Jönnek az emberi agy teljesítményére képes számítógépek

A kedvenc szín nem intelligencia jele.

Hát nem tudom, emberként az intelligenciát érzelmek nélkül elképzelni szinte lehetetlen. Amíg egy gépnek nem lesz kedvenc színe, addig csak okosan megírt programok halmaza, de nem intelligencia.

Ezek amiket említettem példákat nem csalnak és úgyis megverik az embert.
És ilyen trükköket amiket mondtál meg lehet csinálni elõre programozott viselkedésként is. Csak szerintem relatíve kicsi rá az igény, és nem kis munka megcsinálni. És ha nagyon sokat játszol, akkor egy idõ után ezeket is átlátod, attól függõen milyen komplexre csinálták, szal lehet frissíteni kéne ezeket.

Azért szerintem vannak gyakorlati alkalmazások, csak nem annyira kézzelfoghatóak ezek. Például döntéstámogató rendszereknél, ahol egy komplex adathalmazban mintákat keresnek, hogy segítsék a döntéseket.... Annyira nem értek ehhez.

De igazából jah, nincs általános problémamegoldó gyakorlati alkalmazás. Még sok kutatásra van szükség.

"Épp ezt mondtam, hogy nem kell ,hogy intelligens legyen, hogy megverje az embert és gyakorlatilag lehetetlen legyen legyõzni"

Szerintem nem érted.

Ha már játszottál ember ellen akkor tudnod kéne hogy mi a különbség gép és ember között.

Mellesleg még okosan viselkedõ MI-t sem láttam a számitógépes játékokban nem hogy intelligenset. Ezért nem is kihivás. Pl. ha beállok egy alagút végére és onnan lövöm le amikor megjelenik a túloldalt, akkor attól nem lesz izgalmasabb a játék hogy õ átlõ a falon mert hard fokozatban van (én meg nem tudok)...

Ha viszont másik stratégiával probálna megközeliteni, más úton, más módszerrel, váratlanul stb (ahogy egy ember tenni a második sikertelen próba után), akkor azt mondanám hogy "intelligens". Még akkor is ha ez csak beprogramozott. Csak éppen úgy tünik hogy még beprogramozni se nagyon sikerül...

Épp ezt mondtam, hogy nem kell ,hogy intelligens legyen, hogy megverje az embert és gyakorlatilag lehetetlen legyen legyõzni. Nem követelmény, mert meg lehet csinálni szimplán csak az egyes helyzetek és reakciók beprogramozásával is, úgyis , hogy jó legyen és kihívást jelentsen. Éppen ezért szerintem egyáltalán nem befolyásolja/hajtja az MI kutatást, max csak a számítási teljesítmény fejlõdését.

"UT-vel nem játszottam, de ott a godlike nem olyan mint a többi lövöldözés játékban? Értem ezalatt hogy 5x annyi ellenfél jön és átlátnak a falakon és 50000 méterrõl fejlövést ad?"

Egyenlõ feltétételek mellett gyorsabb a reakcióideje, pontosabban céloz , tudja te hova célzol és jól van programozva a mozgási stratégiája.

"Csak mert a kérdés arra vonatkozott hogy nem tudnak olyan MI-t csinálni a játékokban ami szétszedi a játékost (annyira okosan viselkedik)..."

Amint már mondtam, szerintem azt, hogy okosan viselkedjen, azt pusztán jó programozással is meg lehet csinálni, nem kell , hogy gondolkodjon, tanuljon. Ha jól "megtanítják" amikor létrehozzák. De még tanulást is bele lehet vinni, ettõl sem lesz igazából MI, hiába úgy hívjuk.

A sakkprogram egyáltalán nem intelligens. Bele van programozva egymillió játszma és szabály, amelyek között még csak nem is mérlegel, mert a fontossági sorrend meg van neki határozva. Ha véletlenül megszorongatod, azt a lépést fogja választani, ami a legkevesebb veszteséggel jár. De ezt nem ösztönösen teszi, hanem egy adatbázis alapján. Én még például nem láttam sakkprogramot "áldozni", pedig a sakknak egy nagyon szép (de kockázatos), és néha rendkívül célravezetõ módja, hogy anyagi, vagy pozícióbeli elõnyre tegyünk szert.

Az anyagi elõny a jobb figura, a pozícióbeli elõny meg azt jelenti, hogy bár két lépésben odaadtam a bástyámat meg a vezéremet, de a következõ lépésben be tudom mattolni (mert ez a játék végcélja), akkor az áldozat nemcsak hogy helyes, de szinte kötelezõ is.

A sakkprogramot nemigen tudod csõbe húzni. Az utóbbi 100 év összes nagy sakkmestereinek a játszmái és cselei bele vannak programozva, és nem fog beugrani. Az meg valószínûtlen, hogy te fogsz új cselt kitalálni.

De ettõl még nem intelligens, mert ha te mindig ugyanazt a megnyitást használod, akkor õ is hajszálpontosan ugyanazt fogja rá lépni. Akár le is írhatod a lépéseket, aztán kielemezheted, hogy hol vétetted el, és ezek után a lépéseket bebiflázva 100-ból 100× meg fogod verni, mert õ veled ellentétben nem képes tanulni és fejlõdni.

Nincs olyan, mint az embernél, hogy "na, most akkor próbálkozzunk egy másféle megnyitással, lássuk, mit lép rá a paraszt..." - ilyet a gép nem csinál. Még egy kurva random generátort sem programoznak bele, mert a játék nem engedi meg az improvizációt. Egy figura lenyeréséhez vagy elõnyhöz jutáshoz van úgy, hogy 10-15 lépésen keresztül vezet az út, és közben az ellenfelet az eltereléssel és a rátereléssel mindig arra a lépésre kényszerítjük, ami a végiggondolt elõny jutásához vezet. De egy sakknagymester meg is gondolhatja magát, mert tudja, hogy a másik most éppen elterel, vagy ráterel, és ellentámadással válaszol, mert nem engedi magát birka módon vezetni, mert a komputerrel ellentétben õt nem kötik a szabályok.

Az, hogy a számítógép a legnagyobb mestereket is meg tudja verni, csupán a számítási sebességével magyarázható. Nincs olyan ember, aki képes lenne annyi lépést olyan gyorsan lefuttatni, mint a szg.

De ettõl még nem intelligens a program.

Szvsz 100 olvasóból 99. Azért, mert a két tagmondatnak nem sok köze van egymáshoz, így ha azt pontosvesszõvel válassza el a szerzõ, akkor nincs félreolvasás. Tudniillik, még ha a Massachusettsi Technológiai Intézetben is született volna, akkor is kéne egy szimpla vesszõ, ami ott volt. Viszont nem ott született, így az írás hibás és félreérthetõ.

"Próbáld ki valamelyik újabb sakkprogramot nehéz szinten. Vagy emlékszem volt egy olyan játék, hogy unreal tournament, azt godlike fokozaton."

A sakkprogram nem intelligens. 3x3-es amõba táblán a világ legjobb számitógépét is elverem ha én kezdhetek 😊

UT-vel nem játszottam, de ott a godlike nem olyan mint a többi lövöldözés játékban? Értem ezalatt hogy 5x annyi ellenfél jön és átlátnak a falakon és 50000 méterrõl fejlövést ad?

Csak mert a kérdés arra vonatkozott hogy nem tudnak olyan MI-t csinálni a játékokban ami szétszedi a játékost (annyira okosan viselkedik) és nem arról hogy tegyünk bele 5000 kõbuta botot, de minden lövésük legyen headshot.

A játékokban található MI a nyers erõrõl szól. Hibátlanul lõ az UT-ben vagy gyorsan tud számolni a sakkban, de ha gondolkodás kell a játékhoz abban a pillanatban elbukik. A laboratóriumi is. De ha meg is tudnák csinálni a megfelelõ MI-t lehet hogy a gyakorlatban nem lehetne alkalmazni, mert olyan erõs gép kéne pusztán magához az MI-nek a mûködéséhez, ami akár nagyságrenddel nagyobb, mint magához a játékhoz kell.

Ezzel tisztában vagyok, de pont ezzel akartam rávilágítani az alkalmazás hiányosságára. Alapkutatás van, gyakorlati alkalmazás sehol... Peidg ma egy átlagos ottoni számítógp erõforrásai kb. 3 nagyságrenddel nagyobbak, mint 15 éve és vagy 5-6 nagyságrenddel, mint 20 éve. Ehhez képest a 20 éves Intkarate C64-en is laposra ver egy idõ után. 😊

Próbáld ki valamelyik újabb sakkprogramot nehéz szinten. Vagy emlékszem volt egy olyan játék, hogy unreal tournament, azt godlike fokozaton.

A játékok MI-je nem a fejlõdés aktuális szintjét jellemzi. Szóval ha valami laboratóriumban elõ is állítanának egy embert sok szempontból megközelítõ szintû MI-t, az nem biztos ,hogy bekerülhetne a játékokba. Például technológiai korlátok miatt, pl célhardver hiánya. Meg a célok sem ugyanazok. A játékokban többnyire egy tanulni képtelen automata is elégséges szintet nyújt, ha jól be van programozva, nem feltétlen kell gondolkodó gép. Sok játékban ha akarnák ezt is megtudnák olyan nehézre csinálni, hogy beszarj, mégsem teszik.

Ez baromsag, mert az MI-tol nem feltetlenul lesz brutalisabb az ellenfel, hanem emberibb.
A cel, olyan MI a jatekokba, amit nem tudsz megkulonboztetni egy emberi jatekostol. Ettol fenyevekre vannak.. 😉

"Szerintem tudnának olyan MI-t csinálni ami apró cafatokra szedné a legtöbb gamer-t"

Kétlem.

"Kicsit vérpistikésen. Ha olyan faszán fejlõdik az MI, akkor miért olyan kõbuta a legtöbb játékban az MI? Sok új játékban ócskább, mint 10 éve!"

Szerintem tudnának olyan MI-t csinálni ami apró cafatokra szedné a legtöbb gamer-t. Csak ugye nem mindenki Kodiak stb hogy úgy is élvezhetõ legyen számára a játék. Ami pedig túl nehéz az elriasztja a casual réteget amibõl az következik hogy nem produkálhat jó eladásokat. Legalábbis én így látom a dolgot.

Kicsit vérpistikésen. Ha olyan faszán fejlõdik az MI, akkor miért olyan kõbuta a legtöbb játékban az MI? Sok új játékban ócskább, mint 10 éve!

Akkor majd csinálnak napelemet aranyból, abból felhalmoztunk eleget 😉

vatikán is felajánlja a tartalékait meg mindenki 😉

Irány a világûr! Az aszteroidák tele vannak fémekkel...

Am ez gáz.. Mivel építeni kell egy kurva okos gépet ami csak a saját tudása 20%-át használja 😞

300 évig élni? Elfogyott ételeinkbõl a tápanyag, mûanyagot és vegyszereket zabáltatnak velünk, innentõl már csak csökkenni fog az átlagéletkor.
De ez már nem tart sokáig, és el lehet vetni az összes jövõnézõs cikket, mert a jövõ nem a technikáról fog szólni, hanem az összeomlásról. A www.ffek.hu pontosan errõl szól.
Nem lesznek napelemek és mikroprocesszorok, mert elfogy világunkból a ritkaföldfém.

Azért nem kéne annyira sürgetni a dolgot.

Úgy gondolom, hogy az MI-t nem lehet tanítani. Ha mégis megpróbáljuk, akkor csak egy adatbázist hozunk létre. Azonban ha képesek leszünk rávenni, hogy önállóan tanuljon.... de akkor nekünk, végünk lesz, csak idõ kérdése mikor.

Amirõl beszélsz az csak a történet egy része, a gondolkodás kognitív megközelítése. Vagy más szóval csak az analízis része - ehhez kell ugye az absztrahálás -, a szintézis nélkül. Jelenleg az MI ott tart, hogy kb egy 2 éves (de lehet hogy csak 2 hónapos) - gyerek szintjén ismer meg dolgokat, vagyis absztrahál. Szintetizálni meg gyakorlatilag nem tud. Vagyis felismeri macit, felismeri a tüzet, felismeri a lisztet - és ez az MI kutatók szerint már hûde nagy eredmény, és áttörés. De arról nem beszélnek, hogy azt sajnos nem tudja összerakni, hogy ha ég a medve farka, akkor el kellene oltani úgy, hogy rászórom a lisztet. Persze egyesével meg lehet neki tanítani, hogy a tûz veszélyes, ezért el kell oltani, de mondjuk a gáztûzhelyen a leves alatt már nem, meg a tv-t se kell leönteni, stb. De ezeket az összefüggéseket még nem tudja jól kezelni, nem tudja kompakt módon tárolni, és ami a legnagyobb baj: nem tud közülük gyorsan választani. Bazi nagy adatbázisokat lehet neki ilyen összefüggésekbõl építeni, úgy hogy sokezren tanítják párhuzamosan, szuperszámítógépeken - rengeteg input, annyi, ami sokezer ember "programozásához" elég volna szükséges az emberhez képest szánalmas teljesítmény eléréséhez is. Egyszerûen szarok a jelenlegi MI algoritmusok, architekturák - ez van.

"A jovokutatas nem csak egy gagyi cybervilag leirasat jelenti, hanem mas tenyezok tanulmanyozasat es elorevetiteset is."

Hát igen. Meg kell becsülni, hogy a meglévõ technológiák meddig és hova fejlõdnek, valamint hogy milyen új technológiák jönnek be és mekkora szerepet játszanak. Ezeket kell reálisan megbecsülni és akkor kialakul valamilyen jövõkép. Általános ötletelésre mindenki képes.

A reprezentáció, vagyis hogy az agy által érzékelt információk absztrakt formában is jelen vannak, azok alkotják a tudatot. Ez amúgy nem más, mint a szoftver az agyban. Szó szerint szoftver. A számítógép esetén is a memóriában lévõ információ lényegében absztrakt formája a gépi cselekvéseknek. Egy utasítás egy cselekvés.

Amúgy igen, monolitikusnak gondolom a tudatot, viszont a rendszeren belül versenghetnek, hogy a rendszer összetevõi közül ki vesz részt nagyobb súllyal a megoldásban. A tudatot én egyébként megkülönböztetem az öntudattól, attól amikor tudjuk hogy vagyunk <#kacsint> Te ha jól veszem ki ez utóbbiról beszéltél.

A kérdés jó. Ennyi erõvel azt is kérdezhetnénk, hogy hány békát tud megnyúzni egy BMW M5 percenként? Az emberi elme egyféle dologra való, a Neumanni elvû számítógép meg egy másikfélére. Ahogy kalapáccsal se lehet krumplit hámozni vagy szõlõt ültetni - vagy legalábbis nem túl effektív - , úgy Neumanni számítógépbõl sem lehet valós intelligenciát csiholni. Ugyanekkor az emberi elme meg nem tud egy másodperc alatt elvégezni több milliárd matematikai mûveletet, mert nem arra való.

Szóval nem a sebességgel van gond, hanem azzal, hogy a Neumanni elvû számítógép architektúrája köszönõ viszonyban sincs az emberi elme felépítésével. Elsõ körben azt kellene megtudnunk, hogy hogyan gondolkodunk. De az, hogy a fejre rákötünk pár elektródát az kb olyan, mintha egy mozdony mûködési elvét úgy próbálnám megismerni, hogy 3 helyen megvakarom rajta a festéket, és összehasonlítom a mintákat egy 500Ft-os nagyítóval.

"Jönnek az emberi agy teljesítményére képes számítógépek"

Hogy hanyszor talalkoztam mar en ezzel a cimmel az utobbi 10-15 evben...
Nemugy mint a rak gyogyszerevel meg az AIDS elleni szerummal, amit mar megszamolni sem tudom, mennyiszer volt vezeto hir hogy megtalaltak, aztan azota is keresik... 😊

"a válság 2007/2008-ban volt.
Csaxólok, hogy mire figyelj, ha legközelebb neked "jósolnak"
Huh, 2007/8 biztos? Volt? Akkor már vége is van? A gazdasági válság kirobbanását 2008 nyár végétõl, illetve a Lehman õszi csõdjétõl számolják, természetesen már hamarabb voltak elõjelek, de senki nem beszélt válságról, mindenki csak "vette az OTP-t ész nélkül". Amúgy láttál Te már egyáltalán pl. BUX vagy S&P500 chartot? Csaxólok, ha nem értsz hozzá, inkább ne szólj hozzá...szerintem.

Én nem kérnék sokat az elsõ intelligensnek nevezett robottól.
Nyissa ki az általam épített ördöglakatot,a manipulátorai segítségével.
Mindössze térlátás,és kézügyesség kell hozzá. Ez belefér az óvodás értelmi szintbe.

Elképzelhetõnek tartom amit mondd, de hozzáadnék még az évszámokhoz +10 évet. Szerintem iylen gyorsan nem fog fejlõdni a technika, fõleg ha eljön egy bazinagy háború, bár ha belegondolok akkor lehet, hogy az inkább gyorsítaná a robotok utáni igényt, akik se szó se beszéd nélkül feláldoznák magukat a haza oltárán...
( Én a robot... ) Asimow már tudott valamit...

"A szakember 1948-ban született New Yorkban, a Massachusettsi Technológiai Intézetben"

Hehe ezen röhögtem. Elõször így olvastam 😄

nekem csak Soros jut eszembe aki már beszélt errõl, de biztos voltak még, csak persze nem tudhat mindenki mindenrõl:
link

De azt te is belathatod,h 25 even belul irrealis amit mond.

A neurális hálózatoknál a robot tanul. Ahhoz hogy "utánozni" tudjon egy másik robotot , nem kell tudnia a másolandó robot paramétereit és matematikai tulajdonságait. Gyakorlatilag úgy tanul mint egy járni tanuló ember, tapasztal. Minden kapott eredmény után korrigál, és addig futtatja a tanulást míg meg nem kapja az eredeti robot mozgását. Persze, ma még nagyon sokáig kell tanulnia, de ha tényleg vesszük azt, hogy egyre nagyobb számítású gépeket kapunk évrõl évre, és egyre jobb és jobb szenzorokat a robotokhoz, nincs kizárva,hogy emberi gyermek szinten legyen a robot idõvel . Aztán meg . . . MI szingularitás áll be x)

5c0rp330n :
96 millard teraflops

Kb. olyan kaliberu emberke, mint Uwe Boll. Annyira el van szallva mar magatol, h eszre sem veszi ha hulyesegeket mond.Ha meg bejon, akkor meg megy a hype...

Csak egy kérdés:
- Mekkora az emberi agy teljesítménye?

Intelligens számitógép majd akkor lesz ha annak tényleg lesz öntudata. Na ez szerintem is még a nagyon távoli jövõ.

Másrészt meg (bár nem ismerem az MI kutatásokat annyira), de szerintem a legfõbb probléma az hogy a kutatók egy szoftvert akarnak irni ami intelligens, miközben az agy nem ilyen.
Az agy szoftver és hardver egyben, nincs elkülönülve. Ezért nem is lehetne lemásolni úgy ahogy a filmekben van, mert nem csak az információtartalom számit, hanem az hogy hogyan és kivel csatlakoznak az agysejtek. Nem lehet elkülöniteni a szoftvert a hardvertõl és ez óriási teljesitményt is ad egyúttal.

Na most a jelenlegi számitógépek erre nem alkalmasak, pont ezért nem is hiszem hogy lesz MI belõlük. Valahol olvastam fehérje alapú processzorrol, na az talán majd képes lesz ilyenre, csak azzal meg az a bibi, hogy pont nem azt fogja bizonyitani hogy mi vagyunk nagyon okosak, hanem hogy a természet.

2008 õszén volt az ingatlanpiaci krach a jenkiknél. Akkor indult. 2007-ben mindenki hurráoptimista volt még...

PoweredOfChaos es Alfa of NS -nek van valami realisztikus gõze a dolgokról, a töbieknek nemnagyon. Örülök hogy azért õk is felszólaltak(PoweredOfChaos és Alfa of NS) legalább látni hogy vannak még páran akik helyesebben látjak a dolgokat, ezt az MI témát.

Ha tíz évig napi 12 vagy 24h -ban tanítanak egy gépet, helyzet felismerésre, döntés hozatalra, azon kívül hogy tegyük fel beprogramozták majdnem az összes tárgy és élõlény felismerésének képességét, persze az azt körülvevõ táj és környezetekkel együtt. Lehet hogy egy gyermek intelligenciájával rendelkezõ számítógép is létrejöhet ily módon. Vagy már ennek a szintnek megfelelõ döntés hozatalra is képes, és ugyanúgy hibázik is mint egy gyerek.

Ha jól tudom az agy mûködésében a kémia dominál, és csak utána az elektromosság. Amit leírtál az egy alacsony szintû döntéshozást eredményezhet. De mi van az emóciókkal, a kifinomult érzékelésekkel, a perifériás információk feldolgozásával?

Bizonyos értelemben igen ez a helyzet.
Azonban az embernek van egy érdekes tulajdonsága, amit racionalizálásnak hívunk. Az ember azt hiszi, hogy minden cselekedetének és magából kiindulva a világegyetem egészének is oka van, és ezt a logikát vissza lehet vinni az idõben, ami ad egy õsokot. Istent, vagy az õsrobbanást, vagy akármit. De ez csak egy illúzió, az agyunk hiteti el, az hogy tudunk beszélni és hogy a mondatok valójában egyfajta program sorok, amivel mondjuk így algoritmusokat alkotunk. Alany, állítmány, tárgy, határozók. (Computer) dir C: /P. Az az: (Számítógép) listázd a C: meghajtót billentyû leütésre várva.

A valóságban viszont nincsenek okok, még kevésbé szándékok, a tárgyakra nincsen rácimkézve a nevük, a hang ami magyarázza a dolgokat, csak a fejünkben létezik. A racionalizálás valójában egy "hülye" játék, amivel a mintázatokat "tömörítjük" csökkentjük a reprezentációjukhoz szükséges erõforrást, kezelhetõvé, könnyebben elõhívhatóbbá, átadhatóvá, ismételhetõvé tesszük. Ilyen értelemben kereshetünk folyamatosságot, azonosságot a dolgokban, pl, hogy a fókák egymásnak adnak át ilyen mintázatokat. Ez azonban az állatoknál nem igazán létezik.

Az állatok ugyanis sokkal kevésbé, szinte egyáltalán nem utánozzák egymást. Az, hogy a fóka ilyet tesz sokkal inkább egy genetikai kódoltság, idegi "bedrótozottság", a kód persze tovább adódik. De a tudást minden állatnak külön kell megszereznie, ha a genetikai állománya, az agya erre képessé teszi, nekik nincs közös kultúrális világuk, õk nem beszélgetnek, nem végeznek bonyolult tevékenységet, a párzáson, a kajáláson, meg ilyeneken kívül. Azért mert a fóka követ használ, még nem azt jelenti, hogy bármilyen más tárgyat is fog használni valaha is, vagy még azt se, hogy a csoportjában valaki fog ilyet tenni rajta kívül.

Vagy is, minden ember önálló individuum, amire egy gép a mai tudásunkkal sosem lesz képes.

"Attól kezdve csak a minták átvétele, ismétlése, és kicsit megváltoztatása, és a megváltozott elemek összekapcsolása van"

Tehát az a fóka, aki elõször ütögette a kagylót egy kõhöz a hasán, az volt a fókák Einsteinje. A több ezer évvel késõbb született mai fókák már ennek a "de lux" változatát élvezik. Háton lebegve a tengeren nagyokat ásítva ûzik ugyanezt.

Kreativitás? Probléma megoldó képesség, nagyon tág értelemben. Még az állatoknál is megfigyelhetõ, amire tévesen azt mondják, hogy ösztön.

A laborkajat meg egye O.

Én mindjárt lehidalok! Sokkal érdekesebbek a hozzászólások mint maga a cikk.

Kurzweil leragadt William Gibson egyik regenyenel.
Egy atlag sci-fi iro tobb dologra hibazik ra, mint a fazon. 😉
A jovokutatas nem csak egy gagyi cybervilag leirasat jelenti, hanem mas tenyezok tanulmanyozasat es elorevetiteset is.

Ez baromsag. A legtobb gondolat nem pusztan egy ismetles, hanem jatszadozas, kepzelges...