101
-
#52
A végét olvasd el. -
#51
Jó, de ugye a II. VH okai az I. VH-ban gyökereznek.
Az I. VH a németeknek (is) egy vesztes háborút és elcsatolt területeket jelentett, ezt kellett valahogy "kompenzálni".
De hogy is jutottak idáig, amikor az I. VH végéig nem lépett Antant katona német földre!? Hogy vesztettek el egy háborút és főleg miért?
Az I. VH alatt mind a németek, mind az angolok/franciák egy érdekes hintapolitikát folytattak, amely Amerika háborútól való távol tartását célozta meg. Valójában az angoloknak sem volt érdeke az, hogy az amcsik beszálljanak a háborúba, mert túl erősek voltak és azzal fenyegetett volna, hogy "lejátsszák" őket a színpadról, mind Európában, mind a világ más részén fenyegetve ezzel a britek egész gyarmati rendszerét.
A németeknek meg szintén nem volt érdekük, hogy az amcsik beszálljanak, mert azért ugye valszeg nem az ő oldalukon szálltak volna be, ráadásul valami fajta támogatást diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot ugye fenn tudtak tartani velük.
Ez a politika 1917-ig elég jól ment, de ekkortól már kezdett elfajulni a dolog. Németország is szerette volna kenyértörésre vinni a dolgot, ezért korlátlan tengeralattjáró háborúba kezdett, ami még tovább rontotta az Antant helyzetét, Anglia tartaléka 6 hétre zsugorodott. A Front továbbra sem a tengelyhatalmak területén húzódott és közben a fegyverszállításokból az antant 2 mrd $ tartozást halmozott fel, szemben a németek 27 millió $-os tartozásával Amerika felé.
Mit jelentett volna mindez Amerikának?
Csak azt, hogy egy akkoriban nagyon valószínű német győzelem egy be nem hajtható hatalmas tartozást, ami gyakorlatilag a bankok és a gazdaság csődjét hozta volna magával.
Nos azt remélem ugye nem kell megkérdeznem, hogy a bankok és a gazdaság általában milyen nemzethez/valláshoz tartozó emberek kezében szokott lenni, és ezért az Amerikában található megannyi ember közül pont kiknek érdeke volt ezek után Amerika hadba lépése.
Mivel a németek vesztettek így az amcsi gazdaság nem került csődbe, és a háború végének hivatalos verziója is az lett, hogy a németek galád módon kezdték el irtani a kereskedelmi hajókat (amelyek mellette fel voltak fegyverezve, hadianyagot szállítottak, és sok esetben nem volt rajtuk nemzeti lobogó sem - mondjuk gyakorlatilag kalóz hajó kategória), amit már az amcsik sem hagyhattak szó nélkül.
Mi már rég elfelejtettük (nem is tudtuk), hogy ennek az egésznek bármi köze lenne bizonyos származású bankárokhoz. Azonban érdekes módon Hitler, aki szolgált abban a háborúban meg a kocsmabeli barátai nem. -
kvp #50 "Nem mindennemű fegyverkezésről mondtak le. Az új japán alkotmány máshogy fogalmaz és elég lazán is értelmezik azt."
A durva csak az volt, amikor az egyik miniszterelnokuk par eve megjegyezte, hogy eszak koreaval ellentetben japannak tobb tonna plutoniuma van. Eloszor nem ertettem, de aztan utannaneztem es kiderult, hogy az utobbi par evtizedben ok 'semmisitettek meg' az amerikai nuklearis hulladekok jo reszet.
Az urhajokra visszaterve szerintem a jo megoldas egy kombinalt ram/scram jet rendszer lenne elso fokozatnak, majd masodik fokozatkent raketahajtas. Igy ki lehetne sporolni egy uj urrepulo uzemanyagtartalyaibol az elso fokozat teljes oxigenmennyiseget, mert azt a legkorbol venne. Aztan a felso fokozatok mar mehetnek a hagyomanyos modon. A felso legkori extra gyorsulashoz pedig lehetne szilard hajtoanyagu raketakat is hasznalni, csak fontos, hogy a hajotesttol messze legyenek felfuggesztve, pl. a szarnyak vegein.
Hopajzs:
-waverider hajoforma, hogy a gep alatt osszenyomott levego vigye el a ho nagy reszet (ez a scramjet rendszernek is jol jonne)
-ha van keramia burkolat, akkor jol johet egy ablative pajzs a keramia ala, hogy ha a felso reteg serul, akkor se egjen el a hajo (legfeljebb leszallas utan mehet a muzeumba)
Meg egy megjegyzes, meghozza a scramjet rendszerhez: Ha kulso egesu lenne a hajtomu, tehat a gep alatt osszenyomott legretegben egetnek el az uzemanyagot, akkor a gep nem melegedne tul, mivel egy folyamatos magaslegnyomasu reteg hajtana elore, de ugyanakkor ez a legreteg folyamatosan cserelodne az aramlas miatt, tehat a gep a mogotte/alatta elegetett uzemanyag robbanasanak a lokeshullaman repulne. Elonye: konnyebb megcsinalni mint a zart egesteru valtozatokat es a kompressziot sem egy beomlonyilas vegzi, hanem maga a geptest. Hatranya: 50%-al rosszabb uzemanyaghatekonysag a hagyomanyos megoldashoz kepest. Egy probat megerne, ha bevalik, akkor 1-2 even belul lenne egy uj es nagyon olcson eloallithato urrepulogep. -
brueni #49 "Miért hasznos az űrhajózás? Az emberek gondolkodnak, új dolgokat találnak fel, problémákat oldanak meg."
hát majd most még többet gondolkodhatnak, hogy új dolgokat találjanak ki és problémákat oldjanak meg... -
#48
Kibaszott nagy szád van. Tervez jobbat. Lehet, hogy a Szojuz kevésbé kockázatos, csak teljesítménye vicckategória az STS rendszeréhez képest. -
Epikurosz #47 Miért is kellene továbbra is fenntartani ezt a szart? -
#46
Nem mindennemű fegyverkezésről mondtak le. Az új japán alkotmány máshogy fogalmaz és elég lazán is értelmezik azt.
Vess egy pillantást a JSDF állományára. Légierő, flotta, szárazföldi haderő. A TOP10-ben erőlködés nélkül benne vannak, fejlettség terném. A flotta asszem még méretben is. -
Crane #45 #44-hez még:
Vagy a cikk írója már tudni véli, hogy a sikló nem tér vissza?
-
Crane #44 "Utolsó útjára indult az Endeavour"
Khöm... csak a pontosság kedvéért:
STS-131: a Discovery 2010. március 18-án startol, és a Leonardo logisztikai modulban szállít fel kísérleti berendezéseket.
STS-132: az Atlantis 2010. május 14-én startol, az ICC és MPM modulokat szállítja fel.
STS-134: az Endeavour 2010. július 29-én startol, az ELC-3 és AMS jelű kísérleti felszerelésekkel.
STS-133: a Discovery 2010. szeptember 16-án startol, az ELC-4 jelű egységet és egyéb felszereléseket szállít fel az űrállomásra.
-
T0nk #43 Mondjuk úgy, hogy Lengyelországból bizonyos körök gazdaságilag elég szépen alátettek Németországnak. És vajon milyen körök voltak ezek? Mindennek van oka, és az nem mindig az, hogy "jajj unatkozom ki kell írtanom valakit". -
#42
De lett volna... a cél az elcsatolt területek visszaszerzése, és a franciák, angolok, és szövetségeseik szájának elkenése volt, na meg a komcsiveszély megállítása. A zsidók csak másodlagos célpontok voltak. -
philcsy #41 "Ha a németek és a zsidók között nem lett volna ellentét, akkor nem lett volna II. VH"
A zsidók miadt szálták meg csehországot? A zsidók miadt rohanták le lengyelországot, stb?
Régen tanultam törit de én nem úgy emlékszem hogy a zsidó-német ellentét miadt tört volna ki a 2VH. A fő cél az élettér bővítés volt. A zsidóktól ami kellett már a háború előtt elvették a németek. A háború csak alkalmat adott az alacsonyabbrendűnek tekintett fajok problémájának végleges megoldására. De nem ez mozgatta a dolgokat.
De mond ha te másként tanultad. A történelem nem egyértelmű. -
djhambi #40 Közeli példa, ami talán egyértelmű:
"Az ARPANET
A múlt század hatvanas éveinek közepén, a hidegháborús idoszak csúcsán az amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) egy atomháborút is túlélni képes információs hálózatot szeretett volna. Az ARPA-t a Szovjetunió által 1957-ben fellott Szputnyik muholdra tett válaszlépésként hozták létre, a célja az volt, hogy ösztönözze a hadiiparban hasznosítható technológiák fejlodését. Tehát mint sok más fejlesztés, ez is eredetileg katonai célokat szolgált."
Csak később jöttek rá, hogy jó hatása van az egyetemi kutatásokra, és ebből fejlődött ki a mai internet. Szóval a Hidegháború nélkül nem fórumoznál. :)
Szerintem elképzelhetetlen a mai ember olyan társadalomban, ahol nincs versengés, hiszen determinisztikusan ez hajt minket előre. Tehát versengés nélkül nem lenne fejlődés sem, mert az azt jelentené, hogy semmire sincs szükségünk. A versengés stresszhelyzetet okoz, és itt jön be az optimális stressz, ami alatt az ember kisebb ingerküszöbbel kisebb tejesítményre képes, és ami fölött az ember a belső görcsei miatt kisebb teljesítményre képes.
Tehát egy adott pontig jó a versengés, de egy adott pont fölött már nem. De sajnos az ember olyan lény, ami a versengéssel hajtja ki magából a technikai fejlődést, és csak a természettudományokra jellemző, hogy az emberi kíváncsiság is motiválja. Persze Feynman írta is, hogy a világháború után szellemileg "kiégett", tehát maga úgy érezte, hogy nem képes fizikai gondolatokat produkálni, ahogy végetért a hajtás. De aztán pár év alatt helyretette magát, és ismét nekiállt dolgozni. Addig csak tanított, meg csajozott, meg megtanult brazil hangszereken játszani.
"A háború végeztével a Cornellen tanított, de úgy érezte, a háború kiégette minden gondolatát. Bár Neumann és Einstein meghívták maguk mellé professzornak, az állást felfedezői válságában visszautasította. Lassan rájött, hogy régen azért nem undorodott a fizikától, mert játszadozott vele, így ismét megkereste az élvezetet benne."
Tehát maradnak az ellentétes érvek, de fontos az is, hogy kire hogy hat a micsoda? Tehát Feynman példáján azt vehetjük észre, hogy a háború és béke is motiválta, csak másképpen. Hogy melyik a jobb a technológiai fejlődésre, azt nehéz lenne megmondani. Viszont így szembeállítható az atombomba, mint háborús termék a kvantumelektrodinamikai elméleteivel, mint béketermék, és érezhetjük a különbséget.
Az amerikai "nem éri meg Irak, és elszívja a pénzt a NASA-tól" gondolatokho lenne egy hozzáfűznivalóm. Úgy vélem, hogy az USA - a történelemhez hű módon, ahogy minden győtzes ország - nekiállt az ország kifosztásának amit szerintem nem vallanak be a "most mennyibe került a háború"-ba. A mutatja, hogy Irakban van pénz, hogy annak ellenére, hogy mennyire veszteséges a háború, még plussz katonákat küldenek oda. Tehát meg akarják erősíteni ott a jelenlétüket. Persze ez azon a feltételezésen alapul, hogy egy magyar fórumozónál okosabb az egész amerikai gazdasági-katonai-elnöki kar - ami valószínű. -
#39
Ha a németek és a zsidók között nem lett volna ellentét, akkor nem lett volna II. VH., avagy ha nem kéne a tyukoknak tojást tojni, talán még repülni is tudnának.
-
philcsy #38 A németek ott ba***ák el az atombombájukat hogy üldözték a zsidókat. Abba az időben a témában vezető tudósok nagyrésze vagy zsidó volt vagy szimpatizált a zsidókkal. Szinte ajándékba küldték az atombomba terveit az amcsiknak. -
#37
Hááát igen.
Szerintem sem a háború viszi előre a fejlődést, egyszerűen mert a háborúban nincs idő/forrás alapkutatásokat végezni. Ennek némileg ellentmond pl. a Manhattan projekt ugye. De ha az amcsik jobban meglettek volna szorítva valszeg inkább törlik az egészet és építenek belőle 15 repülőgép anyahajót. A németek akik ezen a téren némileg talán előrébb is voltak a háború elött, végül is nem tudták megcsinálni az atombombájukat. Igazából a háború végére kifejlesztett csodafegyverek sokkal korábban, a háború elött indultak, csak a vezetés szűklátókörűsége miatt nem jutottak el gyártásig. Mert inkább építettek 2000 Me 109-et, minthogy átálltak volna valami sugárhajtóműves típusra. Amit persze a háború miatt gyakorlatilag képtelenség is lett volna megtenni, de valamivel korábban, pl mielött megtámadják az oroszokat, még megtehettek volna.
Az amcsik mostani háborúi az okai, hogy megannyi fejlesztést törölnek, pl ezt is, pont a pénz és a források beszűkülése miatt.
Akkor mégis mi viszi előre az emberiséget, a fejlődést?
Úgy tűnik egy olyan béke, amiben minden erőnket megfeszítve készülünk egy következő háborúra!
Ellentmondásos kijelentés?
Igen.
De sajnos úgy tűnik valós. Ilyenek vagyunk mi emberek.
Hidegháború rulez!
:) -
semmikozod #36 Igazad van. -
#35
Nem kéne kiragadni 1-2 adatot. A NASA megbízásából olyan technológiai demonstrátorok kerültek kifejlesztésre, mint az X-33, amit +90%-os elkészültség mellett függesztett fel Bush elnök úr. (kb az egész kifejlesztése 1 mrd $ volt!!!) Ez jelzi az egész szitut.
Most Obama csinálja ugyan ezt.
Majd kitalálnak valami új programot elköltenek rá 1-2 mrd $, amihez képest 10X annyit költenek csak aranyhörcsögtápra az amcsik, aztán majd a következő valszeg női elnök törli az egészet.
Mint arról már vitatkoztunk, a NASA töredékét kapja annak a költségvetésnek, amit az Apollo program idején. Ha csak költségvetési arányaiban a 90-es évek eleji szintet kapná meg (ami kb csak 1/5-e %-osan kifejezve a 60-as évekinek), az kb az Apollo program csúcséveiben erre fordított pénzzel lenne egyenlő!
Nem azért viszonylag drága és improduktív az amcsi űrhajózás, mert a NASA rátelepedik, helyesebben nem csak azért. Hanem mert a NASA valós problémát jelentő túladminisztráltsága valójában alulfinanszírozottsággal, és a politikai vezetés részéről a hosszútávú programok szinte direkt kettébe törésével, túlpolitizáltsággal párosul. -
Epikurosz #34 Feltaláltak a háború miatt ezt azt? És mennyi mindent találtak volna fel háború nélkül?
(nyilván, fegyvert kevesebbet)
Űrprogramon dolgozók (fő)
USA: kb. 100k
Kína: kb. 250k
-
djhambi #33 "Molnibalage:
"Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte előre a technikát. Ez van..."
Neharagudj, de ez hülyeség."
Olyan gyönyörű. Valaki tesz egy általánosítást, mire lehülyézik egy másik általánosítással. Véleményem szerint az igazság valahol a kettő között volt. Az biztos, hogy a háború egyfajta motorja volt sok fejlődésnek, pl. nem tudom, hogy hol tartana az acélipar, ha nem találják fel a pánélos lovagokat, vagy a ballisztika hol tartana, bizonyára az atomprogram hajtota előre a fizikusokat, ahogy Bethe, Feynman is hazafiasságból álltak csatlakoztak. És ott a Hidegháború is. Ezek mind mellette szólnak, az emberi optimális stresszhelyzet a teljesítőképességet növeli. De azt se felejtsük el, hogy mikor ledobták az atombombákat Japánra, ők lemondtak mindennemű fegyverkezésről a világháború után, és ezt a pézt a gazdaságba, kutatásba és fejlesztésbe öntötték, és így jött létre a japán-csoda. Na, most lehet mérlegelni... -
#32
Csak éppen profitorientált alapon alapkutatást, alapvetően új technológiát jelentő fejlesztéseket nem fognak végrehajtani. Az a gáz, hogy nyugaton már államilag se nagyon.
20-25 éves távlatban ezért tudják majd valszeg a kínaiak simán beérni és lehagyni a nyugatot az ő erős államuk miatt. -
Deus Ex #31 No, csak hogy valami magasztosat is írjak, ismereteink szerint pillanatnyilag az ember a legintelligensebb faj, amely leginkább képes a környezete megismerésére, ha úgy tetszik, bizonyos szempontból az evolúció csúcsán állunk. S talán emiatt kötelességünk is a megismerés útját járni, legyen az űrkutatás, régészet, vagy bármi más, első ránézésre nem túl sok haszonnal kecsegtető foglalatosság. -
Deus Ex #30 Kivételesen egyet kell értsek Molnival az emberes űrutazás eredetét illetően, és hozzáteszem, a NASA sem más, mint ennek az eredményt bármi áron jeligéjű kornak a dinoszaurusza. Az űrsikló programban hétezer ember dolgozik, csak a NASA részéről. Hétezer. Ez összemérhető pl. a Mol dolgozói állományával.
Az űrkutatás és az emberes űrrepülés legnagyobb gátló tényezője a magas fajlagos pályára állítási költség, egy liter vizet 20000 $ költséggel juttatunk fel az űrállomásra. A valóban többször felhasználható - elnézést, ha a repülésenként ipari szintű nagyjavítást igénylő STS rendszert nem sorolom ide - űreszköz kifejlesztése még várat magára, valószínűleg a nanotechnológia széleskörű használata eredményezte új, könnyű és fajlagosan nagyon erős anyagok elérhetővé és alkalmazhatóvá válása hozza majd el a nagyságrendi költségcsökkenést, és ezzel együtt az ugrásszerű űrtevékenység-növekedést.
Valóban nem sok minden van, amiért feltétlenül orbitális pályán kéne tartani pár szerencsés embert, persze, lehet hosszútávú űrélettani vizsgálatokat folytatni, sok kísérlet esetében pótolhatatlan az ember a maga egyedülálló képességeivel, de tény, hogy végülis ezeket ráértnénk később is kikutatni. Talán nagyobb indok a folytonosság fenntartása, a már egyszer megszerzett rutin, szakembergárda újratermelése, amely persze megintcsak újrateremthető volna, de talán szerencsésebb ezt néhány lopakodó bombázó árából fenntartani, mint évtizedes hézagokkal tarkítottan szakaszossá tenni. Egyébként én is automata-párti vagyok, s nem különösebben bánom, hogy ezt a holdraszállós ügyet elkaszálták. Legyen először lehetőség normális méretű és gyors űrhajók építésére, azután lehet lépni a bolygók irányába.
Az ilyenolyan térhajtóművet meg nem vetném el élből, a relativitáselmélet is megenged ezek közül egy fajtát - bár kétségkívül sajátos feltételkhez köti működését - másfelől túlzott magabiztosságnak gondolom az univerzumunk vagy multiverzumunk jelenlegi megismertségi és megértettségi szintjén ezt a kijelentést. -
semmikozod #29 Már nem azért, de willcox nem az űrkutatást tartja feleslegesnek, hanem az emberek feljuttatását és űrállomás üzemeltetését.
Jó, így is hülyeséget beszél, de akkor sem mindegy.
Egyébként amit a NASA csinál ("bohóckodik") az emberes űrprogrammal az tényleg pénzkidobás.
Kell egy emberes űrügynökség, a NASA meg maradjon csak a tudománynál, és szépen kettéválasztani a kettőt. A NASA nem túl gazdaságos vállalkozás, túl sok emberük van. Túl sok mindenkit kell borsosan megfizetni.
Ha úgy öntenék be a pénzt, mint az Apollo program idejében, vagy mint a háborúkba, akkor nem lenne probléma csak azt a világgazdaság nem bírná.
Ahhoz, hogy befejezzük a háborúsdit pedig szabad piac kell, ahol mindenki mindenkivel kereskedik. Gondoljatok bele mekkora utópia ez jelen állás szerint.
Molnibalage:
"Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte előre a technikát. Ez van..."
Neharagudj, de ez hülyeség. -
philcsy #28 Tudod az ember sok mindent csinál aminek semmi értelme sincs. Nem csak az űrkutatás, amberek űrbe juttatása ilyen. És nem csak a háborúk. Ennyi erővel nincs értelme az informatikának se. De ez igaz az összes tudományra. A vallásról nem is beszélve. Igaz hogy most nem háton feküdve írogatnék a fórumra, de ettől nem dőlne össze a világ. Szépen nyugisan élnék, és kb 35évesen meg meghalnék, egy barlangban.
Az ember (látszólag) értelmetlen dolgokat művelve jutott el ide ahol vagyunk.
Ha nem lennének háborúk sehol nem tartana a sebészet. (Ha nem lett volna a 2VH és sok emberkisérlet a náci kórházakban, sok mindent most nem tudnánk).
Ha nem töltenének fölösleges időt sokan a számítógépek előtt ülve, high graph játékokal játszva, nem lenne a mai telefon teljesítménye akkora mint egy 70-es 80-as évekbeli szuperszámítógépé.
Az űrtechnológiáról:
Abból hogy 3 ember felmegy az űrbe nem sok mindent tudsz meg. A sztohisztikus élettani hatásokat nem lehet másként vizsgálni csak úgy hogy sok embert felküldesz. Az űrutazások alkalmával több műholdat is megjavítottak, vagy upgadeltek. A holdól hozott közetek segítettek a föld fejlődésének egy lehetséges változatát kidolgozásában. Szintén innen tudjk hogy jelentős mennyiségű 3as tömegszámú He izotóp található a felszíni kőzetben amit fúziós reaktorban fel lehetne használni. Telepítettek egy fényvisszaverő "macskaszemet" is a holdra aminek a segítségével folyamatosan nyomon tudjuk követni a föld hold távolság változását. Innen tudjuk hogy a hold távolodik tőlünk. (Ezen én személy szerint nagyon meglepődtem!) Csernobilban sok embert mentett meg az orosz holdjáró(vagy valami ilyesmi). Már említették a teflont. Ezt nemigen találták volna fel, mivel más helyeken könnyen helyettesíthető, nincs rá igény. Szintén odakint jöttek rá hogy 0 gravitációban könnyebben lehet egykristályokat növeszteni. Végül a mírrel és a nemzetközi űrállomással bizonyítani tudjuk hogy képesek vagyunk hosszútávon is jelenlenni a világűrben.
-
#27
Ebben van valami. Viszont a fő fejlesztés lényege az volt, hogy az egész szerkezet minimális energia felvétellel működjön, illetve a zord időjárást bírja ki. Egy marsi tél igen kemény dió. -
#26
Csak ma már a civil technika régen lehagyta az űrkutatást sok helyen... -
#25
Tudtommakl a 2 marsjáró nagyrész off the shelf elven készült. Jól össze lettek rakva, de semmi új technológia nincs rajtuk. -
#24
És a háborúnak köszönheted, hogy most van számítgép. A haditechnika hívta igazán életre. Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte előre a technikát. Ez van...
Az emberes űratázs lényegében politikiai okokból született meg és a máig futó STS programok és ISS csak ennek öröksége. -
djhambi #23 Én úgy vélem, hogy az űrutazás, mint összetett és új technológiai ágazat, rengeteg kihívással, aminek legyűrásável tapasztalattal és tehnológiával gazdagodtunk. De azt hiszem, érzik az amerikaik, hogy ez az ágazat kezd telítődni, a legfontosabb kísérletet elvégezték, és egyre kevésbé érni meg egy-egy kísérletre 100 millió dollárt pazarolni. Ha lesz új kihívás (pl. Mars kolónia) akkor ismét fellendül az űrkutatás. Szerintem ez átmeneti gödör, ami addig tart, amíg meg nem oldjuk a saját bolygónk problémáit, illetve ez alatt sikerül az ionhajtóművet is és az emberek túlélését növeli a Marsutazás ideje alatt, illetve ismét lesz nemzetek közötti kihívás a Mars elérésére. -
#22
A repülőgépeknél ma szélesen elterjedt digitális fly-by-wire rendszer egyenesági leszármazottja az Apollo LM-ben is használt technológiának!
Volt fejtegetés arról is, hogy az Apollo program során a számtekbe invesztált jó néhány millió $ hogyan gyorsította meg a fejlődést. Ma talán kb C64 szinten tartanánk enélkül.
Amúgy épp a napokban tesztelik az ISS-en a magyar fémhabosító eljárást. Ugyan fémhabot nem csak az űrben lehet készíteni, de az ott elvégzett kísérlet referenciaként szolgál a földi jobb minőségű fémhab előállítására.
A fémhab, olyan új anyag mint a 80-as 90-es években a kevlár volt, új beláthatatlan alkalmazási területekkel. Persze kísérleteket a Földön is lehet végezni, de azért ez a kísérlet is meggyorsítja a kutatásokat és a fejlesztést. -
#21
A fejlődés ilyen formán való vizsgálata szerintem ennél összetettebb. A számítástechnika nagyban hozzájárult az egészhez, mind számítási képességben, mind a modellezés/szimulációk tekintetében. Ez azért alapvető a fejlődés vizsgálatakor. Amit az űrkutatás nagyon durván ad, az a szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás. Ez jelenti ugye a súlylimitből fakadó tényezőket ugyanúgy, mint a lehető legjobb anyagok kitalálását, és energiatakarékos, önfenntartó rendszerek tökéletesedését és az ebből fakadó járulékos hasznokat (kb. svájcibicska effektus). Meg hát ugye vegyük ide a már említett súlytalansági környezetet, ahol egyedi kísérletekkel lehet extrém kutatásokat végezni, melynek lehetnek földi felhasználású célzatai is, pl. plazmalebegtetés, sejtbiológiai kutatások...stb. Szerintem van értelme...
A civil szféra bevonása egyszerre jó is és rossz is. Egyfelől jó, mert kevésbé lomha (értsd: jogi és adminisztratív bürokrácia), sokkal innovatívabb és változatosabb lehet. Másfelől nehézkes, mert bonyolultabb megszervezni a dolgokat, mivel nincsenek bejáratott csatornák, kevesebb az abszolút tőke és szerintem az elért eredményeket is nehezebb érvényesíteni. Viszont van felelőse a dolgoknak, ami a mai világban hiánycikk, holott fontos dolog. A marketingen bukhat a dolog...
Amúgy mindenképp jók az új modulok, hasznosak! -
Pares #20 Te nagyon hülye, nézd azt is, hogy a repülés és űrrepülés feltalálása előtt mennyit és milyen gyorsan, és az elmúlt 60-70 évben mennyit és milyen gyorsan fejlődött a világ. Neeem, nem szükséges az űrkutatás, egyáltalán nem. Legalább a tényekkel legyél tisztában, ha már az olyan dolgokat tartod feleslegesnek, amik közép és hosszútávon egyértelműen az emberiség fejlődését eredményezik. -
#19
Nem az űrhajósoknak?
-Füstérzékelő: ne fulladjanak meg, illetve jelezze ha bármi gond van a hajón.
-szerszámok: tudjanak dolgozni madzag nélkül is, evidens szerintem
-Memory betétek: szintén az emberi anyag egészségét óvták
-Műanyag lencse: szintén extrém körülmények közötti munka (az űrben repked ez az, amivel ütközhet az a sisak)
-A vízszűrő is az űrhajósoknak kellett.
...
Ülj le egyes :) -
#18
De amiket felsoroltunk mind az űrhajózásnak köszönhetjük. Igen, sanszos, hogy feltalálták volna őket mondjuk 20 év múlva. Mi hoztunk példákat, érveket is. Belőled annyi telik ki jelenleg, hogy nincs sok értelme. Tudod ez a hozzállás áll a fejlődés útjába. Mindíg is ez állt...
-
willcox #17 Ezek egyikét sem az űrhajósoknak köszönhetjük.
Az űrkutatás előtt is volt technikai fejlődés (hiszen addig is el kellett valahogy jutni), de hogy időnként felvisznek pár embert rengeteg pénzért, annak nem sok értelme van. -
kvp #16 Folytassuk:
-teflon
-hoallo keramiak
-integralt elektronikaju szamitogepek
-kompozit anyagok
-muholdas tv adasok
Az urallomas pedig azert kell, hogy kiprobaljak az uj bolygokozi es melyuri urhajok elemeit, majd ossze is tudjanak rakni egyet. (egy bolygokozi urhajo es egy urallomas kozott a kulonbseg az, hogy az egyiknek nincsennek rendes hajtomuvei) A fuzios kutatasokban is sokat segithet, hogy zero gravitacioban sokkal konnyebb egy helyen tartani a plazmat. -
#15
Majdnem elfelejtettem:
Tubusos halászlé :D:D -
#14
Akkor lássunk néhány találmányt
-Füstérzékelők
-Vezeték nélküli szerszámok (és most nem az elhagyott kalapácsra gondolok)
-Korszerű vízszűrő és visszaforgató technológiák
-A csúszás csökketnő bordázott aszfalt is NASA ötlet
-Infravörös hőmérő
-Neil Armstrong cipőjének technológiáját hamar átvette a civil ipar (egyenletesen eloszló terhelés)
-Szivacsszerű műanyag (ma memory párna és ágybetétként ismerős)
-Műanyag szemüveg-lencse (karcálló)
-Aliufólia
-Alacsony és extrém hőmérsékletet egyaránt jól tűrő anyagok
-A robotika komolyan fejlődött (a 2 marsjáró igen sok fejlesztéssel járt)
stb...
Miért hasznos az űrhajózás? Az emberek gondolkodnak, új dolgokat találnak fel, problémákat oldanak meg. Az emberiség egyetemes tudásának növelése. Minden dolog amiből újat tanulunk az fontos. Ezért fontosak az elméleti fizikusok, a csillagászok, a mérnökök, az űrutazók. Ne vedd sértésnek, de igen korlátozottan állsz a dolgokhoz. Azok a dolgok amik azonnal nem hoznak hasznot már értéktelenek? Évezredekkel ezelőtt néhány "idióta" elkezdte figyelni a csillagokat, milyen szépen mozogtak. Rengetek időt elpazaroltak azzal, hogy feljegyezték a mozgásukat. (Ahelyett hogy egy jót söröztek volna, vagy kapáltak volna a kertben. Mert ugye az produktívabb) Viszont rájöttek arra, hogy a csillagok alapján meghatározzák az évszakok változását, így előnyhöz jutott a közösségük. Pedig látszólag nem végeztek látványos, produktív munkát. Ilyen az űrállomás, az űrsiklók is. Kutatnak, kisérleteznek. Sok kisérletet földi gravitációban egyszerűen nem lehet elvégezni. Azzal, hogy megértjük a világűrt, a földet is jobban megértjük.
-
gosub #13 Ez egy látványos, talán hasznos állami pénzköltés. A háborúra több százszorosát költik, az is látványos, trancsírozott emberek, végtagok szanaszét, féllábú, félkarú...emberek, tönkrement vagy kiirtott családok, népek. És haszna is van hisz extraprofithoz jutnak a tisztességes Wall streeti befektetők, nekik dörögnek az ásványkincsek. Lehet hogyha többet háborúznak és gyilkolnak nem megy csődbe a Lhemann Brothers bank és más bankok sem mert megtalálják a számításukat egy jó kis olajbizniszben. Mi is költünk az afganisztáni kalandra és mi hasznunk belőle? Nem is beszélve mit keresnek ott a katonáink a mi pénzünkből? Szerintem kutatás-fejlesztésre kevesebbet költ a költségvetés mint erre a 'misszióra'. Szerintem inkább haszontalan űrállomásra, Holdutazásra mint háborúra.