Mi történik ha egy óriáscsillag felrobban?
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#48
A foton lehet egy pont,de ..
, a kvantummechanika szerint az eloszlását egy olyan hullámfüggvény adja meg, aminek csak annyi a köze van a valósághoz, hogy meghatározza a foton valószínûség sûrûségét.
A QED /kvantumelektrodinamika/ még érdekesebbet állít. Ezen elmélet matematikája szerint a foton minden lehetséges útvonalát összegezni kell. A foton mindenfele halad egyszerre. De csak egy helyen lehet detektálni.
Érthetetlen? Annak tünik.
Ha valami érthetetlen, akkor onnan egy apró részlet hiányzik.
Keresni kellene egy olyan már ismert sémát, ami hasonlít ehhez a viselkedéshez.
Méghogy nincs ilyen? De van.
Ez a févezetõ kristályok és a foton hatására bennük keletkezõ elektron-lyuk pár. /Pontosan ilyen párt hoz létre a foton a vákumban, de ez most mellékes./
Most a félvezetõ kristályba mozgó lyuk és a foton hasonlósága az, ami érdekes.
Mert hogyan mozog egy ilyen lyuk? A helyére ugrik egy atomi elektron.
Hullámzik? A lyuk biztos nem, de a kristályrács szinte biztosan. A rácsban tudunk "akadályokat" létrehozni, ami megfeleltethetõ a kétréses kisérletnek. A lyuk csak az egyik résen fog átmenni, de mivel a kristály rezgései mindkét résen átmehetnek, emiatt a lyuk "eloszlását" ezek befolyásolni fogják, akár interferenciára is képes lesz egyetlen lyuk a rácsban.
A lyuk nem tud szétfolyni, mint ahogy a foton sem. Ez érthetõ számunkra, hiszen a lyuk egyetlen elektron hiánya, nincs olyan, hogy egy atomból egy fél elektron hiányzik.
"Pedig elég vicces lenne látni, hogy hogy néz ki egy foton."
Elég vicces látni, hogy 100 év alatt senki nem tudott rájönni egy ilyen egyszerû mechanizmusra.
Ja, hogy az étert elõszõr egy nagyon szilárd valaminek számolták? Á, biztos csak véletlen.
, a kvantummechanika szerint az eloszlását egy olyan hullámfüggvény adja meg, aminek csak annyi a köze van a valósághoz, hogy meghatározza a foton valószínûség sûrûségét.
A QED /kvantumelektrodinamika/ még érdekesebbet állít. Ezen elmélet matematikája szerint a foton minden lehetséges útvonalát összegezni kell. A foton mindenfele halad egyszerre. De csak egy helyen lehet detektálni.
Érthetetlen? Annak tünik.
Ha valami érthetetlen, akkor onnan egy apró részlet hiányzik.
Keresni kellene egy olyan már ismert sémát, ami hasonlít ehhez a viselkedéshez.
Méghogy nincs ilyen? De van.
Ez a févezetõ kristályok és a foton hatására bennük keletkezõ elektron-lyuk pár. /Pontosan ilyen párt hoz létre a foton a vákumban, de ez most mellékes./
Most a félvezetõ kristályba mozgó lyuk és a foton hasonlósága az, ami érdekes.
Mert hogyan mozog egy ilyen lyuk? A helyére ugrik egy atomi elektron.
Hullámzik? A lyuk biztos nem, de a kristályrács szinte biztosan. A rácsban tudunk "akadályokat" létrehozni, ami megfeleltethetõ a kétréses kisérletnek. A lyuk csak az egyik résen fog átmenni, de mivel a kristály rezgései mindkét résen átmehetnek, emiatt a lyuk "eloszlását" ezek befolyásolni fogják, akár interferenciára is képes lesz egyetlen lyuk a rácsban.
A lyuk nem tud szétfolyni, mint ahogy a foton sem. Ez érthetõ számunkra, hiszen a lyuk egyetlen elektron hiánya, nincs olyan, hogy egy atomból egy fél elektron hiányzik.
"Pedig elég vicces lenne látni, hogy hogy néz ki egy foton."
Elég vicces látni, hogy 100 év alatt senki nem tudott rájönni egy ilyen egyszerû mechanizmusra.
Ja, hogy az étert elõszõr egy nagyon szilárd valaminek számolták? Á, biztos csak véletlen.
#47
ez kurvajó volt köszi 😊
#46
http://www.youtube.com/watch?v=HEheh1BH34Q&NR=1
Érdemes megnézni. Nagyon szép video.
Mégis emberi ésszel felfoghatatlan méretû akár csak egy galaxis is.... éshát abból se 10milliárd darab van....
Érdemes megnézni. Nagyon szép video.
Mégis emberi ésszel felfoghatatlan méretû akár csak egy galaxis is.... éshát abból se 10milliárd darab van....
#45
Ez az ernyõs kísérlet, aikor kis köröket rajzol ki ha több ernyõn áteregetjük a fényt? Na szal érted, mire gondolok.
Meg amik elektronokkal is ugyanaz lesz, mintha minden elektron "tudná hová kell becsapódnia"?
Meg amik elektronokkal is ugyanaz lesz, mintha minden elektron "tudná hová kell becsapódnia"?
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#44
ez fel ér egy csodával <#gonosz3> pedig már azt hittem hogy megint hozza a régi formáját.
Mackószanitéc! ignored list: pares,tetsuo,
#43
"Tökéletesen igazad van" lájátok, ezt Epikurosz írta nekem. <#idiota>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#42
Tökéletesen igazad van, és nem veszem zokon, sõt. A fény kettõs természete csak egy modell, amely mára már túlhaladott. A kvantumfizika majd meg fogja magyarázni, hogy miért csak húr. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#41
Amit leírtál, az kb. jó, de ne vedd zokon, ha kicsit pontosítok.
A középsuliban úgy tanultuk, hogy 'a fény kettõs természete...". Ez a megfogalmazás lényegében pontatlan és félrevezetõ. A fénynek ugyanis nem kettõs természete van, nem golyócska+EMH, hanem bzonyos esetekben úgy tudjuk leírni, mintha golyócska lenne, bizonyos esetekben pedig hullámtulajdonságokkal rendelkezik. Egy azon kísérletet elvégezve más módszerrel arra jutunk, hogy egyazon idõpanatban egy foton több résen képes áthaladni, vagyis eljátssza a hullám szerepét, de becsapódva az ernyõbe átadja az impulzusát, vagyis olyan, mintha golyócska lett volna.
Összegezve nem kettõs természete van, ahogy egy okos fizikus magyarázta, õ nem Hamlet és Lear király egyszemélyben, hanem egy színész, aki egyszer Hamletet játszik, és egyszer Lear királyt, de õ valójában egyik sem, csak színész. Így nem kettõs természete van, csak néha EMH-ként tudjuk mérni, néha golyóként, sokkal könnyebb elképzelni egy golyócskát, ami hullámzik, mint egy olyan dolgot, ami ütközik és emellett EMH. Ugyanis golyót lát az ember, hullámot lát az ember a való világban, és összerakja a kettõt, hogy hogy néz ki. Pedig elég vicces lenne látni, hogy hogy néz ki egy foton.
A középsuliban úgy tanultuk, hogy 'a fény kettõs természete...". Ez a megfogalmazás lényegében pontatlan és félrevezetõ. A fénynek ugyanis nem kettõs természete van, nem golyócska+EMH, hanem bzonyos esetekben úgy tudjuk leírni, mintha golyócska lenne, bizonyos esetekben pedig hullámtulajdonságokkal rendelkezik. Egy azon kísérletet elvégezve más módszerrel arra jutunk, hogy egyazon idõpanatban egy foton több résen képes áthaladni, vagyis eljátssza a hullám szerepét, de becsapódva az ernyõbe átadja az impulzusát, vagyis olyan, mintha golyócska lett volna.
Összegezve nem kettõs természete van, ahogy egy okos fizikus magyarázta, õ nem Hamlet és Lear király egyszemélyben, hanem egy színész, aki egyszer Hamletet játszik, és egyszer Lear királyt, de õ valójában egyik sem, csak színész. Így nem kettõs természete van, csak néha EMH-ként tudjuk mérni, néha golyóként, sokkal könnyebb elképzelni egy golyócskát, ami hullámzik, mint egy olyan dolgot, ami ütközik és emellett EMH. Ugyanis golyót lát az ember, hullámot lát az ember a való világban, és összerakja a kettõt, hogy hogy néz ki. Pedig elég vicces lenne látni, hogy hogy néz ki egy foton.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#40
Ez a FlyingV gondolom onnan ered, hogy zavaró repülés (nuisance flight).
Hogy mik vannak...
Hogy mik vannak...
Kara kánként folytatom tanításom.
#39
Én már voltam. Jó hely, de az a hátránya ha nem szegedi vagy és nincs kocsid max. 1 órát tudsz maradni az meg nem sok...
#38
Hát, ha számodra idegesítõ, annak én csak örülni tudok. <#mf1>
Kara kánként folytatom tanításom.
#37
akkor ne olvasd 😊
#36
Akit érdekel a csillagászat, és szeretne kukkolni annak javaslom a Szegedi Tudományegyetem Csillagász obszervatóriumát (Füvészkertnél picit tovább kell menni Odesszában, de a belvárostól már ki van táblázva) ami a szemináriumi elõadásokkal illeti szabadon látogatható sõt örülnek a gyakorlat vezetõk ha külsõsök csendben figyelnek és a konzultáción megosztják nézeteiket.
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#35
Mégis a témánál marad a cikkeknél (többnyire). Amúgy visszanézted az írásaid magas növésû barátom? <#levele>
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#34
epikurosz, kicsit unalmas a vartyogásodat olvasni mindig, aminek nincs tartalma, viszont idegesítõ.
#33
de az ábra szerint mégsem, no!
Kara kánként folytatom tanításom.
#32
ja, bocs. értem, mértani méretre gondoltál, az akkor lehet.
Kara kánként folytatom tanításom.
#31
" a Betelgeuse legalább 15-20x nehezebb a Nap-nál, viszont az átmérõje pötyet nagyobb: ha a Napunk helyére tennénk akkor a csillag széle a Jupiter pályájánál lenne. Ezzel meg az általunk ismert világegyetem legnagyobb méretû csillaga."
Ha Praetor ábráit megnézted volna, akkor feltûnt volna, hogy a Nagykutya egyik csillaga viszi a prímet, nem a Bettelgõz.
Ha Praetor ábráit megnézted volna, akkor feltûnt volna, hogy a Nagykutya egyik csillaga viszi a prímet, nem a Bettelgõz.
Kara kánként folytatom tanításom.
#30
amúgy írtam is, hogy "mert max. 120 naptömegrõl tudtam"
Egyébként, ha hasogatod a szõrszálat, és nem javítod automatikusan az általam elkövetett apró hibákat a fejedben (jószándék), akkor nem lessz hosszú a velem való párbeszéded.
Egyébként, ha hasogatod a szõrszálat, és nem javítod automatikusan az általam elkövetett apró hibákat a fejedben (jószándék), akkor nem lessz hosszú a velem való párbeszéded.
Kara kánként folytatom tanításom.
#29
ne lovagolj a szavakon. A csilagméret alatt természetesen tömeget értettem.
Kara kánként folytatom tanításom.
#28
Ezekre a csillagokra nem lehetne valmi megfigyelési adót kivetni? Aki nézegeti akarja az fizessen!!!!<#circling> 10%ot kérek az ötletért <#phone>
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
én nem az ábrát néztem, hanem rákerestem a méretekre.
De jogos.
De jogos.
#26
A lenti ábra szerint nem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
"Engem ez a 200-szoros méret is meglepett, mert max. 120 naptömegrõl tudtam,"
a gond ott lesz, hogy valaki méretrõl valaki meg tömegrõl beszél.
A Betelgeuse legalább 15-20x nehezebb a Nap-nál, viszont az átmérõje pötyet nagyobb: ha a Napunk helyére tennénk akkor a csillag széle a Jupiter pályájánál lenne. Ezzel meg az általunk ismert világegyetem legnagyobb méretû csillaga.
a gond ott lesz, hogy valaki méretrõl valaki meg tömegrõl beszél.
A Betelgeuse legalább 15-20x nehezebb a Nap-nál, viszont az átmérõje pötyet nagyobb: ha a Napunk helyére tennénk akkor a csillag széle a Jupiter pályájánál lenne. Ezzel meg az általunk ismert világegyetem legnagyobb méretû csillaga.
#24
Nagyon szép.
Kara kánként folytatom tanításom.
#23
#22
Engem ez a 200-szoros méret is meglepett, mert max. 120 naptömegrõl tudtam, és most utánanéztem, és valóban ennyit ír elõ az ún. Eddington határérték:
"Stars cannot be more than about 120 solar masses because the outer layers would be expelled by the extreme radiation."
Ezt a határértéket csak a kettõs óriáscsillagok léphették esetleg túl, együtt, egy rövid ideig.
Az, hogy mi lesz a felrobbant szupernóvából, arra könnyû a válasz:
- kis tömegnél: fehér törpe (ebbõl lehet sok idõ múlva a barna törpe, de túl fiatal a világegyetemünk, így ilyen még nincs),
- közepes tömegnél: neutroncsillag
- nagy tömegnél: fekete lyuk (Schwarzschild sugár)
- nagyon nagy tömegnél: csillagköd (a robbanás ereje legyõzi a gravitációt, és a mag nem omlik össze)
Dióhéjban.
"Stars cannot be more than about 120 solar masses because the outer layers would be expelled by the extreme radiation."
Ezt a határértéket csak a kettõs óriáscsillagok léphették esetleg túl, együtt, egy rövid ideig.
Az, hogy mi lesz a felrobbant szupernóvából, arra könnyû a válasz:
- kis tömegnél: fehér törpe (ebbõl lehet sok idõ múlva a barna törpe, de túl fiatal a világegyetemünk, így ilyen még nincs),
- közepes tömegnél: neutroncsillag
- nagy tömegnél: fekete lyuk (Schwarzschild sugár)
- nagyon nagy tömegnél: csillagköd (a robbanás ereje legyõzi a gravitációt, és a mag nem omlik össze)
Dióhéjban.
Kara kánként folytatom tanításom.
#21
Igen, a nyû az a frekcencia, jelölheted f-el is.
A "h" a Planck állandó.
A fotonnak nincs nyugalmi tömege, és amikor mozog, akkor már nem foton, hanem elektromágneses hullám, tehát akkor sincs tömege. Ez egy ilyen furcsaság.
A "h" a Planck állandó.
A fotonnak nincs nyugalmi tömege, és amikor mozog, akkor már nem foton, hanem elektromágneses hullám, tehát akkor sincs tömege. Ez egy ilyen furcsaság.
Kara kánként folytatom tanításom.
#20
Én úgy tudom, hogy minél nagyobb tömegû egy csillag, annál rövidebb az élettartama. Emiatt a korai univerzumból nem maradt 1000-szeres naptömegû csillag, sõt annak a nyomai sem (az 1000-szeres az eseredti, linkelt cikkben van)
Az érdekelt volna, hogy egy ekkora tömegû csillagnak mekkora lehetett az "életkora" (nyilván erõs bizonytalansággal becsülhetõ).
Továbbá, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a szupernova-robbanásból visszamaradó valamicsodával. Összeomlik teljesen? Vagy nem maradt annyi ott, hogy fekete lyuk legyen belõle?
Lesz még mit megfigyelni a csillagászoknak a következõ években
Remélem, hogy a népszerû-tudományos cikkek nem az iskolarendszer által szándékosan lebutított gyerekekhez lesznek igazítva
Az érdekelt volna, hogy egy ekkora tömegû csillagnak mekkora lehetett az "életkora" (nyilván erõs bizonytalansággal becsülhetõ).
Továbbá, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a szupernova-robbanásból visszamaradó valamicsodával. Összeomlik teljesen? Vagy nem maradt annyi ott, hogy fekete lyuk legyen belõle?
Lesz még mit megfigyelni a csillagászoknak a következõ években
Remélem, hogy a népszerû-tudományos cikkek nem az iskolarendszer által szándékosan lebutított gyerekekhez lesznek igazítva
#19
Nem szeretnék nagyon kekecnek látszani, meghát a csillagászati cikkeket kifejezetten szeretem, DE...
Nem ártott volna egy csillagásznak is átnézni, mielõtt lejön.
Lehet, hogy az eredeti cikk is ilyen volt? Nem a fordítót hibáztatom.
A cikkben akkora blõd hibák vannak (tömeg nélküli fotonok, forró fotonok) amiket síma érettségivel is ki lehetett volna szûrni.
Kevésbé látványos hibák:
A "tömegnélküli" fotonokból keletkezõ részecskék miért emésztik fel az energiát??? Nyilván elektron-pozitron párokról van szó, amelyek nem hosszú életûek, még ilyen magas energián sem (újra egyesülnek fotonná)
Az az energia nem tûnik el. Sõt, a nyomás sem.
"illékony oxigén magba zuhan bele" Miért illékony? A vas nem illékony több milliárd fokon? Mi jelentõsége van az "illékony" tulajdonságnak? Honnan akar elillanni az az oxigén? És hová? Jaaj.
Nem ártott volna annak okát is ecsetelni, hogy miért van a csillagok tömegének felsõ korlátja? Ez ugyanis a legtöbb olvasõ számára nem nyilvánvaló.
"A Nap tömegének a 200-szorosára becsülték a felrobbant csillag tömegét."
Ez a 200-as érték nem különbözik túlságosan a következõ mondatban megadott 150-szerestõl. Vagyis meglehetõsen PONTOSAN dolgoztak a tömeg meghatározásakor. Nagyonis pontosan. Ehhez néhány szavas magyarázat nem ártott volna.
Még egy megjegyzés az utóbbihoz: az igazi meglepetés az lett volna, ha 10ezerszeres naptömegû csillag lett volna. A 200-szoros nem lóg ki annyira a sorból
Nem ártott volna egy csillagásznak is átnézni, mielõtt lejön.
Lehet, hogy az eredeti cikk is ilyen volt? Nem a fordítót hibáztatom.
A cikkben akkora blõd hibák vannak (tömeg nélküli fotonok, forró fotonok) amiket síma érettségivel is ki lehetett volna szûrni.
Kevésbé látványos hibák:
A "tömegnélküli" fotonokból keletkezõ részecskék miért emésztik fel az energiát??? Nyilván elektron-pozitron párokról van szó, amelyek nem hosszú életûek, még ilyen magas energián sem (újra egyesülnek fotonná)
Az az energia nem tûnik el. Sõt, a nyomás sem.
"illékony oxigén magba zuhan bele" Miért illékony? A vas nem illékony több milliárd fokon? Mi jelentõsége van az "illékony" tulajdonságnak? Honnan akar elillanni az az oxigén? És hová? Jaaj.
Nem ártott volna annak okát is ecsetelni, hogy miért van a csillagok tömegének felsõ korlátja? Ez ugyanis a legtöbb olvasõ számára nem nyilvánvaló.
"A Nap tömegének a 200-szorosára becsülték a felrobbant csillag tömegét."
Ez a 200-as érték nem különbözik túlságosan a következõ mondatban megadott 150-szerestõl. Vagyis meglehetõsen PONTOSAN dolgoztak a tömeg meghatározásakor. Nagyonis pontosan. Ehhez néhány szavas magyarázat nem ártott volna.
Még egy megjegyzés az utóbbihoz: az igazi meglepetés az lett volna, ha 10ezerszeres naptömegû csillag lett volna. A 200-szoros nem lóg ki annyira a sorból
#18
meghalunk mind
#17
Van egy kis bibi a képlettel. A fotonnak ugyebár van sebessége, meg energiája is. Vagyis a tömege meghatározható. Mi értelme lenne egy nem általános érvényû képletnek?
Nem E=h*f -et akartál írni?
Nem E=h*f -et akartál írni?
#16
Akkora csillag nincs is! Én nézegettem elég sokat õket, de mind apró volt, amit láttam. <#idiota>
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#15
A fotonnál
E = h×nyû
E = h×nyû
Kara kánként folytatom tanításom.
#14
Igenám, csakhogy ez a képlet a nyugalomban lévõ m tömeg energiáját adja meg.
Kara kánként folytatom tanításom.
#13
A forró foton nyilvánvalóan baromság. De lehet, hogy az eredeti cikk jó volt, csak szarul fordították.
E=mc^2. Ha a fotonnak meg tudják határozni az energiáját, akkor a tömegét is.
E=mc^2. Ha a fotonnak meg tudják határozni az energiáját, akkor a tömegét is.
#12
"nem feketelyuk keletkezik? "
Szerintem vegul az lesz,csak maskepp robban fol mint egy atlagos csillag.
Ugy tudom,hogy kb 2 szeres nap tomegnel nagyobb csillagnal,marad annyi anyag a robbanas utan,amibol aztan feketelyuk lehet.
Szerintem vegul az lesz,csak maskepp robban fol mint egy atlagos csillag.
Ugy tudom,hogy kb 2 szeres nap tomegnel nagyobb csillagnal,marad annyi anyag a robbanas utan,amibol aztan feketelyuk lehet.
#11
izreli tudósok másfél évig bámulták az eget
ez a kombó már simán nobelt érdemel
na jó, kapjanak az angolok is megosztva azért, persze tudjuk az õ bámulásuk nem ér annyit
ez a kombó már simán nobelt érdemel
na jó, kapjanak az angolok is megosztva azért, persze tudjuk az õ bámulásuk nem ér annyit
#10
"Forró foton?"
EM hullámokra gondolt, meg a hullámhosszukra.
"A fotonoknak van tömege."
Nyugalmijuk nincs.
Nem kell mindenbe belekötni, örülni kell az ilyen cikkeknek is.
EM hullámokra gondolt, meg a hullámhosszukra.
"A fotonoknak van tömege."
Nyugalmijuk nincs.
Nem kell mindenbe belekötni, örülni kell az ilyen cikkeknek is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#9
Brit és zsidó tudósok kifejlesztették a szupernova-bombát, hogy bevessék a neonácikon és jobbikosokon. Kész vicc, nehogy ezért kapjak egy sárga háromszöget egy felkijáltójellel. xd
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#8
bár nem vagyok túl magasnövésû, szerintem egy porszem csak kisebb nálam.. vagy én qrtam el valamit nagyon :S
nem feketelyuk keletkezik?
#6
El lehet menni csillagász szakkörbe aztán publikálni a Nature magazin hasábjain 😉
(Már elõre sejtem, hogy megint egy zsidózós topik lesz... "Izraeli tudósok felfedeztek egy szupernovát, aminek sugárzását egy mûholddal gój-frekvenciára hangolják, így kiirtják az összes gój-t a Földön")
Számomra amúgy elképzelhetetlen méret, a Nap 1000x-e. De szerintem nem vagyok vele egyedül. 😊 Porszemnél is milliárdszor kisebbek vagyunk, ez az igazság.
(Már elõre sejtem, hogy megint egy zsidózós topik lesz... "Izraeli tudósok felfedeztek egy szupernovát, aminek sugárzását egy mûholddal gój-frekvenciára hangolják, így kiirtják az összes gój-t a Földön")
Számomra amúgy elképzelhetetlen méret, a Nap 1000x-e. De szerintem nem vagyok vele egyedül. 😊 Porszemnél is milliárdszor kisebbek vagyunk, ez az igazság.
#5
Brit és izraeli "tudósok" ilyen komoly dolgokat tudnak összehozni. Kéne indítani egy tudományos halandzsa rovatot is, mert ez oda való.
#4
Lehet, hogy a fotoszférára gondoltak...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#2
"A folyamatban a tömeggel rendelkezõ részecskék a tömeg nélküli fotonokból keletkeznek"
A fotonoknak van tömege.
"Ezeknek a gigantikus objektumoknak a fotonjai annyira forrók "
Forró foton?
A fotonoknak van tömege.
"Ezeknek a gigantikus objektumoknak a fotonjai annyira forrók "
Forró foton?
#1
Ritkán szoktam értékelni egy cikket, de most megtettem, mert ez jó! 😊<#eljen><#wink>
← ElőzőOldal 2 / 2