A CERN már az LHC utódján gondolkozik

"eszem a sajtot/eszek valamit
iszom a vizet/iszok valamit
fényképezem a tájat/fényképezek valamit
látom az embert/látok valakit
emlékszem rá ?(arra)/emlékszek valamire."

Talán te vesztetted el a fonalat. Mi nem érthetõ? Konkrétan.

Ezt azért gondold át újra, mert a hszd felénél elvesztetted a fonalad.

Tudtam én, hogy mindig éreztem a helyesírást, köszi!<#nevetes1><#nezze>
A helyesíráshoz nem is elsõsorban tudás,hanem egyfajta ráérzés kell. Ezt sem én mondtam, hanem az egyik magyar tanárom.

De látod, hogy vannak, akik csak okoskodni és kioktatni jönnek a topciba.

Beh szépen mondtad ezt, istenuccse majdnem megkönnyeztem.<#rinya>

Holtodiglan, holtomiglan, míg a halál el nem választ.

Talán azért kell érdekelje, mert értelmiségi, a szellem embere, és ilyen módon kutya kötelessége a saját területét szakmai, az egyéb területeket pedig ismeretterjesztõ szinten követni, s ismereteihez, képességeihez, lehetõségeihez képest mindezt átadni. Az én fogalmaim szerint értelmiséginek lenni halálig tartó tanulást és gondolkodást jelent.

/OFF
Nem az ikes igék ragozása miatt (ott általános az -m ragozás), hanem a határozatlan névmások használata esetén van -k ragozás.

Így kell használni pl.:
eszem a sajtot/eszek valamit
iszom a vizet/iszok valamit
fényképezem a tájat/fényképezek valamit
látom az embert/látok valakit
emlékszem rá (arra)/emlékszek valamire.

Tehát a fentiek miatt helyes az "emlékszem rá" kifejezés, nem az ikes igék miatt.
/ON

Amúgy meg a többsége a társadalomnak a mérnökön körzõt és vonalzót ért.
Ilyen megközelítésbõl szerintem a gépész, építõ és építész mérnökök állnak ehhez legközelebb.

Én speciel közlekedés :) Gondoltam beírom, mivel miattam indult ez a része a témának.

SZóval a mi esetünkben ez úgy néz ki, hogy igényt-felmér, elemez, fordát állít fel, jármûtípust kiválaszt, vezénylést tervez a jármûre, végrehajtat, ellenõriz, adatokat összevet, ismét igényt felmér...:) ja a költség-elemzés kimaradt.

Nah, de tényleg, pl. egy agrármérnököt miért kéne, hogy érdekeljenek az ilyenek? :D Ilyen szempontból nagyon ott van, hogy ezt írtad :D

én ha nagy leszek, "agármérnök" szeretnék lenni <#worship><#ravasz1><#eplus2><#nemtudom><#mf1>

"akkor 20 olyan forintot kell megadnom ami soha nem is létezett, és nem is fog soha" - ez hülyeség több szempontból is. Egyrészt az értékek folyamatosan nõnek (általában az értékek vannak pénzben kifejezve), másrészt maximum arról van szó, hogy annak lesz kevesebb (a kamat mértékével), aki visszafizet.

Ez egy marhaság,szerintem!
Az állam a befolyt adókból áfá-ból,stb szerzi a bevételeit ami az elõállitott termékekbõl jön az értékesitésen,stb,n keresztül.
Minnél több az elõállitott érték annál több a bevétel,szerintem.

Persze nem jártam közgázra,de nem hinném hogy ugyan anyi pénz van forgalomban mint 50 éve!

Díl vizit.

"A világ pénzmennyisége pedig állandó"
Ez az, ami nem igaz.

Bocsi, egy kicsit sok lett az állam... :)

Csakhogy az állam amikor pénzt vesz fel akkor kamattal kell visszafizetnie. Röviden szemléltetve ha ketten ülünk egy szobában és kölcsönkérek egy hétre tõled 100 forintot, te felszámolsz 20% kamatot, akkor 20 olyan forintot kell megadnom ami soha nem is létezett, és nem is fog soha. A világ pénzmennyisége pedig állandó, tehát csak mások kárára lehet többet szerezni belõle.

Éppen ezért bár az államhoz megy minden pénz de végsõ soron az állam a bankoknak adja vissza, így az államnál kevesebb marad, vagyis szegényedik az állam korrupció nélkül is. Ha pedig szegényedik, akkor pedig a pénzt elvonja különbözõ helyekrõl.

Persze korrupcióval meg...

Deal with it.

Ba***i ezt én akartam :)

Nem ettõl függ az értelem. Ha meg valaki kíváncsi, hogy miért mondtam rá, hogy idióta az keresse vissza, hogy miket írt. Nem csak én üvöltöttem fel a nyilvánvaló hülyeségein...

Ez így is van egy külkereskedelmet nem folytató, teljes mértékben állami tulajdonban lévõ vállalatokat feltételezõ elvi modell esetén. A valóságban az általad is említett illegális elvonás mellett millió egy legálisnak minõsülõ csatornán áramolhat ki egy országból a pénz, és persze szerencsés esetben be is.

jobbikos, mit vársz tõle. értelmet ne nagyon.

Az elekton gyorsító gyûrû közepén pl 10%al nagyobb paprika terem.
Mérnõk is van 1001 féle: kohó-, bánya-, agár-, építész?

Na, látod, most 1x életedben írtál vmi értelmeset.
Ugyanis, mónibalázs esetében teljesen jogos az "it", nincs szükség herre vagy hímre.

ez olyan mint mikor 2db 50 éves orosz tv t egymásnak repítenek közel fénysebességel, és a darabokból próbálnak következtetni hogy vajon mi lehetett az elötte

Deal with it.

Gyorsító biztos lesz, de lassító is kellene. Aki tudja, érti, hogy mire gondolok.
A másik: még az is lehet, hogy a CERN-esek úgy döntenek, Magyarországra hozzák a cuccot.

"elõveszi a katalógust és kikeresi a paramétereket." Az nem a technikus?:D
Mellesleg egy mérnök legyen nyitott az új dolgok felé. Szerintem.

Finoman fogalmaztál. Ez sem sokkal durvább, de talán egy kicsit:
A buta ember arról ismerszik meg, hogy arról alkot véleményt, amit nem ért meg, és arról ítélkezik, amit nem ismer.

Molnibalázs = senki

"a >>leszarom hozzáállás<< a tudomány felé miközben mérnöknek tanulsz."

Pedig épp azért: nem kutatónak tanul, hanem mérnöknek. :)
Nem megméri, kiszámolja, elméleteket állít fel, hanem elõveszi a katalógust és kikeresi a paramétereket.
Mint a régi vicc szerint, a mérnököknek van még pöttyöslabda-katalógusuk is. :)

Kara = Epikurosz = idióta

Off
Van ám olyan is, hogy alanyi és tárgyas ragozás. Attól függõen, hogy milyen a szó környezete (a mondat szerkezete, hogy milyen ragozásban használjuk), kell "k" vagy "m" 1.sz. 1. személyben.
On

Szép dolog az alapkutatás, de ezeknek a szubatomi részecskéknek a kutatását _jelenleg_ én sem nagyon támogatnám, ha rajtam múlna. Ez ráérne késõbb is, egyelõre csak egy nagy pénznyelõt látok benne. Az orvostudományban sokkal nagyobb szükség lenne azokra a pénzekre, amiket a jelenleg semmi hasznot nem hozó LHC-ra és társaira költenek. Az életminõséget kéne javítani, annak nagyobb és közvetlenül érezhetõbb haszna lenne.
Belegondolt már bárki abba, hogy ha történetesen megtalálják az összes keresett szubbizbaszt, akkor mitõl lenne jobb a kedélyállapota? Attól, hogy megismerjük, hogy milyen folyamatok zajlanak, még nem leszünk kevésbé éhesek vagy szomjasak. Ráadásul sok értelme nincs is olyan eszköznek, amihez LHC méretû berendezés kell. Vagyis az általános gyakorlatban való felhasználás enyhén szólva is problematikus. Az anyagnál jobban nem tudja semmi sem a rá vonatkozó fizikai törvényszerûségeket. Akár sikerül megismernünk, akár nem. Mindenesetre annál rosszabb nincs, mintha téves elméletekkel próbálnánk megmagyarázni, hogy mi miért van, mert a való világ a saját törvényszerûségei szerint mûködik, nem pedig egy - szerencsés esetben - azt megközelítõen jól leíró elv szerint.

"* ezt a pénzt praktikusabb célokra (mint egészségügy vagy közlekedés), jobban el lehetne költeni <56 %>"

Jah, pl BKV végkielégítésekre.<#ravasz1>

Az a baj, hogy nem csak ezekre lehet költeni, hanem akár atombombára, egyéb fegyverekre is. Örüljenek, hogy békés céllal jött létre az LHC. (Vagy hogy elpusztítsa Földet egy feketelyukkal.<#idiota>)

Ez egyáltalán nem von el pénzt a gazdaságtól. Mint ahogy semmi, az égvilágon.
Ha az állam kioszt egy X helyi pénzt akárkinek az mit tud vele csinálni? Hát elvásárolja. Akkor a vásárlásból kapásból lejön 15-20% áfa. A boltos mit tud csinálni a pénzzel? Hát õ is vesz rajta valamit. Megint áfa, majd megint vásárlás. Vásárlás majd áfa, vásárlás majd áfa, és bumm, az összes pénz visszakerült az államhoz.
És éppen ezrét nem szabadna, hogy egy államnak több legyen a kiadása, mint a bevétele, hiszen x pén zvan forgalomban, és a pénz nem tud micsinálni, csak az államhoz jutni...
Ahol az állam szegényedik ott valami turpisság van. ( pl korrupció )

Haha.
És folytathatnák a sort olyan klasszikusokkal, mint:

én tûnÖM,
te tûnÖL,
õ tûnIK,

én válOM,
te válOL,
õ válIK,

én bújOM,
te bújOL,
õ bújIK,

én szopOM,
te szopOL,
õ szopIK.

Fizikai Szemle 1999/1.

Az UK minden évben 55 millió fontot (közel 20 milliárd forintot!!) fizet be a CERN-be, amely egy Genfben székelõ európai intézet, ahol a tudósok a Természet alaptörvényeit és azt próbálják megérteni, hogy mik az anyag végsõ alapkövei. Mi a véleménye az adófizetõk pénzének ilyen formában való felhasználásáról? Úgy véli, hogy

* ilyen célokat nem szabad támogatni, mert közpénzt nem szabad a tudományra fordítani <5%>;
* ezt a pénzt praktikusabb célokra (mint egészségügy vagy közlekedés), jobban el lehetne költeni <56 %>;
* igen fontos, hogy közpénzekbõl támogassák azokat a kutatásokat, amelyek a tudomány fundamentális kérdéseire keresik a választ <22 %>;
* több pénzt kellene költeni az ilyen kutatásokra <8 %>;
* nem tudom / nem érdekel <8%>;

Igen bátorítónak találom, hogy az embereknek egy olyan véletlenül kiválasztott mintájában, akik közül sokan valószínûleg a kérdés, féltevésekor hallottak elõször a CERN létezésérõl, 30 % vélekedik úgy, hogy érdemes közpénzeket áldozni a CERN-re, sõt egyesek még a jelenleginél többet is hajlandók lennének erre a célra fordítani. Továbbra, úgy gondolom, hogy sokan azok közül, akik azt mondták, hogy ezt a pénzt inkább az egészségügyre kellene fordítani, megváltoztatnák véleményüket, ha tudták volna, hogy a fejlett világban minden nyolcadik ember elõbb vagy utóbb olyan gyorsítóknál részesül rákellenes terápiában, amelyet a részecske és magfizikai kutatásokra fejlesztettek ki; ha a PET scan-re van szükségük akkor valószínû, hogy a scanner olyan BGO kristályokat fog tartalmazni, amelyet a CERN-ben az L3 kísérletek a LEP-nél fejlesztettek ki. (Sõt azt is érdemes lenne tudatosítani, hogy minden TV-ben egy 20-22 keV-es elektrongyorsító van. - a szerzõ kiegészítése)

Általában is az a tapasztalatom, .hogy az embereket érdeklik a részecskefizikai felfedezések és elfogadják azt, h. hogy az emberiségnek mint egésznek folytatni kell a természet legmélyebb titkainak feltárását... Ugyanakkor cáfolni kell azt a téves elképzelést, hogy részecskefizika egyre többe és többe kerül. Éppen az ellenkezõje az igaz. Miközben a CERN óriási fejlesztéseket hajtott végre, az inflációval korrigált CERN költségvetés az elmúlt 20 év alatt 20 %-kal csökkent. Ugyanakkor a GDP a CERN tagállamokban tipikusan 60 %-kal növekedett reál értékben. Vagyis ma relatíve körülbelül fele annyit költenek az európai polgárok a részecskefizikára, mint 20 évvel korábban.

forrás

"Nem emlékszek rá"

Ahogy az ikes igék ragozására sem.
én emlékszEM,
te emlékszEL,
õ emlékszIK..

1. Az LHC-ben nem csak azt a kurva Higgs-bozont keresik, hanem több ezer kérdésre/esmenyre a keresik a választ, illetve több száz részecskét kutatnak, keresnek. (A mûveletlenség NEM erény!)

2. Nem minden a méret, van olyan esemény amihez alacsony energiaszint kell a megfigyeléséhez, és van olyan amihez magas. (A KFKI-ben is van részecske gyorsító, ki találjátok mekkora? Hf.)

3. Az ILC, CLIC nem utóda az LHC-nek mivel mást, és más mûszerekkel vizsgálnak, illetve gyorsítanak.

4. Az alapkutatás, ha sokba kerül az jót tesz a gazdaságnak, és munkahelyeket teremt - hosszútávon. Ja plusz hasznos technológiát ad a jövõben.

http://scientia2.blog.hu/ - itt felvehet velem a kapcsolatot.

Nem szeretnélek "lehurrogni", mert nem bunkó stílusban írtad a kommented, de azért azt kell hogy mondjam, hogy elég bosszantó a hozzád hasonló véleményen lévõk gondolkodása.
A részecske létezésének bizonyítása nem egy olyan "ultimate-tény", ahonnan nincs tovább, fontos tudni, hogy tényleg helyes-e az elmélet, hogy a következõ lépcsõ bizonyított alapokra épüljön. Persze nyilván nem lesz ennek gyakorlati haszna egy ideig, de Te is beláthatod, hogy fontos a tudományos haladás.
Másik dolog, hogy ha már a gazdasági oldalát említed: a gyorsító megépítése, mûködtetése nem járul hozzá önmagában a gazdaság mûködéséhez? Gondolom a cég, aki az alagutat ásta nem reklamált a gazdaság miatt. ;)
Országok állnak a projekt mögött? Azért nem értelmesebb dolog ez, mintha mondjuk vadászgépeket vásárolnának?

No, szerencsére nem ennyire sötét a helyzet, hálistennek nem népszavazás dönt a tudományos kutatóprogramok finanszírozásáról.
Egy ilyen létesítmény közvetlenül valóban nem termel hasznot olyan módon, mint egy gyár vagy egy szolgáltató, viszont a létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges csúcstechnológia és tudás az iparban megmarad, és más projektek esetében is hasznosul, a technikai-gazdasági képességek határain történõ építkezéshez rengeteg dolgon kell fejleszteni, nagyon sok dolgot ki kell találni, amelyek késõbb más projekteknél már rutinszerûen alkalmazhatóak. Nyilván ezek áttételesen érvényesülõ és bonyolultan kimutatható elõnyök, de mindazonáltal létezõ elõnyök.
Felhívom mindenki figyelmét: a gyorsítókban tapasztaltakat leíró fizikai elméletek modellek, amelyeknek nagyon is korlátos az értelmezési tartománya. Senki sem mondta azt, hogy az LHC-ben, vagy az utódjában nem fedezhetõ fel valamilyen közvetlenül hasznot hozó jelenség, újfajta energiatermelési (jó, átalakítási) módszer, esetleg nagy távolságú gyors utazás lehetõségével kecsegtetõ eredmény, vagy valami olyasmi, amit el sem tudunk képzelni, de gyökeresen megváltoztatja mindannyiunk - vagy a leszármazottaink - életét.
Sokan mondják, minek ez, én azt mondom - noha nem vagyok elméleti fizikus - nagyon is lassan haladunk, sokkal több pénzt kellene adni az alapkutatásokra, mind a személyzet biztosítására, mind pedig kísérleti eszközök létesítésére. A területtel közvetlenül foglalkozók a megmondhatói, de ismereteim szerint egyes mérési eredmények feldolgozása, kiértékelése évekig tart. Nyilván nem lehet minden feladatot plusz erõforrások biztosításával gyorsítani, de biztosan nem az optimális sebességgel zajlanak az alapkutatások.

Nekem egy kérdésem van az ILC és a CLIC kapcsán: ha a kisebb CLIC nagyobb energiaszintet ér el, mint az ILC, akkor miért alternatíva az ILC? Miben jobb, mint a CLIC? (Az energiaszint nyilván nem minden..)

Egyesek nemtudásukra és felfogóképességük hiányára büszke arroganciája elképesztõ mértéket ölt. Jó volna a témáról olyan társaságban beszélgetni, ahol az idõ zöme nem a gyógypedagógiára megy el.

Na ja valami könyvben olvastam, hogy a hadron gyorsítóval olyan az eredmény, mintha egy kukát kiborítanánk, amibõl ki kéne gyûjteni, azt amit eredetileg kerestünk.

Ráadásul szinte minden ilyen jelentõsebb energia-szintlépéseknél fellép valami olyasmi, amit most az LHC-nél is találtak, hogy egyszercsak keletkezik egy csomó olyan részecske/rezonancia, ami az eddigi modellekbe nem illeszkedik.

A leptonok sokkal egyszerûbb jószágok és sokkal egyszerûbb eredményeket adnak, de talán épp ezért kevésbé izgalmasak. A lepton meg hadron gyorsítókat pártolókat úgy tûnik, ugyan olyan szakmai sovinizmus választja el egymástól, mint a metró vagy buszvezetõket, meg a tankosokat a vadászpilótáktól.:D

Szerintem nem lesz a közeljövõben még egy LHC méretû gyorsító. Túl sok zsébe kerûlt. Mivel nem a tudósok kalapolják össze a pénzt, hanem országok állnak a projekt mögött és az országokat vezetõ embereket az adófizetõk választják meg ezért könnyen lehet, hogy nem lesz több LHC.
Euró milliárdokba kerûlt, és ha az átlag ember nem fog ebbõl semmi hasznot tapasztalni akkor ennyi volt, a bulinak vége. Márpedig nem fog, ez biztos. Ui. az, hogy meg van a bozonunk az pár ezer tudósnak orgazmus, pár száz millió embernek meg semmit nem fog mondani. A tudósok nem tudják elmodnani, hogy ez belátható idõn belûl miért jó. Mert azt nem fogják elfogadni, hogy azért jó, mert most már tudom, hogy hogyan lett az anyagnak tömege. Ettõl nem lesz jobb az életszinvonal, viszont olyan mértékû a beruházás értéke, hogy azt egy hamar nem fogja visszatermelni a gazdaság.
Szóval a tudósok ürõlhetnek, de ebbõl nem lesz semmi.
MEg legalább várnák meg, hogy van-e értelme. Mi van ha nincs is Higgs. :o
Tudom most fogom kapni a lehurrogást a sok magfizikustól aki itt tartózkodik.

Nem érthetõ, mert akkor nem olvastad el - még ezt a félrefordított cikket sem rendesen. Az LHC-ben protonokat ütköztetnek pl.: a Higgs-bozon megtalálásáért, a ILC-ben (meg a CLIC) elektronokat, és pozitronokat kozmológiai modellek igazolásáért. Még egyszer: nincs mindenre jó, csodagyorsító. És nem, nem lehet a protonok ütközésére tervezett gyorsítóval elektronokat gyorsítani (és a mûszerek is mások) stb.

Az utód szó hibás, mint általában minden itt a SG.
- Elõzõ üzenet törölve. -

Nem érthetõ, mert akkor nem olvastad el - még ezt a félrefordított cikket sem rendesen. Az LHC-ben protonokat ütköztetnek pl.: a Higgs-bozon megtalálásáért, a ILC-ben (meg a CLIC) elektronokat, és pozitronokat kozmológiai modellek igazolásáért. Még egyszer: nincs mindenre jó, csodagyorsító. És nem, nem lehet a protonok ütközésére tervezett gyorsítóval elektronokat gyorsítani (és a mûszerek is mások) stb.

Az utód szó hibás, mint általában minden itt a SG.

Érdekelni érdekel, de nem annyira, mint Titeket. Viszont közönyös sem vagyok a téma iránt, mint ahogy azt be szeretted volna állítani.Utána olvastam már a bozonnak korábban.

No, de akkor tisztázzuk a félreértést:
Láttam egy rövid interjút Pálinkás Józseffel az m1-en. Ez akkor volt, amikor kb az LHC elsõ indításának elõkészületei voltak és pár nap múlva indult volna.
Kérdezték Õt, hogy mégis mondja már el a mezei egereknek is, hogy mi ez...
És azt mondta, amit alul leírtam és amit te is írtál. (abs üres térben a higgs részecskék, stb..)
Remélem jól emlékszem, de visszagondolva nem jut eszembe az, hogy elõkészületrõl beszélt volna. Úgy emlékszek azt mondta,-egyszerûsítve, saját értelmezéssel- ha a részecske létezik, akkor 3 éven belül az LHC majd megtalálja azt. Na, eddig ebben voltam.

Most pedig bejövök olvasgatni, majd látom, hogy már az új gyorsítókat tervezik, amikor a bozon még elméletileg se lesz meg 3 éven belül...

Asszem érthetõ ezek fényében a reakcióm.

1. "A higgs bozon meg nekem nem kell. Mért kéne? Neked kell? :)" Régen az elektromosságot kutatókra is ezt mondták. Aztán ugye most milyen jó, hogy este van villanyod!

2. Kara kán ma te izomcsokit ettél, hogy ilyen beszólogatós hangulatban vagy, esetleg neked ilyen kisebbségi komplexusod van? Ja és: Deal with it.

3. Minmeghalunk!

Ez most nem világos: most akkor érdekel, vagy nem? (Egyébként ha beütöd a googléba Higgs-bozon kiad egy csomó érdekes oldalt, ahonnét megtudhatod hogy miért annyira fontos a Higgs-bozon. Pl.: "Ez a részecske a közvetítõje a Higgs-térnek és ez felelõs a többi részecske tömegéért.")

Egyébként csatlakozom az elõttem szólóhoz. Elõször azt döntsd el magadban, hogy tudsz e eleget ahhoz bárhogy nyilatkozz, és ne csak kérdez. Ha nem (bocsánat!) akkor k..s!