31
  • Aradebil2
    #31
    milyen meglepő,hogy egy szilárd égitest zsugorodik...
    ez egy komoly hír akar lenni?
  • polarka
    #30
    Viszont az általam a #8-ban említett hatás dinamikailag jelentősebb.
  • halgatyó
    #29
    Nem azért voltál pongyola, amire gondolsz, hanem azért, mert pongyolán olvasod a mások hozzászólását.
    A Föld nem kelt árapályt a Holdon. NEM az árapályt jelenségét okozó ERŐKRŐL írtam, hanem magáról az árapály jelenségéről, amit 1000 éve ismer az ember.

    Ez az, ami energiát képes pumpálni egy bolygó belsejébe, és NEM a statikus kidudorodás.
    Ja, és Newton ne menjen a pi...., mert nem küldtem
  • blasko1990
    #28
    Egyetértek , olvasd még hozzá Nemere Istvánnak a 2010-s kiadású Titkok könyvét , nem azt mondom , hogy igaz , hanem hogy érdekes eglátás.
  • dronkZero
    #27
    Ja, mert a Hold az amúgy egyébként szivárványszínű lenne, ugye? Idióta...
  • l300d
    #26
    en csak arra leszek kivancsi hogy 2100 ban mikor mar a karoramon is 600 millio pixeles kamera lessz vajon akkor is ezeket a szar minosegu fekete feher 600 eves fotokat fogjak mutogatni? szanalmas szerencsetlen barmok.
  • dronkZero
    #25
    Ha úgy írtad volna, nem kötök beléd. :D

    Így már egyetértek, ez így teljesen rendben van.
  • kukacos
    #24
    Na látod. Akkor neked is világos kell legyen, hogy az árapályerők statikus hatása nem generálhatott egy időben változó objektumot, csak ha az árapályerők *változásának* hatására jöttek létre.
  • kukacos
    #23
    Pontosabban úgy kellett volna írnom, hogy "teljesen kiküszöbölve az árapályerők *változását*". A cikkben dinamikus hatásról beszélnek, a ráncok csak egymilliárd évesek.
  • dronkZero
    #22
    Nem változik semmi, pont a szinkronizált mozgás miatt. Az árapályerők a Holdnak egy adott pontjára időben mindig ugyanolyan módon, ugyanabban az irányban, ugyanakkora nagysággal hatnak. Ennek a hatása az, hogy a Hold egy, a Föld irányában elnyúlt ellipszoid.

    Ha lenne óceán a Holdon, akkor az úgy nézne ki, hogy a felénk néző és a túloldalon mélyebb lenne, a két "szélén" meg sekélyebb. Mivel a szilárd felszínhez képest nem mozogna, ezért nem lenne tengerjárás, a folyadék is elnyúlt ellipszoid alakban nyugalomban maradna.
  • kukacos
    #21
    Aha, és hol a dinamika? Mi változik a Holdon, ha onnan felnézve a Föld az égbolt mindig ugyanazon pontján ücsörög? Ha a Holdon lenne óceán, lenne-e rajta apály/dagály?
  • dronkZero
    #20
    NEM KÜSZÖBÖLI KI AZ ÁRAPÁLYERŐKET a forgás szinkronizálódása.

    Hihetetlen, hogy mennyien nem értitek ezt az árapály témát.

    Az árapályerők azért keletkeznek, mert az égitest közös tömegközépponttól távolabbi részére kisebb gravitáció hat mint a közelebbire, ezért a távolabbi részek nagyobb körpályán szeretnének keringeni, mint a közelebbiek. Gyakorlatilag az egész égitest minden egyes pontja más keringési pályán szeretne mozogni.
    De a saját gravitációja meg összetartja, így nem reped darabokra, csak "megnyúlik".
    Amelyik égitestnek nincs elég saját gravitációja, vagy túl közel kerül a keringési középponthoz, az darabokra szakad. (Lásd kisbolygóövezet, Phobos-Deimos, Hold-katasztrófa szcenárió)
  • brueni
    #19
    számításod ott hibás, hogy a hold sötét oldala máshogy hűl, mint a napsütötte.
    ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a Föld, mint hűlésben, árapály mozgásban befolyásoló tényező az elmúlt 1milliárd évben jelentősen eltávolodott a Holdtól (pontosabban fordítva), így az egymásra gyakorolt hatásuk is jelentősen csökkent. (nem úgy mint a Jupiter és az Io esetében ahol az anyabolygó gravitációja 30 méteres vertikális elmozdulást eredményez folyamatos árapály jelenségként a hold kőzetfelszínén)
    a cikk amúgy tényleg jó, kár, hogy ahány helyen olvasom, mindenhol más számadatok szerepelnek.
    na de hát akinek 2 órája van, az sose tudja a pontos időt...
  • Amergin
    #18
    A Hold kelt árapályt a Földön és nem fordítva. A Hold lassítja a Föld forgását. A Föld "cserébe" gyorsítja a Holdat, ami abban nyilvánul meg, hogy a Hold távolodik a Földtől (évente pár centit).
  • kukacos
    #17
    Marha nagy mázli kellene ahhoz, hogy a Hold eredetileg is pont annyi idő alatt forduljon körbe, amennyi idő alatt megkerüli a Földet. Ez a jelenség nem véletlen, a magyar csillagászati terminológia kötött rendszernek vagy szinkron rotációnak hívja, a Föld-Hold együttes eredetileg nem volt az.

    Ez a kötöttség éppen az árapályerők hatására alakul ki. Az egymás körül keringő égitestek folyamatosan cserélgetik az energiáikat sebesség és gravitációs potenciál között. Miután kiterjedt objektumok, ez az energiaáram hatással van belső szerkezetükre is, deformálódnak, ami a Föld esetében legjobban az óceánokon figyelhető meg. A kisebb égitest árapályhatások miatti deformációi irreverzibilisen energiát szívnak el a csereberéből, éppen addig, amíg a kisebb égitest mindig egy oldalát fordítja a másik felé, így - ahogy írtad - teljesen kiküszöbölve az árapályerőket. Innentől a rendszer stabil, de ez egy nagyon lassú, méretektől függően akár évmilliárdok alatt végbemenő folyamat. A Föld pl. még nincs szinkronban a Nappal, szerencsére, különben aligha létezhetne élet a bolygón.

    Röviden tehát ma már valóban nincs lényeges hatása a Föld árapályának a Holdra, de valamikor évmilliárdokkal ezelőtt volt (az lassította le a forgását). A cikkben azt állítják, hogy a "ráncok" nem lehetnek ennek a folyamatnak a nyomai.

    Egyébként lényegében az összes ismert hold hasonló kötöttségben van az anyabolygójához (vagy rezonanciában van, pl. a Merkúr a Naphoz képest):

    http://en.wikipedia.org/wiki/Tidal_locking
  • dronkZero
    #16
    Eheh, Newton meg elmehet a picsába a hatás-ellenhatás baromságaival, ugye?

    Tökmindegy, hogy melyik égitestet vizsgálod, a Hold árapályerőket kelt a Földön, a Föld meg a Holdon.
    Annyiban igazad van, hogy pongyola voltam, a Föld és a Hold közös tömegközéppontjuk körüli keringésről van szó, nem a Hold Föld körüli keringéséről.
    De a forgásuk ettől még lényegtelen.
  • halgatyó
    #15
    Most olyan hülyeséget írtam le, amit pont a 12. hozzászólásban cáfoltam:-))
    Évmilliárdos időskálán a Hold belseje és felszíne egyformán hűl vagy melegszik.
    Itt sokkal gyorsabb folyamatnak kell lennie, néhányszáz év
  • halgatyó
    #14
    Megjegyezném: ha a Hold "nem fér a bőrébe" annak az oka nemcsak az lehet, hogy a Hold belseje összehúzódik, hanem az is, hogy a felszín kitágul (ez ugyanazt jelenti egymáshoz képest.)

    Mitől tágulhat a felszín? Például a Nap sugárzásának a lassú (évmilliárdos skálán jelentkező) erősödésétől. Erre vannak már csillagászati elméletek, amelyek eléggé bizonyítottnak túnnek.
  • halgatyó
    #13
    A Föld körüli keringés A FÖLDÖN kelt árapályt és nem a Holdon.
  • halgatyó
    #12
    Van egy kis gond ezzel a lehűlés dologgal. Bárki kiszámolhatja, hogy egy Hold méretű (sugárzó felület) és 300 kelvin fok körüli, kb. a kőszikla fejhőjével rendelkező égitest mennyi idő alatt hűl mondjuk 1 fokot. Sok-sok nagyságrenddel kevesebb jön ki.

    A Hold sugara 1737 km, átlagos sűrűsége 3,35 gr/cm3, és tegyük fel, hogy a hőmérséklete 300 Kelvin fok. Legyen a fajhője kb. 800 J/(kg*fok).

    A hőkisugárzás 300 Kelvin fokon nem a látható fény tartományába esik, ahol a Hold felszíne eléggé fekete (albedo 0,136) hanem a kb. 10 mikron hullámhosszú infravörösbe, ezért tegyük fel, hogy itt az albedo 0,5 (vagyis 2x lassabban hűl, mintha fekete test volna, ez a konzervatív becslés irányába hat)

    Ezért a felszín 1 m2-ének sugárzási teljesítménye: 3 * 10^-8 * 300^4 (Stefan-Boltzmann törvényből és a kb. 50%fekete feltételezésből), ami 240 W/m2 sugárzási teljesítményt ad.

    Mekkora hőtehetetlenség áll szembe ezzel a sugárzási teljesítménnyel?
    Képzeljük el a Holdat olyan négyzet alapú gúlák összességeként, amelyeknek az alapja a holdfelszín 1 m2-e, a csúcspontja pedig a Hold középpontja!

    Egy ilyen gúla tehát 1 m2 alapú és 1737 km magasságú (ennyi a Hold sugara).
    Ennek a térfogata: 1/3 * 1 m2 * 1737000 m = 579000 m3.
    Mivel a Hold átlagos sűrűsége 3,35 gr/cm3, ezért e gúla tömege 1,94 millió tonna, vagyis 1,94 milliárd kg. (1,94 * 10^9 kg)

    Tegyük fel, hogy a Hold anyagának (kőzet) átlagos fajhője kb. 800 J/(kg*fok).
    Ekkor a fenti tömegű gúla hőmérsékletének 1 fokkal történő megváltozásához 1,55 * 10^12 J energia ki- vagy bevitele szükséges.
    Mennyi idő alatt távozik ez a hőenergia 240 W teljesítmény esetén? Osztás: 6,5 * 10^9 mp ami kb 200 év.

    Vagyis 200 év alatt hűlne 1 fokot (házi feladat: utánaszámolni, hogy a kőzet hővezetése le tudja-e követni ezt a hőveszteséget, vagyis a hő a Hold belsejéből ki tud-e jönni:-))

    Véleményem szerint ha a Hold hőmérséklete változik évmilliárdos időskálán, annak semmi köze a Hold keletkezésekor belepumpálódott energiának.
    Valami más hatás az, ami a Holdat melegíti vagy hűti, és szerintem NEM az árapály. (Amikor valamit nem értünk, akkor divat az árapályra hivatkozni)

    Úgy gondolom, hogy ez az egyetlen tapasztalat, hogy a Hold felszínén törésvonalak vannak, még nem bizonyítja a Hold hűlését, bár lehet egy hipotézis.
  • dronkZero
    #11
    Nem feltétele az árapály-erők létrejöttének az, amit írsz. A Föld körüli keringés a lényeg, a forgás indifferens.
  • Doktor Kotász
    #10
    "Egy apróság: a Föld hogyan gyakorolhatna árapály-hatást a Holdra, ha a Holdnak mindig ugyanaz az oldala néz a Föld felé? Ehhez az kellene, hogy a Hold legalább inogjon egy kicsit, ami nagy szenzáció lenne. Inogni is látszik a Föld számos pontjáról nézve, nem a Föld tömegközéppontja felől nézve."

    A Hold-Föld távolság nem állandó, mert a hold elopszis, és nem körpályán kering.
  • NEXUS6
    #9
    Áztat hállottam, hogy a Hódon jelentős fímíszletek vannak.
    Ne tessík csodálkozni ha csökken az ígitest mírtete!
  • polarka
    #8
    A Nap által keltett ár-apály jelenséget gyengíti/erősíti, a pozíciótól függően.
  • strogg
    #7
    Szerintem egyszerű. A forgó testben az anyag sűrűsödik folyamatosan. A centrifugális erő miatt az anyag kifelé modulna, de a gravitáció összefogja. Ez az egyik oka a kemény kéreg kialakulásának. A másik a lehülés. A sűrűbb anyag kisebb térfogatú. És ahogya olvassuk 1 milliárd év alatt 200 méter...
    Bőven hihető ez az elképzelés.
  • lapaleves
    #6
    szerintem nem kell a névelő, sőt.

    az árapály nem ingadozhat attól függően, hogy szárazföld vagy óceán fordul épp vele szembe? nem tudom, kérdezem.

    a magnak nem kell folyékonynak lennie, az is elég ha csak melegebb, de hűl. hőtágulás pár foknál is van.
  • Bren X
    #5
    A Hold is öregszik...az nem zsugorodás, hanem ráncosodás. Egy kis botox azt jól van.
  • endrev
    #4
    Már a Holdat is elcsesztük! :D

    Na, tökjó a cikk! :) Egy apróság: a Föld hogyan gyakorolhatna árapály-hatást a Holdra, ha a Holdnak mindig ugyanaz az oldala néz a Föld felé? Ehhez az kellene, hogy a Hold legalább inogjon egy kicsit, ami nagy szenzáció lenne. Inogni is látszik a Föld számos pontjáról nézve, nem a Föld tömegközéppontja felől nézve.

    És megint egy nyelvtani megjegyzés Richárdnak, amíg meg nem tanulja (de azért persze szeretjük őt, nem erről van szó, csak újságíró tudjon tökéletesen magyarul): "ami arra utal, hogy a bolygó kialakulásakor teljesen megolvadt" Mi olvadt meg, a teniszütőm? Ebben a nyelvtani szerkezetben a rejtett alany olvadt meg, nem pedig a Merkúr. Kimaradt egy névelő: "ami arra utal, hogy a bolygó A kialakulásakor teljesen megolvadt". Ha az előző mondatrészben lévő alanyt (a Merkúr) helyettesítenénk be, akkor így hangzana ez a mondatrész: "A Merkúr a bolygó kialakulásakor teljesen megolvadt.", ám ez magyartalan, ilyet nem mondunk, ehelyett így épülne fel a mondatrész: "a Merkúr A kialakulásakor teljesen megolvadt". Tehát mindenképpen hiányzik az a névelő.
  • Julius Caesar
    #3
    Annyi. Ha hűlt akkor ment össze.
  • hdo
    #2
    Pont azt írták hogy a globális lehűlés miatt. Amúgy nem értem, hogy valami hogyan zsugorodhat úgy, hogy megmarad benne az anyag, nem válik ki semmi. Nyilván, ismerem a hőtágulás fogalmát, aminek úgymond az inverze ment itt végbe, de hogy még mindig tartson ... akkor ezek szerint a holdnak is van még folyékony magja, bármilyen kicsi is az.
  • Rotyoka
    #1
    AZIS A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS MIATT VAN!