77
  • boond
    #77
    Én csak arra írtam hogy a "firefox is ellenőrzi" azt, hogy ne gondoljuk, hogy "word" a tökéletes.
    Nem arról volt szó arról mit is használnak a nagy kiadok, de pl egy szerkesztőségben könnyen előfordulhat hogy wordot használnak (más mellett akár)
  • mauser81
    #76
    Bond:

    Szerinted egy komoly kiadó az FF szótár alapú vagy a Word elég gyenge lábakon álló helyesírás-ellenőrzőjére támaszkodik? Magyar szinten csak a Morphologic-ot ismerem, de angolhoz van rengeteg profi cucc. Persze ezek nem pótolnak egy lektort, de gyakorlatilag nullára csökkentik az elírás vagy értelmetlen mondatok megalkotásának lehetőségét. A lektor pedig koncentrálhat a szakmai részre. Ha pedig valaki akkora nagy művész, hogy kézzel írja csak meg a könyvét, akkor fel kell bérelni egy gépírót, akik 300-1000Ft/oldal áron begépeli az irományt. (Persze csak sima szöveges cuccot, de eddig is ezekről beszéltünk.)
  • valaé valaé ná
    #75
    Nyilvánvalóan nem pótolja az iskolát...
    De azért segít elgépelés esetén.
  • boond
    #74
    Egyébként ma úgy gondolják, hogy az a jövő, hogy a nyomtatott média elfog tűnni, lássuk be ez hasonló ahhoz amivel a számítástechnikában is riogatják az embereket, már év(tizedek?)óta, és még azóta is él és virul a pc-s játékipar. (legalábbis én nem fedeztem fel, hogy ne lennének új játékok évről évre), átalakulás, változás van volt és lesz is...

    Nagy lehetőségek vannak az e-könyvben is, de részemről mégis a papírt részesítem előnyben..
  • boond
    #73
    Vazze, szerkesztő általi helyesírás ellenőrzés 2010-ben ? Amikor már a firefox ablak is ellenőrzi, amit bepötyögsz ?

    Elég szarul...(nekem legalábbis az FF)
    De a Word se higgyétek hogy 100%-ig jó megint egy tévhit...(2010-ben)
  • boond
    #72
    Egyébként nem tudom hallottad-e hogy a művészek általában elvont emberek annyira, hogy volt egy asszem fizikus, aki egy kocsira irta le gondolatait (porba rajzolta le a képletet)
    Ez akár egy íróról is eltudom képzelni, hogy jó az írásban de másban már nem vagy kevésbé.
  • boond
    #71
    Én is olvastam Müller Péterről aki szintén nem gépen írja, hanem papírra veti fel gondolatait, jegyzet füzetbe. És később ezt viszi gépbe.
  • pixx
    #70
    Én is így látom, ez az ember egy zseni, és itt vesztegeti az SG-n a tehetségét :)
  • pixx
    #69
    Papa teljes mindegy mivel foglalkozom...
    Hogy te mit hívsz realitásnak teljesen mindegy, mivel iskolába jársz, és azt szajkozód, amit ott hallasz...sebaj...
    Kérdezd meg a tanárodat, mennyi egy 20 ezer példányos könyv nyomdai költsége...csak nehogy meglepődj mikor 5 millió fölötti számot fog benyögni, és akkor még nagyon nem voltam reális, majd a forgalamzói jutalékot is kérdezd meg, ami ha jól sejtem 200-500 forint lesz könyvenként...
    Aztán írd le ide hogy ki tévedett nagyobbat...
  • boond
    #68
    Pixx mond mivel is foglalkozól?
    Ennek az utópisztikusok gondolatnak nem sok esélyt adnék...
    Az a gond hogy az "átlag" emberben túl sok téves kép él, mert úgy tűnik, hogy ez meg az milyen egyszerű, de ha bepillantást nyert viszont kiderül az igazság.

    Ami egyes esetekben tényleg azt jelenti, hogy a profit érdekében hátráltatják a fejlődést...
  • valaé valaé ná
    #67
    Nyilván hülyék voltak azok az újságok, amik megszűntek papíralapon, de megmaradtak elektronikus formában. Ahelyett, hogy Polemiushoz fordultak volna rögtön.
  • pixx
    #66
    Értelmetlen magyarázni neki, mert a kiadónak dolgozik, így azt mondja, amit ők mondanak neki...
    Az ebook töredéke a papír alapú könyvnek gyártási költségben, csak ha ezt beismernék, akkor nem tudnák az ebook árát, a papír könyvével egy értéken tartani...
  • valaé valaé ná
    #65
    Vazze, szerkesztő általi helyesírás ellenőrzés 2010-ben ? Amikor már a firefox ablak is ellenőrzi, amit bepötyögsz ? Tördelés, amikor ma már a gyengébb programok is on-the-fly szerkesztenek helyetted ?
    Kedves Polemius, észre kellene venni, hogy a huszonegyedik században vagyunk, nem egy pesti kávéházban a harmincas években.
    Különben a dinoszauruszok sorsára fogtok jutni.
    Hogy romlik a minőség? Romlik az a kiadókkal együtt is, folyamatosan, nem is kicsit.
    A nyomdai és terjesztési költség pedig brutális a papírnál, ezt mindenki tudja, bármit magyarázol. Ha az újságoknál így van, akkor a könyvnél is így kell hogy legyen.
  • pixx
    #64
    Olvastam egy interjút Robert Jordannal, Idő kereke sorozat, a lényeg az volt az első részét a sorozatnak egy írógépen írta meg, de az utána meghalt. Elvitte a szervízbe, de nem tudták megjavítani, kiadó javaslatára vett egy laptopot írásra, a többi könyvét azon írta, pedig ő nem mai motoros már...illetve volt, mert meghalt, béke poraira...
    Ha ő idős fejjel megtudta tanulni, akkor szerintem máshol is alap lenne, vagy lehetne...
    Ha meg sajtpapíron hozza be valaki a könyvét 40 öntapados cetlivel kiegészítve, arról szerintem meg ne is beszéljünk...
  • pixx
    #63
    Én is próbáltam megközelíteni a dolgot erről az oldalról, de állítása szerint nagyon kicsi a nyomási költség. Nyilván egy könyvre kisebb a nyomási költség ha 2 ezer darab, vagy 20 ezer darab könyvet rendelnek a nyomdától, bár én tartom azt az álláspontomat, hogy legalább 40% a nyomdai költség, és ahogy mennek fel a példányszámmal, arányosan nő ez a szám...
  • pixx
    #62
    "odafigyel" meg egybe, nesze nekem helyesírás :)
  • pixx
    #61
    Nem arról írtam, hogy egy nyelvi ellenőrzés ne legyen, csak azért az vicces, hogy van egy történet, ami nagyon jó, de az írás tele van szóismétléssel, helyesírási hibával, pedig ezt általános iskolában tanítják nyelvtan órán, mikor fogalmazást kell írni, bekezdések, párbeszéd stb.
    Ha valaki oda figyel általánosban, meg szakközépben, vagy gimiben, akkor meg tud írni egy szöveget, úgy, hogy ne legyen tele ezekkel a hibákkal...
  • Ersiman
    #60
    Szerintem egy normális kiadó eleve nem ad ki olyan művet a kezéből, amit nem nézetett át a saját embereivel. Még ha jó esetben valóban tud is helyesen írni az író. Sőt esetleg alapszinten még a Wordöt is ismeri, bár hidd el sokan még mindig papíron adják le kis cédulákkal kiegészítve alkalomadtán a kéziratot.
    Szerintem ellenőrzés mindig, javítás szinte mindig szükséges, ha igazán jó minőségű könyvet akarsz kiadni. Egyébként egy író felé szerintem az az elvárás, hogy történetet tudjon jól mesélni... Ha még a helyesírása, esetleg ritkán a technikai tudása is meg van hozzá, az tiszta nyereség, de nem mentesíti a kiadókat a saját feladataik alól...
  • mauser81
    #59
    Polemius:

    Szerintem neked kéne végre megérteni amit írok, kilépve a megszokott napi rutinodból. Elhiszem, hogy a lektorok és a szerző költsége ugyan az, de ne mond már, hogy százezer regény előállítása olyan olcsó, hogy nem tétel a könyv árában. Ha csak 1%-nyi költség, akkor tessék 1%-kal olcsóbban adni a könyvet. De mégsem adják olcsóbban...

    A konvertálásos mondatod meg értelmetlen. Azt írtad, hogy "E-könyv esetén ott válik el, hogy ugye nem nyomdai ívekhez kell betördelni, hanem valamilyen e-könyv formátumba kell önteni. (Ez úgy néz ki, leginkább ePub lesz mint kvázi-szabvány.) Ezzel is kell dolgozni, nem is olyan keveset, ha bővebben érdekel, akkor az ekonyvolvaso.blog.hu -n kitárgyaltuk elég alaposan.".

    Erre írtam, hogy tessék a szerzővel olyan formátumban megíratni a könyvet, hogy automatikusan konvertálható legyen a kért formátumra, ezt automatikusan is át lehet nézetni egy programmal. Egy képek nélküli regénynél ez nem lehet gond. (Megint csak .tex példa: gyakorlatilag az szerző egy szöveg file-ba beleírja a művét és a fejezetcímeket, meg kis zárójelek közé. Ilyen egyszerű írói oldalról, ráadásul a kiadónak csak egyszer kell jól megcsinálni a stílus file-t.) Tehát, nem "formátumba kell önteni", hanem ha nincs olyan programotok, amiben a szerző be bírja pötyögni és a kért formátumot előállítja, akkor tessék íratni egy ilyet két low cost egyetemistával. Nem misztifikáljuk már túl egy egyszerű converter-t. Ezzel máris ugrott a tördelő költsége, hiszen már csak a gombot kell nyomogatnia, hogy .tex-ből milyen más formátum forrás file-át állítsa elő, amiből a kívánt formátumot előállítja egy másik program (pl. epub-ot, prc-t, speciálisabb pdf-et, stb.).

    "Ami a költségek jelentős részét kiteszi, az a terjesztés költsége" Megint szembe mész magaddal, e-könyv esetén a terjesztés költsége jóval alacsonyabb, elég csak gyorsan átfutni egy-két Amazon-os tanulmányt erről. De persze a könyvek ára ugyanúgy nem lett olcsóbb az ingyenes kiszállítás elhagyásával. (Persze itt is igaz, hogy ez csak nagy tételben valósul meg és nem a hazai viszonyok között, de USA-ban sem engedték a kiadók olcsóbban adni az e-könyveket, mint már írtam...)

    És most megyek sütök egy perecet.:-) (De tényleg.:-))
  • pixx
    #58
    Ember pont, hogy erről írtam...
    Ennyi erővel bárki könyvét ki lehet adni, ha papírra vet egy történetet, mert majd a lektor formába hozza.
    Arról írtam, hogy az én ismertségi körömbe található írók, nem ilyenek, van egy igény szintjük...
    Az általad említett probléma , valóban létezett 15-20 éve, sőt néha maga a nyomtatás minősége is elég gyenge lett...de azoknak az időknek már vége, hiszen ezeket íz írókat kirostálta a közönség, vagy átmenetek a Polemius féle könyvkiadókhoz, ahol a lektor megcsinálja nekik a könyvet...
  • Ersiman
    #57
    Komolyan, mit nem értesz ezen? Vagy csak direkt kötözködsz másokkal?
    Nyelvtani - helyesírási hibák, stilisztikai hibák, zavaró szóismétlések - ezer apróság lehet, amik nagymértékben rontják egy könyv olvashatóságát, élvezetét. Ezeket nyilván ki lehet, és (optimális esetben) ki is kell javítani mielőtt a vásárló kezébe kerül. (Ettől még maga a történet lehet nagyszerű!)
    Épp az általad is kedvelt fantasy műfajában jelentek meg, (15-20 évvel ezelőtt mikor hirtelen berobbant a műfaj, és sok új kis kiadó is alakult,) szinte olvashatatlan minőségű könyvek, esetenként pocsék fordítással. Nyilván azoknál is a Polemius által említett lépések maradtak el a végén. Ebben az értelemben mindegy, hogy a szerzőtől, vagy a fordítótól érkező szöveg nincs szerkesztve, lektorálva.
  • pixx
    #56
    "Az a baj, hogy akik ilyeneket írtak, azok nem láttak még szerző által leadott első kéziratot. :)

    Ugyanis a szerzők kezéből közvetlenül kikerült szöveg gyakorlatilag alkalmatlan "fogyasztásra".
    Azon még igen sokat kell dolgoznia a szerkesztő(k)nek, nyelvi lektornak, ha szakkönyv akkor szaklektornak, műszaki szerkesztőnek, rajzolónak, illusztrátornak (ha nem csak a borítón van grafika).
    És ekkor még csak az állomány van meg, ehhez jön még a DRM költsége (gyakorlatilag ma még szinte senki nem ad ki DRM nélkül e-könyvet), a marketing, az elektronikus terjesztés költsége."

    Akkor gondolom van jó magyarázatod erre, meghallgatom tényleg. Mit jelent azt, hogy "nem fogyasztható", és miért kell sokat dolgozni a nyelvi lektornak?
    Áruld már el kérlek...
  • Polemius
    #55
    Kész, feladtam. Nem elég, hogy fogalmi zavaraid vannak, de nem is akarsz ezen változtatni.
  • pixx
    #54
    Amúgy láttam pár kéziratot, nekem is vannak barátaim, és azok nem úgy néztek ki, ahogy te azt leírtad...
  • pixx
    #53
    Miért lennék igénytelen?
    Papa ha a szerzők, akit te szerzőnek hívsz, csak egy katyvaszt ad oda, és utána lektor hozza formába, hogy olvasható legyen akkor a kiadó az igénytelen, hogy foglalkozik olyan szerzőkkel, akik nem tudnak írni.
    Az írás nem csak arról szól, hogy van egy történet, és elmesélem, hanem hogyan mesélem, a leírások, és szereplők, párbeszédek stb.
    Ha az író nem ismeri a nyelvtant, és te ezt állítod, mert írásod szerint a közönség számára nem érthető, ezért kell lektor, hogy formába hozza a könyvet...
    Akkor nem is tudom ki az igénytelen a kiadó, akinek dolgozól, vagy az író aki ilyet kiad a kezéből...
    Biztos én ismerek rossz embereket, ahol van egy igényességi szint alatt, ami alatt szerzővel nem állnak szóba...
    Mindegy nálatok bárki besétálhat egy igénytelen kézirattal, majd a lektor csinál belőle valamit....ehhez tényleg gratula. Igényesség a javából...
  • Polemius
    #52
    Tényleg reménytelen vagy. Esetleg reménytelenül igénytelen. De biztosan nem láttad még mik kerülnek ki a szerzők kezei közül kéziratként.
  • pixx
    #51
    Tudod, majd a kiadók is rádöbbenek, 1-2 éven belül, hogy nem kell mindenkit teljes munkaidőben foglalkoztatni, elég lesz a rész munkaidő, vagy a szerződéses munka. Vagy nem és tartjátok az árakat, de akkor félhettek a kalózkodástól, mert lesz, és nem is kicsi...
    Nemsokára eljön az idő, amikor szerzőtől lehet majd vásárolni, és akkor rátok bizony nem lesz szükség, az árak drasztikusan lemennek, mert nem kell etetni mindenféle piócát...
    Nem adok 10 dollárt egy ebookért, ha papír formátumban 12 dollár. Vagy megveszem papír formátumban, vagy letöltöm ingyen...
    A kiadók meg vagy igazodnak ehhez, vagy mennek a levesbe...
    Legutóbb volt egy felmérés, 1-4 eurót hajlandóak adni az emberek egy ebookért, többet nem. A piacot meg az igények alakítják...
  • Polemius
    #50
    opsz, elírtam, szóval:
    a havi munkabéreket számold vissza bruttóra, és oszd el néggyel (hogy egy heti bérköltség meglegyen)
  • Polemius
    #49
    De tudod mit, kezdj el számolgatni!
    Add össze ezeket:
    Mennyi tiszteletdíjat adnál egy szerzőnek a könyvéért?
    Mennyi havi munkabért adnál egy szerkesztőnek egy heti munkáért (annyit biztosan dolgozik egy kötettel)?
    Mennyi havi munkabért adnál egy nyelvi lektornak egy heti munkáért?
    Mennyi havi munkabért adnál egy műszaki szerkesztőnek heti munkáért?
    Na most ez utóbbi három összegeket szorozd be néggyel, hogy a havi nettót megkapd, neten nézz utána mennyi a közteher ezeken, és a teljes bruttót oszd vissza néggyel, azzal számolj.
    Mennyibe kerül egy iroda bérleti díja egy hétre?

    Ezeket add össze, és oszd el azzal a példányszámmal, amennyit szerinted sikerül eladni e-bookként.

    És ebben még egy csomó költség nincs is benne.
  • Polemius
    #48
    Reménytelen eset vagy.
  • pixx
    #47
    "Ami a költségek jelentős részét kiteszi, az a terjesztés költsége, meg a terjesztő haszna. (Van még a nyomdai költség persze, az e-könyvnél kimarad, de hidd el, nem az a legjelentősebb rész.)"

    Azt el hiszem, hogy a kiadóknak sokkal jobb nyomtatási kondiciókat adnak, mint egy magán személynek. Magány személynek 600 ezertől 1 milliói forintig vannak ajánlatok 1000 könyvre, persze függ a formátum, kötés stb.
    De ha azt nézem, hogy van egy 3000 példányszámos könyv, ami max kezdő író kategória, azért ott is van 1.5 millió a nyomási költség...vagy neketek 100 ezerért nyomnak ki 3000 könyvet...
    Egy ebook olcsóbb, csak a gerinctelen kiadók nem akarják olcsóbban adni...
  • Polemius
    #46
    Egyébként már eleve itt hibás az elképzelésed:
    "Az író megírja a kiadó által kért formátumban a kicsiny művét."

    Nos, ez a formátum általában olyan, amilyenben a szerző be tudja pötyögni (általában valami .doc). Mert nem ért hozzá. Író, nem tördelő.
    Rosszabb esetben azt hiszi, hogy ért hozzá és elkezd varázslásokat a szövegben. Aztán meg azzal megy el az idő, hogy ezeket kivadásszák belőle. :)
  • Polemius
    #45
    mauser81:
    Akkor olvasd el újra az előző hozzászólásomat (vagy az ekonyvolvaso blogon is többször átrágtuk már ezt, ott és utánaolvashatsz).
    A kiadó oldalán nem nagyon lehet költségcsökkenést elérni, mert továbbra is ott van a szerző, fordító, szerkesztő, nyelvi (plusz ha kell szakmai) lektor, a műszaki szerkesztő (az e-könyv formátumot is elő kell állítania valakinek) munkája. Azt nem egészen értem, mit akarsz konvertálni mire? Nem konvertálni kell, hanem elő kell állítani. Te a kifliből csinálnál kalácsot, közben itt a búzából őrölnek lisztet és sütnek belőle kiflit (vagy kalácsot).

    Még egyszer: a kiadónál zajló munka 95%-ban ugyanaz, akár e-könyv, akár papír lesz a végeredmény.

    Ami a költségek jelentős részét kiteszi, az a terjesztés költsége, meg a terjesztő haszna. (Van még a nyomdai költség persze, az e-könyvnél kimarad, de hidd el, nem az a legjelentősebb rész.)
  • mauser81
    #44
    Polemius:
    Továbbra sem értem: az egyeztetés és a nyelvi lektorálás rendben van, de ezeknek nem szabadna sokat elvinni egy közepes (pár tíz- vagy százezer eladott példánnyal) regénynél. A tördelést sem egészen értem, ha már nem jó a TeX, mert éppen más formátum kell, amihez pocsék az eszközpark akkor tessék egy egyetemmel szövetkezni és diplomamunkaként konvertert/editort íratni fillérekért a diákokkal, elég gyorsan lehetne így vágni a költségeken. (Btw, más iparban lévő cégek is ezt csinálják régóta, gyakorlatilag a német praktikant rendszer ITs része már régen erről szól.)

    Szóval továbbra sem látom azokat a hatalmas költségeket egy sima e-regénynél. A terjesztési indokaidat megértem itthon, de mi a helyzet az USA-ban, ahol az Amazon-nak nem engedik a kiadók olcsóbban adni a könyveket, pedig ő az elsődleges terjesztő. Az egésznek most egy róka fogta-csuka, mivel az Amazon és a többi e-book áruház már saját kiadóként akar működni a megszabott árú e-bookok miatt, azonban ha erre az útra lépnének a nagyobb kiadók azonnal bontanák velük a szerződést. Előbb utóbb kinövi magát egy kiadóként is működő rendszer, mint ahogyan ez már a számítógépes alkalmazásoknál már megtörtént (Steam pl.), de a zene-, könyv- és filmipar területén még nem, mivel a kiadó nyomás itt a legnagyobb.


  • Polemius
    #43
    mauser81:

    Nagyon nem. :)
    Az általad leírt metódus (a szerző által adott file megy papírra/kiadásra egyből) az csak olyan helyeken van, ahol mint te is említed, egy konferencia előadásait, maszek "kiadásban" szakkönyvet akarnak megjelentetni, kis példányszámban, és csak az adat, az információ érdekes. Ezek minősége általában olyan is. (Láttam nem egyet.)

    Abban gondolkozz, hogy irodalmat (szórakoztató, szépirodalom) akarsz készíteni, üzleti célra. Vagyis azt akarod, hogy megvegyék.

    Egy normális könyv esetén a következő nagy vonalakban a folyamat:

    - Valamilyen módon eljut oda a dolog, hogy ki akarják adni egy szerző művét (vagy a szerző házalt vele, vagy a kiadó kérte fel a szerzőt, ez most lényegtelen).
    - A szerző szépen megírja a kéziratot, amit elküld a kiadónak (eddigre már túl vannak a koncepció egyeztetésén, szerződéskötésen, ilyesmin).
    - A kiadónál a szerkesztő (irodalmi, vagy szakmai ha szakkönyv) átnézi (esetleg többen is) és a szerzőnek elküldi a változtatási javaslatokkal, problémafelvetésekkel. Ezek lehetnek stilisztikai, logikai, tárgyi stb. problémák.
    - A szerző átírja amennyire és ahol szerinte szükséges, majd az új verziót elküldi a kiadónak.

    Ezt a kört addig játsszák, míg mind a szerző, mind a szerkesztő rá nem bólint.

    - Ekkor szépen elküldik a nyelvi lektornak, aki a javításokat visszaküldi a kiadónak, aki vagy még odaadja a szerzőnek, vagy a javítások utána a javítottat adja oda a szerzőnek átnézésre.
    - Ha szakkönyv, akkor az egészet még megfejeli, hogy közben a szaklektor(ok)nak is elküldik, aki szintén javításokat kér, amit persze mind a szerző mind a nyelvi lektor ellenőriz.
    - Ráadásul ezen körök közben elkezdődik a műszaki szerkesztés, tördelés (addigra elvileg már lefutotta a körök egy részét), amit szintén javít, észrevételez a fenti társaság (szerző, nyelvi, szakmai lektor, szerkesztő).
    - Ezt egészen addig játsszák, míg mindenki rá nem bólint és boldog nem lesz.

    Papír könyv esetén ilyenkor készítenek egy nyomdai minőségű kimenetet, amit vagy levilágítanak, vagy CTP-re megy. Ebből a fájlból készítenek (ezt jellemzően inkább a nyomda teszi meg) egy kilövést és végül lesz belőle nyomólemez.

    E-könyv esetén ott válik el, hogy ugye nem nyomdai ívekhez kell betördelni, hanem valamilyen e-könyv formátumba kell önteni. (Ez úgy néz ki, leginkább ePub lesz mint kvázi-szabvány.) Ezzel is kell dolgozni, nem is olyan keveset, ha bővebben érdekel, akkor az ekonyvolvaso.blog.hu -n kitárgyaltuk elég alaposan.

    Mint láthatod, a kiadói oldalon a munka nagy része ugyanaz, mint papír könyv esetén. Ráadásul ha új könyvekről van szó, akkor a papír _és_ az e-könyv előállításának költsége összeadódik, mindkettőt ki kell gazdálkodni az együttes bevételből.

    Az e-könyv esetében amit meg lehet spórolni, az a nyomdai, raktározási, szállítási költség. Szerepelhetne itt még a terjesztési és reklám is, de nem lenne igaz.
    Mégpedig azért, mert a vásárlóknak csak kis része keresi a kiadóknál a könyveket, inkább a nagyobb boltokban, webshopokban veszik. Amiatt sajnos nem lehet kikerülni igazán a nagy terjesztőket.
    (Plusz még az e-könyv költségét növeli a DRM és a 25% áfa is.)

    Szóval lehet csökkenteni az e-könyv költségeit a papírhoz képest, de nagyon sok mindent nem, vagy csak úgy, hogy kimarad és ezzel a minőség romlik.
  • mauser81
    #42
    Polemius:
    Ezt az e-könyves költségfelsorolást nagyon nem értem. Az író megírja a kiadó által kért formátumban a kicsiny művét. Az egyszerűség kedvéért tegyünk fel egy sima drm védett pdf-et, ami mondjuk a kiadó által támogatott e-book olvasókon lesz olvasható. Tehát az író bepötyögi élete fő művét valami editorba, ami LaTeX-et állít elő. A formázást elrontani itt azért művészet egy sima regény esetén. PDF-et legenerálja és elküldi bírálatra a kiadónak, hogy vállalják-e a megjelentetését. Ha igen, a forrás file megy tovább a lektornak majd utána még egy tördelő megnézi, hogy nem csúszott-e hiba a kiadott stílus file-ba, azaz a kész pdf tördelése az elvártak szerinti-e. Amennyiben nem, akkor alakít a stílus file-on és kész. Írónak vissza átnézésre és mehet is utána rá a drm. Ennyiből kéne állnia egy e-könyvnek technikai oldalon. Most is rengeteg olyan kiadó van - főleg műszaki/tudományos területen, ahol a kis példányszám miatt csak így éri meg - ahol ez a metódus + nyomtatás. A kiadó oldalán maximum a szervezésnek és a reklámozásnak kellene maradnia. (Talán itthon a Typotex csinál valami hasonlót, de ők nyomtatásba viszik a kész anyagot.)

    Természetesen ez a példa már nem jó képeskönyvek, igényesebb kiadványok esetén, ott a mai struktúra a megfelelő. De egy egyszeri regényhez/novellához/tudományos bibliográfiához a mai kiadók csak koloncok. Csak egy példa: egy tudományos cikk bekerül egy éves "best of" kiadványba (természetesen ezt az írókon kívül ilyenkor a kutya sem veszi meg:D), ezért az írók ilyenkor kapnak egy levelet a kiadótól, hogy a lektorált pdf ingyenes(!), mivel az konferencia (nem túl magas) díjában ez benne volt, de a 100-200-300 példányban kinyomtatásra kerülő könyv (ami kiadó oldalon csak simán a lektorált tex-ek áttördelést és a nyomtatást jelenti!) darabja 20-30eFt a kis példányszám miatt.

    Ha nincs nyomtatás, csak a drm-ért és a lektorálásért kéne fizetni, és persze egy terjesztési százalékot a kiadó felé a reklám miatt. De ezt egyelőre nem akarják a kiadók felvállalni. Ugyan ez a helyzet zenék terén is. Ha még emlékszel, régebben mindig az volt a gond, hogy drága az alapanyag és a minőségi borítók, füzetek, stb. Miután bejött az mp3 hirtelen már nem ezek lettek drágák, hanem a "jogdíjjak"...

    Amit az USA-ban sem értenek, az az, hogy egy sima (vagy akár bestseller regény) miért kerül ugyan annyiba elektronikusan és nyomtatva. Egyszerűen nincs rá indok. Ha lektor/stb. ára, akkor az igaz a nyomtatottra is + ugye ott még a könyvnyomás és a disztribúció magasabb költsége. A kiadók ott sem tudták megindokolni, lásd az Amazon 9.99$-s akciójának bukását. Ez itt a fő gond. Adott egy technológia aminek olcsóbbá/könnyebben elérhetővé kéne tennie a könyveket, de csak kiadói extraprofit lesz belőle.
  • boond
    #41
    "Van, aki tanít erről, van aki benne él,"

    Egyik tanárom mondta... "Aki nem tudja csinálni, tanítja" (baleset, vagy hasonló miatt)
  • boond
    #40
    "Valószínűleg azt tanítják, hogy kéne mennie..."
    Nyilván van ilyen is, de még sem ez a meghatározó, komplett újságot kellett csinálni, koncepciót, hozzá stb, (erre kaptuk osztályzatot) csak nézz meg egy könyvet, ott is fel van sorolva kik dolgoztak rajta....

    Meg van gyakorlat is, ahol látjuk mi folyik a munka közben stb.
  • boond
    #39
    Ez nem közép iskola... Olyanok tanítanak, akiknek ez csak mellék állás, a fő állás a szakmájuk, ami a médiához kötődik, de nem részletezném....(nyilván van olyan tanár is akinek ez a fő állása pl nyelvtanár) De a többség valamilyen médiánál dolgozik.
  • Polemius
    #38
    *műfajokban