályosodott, lehûl, és megint meg kell fõzni kb. 10-15 percet. A ciklus kb. 1000-szer ismételhetõ, mint egy csúcs újratölthetõ akkumulátornál.
A nátrium-acetáttal az a gond, hogy elég magas hõmérséklet kell neki az aktiváláshoz, közel 100 Celsius fok.
Caro lent írta, hogy "A nátrium-szulfát sem rossz, bár ott más a mechanizmus. Olcsó anyag, 32 fokon fázisátalakulása van, így fõleg alacsony hõmérsékletû fûtéshez használható."
Tehát, a Na-szulfát mindenképp jobb lenne, nyáron a nap simán fel tudja melegíteni 32 fokra a déli fekvésû falakat. Persze, ahány tikkasztó nap van nyáron, csak ugyanannyi napon tudna fûteni a cucc télen, de ezt még lehetne finomítani.
A nátrium-acetáttal az a gond, hogy elég magas hõmérséklet kell neki az aktiváláshoz, közel 100 Celsius fok.
Caro lent írta, hogy "A nátrium-szulfát sem rossz, bár ott más a mechanizmus. Olcsó anyag, 32 fokon fázisátalakulása van, így fõleg alacsony hõmérsékletû fûtéshez használható."
Tehát, a Na-szulfát mindenképp jobb lenne, nyáron a nap simán fel tudja melegíteni 32 fokra a déli fekvésû falakat. Persze, ahány tikkasztó nap van nyáron, csak ugyanannyi napon tudna fûteni a cucc télen, de ezt még lehetne finomítani.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#42
Ez a fal ötlet nem rossz (ott tényleg elfér) - bár a regeneráláson még lehet hogy egy kicsit töprengeni kell.
#41
Bocsi, de mi a különbség aközött, hogy a légkörbõl megkötött x tonna CO2-t 2 év vagy 20 év alatt juttatunk vissza a légkörbe?
#40
"sajnos inkább az a jellemzõ, hogy a Nyugat által drága pénzen kikísérletezett technológiákat kínai cégek simán ellopják"
Hát ellopniuk sem kell, mert odaviszik nekik a dollárb@szó tõkések, mivel ott szaré-húgyé van a munkaerõ. Annyira már nem néz elõre a dollárb@szó, hogy a termékét a kínai nem fogja keresni, a hazai meg nem tudja megvenni, lévén hogy munkanélküli, meg segélybõl él.
Hát ellopniuk sem kell, mert odaviszik nekik a dollárb@szó tõkések, mivel ott szaré-húgyé van a munkaerõ. Annyira már nem néz elõre a dollárb@szó, hogy a termékét a kínai nem fogja keresni, a hazai meg nem tudja megvenni, lévén hogy munkanélküli, meg segélybõl él.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#39
Egyébként ezen a téren is folyik a verseny nyugat és Kelet között, de sajnos inkább az a jellemzõ, hogy a Nyugat által drága pénzen kikísérletezett technológiákat kínai cégek simán ellopják.
Európának jobban védenie kellene piacát, akár a WTO-ból is ki lehetne lépni, mert a mi munkahelyeink, a mi életünk többet ér, mint a steril szabadpiaci szabályok és elvek.
Európának jobban védenie kellene piacát, akár a WTO-ból is ki lehetne lépni, mert a mi munkahelyeink, a mi életünk többet ér, mint a steril szabadpiaci szabályok és elvek.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#38
Errõl beszéltem a múltkor.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#37
Tök jó... még egy ritka nemesfém amiért érdemes lesz háborúzni. Fogadni mernék, hogy a napenergia tárolásra lenne egy sokkal egyszerûbb és olcsóbb megoldás, de annyira triviális, hogy eddig senki nem jött még rá. Vagy senkinek nem érdeke, hogy rátaláljon a megoldásra... krízist okozna az olaj alapú gazdaságukban.
#36
Ezt mondták a szupravezetõre és fúziós erõmûre is kb. 40 éve. Egyik téren sincs semmiféle áttörés a gyakorlati alkalmazás felé. Az MI-vel ugyanez a helyzet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#35
Tobbnyire helyi felhasznalas.. persze nem 7 milliard embernek. Kicsit sokan vagyunk.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#34
Ha az erdok es a bennuk levo fak mennyisege nem csokkenne, akkor jo lenne minden szempontbol a korforgas..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#33
kicsit számoltam: egy 20.000 literes víztartály 40 celsius deltaT-vel (mondjuk 80 --> 40 fok) egyetlenegyszer "kisütve" 100 köbméter gáznak felel meg (928 kwh).
ennek egyszerûsített verziójaként egy 2 méter élhosszú betonkád 25-30 centi szigeteléssel még mindig 8 köb, azaz egy feltöltéssel 40 köb gáz. mindemellett elfér(het) a pincében (persze nem a 2+0,3+0,3 méterrel, valamivel kisebben).
ez összerakva akármennyi napkollektorral meg egy csõkígyóval elég komoly konkurencia a találmánynak. egy 40 fokra állított keverõszeleppel mehet akár a padlóba közvetlen, vagy hideg víz helyett mindenhová.
ennek egyszerûsített verziójaként egy 2 méter élhosszú betonkád 25-30 centi szigeteléssel még mindig 8 köb, azaz egy feltöltéssel 40 köb gáz. mindemellett elfér(het) a pincében (persze nem a 2+0,3+0,3 méterrel, valamivel kisebben).
ez összerakva akármennyi napkollektorral meg egy csõkígyóval elég komoly konkurencia a találmánynak. egy 40 fokra állított keverõszeleppel mehet akár a padlóba közvetlen, vagy hideg víz helyett mindenhová.
#32
azt esetleg kifelejtetted megint, hogy 40 tonnáról (=20-50 m3) van szó, ami mindemellett nálad hol a falon kívül, hol belül van. meg hogy csak a délkeleti csücsökben lesz meleg télen. persze értem, mit írsz, csak kicsit még csiszolni kell rajta. persze technikai megoldás mindenre van.
a fának nem 0 a co2 eredõje, mert nem a kiskályhában nõ - szárad - gyullad. nagy dízelautók hozzák-viszik, vágják, neked meg egy megfelelõ tárolóhelyet kell(ene) biztosítani, hogy meglegyen a 2-3 év száradás. ez egyikse 0.
az erdõgazdálkodás révén maga az újratermelés biztosított, bár hosszú távon gondolom hatással lesz a talajra, hogy elhordjuk róla a tápanyagot, amit a fa felszívott.
az egy más kérdés, hogy a ritka fém bányászatának eredõje meg mégúgyse 0.
semmi sem 0. ha levegõt veszünk se. még messze nem születtünk meg, de már mesze mínuszban vagyunk egyenlegileg.
egyébként még mindig azt mondom ott a vákuumos-hõcsöves napkoli 80% hatásfoka, a tárolás meg olyan mint a ram vásárlás: mindig vedd meg a legnagyobb tartályt, amit meg tudsz fizetni. én jövõ nyáron indítok HMV projektet egy 1 köbös ibc-vel, amit a tervek szerint 20 centi hungarocellbe csomagolok.
néztem a permanent kft-nél a napkolikat, masszív, méretes hõcsövek, végtelenül primitív felépítés. a fõ gyûjtõcsõ nagy falvastagságú, nyomásálló, szerintem nyáron akár gõzgépnek is lehetne használni. de ha nem is, ráköt az ember egy kis napelemet meg egy mppt-s szivattyút aztán dõl a meleg minden egyéb kvantumszámítás meg platinacsoportok nélkül is, amíg meg nem halunk. ahogy nézem a napelemhez igazított laing szivattyúkban gyakorlatilag egyetlen kerámia siklócsapágy van, még talán az mppt elektronika a legkevésbé failsafe élettartam szempontjából.
a fának nem 0 a co2 eredõje, mert nem a kiskályhában nõ - szárad - gyullad. nagy dízelautók hozzák-viszik, vágják, neked meg egy megfelelõ tárolóhelyet kell(ene) biztosítani, hogy meglegyen a 2-3 év száradás. ez egyikse 0.
az erdõgazdálkodás révén maga az újratermelés biztosított, bár hosszú távon gondolom hatással lesz a talajra, hogy elhordjuk róla a tápanyagot, amit a fa felszívott.
az egy más kérdés, hogy a ritka fém bányászatának eredõje meg mégúgyse 0.
semmi sem 0. ha levegõt veszünk se. még messze nem születtünk meg, de már mesze mínuszban vagyunk egyenlegileg.
egyébként még mindig azt mondom ott a vákuumos-hõcsöves napkoli 80% hatásfoka, a tárolás meg olyan mint a ram vásárlás: mindig vedd meg a legnagyobb tartályt, amit meg tudsz fizetni. én jövõ nyáron indítok HMV projektet egy 1 köbös ibc-vel, amit a tervek szerint 20 centi hungarocellbe csomagolok.
néztem a permanent kft-nél a napkolikat, masszív, méretes hõcsövek, végtelenül primitív felépítés. a fõ gyûjtõcsõ nagy falvastagságú, nyomásálló, szerintem nyáron akár gõzgépnek is lehetne használni. de ha nem is, ráköt az ember egy kis napelemet meg egy mppt-s szivattyút aztán dõl a meleg minden egyéb kvantumszámítás meg platinacsoportok nélkül is, amíg meg nem halunk. ahogy nézem a napelemhez igazított laing szivattyúkban gyakorlatilag egyetlen kerámia siklócsapágy van, még talán az mppt elektronika a legkevésbé failsafe élettartam szempontjából.
#31
"Hol tárolnád?"
Magadtól te sem jönnél rá (nem mintha a többiek igen), így muszáj elmondanom akkor, a kopirájtok fenntartásával: olyan ez is, mint az Occam-elv, mindig a legegyszerûbb módszert kell elõször elõvenni.
Mindjárt meg fogod látni az elvi - hangsúlyozom: elvi - elképzelésem zsenialitását!
A kotyvalékot az épület falába építem bele. Nyáron megszívja magát naphõvel, így hûti is a házat, de lassan-lassan a szerkezete átalakul. Ahogy hûl le levegõ, kb. 20 fok belsõ hõmérséklet után - esetleg kis rásegítéssel (mondjuk megnyomok egy gombot, és a napelemmel feltöltött aksim által energizált fûtõszál ad neki egy lökést) - elkezdi leadni a hõt.
Egyébként minden fal nyáron felmelegedik, majd utána 1-2 héten belül, amikor megjön az õsz még tartja a meleget, majd lehûl, és tavasszal megismétlõdik a fordítottja.
Ha a falakba nanomicsodás szerkezeteket építek be - mai áron aranyáron - akkor a falam úgy viselkedik, ahogy nekem jó: télen fût, nyáron hût. Vagyis aktív házam van.
A lényeg tehát a nanomicsodákon van, és a vegytanon, plusz a napelemen.
Ez még csak álom, de gondolom a téglagyárak nem fogják az idõk végezetéig ugyanazt a téglát gyártani.
Magadtól te sem jönnél rá (nem mintha a többiek igen), így muszáj elmondanom akkor, a kopirájtok fenntartásával: olyan ez is, mint az Occam-elv, mindig a legegyszerûbb módszert kell elõször elõvenni.
Mindjárt meg fogod látni az elvi - hangsúlyozom: elvi - elképzelésem zsenialitását!
A kotyvalékot az épület falába építem bele. Nyáron megszívja magát naphõvel, így hûti is a házat, de lassan-lassan a szerkezete átalakul. Ahogy hûl le levegõ, kb. 20 fok belsõ hõmérséklet után - esetleg kis rásegítéssel (mondjuk megnyomok egy gombot, és a napelemmel feltöltött aksim által energizált fûtõszál ad neki egy lökést) - elkezdi leadni a hõt.
Egyébként minden fal nyáron felmelegedik, majd utána 1-2 héten belül, amikor megjön az õsz még tartja a meleget, majd lehûl, és tavasszal megismétlõdik a fordítottja.
Ha a falakba nanomicsodás szerkezeteket építek be - mai áron aranyáron - akkor a falam úgy viselkedik, ahogy nekem jó: télen fût, nyáron hût. Vagyis aktív házam van.
A lényeg tehát a nanomicsodákon van, és a vegytanon, plusz a napelemen.
Ez még csak álom, de gondolom a téglagyárak nem fogják az idõk végezetéig ugyanazt a téglát gyártani.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#30
Én is téged. :-)
A tûzifa esetében az egyenleg nem nulla, mert pár év alatt juttatjuk vissza a légkörbe pár tíz, sõt, száz év alatt megkötött szenet, széndioxidot.
A tûzifa esetében az egyenleg nem nulla, mert pár év alatt juttatjuk vissza a légkörbe pár tíz, sõt, száz év alatt megkötött szenet, széndioxidot.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#29
Ennél többre tartottalak...
Leírom kicsivel szájbarágósabban: a tüzifa csak azt a szenet juttatja vissza a légkörbe, amit a Napból kapott energiával eltárolt. Az egyenleg tehát 0, azaz nulla.
Egy ilyen hõtárolós anyag nem juttat vissza semmit, de az energia felvételekor sem kötött meg semmit. Az egyenleg PONTOSAN ugyanannyi, mint az elõzõé: nulla.
Más: megmérted hogy számszerûen mennyi hõt képes tárolni 1 kg anyag?
Az én becslésem az, hogy csak töredékét 1 kg szén (/olaj/gáz) elégetésébõl nyerhetõnek.
Amiért ezt leírtam, az a következõ: 1 házacska fûtéséhez 1 télen (októbertõl májusig) elmegy kb. 40 mázsa fa vagy 2500 m3 földgáz.
Ebbõl a NaOOC-CH3 oldatból szerintem legalább a 10-szerese, azaz durván 40 tonna kellene. De lehet, hogy több. Hol tárolnád?
Leírom kicsivel szájbarágósabban: a tüzifa csak azt a szenet juttatja vissza a légkörbe, amit a Napból kapott energiával eltárolt. Az egyenleg tehát 0, azaz nulla.
Egy ilyen hõtárolós anyag nem juttat vissza semmit, de az energia felvételekor sem kötött meg semmit. Az egyenleg PONTOSAN ugyanannyi, mint az elõzõé: nulla.
Más: megmérted hogy számszerûen mennyi hõt képes tárolni 1 kg anyag?
Az én becslésem az, hogy csak töredékét 1 kg szén (/olaj/gáz) elégetésébõl nyerhetõnek.
Amiért ezt leírtam, az a következõ: 1 házacska fûtéséhez 1 télen (októbertõl májusig) elmegy kb. 40 mázsa fa vagy 2500 m3 földgáz.
Ebbõl a NaOOC-CH3 oldatból szerintem legalább a 10-szerese, azaz durván 40 tonna kellene. De lehet, hogy több. Hol tárolnád?
#28
De.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#27
A nátrium-szulfát sem rossz, bár ott más a mechanizmus. Olcsó anyag, 32 fokon fázisátalakulása van, így fõleg alacsony hõmérsékletû fûtéshez használható. De nem egyszerûbb akkor a fél méter vastag szigetelés?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#26
Ja, és a lényeg: a Na-acetát ólcsó. Az én cuccomra azt van írva, hogy származási hely: Kína.
Kínából hozzák zsákban már a meleget is. :-D
Kínából hozzák zsákban már a meleget is. :-D
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#25
Na, jó, de a tûzifa széndioxidot termel, ezért nem jó. Szerintem vannak olyan olcsó cuccok, amelyek a célnak megfelelnének. Nekem van kézmelegítõ párnácskám.
Aszongya:
Zsebmelegítõ-szett
Anyaga: burok = mûanyag; géltöltet= Sodium Acetate, víz, fémlemez
Nos, tekintsünk el attól, hogy a fordító azt hitte, hogy a párnácskában egy kis pirossapkás manó ül, aki meleget fúj, ezért személynévnek fordította a nátrium-acetátot.
A lényege, hogy megbirizgálom, és meleget ad. Utána meg kell fõzni, hogy regenerálódjon. ezt 1000-szer bírja.
A megoldás az lenne, hogy sok száz ilyen párnácskát nyáron kiteszek a tûzõ napra, majd elspájzolom õket. Télen apránkint elõveszem a párnácskákat, sorra megtöröm, és hagyom, hogy leadják a hõt.
Aszongya:
Zsebmelegítõ-szett
Anyaga: burok = mûanyag; géltöltet= Sodium Acetate, víz, fémlemez
Nos, tekintsünk el attól, hogy a fordító azt hitte, hogy a párnácskában egy kis pirossapkás manó ül, aki meleget fúj, ezért személynévnek fordította a nátrium-acetátot.
A lényege, hogy megbirizgálom, és meleget ad. Utána meg kell fõzni, hogy regenerálódjon. ezt 1000-szer bírja.
A megoldás az lenne, hogy sok száz ilyen párnácskát nyáron kiteszek a tûzõ napra, majd elspájzolom õket. Télen apránkint elõveszem a párnácskákat, sorra megtöröm, és hagyom, hogy leadják a hõt.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#24
vegen kiderul h a hyperterugrashoz is kell😄
amugy jo cuccos mert kiteszed napra fletoltodik oszt hasznalhatod, ha sok lenne belole sztem megerne foglalkozni vele, a fa meg nem ugyan ilyen, mert mi van ha elazik akkor szivas van, ez a molekula meg stabil😄 bar teny h a felhasznalasahoz tobb mint egy gyufa kell😄
amugy jo cuccos mert kiteszed napra fletoltodik oszt hasznalhatod, ha sok lenne belole sztem megerne foglalkozni vele, a fa meg nem ugyan ilyen, mert mi van ha elazik akkor szivas van, ez a molekula meg stabil😄 bar teny h a felhasznalasahoz tobb mint egy gyufa kell😄
#23
Érdekes kérdés, hogyan alakul ki egy ilyen hír és hogyan fújódik fel?
1.) Adva van egy kutató, aki talált egy molekulát, ami tárolni képes az energiát. Ilyen molekula sok van, pl. TNT. <#vigyor4>
Ez a molekula viszont a napfénybõl nyeri... ezzel valóban új dolog.
A kutató persze nagyonis látja, hogy ez a felfedezés semmire sem jó a gyakorlatban, dehát a kutatás nem is errõl szól.
A folytatáshoz viszont pénz kell. Valahogyan alá kell támasztani a támogatásért folyamodó levelet. Ezért kénytelen leírni valami jól hangzót.
Nomeg cikket írni is muszáj, mert ugye számolják a cikkeket meg az idézéseket
2.) A tudományos ismeretterjesztõ sajtó valamelyik cikkvadásza rálel a kutató munkájára. Megtetszik neki. Hát közreadja.
Manapság valami miatt csak annak van hírértéke (ez felfújt dolog) amit összefüggésbe lehet hozni a "környezetvédelemmel" vagy miasz...ral.
Akkor hát kerekítsünk egy cikket a napenergiáról meg a fûtésrõl. És lõn.
Amirõl megfeledkeztek az urak:
1.) MEKKORA AZ ENERGIA, amely ebben az anyagban -- mondjuk kilogrammonként -- eltárolható?
2.) Ez a felfedezés még annyira embrionális állapotban van, mint a fúziós energia volt 50 évvel ezelõtt.
3.) Az eltárolható hõenergia a civilizációs szükségleteknek csak egy szûk szegmensét képes lefedni, majd akkor, ha már korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre egy ilyen tulajdonságú, de olcsó anyag.
4.) kell-e a gyakorlatban ilyen anyagot kifejleszteni? NEM.
Ugyanis már van: tüzifának hívják. Lehet valamilyen genetikailag módosított, gyorsan növõ, kevés vizet igénylõ, területegységenként sokat termõ változatot létrehozni.
1.) Adva van egy kutató, aki talált egy molekulát, ami tárolni képes az energiát. Ilyen molekula sok van, pl. TNT. <#vigyor4>
Ez a molekula viszont a napfénybõl nyeri... ezzel valóban új dolog.
A kutató persze nagyonis látja, hogy ez a felfedezés semmire sem jó a gyakorlatban, dehát a kutatás nem is errõl szól.
A folytatáshoz viszont pénz kell. Valahogyan alá kell támasztani a támogatásért folyamodó levelet. Ezért kénytelen leírni valami jól hangzót.
Nomeg cikket írni is muszáj, mert ugye számolják a cikkeket meg az idézéseket
2.) A tudományos ismeretterjesztõ sajtó valamelyik cikkvadásza rálel a kutató munkájára. Megtetszik neki. Hát közreadja.
Manapság valami miatt csak annak van hírértéke (ez felfújt dolog) amit összefüggésbe lehet hozni a "környezetvédelemmel" vagy miasz...ral.
Akkor hát kerekítsünk egy cikket a napenergiáról meg a fûtésrõl. És lõn.
Amirõl megfeledkeztek az urak:
1.) MEKKORA AZ ENERGIA, amely ebben az anyagban -- mondjuk kilogrammonként -- eltárolható?
2.) Ez a felfedezés még annyira embrionális állapotban van, mint a fúziós energia volt 50 évvel ezelõtt.
3.) Az eltárolható hõenergia a civilizációs szükségleteknek csak egy szûk szegmensét képes lefedni, majd akkor, ha már korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre egy ilyen tulajdonságú, de olcsó anyag.
4.) kell-e a gyakorlatban ilyen anyagot kifejleszteni? NEM.
Ugyanis már van: tüzifának hívják. Lehet valamilyen genetikailag módosított, gyorsan növõ, kevés vizet igénylõ, területegységenként sokat termõ változatot létrehozni.
#22
Figyeljétek meg, amint kifogy az olaj, az arabok kitalálnak valamit, hogy a sivatagban levõ homok milyen piszok hasznos, és majd abból lesznek gazdagok. Pl. hasznos, mert tud napenergiát tárolni.
#21
Ültessünk sok fát, az sok szempontból hasznos, többek között tárolja a hõt, és télen meleget ad.
#20
bizonyára fel fognak találni egy mûanyagot erre a célra is... ügyesek ezek a tudós bácsik és nénik
#19
Képzeld, igen.
Egyszerû, gondolkozz: ha a nyári meleget sikerülne eltenni télire, nem lennének fûtési gondjaink.
Egyszerû, gondolkozz: ha a nyári meleget sikerülne eltenni télire, nem lennének fûtési gondjaink.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#18
"A napenergia jelenlegi legnagyobb problémája a tárolás." Ez biztos?
#17
Ha nem találnak más anyagot, ami tudja ami kell, akkor ez tényleg halott ötlet. Olyan, mint a szupravezetõ. Érdekes, de széleskörû gyakorlati alkalmazáshoz szobahõmérsékleten kellene ezt tudni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#16
Évente 12 tonnát bányásznak, és a világ ruténiumtartaléka 5000 tonna.
Kár, nagy kár...
Egyébként, ami érdekes ennél a fémnél, hogy a wiki szerint az oxidjai (pl. Sr3Ru2O7) nagyon furcsa jellemzõkkel bírnak: kvantum kritikus pont, egzotikus szupravezetés és magas hõmérsékleten is meglévõ ferromágnesesség.
Bummm!
Kár, nagy kár...
Egyébként, ami érdekes ennél a fémnél, hogy a wiki szerint az oxidjai (pl. Sr3Ru2O7) nagyon furcsa jellemzõkkel bírnak: kvantum kritikus pont, egzotikus szupravezetés és magas hõmérsékleten is meglévõ ferromágnesesség.
Bummm!
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#15
Nagy kár, nagyon nagy kár...
"It is a rare transition metal of the platinum group of the periodic table;"
bár: platinacsoport - helyesen
"It is a rare transition metal of the platinum group of the periodic table;"
bár: platinacsoport - helyesen
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#14
"ami a ritka és egyben drága könnyû platinafémbõl, a ruténiumból nyerhetõ ki"
Innentõl nem olvastam tovább.
Innentõl nem olvastam tovább.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#13
Ez a cikk a hõ tárolásáról szól, jelenleg egy b@szottdrága molekulával csinálják, ami így nem életképes, keresnek olcsóbb molekulát hozzá. Hulladékhõ nagyon sok helyen keletkezik, ezt jó hatásfokkal tárolva és visszaadva bizony sokat lehetne spórolni, úgyhogy a kutatási irány mindenképpen jó szerintem.
Az cikkbõl a nappal kapcsolatos dolgok ki is vehetõk (pláne a szamárság része, pl. ez: "A jelenlegi technikákkal a Nap energiája azonnal elektromossággá alakul" ez a napelem, kollektorra nem igaz.)
Az cikkbõl a nappal kapcsolatos dolgok ki is vehetõk (pláne a szamárság része, pl. ez: "A jelenlegi technikákkal a Nap energiája azonnal elektromossággá alakul" ez a napelem, kollektorra nem igaz.)
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#12
Meg kellene nezni, hogy a kerdeses rendszer hatasfoka jobb-e mintha a nap hojet begyujtve legkori szendioxibdol es vizbol szenhidrogeneket es oxigent allitunk elo. Akkor lenne hasznalhato ez a szerves-fem molekula, ha nagyobb hatekonysaggal es nagyobb energiasuruseggel kepes tarolni es visszaadni az energiat mint az altalam emlitett szendioxid-metan konverzio.
#11
bocs, most olvastam ezt. bocs a primkó stílusért #1-ben, eddig nem ilyen rekació jött vissza az sg részérõl, azért nem erõltettem a jómodort.
#10
de fejlõdésként értékelem, hogy most inkább a cikk lett javítva, nem a komment kimoddolva, ahogy az korábban már megesett.
gondolatébresztõnek megemlítem, hogy egy átlagos napelem ugye egy sötét üveglap, aminek a hátuljára simán elférne egy hulladékhõs napkollektor (mondjuk egy egyszerû csõkígyó az üvegnek nyomva).
win-win, mert a napelem legnagyobb ellensége a melegedés, és így legalább van egy kereted a tetõn, nem kell külön napkoli. persze kell, csak nem annyi.
gondolatébresztõnek megemlítem, hogy egy átlagos napelem ugye egy sötét üveglap, aminek a hátuljára simán elférne egy hulladékhõs napkollektor (mondjuk egy egyszerû csõkígyó az üvegnek nyomva).
win-win, mert a napelem legnagyobb ellensége a melegedés, és így legalább van egy kereted a tetõn, nem kell külön napkoli. persze kell, csak nem annyi.
köszi, hogy segítesz, de hol írtam ennek ellentmondó dolgot?
én a begyûjtött energia tárolásáról beszéltem, ami ilyen hatásfokú. egy szóval sem említettem a napelem vagy a napkollektor eredeti hatásfokát, ahogy a cikk sem.
még egyszer: nem az új megoldással van a bajom. sõt, értem is mire szolgál. csak bátorkodtam megemlíteni, hogy az általam idézett mondat nem igaz.
én a begyûjtött energia tárolásáról beszéltem, ami ilyen hatásfokú. egy szóval sem említettem a napelem vagy a napkollektor eredeti hatásfokát, ahogy a cikk sem.
még egyszer: nem az új megoldással van a bajom. sõt, értem is mire szolgál. csak bátorkodtam megemlíteni, hogy az általam idézett mondat nem igaz.
Oldal 1 / 2Következő →