philcsy#76
Eredetileg milliárd évről volt szó.
Ilyen időtávlatból a légkör összetételét nem lehet közvetlenül meghatározni. Az ipari szennyezés nyomainak túlnyomó többsége, lerakódások, nem különböznek egy vulkánkitörés vagy aszteroidabecsapódás nyomaitól. Ide értve a nagy fémkoncentrációt is. A szintetikus anyagok nagy része lebomlik. (Kivéve talán a teflont.)
A mai bányákak nyomát sem fogod találni. Beomlanak, és max egy érdekes geológiai képződmény marad utánuk.
1 milliárd év legyalulja a föld felső rétegét. A törmelékek mennek a tengerekbe/óceánokba majd a föld mélyére. (1 milliárd év alatt az óceánok ajzata teljes mértékben ki tud cserélődni akár többször is!) Amit nem gyalul le azt betemeti több km vastagon. A komplex dolgokkal az a baj (úgy általában) hogy "nem szereti" a természet. (Ez az egyik elméleti probléma a nanotechnológia használatával kapcsolatban is.) Nagyon kicsi az entrópiájuk. Termodinamikailag instabilak. Az egyetlen ok hogy nem "esnek szét" körülöttünk az az hogy kinetikai akadály miadt stabilak. (Ez a metastabil állapot: nem stabil, de az átalakulása nagyon lassú.) A hőmérséklet növekedésével viszont a folyamatok sebessége exponenciálisan nő. Eltűnnek a kinetikai gátak, és marad egy instabil állapot. A fosszilizációs folyamatok tehát eltüntetik a komplex árulkodó bizonyítékokat. Max néhány szerencsés helyen maradhat valami.
A kérdés az hogy abból milyen következtetéseket lehet levonni?
Ma is sok érdekes képződményt találunk. Soknak a keletkezésére nincs mindenkit kielégítő magyarázat. Mégsem vetik fel soha azt hogy valamikor régen élt egy intelligen lény és az hozta létre őket. Ha mégis akkor a többség körberöhögi őket.