Digital Combat Series: World

Ezt ugye viccnek szántad?

Azzal, hogy fly-by-wire nélkül vezethetetlen a gép, nincs semmi problémám. de azzal már igen, hogy ebben a hanyatt dobott teknősbéka pozícióban atomstabil, már igen. Ezek szerint sikerült megtalálni az egyetlen stabil repülési helyzetét a gépnek<#conf>

Nem, a su-27 is aerodinamikailag instabil:
Su-27 instability
29:11-től épp azt magyarázzák, hogy mi is ez, és pont a 27-essel példálóznak.
Utoljára szerkesztette: VO101Tom, 2014.12.07. 13:05:52

Ami viszont furcsa, mert tudtommal a MiG-29 és Su-27 is semleges stabil kialakításúak az F-16-tal szemben, ami valóban instabil...

A K-4 FM-je még finomításra szorul Va alatt simán szét lehet tépni, elhagyja a szárnyvéget úton-útfélen, és csodálkoznék rajta, ha így hagynák. 300 km/h alatt nagyon faroknehéz is, fel és leszállásnál orra kell trimmelni, és inkább csak hátraengedni a nyomott botból, mint húzni. Indulásnál csináld azt, hogy befékezed, kb fél gázt ráadod (hogy éppen ne emelje meg a seggét), leszállsz a fékről és gyorsítasz. Persze farokfutó rögzítést be kell kapcsolni. 20 fokra lenyitott fékszárnnyal (bal fékszárnyon a 2. vonal jelölésig) egész hamar eljön, még húzni sem kell a botból. Felszállás szerintem könnyebb mint a fókával, leszállás viszont nehezebb, a keskeny nyomtáv miatt ha nem teljesen vízszintes szárnnyal szállsz le, szinte biztosan kitör valamelyik oldalra.

Ha tényleg ilyen, akkor a Su27 nagyon jól meg van csinálva. Fly-by-wire nélkül vezethetetlen, instabil gép. <#eljen>

Jött egy nagyobbacska javítás a Word-hoz a minap (~3Gb). Tudja valaki, miket javítottak?

<#idiota> Igen, kb erről beszéltem.

Érdekes lett a PFM a SZU-27-nél. Felszállás után, de inkább előtte szinte koppig orra kell trimmelni, különben nem győzöd nyomni a botot.
Nagy sebességen ha kikapcsolod a fly-by-wire rendszert, gyakorlatilag véged van. Picit húzol a botban, felkapja az orrát , ha gyors vagy és időben visszaveszed, akkor orra bukik, elájulsz leáll a hajtómű és így háton liftelve békésen földet érsz. De így megpusztulni lehet bekapcsolt rendszerrel is. Inkább az zavaró, ha így hátára bucskázik , miért kezd el ennyire stabilan háton liftelni, nem tudod elérni, hogy leadja az orrát, és újra vezethető legyen.
Próbálgattam a K4-est is. A felszállás az inkább csak véletlenül sikerült. Fent már barátságosabb, de itt is teljesen orra kell trimmelni.
Leszálláskor, pedig teljes fékszárnnyal repülve trimmelném tovább, de hiába.

<#fejvakaras>Azóta is gondolkodom rajra, főleg, hogy 2 napot szoptam a bombázás, és pilon váltó beállító paneljein..az azért eléggé gáz volt, amikor a kampány misszióban a bombák helyett, ledobtam a gránátvető gondolát<#alien>

D-9 fókánk sem volt, sem K-4, az ED nem szeret minket 😄

Erről beszéltünk már a Mi-8 angol kabinbelső miatt, ha annyi időt rá tudnánk szánni amennyi anno a pilóta képzés volt, és megtanulnék oroszul, akkor valszeg az eredeti kabinbelsőt preferálnám. Mivel oroszul sem tudok, az szerintem sokkal fontosabb, hogy ha rápillantasz a kabinban a műszerekre, kapcsolókra, azonnal tudd, hogy mi micsoda. Én ezért cserélném le azt is azonnal, ha meglenne a minyóc.

A ww2 gépeknél is ezért csináltam meg a magyarításokat, ha mindenki elvégezte volna az reptiszti akadémiát és perfect lenne németből, akkor nem lenne szükség rá. <#alien>

<#eljen>
Mondjuk így kellett volna kezdenem, de már fáradt' voltam...

Nincs hozzá rendes template, de Jack már dolgozik rajta.... <#email>

Tudom kevesen vagyunk akiket izgat és a többiek biztos unják már a rinyámat <#idiota> de a 21-eshez mikor lesz valamilyen magyar skin? <#nyes>

Meg / vagy, igazából nem olyan érzékeny a bot mint a DCS-ben, és a finom korrigálásokhoz ilyen durva kitérítések kellenek.
Az igazi Szu-27-eseknek is ez a bajuk, ezért nehéz thunderbirds módjára repülni velük.

Köszi szépen! 😊

Csináltam én is egy videót,DCS -vel.Úgyanúgy mozgattam a kart,nem sok befolyása van a felszállásra.De,ahogy nézem,a kamera is nagyon "zötyög" ez valószínű a kíváló minőségű beton miatt van...

Mivel a magyarok soha nem kaptak hivatalosan K változatú Bf 109-est, így szerintem nem.

Volt ilyen igazából?

Megcsináltam a magyar textúrákat a K-4 kabinhoz, innen letöltheti akinek megvan a modul:
Bf 109 K-4 magyar kabinbelso

Ok 😊

Repvez videójára akart menni, csak félrenyomtam a választ.

?

A gép az atomstabil. Van egy kis turbulencia kis magasságon. Többnyire azért mozgatja a botot , hogy érezze a gépet a pilcsi.
Gondolom a startláz miatt van, ami pár perc múlva lecseng és már nem nem akarod állandóan "vezetni" a gépet.

Gondolom a széles sárkányszerkezet miatt kell ennyit dolgozni az orr emelésekor.
Jó látom, hogy első alkalommal lézeres raksit lőtt 4 kilométerről, a másodiknál mintha valami más is be lenne kapcsolva a lézer mellett.... Wittman <#help>?

Lehet csak kivágták az azonos képkockákat, hogy folyamatosnak tűnjön a videó 😊

<#banplz>

érdekes,hogy itt nem szaggat be a grafika a fülkében bekapcsolt tükrök miatt

Mennyire ideges egy gép ez ! sokat kell büvéskedni kézzel lábbal, hogy felszálljon egyáltalán

Isten hozott Téged is a DCS Univerzumban! <#buck><#circling>

Nincs mit 😊

Megjött a cucc, néhányba belenéztem, nagyon jó anyag, köszönet érte! 😊

Nálam ugyan ez a helyzet.

Lesz még pár ilyen 😄 én viszonylag sokat repkedtem már mindenféle típussal, de még mindig előfordul, hogy törik a gép leszállásnál 😄

Életem első "sikeres" leszállása megtörtént <#hehe>

Hello!

Lenne egy kis problémám: Ma esti update után a Mig21 műszerei nem működnek (alap dcs world + mig21 pár napja telepítettem). Valakinek van/volt hasonló problémája?? Üdv

Nem olvastam még alaposan végig ezt az 1945-ös jegyzőkönyvet, de az Mauser MG213(C)/20 és /30 -ról nincs pontossági elemzés? Ezt "másolta", ebből "indult ki" az Aden és Defa is a háború után.
Nem tudod, amúgy ezt élesben bevetették a harcokban? Azt tudom, hogy a Ta 152 valamely altípusára (H-1, C ?) és további fejlesztés alatt álló gépnél tervezték beépítését. (Talán a Fw 190 D-12-nél lövész tesztek történtek.)

Mivel az USÁ-nak nem kellett bombázókkal számolni, így csak vadászok ellen mentek, amire elég volt a Browning is. Egy vadászrepülőgép sérülékeny, akármennyire is páncélozott. Elég csak kivonni a forgalomból, nem szükséges a megsemmisítés. Ezt Anthony G. Williams, a nagy lőszer szaki is kifejtette. Ha bombázók fenyegették volna az amikat, hamar ráálltak volna a gépágyúkra (Pl HS 404). Egyszerűen nem volt igény a pontosságra 6 Browning mellett, mert terített.

<#eljen>

"Sorozatlövő fegyverekről beszélünk, a gyakori/gyakorlati ellenpélda a mesterlövész puskákról vagy épp páncéltörő ágyúkról ezért nem áll meg"

Persze, világos, csakhogy az eredmény pont ellenkező a várttal mert a sorozatlövők így hozzák ugyanazt a szórást mint az egyeslövést lövők. Aminek ugye nem kéne így lennie.

És igen, az egyik komoly csúszási dolog lehet, hogy milyen távolságokon vizsgáljuk a dolgot. Vagyis nem igazán a távolság, hanem, hogy ugyanaz a távolság-e amin hasonlítgatjuk a fegyvereket.

Jogos. Én leragadtam az Emilnél az előző témában 😊

Frankó a belövőtáblás cucc. Különösen ha összevetem azzal amit a musztánghoz linkeltél. Most ippen azon pörgök, hogy ha itt a messzer 20-as ágyújának 2,5 a szórása, hogy lehet, hogy 3-4xnagyobb szórású m2-nek szintén pont ekkora szórása van a linkelt ábra alapján? A 600-as értéket néztem és feleztem, hogy kijöjjön a 100m. Még rágom a dolgot mert ugye ez nem lehet, valahol elcsúsztam.

Az Emilnél meg a korai gépekre ez igaz, de a 109F-től már szárnyba építhető, kompakt kamerák voltak (BSK 16), igaz, ezeket korántsem általános jelleggel építették be.

"De pillanatnyilag jobban izgat az a kérdés, hogy az mk108-nak, hogy lehet 1.5 mil a szórása ott ahol az M2-nek 6-8(12). Különösen beépítve és a levegőben használva. A csőhossz, a kezdősebesség, a lövedék jellegéből adódó extraalacsony fajlagos terhelés... Elméletileg úgy kéne kóvályognia a levegőben mint a gólyafosnak... És ugye ez után még ott van a rendkívül nagy röppályamagasság. "

A Tom által is linkelt német doksiban leírják miért a rövid, tömzsi csövű, alacsonyabb tűzgyorsaságú, alacsonyabb ballisztikai teljesítményű fegyverek pontosabbak: nem lengetik be a csövet annyira lövésnél, amitől az utána következő lövedékek már máshogyan szállnak ki.

Sorozatlövő fegyverekről beszélünk, a gyakori/gyakorlati ellenpélda a mesterlövész puskákról vagy épp páncéltörő ágyúkról ezért nem áll meg. Ha megnézed, a szórás végén a papíron legcombosabb MK 103 van. A Browning M2 "fiftycal" ugyanez, egy méretéhez képest baromi erős lőszereket lő ki sűrűn egymás után, egy meglehetősen hosszú, filigrán csőből - ami ennek következtében beleng (és hamar felforrósodik, kopik). És maga a fegyver is nehezebb.

A gyakorlati találati valószínűséget persze a nagyobb kezdősebesség nyilván jelentősen javítja, mert ugyan nagyobb a "beépített" hibalehetőség, de sokkal nagyobb a tolerancia a célzási hibahatáron.

Az összképet kell persze nézni meg a felhasználási célt. Kötve hiszem hogy a németeket érdekelte volna a minnél kisebb szórás egy rep. fed. fegyvernél, viszont a súly (és ezzel az okozott teljesítménycsökkenés illetve fajlagos tűzerő) igen. Repülőgépek pedig nem nagyon lőttek vagy méginkább találtak el célt 300 méter felett, tehát csak annyi ballisztika kellett, ami ezen a távon belül elfogadható. A Browning meg mindenki tudja hogy szükségmegoldás volt, egyszerűen nem volt más (fejlesztgettek ők is egy csomó mást, csak a lőtéren kiderült hogy szar mindegyik 😄 ). A ballisztikai teljesítménye egyszerűen onnan van, hogy eredetileg földi harcokra, harckocsik/senkiföldjén lévő bunkerek ellen lett kitalálva, oda kellett az a 1000-1200 méteres effektiv lőtáv.

Gyakorlati mérések? Én nem tudok ilyenről. Ha az jelent valamit, 60 db lőszer volt rendszeresítve akár az MG-FF-hez, akár az MK-108-ashoz, olyan nagyon nem pazarolhatták 😊

Mérési hiba lehetséges, hiszen ki nem hibázik (mégha német is ugye 😊 , de szándékos hamis értékeknek semmi értelme nem lenne, ezeket a teszteket maguknak végezték, hogy megtalálják melyik fegyver jobb vagy rosszabb. Az a gond, hogy az ilyen fegyver-pontossági teszteket nagyon nehéz találni (mármint első kézből való eredeti dokumentumok digitalizált változatát). Van pl. egy 110 oldalas eredeti dokumentum az MG-FF szerkezetéről (most jut eszembe, ez az Oerlikon másolata, esetleg arról van angol teszt is...), egy rohadt szóval nem említik a pontosságot. Van 170 oldalas műszaki leírás a mesza fedélzeti fegyvereiről, ott sem említik a pontosságot. Ez a '44-es tesztjelentés az egyetlen, amiről tudomásunk van, és ami konkrét értéket tartalmaz.

A németek ráadásul guncamerát sem használtak, mivel a meszához csak egy tégla méretű, bal szárny tetejére szerelhető kamera volt rendszeresítve , amit nem volt pilóta, aki szívesen vitt volna a gépen.


Van néhány fénykép, pl sivatagban fegyverbelövésről (a fegyverbeállító ponyva szerint 100 méterről), ezen a szárnyba épített gépágyú elég szűk területen érte a célt, és nagyjából stimmel is a 2,5 MIL értéknek (ez az a ponyva egyébként: Anschiesscheibe.jpg).



Ha küldesz e-mail címet, megosztom a dropboxba feltett doksikat. Van német és angol is, majd kiválogatod, hogy melyikre vagy kíváncsi.

Jónak tünnek a képek, és talán mintha egy kicsit kevésbé lenne az a rajzfilmszerü tempera festékre hajazó hatás,de még mindig tul nyersnek és félkésznek tünik az egész, gondolok a felhők hiányára és a tereptárgyak hiányára.

És az 5. pont , hogy nem adnak vissza pénzt ha már vettél valamit az is elég érdekes, gondolom itt az elöre kifizetett nevadai dolgokra lesz hatással .

Azért az FPS és a konfig is ott lehetne mellette...