21
-
#21
Végre kitalálnak már erre is valamit! Olyan fejlett a technika, de még mindig annyi ember hal meg, mert előre nem tudják jelezni a vulkánkitörést. Remélhetőleg, jó helyre kerül az új találmány... -
#20
sokféle láva van,van 600 fok alatt is,de ami a lényeg,hogy ezt nem akarják beledobni:) -
#19
Inkább az USA hadiipara használja fel, mint ...azok a T-betűsek. -
zsabi #18 "A szilíciuménál jóval stabilabb egyedi molekuláris szerkezetének köszönhetően a szilícium-karbid jól bírja a magas sugárzást,... "
Talán ez (is) segít a sugárzásnak ellenállni és nem csak az atomok közti kötéseken múlik. -
halgatyó #17 Erős a gyanúm, hogy a SiC félvezetők 99,9 %-át az USA hadiipara fogja felhasználni -
halgatyó #16 másik apró tévedés, ami -- bár a lényeget nem változtatja meg -- zavaró:
"szilícium- és a szénatomok közötti elképesztően erős kötéseknek köszönhetően képes ellenállni a magas hőmérsékletnek és sugárzásnak"
A sugárzás sokféle. Ami az elektronikát legnkább tönkreteszi, az a részecskesugárzás, amivel a Föld környezetében a Van-Allen övekben kell számolni, de kisebb intenzitással mindenütt a légkör fölött.
A nagyenergiájú részecskék energiája MeV - GeV tartományba esik, míg a molekulák kötési energiája (a legkülső elektronhéj ennyit tud) néhány eV. Vagyis úgy kb. milliószor vagy még nagyobb arányban kisebb, mint a részecskék energiája.
Vagyis a sugárzásállékonyság nem áll fenn. Árnyékolással lehet csak védekezni ellene valamilyen hatékonysággal, és esetleg valami redundanciával és automatikus átkapcsolgatással valahogy lehet fokozni, de csodát nem lehet várni ezen a téren.
A vulkánokban nem kell nagyenergiájú protonokkal számolni, tehát a sugárzásállóságnak nincs szerepe.
Az más kérdés, hogy nem igazán értem ezt a vulkán dolgot. Azok a gázok kicsivel följebb már megmintázhatók, vagy a SiC áramkörnél még sokkal hőállóbb fémcsővel mélyebbről is mintázható. Hőmérő is van, ami 1000 fok fölött is működik (termoelem, ellenálláshőmérő) tehát ez sem indokolja magának az elektronikának a lesüllyesztését a vulkánba.
Mivel a többségünk -- magammal az élen -- szinte semmit sem tud a vulkáni működés részleteiről, a kutatók megindokolhatták volna, hogy miért kell elektronikát lesüllyeszteni egy vulkáni kürtőbe. -
halgatyó #15 Egypár apró tévedés akad a cikkben, de a lényeg nagyon tetszik.
Egy félvezető műkődési hőmérséklet határainak nem sok köze van az olvadásponthoz. (sokkal inkább a tiltott sáv szélességéhez) A szilicium például 1400 Cfok fölött olvad, de a belőle készült félvezetők kb. 200 fok határréteg hőmérsékletet bírnak ki gazdaságosan elfogdaható ideig.
Magas hőmérsékleten megnő a kristályrácsban a diffúzió, ami a kristály átrendeződéséhez, a p-n átmenetek tönkremeneteléhez vezet, a hőmérséklettől is függő idő alatt. Továbbá, a kisebbségi töltéshozrdozók okozta visszáram is jelentősen (exponenciálisan az abszolút hőmérséklettel) megnő, továbbá a félvezető egyéb tulajdonságai is megváltoznak. Az áramkörök TÖBBI ELEME (ellenűállások, kondenzátorok) szintén megváltoznak a magasabb hőmérsékleten, emiatt a beállított munkapontok elmásznak, ami egy bonyolultabb áramkör működését megakasztja.
Korábban a GaAs félvezetőről olvastam valahol, hogy kb. 500 C fokig használható, de valahogy mintha nem terjedtek volna el a belőle készült áramkörök.
Az áramkör összes alkatrészének a beállítása a 600 fok körüli hőmérsékleten működésre valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy a készülék szobahőmérsékleten nem fog működni. Ezzel számolni kell.
Mindenesetre érdekes lesz. Én is kíváncsi vagyok, hogy mikor indul el az első Vénusz szonda, amelyik huzamos ideig képes adatokat küldeni a pokolból. -
kvp #14 Egy vulkanikus kornyezetben energiaforrasnak tokeletes a kornyezeti ho, csak a masik oldalon a hutesrol kell gondoskodni. Az aramkori lap lehet barmilyen tuzallo anyagbol, a forrasztasok helyett pedig pontheggeszteni erdemes az alkatreszeket. (anno az apollonal is ezt tettek) Egyebkent a muszer maga nem lenne belul hoallo, csak a szigetelesen kilogo erzekeloknek kell kibirniuk a hot. Ugy nez ki, hogy a lavaba nem akarjak belelogatni, csak fole, ahol meleg van, de azert nem annyira mint az olvadt kozetben. -
duke #13 Ahol ekkora a homerseklet, ott nem hinnem hogy problema lenne valahogy energiat eloallitani.
Nátrium-kén (NaS)akkuk 300-400 fokon erzik jol magukat, eltudom kepzelni, hogy nemi modositassal mukodnenek akar 600 fokon is. Vagy van valami hasonlo mukodesu akku, ami eleve magasabb homersekleten uzemel. -
#12
Na hát akkor nemsokára indulhat egy felfedezőút Agarthába 
-
lmisi #11 Szerintem még nem tartanak itt.
A nyák sem bírja a 600 fokot. Nyilván spéci nyák lesz és a forrasztás is spéci lesz.
Nagyobb gond a 600 fokon működő aksi, vagy hőálló drót is kell majd hozzá????? -
duke #10 "az egyetem nanotechnológiai szakértőjének azonban sikerült életképes elektronikai komponensekké varázsolni a szilícium-karbidot. "
Az oke, hogy van par magas homersekleten is mukodo tranzisztoruk meg icejuk, de majd mikor leengedik, akkor 600 foktol megolvad a forraszton, es az egesz szetesik. Mekkora benak, hogy erre nem gondoltak. Lehet hogy szolni kene nekik, mert nagy eges lesz mikor felhuzak az ures nyaklapot. :)) -
NullZ3r0 #9 Láva-alattjárót kéne építeni belőle. :D -
#8
föld mélye?
de igazából mindegy is -
metaljesus #7 leeresztik
vulkán belseje = kürtő
szó sincs láváról -
bvalek2 #6 Jaj de jó, végre egy elektronikai eszköz, ami tartósan elviseli a vénuszi légköri viszonyokat! De jó lenne, ha építenének belőle egy leszállóegységet! Nem lenne szükség aktív hűtésre, sokkal tovább működőképes maradna. Ha mondjuk napelemeket raknak rá, amik egy hőálló aksit töltenek, akkor időről időre újra be lehetne kapcsolni, és hosszútávú felszíni missziót lehetne folytatni a Vénuszon. Akár egy rovert is lehetne így építeni, és nagy távolságokat be lehetne járni a Vénusz felszínén vele, mint mostanában a Marson. -
#5
hát nem tudom de ha én azt olvasom hogy a legtöbb műszer elolvadna a vulkán belsejében, de az amiből ezt csinálják nem, akkor én arra következtetek hogy ezt akarják leereszteni.. de lehet tévesen.. -
Bwanamon #4 Az idézetedből sem jön le az hogy a műszert belepottyantanák a lávába, a cikk azt írja hogy a gázok változásait méri, szerintem a lávában úszkálva ez aligha lenne kivitelezhető. -
#3
lehet valami felett elsiklottam..
[i]"Hamarosan a föld mélyében tesztelhetik a vulkán kitörések előrejelzéséhez kifejlesztett.."
"A legtöbb műszer elolvadna, ha egy vulkán belsejébe leeresztenék, a szilícium-karbid a szilícium- és a szénatomok közötti elképesztően erős kötéseknek köszönhetően képes ellenállni a magas hőmérsékletnek és sugárzásnak.."[/a] -
#2
Nem fogják a lávába meríteni... 
-
#1
"..akár 600 Celsius fokot is kibíró rádió adóvevő"
nem vagyok geológus de egy kis gugli alapján..
[i]"..a láva hőmérséklete nagyobb, mint 960 °C, de 1083 °C-nál kisebb"[/a]