Utolsó útjára indult az Endeavour
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#42
De lett volna... a cél az elcsatolt területek visszaszerzése, és a franciák, angolok, és szövetségeseik szájának elkenése volt, na meg a komcsiveszély megállítása. A zsidók csak másodlagos célpontok voltak.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#41
"Ha a németek és a zsidók között nem lett volna ellentét, akkor nem lett volna II. VH"
A zsidók miadt szálták meg csehországot? A zsidók miadt rohanták le lengyelországot, stb?
Régen tanultam törit de én nem úgy emlékszem hogy a zsidó-német ellentét miadt tört volna ki a 2VH. A fõ cél az élettér bõvítés volt. A zsidóktól ami kellett már a háború elõtt elvették a németek. A háború csak alkalmat adott az alacsonyabbrendûnek tekintett fajok problémájának végleges megoldására. De nem ez mozgatta a dolgokat.
De mond ha te másként tanultad. A történelem nem egyértelmû.
A zsidók miadt szálták meg csehországot? A zsidók miadt rohanták le lengyelországot, stb?
Régen tanultam törit de én nem úgy emlékszem hogy a zsidó-német ellentét miadt tört volna ki a 2VH. A fõ cél az élettér bõvítés volt. A zsidóktól ami kellett már a háború elõtt elvették a németek. A háború csak alkalmat adott az alacsonyabbrendûnek tekintett fajok problémájának végleges megoldására. De nem ez mozgatta a dolgokat.
De mond ha te másként tanultad. A történelem nem egyértelmû.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#40
Közeli példa, ami talán egyértelmû:
"Az ARPANET
A múlt század hatvanas éveinek közepén, a hidegháborús idoszak csúcsán az amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) egy atomháborút is túlélni képes információs hálózatot szeretett volna. Az ARPA-t a Szovjetunió által 1957-ben fellott Szputnyik muholdra tett válaszlépésként hozták létre, a célja az volt, hogy ösztönözze a hadiiparban hasznosítható technológiák fejlodését. Tehát mint sok más fejlesztés, ez is eredetileg katonai célokat szolgált."
Csak késõbb jöttek rá, hogy jó hatása van az egyetemi kutatásokra, és ebbõl fejlõdött ki a mai internet. Szóval a Hidegháború nélkül nem fórumoznál. :)
Szerintem elképzelhetetlen a mai ember olyan társadalomban, ahol nincs versengés, hiszen determinisztikusan ez hajt minket elõre. Tehát versengés nélkül nem lenne fejlõdés sem, mert az azt jelentené, hogy semmire sincs szükségünk. A versengés stresszhelyzetet okoz, és itt jön be az optimális stressz, ami alatt az ember kisebb ingerküszöbbel kisebb tejesítményre képes, és ami fölött az ember a belsõ görcsei miatt kisebb teljesítményre képes.
Tehát egy adott pontig jó a versengés, de egy adott pont fölött már nem. De sajnos az ember olyan lény, ami a versengéssel hajtja ki magából a technikai fejlõdést, és csak a természettudományokra jellemzõ, hogy az emberi kíváncsiság is motiválja. Persze Feynman írta is, hogy a világháború után szellemileg "kiégett", tehát maga úgy érezte, hogy nem képes fizikai gondolatokat produkálni, ahogy végetért a hajtás. De aztán pár év alatt helyretette magát, és ismét nekiállt dolgozni. Addig csak tanított, meg csajozott, meg megtanult brazil hangszereken játszani.
"A háború végeztével a Cornellen tanított, de úgy érezte, a háború kiégette minden gondolatát. Bár Neumann és Einstein meghívták maguk mellé professzornak, az állást felfedezõi válságában visszautasította. Lassan rájött, hogy régen azért nem undorodott a fizikától, mert játszadozott vele, így ismét megkereste az élvezetet benne."
Tehát maradnak az ellentétes érvek, de fontos az is, hogy kire hogy hat a micsoda? Tehát Feynman példáján azt vehetjük észre, hogy a háború és béke is motiválta, csak másképpen. Hogy melyik a jobb a technológiai fejlõdésre, azt nehéz lenne megmondani. Viszont így szembeállítható az atombomba, mint háborús termék a kvantumelektrodinamikai elméleteivel, mint béketermék, és érezhetjük a különbséget.
Az amerikai "nem éri meg Irak, és elszívja a pénzt a NASA-tól" gondolatokho lenne egy hozzáfûznivalóm. Úgy vélem, hogy az USA - a történelemhez hû módon, ahogy minden gyõtzes ország - nekiállt az ország kifosztásának amit szerintem nem vallanak be a "most mennyibe került a háború"-ba. A mutatja, hogy Irakban van pénz, hogy annak ellenére, hogy mennyire veszteséges a háború, még plussz katonákat küldenek oda. Tehát meg akarják erõsíteni ott a jelenlétüket. Persze ez azon a feltételezésen alapul, hogy egy magyar fórumozónál okosabb az egész amerikai gazdasági-katonai-elnöki kar - ami valószínû.
"Az ARPANET
A múlt század hatvanas éveinek közepén, a hidegháborús idoszak csúcsán az amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) egy atomháborút is túlélni képes információs hálózatot szeretett volna. Az ARPA-t a Szovjetunió által 1957-ben fellott Szputnyik muholdra tett válaszlépésként hozták létre, a célja az volt, hogy ösztönözze a hadiiparban hasznosítható technológiák fejlodését. Tehát mint sok más fejlesztés, ez is eredetileg katonai célokat szolgált."
Csak késõbb jöttek rá, hogy jó hatása van az egyetemi kutatásokra, és ebbõl fejlõdött ki a mai internet. Szóval a Hidegháború nélkül nem fórumoznál. :)
Szerintem elképzelhetetlen a mai ember olyan társadalomban, ahol nincs versengés, hiszen determinisztikusan ez hajt minket elõre. Tehát versengés nélkül nem lenne fejlõdés sem, mert az azt jelentené, hogy semmire sincs szükségünk. A versengés stresszhelyzetet okoz, és itt jön be az optimális stressz, ami alatt az ember kisebb ingerküszöbbel kisebb tejesítményre képes, és ami fölött az ember a belsõ görcsei miatt kisebb teljesítményre képes.
Tehát egy adott pontig jó a versengés, de egy adott pont fölött már nem. De sajnos az ember olyan lény, ami a versengéssel hajtja ki magából a technikai fejlõdést, és csak a természettudományokra jellemzõ, hogy az emberi kíváncsiság is motiválja. Persze Feynman írta is, hogy a világháború után szellemileg "kiégett", tehát maga úgy érezte, hogy nem képes fizikai gondolatokat produkálni, ahogy végetért a hajtás. De aztán pár év alatt helyretette magát, és ismét nekiállt dolgozni. Addig csak tanított, meg csajozott, meg megtanult brazil hangszereken játszani.
"A háború végeztével a Cornellen tanított, de úgy érezte, a háború kiégette minden gondolatát. Bár Neumann és Einstein meghívták maguk mellé professzornak, az állást felfedezõi válságában visszautasította. Lassan rájött, hogy régen azért nem undorodott a fizikától, mert játszadozott vele, így ismét megkereste az élvezetet benne."
Tehát maradnak az ellentétes érvek, de fontos az is, hogy kire hogy hat a micsoda? Tehát Feynman példáján azt vehetjük észre, hogy a háború és béke is motiválta, csak másképpen. Hogy melyik a jobb a technológiai fejlõdésre, azt nehéz lenne megmondani. Viszont így szembeállítható az atombomba, mint háborús termék a kvantumelektrodinamikai elméleteivel, mint béketermék, és érezhetjük a különbséget.
Az amerikai "nem éri meg Irak, és elszívja a pénzt a NASA-tól" gondolatokho lenne egy hozzáfûznivalóm. Úgy vélem, hogy az USA - a történelemhez hû módon, ahogy minden gyõtzes ország - nekiállt az ország kifosztásának amit szerintem nem vallanak be a "most mennyibe került a háború"-ba. A mutatja, hogy Irakban van pénz, hogy annak ellenére, hogy mennyire veszteséges a háború, még plussz katonákat küldenek oda. Tehát meg akarják erõsíteni ott a jelenlétüket. Persze ez azon a feltételezésen alapul, hogy egy magyar fórumozónál okosabb az egész amerikai gazdasági-katonai-elnöki kar - ami valószínû.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#39
Ha a németek és a zsidók között nem lett volna ellentét, akkor nem lett volna II. VH., avagy ha nem kéne a tyukoknak tojást tojni, talán még repülni is tudnának.
<#nyes>
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#38
A németek ott ba***ák el az atombombájukat hogy üldözték a zsidókat. Abba az idõben a témában vezetõ tudósok nagyrésze vagy zsidó volt vagy szimpatizált a zsidókkal. Szinte ajándékba küldték az atombomba terveit az amcsiknak.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#37
Hááát igen.
Szerintem sem a háború viszi elõre a fejlõdést, egyszerûen mert a háborúban nincs idõ/forrás alapkutatásokat végezni. Ennek némileg ellentmond pl. a Manhattan projekt ugye. De ha az amcsik jobban meglettek volna szorítva valszeg inkább törlik az egészet és építenek belõle 15 repülõgép anyahajót. A németek akik ezen a téren némileg talán elõrébb is voltak a háború elött, végül is nem tudták megcsinálni az atombombájukat. Igazából a háború végére kifejlesztett csodafegyverek sokkal korábban, a háború elött indultak, csak a vezetés szûklátókörûsége miatt nem jutottak el gyártásig. Mert inkább építettek 2000 Me 109-et, minthogy átálltak volna valami sugárhajtómûves típusra. Amit persze a háború miatt gyakorlatilag képtelenség is lett volna megtenni, de valamivel korábban, pl mielött megtámadják az oroszokat, még megtehettek volna.
Az amcsik mostani háborúi az okai, hogy megannyi fejlesztést törölnek, pl ezt is, pont a pénz és a források beszûkülése miatt.
Akkor mégis mi viszi elõre az emberiséget, a fejlõdést?
Úgy tûnik egy olyan béke, amiben minden erõnket megfeszítve készülünk egy következõ háborúra!
Ellentmondásos kijelentés?
Igen.
De sajnos úgy tûnik valós. Ilyenek vagyunk mi emberek.
Hidegháború rulez!
:)
Szerintem sem a háború viszi elõre a fejlõdést, egyszerûen mert a háborúban nincs idõ/forrás alapkutatásokat végezni. Ennek némileg ellentmond pl. a Manhattan projekt ugye. De ha az amcsik jobban meglettek volna szorítva valszeg inkább törlik az egészet és építenek belõle 15 repülõgép anyahajót. A németek akik ezen a téren némileg talán elõrébb is voltak a háború elött, végül is nem tudták megcsinálni az atombombájukat. Igazából a háború végére kifejlesztett csodafegyverek sokkal korábban, a háború elött indultak, csak a vezetés szûklátókörûsége miatt nem jutottak el gyártásig. Mert inkább építettek 2000 Me 109-et, minthogy átálltak volna valami sugárhajtómûves típusra. Amit persze a háború miatt gyakorlatilag képtelenség is lett volna megtenni, de valamivel korábban, pl mielött megtámadják az oroszokat, még megtehettek volna.
Az amcsik mostani háborúi az okai, hogy megannyi fejlesztést törölnek, pl ezt is, pont a pénz és a források beszûkülése miatt.
Akkor mégis mi viszi elõre az emberiséget, a fejlõdést?
Úgy tûnik egy olyan béke, amiben minden erõnket megfeszítve készülünk egy következõ háborúra!
Ellentmondásos kijelentés?
Igen.
De sajnos úgy tûnik valós. Ilyenek vagyunk mi emberek.
Hidegháború rulez!
:)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#36
Igazad van.
#35
Nem kéne kiragadni 1-2 adatot. A NASA megbízásából olyan technológiai demonstrátorok kerültek kifejlesztésre, mint az X-33, amit +90%-os elkészültség mellett függesztett fel Bush elnök úr. (kb az egész kifejlesztése 1 mrd $ volt!!!) Ez jelzi az egész szitut.
Most Obama csinálja ugyan ezt.
Majd kitalálnak valami új programot elköltenek rá 1-2 mrd $, amihez képest 10X annyit költenek csak aranyhörcsögtápra az amcsik, aztán majd a következõ valszeg nõi elnök törli az egészet.
Mint arról már vitatkoztunk, a NASA töredékét kapja annak a költségvetésnek, amit az Apollo program idején. Ha csak költségvetési arányaiban a 90-es évek eleji szintet kapná meg (ami kb csak 1/5-e %-osan kifejezve a 60-as évekinek), az kb az Apollo program csúcséveiben erre fordított pénzzel lenne egyenlõ!
Nem azért viszonylag drága és improduktív az amcsi ûrhajózás, mert a NASA rátelepedik, helyesebben nem csak azért. Hanem mert a NASA valós problémát jelentõ túladminisztráltsága valójában alulfinanszírozottsággal, és a politikai vezetés részérõl a hosszútávú programok szinte direkt kettébe törésével, túlpolitizáltsággal párosul.
Most Obama csinálja ugyan ezt.
Majd kitalálnak valami új programot elköltenek rá 1-2 mrd $, amihez képest 10X annyit költenek csak aranyhörcsögtápra az amcsik, aztán majd a következõ valszeg nõi elnök törli az egészet.
Mint arról már vitatkoztunk, a NASA töredékét kapja annak a költségvetésnek, amit az Apollo program idején. Ha csak költségvetési arányaiban a 90-es évek eleji szintet kapná meg (ami kb csak 1/5-e %-osan kifejezve a 60-as évekinek), az kb az Apollo program csúcséveiben erre fordított pénzzel lenne egyenlõ!
Nem azért viszonylag drága és improduktív az amcsi ûrhajózás, mert a NASA rátelepedik, helyesebben nem csak azért. Hanem mert a NASA valós problémát jelentõ túladminisztráltsága valójában alulfinanszírozottsággal, és a politikai vezetés részérõl a hosszútávú programok szinte direkt kettébe törésével, túlpolitizáltsággal párosul.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#34
Feltaláltak a háború miatt ezt azt? És mennyi mindent találtak volna fel háború nélkül?
(nyilván, fegyvert kevesebbet)
Ûrprogramon dolgozók (fõ)
USA: kb. 100k
Kína: kb. 250k
(nyilván, fegyvert kevesebbet)
Ûrprogramon dolgozók (fõ)
USA: kb. 100k
Kína: kb. 250k
Kara kánként folytatom tanításom.
#33
"Molnibalage:
"Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte elõre a technikát. Ez van..."
Neharagudj, de ez hülyeség."
Olyan gyönyörû. Valaki tesz egy általánosítást, mire lehülyézik egy másik általánosítással. Véleményem szerint az igazság valahol a kettõ között volt. Az biztos, hogy a háború egyfajta motorja volt sok fejlõdésnek, pl. nem tudom, hogy hol tartana az acélipar, ha nem találják fel a pánélos lovagokat, vagy a ballisztika hol tartana, bizonyára az atomprogram hajtota elõre a fizikusokat, ahogy Bethe, Feynman is hazafiasságból álltak csatlakoztak. És ott a Hidegháború is. Ezek mind mellette szólnak, az emberi optimális stresszhelyzet a teljesítõképességet növeli. De azt se felejtsük el, hogy mikor ledobták az atombombákat Japánra, õk lemondtak mindennemû fegyverkezésrõl a világháború után, és ezt a pézt a gazdaságba, kutatásba és fejlesztésbe öntötték, és így jött létre a japán-csoda. Na, most lehet mérlegelni...
"Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte elõre a technikát. Ez van..."
Neharagudj, de ez hülyeség."
Olyan gyönyörû. Valaki tesz egy általánosítást, mire lehülyézik egy másik általánosítással. Véleményem szerint az igazság valahol a kettõ között volt. Az biztos, hogy a háború egyfajta motorja volt sok fejlõdésnek, pl. nem tudom, hogy hol tartana az acélipar, ha nem találják fel a pánélos lovagokat, vagy a ballisztika hol tartana, bizonyára az atomprogram hajtota elõre a fizikusokat, ahogy Bethe, Feynman is hazafiasságból álltak csatlakoztak. És ott a Hidegháború is. Ezek mind mellette szólnak, az emberi optimális stresszhelyzet a teljesítõképességet növeli. De azt se felejtsük el, hogy mikor ledobták az atombombákat Japánra, õk lemondtak mindennemû fegyverkezésrõl a világháború után, és ezt a pézt a gazdaságba, kutatásba és fejlesztésbe öntötték, és így jött létre a japán-csoda. Na, most lehet mérlegelni...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#32
Csak éppen profitorientált alapon alapkutatást, alapvetõen új technológiát jelentõ fejlesztéseket nem fognak végrehajtani. Az a gáz, hogy nyugaton már államilag se nagyon.
20-25 éves távlatban ezért tudják majd valszeg a kínaiak simán beérni és lehagyni a nyugatot az õ erõs államuk miatt.
20-25 éves távlatban ezért tudják majd valszeg a kínaiak simán beérni és lehagyni a nyugatot az õ erõs államuk miatt.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#31
No, csak hogy valami magasztosat is írjak, ismereteink szerint pillanatnyilag az ember a legintelligensebb faj, amely leginkább képes a környezete megismerésére, ha úgy tetszik, bizonyos szempontból az evolúció csúcsán állunk. S talán emiatt kötelességünk is a megismerés útját járni, legyen az ûrkutatás, régészet, vagy bármi más, elsõ ránézésre nem túl sok haszonnal kecsegtetõ foglalatosság.
#30
Kivételesen egyet kell értsek Molnival az emberes ûrutazás eredetét illetõen, és hozzáteszem, a NASA sem más, mint ennek az eredményt bármi áron jeligéjû kornak a dinoszaurusza. Az ûrsikló programban hétezer ember dolgozik, csak a NASA részérõl. Hétezer. Ez összemérhetõ pl. a Mol dolgozói állományával.
Az ûrkutatás és az emberes ûrrepülés legnagyobb gátló tényezõje a magas fajlagos pályára állítási költség, egy liter vizet 20000 $ költséggel juttatunk fel az ûrállomásra. A valóban többször felhasználható - elnézést, ha a repülésenként ipari szintû nagyjavítást igénylõ STS rendszert nem sorolom ide - ûreszköz kifejlesztése még várat magára, valószínûleg a nanotechnológia széleskörû használata eredményezte új, könnyû és fajlagosan nagyon erõs anyagok elérhetõvé és alkalmazhatóvá válása hozza majd el a nagyságrendi költségcsökkenést, és ezzel együtt az ugrásszerû ûrtevékenység-növekedést.
Valóban nem sok minden van, amiért feltétlenül orbitális pályán kéne tartani pár szerencsés embert, persze, lehet hosszútávú ûrélettani vizsgálatokat folytatni, sok kísérlet esetében pótolhatatlan az ember a maga egyedülálló képességeivel, de tény, hogy végülis ezeket ráértnénk késõbb is kikutatni. Talán nagyobb indok a folytonosság fenntartása, a már egyszer megszerzett rutin, szakembergárda újratermelése, amely persze megintcsak újrateremthetõ volna, de talán szerencsésebb ezt néhány lopakodó bombázó árából fenntartani, mint évtizedes hézagokkal tarkítottan szakaszossá tenni. Egyébként én is automata-párti vagyok, s nem különösebben bánom, hogy ezt a holdraszállós ügyet elkaszálták. Legyen elõször lehetõség normális méretû és gyors ûrhajók építésére, azután lehet lépni a bolygók irányába.
Az ilyenolyan térhajtómûvet meg nem vetném el élbõl, a relativitáselmélet is megenged ezek közül egy fajtát - bár kétségkívül sajátos feltételkhez köti mûködését - másfelõl túlzott magabiztosságnak gondolom az univerzumunk vagy multiverzumunk jelenlegi megismertségi és megértettségi szintjén ezt a kijelentést.
Az ûrkutatás és az emberes ûrrepülés legnagyobb gátló tényezõje a magas fajlagos pályára állítási költség, egy liter vizet 20000 $ költséggel juttatunk fel az ûrállomásra. A valóban többször felhasználható - elnézést, ha a repülésenként ipari szintû nagyjavítást igénylõ STS rendszert nem sorolom ide - ûreszköz kifejlesztése még várat magára, valószínûleg a nanotechnológia széleskörû használata eredményezte új, könnyû és fajlagosan nagyon erõs anyagok elérhetõvé és alkalmazhatóvá válása hozza majd el a nagyságrendi költségcsökkenést, és ezzel együtt az ugrásszerû ûrtevékenység-növekedést.
Valóban nem sok minden van, amiért feltétlenül orbitális pályán kéne tartani pár szerencsés embert, persze, lehet hosszútávú ûrélettani vizsgálatokat folytatni, sok kísérlet esetében pótolhatatlan az ember a maga egyedülálló képességeivel, de tény, hogy végülis ezeket ráértnénk késõbb is kikutatni. Talán nagyobb indok a folytonosság fenntartása, a már egyszer megszerzett rutin, szakembergárda újratermelése, amely persze megintcsak újrateremthetõ volna, de talán szerencsésebb ezt néhány lopakodó bombázó árából fenntartani, mint évtizedes hézagokkal tarkítottan szakaszossá tenni. Egyébként én is automata-párti vagyok, s nem különösebben bánom, hogy ezt a holdraszállós ügyet elkaszálták. Legyen elõször lehetõség normális méretû és gyors ûrhajók építésére, azután lehet lépni a bolygók irányába.
Az ilyenolyan térhajtómûvet meg nem vetném el élbõl, a relativitáselmélet is megenged ezek közül egy fajtát - bár kétségkívül sajátos feltételkhez köti mûködését - másfelõl túlzott magabiztosságnak gondolom az univerzumunk vagy multiverzumunk jelenlegi megismertségi és megértettségi szintjén ezt a kijelentést.
#29
Már nem azért, de willcox nem az ûrkutatást tartja feleslegesnek, hanem az emberek feljuttatását és ûrállomás üzemeltetését.
Jó, így is hülyeséget beszél, de akkor sem mindegy.
Egyébként amit a NASA csinál ("bohóckodik") az emberes ûrprogrammal az tényleg pénzkidobás.
Kell egy emberes ûrügynökség, a NASA meg maradjon csak a tudománynál, és szépen kettéválasztani a kettõt. A NASA nem túl gazdaságos vállalkozás, túl sok emberük van. Túl sok mindenkit kell borsosan megfizetni.
Ha úgy öntenék be a pénzt, mint az Apollo program idejében, vagy mint a háborúkba, akkor nem lenne probléma csak azt a világgazdaság nem bírná.
Ahhoz, hogy befejezzük a háborúsdit pedig szabad piac kell, ahol mindenki mindenkivel kereskedik. Gondoljatok bele mekkora utópia ez jelen állás szerint.
Molnibalage:
"Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte elõre a technikát. Ez van..."
Neharagudj, de ez hülyeség.
Jó, így is hülyeséget beszél, de akkor sem mindegy.
Egyébként amit a NASA csinál ("bohóckodik") az emberes ûrprogrammal az tényleg pénzkidobás.
Kell egy emberes ûrügynökség, a NASA meg maradjon csak a tudománynál, és szépen kettéválasztani a kettõt. A NASA nem túl gazdaságos vállalkozás, túl sok emberük van. Túl sok mindenkit kell borsosan megfizetni.
Ha úgy öntenék be a pénzt, mint az Apollo program idejében, vagy mint a háborúkba, akkor nem lenne probléma csak azt a világgazdaság nem bírná.
Ahhoz, hogy befejezzük a háborúsdit pedig szabad piac kell, ahol mindenki mindenkivel kereskedik. Gondoljatok bele mekkora utópia ez jelen állás szerint.
Molnibalage:
"Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte elõre a technikát. Ez van..."
Neharagudj, de ez hülyeség.
#28
Tudod az ember sok mindent csinál aminek semmi értelme sincs. Nem csak az ûrkutatás, amberek ûrbe juttatása ilyen. És nem csak a háborúk. Ennyi erõvel nincs értelme az informatikának se. De ez igaz az összes tudományra. A vallásról nem is beszélve. Igaz hogy most nem háton feküdve írogatnék a fórumra, de ettõl nem dõlne össze a világ. Szépen nyugisan élnék, és kb 35évesen meg meghalnék, egy barlangban.
Az ember (látszólag) értelmetlen dolgokat mûvelve jutott el ide ahol vagyunk.
Ha nem lennének háborúk sehol nem tartana a sebészet. (Ha nem lett volna a 2VH és sok emberkisérlet a náci kórházakban, sok mindent most nem tudnánk).
Ha nem töltenének fölösleges idõt sokan a számítógépek elõtt ülve, high graph játékokal játszva, nem lenne a mai telefon teljesítménye akkora mint egy 70-es 80-as évekbeli szuperszámítógépé.
Az ûrtechnológiáról:
Abból hogy 3 ember felmegy az ûrbe nem sok mindent tudsz meg. A sztohisztikus élettani hatásokat nem lehet másként vizsgálni csak úgy hogy sok embert felküldesz. Az ûrutazások alkalmával több mûholdat is megjavítottak, vagy upgadeltek. A holdól hozott közetek segítettek a föld fejlõdésének egy lehetséges változatát kidolgozásában. Szintén innen tudjk hogy jelentõs mennyiségû 3as tömegszámú He izotóp található a felszíni kõzetben amit fúziós reaktorban fel lehetne használni. Telepítettek egy fényvisszaverõ "macskaszemet" is a holdra aminek a segítségével folyamatosan nyomon tudjuk követni a föld hold távolság változását. Innen tudjuk hogy a hold távolodik tõlünk. (Ezen én személy szerint nagyon meglepõdtem!) Csernobilban sok embert mentett meg az orosz holdjáró(vagy valami ilyesmi). Már említették a teflont. Ezt nemigen találták volna fel, mivel más helyeken könnyen helyettesíthetõ, nincs rá igény. Szintén odakint jöttek rá hogy 0 gravitációban könnyebben lehet egykristályokat növeszteni. Végül a mírrel és a nemzetközi ûrállomással bizonyítani tudjuk hogy képesek vagyunk hosszútávon is jelenlenni a világûrben.
Az ember (látszólag) értelmetlen dolgokat mûvelve jutott el ide ahol vagyunk.
Ha nem lennének háborúk sehol nem tartana a sebészet. (Ha nem lett volna a 2VH és sok emberkisérlet a náci kórházakban, sok mindent most nem tudnánk).
Ha nem töltenének fölösleges idõt sokan a számítógépek elõtt ülve, high graph játékokal játszva, nem lenne a mai telefon teljesítménye akkora mint egy 70-es 80-as évekbeli szuperszámítógépé.
Az ûrtechnológiáról:
Abból hogy 3 ember felmegy az ûrbe nem sok mindent tudsz meg. A sztohisztikus élettani hatásokat nem lehet másként vizsgálni csak úgy hogy sok embert felküldesz. Az ûrutazások alkalmával több mûholdat is megjavítottak, vagy upgadeltek. A holdól hozott közetek segítettek a föld fejlõdésének egy lehetséges változatát kidolgozásában. Szintén innen tudjk hogy jelentõs mennyiségû 3as tömegszámú He izotóp található a felszíni kõzetben amit fúziós reaktorban fel lehetne használni. Telepítettek egy fényvisszaverõ "macskaszemet" is a holdra aminek a segítségével folyamatosan nyomon tudjuk követni a föld hold távolság változását. Innen tudjuk hogy a hold távolodik tõlünk. (Ezen én személy szerint nagyon meglepõdtem!) Csernobilban sok embert mentett meg az orosz holdjáró(vagy valami ilyesmi). Már említették a teflont. Ezt nemigen találták volna fel, mivel más helyeken könnyen helyettesíthetõ, nincs rá igény. Szintén odakint jöttek rá hogy 0 gravitációban könnyebben lehet egykristályokat növeszteni. Végül a mírrel és a nemzetközi ûrállomással bizonyítani tudjuk hogy képesek vagyunk hosszútávon is jelenlenni a világûrben.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#27
Ebben van valami. Viszont a fõ fejlesztés lényege az volt, hogy az egész szerkezet minimális energia felvétellel mûködjön, illetve a zord idõjárást bírja ki. Egy marsi tél igen kemény dió.
http://kutyuszoba.blog.hu/
#26
Csak ma már a civil technika régen lehagyta az ûrkutatást sok helyen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#25
Tudtommakl a 2 marsjáró nagyrész off the shelf elven készült. Jól össze lettek rakva, de semmi új technológia nincs rajtuk.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#24
És a háborúnak köszönheted, hogy most van számítgép. A haditechnika hívta igazán életre. Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte elõre a technikát. Ez van...
Az emberes ûratázs lényegében politikiai okokból született meg és a máig futó STS programok és ISS csak ennek öröksége.
Az emberes ûratázs lényegében politikiai okokból született meg és a máig futó STS programok és ISS csak ennek öröksége.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#23
Én úgy vélem, hogy az ûrutazás, mint összetett és új technológiai ágazat, rengeteg kihívással, aminek legyûrásável tapasztalattal és tehnológiával gazdagodtunk. De azt hiszem, érzik az amerikaik, hogy ez az ágazat kezd telítõdni, a legfontosabb kísérletet elvégezték, és egyre kevésbé érni meg egy-egy kísérletre 100 millió dollárt pazarolni. Ha lesz új kihívás (pl. Mars kolónia) akkor ismét fellendül az ûrkutatás. Szerintem ez átmeneti gödör, ami addig tart, amíg meg nem oldjuk a saját bolygónk problémáit, illetve ez alatt sikerül az ionhajtómûvet is és az emberek túlélését növeli a Marsutazás ideje alatt, illetve ismét lesz nemzetek közötti kihívás a Mars elérésére.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#22
A repülõgépeknél ma szélesen elterjedt digitális fly-by-wire rendszer egyenesági leszármazottja az Apollo LM-ben is használt technológiának!
Volt fejtegetés arról is, hogy az Apollo program során a számtekbe invesztált jó néhány millió $ hogyan gyorsította meg a fejlõdést. Ma talán kb C64 szinten tartanánk enélkül.
Amúgy épp a napokban tesztelik az ISS-en a magyar fémhabosító eljárást. Ugyan fémhabot nem csak az ûrben lehet készíteni, de az ott elvégzett kísérlet referenciaként szolgál a földi jobb minõségû fémhab elõállítására.
A fémhab, olyan új anyag mint a 80-as 90-es években a kevlár volt, új beláthatatlan alkalmazási területekkel. Persze kísérleteket a Földön is lehet végezni, de azért ez a kísérlet is meggyorsítja a kutatásokat és a fejlesztést.
Volt fejtegetés arról is, hogy az Apollo program során a számtekbe invesztált jó néhány millió $ hogyan gyorsította meg a fejlõdést. Ma talán kb C64 szinten tartanánk enélkül.
Amúgy épp a napokban tesztelik az ISS-en a magyar fémhabosító eljárást. Ugyan fémhabot nem csak az ûrben lehet készíteni, de az ott elvégzett kísérlet referenciaként szolgál a földi jobb minõségû fémhab elõállítására.
A fémhab, olyan új anyag mint a 80-as 90-es években a kevlár volt, új beláthatatlan alkalmazási területekkel. Persze kísérleteket a Földön is lehet végezni, de azért ez a kísérlet is meggyorsítja a kutatásokat és a fejlesztést.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#21
A fejlõdés ilyen formán való vizsgálata szerintem ennél összetettebb. A számítástechnika nagyban hozzájárult az egészhez, mind számítási képességben, mind a modellezés/szimulációk tekintetében. Ez azért alapvetõ a fejlõdés vizsgálatakor. Amit az ûrkutatás nagyon durván ad, az a szélsõséges körülményekhez való alkalmazkodás. Ez jelenti ugye a súlylimitbõl fakadó tényezõket ugyanúgy, mint a lehetõ legjobb anyagok kitalálását, és energiatakarékos, önfenntartó rendszerek tökéletesedését és az ebbõl fakadó járulékos hasznokat (kb. svájcibicska effektus). Meg hát ugye vegyük ide a már említett súlytalansági környezetet, ahol egyedi kísérletekkel lehet extrém kutatásokat végezni, melynek lehetnek földi felhasználású célzatai is, pl. plazmalebegtetés, sejtbiológiai kutatások...stb. Szerintem van értelme...
A civil szféra bevonása egyszerre jó is és rossz is. Egyfelõl jó, mert kevésbé lomha (értsd: jogi és adminisztratív bürokrácia), sokkal innovatívabb és változatosabb lehet. Másfelõl nehézkes, mert bonyolultabb megszervezni a dolgokat, mivel nincsenek bejáratott csatornák, kevesebb az abszolút tõke és szerintem az elért eredményeket is nehezebb érvényesíteni. Viszont van felelõse a dolgoknak, ami a mai világban hiánycikk, holott fontos dolog. A marketingen bukhat a dolog...
Amúgy mindenképp jók az új modulok, hasznosak!
A civil szféra bevonása egyszerre jó is és rossz is. Egyfelõl jó, mert kevésbé lomha (értsd: jogi és adminisztratív bürokrácia), sokkal innovatívabb és változatosabb lehet. Másfelõl nehézkes, mert bonyolultabb megszervezni a dolgokat, mivel nincsenek bejáratott csatornák, kevesebb az abszolút tõke és szerintem az elért eredményeket is nehezebb érvényesíteni. Viszont van felelõse a dolgoknak, ami a mai világban hiánycikk, holott fontos dolog. A marketingen bukhat a dolog...
Amúgy mindenképp jók az új modulok, hasznosak!
#20
Te nagyon hülye, nézd azt is, hogy a repülés és ûrrepülés feltalálása elõtt mennyit és milyen gyorsan, és az elmúlt 60-70 évben mennyit és milyen gyorsan fejlõdött a világ. Neeem, nem szükséges az ûrkutatás, egyáltalán nem. Legalább a tényekkel legyél tisztában, ha már az olyan dolgokat tartod feleslegesnek, amik közép és hosszútávon egyértelmûen az emberiség fejlõdését eredményezik.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#19
Nem az ûrhajósoknak?
-Füstérzékelõ: ne fulladjanak meg, illetve jelezze ha bármi gond van a hajón.
-szerszámok: tudjanak dolgozni madzag nélkül is, evidens szerintem
-Memory betétek: szintén az emberi anyag egészségét óvták
-Mûanyag lencse: szintén extrém körülmények közötti munka (az ûrben repked ez az, amivel ütközhet az a sisak)
-A vízszûrõ is az ûrhajósoknak kellett.
...
Ülj le egyes :)
-Füstérzékelõ: ne fulladjanak meg, illetve jelezze ha bármi gond van a hajón.
-szerszámok: tudjanak dolgozni madzag nélkül is, evidens szerintem
-Memory betétek: szintén az emberi anyag egészségét óvták
-Mûanyag lencse: szintén extrém körülmények közötti munka (az ûrben repked ez az, amivel ütközhet az a sisak)
-A vízszûrõ is az ûrhajósoknak kellett.
...
Ülj le egyes :)
http://kutyuszoba.blog.hu/
#18
De amiket felsoroltunk mind az ûrhajózásnak köszönhetjük. Igen, sanszos, hogy feltalálták volna õket mondjuk 20 év múlva. Mi hoztunk példákat, érveket is. Belõled annyi telik ki jelenleg, hogy nincs sok értelme. Tudod ez a hozzállás áll a fejlõdés útjába. Mindíg is ez állt...
http://kutyuszoba.blog.hu/
#17
Ezek egyikét sem az ûrhajósoknak köszönhetjük.
Az ûrkutatás elõtt is volt technikai fejlõdés (hiszen addig is el kellett valahogy jutni), de hogy idõnként felvisznek pár embert rengeteg pénzért, annak nem sok értelme van.
Az ûrkutatás elõtt is volt technikai fejlõdés (hiszen addig is el kellett valahogy jutni), de hogy idõnként felvisznek pár embert rengeteg pénzért, annak nem sok értelme van.
#16
Folytassuk:
-teflon
-hoallo keramiak
-integralt elektronikaju szamitogepek
-kompozit anyagok
-muholdas tv adasok
Az urallomas pedig azert kell, hogy kiprobaljak az uj bolygokozi es melyuri urhajok elemeit, majd ossze is tudjanak rakni egyet. (egy bolygokozi urhajo es egy urallomas kozott a kulonbseg az, hogy az egyiknek nincsennek rendes hajtomuvei) A fuzios kutatasokban is sokat segithet, hogy zero gravitacioban sokkal konnyebb egy helyen tartani a plazmat.
-teflon
-hoallo keramiak
-integralt elektronikaju szamitogepek
-kompozit anyagok
-muholdas tv adasok
Az urallomas pedig azert kell, hogy kiprobaljak az uj bolygokozi es melyuri urhajok elemeit, majd ossze is tudjanak rakni egyet. (egy bolygokozi urhajo es egy urallomas kozott a kulonbseg az, hogy az egyiknek nincsennek rendes hajtomuvei) A fuzios kutatasokban is sokat segithet, hogy zero gravitacioban sokkal konnyebb egy helyen tartani a plazmat.
#14
Akkor lássunk néhány találmányt
-Füstérzékelõk
-Vezeték nélküli szerszámok (és most nem az elhagyott kalapácsra gondolok)
-Korszerû vízszûrõ és visszaforgató technológiák
-A csúszás csökketnõ bordázott aszfalt is NASA ötlet
-Infravörös hõmérõ
-Neil Armstrong cipõjének technológiáját hamar átvette a civil ipar (egyenletesen eloszló terhelés)
-Szivacsszerû mûanyag (ma memory párna és ágybetétként ismerõs)
-Mûanyag szemüveg-lencse (karcálló)
-Aliufólia
-Alacsony és extrém hõmérsékletet egyaránt jól tûrõ anyagok
-A robotika komolyan fejlõdött (a 2 marsjáró igen sok fejlesztéssel járt)
stb...
Miért hasznos az ûrhajózás? Az emberek gondolkodnak, új dolgokat találnak fel, problémákat oldanak meg. Az emberiség egyetemes tudásának növelése. Minden dolog amibõl újat tanulunk az fontos. Ezért fontosak az elméleti fizikusok, a csillagászok, a mérnökök, az ûrutazók. Ne vedd sértésnek, de igen korlátozottan állsz a dolgokhoz. Azok a dolgok amik azonnal nem hoznak hasznot már értéktelenek? Évezredekkel ezelõtt néhány "idióta" elkezdte figyelni a csillagokat, milyen szépen mozogtak. Rengetek idõt elpazaroltak azzal, hogy feljegyezték a mozgásukat. (Ahelyett hogy egy jót söröztek volna, vagy kapáltak volna a kertben. Mert ugye az produktívabb) Viszont rájöttek arra, hogy a csillagok alapján meghatározzák az évszakok változását, így elõnyhöz jutott a közösségük. Pedig látszólag nem végeztek látványos, produktív munkát. Ilyen az ûrállomás, az ûrsiklók is. Kutatnak, kisérleteznek. Sok kisérletet földi gravitációban egyszerûen nem lehet elvégezni. Azzal, hogy megértjük a világûrt, a földet is jobban megértjük.
-Füstérzékelõk
-Vezeték nélküli szerszámok (és most nem az elhagyott kalapácsra gondolok)
-Korszerû vízszûrõ és visszaforgató technológiák
-A csúszás csökketnõ bordázott aszfalt is NASA ötlet
-Infravörös hõmérõ
-Neil Armstrong cipõjének technológiáját hamar átvette a civil ipar (egyenletesen eloszló terhelés)
-Szivacsszerû mûanyag (ma memory párna és ágybetétként ismerõs)
-Mûanyag szemüveg-lencse (karcálló)
-Aliufólia
-Alacsony és extrém hõmérsékletet egyaránt jól tûrõ anyagok
-A robotika komolyan fejlõdött (a 2 marsjáró igen sok fejlesztéssel járt)
stb...
Miért hasznos az ûrhajózás? Az emberek gondolkodnak, új dolgokat találnak fel, problémákat oldanak meg. Az emberiség egyetemes tudásának növelése. Minden dolog amibõl újat tanulunk az fontos. Ezért fontosak az elméleti fizikusok, a csillagászok, a mérnökök, az ûrutazók. Ne vedd sértésnek, de igen korlátozottan állsz a dolgokhoz. Azok a dolgok amik azonnal nem hoznak hasznot már értéktelenek? Évezredekkel ezelõtt néhány "idióta" elkezdte figyelni a csillagokat, milyen szépen mozogtak. Rengetek idõt elpazaroltak azzal, hogy feljegyezték a mozgásukat. (Ahelyett hogy egy jót söröztek volna, vagy kapáltak volna a kertben. Mert ugye az produktívabb) Viszont rájöttek arra, hogy a csillagok alapján meghatározzák az évszakok változását, így elõnyhöz jutott a közösségük. Pedig látszólag nem végeztek látványos, produktív munkát. Ilyen az ûrállomás, az ûrsiklók is. Kutatnak, kisérleteznek. Sok kisérletet földi gravitációban egyszerûen nem lehet elvégezni. Azzal, hogy megértjük a világûrt, a földet is jobban megértjük.
http://kutyuszoba.blog.hu/
#13
Ez egy látványos, talán hasznos állami pénzköltés. A háborúra több százszorosát költik, az is látványos, trancsírozott emberek, végtagok szanaszét, féllábú, félkarú...emberek, tönkrement vagy kiirtott családok, népek. És haszna is van hisz extraprofithoz jutnak a tisztességes Wall streeti befektetõk, nekik dörögnek az ásványkincsek. Lehet hogyha többet háborúznak és gyilkolnak nem megy csõdbe a Lhemann Brothers bank és más bankok sem mert megtalálják a számításukat egy jó kis olajbizniszben. Mi is költünk az afganisztáni kalandra és mi hasznunk belõle? Nem is beszélve mit keresnek ott a katonáink a mi pénzünkbõl? Szerintem kutatás-fejlesztésre kevesebbet költ a költségvetés mint erre a 'misszióra'. Szerintem inkább haszontalan ûrállomásra, Holdutazásra mint háborúra.
#12
"Igen hasznos dolog az ûrkutatás, az ûrhajózás." - miért is?
"A nemzetközi ûrállomás szintén fontos és hasznos feladatot lát el." - miket?
"Rengeteg technológiát köszönhetünk az ûrhajósoknak." - akkor talán sorold fel azt a rengeteg technológiát, ne csak a levegõbe beszélj.
Általánosságokat mondani mindenki tud.
"A nemzetközi ûrállomás szintén fontos és hasznos feladatot lát el." - miket?
"Rengeteg technológiát köszönhetünk az ûrhajósoknak." - akkor talán sorold fel azt a rengeteg technológiát, ne csak a levegõbe beszélj.
Általánosságokat mondani mindenki tud.
#11
A nemzetkozi urallomason akarjak kiprobalni az uj vasimir hajtomu prototipusat. Ez egy plazma hajtomu, ami egyebkent mellekesen a Bussard fele ramjet egyik komponense es elvileg kozel fenysebessegig kepes gyorsitani egy hajot. A startrek-ben ezt hivjak impulzus hajtomunek. Az otlet az 50-es evekbol szarmazik, es a legutobbi film amiben ilyet hasznaltak a cameron fele avatar volt, ugyanis ezzel mar fenysebesseg alatt is csak par ev tavolsagra lenne a legkozelebbi naprendszer (az alfa kentauri). Vicces, de a filmben jopar mar prototipus fazisban leallitott project lathato, a venture star-tol kezdve a 60-as evekbeli ducted fan-es vtol gepekig.
#10
Nem lesz,az csak a mesáben létezik......valami lesz,de nem térhajtómû,a Startrekbe max
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#9
A várjuk a sült galabot tipikus esete. Igen hasznos dolog az ûrkutatás, az ûrhajózás. A nemzetközi ûrállomás szintén fontos és hasznos feladatot lát el. Rengeteg technológiát köszönhetünk az ûrhajósoknak. Igen menjenek, kutassanak, mert az emberiségnek hosszútávon hasznos lesz. Embereket meg fel kell küldeni, mert tudnunk kell, milyen hatással van ránk a hosszú súlytalanság. Mindent gépesíteni nem lehet. Az ûrrepülõgép project nekem szimpatikus volt. Többször felhaszálható technológia. Sajnos drága, most megpróbálják a civil szférát is bevonni (na meg a pénzét). Talán gyakoribb lesz az utazás mint most.
Személy szerint örülnék egy újabb komoly ûrversenynek, annó néhány évtized alatt rengeteget fejlõdött a technika. (és még több tudományos eredmény született)
Ez nem elméleti fizika, sokszor ott kell lenni, és meg kell nézni az adott dolog mûködik e.
Személy szerint örülnék egy újabb komoly ûrversenynek, annó néhány évtized alatt rengeteget fejlõdött a technika. (és még több tudományos eredmény született)
Ez nem elméleti fizika, sokszor ott kell lenni, és meg kell nézni az adott dolog mûködik e.
http://kutyuszoba.blog.hu/
#8
A hasonló csoda nem attól lesz, hogy ilyen ûrrepülõgépekkel bohóckodnak. Ezzel még az esélyét sem teremtik meg, csak viszi a pénzt mástól. A hagyományos rakétahajtással nemigen lehet messzire, pláne nem gyorsan eljutni bárhova is. Ez a technika arra jó, hogy mûholdakat juttassanak fel, annak van haszna is, de hogy pár ember méregdrágán ott fent (nem is olyan nagyon messze) bohóckodik, annak mi értelme van? Megjegyzem, hogy csupán annak, hogy felmenjenek a Holdra és visszajöjjenek, sincs sok értelme.
#6
Igazad van. Amíg nem lesz térhajtómû, vagy valami hasonló csoda addig egy petákot se költsenek ilyesmire semminemû kutatásra vagy fejlesztésre! Ezek ugyanis maguktól feltalálódnak.
Soyo 4saw2 | AMD 486DX5-133 | 64MB EDO | Tseng ET6100 2.25MB | Crystal ESS 1696 | 14" Samsung CRT
hál isten fejezzék is be a lövöldözözését a sok ürszemétnek kevesebb rakéta üzemanyagot égetnek és nem basszák el mégjobban a légkört köcsög amerikaiak
g73jh, sapphire 6970, amd 1090t, crosshair 4 formula, vertex 2 120gb, 8gb corsair 1600mhz
#3
Nem azért, de sok haszna nincs ennek a bohóckodásnak. Csak a rengeteg pénzt viszi. Amíg nem rendelkezik az emberiség olyan technikával, amivel rövid idõn belül nagy távolságot lehet megtenni, addig nem sok értelme van. Addig az emberiség a Földhöz van kötve.
#2
Le is kell állítani a fejlesztéseket..kellenek a csapatok és a pénz az olajért vívott háborúra
Jaffa Kree!
#1
Nem érkezett még hozzászólás
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz