122
-
#122
Ez az "elraktározunk valamennyit magunkból későbbre" a "sziget" c. filmre emlékeztet. nemtom látta-e valaki. Egy hálivúdi film, de attól még a témája érdekes. -
kow83 #121 Ajánlom figyelmetekbe ezt a doksi filmet:
6 részes és pont az ellenkezője a kérdés: Mi miért beszélünk? -
Epikurosz #120 "Például: miért kopnak le a porcok az életkor előrehaladtával és hogyan lehetne azokat visszanöveszteni?"
Ezzel kapcsolatban elég reménykeltő kutatások zajlanak.
Egyrészt az implantátumok is fejlődnek, és ma gyakorlatilag olyan protézisek vannak, amelyeket 20-30 évig lehet használni, ha nem tovább, ráadásul nagyon öregekbe is be leeht őket ültetni. Erzsébet anyakirálynőnek pl. csípőprotézise van, és jócskán több, mint 90 éves. Én remélem, hogy amennyiben vénségemre ilyen gondom lesz, már nagyon olcsón, akciós áron adnak majd ilyeneket.
A másik út a teljes szervek rekonstruálása in-vitro vagy gazdaszervezetben őssejtekből, vagy az őssejtkezelés, őssejtbeültetés. Ez egyébként már most is elérhető, nem is olyan drágán, mint ahogy azt híresztelik. A kockázat persze még megvan, de szerintem csökkenni fog.
Nekem az őssejtterápiával kapcsolatban van egy régebbi emlékem. 1993-ban koronát kellett tetetnem egy-két fogamra. A Fogászati Egyetem egyik akkori adjunktusa végezte a kezelést, és a szünetekben kérdezősködtem tőle, mint ahogy szokásom. Megkérdeztem tőle, hogy miért nem lehet megismételtetni a szervezettel azt a bravúrt, amit a tejfogak elveszítése után elkövet, hogy ti. képes újranöveszteni a fogakat. Akkor azt válaszolta, hogy az nem olyan egyszerű, és egy nagy fúróval befogta a szám.
Utána még el-elgondolkodtam ezen, és picinyke ebbéli tudásommal én magam is eljutottam az őssejtekig, de úgy képzeltem el a dolgot, hogy azokból a sejtekből, amelyekből kinőnek a végleges fogak, fiatalkorban mintát kell félretenni, mélyhűtve tárolni, és felnőttkorban, amikor szükség van rá, kiengedni egy-egy ilyen sejtcsoportot, és azzal rekonstruálni a fogat. Elkönyveltem, hogy én erről a vonatról lekéstem, de gondoltam, ha ygerekem lesz, mindenképp gondoskodom, hogy az ő ilyen sejtjeit konzerváltassuk. Amúgy ezt az ötletet mind a mai napig nem tartom hülyeségnek, ez lényegében a spermabank továbbgondolása.
Szóval, akkor nem tudtam, hogy az őssejtek az emberi szervezetben felnőtt korban is ott vannak, bár úgy sejtem, hogy a fiatalkori őssejtek minősége jobb lehet. -
#119
Igen, de vannak abszolút igazságok, mint például a fény sebessége vagy neton első törvénye. Ami nem viszonyítás kérdése, mert akárhogy fejezed ki, hogy 300'000km/s, az annyi és kész... -
babajaga #118 Az ember se tanul meg beszélni ha nem tanítják. -
physis #117 Köszönöm sok új témakört. A környezet és a gének egymásra hatása témájában eddig csak a Baldwin effektusról hallottam. A környezet, viselkedés, genetika közti kapcsolat egy sajátos, első hallásra különös megnyilvánulása. Úgy tudom, ez a hatás segít megérteni, hogy hogyan is képes a vak, szűklátókörűen ööszegződő evolúció ,,megmászni'' olyan magasságokat is, amikről nem is képzelnénk. Szóval ,,szelídebb, lankás dombokat'' varázsol a genetikai terepasztalra ott is, ahol egyébként tűszerűen kiugró magányos csúcsokat várnánk.
Miért épít várat a hód? Hogyan lehet ilyen komplex viselkedésminta genetikailag kódolva? Hogyan alakulhatott ki ez fokozatosan? Hiszen ha a várépítés genetikai behuzalozottságának akár csak egyetlen eleme is hiányzik, a vár nem lesz kész. Ebből azt hihetnénk, hogy a vak evolúció képtelen ilyet kialakítani, intelligens tervezés kell hozzá.
Ha viszont feltételezzük, hogy a hód tanulni is képes a várépítést, meg véletlenszerűen fel is fedezhetiti, és a genetikai behuzalozottság pedig egyszerűen csak rásegít arra, hogy gyorsabban megtanulja/felfedezze a várépítést, akkor már elképzelhető, hogy ilyen bonyolult viselkedések genetikai behuzalozottsága is kialakulhat fokozatos, vak, szűklátókörű, összegződő evolúcióval.
Úgy lehet leképzelni, hogy a folyamat legelején még csak tanulás meg próbálgatás meg szerencse van, genetikai rásegítés nélkül, de a hód fajfeljődése során fokról fokra egyre több viselkedéselem került át a behuzalozott tartományba, végül pedig az egész viselkedés behuzalozottá vált. Minden egyes részlépés szűk, rövidlátó értelemben is előnyös volt, mert az elején teljesen a vakszerencsének volt kiszolgáltatva az egyes egyed (próbálkozás, tanulás), a folyamat végén pedig genetikai garanciát kapott, és a vakszerencsének már nincs szerepe. Így sejteni lehet, hogyan mászhatta meg a genetikai terepasztal immár lankásnak képzelt dombját a hód a fajfejlődés során.
A nyelv, modell, struktúra funkció ezek témája szintén szerteágazó, még akkor is, ha csak a matematika logika témakörére szorítkoznánk is. Szinte minden fontosabb metamatematikai tétel épít ezekre.
Az eredeti kérdés: miért is jó, hogy ilyen bonyolult, elve megfoghatatlanul szerteágazó témakört választottak kisebb részproblémák helyett. Nem tudom, mi lenne a jó tudománypolitika. Egyelőre úgy képzelem, hogy ha a tudósok azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szóval ami amúgy is érdekli őket, akkor legalábbis hosszú távon éppen a maximális mérvű előrehaladást érjük el (a látszólag távol eső, gyakorlati területeken is). Ez persze paradoxonként hangzik.
Én azt remélem, hogy a valahogy a természet egyelőre részben ismeretlen belső összefüggés-hálózata épp olyan szerkezetű, hogy a ,,liberális'' tudománypolitikák hatékonyabban göngyölítik fel őket, mint a ,,megtervezettebb'' finanszírozási rendszerek. Úgyis mindig nyílnak meg ott is új kapcsolatok, összefüggések, ahol épp nem várnánk. Valamiért a természet ilyen. De ezt nem tudom bizonyítani, csak egyelőre így képzelem. -
halgatyó #116 A beszéd képessége nem csupán genetikai kérdés, hanem az élőlény környezete is meghatározó. Környezet alatt itt NEM azt értem, amit msotanában a sajtó hatására értünk, hanem az élőlényt körülvevő valamit. Pl. a csimpánz számára "környezeti" tényező a másik csimpánz is.
Ha egy szigeten egyedül van egy majom, az nem fog soha beszélni akkor sem, ha genetikailag alkalmasabb lenne rá, mit mi.
A beszéd kialakulása olyan környezetben zajlott le kitudjahány évezreddel ezelőtt, aemlyről semmit sem tudunk. -
halgatyó #115 Egy picit bonyolultnak tűnik a dolog. Talán mindjárt a kezdetekkor túl összetett jelenséget próbálnak meg kutatni, ez így aligha vezet majd sikerhez.
A beszéd összefügg a gondolkodással, az elvonatkoztatási képességgel, a jelképrendszer használatával is. A jelképrendszer működési mechanizmusa sem teljesen érthető (számomra), nehéz meghatározni, hogy hol a határ a jelképrendszer, a modell és a valóság között. Az információ, amint a nevében is bennevan: in-formáció, amit anyagi testek hordoznak, a lényege mégsem annyira anyagi.
Vagyis a beszéd csupa olyan dologgal függ össze szorosan, ami még filozófiai szinten sem teljesen tiszta. -
physis #114 Ilyen folyamatokra gondolok, mint a génszabályzás, meg a bootstrapping (a morfogenezis mögött meghúzódó ,,programbehúzási'' folyamatok). Vagyis hogy milyen ,,belső nyelvezeteket'' fedezünk még fel mindezek mögött. -
physis #113 Nem értek e területekhez, ezért csak olyan példákat tudok mondani, amik szó szerinti értelemeben valószínűleg nem igazak. Inkább a dolog jellege miatt említem.
A beszd képességének kutatása, úgy tűnik, felveti azt a kérdést, hogy kb. száz különböző gén hatása miként fonódik össze úgy, hat egymása úgy, hogy végül a felszínen egyetlen olyan egységes hétköznpi tulajdonságban nyilvánuljanak meg, mint a beszéd.
Szóval egyfajta ,,testbeli nyelv'' kutatásáról van itt szó: az egyes gének különálló hatása miképp lép kapcsolatba egymással, amit mi végül egyetlen jól megragadható viselkedésben látunk megnyilvánulva. ,,Nyelvet'' mondok hasonlatképp, mert a nyelv lényege is az, hogy önmagában véve értelmetlen / behatárolt értelmű szavak olyan rendszert tudnak alkotni, amely révén meglepően bonyolult dolgok is kifejezhetőek, ráadásul meglepően nyitott módon (a nyelv kifejezőerje szinte korlátlan).
Szóval itt is afféle testbeli, biokémiai nyelvről lehet szó: az egyes gének leszűkült szerepe miképp fonódik össze egymással úgy, hogy a gének egyelőre ismeretlen egymásra hatása eredményeképp egész bonyolult tulajdonágok is ,,kifejezhetőek'', radásul -- úgy tűnik -- egész nyitott módon (annyira gazdag az élővilág alakváltozatossága).
Szóval milyen szintjei vannak ennek a ,,hatás-összeszövődési'' ,,nyelvezetnek''. Lehet, hogy nem is egyetlen szinten zajlik ez az ,,egymásra hatási'' folyamat, hanem ez is több szintre bomlik, vagy valami bonyolultabb ismeretlen szerveződési módja van ennek is.
Ha meg legalább a legfontosabb elveket sikerülne megfejteni (mindegy, minek ürügyén, akár a csimpánz beszéde, akár más apropó alapján), akkor ez hirtelen rengeteg betegség oki kezeléséhez nyitna utat. Mert ha már egyszer megfejtettük a ,,test nyelvét'', akkor onnan kezdve Pandora szelencéje nyílnék meg a gyógyításban is (jó értelemben). Sok betegséget ma még nem tudunk oki módon kezelni, csak tünetileg, és akkor most ez hirtelen megváltoznék. -
Epikurosz #112 
-
amitakartok #111 Vagy éppenséggel regenerálni azokat a szöveteket, amik nem regenerálódnak, pl. idegszövet és fogzománc. -
halgatyó #110 Annál a problémánál, hogy miért nem beszélnek a csimpánzok, sokkal fontosabb problémákra kellene fordítani a nagy pénzeket.
Például: miért kopnak le a porcok az életkor előrehaladtával és hogyan lehetne azokat visszanöveszteni?
Vagy: a gyulladásos folyamatok alapos tanulmányozása és célzott, HATÉKONY megszüntetése a jelenlegi, gyomorkilyukasztó non-szteroid kőbalta helyett -
halgatyó #109 De hogy ne menjünk messze: itt minálunk is "sikeresebbek" (egyelőre legalábbis)
azok, akik ütnek a fárasztó beszéd helyett....
Na, szebb napokat -
halgatyó #108 Érdekes a címbeli kérdés. Beszélniii???
Amikor ütni is lehet? Uggyan...
Aki csak beszél, az így jár -
WoodrowWilson #107 Szal ha betanítom neked egy japán szó kiejtését, és te azt visszaadod, akkor már érteni fogod a szó jelentését? Vagy esetleg nem vagy homo sapiens? -
MrImy #106 Az emberek sírtak, segítségért rimánkodtak, Noé pedig megtörölte a seggét a bárkában...
Ez volt és hasonló lesz.
Egyszerűen a Bibliai próféciák beteljesedése megkérdőjelezhetetlen. Nem hiszek a véletlen egybeesésekben, csak az Isteni gondviselésben. -
Epikurosz #105 Ez már régen lógott a levegőben. Mármint, hogy több van ott, mint első látásra tűnik. Még én is írtam ezzel kapcsolatos hírről évekkel ezelőtt itt a segén. Persze, a fraktálos módszer új, erre senki sem gondolt idáig, legalábbis infóim szerint, amelyek csak egy jól tájékozott laikuséi.
-
#104
OFF: Verjedmáá csimpifon!!
Én kérek elnézést, csak ez most úgy beugrott.
-
Ja és a link... -
Én ezt nem értem... A genetikusok nem szoktak egymással találkozni?? Nem ártana néhanapján pedig : akinek van türelme és feldolgozókája hozzá (Epikurosz, KillerBee, BOnFire, Nexus ... rátok gondolok alapvetően)
Erről miért nem esik több szó? Vagy én tartom túlságosan a tapasztalatok szinte gyökeres megváltoztatójának eme felfedezést? -
babajaga #101 A Homo Sapiens az mindíg érti a kimondott szót, ahogy azt elképzeled. Mellesleg meg a topik éppen majomról szól. Ezt a steril izolációt meg nem értem, amit megkövetelnek, néha. -
andersh #100 nem értem hogy jön ide a lexikális tudás, eléggé el vagy tévedve.
mellesleg rohadtul nem érdekel még mindig Kokó, mert papagájról volt szó, hogy érti e a visszamondott szót amit kimond, és nagyon beégtél a teóriáddal, szóval ne próbáld terelni a szót. -
babajaga #99 Ez a trollozás meg túlmegy a gyengeelméjűség szintjén.Miért van az hogy gyenge képességű emberek le próbálják húzni azt magukhoz aki szignifikánsan többet tud náluk? És a nemtudás nem függ iskolai végzettségtől! TV vetélkedőben 40-50 év körüli tanárnő és egyetemista fia nem tudja ki volt Szemirámisz, sőt azt se tudja férni vagy nő volt e? És tízezrével mondhatnám a példákat. -
babajaga #98 Te tényleg nem láttad Kokót? Az meg nem összehasonlítási alap hogy valaki hány éves. 30 éves emberek értelmi szintje óriási különbségeket mutat.De minden életkorban óriásiak a különbségek. 2 éves gyerek nem tud önállóan enni sem. Én pld nem jártam óvodába és mégis napok alatt lehagytam tanulásban azokat akik jártak. -
Epikurosz #97 3-5 éves gyerek szintjén....
Ez azért sok. A legokosabb majmok talán 2 éves gyerek értelmi szintjén vannak.
Az 5 éves gyerek az már óvodás, nagyon okos. Én legalábbis egy zseni voltam 5 évesen. -
Doktor Kotász #96 A cikkre visszatérve:
Egy főemlős a 3-5 éves gyerek szintjén képes lenne a beszéd értelmezésére, elvileg a süketnéma jelbeszéddel, de mivel nincs olyan gégéje, hangszála, mint az ember, nem képes a hangképzésre. Tehát értelmileg alkalmas rá, hangképzésileg nem. -
Doktor Kotász #95 "Azért Jammal sem gyenge Prodigy utánzásban."
Ez az a gyerek, aki benne volt a csillag születikben?
Botrány, hogy ilyen nyóckeres kapuljaban szotyizós gettó hobbit értékel egy zsűri... :-(
Erre maximum niggeres kézrepacsizni lehet, hogy ki a király, de azt is a saját szubkultúrájában, és nem hétvégi főműsoridőben. :-( -
Doktor Kotász #94 "Ha az ember nem érti, joggal feltételezi, hogy nincs logika a Bibliában."
Ezt bárki viszont mondhatja neked a görög/római, egyiptomi, germán, hindu, stb mitológiára.
Ha győzködnélek Thor szekeréről, Poszeidón vasvillájáról, Ámor nyiláról, Ré szeméről, akkor gondolom hasonlatosan lennék komolyan véve a részedről, mint ahogyan én veszem komolyan a zsidó majd az onnan lopott keresztény mondakört.
Soha nem értettem, hogy a vallásos emberek miért nézik tudatlanoknak az ateistákat. Örüljél a saját lelki békédnek, éld le úgy az életed, ha te attól boldog vagy, de ki lehet vele törölni a segged, ha olyan embereket piszkálsz, akik egyszerűen nem lesznek boldogok a hitedtől. -
andersh #93 egy gorilla nem papagáj.
de ennek ellenére se értené meg a humánerőforrás management-et
baba te vagy egy epikus troll vagy, vagy istenverte primitív, sajnálom h személyeskedek, de én bízom benne h csak troll vagy.
bár az h katona vagy az sejtet valamit... -
Alfa Of NS #92 Azért eléggé sejthető, hogy nem egy gén felelős a beszédért, hanem ahoz több gén kell. Másrészt a beszéd a tudati sémák átviteléhez kell, ami a majmoknál alacsony szintű, tehát úgysem tudnának mit kezdeni a beszéddel. AMit már itt korábban leírtak, ha megbuherálnának egy majmot, akkor max jól tudna utánozni beszédet és semmi több. -
#91
-
#90
Azért Jammal sem gyenge Prodigy utánzásban.
-
#89
Láncfűrészes rész odabasz. -
#88
Szerintem börtönlázadások ellen inkább Kiszel Tünci, az kevésbé idegesítő, mint a "Madam X-otic". És az előzőt kommentet is arra írta. -
#87
Jah tényleg vallatni lehet vele, de nem csak a hangjával... -
tomcsa4 #86 Pontosan.
De hagyjuk a témát, még belegondolni is rossz. Evvel tönkre tesznek egy embert. (Ilyenkor azt kívánom, hogy a megbolondult elítélt rendezzen egy jó kis vérfürdőt kínzói közt.) -
Amergin #85 Nem tudjátok ti mi az a fájdalom! 
Ezt kevésbé fejlett országokban börtönlázadások elfojtására használják
Obama beiktatása óta pedig
ezzel csikarnak ki vallomást a terroristáktól!!!
-
#84
A vizeskínzásra gondol:
"A leborotvált fejre csöpögtetett hideg víz alkalmazása:
Az áldozatot egy sötét lyukban felkötözték, majd a fejére általában egy pár másodperc gyakorisággal jéghideg vizet csepegtettek. A monoton módon, rendszeresen cseppenő hideg víz súlyát az elítélt egyre nehezebbnek vélte, és rettegéssel várta a következő csepp hideg vizet. Hosszabb ideig tartó alkalmazása után a fogoly megbolondult." -
babajaga #83 "A csöpögő csap az szellemi kínzás"
Mi?