UTP-kábellel váltanák le a HDMI-t
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#74
(Pontosabban simán skew.)
#73
Nekem egy fizikus barátom nagyjából igy magyarázta el, persze a lehetõ legegyszerûbbre forditva hogy mindenki megértse (ennél lényegesen bonyolultabb a dolog)
Tehát a kábelen csak az egyszeri user hiszi azt hogy 0-k meg 1-k szaladgálnak. A kábelen elektromos impulzusok szaladgálnak amit ugy kell elképzelni mint egy fûrészfogat ahol a hegye az egyes a a két fog közötti rész meg a nulla. Ezzel nincs is semmi gond, de mivel olyan gyorsan olyan nagymennyiségû adatot küldünk ami ráadásul a kábelen torzul, így az a kihivás hogy a fogadó fél BIZTOSAN fel tudja ismerni hogy melyik a fog hegye (1) és melyik a köztes (0). Na ez nem mindig egyszerû, mert egymás hegyén hátán érkeznek az adatok!
Tehát a kábelen csak az egyszeri user hiszi azt hogy 0-k meg 1-k szaladgálnak. A kábelen elektromos impulzusok szaladgálnak amit ugy kell elképzelni mint egy fûrészfogat ahol a hegye az egyes a a két fog közötti rész meg a nulla. Ezzel nincs is semmi gond, de mivel olyan gyorsan olyan nagymennyiségû adatot küldünk ami ráadásul a kábelen torzul, így az a kihivás hogy a fogadó fél BIZTOSAN fel tudja ismerni hogy melyik a fog hegye (1) és melyik a köztes (0). Na ez nem mindig egyszerû, mert egymás hegyén hátán érkeznek az adatok!
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#72
"Tudod mi történik ha egy számítógépben vándorló driver programkódokban 1 bit is megváltozik? kékhalál, fagyás. És hát ez normál esetben nem nagyon fordul elõ. Na vajon hogyan"
Számítástechnikában nem is nagyon van HDMI kábel. Csak audióvizuális technikában. Egy adat cdt leolvasol akkor ott van hibaellenõrzés pl, de ha HDMI-n kiküldesz egy jelet a tévére akkor ott nem lesz.
Számítástechnikában nem is nagyon van HDMI kábel. Csak audióvizuális technikában. Egy adat cdt leolvasol akkor ott van hibaellenõrzés pl, de ha HDMI-n kiküldesz egy jelet a tévére akkor ott nem lesz.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#71
"a lényeg hogy az aranyozott soktízezres hdmi parasztvakítás."
Akkro félreértettük egymást. Az aranyozott soktizezres HDMI kábelnek pont pl az audio cd nél van lényege, meg mondjuk DVDA-nál. Gondolom egyébként esetleg képnél is lehet különbség, de elég kevés videot nézek ezirányú tesztet meg még nem csináltam szóval nem tudom. Mindenesetre szerintem te ott vagy elkeveredve, hogy egy video lejátszásnál a tulóldalon semmi nem ellenõrzi, hogy ugyanaz ment-e át mint az elején.
Akkro félreértettük egymást. Az aranyozott soktizezres HDMI kábelnek pont pl az audio cd nél van lényege, meg mondjuk DVDA-nál. Gondolom egyébként esetleg képnél is lehet különbség, de elég kevés videot nézek ezirányú tesztet meg még nem csináltam szóval nem tudom. Mindenesetre szerintem te ott vagy elkeveredve, hogy egy video lejátszásnál a tulóldalon semmi nem ellenõrzi, hogy ugyanaz ment-e át mint az elején.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#70
:) Ez mondjuk igaz.. en is utalom a szar csatikat.. leginkabb a MIDI-t.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#69
Nem biztos, hogy pont olyan lesz a csati, mint a szokásos RJ45-ösök. (Bár nekem pl. azzal sincs gondom. Vagy ha van, elõkapom a krimpelõfogóm. :) Meg egy új csatit. Néha a szerelõk tényleg nagyon tré módon teszik fel. Rendesen megcsinálva nem egykönnyen lehet kitépni.)
Az tényleg senkinek nem jut eszébe, hogy a számítástechnika ma használt leggusztustalanabb szabványa a szóban forgó kábel? Hát bele nem lehet dugni a kurvä wi-fi routerbe, laptopba, modembe; akad, nem jön ki; nem lehet megállapítani, hogy normálisan dugtad-e be, vagy sem; ha beakad, kiszakíthatod a finom kis szär kábeleket belõle, mert hitvány módon van bele dugva; a kioldó pöcök is egy felháborító szär! El törik a sok használattól! Én azt várnám, hogy végre megszabaduljon a számítástechnika ettõl az alja csirkebéltõl, erre ez a pár távol-keleti majom, azért, hogy kevesebb jogdíjat fizessenek a HDMI-szabvány tulajdonosának, még lekartelezõdnek és tovább éltetik ezt a kibäszott szärt! <#boxer><#violent><#falbav>
#67
-nek
#66
A kábeleknek elektromos tulajdonságai (ellenállás, induktivitás, impedancia, stb.) alapvetõen befolyásolják az átvinni kívánt jelek "tisztaságát", digitális jelek esetén az impulzusok felismerhetõségét, ami akár a fel- és lefutó éleket illeti, akár a logikai magas szint megkülönböztethetõségét az alacsonytól. Minnél nagyobb a jel frekvenciája, annál könnyebben sérül és csillapodik. Minnél problémásabb a kábel, annál alacsonyabb frekvencián következik be a felismerhetetlenség állapota, vagy pl. tökrözõdések jelentkezhetnek, stb.
Párhuzamos kábeleknél fontos paraméter a skew-rate is, ami az áthaladó jeleknek az egyes erek némileg eltérõ elektromos tulajdonságai miatt bekövetkezõ, egymáshoz képesti késését adja meg.
Az órajeleknél különösen fontos a fel- és/vagy lefutó élek felismerhetõsége és azok egyenletessége.
Az elektromos tulajdonségok többek között a felhasznált anyagoktól függenek, nem csak a vezetõtõl, hanem még a szigetelõ anyagától is. Természetesen a vastagság sem mindegy, stb.
Párhuzamos kábeleknél fontos paraméter a skew-rate is, ami az áthaladó jeleknek az egyes erek némileg eltérõ elektromos tulajdonságai miatt bekövetkezõ, egymáshoz képesti késését adja meg.
Az órajeleknél különösen fontos a fel- és/vagy lefutó élek felismerhetõsége és azok egyenletessége.
Az elektromos tulajdonségok többek között a felhasznált anyagoktól függenek, nem csak a vezetõtõl, hanem még a szigetelõ anyagától is. Természetesen a vastagság sem mindegy, stb.
#65
Mitõl lesz kicsi egy kábal sávszélessége? - nem tudja továbbítani a rajta áthaladó elektronokat? miért?
Hogy okozhat egy kábel órajel problémákat? - az egyes bitek különbözõ sebességgel jutnak el az egyik végébõl a másikba? miért?
Hogy okozhat egy kábel órajel problémákat? - az egyes bitek különbözõ sebességgel jutnak el az egyik végébõl a másikba? miért?
#64
A kábel minõsége az elérhetõ sávszélt is befolyásolja, ami meghatározza a max. felbontást, képfrissítést és a pixelenkénti bitek számát. Bár olyat még nem hallottam, hogy az elsõ kettõt automatikusan visszavenné a rendszer, a harmadikkal elõfordulhat. Elvileg 8 bit/color a minimum, ami laikus számára elégnek tûnhet, de ha valamilyen képmanipulációt végez a lejátszó, már kevés lesz.
(Azért írtam, hogy elvileg, mert bár ez a hivatalos minimum, egyszer egy MM-ben majdnem úgy nézett ki a kép egy tévén, mintha hicolor lenne (16bpp), az eladó meg a HDMI kábelre hivatkozott. De lehet, hogy ez hülyeség.)
A HDMI kábel egyébként elektromosan lényegében egy STP (shielded twisted pair) kábel + pár alacsony sebességû soros vonal. Kivéve, hogy a HDMI-nél mind a 4 érpár egyirányú és közülük az egyik órajel.
(Azért írtam, hogy elvileg, mert bár ez a hivatalos minimum, egyszer egy MM-ben majdnem úgy nézett ki a kép egy tévén, mintha hicolor lenne (16bpp), az eladó meg a HDMI kábelre hivatkozott. De lehet, hogy ez hülyeség.)
A HDMI kábel egyébként elektromosan lényegében egy STP (shielded twisted pair) kábel + pár alacsony sebességû soros vonal. Kivéve, hogy a HDMI-nél mind a 4 érpár egyirányú és közülük az egyik órajel.
#63
"és a kábel minõsége sem." kép és hangminõségnél nem, csak abban hogy milyen kábelhosszig használható a kábel.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#62
nem tûnik egyszerûnek egy audio cd másolása, mert az audio cd egy elavult õsi szar. De ezt nem is írtam sehol, megint kiragadsz, félremagyarázol.
Rendes mai digitális technikánál nem lehetséges az hogy egy nem ott van egy bit ahol kell, ha igen akkor ott komoly problémák vannak az eszközzel.
a lényeg hogy az aranyozott soktízezres hdmi parasztvakítás.
Tudod mi történik ha egy számítógépben vándorló driver programkódokban 1 bit is megváltozik? kékhalál, fagyás. És hát ez normál esetben nem nagyon fordul elõ. Na vajon hogyan?
Rendes mai digitális technikánál nem lehetséges az hogy egy nem ott van egy bit ahol kell, ha igen akkor ott komoly problémák vannak az eszközzel.
a lényeg hogy az aranyozott soktízezres hdmi parasztvakítás.
Tudod mi történik ha egy számítógépben vándorló driver programkódokban 1 bit is megváltozik? kékhalál, fagyás. És hát ez normál esetben nem nagyon fordul elõ. Na vajon hogyan?
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#61
Nem fogod fel? hdmi nem féldigitális 20 éves gányolt módszer mint a spdif vs audiocd, ahogy Te _hiszed_ így ott nem játszik a jutter, és a kábel minõsége sem.
Mondjad már meg hogy jön át egy xy kábelen a hálón ugyan az a bitsorozat, változatlanul! Na hasonló módszerekkel itt is...
Mondjad már meg hogy jön át egy xy kábelen a hálón ugyan az a bitsorozat, változatlanul! Na hasonló módszerekkel itt is...
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#60
sanyicks: Az a baj, hogy semmi nem ilyen egyszerû még a digitális világban sem. Neked egyszerûnek tûnik pl egy Audiocd számítógépre másolása de igazából hatalmas probléma, és alig van program ami ezt viszonylag normálisan megoldaná.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#59
Na végre már gyõz a józan paraszti ész! Soha nem értettem hogy minek görcsölnek annyit a különféle csatlakozó szabványokkal, miért kell újra feltalálni a spanyolviaszt, amikor ezer éve bevált cucc az utp. Az ember végre saját maga is legyárthatná a megfelelõ hosszúságú kábelt, nem kell a boltban 3-4 ezerért hdmi-t venni.
#58
sanyicks: kicsit nézz már utána mi az a jitter és miért fontos a kábel minõsége, az eszközök minõsége stb. Sajnos attól, hogy digitális még nem egészen úgy vanahogy azt Te _hiszed_.
Ha meghalsz, te nem tudod, hogy halott vagy, csak a többieknek nehéz. Ugyanez a helyzet akkor is, ha hülye vagy. [PSN: Desumort]
#57
de a hdmi az nem spdif, és nem is egy féldigitális eszközrõl megy a lejátszás (audio cd)
innentõl tökmindegy milyen a kábel, max annyit számít hogy egyikkel távolabb megy a jel, másiknál meg nem.
innentõl tökmindegy milyen a kábel, max annyit számít hogy egyikkel távolabb megy a jel, másiknál meg nem.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#56
akkor most érdemes beruházni cat5/6 kábelbe és rj45 csatlakozókba + krimpelõfogókba... hamarosan beindul biznic :D
#55
Ja, 3. a soron következõ eszköz idõben visszajelez, hogy jöhet a következõ csomag (a modernebb playerek meg már ehhez igazítva olvashatnak be nagyobb blokkokat a lemezrõl, stb.). Erre már a HDMI esetén is van lehetõség, nem tudom, használják-e. Ez az UTP-s megoldás meg szinte biztos, hogy ilyen lesz.
Azonban pl. a legújabb cuccok belsõ órajelezése sem feltétlenül tökéletes. Egy átlagos kvarc-oszcillátor sem teljesen egyenletes ütemet ad. Megvannak ennek a trükkjei, hogy lehet minnél jobb órajelet generálni, de a kommersz cuccokban ezzel nem foglalkoznak.
ps. elõzõ elején persze "ha nem".
Azonban pl. a legújabb cuccok belsõ órajelezése sem feltétlenül tökéletes. Egy átlagos kvarc-oszcillátor sem teljesen egyenletes ütemet ad. Megvannak ennek a trükkjei, hogy lehet minnél jobb órajelet generálni, de a kommersz cuccokban ezzel nem foglalkoznak.
ps. elõzõ elején persze "ha nem".
#54
Valahogy úgy... Legalábbis nagyon sokáig nem volt az átlagos asztali lejátszókban. De az sem mindegy, hogy van megoldva.
#53
De pl. SPDIF/TosLink esetén vígan mehet tovább a jitter, hanem tesznek ellene. Ezt érted?
Külön órajellel rendelkezõ adatátviteli csatornák esetén kisebb az eredendõ jitter, viszont maga a kábel, ha nem túl jó, elmoshatja az órajelet. A másik végen persze lehet segíteni rajta egy PLL-lel, de ha külön pufferelés nélkül veszik ki belõle a hangot, az sem lesz 100%-os (még egyszerû puffereléssel sem).
Mivel nincs minden cucc atomórával összehangolva (ami garantálná, hogy nincs elcsúszás az eszközök órajelében), két lehetõség van: 1. minden eszköz a saját órajelén adja-veszi az adatokat használja, ezesetben egyes minták elvesznek, mert az egyik eszköz egy icipicit sûrûbben küldi õket, mint a másik fogadná; 2. A forrás órajelet vezetik át egyik eszközbõl a másikba, közben egyengetni próbálva. Egyik sem tökéletes, csak az adott alkalmazásban kielégítõ. Ezen belül is vannak jobb és rosszabb megvalósítások.
Arra tényleg jóval kisebb az esély, hogy a képen is meg lehessen látni ez ebbõl eredõ különbséget, hiszen azt ma már minden monitor és tévé puffereli, feldolgozza, stb. Bár fizikailag még ez sem zárható teljesen ki.
Külön órajellel rendelkezõ adatátviteli csatornák esetén kisebb az eredendõ jitter, viszont maga a kábel, ha nem túl jó, elmoshatja az órajelet. A másik végen persze lehet segíteni rajta egy PLL-lel, de ha külön pufferelés nélkül veszik ki belõle a hangot, az sem lesz 100%-os (még egyszerû puffereléssel sem).
Mivel nincs minden cucc atomórával összehangolva (ami garantálná, hogy nincs elcsúszás az eszközök órajelében), két lehetõség van: 1. minden eszköz a saját órajelén adja-veszi az adatokat használja, ezesetben egyes minták elvesznek, mert az egyik eszköz egy icipicit sûrûbben küldi õket, mint a másik fogadná; 2. A forrás órajelet vezetik át egyik eszközbõl a másikba, közben egyengetni próbálva. Egyik sem tökéletes, csak az adott alkalmazásban kielégítõ. Ezen belül is vannak jobb és rosszabb megvalósítások.
Arra tényleg jóval kisebb az esély, hogy a képen is meg lehessen látni ez ebbõl eredõ különbséget, hiszen azt ma már minden monitor és tévé puffereli, feldolgozza, stb. Bár fizikailag még ez sem zárható teljesen ki.
#52
A razkodasvedelem az hasonlo puffer, mint amit a jitter elleneben kell alkalmazni, nem? Kell meg vmi komolyabb oszcillator..
Az olcso szar hordozhato cd-lejatszoknal hasznaljak, a hi-fi-ben meg csak 200e feletti lejatszoban?
Mondjuk engem inkabb a felvetel erdekel.. pl ilyen interface jol jonne.. ;)
Az olcso szar hordozhato cd-lejatszoknal hasznaljak, a hi-fi-ben meg csak 200e feletti lejatszoban?
Mondjuk engem inkabb a felvetel erdekel.. pl ilyen interface jol jonne.. ;)
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#51
írtam már, átment a kábelen, bitre pontosan, ott kiszáll a képbõl a kábel, onnan már a megjelenenítõtõl függ minden.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#50
Goto #39
#49
akkor nincs mirõl beszélni. Ha numerikusan nem zavar be a digitális átvitelbe akkor nem gond a zaj.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#48
Nem értettél meg. A zaj ott nem úgy volt értendõ, ami numerikusan belezavar az adatba.
#47
Angol beütésû elektronikai nyelvezetben a puffer az a pufferkondi, a buffer meg az adatbuffer. Azt nem tudom, mostanában hogy oktatják az egyetemeken.
#45: Maga a memória már viszonylag olcsó (de ma sem filléres). A tökéleteshez közelítõ megoldás a drága. Az audiofil cuccok nem csak szobságból és lehúzásból drágák.
#45: Maga a memória már viszonylag olcsó (de ma sem filléres). A tökéleteshez közelítõ megoldás a drága. Az audiofil cuccok nem csak szobságból és lehúzásból drágák.
#46
Dehogynincs! A D osztályú erõsítõk, bár nem rosszak, de azért nem a világ csodái. Plusz lásd #39.
#45
"A modernebb eszközök persze próbálják csökkenteni ennek hatásait, de a tökéleteshez közelítõ megoldás ma sem túl olcsó."
Ezt mar regota nem vagom, miert is nem olcso a memoria vagy egy "razkodasvedelem" is ugyanez, nem? Hi-fi-ben nem tudjak alkalmazni?
Ezt mar regota nem vagom, miert is nem olcso a memoria vagy egy "razkodasvedelem" is ugyanez, nem? Hi-fi-ben nem tudjak alkalmazni?
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#44
induktivitás, kapacitás, zaj? erre annyit mondok, hogy crc, és egyéb hibajavítási algoritmusok. Valószínû, ha a neten több ezer kilómétert megtesz az adat, úgy hogy bitre pontosan ugyan az lesz a fogadónál, 5 méter nem okoz gondot manapság egy hdmi-n, ha csak nem olyan gányolt mint az spdif (fõleg hogy annak a problémái és csak a cd lejátszásra vonatkoznak, normális digitális lejátszásnál (számítógép, vagy bármi ami nem a lemezen található nyers biteket jeleníti meg (minden az audio cd-n kívül), ilyen nincs.
Az meg hogy a tranzisztoroknak milyen jittere van, az a kábel hatáskörén kívülre esik. Kábelen zajtól indukciótól függetlenül átmennek a bitek, és a végén össze áll ugyan az ami a küldõnél volt (vagy nem, de akkor semmi sem áll össze, se kép se hang nincs), ami a megjelenítõ eszköz tranzisztorainál történik ahhoz köze nincs a kábelnek, ember számára nem érzékelhetõ, sõt a gépek nagy részének sem, ráadásul soha nem lehet kiküszöbölni, mert fizika.
Az meg hogy a tranzisztoroknak milyen jittere van, az a kábel hatáskörén kívülre esik. Kábelen zajtól indukciótól függetlenül átmennek a bitek, és a végén össze áll ugyan az ami a küldõnél volt (vagy nem, de akkor semmi sem áll össze, se kép se hang nincs), ami a megjelenítõ eszköz tranzisztorainál történik ahhoz köze nincs a kábelnek, ember számára nem érzékelhetõ, sõt a gépek nagy részének sem, ráadásul soha nem lehet kiküszöbölni, mert fizika.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#42
Hát illetve van az erõsítõ és a hangfal között, de elvileg arra találták ki, hogy a hangfalakba lehessen integrálni.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#41
Ígyvan. Erre gondoltam...bár élõben ilyet még nem használtam sajnos. Baromi jó dolog, mert effektíve nincs minõségromlás sem.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#39
Ahogy azt Pistike, akarom mondani Petkócska elképzeli... Nagyon nem mindegy, milyen lemezre és hogyan (milyen íróval, hányszoros sebességen) írtad fel. Hogy ez hogy lehet? Úgy, hogy a rendszer nagyon érzékeny a jitterre, azaz az adatok egymásutániságának idõzítési egyenetlenségére. Ezt persze (többé-kevésbé) ki lehetett volna küszöbölni egy adat-bufferral, csakhogy elég nagy bufferre lett volna szükség a lemezen lévõ adat változó bitsebessége és a lejátszó motorjának fordulatszámbeli eltérései miatt, ami annó túl drága lett volna. Így aztán nincs egy fix bit-órajel frekvencia ezekben a lejátszókban, a bizonytalanság a lemeztõl a D/A-ig tart. Minnél kisebb a jitter a lemezen, annál jobb lesz a végén a hang. Egy jobb audiorendszeren ezt egy félsüket is hallhatja.
Ugyanez a helyzet az SPDIF-fel (és TosLinkkel) is: mivel azt eredetileg a CD játszókhoz fejlesztették ki, annak sincs fix órajele, mert akkor nem tudna alkalmazkodni a nem túl nagy mértékben, de változó adatsebességekhez. Más szóval az SPDIF/TosLink szépen átviszi a jittert is. A modernebb eszközök persze próbálják csökkenteni ennek hatásait, de a tökéleteshez közelítõ megoldás ma sem túl olcsó.
Mellesleg, a valóságban nincs olyan, hogy full digitális rendszer. Alacsony szinten minden analóg, még a digitális kapuk is. Az adatok maguk persze digitálisak, de az idõzítések nem atomóra pontosságúak, és minden áramköri elem befolyásolja a többit. 1-1 kapu jittere persze ns vagy épp ps nagyságrendû, de a sok zavar összeadódik. És a fül jóval érzékenyebb erre, mint sokan gondolják.
Az olyan adatátviteli csatornák, mint pl. a HDMI, továbbá a modernebb áramkörök bevezetésével csökkent a probléma nagyasága, de nem redukálódott 0-ra. A jobb és a rosszabb digitális kábeleknek a max. sávszélesség nagysága mellett bizonyos tulajdonságaiknak (induktivitás, kapacitás, zaj) ugyancsak hatásuk lehet az idõzítésekre, melynek kacifántos útokon-módokon hatásuk lehet a hangminõségre és az LCD vagy plazma panelon megjelenõ képre (ezek is analógok egyébként alacsony szinten). Bár ilyen tapasztalatom nekem személy szerint nincs.
Ugyanez a helyzet az SPDIF-fel (és TosLinkkel) is: mivel azt eredetileg a CD játszókhoz fejlesztették ki, annak sincs fix órajele, mert akkor nem tudna alkalmazkodni a nem túl nagy mértékben, de változó adatsebességekhez. Más szóval az SPDIF/TosLink szépen átviszi a jittert is. A modernebb eszközök persze próbálják csökkenteni ennek hatásait, de a tökéleteshez közelítõ megoldás ma sem túl olcsó.
Mellesleg, a valóságban nincs olyan, hogy full digitális rendszer. Alacsony szinten minden analóg, még a digitális kapuk is. Az adatok maguk persze digitálisak, de az idõzítések nem atomóra pontosságúak, és minden áramköri elem befolyásolja a többit. 1-1 kapu jittere persze ns vagy épp ps nagyságrendû, de a sok zavar összeadódik. És a fül jóval érzékenyebb erre, mint sokan gondolják.
Az olyan adatátviteli csatornák, mint pl. a HDMI, továbbá a modernebb áramkörök bevezetésével csökkent a probléma nagyasága, de nem redukálódott 0-ra. A jobb és a rosszabb digitális kábeleknek a max. sávszélesség nagysága mellett bizonyos tulajdonságaiknak (induktivitás, kapacitás, zaj) ugyancsak hatásuk lehet az idõzítésekre, melynek kacifántos útokon-módokon hatásuk lehet a hangminõségre és az LCD vagy plazma panelon megjelenõ képre (ezek is analógok egyébként alacsony szinten). Bár ilyen tapasztalatom nekem személy szerint nincs.
#38
Nem véletlenül a D-osztályú erõsítõkre gondolsz (a Sony S-Master erõscsaládja)?
Ott tömörítetlen digitális audiójel a bemenet, a számítógépen meg általában tömörítve tárolják, ráadásul - mint te is mondtad - ott van még a hálózat is.
Tehát annyi könnyítést jelent, hogy a hálózati médialejátszónak nem kell analóg audiójellé alakítania a hálózatról kapott adatokat, hanem tömörítetlen digitális audiójelként továbbíthatja a végerõsítõnek (annak is a z SPDIF csatlakozójára), és ott történik az analóg audiójellé való alakítás.
Ott tömörítetlen digitális audiójel a bemenet, a számítógépen meg általában tömörítve tárolják, ráadásul - mint te is mondtad - ott van még a hálózat is.
Tehát annyi könnyítést jelent, hogy a hálózati médialejátszónak nem kell analóg audiójellé alakítania a hálózatról kapott adatokat, hanem tömörítetlen digitális audiójelként továbbíthatja a végerõsítõnek (annak is a z SPDIF csatlakozójára), és ott történik az analóg audiójellé való alakítás.
#37
Hát illetve a Sony-nak van erre egy régi szabványa, és digitálisból analóg jelet állít elõ, egy digitális/analóg erõsítõvel...csak ugye a ruteres kérdésre válaszolva annyi a probléma, hogy a ruterben mindenféle protokollon át (UDP,TCP-IP stb) mászkál mindenféle adat, és ha egy kanócot a fent említett sony cuccra teszünk, akkor az szerencsétlen megeszi az összes adatot, nem tud válogatni, és nem lesz belõle túl szép zene. :D
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#36
Ez túlságosan szép, praktikus és logikus megoldás ahhoz, hogy igaz legyen. :) ... vaaaaagy: Lesz Panasonic UTP csatlakozó és lesz Sony UTP csatlakozó, meg miniUTP, meg UTP B csatlakozó. :D Sõt: miniUTP-rõl UTP B-re alakító is lesz. :D :D
#35
nincs ilyen hogy ez ezt támogatja az meg azt... a gépek támogatják akkor tökmindegy milyen a kábel, csak az átviteli távolság függhet tõle... ha valaki a szomszéd házba akar átjátszani hdmi-n veheti a drága izét, de normális ember max néhány méterre lévõ kijelzõre köt.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#34
kb mint az apple gépeknél mondják hú milyen jó meg minden, holott ugyan az a core i7 megy benne egy geforce-al :D
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#33
"mert esetleg a kapcsolat csak 1.0-nak megfelelõ lesz és nem adja azt a felbontást, amit maximálisan tud! LÁSD Wikipedia HDMI cikk, közepe-alja felé tábláz"
Jólvan, mr.wiki elég lesz.Ha nem vetted volna még észre, nem arról megy a vita, hogy az 1.0 és az 1.4 között mi a különbség.Hanem, hogy a 24karátos dugasz meg egy sima között mi a különbség.Amirõl én tudok, az az, hogy nem sokminden.Csak akkor, ha nagyon hosszú kábel kell (10m+).1.5-3 méteres tuti semmi baj nincs, és csak parasztvakítás a sárga dugó, ez tuti.Mivel a jel digitális, és nincs olyan, hogy emiatt rosszabb lesz esetleg a KÉP.Ezt felejtsük már el.Aki sznobkodni akar és van rá pénze, hát vegye a 1.5 méteres aranyat.De ne idegeskedjen, ha valaki kiröhögi :D :D :D
Jólvan, mr.wiki elég lesz.Ha nem vetted volna még észre, nem arról megy a vita, hogy az 1.0 és az 1.4 között mi a különbség.Hanem, hogy a 24karátos dugasz meg egy sima között mi a különbség.Amirõl én tudok, az az, hogy nem sokminden.Csak akkor, ha nagyon hosszú kábel kell (10m+).1.5-3 méteres tuti semmi baj nincs, és csak parasztvakítás a sárga dugó, ez tuti.Mivel a jel digitális, és nincs olyan, hogy emiatt rosszabb lesz esetleg a KÉP.Ezt felejtsük már el.Aki sznobkodni akar és van rá pénze, hát vegye a 1.5 méteres aranyat.De ne idegeskedjen, ha valaki kiröhögi :D :D :D
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#32
"De ha "homemade" kell, akkor meg megpróbálkozhatsz például egy Geexbox-szal."
ez nagyon jó cucc, +fav, thx.
ez nagyon jó cucc, +fav, thx.
#31
"az elképzelhetõ, hogy a routerbe utp kábellel hangfalat kötni"
Nem.
A routerbõl digitális jelek mennek ki, a hangfal, meg nagyjelû analóg jelet vár.
A kettõ közé kell egy olyan eszköz - hálózati médialejátszó - ami fel tud kapcsolódni a hangot tartalmazó adatfolyamot (vagy megnyitható hangállományokat) szolgáltató szerverre, és azt analóg jelként tudja prezentálni; illetve ha a hangfalban nincsen beépített végerõsítõ, akkor kell az is, ami a médialejátszó vonalszintû jelét a hangfal meghajtásához szükséges jellé tudja alakítani.
"és a géprõl wireless zenét hallgatni?"
Ez esetben meg olyan hálózati médialejátszó kell, aminek van vezetéknélküli interfésze.
Ilyesmi hálózati médialejátszót például a Logitech is gyárt.
De ha "homemade" kell, akkor meg megpróbálkozhatsz például egy Geexbox-szal.
Nem.
A routerbõl digitális jelek mennek ki, a hangfal, meg nagyjelû analóg jelet vár.
A kettõ közé kell egy olyan eszköz - hálózati médialejátszó - ami fel tud kapcsolódni a hangot tartalmazó adatfolyamot (vagy megnyitható hangállományokat) szolgáltató szerverre, és azt analóg jelként tudja prezentálni; illetve ha a hangfalban nincsen beépített végerõsítõ, akkor kell az is, ami a médialejátszó vonalszintû jelét a hangfal meghajtásához szükséges jellé tudja alakítani.
"és a géprõl wireless zenét hallgatni?"
Ez esetben meg olyan hálózati médialejátszó kell, aminek van vezetéknélküli interfésze.
Ilyesmi hálózati médialejátszót például a Logitech is gyárt.
De ha "homemade" kell, akkor meg megpróbálkozhatsz például egy Geexbox-szal.
#30
fotográfik kolomp edisön :D
#29
sstp-n, nem sftp-n. bocs.
#28
ehhez a következõket tenném hozzá:
a hdmi-nél már csak opcionális lett a scartnál kötelezõ "tv-bekapcsoló" fícsör. senki nem is rakja bele. ehelyett egyes gyártók szenvednek soro kábellel meg ilyenek.
ugye a displayportban már nincs is semmi ilyen, mert minek. sõt, ugye a hang átvitel se valami kötelezõ érvényû dolog. ilyen szopás van pl a lenovo notikon, egy fos dvi-t nem tudnak ráheggeszteni a szar dobozokra, a displayportos x300 meg nem tol ki hangot, csak a legújabb szériák. persze spdif se nem van.
egyébként mosolygok csak, mert már soksok éve csináltam olyat, hogy egy szál sftp-n, meg 2 x 0,75mm2 (12v) kábelen lógott a monitor. persze 10 méter körül már kezdett vége lenni, de az akkori felbontásokhoz tökéletes volt.
a firewire kitûnõ dolog volt, anno a notit inkább azzal szinkronizáltam 100mbit helyett, dupla sebesség volt. persze akkoriban a gigabit még csak vállalati switchekben volt menõ. akkoriban a 20mbyte/s, amit a scsi áttolt gigabiten megvolt otthon is fw-en. aztán visztából kihullott a tcp/ip stack. meg az 5m limit soványka.
persze megint szenvednek a kábellel, de ebbõl ahogy nézem kimarad az áram megint, szóval adunk a szarnak egy pofont. nevetséges az egész, legalább egy 1mm2 power érpár kéne bele.
egy hasonló felfogás ez is. ez egy 10w-os internet-tévékliens / usb-s hangfallal kis hifi.
a hdmi-nél már csak opcionális lett a scartnál kötelezõ "tv-bekapcsoló" fícsör. senki nem is rakja bele. ehelyett egyes gyártók szenvednek soro kábellel meg ilyenek.
ugye a displayportban már nincs is semmi ilyen, mert minek. sõt, ugye a hang átvitel se valami kötelezõ érvényû dolog. ilyen szopás van pl a lenovo notikon, egy fos dvi-t nem tudnak ráheggeszteni a szar dobozokra, a displayportos x300 meg nem tol ki hangot, csak a legújabb szériák. persze spdif se nem van.
egyébként mosolygok csak, mert már soksok éve csináltam olyat, hogy egy szál sftp-n, meg 2 x 0,75mm2 (12v) kábelen lógott a monitor. persze 10 méter körül már kezdett vége lenni, de az akkori felbontásokhoz tökéletes volt.
a firewire kitûnõ dolog volt, anno a notit inkább azzal szinkronizáltam 100mbit helyett, dupla sebesség volt. persze akkoriban a gigabit még csak vállalati switchekben volt menõ. akkoriban a 20mbyte/s, amit a scsi áttolt gigabiten megvolt otthon is fw-en. aztán visztából kihullott a tcp/ip stack. meg az 5m limit soványka.
persze megint szenvednek a kábellel, de ebbõl ahogy nézem kimarad az áram megint, szóval adunk a szarnak egy pofont. nevetséges az egész, legalább egy 1mm2 power érpár kéne bele.
egy hasonló felfogás ez is. ez egy 10w-os internet-tévékliens / usb-s hangfallal kis hifi.
#27
Mondjuk eddig a HDMI-re mondtak ugyanezt.. mindig jon egy ujabb, ami persze nem kompatibilis.
Tul sok csatlakozoszabvany van a videotechnikaban, erre behoznak megegyet. :S
Tul sok csatlakozoszabvany van a videotechnikaban, erre behoznak megegyet. :S
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#26
Amennyiben a HDMI kábelekre valamiért ráírják a maximális átviteli sebességet (Gbps), mégis lehet, hogy VAN különbség... A digitális jeltovábbítás is tartalmazhat különbözõ sávszélességre optimalizált kódolásokat. Ha valaki végigolvassa a wiki-n a HDMI cikket meglepõdhet, hogy az egyes verziók más video-sávszélességet és felbontásokat támogatnak <1.0: 3.96Gbps, 1.3: 8.16Gbps>. Tehát, egy HDMI 1.4 képes óriási TV-hez gagyi HDMI 1.0 képes madzagot kötve igenis lehet, hogy látható különbség, mert esetleg a kapcsolat csak 1.0-nak megfelelõ lesz és nem adja azt a felbontást, amit maximálisan tud! LÁSD Wikipedia HDMI cikk, közepe-alja felé táblázat.
#25
) digitális a jel de figyeld meg ezt is meg lehet ideologizálni miért jobb ha aranyból és más drága anyagokból csinálják meg:D
Ha más nem a fííling miatt.
Ha más nem a fííling miatt.
Oldal 1 / 2Következő →