98
  • Epikurosz
    #98
    "tudósaitok"

    Még véletlenül sem a tieid, te valahol ott fent trónol a fellegekben, mindenek felett, ugyi?
  • wareszsg
    #97
    Mint a seregben. Még 150 nap.
  • Epikurosz
    #96
    Olyan rigidus-stílus....
    Nem vagy te rigidus, véletlenül?
  • miqrobi
    #95
    Ha nemtudsz számolni, ne foglalkozz tudománnyal.
    Foglalkozz azzal, melyik szóból milyen betű hiányzik.

    xD
    LOL
  • miqrobi
    #94
    Biztos nem egy hivatásos fórum-droid véleményére fogok adni.

    xd
  • Epikurosz
    #93
    Valami totyoghat és hápoghat, tolla is lehet, tojást is tojhat, de egy tudósnak akkor sem biztos, hogy kacsa.
    Vili?
  • Epikurosz
    #92
    A húrelmélet nem ír le egy szilárd kristályt, LOLer!

    Az, hogy bizonyos szemszögből nézve valami olyan, mint egy kacsa, attól nem lesz kacsa.
  • miqrobi
    #91
    Ugye a tudomány rovatba is leírtam, hogy nem hiszek az időbeli visszahatásban.
    Feynman elméletét fejtegettem.
    A végén már azzal jöt, hogy beszéljem meg a CERN-nel az ÉN elméletemet. LOL

    Az nem az én elméletem, hanem a modern fizika elmélete. Ahogy a húrelmélet sem az én elméletem, hanem a tudósaitoké. A húrelmélet pedig egy szilárd kristályt ír le.
    Itt van, kiszámoltam.

    Lehet hanyagolni. Semmi közöm az egészhez, nem én találtam ezeket ki, hanem a tudósaitok.

    LOL
  • miqrobi
    #90
    A vákum legjobban egy félvezető kristályra hasonlít.
    Mindegy minek nevezzük.
  • Epikurosz
    #89
    Egyébként nem hiszem, hogy valami szenzáció lenne ezekben. Akkoriban az iszlámista sulikban orrvérzésig másoltatták a diákokkal az arab szövegeket, hogy megtanuljanak írni. Így ezekben az írásokban kevés eredeti gondolat lehet. Persze, az nagy szerencse lenne, ha ókori szerzők műveit is lemásolták volna, mint ahogy tették a közel-keleti arabok sok ókori görög és római írással, de erre nem sok jel mutat. Az írások főleg a XIV. században keletkeztek.
  • Epikurosz
    #88
    ...és Wow!
  • Epikurosz
    #87
    Szóval, téged érdekel a csillagászat, és a tudománytörténet?
    Mondd nyugodtan: Tyű!
  • miqrobi
    #86
    A vákum nem atomokból áll. Ezért az a kifejezés, hogy a vákum "olyan mint egy szilárd kristály" eléggé távoli. Mondhatom egyáltalán, hogy szilárd, mikor ezt soha nem fogom megtapasztalni közvetlenül?
    Végül is mondhatom, nem vagyok tudós, és ez csak egy fórum. De a hasonlóság megvan, annak ellenére, hogy ez nagyon távoli.

  • miqrobi
    #85
    LOL
  • Epikurosz
    #84
    miqrobikám!

    Ha ilyen nehéz egy köbméter vákuum, bele sem merek gondolni, hogy mennyi kiló lehet ugyanannyi térfogatnyi ólom. :-D
  • miqrobi
    #83
    Csak egyszerűen tudok számolni.
    Egy szem konkrét ellenérvet se fogsz itt olvasni. Nem véletlenül.

    De vegyük a kvantummechanika valószínűség leírását. Vajon miért így kell leírni az elektron /meg minden/ mozgását?
    Egy kristályrácsban, ha az elektron kötődik egy atomhoz, akkor van egy bizonyos esélye annak, hogy átugrik egy másik atomra, ha onnan hiányzik egy elektron. A rácsban az elektron nem mozog, hanem így terjed rácspontról rácspontra. Annak is megvan az esélye, hogy egy jóval távolabbi atomra fog átugrani.
    A vákumban ugyan így "mozog", ezért ott is így kell leírni. Nem a newtoni fizika van kiütve, hanem egyszerűen a részecskék nem az üres térben mozognak, emiatt nem jó a newtoni leírást alkalmazni a mozgásukra.


    "valszeg régi ismerős"


    xd
  • Epikurosz
    #82
    nagyon biztos valaki, aki valszeg régi ismerős, csak dec. 4-én regelt, hogy okosítson engem. :-D
  • miqrobi
    #81
    Mert remélem senki nem gondolja azt, hogy egy 9e-31 kg tömegű elektronban egy 2.17644(11)×10−8 kg tömegű húr bohóckodik?

    http://en.wikipedia.org/wiki/Planck_mass


    Ez nem így működik, hanem ahogy leírtam.
  • miqrobi
    #80
    "The basic idea is that the fundamental constituents of reality are strings of the Planck length (about 10−33 cm) which vibrate at resonant frequencies."

    Tehát ahogy írtam, 1/Planck hossz megadja, mennyi string van a vákumban egy méteren, Ez a harmadikon 1 m3 térfogat egységben mennyi van.
    Ez szorozva Planck tömeg, 1 m3 vákum tömege.

    Amikor az étert kitalálták, akkor kiszámolták, milyen anyagban terjedhed egy rezgés fénysebességgel. Ugyan ezt a tömeget kapták.

    Igazából mindegy ki mit mond, mert akinek még van egy csöpp esze, az érti amit írok.

  • miqrobi
    #79
    A húrelméleten belül mondhatom, hogy az anyag tiszta energia.

    Csakhogy a húrelmélet is korlátozott hatókörű. Valószínű, hogy a húrok is tovább bonthatóak. Már ha léteznek.. xd


  • miqrobi
    #78
    Ahogy Brian Greene mondta a húrelméletről szóló ismeretterjesztő filmben, a részecskék, amik felépítik az általunk ismert anyagok, a húrok vibrációi.

    Ez egy gerjesztett állapot, egy energia-állapot. Ahogy az is az, amikor egy atomról hiányzik egy elektron.
    De nem feltétlenül kell leszakítani az elektron, különböző gerjesztett állapotokba hozható az atom. Ezek az állapotok szintén képesek terjedni a kristályban. Vannak úgynevezett spinhullámok, ahol egy spinállapot terjed.

    A vákumban hasonló történik, mint egy félvezetőben. Nem egy az egyben ugyan az, mivel a vákum nem atomokból áll.

  • miqrobi
    #77
    http://en.wikipedia.org/wiki/Superstring_theory

    Ha megnézed a linken, Planck hosszról és erőröl ír. Csakhát a Planck erő a Planck tömegből származik.


    " A vibráló húrok tömege tehát a Plank-tömeg egész számszorosa lehet."
    http://www.atmion.hu/Zoleenet/iro/cim/CSZ/szuperhurok.htm
  • miqrobi
    #76
    Igen, és ezt nem én állítom, hanem a kedvenced a húrelmélet.

    De ez a tömeg számunkra nem létezik. Olyan, mintha egy félvezetőben élnénk, és elektron-lyuk párokból épülnénk fel. Csak ezek a párok képviselnek energiát az "alapállapot"-hoz képest. Az alapállapot a félvezetőben a semleges atomok tömege. Ez a világunkban a vákum.
    Számunkra üresnek tünik, ahogy az elektron-lyuk pár is azt érzékeli, hogy csak egy elektron és egy pozitív töltésű elektron van a félvezetőben.
    Semmi más nem létezik számukra. Nem érzik a félvezető atomjainak a tömegét.
  • Epikurosz
    #75
    Vagyis egy köbméter vákuumnak 4,8×10 a 96.-on kg tömege van?
  • miqrobi
    #74
    Ennek a tömeget létrehozó jelenségnek van egy hagyományos megfelelője. Egy pozitív töltésű kristályban az elektron tömege megnő. Jobban csatolódik a kristályhoz.
    Ezt a jelenséget effektív tömegnek nevezik.
    Az elektron effektív tömege akár negatív is lehet. Ez csak a környezettől függ.



    További érdekességek
    http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9903/belez.html
  • miqrobi
    #73
    Vagy 1/Planckhossz a harmadikon, szorozva a Planck tömeggel.
  • miqrobi
    #72
    4.8 szor 10 a 96.-on

    Bár nekem az első a "rendes" forma.

  • Epikurosz
    #71
    Ez egy jó kis összefoglaló az éterről, mint olyanról.
  • Epikurosz
    #70
    "Nem szokásom se hazudozni, se kitalálni dolgokat."

    Én ilyent nem állítottam.
    Mindenesetre, ez az éter nem az az éter, amire a régi bölcsek gondoltak, tehát indokolt másként nevezni.

    Ezt a 4.882813e+96 kg/m3 értéket le tudnád írni "rendesen"?
  • miqrobi
    #69
    Amimket írok, azok tények. Csak kicsit nyersen adom elő. De a világ már csak ilyen.

    Nincs éter? Ez kb olyan, mintha a kutyákat mostantól rózsaszinű elefántoknak neveznénk, és kijelentenénk, hogy kutyák pedig nincsenek.

    Ez nem fizika, hanem nyelvészet.

  • miqrobi
    #68
    Keress rá, milyen tulajdonságokat számoltak az 1900-as évek körül az éternek.

    Azután számold ki, hogy ha a vákum Planck tömegű húrokból áll, és ezek Planck méretűek és megközelítőleg ilyen sűrűn vannak a vákumban, akkor az mekkora sűrűségű lesz.

    Segítek 4.882813e+96 kg/m3

    "corpuscular aether:~10 96 [kg/m3]"
    http://bourabai.narod.ru/aether-e.htm


    Nem szokásom se hazudozni, se kitalálni dolgokat.
  • miqrobi
    #67
    Igen Teller szerint sincs éter, hiszen ez a fizika álláspontja.
    Megsúgom, van, csak máshogy hívják. Nyilván ciki lenne olyat "megint" visszahozni a fizikába, amit már egyszer "véglegesen" megcáfoltak.
    Teller nagy fizikus, de Dirac még nagyobb.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Dirac_sea
    "
    ... with the new theory of electrodynamics we are rather forced to have an aether.
    – P.A.M. Dirac, ‘Is There An Aether?,’ Nature, v.168, 1951, p.906.
    "

  • NEXUS6
    #66
    Ez meg a Davies-Unruh effektus.

    Gyorsuló részecskék, fekete lyukak közelében felléphet, gyakorlatilag ez is a vákuum-energia egyfajta megcsapolása.

    Az hogy az általunk ismert anyag -amely a teljes világegyetem töredéke- egyensúlyban van, nem jelenti azt, hogy ez az egész univerzumra jellemző. Sőt!
    A világegyetem valszeg gyorsítva tágul, vagy ha nem legalább is azokkal a szupernovákkal nem stimmel valami, amikkel ezt a tágulást megpróbálták kiszámítani.
    Így, vagy úgy, de magyarázatot kell találni olyan energiára, amire jelenleg nincs magyarázat.
  • NEXUS6
    #65
    "The concept was first proposed by Albert Einstein and Otto Stern in 1913. The term "zero-point energy" is a calque of the German Nullpunktenergie. All quantum mechanical systems have a zero-point energy. The term arises commonly in reference to the ground state of the quantum harmonic oscillator and its null oscillations."

    Wiki
  • Epikurosz
    #64
    A nullponti energiáról pedig itt ír Hraskó Péter nyugalmazott egyetemi tanár: Energia vákuumból (Casimir effektus):
    "Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy a nullponti energia (ZPE, vákuumenergia) létét manapság csak igen kevesen vitatják. Létezését a kvantumelmélet kidolgozása során ismerték fel, és azóta szervesen beépült az elméletbe. Ez a hangzatos nevű és bonyolult elméleti hátterű jelenség új lökést adott a féltudományos elmélkedéseknek is. Az ezzel foglalkozók kiragadják a tudomány eredményeiből a nekik tetsző részleteket és olyan elméletek felépítésére használják azokat, amelyek nyilvánvalóan ellentétben állnak a tudományos rendszer más alapelemeivel (leggyakrabban az energiamegmaradás, még inkább az entrópianövekedés tételeivel). Az ilyen elméletekben gyakran hivatkoznak ismert és elismert tudósok igazolt eredményeire, de ezek az eredmények minden valószínűség szerint nem alkalmasak a kérdéses elmélet igazolására."
  • Epikurosz
    #63
    Marx Györgyről (1927-2002) itt lehet olvasni.
  • Epikurosz
    #62
    "Elég vicces látni, hogy 100 év alatt senki nem tudott rájönni egy ilyen egyszerű mechanizmusra."

    Légy nyugodt, hogy ez mások fejében is megfordult, például az enyémben is, de épp amiatt vetettem el, mert az éter létezését feltételezi. Ennek ellenére én régóta kacérkodom azzal a gondolattal, hogy mégiscsak van éter, persze nem olyan, mint a mit 150 évvel ezelőtt elképzeltek.

    Kb. akkor fordult meg nekem a fejemben, amikor több, mint 20 éve olvastam egy cikket Marx György tollából, amelyben leírta, hogy abszolút vákuum nincs, mert még ott is, ahol nincs semmilyen elektromágnseses sugárzás, még ott is a vákuum folyamatosan fluktuál, vagyis az anyag és antianyag párok alakulgatnak át egymásba. Ez a feltevés, sejtésem szerint, nem Marx Györgytől ered, ő is csak átvette valakitől.

    Aztán, ebből kiindulva megszületett a vákuumenergia meg a csapoljuk meg a nullponti energiát kezdeményezés, amelyről egy magyar fizikus-matematikus szépen számításokkal bebizonyította (szektikus.hu), hogy elvileg lehetséges, de műszaki akadályai vannak, vagy nem is éri meg.
  • Epikurosz
    #61
    Ha megvalósul a Gúgli wave, akkor belefogok javítani a szövegedbe. Csak azértis.
    De lehet, hogy a fejlesztők beépítik a korrektort a beíróba, és fuccs lesz a makacsságodnak, mert auto módban kijavít mindent. beeee
  • miqrobi
    #60
    Ha tudnád, mennyire jó..

    Tudod, van egy/sok xd/ rossz tulajdonságom.
    A csakazértis. Mostmár mindig egy u-val fogom írni. Nem tetszik? Hát az gáz. Kár hogy lszrm. xd

  • Epikurosz
    #59
    "Pontosan ilyen párt hoz létre a foton a vákumban, de ez most mellékes."

    Nem rossz.