98
-
Epikurosz #58 Igen, ugyanott van, ahol a mándi zsidó (má' megint zsidózok 
), vagyis, ahol a part szakad. sőt, a cérna is.
-
Epikurosz #57 Oksi, de a vákuumot 2 u-val kérem, ha lehet. És tejszín nélkül. -
#56
"felszabaduló energiát tömegként érzékeljük"
Nem, a tömeget a kölcsönhatások hozzák létre. Minél erősebb kölcsönhatásokra képes valami, annál nagyobb lesz a tömege. Az elektron mozgását csak a foton által közvetített elektromágneses erő befolyásolja. A proton mozgását /helyesebben a kvarkokét/ már a gluonokkal továbbított magerő avagy az erős kölcsönhatás is befolyásolja. A tömegük ezért sokkal nagyobb.
Hogy lehet az, hogy ha a magerő sokkal erőssebb, mégis a proton nehezebben vált irányt ugyanakkora behatásra?
Úgy, hogy a részecske lehetséges erői a vákumrácshoz kötik. Ha egy kvarkról beszélünk, azt nagyobb erők kötik a vákumhoz, mint az elektront, mert gluonokkal is képes kapcsolódni ahhoz. Ugyanakkora külső energia az elektront jobban gyorsítja, mint a protont, mert a protonnál a három kvark és a vákum erős kapcsolatát is le kell győznie, míg az elektronnál csak az elektromágneses erőt.
Nos ez a Higgs mechanizmus lényege.
-
#55
"húrelmélet"
Ja, álcázott éter-elmélet.
Újrafeldolgozva.
-
#54
"Korpuszokra nincs szükség, "
Csak azokra van szükség. A tér kvantált.
Ez annyit jelent magyarul, hogy részecskékből áll. Emiatt nincs a Planck méretnél kisebb távolság.
Valójában van, de mi világunk a vákumra épül, nem láthatunk a vákum "alá".
-
#53
Minden anti-részecske a normál párjával ellentétesen mozog. Ha egy elektromos térben az elektron jobbra megy, akkor a pozitron balra. Miért?
Mert csak egy lyuk a vákumkristályban. Úgy mozog, hogy a jobbra haladó elektronok a helyére ugranak. A lyuk balra fog mozogni.
Hogy lehet, hogy az LHC-ben egyetlen ütközés egy óriási részecskezáport idéz elő. Hát így, a vákumban már ott vannak a potenciális résztvevők, csak energiát kell nekik adni, és anyag-antianyag párrá változnak.
-
lAngelus #52 Lebilincselő téma. Akkor a fehér törpe felrobbanásakor lényegében a csillag ugyanott tart, mint amikor elindult: porhalmaz. -
#51
Én ugyan arról beszélek, mint te, vagy az m-elmélet.
A tér nem a nagy üres semmi, hanem egy anyagi közeg, a vákum.
Az m-elmélet ezt bránoknak nevezi, de nem a neve a fontos a gyereknek.
A neten vannak szuperfolyékony vákum elméletek, meg hasonló furcsaságok. Csakhogy a vákum egy rács. Szilárd, mint ahogy az a kezdetekkor kiszámolták.
Nem tudtak vele mit kezdeni, mert nem értették, hogyan mozoghatnak ebben a valamiben a bolygók. Könnyedén, hiszen a félvezető kristályban levő lyuk is szabadon tud mozogni.
Az anyag ennek a kristálynak a hibái. Pont úgy változik meg a fény terjedése az anyag közelében, ahogy a kristályhibák lelassítják a kristály rezgéseit.
-
Epikurosz #50 Methafizika. :-) -
Epikurosz #49 Nekem is ez a véleményem.
imho
Vákuum nincs, a világegyetem egy nagy hullámgubanc. Ha valahol egy húrt megpendítesz, a rezgés max. fénysebességgel végigszalad ennek a nagy gordiuszi csomónak a szálain addig, ameddig kitart az energiája, vagy bele nem ütközik egyéb pengetőkbe. Közben fel is erősödhet, hogy végül elhaljon. Korpuszokra nincs szükség, mert a teret teljes mértékben kitöltik a hullámok, amelyek ide-oda száguldoznak (energia), és a csomópontjaikban felszabaduló energiát tömegként érzékeljük.
A rendszernek van egy kezdeti energiája (momentuma), mint egy spirálrugónak, amely felel a tágulásért.
A fénysebességkorlát a rendszer sajátossága, a fotonnak megfelelő hullámgubancocska ennél gyorsabban nem tud mozogni, de azt nem tudom, hogy más esetleg nem lépheti-e túl. Ha igen, azt csak egy irtó nagy energiaforrás okozhatná, amely fényrobbanást idézne elő, és biztos, hogy jó nagyot "szólna" (villanna).
A történetnek nincs vége.
Add your comment below. -
#48
A foton lehet egy pont,de ..
, a kvantummechanika szerint az eloszlását egy olyan hullámfüggvény adja meg, aminek csak annyi a köze van a valósághoz, hogy meghatározza a foton valószínűség sűrűségét.
A QED /kvantumelektrodinamika/ még érdekesebbet állít. Ezen elmélet matematikája szerint a foton minden lehetséges útvonalát összegezni kell. A foton mindenfele halad egyszerre. De csak egy helyen lehet detektálni.
Érthetetlen? Annak tünik.
Ha valami érthetetlen, akkor onnan egy apró részlet hiányzik.
Keresni kellene egy olyan már ismert sémát, ami hasonlít ehhez a viselkedéshez.
Méghogy nincs ilyen? De van.
Ez a févezető kristályok és a foton hatására bennük keletkező elektron-lyuk pár. /Pontosan ilyen párt hoz létre a foton a vákumban, de ez most mellékes./
Most a félvezető kristályba mozgó lyuk és a foton hasonlósága az, ami érdekes.
Mert hogyan mozog egy ilyen lyuk? A helyére ugrik egy atomi elektron.
Hullámzik? A lyuk biztos nem, de a kristályrács szinte biztosan. A rácsban tudunk "akadályokat" létrehozni, ami megfeleltethető a kétréses kisérletnek. A lyuk csak az egyik résen fog átmenni, de mivel a kristály rezgései mindkét résen átmehetnek, emiatt a lyuk "eloszlását" ezek befolyásolni fogják, akár interferenciára is képes lesz egyetlen lyuk a rácsban.
A lyuk nem tud szétfolyni, mint ahogy a foton sem. Ez érthető számunkra, hiszen a lyuk egyetlen elektron hiánya, nincs olyan, hogy egy atomból egy fél elektron hiányzik.
"Pedig elég vicces lenne látni, hogy hogy néz ki egy foton."
Elég vicces látni, hogy 100 év alatt senki nem tudott rájönni egy ilyen egyszerű mechanizmusra.
Ja, hogy az étert előszőr egy nagyon szilárd valaminek számolták? Á, biztos csak véletlen.
-
Justil #47 ez kurvajó volt köszi :) -
fade2black #46 http://www.youtube.com/watch?v=HEheh1BH34Q&NR=1
Érdemes megnézni. Nagyon szép video.
Mégis emberi ésszel felfoghatatlan méretű akár csak egy galaxis is.... éshát abból se 10milliárd darab van.... -
#45
Ez az ernyős kísérlet, aikor kis köröket rajzol ki ha több ernyőn áteregetjük a fényt? Na szal érted, mire gondolok.
Meg amik elektronokkal is ugyanaz lesz, mintha minden elektron "tudná hová kell becsapódnia"?
-
kissssss #44 ez fel ér egy csodával 
pedig már azt hittem hogy megint hozza a régi formáját.
-
djhambi #43 "Tökéletesen igazad van" lájátok, ezt Epikurosz írta nekem. 
-
Epikurosz #42 Tökéletesen igazad van, és nem veszem zokon, sőt. A fény kettős természete csak egy modell, amely mára már túlhaladott. A kvantumfizika majd meg fogja magyarázni, hogy miért csak húr. :-) -
djhambi #41 Amit leírtál, az kb. jó, de ne vedd zokon, ha kicsit pontosítok.
A középsuliban úgy tanultuk, hogy 'a fény kettős természete...". Ez a megfogalmazás lényegében pontatlan és félrevezető. A fénynek ugyanis nem kettős természete van, nem golyócska+EMH, hanem bzonyos esetekben úgy tudjuk leírni, mintha golyócska lenne, bizonyos esetekben pedig hullámtulajdonságokkal rendelkezik. Egy azon kísérletet elvégezve más módszerrel arra jutunk, hogy egyazon időpanatban egy foton több résen képes áthaladni, vagyis eljátssza a hullám szerepét, de becsapódva az ernyőbe átadja az impulzusát, vagyis olyan, mintha golyócska lett volna.
Összegezve nem kettős természete van, ahogy egy okos fizikus magyarázta, ő nem Hamlet és Lear király egyszemélyben, hanem egy színész, aki egyszer Hamletet játszik, és egyszer Lear királyt, de ő valójában egyik sem, csak színész. Így nem kettős természete van, csak néha EMH-ként tudjuk mérni, néha golyóként, sokkal könnyebb elképzelni egy golyócskát, ami hullámzik, mint egy olyan dolgot, ami ütközik és emellett EMH. Ugyanis golyót lát az ember, hullámot lát az ember a való világban, és összerakja a kettőt, hogy hogy néz ki. Pedig elég vicces lenne látni, hogy hogy néz ki egy foton. -
Epikurosz #40 Ez a FlyingV gondolom onnan ered, hogy zavaró repülés (nuisance flight).
Hogy mik vannak... -
archrodney #39 Én már voltam. Jó hely, de az a hátránya ha nem szegedi vagy és nincs kocsid max. 1 órát tudsz maradni az meg nem sok... -
Epikurosz #38 Hát, ha számodra idegesítő, annak én csak örülni tudok. 
-
archrodney #37 akkor ne olvasd :) -
pasi29uk #36 Akit érdekel a csillagászat, és szeretne kukkolni annak javaslom a Szegedi Tudományegyetem Csillagász obszervatóriumát (Füvészkertnél picit tovább kell menni Odesszában, de a belvárostól már ki van táblázva) ami a szemináriumi előadásokkal illeti szabadon látogatható sőt örülnek a gyakorlat vezetők ha külsősök csendben figyelnek és a konzultáción megosztják nézeteiket.
-
pasi29uk #35 Mégis a témánál marad a cikkeknél (többnyire). Amúgy visszanézted az írásaid magas növésű barátom? 
-
FlyingV #34 epikurosz, kicsit unalmas a vartyogásodat olvasni mindig, aminek nincs tartalma, viszont idegesítő. -
Epikurosz #33 de az ábra szerint mégsem, no! -
Epikurosz #32 ja, bocs. értem, mértani méretre gondoltál, az akkor lehet. -
Epikurosz #31 " a Betelgeuse legalább 15-20x nehezebb a Nap-nál, viszont az átmérője pötyet nagyobb: ha a Napunk helyére tennénk akkor a csillag széle a Jupiter pályájánál lenne. Ezzel meg az általunk ismert világegyetem legnagyobb méretű csillaga."
Ha Praetor ábráit megnézted volna, akkor feltűnt volna, hogy a Nagykutya egyik csillaga viszi a prímet, nem a Bettelgőz. -
Epikurosz #30 amúgy írtam is, hogy "mert max. 120 naptömegről tudtam"
Egyébként, ha hasogatod a szőrszálat, és nem javítod automatikusan az általam elkövetett apró hibákat a fejedben (jószándék), akkor nem lessz hosszú a velem való párbeszéded. -
Epikurosz #29 ne lovagolj a szavakon. A csilagméret alatt természetesen tömeget értettem. -
pasi29uk #28 Ezekre a csillagokra nem lehetne valmi megfigyelési adót kivetni? Aki nézegeti akarja az fizessen!!!! 
10%ot kérek az ötletért 
-
MacropusRufus #27 én nem az ábrát néztem, hanem rákerestem a méretekre.
De jogos.
-
#26
A lenti ábra szerint nem. -
MacropusRufus #25 "Engem ez a 200-szoros méret is meglepett, mert max. 120 naptömegről tudtam,"
a gond ott lesz, hogy valaki méretről valaki meg tömegről beszél.
A Betelgeuse legalább 15-20x nehezebb a Nap-nál, viszont az átmérője pötyet nagyobb: ha a Napunk helyére tennénk akkor a csillag széle a Jupiter pályájánál lenne. Ezzel meg az általunk ismert világegyetem legnagyobb méretű csillaga.
-
Epikurosz #24 Nagyon szép. -
Praetor #23 ![]()
-
Epikurosz #22 Engem ez a 200-szoros méret is meglepett, mert max. 120 naptömegről tudtam, és most utánanéztem, és valóban ennyit ír elő az ún. Eddington határérték:
"Stars cannot be more than about 120 solar masses because the outer layers would be expelled by the extreme radiation."
Ezt a határértéket csak a kettős óriáscsillagok léphették esetleg túl, együtt, egy rövid ideig.
Az, hogy mi lesz a felrobbant szupernóvából, arra könnyű a válasz:
- kis tömegnél: fehér törpe (ebből lehet sok idő múlva a barna törpe, de túl fiatal a világegyetemünk, így ilyen még nincs),
- közepes tömegnél: neutroncsillag
- nagy tömegnél: fekete lyuk (Schwarzschild sugár)
- nagyon nagy tömegnél: csillagköd (a robbanás ereje legyőzi a gravitációt, és a mag nem omlik össze)
Dióhéjban. -
Epikurosz #21 Igen, a nyű az a frekcencia, jelölheted f-el is.
A "h" a Planck állandó.
A fotonnak nincs nyugalmi tömege, és amikor mozog, akkor már nem foton, hanem elektromágneses hullám, tehát akkor sincs tömege. Ez egy ilyen furcsaság.
-
halgatyó #20 Én úgy tudom, hogy minél nagyobb tömegű egy csillag, annál rövidebb az élettartama. Emiatt a korai univerzumból nem maradt 1000-szeres naptömegű csillag, sőt annak a nyomai sem (az 1000-szeres az eseredti, linkelt cikkben van)
Az érdekelt volna, hogy egy ekkora tömegű csillagnak mekkora lehetett az "életkora" (nyilván erős bizonytalansággal becsülhető).
Továbbá, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a szupernova-robbanásból visszamaradó valamicsodával. Összeomlik teljesen? Vagy nem maradt annyi ott, hogy fekete lyuk legyen belőle?
Lesz még mit megfigyelni a csillagászoknak a következő években
Remélem, hogy a népszerű-tudományos cikkek nem az iskolarendszer által szándékosan lebutított gyerekekhez lesznek igazítva
-
halgatyó #19 Nem szeretnék nagyon kekecnek látszani, meghát a csillagászati cikkeket kifejezetten szeretem, DE...
Nem ártott volna egy csillagásznak is átnézni, mielőtt lejön.
Lehet, hogy az eredeti cikk is ilyen volt? Nem a fordítót hibáztatom.
A cikkben akkora blőd hibák vannak (tömeg nélküli fotonok, forró fotonok) amiket síma érettségivel is ki lehetett volna szűrni.
Kevésbé látványos hibák:
A "tömegnélküli" fotonokból keletkező részecskék miért emésztik fel az energiát??? Nyilván elektron-pozitron párokról van szó, amelyek nem hosszú életűek, még ilyen magas energián sem (újra egyesülnek fotonná)
Az az energia nem tűnik el. Sőt, a nyomás sem.
"illékony oxigén magba zuhan bele" Miért illékony? A vas nem illékony több milliárd fokon? Mi jelentősége van az "illékony" tulajdonságnak? Honnan akar elillanni az az oxigén? És hová? Jaaj.
Nem ártott volna annak okát is ecsetelni, hogy miért van a csillagok tömegének felső korlátja? Ez ugyanis a legtöbb olvaső számára nem nyilvánvaló.
"A Nap tömegének a 200-szorosára becsülték a felrobbant csillag tömegét."
Ez a 200-as érték nem különbözik túlságosan a következő mondatban megadott 150-szerestől. Vagyis meglehetősen PONTOSAN dolgoztak a tömeg meghatározásakor. Nagyonis pontosan. Ehhez néhány szavas magyarázat nem ártott volna.
Még egy megjegyzés az utóbbihoz: az igazi meglepetés az lett volna, ha 10ezerszeres naptömegű csillag lett volna. A 200-szoros nem lóg ki annyira a sorból
