84
-
Sir Ny #84 "Azért kíváncsi lennék arra az épületre, ami 1 milliárd év múlva is felismerhető lesz."
Ööö... Műanyag szatyor? Alumínium kólásdoboz? Sörösüveg? Jártál te már... ...ööö... ... akárhol? Mert ha akárhol jársz, akkor látod, hogy ott akárhol méteres magasságokban áll a szemét... -
Line #83 Na persze, mondtam már nektek, hogy valószínúleg én vagyok isten? Csak valamit elbasztak a besorolásomnál. :-) -
kukacos #82 Nem ám a mélyműveléses bányákra kell gondolni, hanem a felszíniekre, amelyek milliárd tonnákat mozgatnak meg. Egy ilyen bánya nyomait egymilliárd év se fogja eltüntetni:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9a/Tagebau_Garzweiler_Panorama_2005.jpg -
#81
Hú ezekből a dögökből kéne horror filmet csinálni, nem a zombikat ezredszer megfilmesíteni.
Bár volt ilyesmi film, a Negyedik fázis. Ott a hangyák csináltak dúrva dolgokat. Vagy 25 éve láttam, de ahogy nézem 2001-ben csináltak belőle ramake-et is.
-
#80
Jut eszembe, mint már linkeltem, Afrikában fekélybolhák, New Yorkban poloskák garázdálkodnak. Ez vajon hányadik csapás?
De van egy jó hírem is:
megint kapás van exobolygó témában. -
#79
Ez a tipikus nagy szöveg, de több szempontból sincs értelme. Hogy mi a csodás az relatív, valaki az életben mindent utál, valaki megtanul mindent szeretni - vannak köztes állapotok is. Valakinek a háború a csodásabb dolog, mint a kiskacsa, egyébként ha megnézed a természetben uralkodó állandó könyösztelen harcot, hogy mennyi állat kűzd egész életében azért, hogy életében maradjon, meg úgy tényleg általában milyen kegyetlenségek is vannak, én nekem nem a tökéletes teremtő jutna eszembe.
Másrészt meg ki hiszi magát okosabbnak a "teremtőnél", azok akik meg akarják érteni valójában hogyan is keletkezett mindaz ami körülöttünk van, mik az összefüggések a különböző cselekményekben (pl. akár amit az előbb említettem, természetes szelekció, vagy maga az élet keletkezése). -
Merces #78 
...akkor elfogadja hogy ön egy biorobot leszármazotja akit kivágtak mert meghibásodott és lezabálta a termést,de ha jó lesz akkor ujrahasznositják a szoftverét? Én mondom ha a keresztényeknek igazuk van akkor ez a legmegalázóbb az összes lehetséges valóságok közül
-
#77
Ezzel egyet tudok érteni. 1 milliárd év sok idő, az alatt olyan geológiai folyamatok zajlanak, amelyek mindent átvariálnak.
Nem akarok nagy hülyeséget írni, de tudtommal 1 milliárd év múlva a Föld már lakhatatlan lesz.
Szóval, az, hogy a Nap még 4 milliárd évig üzemel, az sovány vigasz. -
philcsy #76 Eredetileg milliárd évről volt szó.
Ilyen időtávlatból a légkör összetételét nem lehet közvetlenül meghatározni. Az ipari szennyezés nyomainak túlnyomó többsége, lerakódások, nem különböznek egy vulkánkitörés vagy aszteroidabecsapódás nyomaitól. Ide értve a nagy fémkoncentrációt is. A szintetikus anyagok nagy része lebomlik. (Kivéve talán a teflont.)
A mai bányákak nyomát sem fogod találni. Beomlanak, és max egy érdekes geológiai képződmény marad utánuk.
1 milliárd év legyalulja a föld felső rétegét. A törmelékek mennek a tengerekbe/óceánokba majd a föld mélyére. (1 milliárd év alatt az óceánok ajzata teljes mértékben ki tud cserélődni akár többször is!) Amit nem gyalul le azt betemeti több km vastagon. A komplex dolgokkal az a baj (úgy általában) hogy "nem szereti" a természet. (Ez az egyik elméleti probléma a nanotechnológia használatával kapcsolatban is.) Nagyon kicsi az entrópiájuk. Termodinamikailag instabilak. Az egyetlen ok hogy nem "esnek szét" körülöttünk az az hogy kinetikai akadály miadt stabilak. (Ez a metastabil állapot: nem stabil, de az átalakulása nagyon lassú.) A hőmérséklet növekedésével viszont a folyamatok sebessége exponenciálisan nő. Eltűnnek a kinetikai gátak, és marad egy instabil állapot. A fosszilizációs folyamatok tehát eltüntetik a komplex árulkodó bizonyítékokat. Max néhány szerencsés helyen maradhat valami.
A kérdés az hogy abból milyen következtetéseket lehet levonni?
Ma is sok érdekes képződményt találunk. Soknak a keletkezésére nincs mindenkit kielégítő magyarázat. Mégsem vetik fel soha azt hogy valamikor régen élt egy intelligen lény és az hozta létre őket. Ha mégis akkor a többség körberöhögi őket. -
Csak Alma #75 Szolzsenyicin írta le a következőket, amikor a Gulagról kiszabadulva egy Uralon túli helységben tanított és egy parasztnéninél lakott. Az író egy vihar közeledtével a kezébe vett egy a kacsacsoporttól elkószált és ijedten vergődő kiskacsát és azt írta le. Hiába az atomkorszak minden csodája az emberiség akkor sem tud előállítani egy ilyen csodálatos kiskacsát kémcsőben. Nagy kár, hogy az ember sokszor okosabbnak hiszi magát teremtőjénél. -
#74
Köszönjük Imi bácsi, maga mindenre tudja az egyszerű választ. -
MrImy #73 Ennek az egyszeri eseménynek neve is van: TEREMTÉS!
-
kukacos #72 Azért van a tárgyaknak egy bizonyos komplexitása és mennyisége, ami felett bárki értelmes elme levonja a következtetést, hogy az emberiség igenis létezett. Milliószámra találnának komplex funkcióval bíró, az élővilágba nem illeszthető tárgyak nyomait, amelyek pont olyan fosszilizációs mechanizmusokkal örződtek meg, mint bármi más ismert lenyomat.
Sok más nyomunk is van: az emberiség által okozott kihalási esemény, a légkör összetételének megváltozása, az ipari szennyezés, a hatalmas bányák nyomai, amelyek geológialiag megmagyarázhatatlan változásokat okoznak nagyon nagy területeken, a felső rétegekben feldúsuló fémkoncentráció... Nem, a Föld már aligha tudja letagadni valaha is, hogy mi rajta voltunk.
Mondjuk nekünk sokkal izgalmasabb lesz majd az exoplanetáris régészet, ahol *mi* fogjuk majd kutatni, hova tűnt a bolygóról az értelmes élet. -
#71
Ne írkálj hülyeségeket. Lehet, hogy máshol sikered van ezekkel, mi ezeket a kis trükköket már nem vesszük be. -
boond #70 Hosszabb távon a bolygó megsemmisül, sőt a nap rendszer is. Persze ez még sok idő.
véleményem szerint (mielőtt megint belekötne vki, ha minden "jól" alakul)
Akkor idővel elköltözünk a bolyóról/naprendszeről, talán még a galaxisból is...
Valószínüleg egy idő után (év milliók útán) még ilyen fejlettségi szinten sem maradna sok minden utánunk... De talán több maradna "egyszerű" romoknál...talán lenne valami használható is még amiől kiderülne 1-2 dolog... (nem tudhatjuk)
Viszont mivel feltehetőleg nem ismernék a nyelvet, nem biztos hogy sokra mennének vele... -
boond #69 Azért én arra kíváncsi lennék honnan származhatott azaz Antarktiszi térkép, ami pontosan ábrázolja a földrészt, hozzáteszem még a jégtakaró előtti időből, erről mi csak mostanában értesültünk. (xx-xxi század)
De ott vannak még a lemezmozgások is, néhány milliárd év alatt teljesen másképp néz ki a felszín. -
#68 Értem, akkor dolgozzunk az ügyön 
-
philcsy #67 Persze a jövő még nyitott és tehet az ember olyat ami milliárd év múlva is bizonyítja hogy itt voltunk.
Szóval valószínűleg előbb-utóbb igazad lesz. -
philcsy #66 Ez csak idő kérdése.
Az ember ökológiai lábnyomát idővel befedi a por. Idővel több száz méter mélyre kerülnek és elindulnak azok a fosszilizációs folyamatok melynek a "végén" ásványok válnak belőlük. (Az idézőjel azért mert soha nincs vége :).)
Más lábnyomokat elfúj a szél. Ezekkel a "szerencsétlenekkel" az erózió végez.
Végül néhányan a kőzetlemezek vándorlása és egymás alá bukása következtében lekerül a "pokolba".
Az ember ökológiai lábnyoma leginkább az emberi időszámítás skáláján érdekes. Magát a fogalmat is ezért alkották meg.
Persze szinte biztos hogy maradnak viszonylag épségben emberi tárgyak, de ezekből nem valószínű hogy a jövő "embere" milliárd év múlva azt a következtetést vonja le hogy értelmes élet volt a földön. Majd keres egy kézzelfoghatóbb magyarázatot, vagy berakja a "Nincs rá kielégítő magyarázat" dossziéba.
A gyémántnál maradva, találnak majd néhány éppen maradt gyémántot és eltűnődnek hogy milyen csodálatos a természet hogy a néhány gyémántot ilyen tökéletesre növeszt. Természetesen majd laborban kikísérletezik hogy milyen "természetes" körülmények között alakulhattak ki. -
#65 Csak marad valami az ember ökológiai lábnyomából. :( -
philcsy #64 A csiszolt gyémántok is "eltűnnek". Ha a gyémántot "rossz oldalról" éri a nyomás, darabokra esik. Ha oxidáló anyag van jelen, a csiszolt gyémántoknál ez általános, és a hőmérséklet elég magas a gyémánt elég.
A gyémánt termodinamikailag sem stabil a föld felszíni körülmények között. Az is lehet hogy évmilliárdok alatt spontán a stabilabb grafittá alakul. -
philcsy #63 Minden elektromágneses hullámra igaz amit Pares írt. -
#62 Csak érdekességként említem meg, hogy a legrégebb óta működő űrszonda, ha jól tudom a Vega sorozatból, amit 30-40 éve indítottak, még ma is küld jeleket, és már a külső naprendszerben jár.
A sok-ezer fényévről érkező röntgen-gamma sugárzások forrása általában pulzárok, persze ez nagyságrendekkel nagyobb teljesítmény mint amit elő tudunk állítani. -
#61 Lehet, hogy szerencsésebb lett volna elektromágneses hullámokat írnom. Én arra gondolta. -
Pares #60 Ha jól tudom, akkor rádióhullámaink többsége egy bizonyos távolság után különböző kozmikus hatásokra felismerhetetlen zajjá alakul át... -
#59 Léteznek olyan rádióhullámok, amik olyan messziről érkeztek, hogy a forrása már nem is létezik. -
#58 Értem Én - Űrodüssea - de miért is?
A csiszolt gyémánt, a fossziliák, a világürbe kilőt szondák, rádióhullámok, üzeneteink más fajoknak, de még sorolhatnám, miért is tűnnének el? -
#57
Ahogy mondod. -
Crane #56 Szerintem inkább te tévedsz. Az ember kihalása esetén az emberi civilizáció nyoma a Földön kb. 30-40 ezer év alatt eltűnne. Ami esetleg utána maradna az max. a megkövesedett csontjaink. Az 1 millárd év meg iszonyat sok. Gondolj csak bele: Földünk 4.4 millárd éves! ;)
De abban is biztos vagyok, hogy más égi testeken lévő szondák is gyakorlatilag porrá rohadnának, hiszen ott még szélsőségesebb viszonyok uralkodnak, mint a földön. A Föld körül keringő űrszemét is visszahullana ennyi idő alatt, és a légkörbe beérve elégne.
Egyetlen dolog van ami "túlélne" ekkora időskálát károsodás nélkül: A fekete Monolit tömb. :D -
kukacos #55 A cikk végkövetkeztetése badarság. A félrefordítás és a szenzációsan tálalt trivialitás esélye mindig fennáll, de senki komoly kutató nem gondolhatja azt, hogy egy sejtfejlődési csavarból lehet következtetni annak bolygóközi esélyére. Még csak a földi nehézségére sem.
Mindig azt kell kapásból feltételezni, hogy a fantáziánk a kicsi. Ha látunk egy elefántot a cseresznyefán, akkor nem rögtön arra gondolunk, hogy csoda történt, és tud repülni, hanem elkezdjük keresni a tréfás kedvű darust. Hasonlóképp, egy eukarióta sejtfejlődésben jelentkező meghökkentő trükk nem jelenti azt, hogy a dolog lehetetlen, még csak azt se, hogy nehézkes: egyszerűen a természet néha lebontja az állványzatot, amin építkezett, és mi csak a végeredményt látjuk.
Az evolúció során végbement változássorozatokat adaptációs programoknak szokás hívni. A természet gyakran kerülő utakon jut el a zseniális találmányig, és a köztes formákat nem, vagy csak hosszas nyomozás után találhatjuk meg. Az intelligent design-os valláskárosultak szoktak ezerrel hivatkozni olyan meglepő evolúciós találmányokra, amelyeknél nem nyilvánvaló annak kialakulási útja, mint pl. bizonyos baktériumok flagelluma; eddig mindig kiderült, hogy csak az ő fantáziájuk volt korlátolt, és létezik adaptációs program, ami azt létrehozhatja.
A kutatók alighanem helyesen mutattak rá, hogy a mitokondrium bekebelezésének sztorijában biztos sok még a homályos folt, de a cikkben leírt bonyadalmakra még én laikusként is ki tudok találni evolúciós programokat. Mi van például, ha bizonyos baktériumfajta mondjuk esetenként kettős membránt növesztett, és a két membrán közti teret kezdte el később egyéb funkciókra használni? Ebben az esetben a mitokondrium az ősi mag, ami köré nőtt az eukarióta sejt. Nagyon nem látom itt azt a hű de nagy meglepetést, amit a cikk sugall. Ne felejtsük, hogy erre a lépésre közel egymilliárd év volt. -
Pares #54 Azért kíváncsi lennék arra az épületre, ami 1 milliárd év múlva is felismerhető lesz. Az ezer millió év még a piramisoknak és egyéb kő építményeknek is sok... Nem beszélve arról, hogy 1 milliárd év alatt a kontinensek is teljesen átrendeződnek. És az ezzel együtt járó eróziós folyamatok még inkább letisztítják a Föld felszínt (pl.: part menti városoknak annyi...). Az, hogy a Holdon vagy a Marson találnának valamit, még nem lehet egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a Földről származott a készítője. Ugyanakkor lehet, hogy egy Plútón talált rom a Föld valamelyik ősi korszakában létezett civilizáció hagyatéka.
Az egyetlen olyan dolog, ami egyértelműen utalhat egy fejlett földi civilizációra, azok a műholdak meg az űrszemét, ami tömegével veszi körül a bolygót. Mondjuk az egy milliárd év az sok idő, ki tudja, hogy azokkal is mi történne... -
philcsy #53 Egyébként az eddigi tapasztalatunk szerint egy a földi életre alkalmas bolygón annak a valószínűsége hogy kialakul a földihez hasonló élet 1.
A valóság az hogy eddig még egyetlen ilyen bolygó létezését sem tudtuk közvetlenül bizonyítani. (A földön kívül természetesen.) -
Crane #52 A teremtés új szövegezése:
"És Isten beleteszé az mitokondriumot az sejtbe, és termelé energiát, és termelé sok sok kromoszómát, és szaporodá, és sokasodá, és vala komplex élet. Isten látá hogy ez jó, és örvendezé vala." -
#51
Hiába kicsi a valószínűsége a kialakulásnak térben és időben lévő hihetetlen távlatok, elegendő lehetőséget adnak az élet számára. -
gosub #50 Tévedsz, 1 milliárd év múlva rengeteg minden fog az emberiség után maradni! Még a Földön is, de pl. a Holdon nagy valószínűséggel ott lesznek a Holdkompok érintetlen roncsai, a Holdszondák, és akár a csizmanyomok! De néhány elpusztíthatatlan millió számra gyártott tárgyunk is ami arról tanúskodhat, hogy intelligens lények készítették pl. csiszolt gyémántok, platina, palládium tárgyak...már csak az egy helyütt való koncentrációjuk is árulkodhat rólunk. Persze túrniuk kell utánuk rendesen az ET-knek. Ha az elmúlt 1 milliárd évben lett volna egy hozzánk hasonló civilizáció ami hasonlóan szemetelve hagyta volna maga után a nyomokat már tudnánk róla. De vagy sokkal fejlettebb volt vagy fejletlenebb. -
Alfa Of NS #49 Butaság a cikk állítása, az evolúcióban tipikus jelenség, hogy látszólag két esemény egymásra épít, tehát nem történhetne meg. A valóságban meg mindig van olyan lépés amivel megtörténhet, mondjuk esetünkben már nem létező sejtféle tevékenysége folytán. Lehet hogy régebben léteztek tömegével olyan egyszerű sejtek, amik kétpofával zabálták a többi sejtet és egyszer csak az egyik a torkán akadt. Ez lehet hogy nagyon régen tömegével fordult elő, csak azóta már megváltoztak a körülmények és az ilyen sejtek kihaltak, a fejlettebbek kiszorították. -
#48
Igen. -
Pares #47 Honnan is tudhatnák, hogy a Földön az embereken kívül sosem létezett más intelligens élet? Még ha nem is itt alakult ki, csak idejött. A Föld 12 órájából a negyedkor csak 17 másodpercet tesz ki! Az emberiség gyakorlatilag csak tizedmásodperceket, vagy még annyit se tesz ki ezen az órán. Arra is meg van az esély, hogy 150 éven belül kipusztítjuk önmagunkat. És mondjuk úgy 1 milliárd év múlva kialakuló/ide látogató intelligens faj mennyi tudomást szerezhetne rólunk? Nem sokat. Épületeinkből semmi se maradna addigra meg, esetleg ha néhány megkövesedett emberi csontot találnak. Viszont abból sem tudnák megállapítani, hogy egykoron ez a faj az egész bolygót benépesítette és "fejlett" technikai civilizációt épített ki.
Aztán ott vannak az olyan érdekes dolgok, amikről a mai napig folynak a viták, mint pl.: a kambriumi robbanás. Mint már valaki előttem is megjegyezte, mi van, ha ez az egész élet csak egy állatkert? Egy kísérlet? Esetleg szándékos telepítés? Teremtés (de nem Isteni!)? A Föld történetéről nagyon csekély a tudásunk, nem is nagyon lehet kiterjeszteni. Csak a megmaradt kövületekből állapíthatunk meg egyet s mást.
Az én álláspontom az, hogy az univerzum hemzseg az élettől. Az intelligenstől is. -
boond #46 Attól, hogy a neve nem ugyanaz még sok a hasonlóság! -
gosub #45 Már ne haragudj de ez butaság, azok a feltételek amiket pontba szedtél bár népszerűek, de egy laborban újra és újra létrehozhatók.