Mi történik ha egy óriáscsillag felrobban?

"tudósaitok"

Még véletlenül sem a tieid, te valahol ott fent trónol a fellegekben, mindenek felett, ugyi?

Mint a seregben. Még 150 nap.

Olyan rigidus-stílus....
Nem vagy te rigidus, véletlenül?

Ha nemtudsz számolni, ne foglalkozz tudománnyal.
Foglalkozz azzal, melyik szóból milyen betû hiányzik.

xD
LOL

Biztos nem egy hivatásos fórum-droid véleményére fogok adni.

xd

Valami totyoghat és hápoghat, tolla is lehet, tojást is tojhat, de egy tudósnak akkor sem biztos, hogy kacsa.
Vili?<#nyes>

A húrelmélet nem ír le egy szilárd kristályt, LOLer!

Az, hogy bizonyos szemszögbõl nézve valami olyan, mint egy kacsa, attól nem lesz kacsa.

Ugye a tudomány rovatba is leírtam, hogy nem hiszek az idõbeli visszahatásban.
Feynman elméletét fejtegettem.
A végén már azzal jöt, hogy beszéljem meg a CERN-nel az ÉN elméletemet. LOL

Az nem az én elméletem, hanem a modern fizika elmélete. Ahogy a húrelmélet sem az én elméletem, hanem a tudósaitoké. A húrelmélet pedig egy szilárd kristályt ír le.
Itt van, kiszámoltam.

Lehet hanyagolni. Semmi közöm az egészhez, nem én találtam ezeket ki, hanem a tudósaitok.

LOL

A vákum legjobban egy félvezetõ kristályra hasonlít.
Mindegy minek nevezzük.

Egyébként nem hiszem, hogy valami szenzáció lenne ezekben. Akkoriban az iszlámista sulikban orrvérzésig másoltatták a diákokkal az arab szövegeket, hogy megtanuljanak írni. Így ezekben az írásokban kevés eredeti gondolat lehet. Persze, az nagy szerencse lenne, ha ókori szerzõk mûveit is lemásolták volna, mint ahogy tették a közel-keleti arabok sok ókori görög és római írással, de erre nem sok jel mutat. Az írások fõleg a XIV. században keletkeztek.

Szóval, téged érdekel a csillagászat, és a tudománytörténet?
Mondd nyugodtan: Tyû!

A vákum nem atomokból áll. Ezért az a kifejezés, hogy a vákum "olyan mint egy szilárd kristály" eléggé távoli. Mondhatom egyáltalán, hogy szilárd, mikor ezt soha nem fogom megtapasztalni közvetlenül?
Végül is mondhatom, nem vagyok tudós, és ez csak egy fórum. De a hasonlóság megvan, annak ellenére, hogy ez nagyon távoli.

LOL

miqrobikám!

Ha ilyen nehéz egy köbméter vákuum, bele sem merek gondolni, hogy mennyi kiló lehet ugyanannyi térfogatnyi ólom. :-D

Csak egyszerûen tudok számolni.
Egy szem konkrét ellenérvet se fogsz itt olvasni. Nem véletlenül.

De vegyük a kvantummechanika valószínûség leírását. Vajon miért így kell leírni az elektron /meg minden/ mozgását?
Egy kristályrácsban, ha az elektron kötõdik egy atomhoz, akkor van egy bizonyos esélye annak, hogy átugrik egy másik atomra, ha onnan hiányzik egy elektron. A rácsban az elektron nem mozog, hanem így terjed rácspontról rácspontra. Annak is megvan az esélye, hogy egy jóval távolabbi atomra fog átugrani.
A vákumban ugyan így "mozog", ezért ott is így kell leírni. Nem a newtoni fizika van kiütve, hanem egyszerûen a részecskék nem az üres térben mozognak, emiatt nem jó a newtoni leírást alkalmazni a mozgásukra.


"valszeg régi ismerõs"


xd

nagyon biztos valaki, aki valszeg régi ismerõs, csak dec. 4-én regelt, hogy okosítson engem. :-D

Mert remélem senki nem gondolja azt, hogy egy 9e-31 kg tömegû elektronban egy 2.17644(11)×10−8 kg tömegû húr bohóckodik?

http://en.wikipedia.org/wiki/Planck_mass


Ez nem így mûködik, hanem ahogy leírtam.

"The basic idea is that the fundamental constituents of reality are strings of the Planck length (about 10−33 cm) which vibrate at resonant frequencies."

Tehát ahogy írtam, 1/Planck hossz megadja, mennyi string van a vákumban egy méteren, Ez a harmadikon 1 m3 térfogat egységben mennyi van.
Ez szorozva Planck tömeg, 1 m3 vákum tömege.

Amikor az étert kitalálták, akkor kiszámolták, milyen anyagban terjedhed egy rezgés fénysebességgel. Ugyan ezt a tömeget kapták.

Igazából mindegy ki mit mond, mert akinek még van egy csöpp esze, az érti amit írok.

A húrelméleten belül mondhatom, hogy az anyag tiszta energia.

Csakhogy a húrelmélet is korlátozott hatókörû. Valószínû, hogy a húrok is tovább bonthatóak. Már ha léteznek.. xd

Ahogy Brian Greene mondta a húrelméletrõl szóló ismeretterjesztõ filmben, a részecskék, amik felépítik az általunk ismert anyagok, a húrok vibrációi.

Ez egy gerjesztett állapot, egy energia-állapot. Ahogy az is az, amikor egy atomról hiányzik egy elektron.
De nem feltétlenül kell leszakítani az elektron, különbözõ gerjesztett állapotokba hozható az atom. Ezek az állapotok szintén képesek terjedni a kristályban. Vannak úgynevezett spinhullámok, ahol egy spinállapot terjed.

A vákumban hasonló történik, mint egy félvezetõben. Nem egy az egyben ugyan az, mivel a vákum nem atomokból áll.

http://en.wikipedia.org/wiki/Superstring_theory

Ha megnézed a linken, Planck hosszról és erõröl ír. Csakhát a Planck erõ a Planck tömegbõl származik.


" A vibráló húrok tömege tehát a Plank-tömeg egész számszorosa lehet."
http://www.atmion.hu/Zoleenet/iro/cim/CSZ/szuperhurok.htm

Igen, és ezt nem én állítom, hanem a kedvenced a húrelmélet.

De ez a tömeg számunkra nem létezik. Olyan, mintha egy félvezetõben élnénk, és elektron-lyuk párokból épülnénk fel. Csak ezek a párok képviselnek energiát az "alapállapot"-hoz képest. Az alapállapot a félvezetõben a semleges atomok tömege. Ez a világunkban a vákum.
Számunkra üresnek tünik, ahogy az elektron-lyuk pár is azt érzékeli, hogy csak egy elektron és egy pozitív töltésû elektron van a félvezetõben.
Semmi más nem létezik számukra. Nem érzik a félvezetõ atomjainak a tömegét.

Vagyis egy köbméter vákuumnak 4,8×10 a 96.-on kg tömege van?

Ennek a tömeget létrehozó jelenségnek van egy hagyományos megfelelõje. Egy pozitív töltésû kristályban az elektron tömege megnõ. Jobban csatolódik a kristályhoz.
Ezt a jelenséget effektív tömegnek nevezik.
Az elektron effektív tömege akár negatív is lehet. Ez csak a környezettõl függ.



További érdekességek
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9903/belez.html

Vagy 1/Planckhossz a harmadikon, szorozva a Planck tömeggel.

4.8 szor 10 a 96.-on

Bár nekem az elsõ a "rendes" forma.

Ez egy jó kis összefoglaló az éterrõl, mint olyanról.

"Nem szokásom se hazudozni, se kitalálni dolgokat."

Én ilyent nem állítottam.
Mindenesetre, ez az éter nem az az éter, amire a régi bölcsek gondoltak, tehát indokolt másként nevezni.

Ezt a 4.882813e+96 kg/m3 értéket le tudnád írni "rendesen"?

Amimket írok, azok tények. Csak kicsit nyersen adom elõ. De a világ már csak ilyen.

Nincs éter? Ez kb olyan, mintha a kutyákat mostantól rózsaszinû elefántoknak neveznénk, és kijelentenénk, hogy kutyák pedig nincsenek.

Ez nem fizika, hanem nyelvészet.

Keress rá, milyen tulajdonságokat számoltak az 1900-as évek körül az éternek.

Azután számold ki, hogy ha a vákum Planck tömegû húrokból áll, és ezek Planck méretûek és megközelítõleg ilyen sûrûn vannak a vákumban, akkor az mekkora sûrûségû lesz.

Segítek 4.882813e+96 kg/m3

"corpuscular aether:~10 96 "
http://bourabai.narod.ru/aether-e.htm


Nem szokásom se hazudozni, se kitalálni dolgokat.

Igen Teller szerint sincs éter, hiszen ez a fizika álláspontja.
Megsúgom, van, csak máshogy hívják. Nyilván ciki lenne olyat "megint" visszahozni a fizikába, amit már egyszer "véglegesen" megcáfoltak.
Teller nagy fizikus, de Dirac még nagyobb.

http://en.wikipedia.org/wiki/Dirac_sea
"
... with the new theory of electrodynamics we are rather forced to have an aether.
– P.A.M. Dirac, ‘Is There An Aether?,’ Nature, v.168, 1951, p.906.
"

Ez meg a Davies-Unruh effektus.

Gyorsuló részecskék, fekete lyukak közelében felléphet, gyakorlatilag ez is a vákuum-energia egyfajta megcsapolása.

Az hogy az általunk ismert anyag -amely a teljes világegyetem töredéke- egyensúlyban van, nem jelenti azt, hogy ez az egész univerzumra jellemzõ. Sõt!
A világegyetem valszeg gyorsítva tágul, vagy ha nem legalább is azokkal a szupernovákkal nem stimmel valami, amikkel ezt a tágulást megpróbálták kiszámítani.
Így, vagy úgy, de magyarázatot kell találni olyan energiára, amire jelenleg nincs magyarázat.

"The concept was first proposed by Albert Einstein and Otto Stern in 1913. The term "zero-point energy" is a calque of the German Nullpunktenergie. All quantum mechanical systems have a zero-point energy. The term arises commonly in reference to the ground state of the quantum harmonic oscillator and its null oscillations."

Wiki

A nullponti energiáról pedig itt ír Hraskó Péter nyugalmazott egyetemi tanár: Energia vákuumból (Casimir effektus):
"Nem gyõzöm eleget hangsúlyozni, hogy a nullponti energia (ZPE, vákuumenergia) létét manapság csak igen kevesen vitatják. Létezését a kvantumelmélet kidolgozása során ismerték fel, és azóta szervesen beépült az elméletbe. Ez a hangzatos nevû és bonyolult elméleti hátterû jelenség új lökést adott a féltudományos elmélkedéseknek is. Az ezzel foglalkozók kiragadják a tudomány eredményeibõl a nekik tetszõ részleteket és olyan elméletek felépítésére használják azokat, amelyek nyilvánvalóan ellentétben állnak a tudományos rendszer más alapelemeivel (leggyakrabban az energiamegmaradás, még inkább az entrópianövekedés tételeivel). Az ilyen elméletekben gyakran hivatkoznak ismert és elismert tudósok igazolt eredményeire, de ezek az eredmények minden valószínûség szerint nem alkalmasak a kérdéses elmélet igazolására."

Marx Györgyrõl (1927-2002) itt lehet olvasni.

"Elég vicces látni, hogy 100 év alatt senki nem tudott rájönni egy ilyen egyszerû mechanizmusra."

Légy nyugodt, hogy ez mások fejében is megfordult, például az enyémben is, de épp amiatt vetettem el, mert az éter létezését feltételezi. Ennek ellenére én régóta kacérkodom azzal a gondolattal, hogy mégiscsak van éter, persze nem olyan, mint a mit 150 évvel ezelõtt elképzeltek.

Kb. akkor fordult meg nekem a fejemben, amikor több, mint 20 éve olvastam egy cikket Marx György tollából, amelyben leírta, hogy abszolút vákuum nincs, mert még ott is, ahol nincs semmilyen elektromágnseses sugárzás, még ott is a vákuum folyamatosan fluktuál, vagyis az anyag és antianyag párok alakulgatnak át egymásba. Ez a feltevés, sejtésem szerint, nem Marx Györgytõl ered, õ is csak átvette valakitõl.

Aztán, ebbõl kiindulva megszületett a vákuumenergia meg a csapoljuk meg a nullponti energiát kezdeményezés, amelyrõl egy magyar fizikus-matematikus szépen számításokkal bebizonyította (szektikus.hu), hogy elvileg lehetséges, de mûszaki akadályai vannak, vagy nem is éri meg.

Ha megvalósul a Gúgli wave, akkor belefogok javítani a szövegedbe. Csak azértis.
De lehet, hogy a fejlesztõk beépítik a korrektort a beíróba, és fuccs lesz a makacsságodnak, mert auto módban kijavít mindent. beeee

Ha tudnád, mennyire jó..

Tudod, van egy/sok xd/ rossz tulajdonságom.
A csakazértis. Mostmár mindig egy u-val fogom írni. Nem tetszik? Hát az gáz. Kár hogy lszrm. xd

"Pontosan ilyen párt hoz létre a foton a vákumban, de ez most mellékes."

Nem rossz.

Igen, ugyanott van, ahol a mándi zsidó (má' megint zsidózok<#nyes>), vagyis, ahol a part szakad. sõt, a cérna is.

Oksi, de a vákuumot 2 u-val kérem, ha lehet. És tejszín nélkül.

"felszabaduló energiát tömegként érzékeljük"

Nem, a tömeget a kölcsönhatások hozzák létre. Minél erõsebb kölcsönhatásokra képes valami, annál nagyobb lesz a tömege. Az elektron mozgását csak a foton által közvetített elektromágneses erõ befolyásolja. A proton mozgását /helyesebben a kvarkokét/ már a gluonokkal továbbított magerõ avagy az erõs kölcsönhatás is befolyásolja. A tömegük ezért sokkal nagyobb.

Hogy lehet az, hogy ha a magerõ sokkal erõssebb, mégis a proton nehezebben vált irányt ugyanakkora behatásra?
Úgy, hogy a részecske lehetséges erõi a vákumrácshoz kötik. Ha egy kvarkról beszélünk, azt nagyobb erõk kötik a vákumhoz, mint az elektront, mert gluonokkal is képes kapcsolódni ahhoz. Ugyanakkora külsõ energia az elektront jobban gyorsítja, mint a protont, mert a protonnál a három kvark és a vákum erõs kapcsolatát is le kell gyõznie, míg az elektronnál csak az elektromágneses erõt.

Nos ez a Higgs mechanizmus lényege.

"húrelmélet"

Ja, álcázott éter-elmélet.
Újrafeldolgozva.

"Korpuszokra nincs szükség, "

Csak azokra van szükség. A tér kvantált.
Ez annyit jelent magyarul, hogy részecskékbõl áll. Emiatt nincs a Planck méretnél kisebb távolság.
Valójában van, de mi világunk a vákumra épül, nem láthatunk a vákum "alá".

Minden anti-részecske a normál párjával ellentétesen mozog. Ha egy elektromos térben az elektron jobbra megy, akkor a pozitron balra. Miért?
Mert csak egy lyuk a vákumkristályban. Úgy mozog, hogy a jobbra haladó elektronok a helyére ugranak. A lyuk balra fog mozogni.

Hogy lehet, hogy az LHC-ben egyetlen ütközés egy óriási részecskezáport idéz elõ. Hát így, a vákumban már ott vannak a potenciális résztvevõk, csak energiát kell nekik adni, és anyag-antianyag párrá változnak.

Lebilincselõ téma. Akkor a fehér törpe felrobbanásakor lényegében a csillag ugyanott tart, mint amikor elindult: porhalmaz.

Én ugyan arról beszélek, mint te, vagy az m-elmélet.
A tér nem a nagy üres semmi, hanem egy anyagi közeg, a vákum.
Az m-elmélet ezt bránoknak nevezi, de nem a neve a fontos a gyereknek.


A neten vannak szuperfolyékony vákum elméletek, meg hasonló furcsaságok. Csakhogy a vákum egy rács. Szilárd, mint ahogy az a kezdetekkor kiszámolták.

Nem tudtak vele mit kezdeni, mert nem értették, hogyan mozoghatnak ebben a valamiben a bolygók. Könnyedén, hiszen a félvezetõ kristályban levõ lyuk is szabadon tud mozogni.

Az anyag ennek a kristálynak a hibái. Pont úgy változik meg a fény terjedése az anyag közelében, ahogy a kristályhibák lelassítják a kristály rezgéseit.

Methafizika. :-)

Nekem is ez a véleményem.
imho
Vákuum nincs, a világegyetem egy nagy hullámgubanc. Ha valahol egy húrt megpendítesz, a rezgés max. fénysebességgel végigszalad ennek a nagy gordiuszi csomónak a szálain addig, ameddig kitart az energiája, vagy bele nem ütközik egyéb pengetõkbe. Közben fel is erõsödhet, hogy végül elhaljon. Korpuszokra nincs szükség, mert a teret teljes mértékben kitöltik a hullámok, amelyek ide-oda száguldoznak (energia), és a csomópontjaikban felszabaduló energiát tömegként érzékeljük.
A rendszernek van egy kezdeti energiája (momentuma), mint egy spirálrugónak, amely felel a tágulásért.
A fénysebességkorlát a rendszer sajátossága, a fotonnak megfelelõ hullámgubancocska ennél gyorsabban nem tud mozogni, de azt nem tudom, hogy más esetleg nem lépheti-e túl. Ha igen, azt csak egy irtó nagy energiaforrás okozhatná, amely fényrobbanást idézne elõ, és biztos, hogy jó nagyot "szólna" (villanna).

A történetnek nincs vége.
Add your comment below.