A legextrémebb helyekre is eljuthat a technika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#21
Végre kitalálnak már erre is valamit! Olyan fejlett a technika, de még mindig annyi ember hal meg, mert elõre nem tudják jelezni a vulkánkitörést. Remélhetõleg, jó helyre kerül az új találmány...
#19
Inkább az USA hadiipara használja fel, mint ...azok a T-betûsek.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#18
"A szilíciuménál jóval stabilabb egyedi molekuláris szerkezetének köszönhetõen a szilícium-karbid jól bírja a magas sugárzást,... "
Talán ez (is) segít a sugárzásnak ellenállni és nem csak az atomok közti kötéseken múlik.
Talán ez (is) segít a sugárzásnak ellenállni és nem csak az atomok közti kötéseken múlik.
#17
Erõs a gyanúm, hogy a SiC félvezetõk 99,9 %-át az USA hadiipara fogja felhasználni
#16
másik apró tévedés, ami -- bár a lényeget nem változtatja meg -- zavaró:
"szilícium- és a szénatomok közötti elképesztõen erõs kötéseknek köszönhetõen képes ellenállni a magas hõmérsékletnek és sugárzásnak"
A sugárzás sokféle. Ami az elektronikát legnkább tönkreteszi, az a részecskesugárzás, amivel a Föld környezetében a Van-Allen övekben kell számolni, de kisebb intenzitással mindenütt a légkör fölött.
A nagyenergiájú részecskék energiája MeV - GeV tartományba esik, míg a molekulák kötési energiája (a legkülsõ elektronhéj ennyit tud) néhány eV. Vagyis úgy kb. milliószor vagy még nagyobb arányban kisebb, mint a részecskék energiája.
Vagyis a sugárzásállékonyság nem áll fenn. Árnyékolással lehet csak védekezni ellene valamilyen hatékonysággal, és esetleg valami redundanciával és automatikus átkapcsolgatással valahogy lehet fokozni, de csodát nem lehet várni ezen a téren.
A vulkánokban nem kell nagyenergiájú protonokkal számolni, tehát a sugárzásállóságnak nincs szerepe.
Az más kérdés, hogy nem igazán értem ezt a vulkán dolgot. Azok a gázok kicsivel följebb már megmintázhatók, vagy a SiC áramkörnél még sokkal hõállóbb fémcsõvel mélyebbrõl is mintázható. Hõmérõ is van, ami 1000 fok fölött is mûködik (termoelem, ellenálláshõmérõ) tehát ez sem indokolja magának az elektronikának a lesüllyesztését a vulkánba.
Mivel a többségünk -- magammal az élen -- szinte semmit sem tud a vulkáni mûködés részleteirõl, a kutatók megindokolhatták volna, hogy miért kell elektronikát lesüllyeszteni egy vulkáni kürtõbe.
"szilícium- és a szénatomok közötti elképesztõen erõs kötéseknek köszönhetõen képes ellenállni a magas hõmérsékletnek és sugárzásnak"
A sugárzás sokféle. Ami az elektronikát legnkább tönkreteszi, az a részecskesugárzás, amivel a Föld környezetében a Van-Allen övekben kell számolni, de kisebb intenzitással mindenütt a légkör fölött.
A nagyenergiájú részecskék energiája MeV - GeV tartományba esik, míg a molekulák kötési energiája (a legkülsõ elektronhéj ennyit tud) néhány eV. Vagyis úgy kb. milliószor vagy még nagyobb arányban kisebb, mint a részecskék energiája.
Vagyis a sugárzásállékonyság nem áll fenn. Árnyékolással lehet csak védekezni ellene valamilyen hatékonysággal, és esetleg valami redundanciával és automatikus átkapcsolgatással valahogy lehet fokozni, de csodát nem lehet várni ezen a téren.
A vulkánokban nem kell nagyenergiájú protonokkal számolni, tehát a sugárzásállóságnak nincs szerepe.
Az más kérdés, hogy nem igazán értem ezt a vulkán dolgot. Azok a gázok kicsivel följebb már megmintázhatók, vagy a SiC áramkörnél még sokkal hõállóbb fémcsõvel mélyebbrõl is mintázható. Hõmérõ is van, ami 1000 fok fölött is mûködik (termoelem, ellenálláshõmérõ) tehát ez sem indokolja magának az elektronikának a lesüllyesztését a vulkánba.
Mivel a többségünk -- magammal az élen -- szinte semmit sem tud a vulkáni mûködés részleteirõl, a kutatók megindokolhatták volna, hogy miért kell elektronikát lesüllyeszteni egy vulkáni kürtõbe.
#15
Egypár apró tévedés akad a cikkben, de a lényeg nagyon tetszik.
Egy félvezetõ mûkõdési hõmérséklet határainak nem sok köze van az olvadásponthoz. (sokkal inkább a tiltott sáv szélességéhez) A szilicium például 1400 Cfok fölött olvad, de a belõle készült félvezetõk kb. 200 fok határréteg hõmérsékletet bírnak ki gazdaságosan elfogdaható ideig.
Magas hõmérsékleten megnõ a kristályrácsban a diffúzió, ami a kristály átrendezõdéséhez, a p-n átmenetek tönkremeneteléhez vezet, a hõmérséklettõl is függõ idõ alatt. Továbbá, a kisebbségi töltéshozrdozók okozta visszáram is jelentõsen (exponenciálisan az abszolút hõmérséklettel) megnõ, továbbá a félvezetõ egyéb tulajdonságai is megváltoznak. Az áramkörök TÖBBI ELEME (ellenûállások, kondenzátorok) szintén megváltoznak a magasabb hõmérsékleten, emiatt a beállított munkapontok elmásznak, ami egy bonyolultabb áramkör mûködését megakasztja.
Korábban a GaAs félvezetõrõl olvastam valahol, hogy kb. 500 C fokig használható, de valahogy mintha nem terjedtek volna el a belõle készült áramkörök.
Az áramkör összes alkatrészének a beállítása a 600 fok körüli hõmérsékleten mûködésre valószínûleg azt fogja jelenteni, hogy a készülék szobahõmérsékleten nem fog mûködni. Ezzel számolni kell.
Mindenesetre érdekes lesz. Én is kíváncsi vagyok, hogy mikor indul el az elsõ Vénusz szonda, amelyik huzamos ideig képes adatokat küldeni a pokolból.
Egy félvezetõ mûkõdési hõmérséklet határainak nem sok köze van az olvadásponthoz. (sokkal inkább a tiltott sáv szélességéhez) A szilicium például 1400 Cfok fölött olvad, de a belõle készült félvezetõk kb. 200 fok határréteg hõmérsékletet bírnak ki gazdaságosan elfogdaható ideig.
Magas hõmérsékleten megnõ a kristályrácsban a diffúzió, ami a kristály átrendezõdéséhez, a p-n átmenetek tönkremeneteléhez vezet, a hõmérséklettõl is függõ idõ alatt. Továbbá, a kisebbségi töltéshozrdozók okozta visszáram is jelentõsen (exponenciálisan az abszolút hõmérséklettel) megnõ, továbbá a félvezetõ egyéb tulajdonságai is megváltoznak. Az áramkörök TÖBBI ELEME (ellenûállások, kondenzátorok) szintén megváltoznak a magasabb hõmérsékleten, emiatt a beállított munkapontok elmásznak, ami egy bonyolultabb áramkör mûködését megakasztja.
Korábban a GaAs félvezetõrõl olvastam valahol, hogy kb. 500 C fokig használható, de valahogy mintha nem terjedtek volna el a belõle készült áramkörök.
Az áramkör összes alkatrészének a beállítása a 600 fok körüli hõmérsékleten mûködésre valószínûleg azt fogja jelenteni, hogy a készülék szobahõmérsékleten nem fog mûködni. Ezzel számolni kell.
Mindenesetre érdekes lesz. Én is kíváncsi vagyok, hogy mikor indul el az elsõ Vénusz szonda, amelyik huzamos ideig képes adatokat küldeni a pokolból.
#14
Egy vulkanikus kornyezetben energiaforrasnak tokeletes a kornyezeti ho, csak a masik oldalon a hutesrol kell gondoskodni. Az aramkori lap lehet barmilyen tuzallo anyagbol, a forrasztasok helyett pedig pontheggeszteni erdemes az alkatreszeket. (anno az apollonal is ezt tettek) Egyebkent a muszer maga nem lenne belul hoallo, csak a szigetelesen kilogo erzekeloknek kell kibirniuk a hot. Ugy nez ki, hogy a lavaba nem akarjak belelogatni, csak fole, ahol meleg van, de azert nem annyira mint az olvadt kozetben.
#13
Ahol ekkora a homerseklet, ott nem hinnem hogy problema lenne valahogy energiat eloallitani.
Nátrium-kén (NaS)akkuk 300-400 fokon erzik jol magukat, eltudom kepzelni, hogy nemi modositassal mukodnenek akar 600 fokon is. Vagy van valami hasonlo mukodesu akku, ami eleve magasabb homersekleten uzemel.
Nátrium-kén (NaS)akkuk 300-400 fokon erzik jol magukat, eltudom kepzelni, hogy nemi modositassal mukodnenek akar 600 fokon is. Vagy van valami hasonlo mukodesu akku, ami eleve magasabb homersekleten uzemel.
#12
Na hát akkor nemsokára indulhat egy felfedezõút Agarthába<#nyes>
?k nem gonoszak buták és magyargy?löl?k,csak cigányok!
#11
Szerintem még nem tartanak itt.
A nyák sem bírja a 600 fokot. Nyilván spéci nyák lesz és a forrasztás is spéci lesz.
Nagyobb gond a 600 fokon mûködõ aksi, vagy hõálló drót is kell majd hozzá?????
A nyák sem bírja a 600 fokot. Nyilván spéci nyák lesz és a forrasztás is spéci lesz.
Nagyobb gond a 600 fokon mûködõ aksi, vagy hõálló drót is kell majd hozzá?????
#10
"az egyetem nanotechnológiai szakértõjének azonban sikerült életképes elektronikai komponensekké varázsolni a szilícium-karbidot. "
Az oke, hogy van par magas homersekleten is mukodo tranzisztoruk meg icejuk, de majd mikor leengedik, akkor 600 foktol megolvad a forraszton, es az egesz szetesik. Mekkora benak, hogy erre nem gondoltak. Lehet hogy szolni kene nekik, mert nagy eges lesz mikor felhuzak az ures nyaklapot. :))
Az oke, hogy van par magas homersekleten is mukodo tranzisztoruk meg icejuk, de majd mikor leengedik, akkor 600 foktol megolvad a forraszton, es az egesz szetesik. Mekkora benak, hogy erre nem gondoltak. Lehet hogy szolni kene nekik, mert nagy eges lesz mikor felhuzak az ures nyaklapot. :))
#9
Láva-alattjárót kéne építeni belõle. :D
#8
föld mélye?
de igazából mindegy is
de igazából mindegy is
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
leeresztik
vulkán belseje = kürtõ
szó sincs láváról
vulkán belseje = kürtõ
szó sincs láváról
#6
Jaj de jó, végre egy elektronikai eszköz, ami tartósan elviseli a vénuszi légköri viszonyokat! De jó lenne, ha építenének belõle egy leszállóegységet! Nem lenne szükség aktív hûtésre, sokkal tovább mûködõképes maradna. Ha mondjuk napelemeket raknak rá, amik egy hõálló aksit töltenek, akkor idõrõl idõre újra be lehetne kapcsolni, és hosszútávú felszíni missziót lehetne folytatni a Vénuszon. Akár egy rovert is lehetne így építeni, és nagy távolságokat be lehetne járni a Vénusz felszínén vele, mint mostanában a Marson.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#5
hát nem tudom de ha én azt olvasom hogy a legtöbb mûszer elolvadna a vulkán belsejében, de az amibõl ezt csinálják nem, akkor én arra következtetek hogy ezt akarják leereszteni.. de lehet tévesen..
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#4
Az idézetedbõl sem jön le az hogy a mûszert belepottyantanák a lávába, a cikk azt írja hogy a gázok változásait méri, szerintem a lávában úszkálva ez aligha lenne kivitelezhetõ.
#3
lehet valami felett elsiklottam..
"Hamarosan a föld mélyében tesztelhetik a vulkán kitörések elõrejelzéséhez kifejlesztett.."
"A legtöbb mûszer elolvadna, ha egy vulkán belsejébe leeresztenék, a szilícium-karbid a szilícium- és a szénatomok közötti elképesztõen erõs kötéseknek köszönhetõen képes ellenállni a magas hõmérsékletnek és sugárzásnak.."[/a]
"Hamarosan a föld mélyében tesztelhetik a vulkán kitörések elõrejelzéséhez kifejlesztett.."
"A legtöbb mûszer elolvadna, ha egy vulkán belsejébe leeresztenék, a szilícium-karbid a szilícium- és a szénatomok közötti elképesztõen erõs kötéseknek köszönhetõen képes ellenállni a magas hõmérsékletnek és sugárzásnak.."[/a]
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#2
Nem fogják a lávába meríteni... <#wow3>
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok? Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve? GEÕÕ
#1
"..akár 600 Celsius fokot is kibíró rádió adóvevõ"
nem vagyok geológus de egy kis gugli alapján..
"..a láva hõmérséklete nagyobb, mint 960 °C, de 1083 °C-nál kisebb"[/a]
nem vagyok geológus de egy kis gugli alapján..
"..a láva hõmérséklete nagyobb, mint 960 °C, de 1083 °C-nál kisebb"[/a]
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"