Nagyon nem. :)
Az általad leírt metódus (a szerző által adott file megy papírra/kiadásra egyből) az csak olyan helyeken van, ahol mint te is említed, egy konferencia előadásait, maszek "kiadásban" szakkönyvet akarnak megjelentetni, kis példányszámban, és csak az adat, az információ érdekes. Ezek minősége általában olyan is. (Láttam nem egyet.)
Abban gondolkozz, hogy irodalmat (szórakoztató, szépirodalom) akarsz készíteni, üzleti célra. Vagyis azt akarod, hogy megvegyék.
Egy normális könyv esetén a következő nagy vonalakban a folyamat:
- Valamilyen módon eljut oda a dolog, hogy ki akarják adni egy szerző művét (vagy a szerző házalt vele, vagy a kiadó kérte fel a szerzőt, ez most lényegtelen).
- A szerző szépen megírja a kéziratot, amit elküld a kiadónak (eddigre már túl vannak a koncepció egyeztetésén, szerződéskötésen, ilyesmin).
- A kiadónál a szerkesztő (irodalmi, vagy szakmai ha szakkönyv) átnézi (esetleg többen is) és a szerzőnek elküldi a változtatási javaslatokkal, problémafelvetésekkel. Ezek lehetnek stilisztikai, logikai, tárgyi stb. problémák.
- A szerző átírja amennyire és ahol szerinte szükséges, majd az új verziót elküldi a kiadónak.
Ezt a kört addig játsszák, míg mind a szerző, mind a szerkesztő rá nem bólint.
- Ekkor szépen elküldik a nyelvi lektornak, aki a javításokat visszaküldi a kiadónak, aki vagy még odaadja a szerzőnek, vagy a javítások utána a javítottat adja oda a szerzőnek átnézésre.
- Ha szakkönyv, akkor az egészet még megfejeli, hogy közben a szaklektor(ok)nak is elküldik, aki szintén javításokat kér, amit persze mind a szerző mind a nyelvi lektor ellenőriz.
- Ráadásul ezen körök közben elkezdődik a műszaki szerkesztés, tördelés (addigra elvileg már lefutotta a körök egy részét), amit szintén javít, észrevételez a fenti társaság (szerző, nyelvi, szakmai lektor, szerkesztő).
- Ezt egészen addig játsszák, míg mindenki rá nem bólint és boldog nem lesz.
Papír könyv esetén ilyenkor készítenek egy nyomdai minőségű kimenetet, amit vagy levilágítanak, vagy CTP-re megy. Ebből a fájlból készítenek (ezt jellemzően inkább a nyomda teszi meg) egy kilövést és végül lesz belőle nyomólemez.
E-könyv esetén ott válik el, hogy ugye nem nyomdai ívekhez kell betördelni, hanem valamilyen e-könyv formátumba kell önteni. (Ez úgy néz ki, leginkább ePub lesz mint kvázi-szabvány.) Ezzel is kell dolgozni, nem is olyan keveset, ha bővebben érdekel, akkor az ekonyvolvaso.blog.hu -n kitárgyaltuk elég alaposan.
Mint láthatod, a kiadói oldalon a munka nagy része ugyanaz, mint papír könyv esetén. Ráadásul ha új könyvekről van szó, akkor a papír _és_ az e-könyv előállításának költsége összeadódik, mindkettőt ki kell gazdálkodni az együttes bevételből.
Az e-könyv esetében amit meg lehet spórolni, az a nyomdai, raktározási, szállítási költség. Szerepelhetne itt még a terjesztési és reklám is, de nem lenne igaz.
Mégpedig azért, mert a vásárlóknak csak kis része keresi a kiadóknál a könyveket, inkább a nagyobb boltokban, webshopokban veszik. Amiatt sajnos nem lehet kikerülni igazán a nagy terjesztőket.
(Plusz még az e-könyv költségét növeli a DRM és a 25% áfa is.)
Szóval lehet csökkenteni az e-könyv költségeit a papírhoz képest, de nagyon sok mindent nem, vagy csak úgy, hogy kimarad és ezzel a minőség romlik.