A 62 éves Ray Kurzweil a mesterséges intelligenciát kutatja és jelenleg a világ legnevesebb jövőkutatója, ami nem csoda, tekintve, hogy az elmúlt 30 évben számos előrejelzése volt és ezek többsége megvalósult.

A szakember 1948-ban született New Yorkban, a Massachusettsi Technológiai Intézetben (MIT) informatikát és irodalmat tanult. A síkágyas szkenner társfeltalálójaként tartják számon és úttörő munkát végzett a szöveg- és beszédfelismerésben. Első prognózisait az 1980-as években jelentette meg. Kurzweilnek 19 díszdoktori címe van, számos egészségügyi, mesterségi intelligenciával és jövővel kapcsolatos könyv szerzője. 2008-ban megalapította a Szingularitás Egyetemet, amely egy technológiai elitintézmény. Nős, két gyermeke van és kizárólag szűrt vizet iszik azért, hogy elérje az önmagának megjósolt életkort.

Kurzweil nevéhez számos érdekes és elgondolkoztató előrejelzés fűződik. Ilyen például, hogy 2020-ban a számítógépek az emberi aggyal megegyező teljesítményre lesznek képesek; 2029-ben egy számítógép olyan természetesen tud majd kommunikálni, mint egy ember; 2030-tól bárki elkészítheti majd agya biztonsági másolatát; 2040-től a virtuális valóság izgalmasabb lesz, mint a valódi; végül: 2049-ben az élelmiszert mesterségesen állítják majd elő laboratóriumokban. Ha a figyelembe vesszük, hogy a kutató prognózisainak 90 százaléka eddig teljesült, akkor különösen érdemes odafigyelni a szakember szavaira.

Néhány példa Kurzweil eddig teljesült jóslataiból: a '90-es évek elején közölte, hogy le fog győzni egy számítógép egy embert. A jóslat bejött, az évszám 1997. 1990-ben azt mondta, hogy a 21. század elején több milliárdan használják majd az internetet, méghozzá vezeték nélküli eszközökről. Kurzweil néhány kevésbé sikeres jóslattal is előállt. Az első önálló közlekedésre képes autókat például a 2000-es évek elejére várta, az első kísérletek azonban csak 2007-ben kezdődtek. 1999-ben folyamatos gazdasági növekedést prognosztizált, de jött a dotkom-korszak vége és a gazdasági válság.


"Az 1980-as évek óta a számítógépek teljesítménye exponenciálisan nő és ezzel párhuzamosan egyre olcsóbbá válik. 25 esztendőn belül a chipek nem csak kisebbek lesznek, hanem egymilliárdszor gyorsabbak is a mai társaiknál. A mostani mobilommal megegyező teljesítmény eléréséhez 20 évvel ezelőtt még annyi számítógép kellett, amelyek egy teljes emeletnyi helyet elfoglaltak. Ami most elfér a nadrágzsebben, az 25 esztendő múlva egy vérsejtben is elfér majd. Ezeket az eszközöket először a fogyatékossággal élő emberek használják majd, később már mindenki el fogja fogadni őket."

"Ha a felhasználók szeretik a fejlődést, akkor nem fognak ellenkezni. Ráadásul már most is vannak technikai eszközök a testünkben, elég például csak a mesterséges hasnyálmirigyekre vagy a neuroimplantátumokra gondolni. Ezek a megoldások babszem méretűek. 25 év múlva viszont akkorák lesznek csupán, mint egy vérsejt és akár sebészeti beavatkozás nélkül is be lehet majd juttatni őket az agyba. A mobiltelefon már most a testünk és a szellemünk kibővítése, bár még nem hordjuk magunkban, de hamarosan az az idő is eljöhet. A mobilok kvázi elektronikus agyi bővítmények. "

"A következő esztendők célja az lesz, hogy ezek a négyszögletes dolgok eltűnjenek és közvetlenül a ruháinkban integráljuk őket. A kijelzők szemüvegekbe kerülnek vagy a tartalmak közvetlenül a retinánkra lesznek kivetítve. Eljön a kibővített valóság kora, amikor az ablakok tudni fogják, hogy mikor állunk éppen előttük és tisztában leszünk azzal, hogy melyik épületet látjuk és az hogy néz ki belül. Mivel bizonyos képességeink felszabadulnak, így produktívabbak leszünk. Elég csak megnézni már most a Facebookot, a Twittert vagy a blogokat, hogy mennyi érdekes dolgot írnak ott az emberek. A felhasználók több dologra gondolnak, gyorsabban kommunikálnak, többet írnak és olvasnak. Napjainkban több intelligens ember van, mint az internet megjelenése előtt" - hangsúlyozta Ray Kurzweil.

A kutató érdekes jövőképet festett le. Szerinte több millió számítógép működik majd a vérkeringésünkben, ezek a testünkben fognak vándorolni és egészségesen tartanak bennünket. A nanobotok mesterséges fehérvérsejteket hoznak majd létre és szétrombolják a betegségeket kiváltó sejteket. Az agyunk pedig közvetlenül a világhálóhoz fog csatlakozni és egy virtuális valóságban élhetünk. Kurzweil szerint mindez most még azért tűnik fantasztikumnak, mert az emberek túlzottan lineáris lépésekben gondolkodnak, miközben a fejlődés exponenciálisan valósul meg és sokkal gyorsabban megy végbe, mint ahogy mi azt elképzeljük.

Ezen kívül mi vagyunk a Föld egyetlen olyan faja, amely képes a határait átlépni. Tudunk repülni, eljutottunk a világűrbe, ugyanúgy programozzuk a biológiát, mint a számítógépeket. Mindez azonban lépésenként megvalósuló folyamat, amit észre sem veszünk. Egy egészségügyi előrelépés itt, egy találmány ott és eközben az élettel kapcsolatos elvárásaink folyamatosan nőnek. Éppen emiatt állítja Kurzweil, hogy a jövőben az emberek átlagosan 300 évig fognak élni.

Ha pedig olyan fejlett lesz már a technológia, akkor képesek leszünk az agyunkról biztonsági másolatokat készíteni az örökkévalóság számára. Mindez olyan lesz, mint egy a tehetségünket és a tulajdonságainkat egyaránt tartalmazó személyre szabott mentés. Mindez 50 esztendő múlva megvalósulhat. Mindez azonban nem az élet meghosszabbításáról szól, hanem arról, hogy több millió virtuális valóság közül választhassunk. Teljesen új szórakozási lehetőségekre és szabadidős tevékenységekre nyílik majd mód. Ebben a virtualitás segíthet, hiszen így bármit beállíthatunk: a környezetet, az épületeket, az embereket. Semmi sem lehetetlen.

"Már most nagyon intim dolgokat csinálunk a számítógépekkel. Ez azonban nem új jelenség, az ember ugyanis egyszerűen megtanul vigyázni. A titkosítás már elég kiforrott, így nem kell aggódnunk a biztonsági kérdések miatt. Az előnyök bőven elfeledtetik majd velünk az esetleges hátrányokat. Egyébként már most is tisztában vagyunk azzal, hogy jelentős nagyságú adat- és információs nyomot hagyunk magunk után. S ezért változtatunk a viselkedésünkön? Nem! Emellett az az érzésem, hogy az internet, a mobil és a GPS ellenére nem veszítettem el a magánéletemet. De vannak lehetőségeink a magánéletünk védelmére és ezek a jövőben is tovább fognak fejlődni, így ezen a területen nem látok problémát.

Az emberek egyetlen ok miatt élnek városokban, ez pedig a kommunikáció. A technológiának köszönhetően azonban már nem kell majd városokban laknunk, áruházakba vagy moziba mennünk, mivel minden online és virtuálisan fog megvalósulni. 3D-s nyomtatónk lesz, amelynek segítségével a különböző dolgokat az otthonainkban állíthatjuk elő. A napenergia olcsóbb és tisztább lesz, a vizet vissza lehet forgatni, de az élelmiszereket számítógépekkel vezérelt laboratóriumokban állítják majd elő. A nanotechnológiának köszönhetően a hulladékok sem fognak gondot okozni. 20 éven belül minden újrahasznosítható lesz. A házunkban mindent molekuláris szinten építhetünk és nyomtathatunk majd, legyen szó egy új blúzról vagy egy kenyérpirítóról. Éppúgy, mint a Star Trek replikátoraiban" - közölte a szakember.

Kurzweil végül az általa létrehozott Szingularitás Egyetem első két évéről beszélt. Az intézményt a NASA és a Google is támogatja, tanulóik a legjobbak legjobbjai, a tantárgyak között szerepel például a mesterséges intelligencia és a nanotechnológia. Az idén 35 országból 1600-an jelentkeztek, közülük választották ki a szerencsés 80 hallgatót. Az egyetemen csak csoportos projektek vannak. Mindig hat diák dolgozik egy feladaton. A céljuk olyan dolgok kifejlesztése, amelyek elvileg 10 éven belül egymilliárd ember életét befolyásolhatják. A tanulók az emberiség legégetőbb problémáival foglalkoznak, ilyen a tiszta ivóvíz, az élelmezés és az újrahasznosítás kérdése.

Az intézmény létrehozásának ötlete egy közösen elfogyasztott ebéd során született meg Kurzweil és Peter Diamandis fejében. A két férfi azon gondolkozott, hogy milyen technológia javíthatna a világ helyzetén és milyen jó ötletek valósíthatnák meg mindezt. A fejlődés ugyanis sok mindent lehetővé tett és gyakorlatilag mindegy, hogy egy európai diáknak vagy egy kínai munkásnak van lehetősége és pénze elképzelései megvalósítására. A lényeg, hogy nincs szükség hatalmas szervezetekre a radikális áttörésekhez és a változásokhoz. Ezek az alapvető folyamatok pedig csak most indulnak el.