A kalózkodástól tartanak a könyvkiadók

Lentebb neked is leírtam, hogy megy ez, de a google a barátod nézz utána bármilyen írói fórumon...
Szerkeszteni az újságot szokták, nem a könyvet...
A lektorálás nem költség a kiadónak, mert az író gázsijából megy, ha kell.

Ezeket te hol hallottad?
Most egy sima könyvrõl beszélünk.
Nem az egyik haverom író, igaz még csak 10 könyvét adták ki Magyarországon, de elmesélte hogyan mûködik:
Ha lektorálni kell, akkor azt az õ pénzébõl vonják le kapásból. Õ szokott lektorálni könyveket, és az író gázsijából fizetik. Egyetemen az egyik tárgya a magyar nyelv volt, története fejlõdése, írása. Egyszer azt is elmesélte, hogy mai szavakat kétszáz háromszáz éve nem a-val hanem o-val írtak vagy valami ilyesmi. Szóval õ nagyon vágja ezt a témát.
Na mindegy, a lényeg, hogy ez marhára nem így megy.
Pl. USA-ban 5 lépcsõs teszten megy át könyv, az elsõnél az elsõ oldalat olvassák el, hogy nyelvtanilag helyes. Ha nem kuka. Az 5. fordulóban olvassák el a könyvet, hogy jó-e egyáltalán. Addig a nyelvtan és a helyesírást nézik, valamint a ritmus...
Bármilyen írófórumon megnézheted, amit írtam így megy.
Tördelni megint nem kell, csak nyomtatásnál, mivel az a4-es oldalt kell szétbontani az adott formátumra stb. De az más tészta, itt ebookról van szó.
De nézz utána egy pár író fórumon...
Nagyon kevés könyv kap esélyt, amin lektorálni kell, ha pedig igen, akkor azt az író fizeti...

Esetleg azt is megtehetnék, hogy a keresett könyveket újra kiadják....

Nem csak a bestsellereket lehet letölteni,
hanem azokat a könyveket is, amiken éveket, évtizedeket ül a kiadó és baszik a már nem kapható könyveket akár papírformátumban újra kiadni,
és van olyan jóindulatú egyén, aki beszkenneli.

Egyébként meg akik eddig se olvastak ezután se fognak,
úgyhogy nem kell akkora mértékû wareztól tartani,
ami most megy, annak is nagy része szemfényvesztés,
feltöltik, mert arányjavító, presztízs javító,
és letöltögetik emberek,
de már én is mondtam kapcsolódó témában, hogy több DVD-nyi anyagom van pdf, doc, djvu és jpg formátumban,
de ezeknek tizedére sincs idõm, hogy elolvassam,
és rengetegszer kapok meg olyan könyvet, amire rácsodálkozom, hogy jé, hát ez már megvan digitálisan...
Nem baj, kell papírban, mert úgy mégiscsak hamarabb elolvasom, és nagyobb "tartósság érzetet" biztosít.

*digitális

"Épp ellenkezõleg: egy 500 éves könyv még mindig olvasható, míg egy 80-as évekbeli adattárolón tárolt adatot ma már szinte lehetetlen leolvasni."

Nos igen azért írtam hogy viszonylag (de írhattam volna a talán-t is) A 80 évekbeli, és napjainkban is széleskorben használt digitális adattárolok még "primitívnek nevezhetõk", mivel nem képesek az adatok hosszú távú megõrzésére.
Egy könyv normál körülmények között kb 100 év alatt teljesen megsemmisülnek (ha nem nyúlna hozzá senki)

"Elõször is hiányoznak az állandó formátumok, legalább 10 évente lecserélõdik az éppen használt adathordozó és digitális formátum."

Vannak univerzális formátumok, pl. De ez a "probléma" is megoldható. A kódolás, tárolás mikéntjét kell akkor alapjaiban megváltoztatni.

"Nagyszüleimnek például számos magnószalagja volt, amit késõbb átmentettek CD-re, most nemrég pedig MP3-ba."

ÉS tudod mi a "póén"? Hogy az eredetit és az mp3-at meghallgatód, hihetetlen nagy a különbség, mivel az mp3 butított! DE ez a folyamat nem szól másról mint hogy szalagról mágnesess elv, átkerül egy optikai tárólóra, aminél a mágnes nem okoz kárt, mivel lézer irata fel az adatokat, viszont még ez sem tökéletes, mûanyag az alapja, ami szintén könnyen tönkre mehet, ergó nem elõre lépés csak más lett a tárolás mikéntje kicsit. Az mp3 nem tudom pontosan hogy tárolja az adatokat, de az sem fejlett technológia... viszont ha megharcolod, stb akkor még mûködni fog...(már mint az mp3 lejátszó külsejét)

Normál körülmények között egy könyv 100 év alatt (vagy még annyi se) teljesen megsemmisül, ennél kevesebb idõ alatt már elkezd töredezni, stb. Az hogy egy könyv, írat túl éljen 500 évet, már bizonyos feltételeknek teljesülnie kell.

Nem kevés költségeket költenek, ma sem arra hogy megvédjék ezeket a régi iratokat, de csak késleltetni tudják a megsemmisülésüket.

Viszont deigális adat, egy soer 1-es és 0-a ön magában hallhatatlan, csak az adathordozón bukik a dolog, vagyis olyan optimális eszközt kell kifejleszteni ami képes megfelelni az elvárásoknak. És önmagában nem megy tönkre.

Szerintem még egy jó ideig maradnak a papír alapú könyvek, de tény hogy ennek van jövõje. Mert pl. Graham Edwards-tól kerestem két könyvet, de lehetetlen megtalálni, mert már nem nyomtatják tovább és antikváriumban sincsenek meg ezek a könyvek. Most szerencsémre nem régibben (nagy(!) keresésben) megtaláltam e-book formályában Sárkányvarázs I-II és SárkányVihart. És szerintem minden egyes könyvet digitalizálni kell, mert elvesznek, roncsolódnak és talán utókornak (vagy épp nekem vagy bárki másnak) elszeretnék olvasni, de normális papír alapúformájában már nem fellelhetõ anyagok. Mondjuk én sem vagyok nagy híve e-bookoknak, mert nagyon gyórsan lefárad a szemem (legalábbis monitoron olvasás közben) míg papír alapú nem fárasztja le annyira a szememet.

Eddig is voltak digitális példányok neten. Csak most e-olvasók miatt "jobban" elfogterjedni, de szerintem már eddig is elvoltak ezek terjedve, csak még nem foglalkoztak vele tisztelt kiadók. Szerencsére -szerintem, továbbra sem lesz gondok eladással, mert itt nincs az a "minden emberbõl lehet regény/novella író" és remélem, hogy nem is nagyon fognak elterjedni ezek az úgy nevezet "írók".

"nem kis feladat megvédeni az írásos emlékeket, míg az elektronikusnál ez viszonylag könnyebb"

Épp ellenkezõleg: egy 500 éves könyv még mindíg olvasható, míg egy 80-as évekbeli adattárolón tárolt adatot ma már szinte lehetetlen leolvasni. Elõször is hiányoznak az állandó formátumok, legalább 10 évente lecserélõdik az éppen használt adathordozó és digitális formátum. Ilyen feltételek mellett nagyon nehéz archiválni, mivel nem csak az új adatokat kell folyamatosan menteni, hanem a régieket is folyton aktualizálni kell. Nagyszüleimnek például számos magnószalagja volt, amit késõbb átmentettek CD-re, most nemrég pedig MP3-ba.

Ugyanis a szerzõk kezébõl közvetlenül kikerült szöveg gyakorlatilag alkalmatlan "fogyasztásra".
"Azon még igen sokat kell dolgoznia a szerkesztõ(k)nek, nyelvi lektornak, ha szakkönyv akkor szaklektornak, mûszaki szerkesztõnek, rajzolónak, illusztrátornak (ha nem csak a borítón van grafika).
És ekkor még csak az állomány van meg, ehhez jön még a DRM költsége (gyakorlatilag ma még szinte senki nem ad ki DRM nélkül e-könyvet), a marketing, az elektronikus terjesztés költsége."

Pontosan, és lám a végére oda "lyukadunk ki" hogy egy e-könyv elõállítása, értékesítése (talán) többe jön ki (legalábbis) ma mint a rendes könyvvé...

"Milyen költségrõl beszélsz ember, max egy borítot kell tervezni."

Lektorálás, fordítás, tördelés, szerkesztõk -fizetése, egyéb költségek, stb...
Csak a nyomtatás, köttetés, szállítás és a hozzá közvetlenül kapcsolódó dolgok esnek ki ebben az esetben.

Vagy szerinted ez ilyen egyszerû? Minden készen megy a kiadóhoz? aztán "fiúk egy borított ízibe", aztán mehet is. Ez nem így mûködik...

"mivel csak digitális, effektív a kiadónak semmi költsége nincs vele max a borító..."
"könyvkiadókra sem lesz semmi szükség, ha kellõképp elterjednek az e-bookok"
"Milyen költségrõl beszélsz ember, max egy borítot kell tervezni. Aztán netre felmész, bepötyögöd a kártyád adatait, aztán már lenn is a könyv, és olvashatod"

Az a baj, hogy akik ilyeneket írtak, azok nem láttak még szerzõ által leadott elsõ kéziratot. :)

Ugyanis a szerzõk kezébõl közvetlenül kikerült szöveg gyakorlatilag alkalmatlan "fogyasztásra".
Azon még igen sokat kell dolgoznia a szerkesztõ(k)nek, nyelvi lektornak, ha szakkönyv akkor szaklektornak, mûszaki szerkesztõnek, rajzolónak, illusztrátornak (ha nem csak a borítón van grafika).
És ekkor még csak az állomány van meg, ehhez jön még a DRM költsége (gyakorlatilag ma még szinte senki nem ad ki DRM nélkül e-könyvet), a marketing, az elektronikus terjesztés költsége.

És ehhez még hozzá jön a szerzõ, a fordító tiszteletdíja, a kiadó és terjesztõ haszna. Ráadásul nálunk az e-könyvet 25% áfa terheli, nem kedvezményes mint a papír kiadásoknál.

A könyvesblogon épp van egy post arról, hogy magán kiadásban jelentette meg valaki a (papír) könyvét. Úgy, hogy már ismert volt és sokan elõre megrendelték látatlanban a könyvet. Úgy, hogy sokan ingyen, lelkesedésbõl dolgoztak a könyvön.
Meg lehet nézni, hogy kiadó, terjesztõ nélkül mennyiért sikerült megjelentetni a könyveket.

A könyvek nem fán teremnek. Senki ne várja el, hogy egyik napról a másikra ingyen dolgozzanak azok, akik egy könyv megszületésében közremûködnek. A boltban sem lelkesedésért adják a kenyeret.


"Es hat Magyarorszagon nincs is ebook kiadas"

Épp most indul. Ekkora piacon kell még hozzá idõ, hogy beinduljon igazán.

Ha 2 dollárért adnak egy ebookot azt megveszem, de drágában nem veszek meg egy ebook, mint a papírt, fõleg, hogy azzal sokkal kevesebb a költség.

Milyen költségrõl beszélsz ember, max egy borítot kell tervezni. Aztán netre felmész, bepötyögöd a kártyád adatait, aztán már lenn is a könyv, és olvashatod...
Üzletben? Persze...

"könyvkiadókra sem lesz semmi szükség, ha kellõképp elterjednek az e-bookok (bár az odébb van még)"

A zene digitális mégis szükség van rá, a játékok, filmek úgy szintén, ne nagyon reménykedj ebben :P De az biztos hogy lesznek változások... de nem ennyire radikális szerintem :)

"hmm, az mondjuk ahhoz képest tényleg drága picit, nade gondolom azért majd realizálódnak az árak ahogy nõ a fogyasztói bázis."

Nem magyar árakhoz kell nézni, hanem az ottanihoz :)

"Raadasul a legtobb kiado DRM-el fertozi a konyveit: uj olvasot veszel mas gyartotol akkor nem tudod hasznalni. Es hat Magyarorszagon nincs is ebook kiadas, magyar ebook csak kalozvaltozat van."

hehe látjátok ilyen gond viszont nincs "eredeti" könyvvel (itt persze nyomtatottra gondolok) Egyébként szerintem ezt is "megoldják", majd ezen a frontos is megindul az "örök háború" a feltörés, és a védelmi "rendszer" állandó fejlesztésével...

Max nyomtatási költség nincs(és az ehhez szorosan kapcsolódó értelem szerûen), minden más szerintem meg marad (jó járulékos részek mint pl szállítás az sincs gondolom) Bár nem tudom hogy ezeket az e-könyveket hogy értékesítik, csak neten lehet hozz jutni, vagy üzletben is?

Amíg 5-6 ezer forintba kerül egy nevesebb szerzõ kiadványa addig nincs mirõl beszélni... Legalábbis nálam marad a hangoskönyv vagy pdf

"hozzátette, a könyvipar jobb helyzetben van, mint a zeneipar volt, hiszen utóbbival ellentétben idõben felismerte, hogy a fogyasztók igényeinek kell megfelelnie, és nem pedig fordítva. "

Ennek ellenere az ebook sok esetben dragabb mint a puhafedeles valtozat. Nemreg az Amazon akciojat - miszerint minden uj ebook $9.99-ert elerheto - megfurtak a nagy kiadok.
Raadasul a legtobb kiado DRM-el fertozi a konyveit: uj olvasot veszel mas gyartotol akkor nem tudod hasznalni.

Es hat Magyarorszagon nincs is ebook kiadas, magyar ebook csak kalozvaltozat van.

Attól tarthatnak is a mocskok mert elvisszük az összes bevételt tõlük, mert még nyomtatásra se kel költeniük a szemeteknek, csak arra, hogy persze feltörhetõ módon, megvédjenek valamit, amit fillérekért felvásároltak attól, aki megcsinálta.

könyvkiadókra sem lesz semmi szükség, ha kellõképp elterjednek az e-bookok (bár az odébb van még)

hmm, az mondjuk ahhoz képest tényleg drága picit, nade gondolom azért majd realizálódnak az árak ahogy nõ a fogyasztói bázis.

Igen az amatõrök is profitálhatnak majd, és nem kell kínkeservesen szívniuk a kiadók miatt.
Amúgy itt a normális árról még az jutott eszembe, legutóbb nézetem ebookot 6-7 dollár körül volt egy fantasy könyv, egy komolyabb 9 dollárért vesztegettek.
Ami persze jóval olcsóbb, mint a papírkönyv, de én drágának tartom, mivel csak digitális, effektív a kiadónak semmi költsége nincs vele max a borító...

Szerintem nagyon jó dolog, és várom, hogy jobban elterjedjen ez a formája az olvasásnak. Persze nyilván nem telefonképernyõn, meg iAkármin, hanem normális e-book olvasón.
Az elõnyei nyilvánvalók, csökkenõ papírfelhasználás, kényelmesebb keresési lehetõség, sok esetben maga az olvasás is kényelmesebb (1000+ oldalas könyv esetén), kisebb helyigény, stb. Aláírom, hogy a könyvvásárlás, és az hogy a "kezembe fogom a könyvet" feeling nem annyira erõs, de az elõnyök mellett szerintem bõven vállalható ez a kis minusz.
A kiadók nyilván sírnak emiatt, hiszen õk nem is a szellemi termékkel, hanem az adathordozóval, magával a papírhalmazzal (könyv) kereskednek.
A technika elterjedésével sokkal könnyebb lesz "amatõr" íróknak érvényesülni, a terjesztés sokkal egyszerûbb. Végsõ soron bõvebb lesz a választék, nem a kiadók döntik el, hogy mi érdemes terjesztésre, és mi nem.
A meghatározóbb mûvek úgyis megjelennek majd papíron is, amit az ember kitehet a polcra.

"De a mindennapi élethez fõleg újságokhoz, illetve alacsony életciklusú szórakoztató irodalomhoz, vagy technikai dokumentációhoz - tehát olyan tartalomhoz ami 5 év múlva már senkit nem érdekel - sokkal hatékonyabb az elektronikus formátum."

Ezzel nem értek egyet, egy-egy könyv miért lenne értéktelen 5 év múlva? Abban sem értek egyet, hogy a mindennapi újságot, elektronikusan "közöljék" Abban meg pláne nem hogy ez már 5 év múlva senkit sem érdekel! Ha nem tudnál róla, akkor most közlõm hogy minden megjelenõ (print média) egy darabja archiválásra kerül. Ebbõl késõbb meg lehet ismerni pl a kort, hogyan éltek, mit gondoltak, tartottak fontosnak stb akkor az emberek.

Ha pl egy vizsgamunkát, vagy diplomát írsz, ezek mint segítségedre lehetnek.

Ilyen téren egyáltalán nem érzem, hogy az érvelésednek lenne bármi haszna is. Mert nekem ez jön ki belõle "A felesleges dolgokat ami a kutyát se érdekli az elektronikus, a többi nem." Viszont komplett lexikonokat, régi szövegeket digitalizálnak, aminek digitalizálva is ugyan olyan értéke van mint az eredetinek.

Ilyen formában inkább egy "modernebb" könyvtár, adattár létrehozását látom, mint jó pl. Mert akár hogy is nézzük, nem kis feladat megvédeni az írásos emlékeket, míg az elektronikusnál ez viszonylag könnyebb...bár még van mit tökéletesíteni az adathordozókon...

De elképzelhetõnek tartok egy olyan (futurisztikus) könyvtárat,(vagy egyszerûbb változatát) ahol hologramos kivitelezés van (akár kezelõfelület, akár más minden más területen is) és pl ami kell csak azt nyomtatjuk ki. Vagy a távolabbi jövöben akár létezhet olyan könyvtár is mint Atlantiszon...

Vagy az interneten egy hatalmas e-könyvtár, ami szintén figyelemre méltó lehet, viszont a tisztán elektronikus adattárolás, szabályozás még jobban átláthatatlanná teszi a dolgot, könnyebb lenne eltitkolni, stb adatokat, bár ki elõl akár. (ne mintha ez ma nem lenne lehetséges...)

Alapból: "HENT hírlevél" ami ugye erõsen MUHAHA kategória. :)

"Attól tartanak, hogy a könyvkalózkodás jelentõs anyagi terhet ró majd az iparág képviselõire."

Mégis, miféle terhet? Nekik kell majd elõállítani a "kalózkönyveket"?

"könyvipar jobb helyzetben van, mint a zeneipar volt, hiszen utóbbival ellentétben idõben felismerte, hogy a fogyasztók igényeinek kell megfelelnie, és nem pedig fordítva"

Sajnos ez jelenleg (fõleg nálunk) még közel sincs így.

"Az a baj a papír alapú könyvvel, hogy túl redundáns információhordozó. Manapság egy egész könyvtárépület tartalma elfér egy pendrive-on. Ezen kívül nehéz benne szövegre keresni."

Igen erre írtam tanulásra, munkára tökéletes, szórakozásra már nem biztos, hogy ezt választanám. Ráadásul ha pl egy repültön utazol, úgy tudom vmi újabb rendelet szerint nem használhatsz semmilyen elektronikus eszközt.. (szal ez esetben pl egy 15 órás út szívás..) Persze ez lehet csak ideiglenes szigorítás volt, de asszem még itt olvastam...

Mondjuk nekem jelenleg nem is lenne elõnyös, mivel viszonylag kicsi a telefonképernyõ 220*176 vagy hogy. (max filmet, zenét hallgatok/nézek rajta) DE a film gyorsan szívja az energiát, a könyv meg ilyen kis méretben nagyon zavaró lenne...

Jah, egyébként egyet értek a kiadókkal. Olcsón kell adni, és akkor a nagy tömegek meg fogják venni. Csak én fogom letölteni. Azaz nem, és ilyet sose...

Az a baj a papír alapú könyvvel, hogy túl redundáns információhordozó. Manapság egy egész könyvtárépület tartalma elfér egy pendrive-on. Ezen kívül nehéz benne szövegre keresni. Természetesen ha az a cél, hogy low tech keretek között is több száz évig megõrizzük human readable formában az információt, a mai napig a legjobb megoldás. De a mindennapi élethez fõleg újságokhoz, illetve alacsony életciklusú szórakoztató irodalomhoz, vagy technikai dokumentációhoz - tehát olyan tartalomhoz ami 5 év múlva már senkit nem érdekel - sokkal hatékonyabb az elektronikus formátum.

Hát nem tudom ki hogy van vele, de én ennek ellenére is szívesebben olvasok nyomtatott könyvet...
(persze töltöttem már le, elektronikus változtatott, de iskolai dolgokhoz kellett, és utána töröltem (kiírtam ami kellett pl)
ami meg érdekel, abba max beleolvasok, aztán késõbb megveszem, mert így nem a legjobb olvasni...(e-olvasom meg nincs... bár ha lenne sem biztos hogy változna nagyon a helyzet...)

Bár kétség kívül vannak elõnyei :)(de ez nem jelenti hogy nem venném meg a könyvet...)