125
-
halgatyó #85 Bocs! A 82. hozzászólásba becsúszott egy durva hiba!
A 7millió tonna az NEM benzin, csupán energianövény-szárazanyag. A benzin ennek csak egy részéből lesz.
(Viszont a napenergia-hatásfokot csupán 2,5%-nak vettem, amiben szintén van tartalék bőven)
A szárazanyag lepárlási maradéka elhasználható lakások fűtésére.
-
halgatyó #84 Folytatom az előzőt.
Magyarország (Európai viszonylatban) a sűrűbben lakott országok közé tartozik. Az országok többsége nálunk kedvezőbb adottságokkal rendelkezik ilyen szempontból.
5000 km2 terület bevetése energianövényekkel NEM emelné az élelmiszerárakat!
Az élelmiszerárakat a gyümölcsösök kivagdalása, a tehenek levágása, a mezőgazdaságunk tönkretétele fogja drasztikusan megemelni. Sajnos.
Valakiknek érdeke, hogy mindazt ami hamarosan nyilvánvalóvá válik (éhezés Magyarországon) az energianövények "nyakába varrja"
Ismétlem: NEM arról beszélek, hogy az energianövényekből gyártható üzemanyag teljes mértékben fedezni fogja egy-egy ország energiaszükségetét.
Csupán arról van szó, hogy én úgy vettem észre (ez a gyanúm egyre megalapozottabbnak tűnik!) hogy az autózás-ellenes sz**ládák minden, hajánál fogva előrángatott ÁL-érvet megpróbálnak bevetni, NEHOGY VÉLETLENÜL MEGOLDÓDJONAK A KÖZLEKEDÉS ÁLTAL OKOZOTT PROBLÉMÁK!!!
(Amely problémák NAGYON elhanyagolhatóak a közlekedés-szállítás társadalmi-gazdasági előnyeihez képest!!! És a közlekedésen belül is az autózás az, amelynek hátrányai messze-messze eltörpülnek a mérhetetlen előnyeihez képest) -
Ildestric #83 Az a baj, hogy túl könnyen dobálózunk a "jövőben" kifejezéssel. Számos kutató álláspontja szerint a jelenlegi világrendszer tíz év múlva nyomtalanul eltűnik majd. A Földön 1-2-3 milliárd embernek lesz helye (nyilván nagyon eltérőek a vélemények), és kizárólag a természettel összhangban, az ötszáz éve tartó iszonyatos pusztítást teljesen kizárva lesz esély az újrakezdéshez. A termőföld, a vízkészlet, s egyéb, az élethez valóban szükséges dolgok szerepe nemhogy felértékelődik, de minden bizonnyal a túlélésért folytatott küzdelem egyetlen tárgyává válik.
Véleményem szerint korunk gondolkodásában két nagyon fontos probléma fedezhető fel. Az emberek nagy része megváltoztathatatlannak hiszi a rendszert, másrészt a valóban kitörni vágyókat egy leginkább gúnyos, a médiák és a ma elfogadott nézetek által táplált lekicsinylő válasszal illetik, ha egyáltalán kialakulhat a párbeszéd. Ez olyan mértékben hátráltat mindenfajta megoldási kisérletet, hogy nem is értem, miért reménykedünk bármiben is.
Gondoljunk csak bele, mi történne például, ha megszűnne a kőolaj és földgáz ellátás. Ez nyilván nem egyik pillanatról a másikra játszódik le, de mire észbe kapunk, már késő lesz. A városok, a "bolygó rákos daganatai", alapból életképtelenek lesznek, hiszen olyan emberek lakják őket, akik szó szerint egy hálózatra vannak "rákötve", és létük ettől függ. Jelenleg a világ nem áll készen erre, és ilyen tempóban csak egyre rontja majd az amúgy is reménytelen helyzetet.
Ezért nem elég a kibocsátás csökkentése. Megszüntetni kell. Ezt az életmódot abba kell hagyni, s akinek módja van rá, segítenie másokat is ebben. Nem lehet olyan rossz az, ami évezredeken át működött. -
halgatyó #82 Nem akarom azt bebizonyítani, hogy az energianövények fogják megoldani az emberiség energiagondjait, mert arra nem alkalmas ez a technológia.
Csupán arra akartam rávilágítani, hogy -- ésszerű terület-arányokat bevetve -- ez is segíthet annak az időhézagnak az áthidalásában, amely az olajválság és az atomenergetika felfuttatása között SAJNOS várhatóan meglesz.
Amit a víz hozzáférhetőségéről valamint a fotoszintézis kisebb hatásfokáról írsz, az igaz. Csak egy dolgot nem vettél figyelembe:
Sok nagyságrenddel olcsóbb 1000 km2 területet bevetni (ezt MA bármikor meg tudja oldani néhány gazdaság) mint 1000 km2 napelemet építeni, erre MA még az USA sem képes.
Vagyis van egy rosszabb hatásfokú technológia, ami azonban igen olcsó, és 100%.ban már ki van dolgozva (kb. 1000éve.)
A Wikipédia cikk kiváló. Korábban én is végeztem egy becslést, és nekem 1-2% jött ki gabonára, de én nem vagyok mezőgazdász. A Wikipédia megbízhatóbb sokkal.
Kérdés tehát, hogy konkrétan menyivel tud hozzájárulni az energianövény-termesztés egy ország energiaszükségletének fedezéséhez? Beszéljenek a számok.
Legyen a speciálisan energetikai céllal KIFEJLESZTETT növény (génmódosított, energiaigényes szántást szinte nem igénylő, nitrogént saját szükségletére megtermelő)
effektív napenergia-kihasználási hatásfoka 2,5% . Ennyi szerintem különösebb erőfeszítés nélkül elérhető.
Egyik korábbi munkahelyemen agy rakás meteorológiai adat rendszeres mérése futott át a kezemen. Onnan tudom, hogy Magyarországon 1 m2 VÍZSZINTES, NEM napkövető felületre 1 év alatt 2400 MJ napenergia esik. (ennél egy picivel több, mert ez az ún. sugárzásegyenleg-mérés)
Mivel egy év kb 30millió mp, a 2400 MJ ÁTLAGOSAN (éjjel-nappal, télen-nyáron) 80W teljesítményt jelent.
Ha az energianövény hatásfoka 2,5%, akkor ez átlagosan 2W/m2 -t hasznosít.
Ez így eléggé kicsi teljesítmény, de az 1m2 is kicsi terület
(Persze, 1 m2 napelem ára már eléggé húzós, legalábbis az én pénztárcámnak. Miközben 1 m2 területet beültetni valamivel, ez kézierővel se több 1 órás munkánál)
Ha 1 km2 területet veszünk, akkor ez 2 MW, azaz ekkora teljesítményű fűtőművet tudunk üzemeltetni (ez még csak hőenergia és nem villamos) az év teljes 30milió mp-ben az 1 km2 területen megtermelt energianövényből, ha a betakarítás energiaszükségletét elhanyagoljuk. (majd erre is visszatérek)
Ez 5000 km2 területen (azaz 3 ezer), ami Magyarországon rendelkezésre áll 10ezer MW hőteljesítményt jelentene.
Ha viszont elekromos energia segítségével szereténk üzemanyagot (PL. hidrogént) előállítani, akkor bizony ezt a 10ezer MW teljesítményt kellene belefektetni (plussz a vízbontás vesztesége, de ezt most elhanyagoljuk)
Összehasonlításul: Magyarország teljes erőművi teljesítménye MA 5-6 ezer MW.
Jogos kérdés, hogy mennyi üzemanyag termelhető ezen az 5ezer km2 területetn az energianövények segítségével, illetve télen hány lakás fűtéséhez lenne elegendő?
Nos, 10 GW * 30 millió mp-el az 3*10^17 J. Mivel 1 kg benzinben kb. 4,3*10^7 J (hő)energia van, ez 7milió tonna benzint jelent. Ez bőségesen fedezné Magyarország teljes közlekedési+mezőgazdasági üzemanyagszükségletét, tehát nem kellene az üzemanyag előállítására elektromos energiát fordítani, amely elektromos energia amúgyis szűkösen áll rendelkezésre és jelenleg eléggé rossz hatásfokal termelődik.
ezek a technikák mind MA RENDELKEZÉSRE ÁLNAK. Nem kell hidrogéntöltő kutakat kiépíteni, nem kell sok ezer tonna plládium katalizátort a tüzelőanyagcellákba beszerezni, vagypedig ma még nem létező tüzelőanyagcellát kifejleszteni.
Természetesen ez az üzemanyag NEM arra lene, hogy az ország villamosenergiaszükségletét fedezze, és nem is a kohászat meg az ipar szükségleteit.
Ez csupán a közlekedésre lenne. HOZZÁJÁRULÁS a többi energiához. -
#81
Hát jah két oldalról érdemes megközelíteni a problémát, egyrészt a pazarlás csökkentése, másrészt új energiaforrások keresése, alkalmazása.
Sok alternatíva van, szerintem jó eséllyel az ilyen bioüzemanyagok lesznek a közeljövő mobil energiaforrásai(legalábbis átmenetileg), olcsó is és nem kell átalakítani a járműveket, akár a sivatagban, óceánon is termeszthető. Aztán meg kitudja, talán hidrogén... -
#80
Emlékszem, a napelemekkről folytatott eszmecserék során Molnibalage legkomolyabb kifogása a napelemek ellen - teljes joggal - azok igen alacsony energiasűrűsége volt. Na most akkor a napelemek 15-20%, a jövőben talán 25%-ra is felmenő hatásfokával szemben itt lennének az energianövények a maguk max. 4-5%-os hatásfokával, mert a trópusi növényeket a mi éghajlatunkon ne vegyük számításba. Ezt a 4-5%-ot mindjárt osszuk el hárommal, de nagyvonalú leszek, legyen csak kettő az osztó (EROEI=2, amit nálunk az energianövények nem érnek el), akkor 2-2.5%-nál tartunk .
A megtermelt növényi olaj vagy ethanol elektromos áramtermelésre fordítandó hányadánál még rosszabb lesz a hatásfok, hiszen az előbb említett 2-2.5% hőenergia formájában jelenik meg, ami jó esetben kb. 50% hatásfokkal alakítható elektromos árammá, így az eredő hatásfok a napelem 20%-ával szemben lesz vagy 1-1.25%.
Ezzel nem a napelemeket ajánlom, hanem az energianövények alkalmazásának abszurditását akarom érzékeltetni. -
#79
A #46-ban már részletesen leírtam, miért nem tartom megoldásnak az energianövényeket, kérlek, olvasd el, ha elkerülte a figyelmedet. Kedvező éghajlatú területeken jó megoldás lehet, de nem a mérsékelt égövön. Nem tartom reális megoldásnak, hogy egy USA méretű országnak a teljes területe felét (vagy akár csak negyedét) kelljen megművelnie a kőolaj- és földgázigénye fedezésére. Vegyük hozzá az élelmiszerárak elkerülhetetlen és drasztikus megugrását és kiderül, a "megoldás" olyan mértékben megnövelné a ma sem csekély társadalmi különbségeket/feszültségeket, hogy visszasírnánk azt a mai adósrabszolgaságot, amire már többször jogosan hivatkoztál. Nem akarok részletezni egy doomsday-szcenáriót, de még ez sem lenne kizárható, akkor meg nem mindegy, mitől zuhan vissza az emberiség egy a középkornál is alacsonyabb szintre?
Érzésem szerint a szaporító reaktorok technológiájának újbóli elővétele és alkalmazása lenne a helyes megoldás. (E technológia félredobásának fő oka nem a műszaki tudás hiánya volt, hanem egyrészt az olcsó olaj, másrészt a fegyverminőségű hasadóanyagok elterjedésétől való félelem. Talán az olajlobbi is beleszólt, de ettől még ne tessék összeesküvés-elméletekre gondolni.) A még hátralévő 20-30 év bőven elég lenne egy ilyen irányú átállásra és a költségei is alacsonyabbak lennének, mint az energianövényekre való átállásénak, ami szintén iszonyúan megterhelné az egész gazdaságot, ha komolyan veszik. Nem utolsósorban mindez nem emelné meg az élelmiszerárakat sem és messze nem járna akkora környezetpusztítással, mint az ország felének-harmadának megművelése monokultúrás energianövényekkel. -
#78
Azt én sem tudom, általában nagyobb-e a sok nitrogént igénylő növények hozama, a repce esetén ez így van - az 1.7-es szorzó is elég gyér, de még mindig több mint kétszer jobb a kukorica 1.3-as értékénél. Az energetikai önellátás érdekében a mérsékelt égöv a legérdekesebb számunkra, így a minden szempontból sokkal jobb cukornád vagy pálmaolaj szóba sem jöhet, pedig azoknak annyi nitrogén sem kell. -
#77
Nem. Csak ott valóban az az ok. Nem áll le az ipar, de lehet jó levegő. Az olimpia ideje alatt és előtta Pekingban gyak. leállt a nehézipari termelés... -
nthgr #76 És akkor mi van London-ban, New York-ban, Chigaco-ban, Bécsben vagy Budapesten stb? És szerinted csak szórakozásból találták ki sok helyen, hogy egyik nap csak a páros, másik nap a páratlan rendszámú járművek közlekedhetnek csak? -
toto66 #75 Alapjába véve igaz amit írtál. Azért én finomítanék ezen, mert reaktort kellett előbb építeni, azután lehet robbantani. Igaz hogy ez a reaktor még háborús célú, de akkor is előbb kellett kifejleszteni, mint a bombát, és már ez is termelt energiát, igaz nagyon keveset és nem is ezért működtek.
Idézet:
"A MED keretében Enrico Fermi és Szilárd Leó vezetésével Chicagoban megépítették az első nukleáris reaktort, amely 1942. december 2-án érte el a kritikus állapotot. A MED három fő része közül kettőben állították elő a hasadóanyagot, a bomba töltetét: Hanfordban, ahol a plutónium termeléséhez szükséges reaktort építettek fel és Knoxville közelében, a későbbi Oak Ridge-ben, ahol uránium-235 izotópot állítottak elő gázdiffúzióval és elektromágneses elválasztással. 1942-ben Los Alamosban hozták létre a MED harmadik nagy szervezeti egységét (Y-projekt), a fegyverkutató laboratóriumot J. Robert Oppenheimer fizikus vezetésével. Itt állították elő a robbanószerkezetet." -
johnsmitheger #74 Tetszik az algás ötlet, egy japán szuper piramis terveinél is láttam hasonlót. Ezt ötvözve a dinamós bringával lehetne lépni. Sőt az aktív green-es srácokat utcai free-to-ride gépekre is rá lehetne ültetni és tekerhetnék, amíg bírják és tart a hitük. Az így kitermelt energiát valszeg nem egy moziban kellene felhasználni és nem egy sleep mode-ban 50W-ot fogyasztó 300 csatornás tv kütyün :) Nem csak az energia hordozók elapadása a probléma, hanem a rendíthetetlen pazarlás... Este nem engedném a hagyományos izzók használatát, csak a nappal jól megvilágított fluoreszkáló lámpaalakú tárgyak használatát. Vagy fotolumineszcenciának az alkalmazását, hogy késő este is láthassunk picit.
Másik megközelítésben macskaszemet kell beültetni és lámpa sem kell, hm. -
#73
Egyrészt ez nem új tanulmány másrészt nem teljes körű.
Már egy korábbi cikknél is írtam,hogy szerintem pl az ALGA bioüzemanyagra nem érvényesek ezek a megállapítások.
Videok angolul:
youtube - 1
youtube - 2
youtube - 3
youtube - algából hirdrogén -
bakagaijin #72 Hmm, nekem legutóbb az jött le, hogy az algák felé nyomulnak, többek között azért mert ahhoz nem kell esőerdőket irtani / a búzamezőkből elvenni. Nomeg jóval többször lehet "aratni". -
paat #71 A vizet visszanyomatják: lehet, elhiszem. Csak a régi rossz belémidegződött :) Köszi h szóltál. -
paat #70 Nyilván atomerőműveket is fejleszteni kellett, mielőtt a hasadási folyamatatokat szabályozhatóvá tették (vagyis először robbantani tudtak, utána építő jelleggel hasznosítani). Hidrogénbonba működőképes, most épp a folyamat szelidítése zajlik. Jól látod, jelenleg nincs energiatermelési szolgálatban fúziós erőmű, s ez még több10 évig így is marad (nem mondom, hogy 50 :P ). De ettől kutatóreaktor létezik, ahol fúziót elő is tudnak állítani. Addig marad a hasadásos reaktor. -
babajaga #69 "Fúziós erőmű: hatalmas energiatermelési képesség, azaz teljesítmény érhető el vele"
Hol van egyetlen működő is? -
halgatyó #68 Húúúú.. elolvastam, párszor. Ha hamarabb elolvastam volna, akkor a 64. hozzászólást másképp fogalmaztam volna, de mindegy.
Sok figyelemreméltó gondolatot tartalmaz a cikk, de van benne 1 hiba (én ennyit vettem észre, de NEM direkte kerestem a hibákat)
A cikk közepe táján, az atomenergiánál:
"Egy másik lehetőség, amikor 233U-ból lesz szintén hasadóképes tórium"
A valóság fordított: a Th232 -ből lesz az U233 , egy neutron befogása után (A Th232 -ből, ebből a nehéz, radioaktív elemből 2-3-szor több van a Földön, mint uránból)
A cikk 3/4-e környékén, a "A hálózatok hibája: a túlterheltség tovaterjedése" nos itt érzek egy kis logikai bukfencet meg némi csúsztatást. Az, hogy a dráguló javakat mással próbáljuk helyettesíteni, nem a túlterhelt hálózatokkal lehet modellezni, szerintem.
Itt arról van szó, hogy együtt drágulnak (ún. helyettesítő javak)
Ugyanakkor néhány fontos dolgot nem említ a cikk, valószínűleg nem is szándéka az írónak. Csak pár példa:
-- A közlekedés-szállítás a mai modern társadalom-gazdaság vérkeringése. A mai, kifinomult, bonyolult, és nagyon sokat tudó (többek között energiatakarékos) gépek, berendezések a MUNKAMEGOSZTÁSON-SPECIALIZÁCIÓN alapuló gazdaság-társadalom-civilizáció termékei.
Ennek a társadalomnak ellentéte a középkorig ill. azelőtti (nagyobbrészt) önellátó kisparaszti gazdaságok halmaza, a FEUDALIZMUSBA ágyazva.
Nagyon nem mindegy, hogy visszazuhanunk-e oda! Talán nem kell ecsetelnem, hogy a gazdasági-civilizációs visszaesés SZÜKSÉGSZERŰEN maga után vonja a tudati-kultúrális visszaesést is! Ha nem is azonnal, de gyorsan, 2-3 generáció alatt.
Azaz: a nem hasznát tudás elfelejtődik, igen gyorsan.
Azonkívül a nagymennyiségű tudás megtartásához és ápolásához sok egyetem szükséges, amit egy feudalista szegényes társadalom nem tud felvállalni.
Fognak itt még boszorkányokat égetni, attól tartok! (Mielőtt vigyorgó férfitársaim lelki szemei előtt az anyósuk jelenne meg, hadd jegyezzem meg, hogy a "boszorkány" fogalma NEM volt korhoz és nemhez kötve
)
Vagyis az emberiségnek -- több okból is -- LÉTÉRDEKE A CIVILIZÁCIÓS VISSZAZUHANÁS MEGAKADÁLYOZÁSA!
Akár azon az áron is, hogy azt a néhány száz atomellenes Grimbuszost (írd: greenpeace) felakasztják. Ez nagyon kicsi ár lenne az emberiség pusztulásának megelőzéséért!
A cikk (sőt, cikk-sorozat) irói nem állhatnak meg a problémák ecsetelésénél, a megoldási lehetőségeket egy picivel hangsúlyosabban kellene hogy felsorolják.
Csak egy példa: az autózás KONSTANS TERHEI (a futáskilométertől függetlenül befizetendő disznópofátlan sarcok) eltörlendők! Ezzel az egyszerű intézkedéssel jelentősen lehetne csökenteni a forgalmat. Vagy a munkahelyek és a lakóhelyek térbeli közleítése, iletve a távmunka elterjesztése. Vagy a robotizált üzemek mennyiségének növelése. (csak pár példa)
Mindezek az állam szerepének erősítését kívánják. A probléma az, hogy NEM és NEM a most terjedő-erősödő, a középosztályt elpusztítani akaró, az államokra rátehénkedő gyalázatszenny háttérhatalom világhatalommá válasa a megoldás!!!!! NEEMM NEMMM! Az a háttérhatalom, amely az kamatrabszolgaságba hajtotta a jóravaló népeket és tisztességes embereket, amely a saját poziciói erősítése érdekében rászabadította a bűnözőket ("kisebbség") a társadalomra és az analfabéta bevándorlók milióit (iszlám tömegek) a nyugati társadalmakra, és órákig sorolhatnánk azt az iszonyatot, amit ezeknek "köszönhetünk"...
Nos, ez a mostani félvilág-háttérhatalom erkölcsileg és szellemileg is ALKALMATLAN az emberiség kivezetésére a válságból. -
#67
Geotermikus energia: azért nem jó, mert úgy valósítják meg, hogy a feljövő víz energiáját hasznosítják, majd kilocsolják a vizet, ez rongálja a termőföldet. A vizet visszavezetni elég nehéz, túl költséges.
A vizet már szinte mindenhol visszanyomatják a földbe, még a kis magyar falvakban is. -
paat #66 Annyi sületlenséget mondtok itt, vmi eszméletlen.
Geotermikus energia: azért nem jó, mert úgy valósítják meg, hogy a feljövő víz energiáját hasznosítják, majd kilocsolják a vizet, ez rongálja a termőföldet. A vizet visszavezetni elég nehéz, túl költséges.
Napelem azért nem jó, mert túl sok energia az előállítsuk, sokba kerül. Nemrégiben még több energia kellett az előállításukhoz, mint amennyit egész életében megtermelt egy ilyen. Nem való erőműnek. Eldugott helyekre, pl hegytetőre kutatóműszerek áramellátására jók.
Szél: hol fú, hol nem fú. A szélerőműnél nem legel a boci, a madarakat meg elkaszálja. Sokak szerint rontja a tájképet is. Félmegoldás.
Hullám, árapály erőmű: kevés helyre telepíthető, összességében kevés energia nyerhető. Magyarország pl sehova nem tudna ilyet tenni.
Vízerőmű: a gát előtt feltornyosuló víz nagy (káros) változásokat okoz az élővilágban. Az ezekben a vizekben elszaporodó metántermelő bacik üvegházhatása nagy. Vízerőmű építése ezért magában nem is szokott cél lenni: építenek egy gátat a folyamszabályozhatóság miatt, olykor utat is rá a közlekedésnek, és ha már építettek egy ilyet, akkor nosza, tesznek bele egy erőművet is.
Atomerőmű: jó megoldás még néhány 1000 évig. Az urán és egyéb hasadóanyag-készletek sem végtelenek. Teljesítményét biztonsági okokból csak szűk intervallumban változtathatják, így alaperőműnek jó (azaz éjszaka, mikor kisebb az energiaigény, akkor javarészt ezek termelik az áramot, nappal más erőműveket is "begyújtanak")
Gáz, olaj és szén erőmű: remek csúcserőművek. Teljesítményük könnyen, biztonságosan szabályozható. A készletek igen korlátozottak olajból és földgázból. Szénből még van bőven, de károsanyag-kibocsátása nagyon magas. Itt jegyezném meg, hogy egy szénerőmű több radioaktív hulladékot termel, mint egy megfelelően üzemelő atomerőmű. (A szénerőmű hamuja radioaktívabb, mint a kezelt atomerőmű-hulladék.) A zöldek mindig tüntetnek az atomerőművek ellen, ott konkrétan az erőmű előtt akadályozzák a munkát. Látott már valaki grínpísz tüntetést szénerőmű ellen? Én még nem...
Fúziós erőmű: hatalmas energiatermelési képesség, azaz teljesítmény érhető el vele, a tüzelőanyaga újratermelődik ill folyamatosan, gyakorlatilag korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll. Még sok pénzt kell a fejlesztésbe költeni. jozzee hatalmas butaságot állít ezzel a hidegfúzióval. Néhány évente mindig akad néhány kutató, akik becsületből elvégzik a kísérleteket, de eddig sosem sikerült reprodukálni az eredményeket. Amit a két kutató leírt, az már ott sántított, hogyha valóban bekövetkezett volna a fúzió, akkor ők a nagy sugárterhelés miatt meg kellett volna halniuk.
Akik azt a butaságot mondják, hogy az olajlobbi miatt nincsenek fejlesztések, az szépen nézze meg magának, hogy a fúziós kutatásokba ölt összegek tekintélyes részét az olajtársaságok adták! Ők sem hülyék! Tudják, hogy előbb utóbb elfogy, és ők akkor is nyeregben akarnak maradni. Ők is szeretnék a megfelelő technológiát mihamarább előállítani. Ha sikerülne egyiknek, rögtön átállna rá, ezzel versenytársait elgáncsolva.
Még1: üzemanyagcellák azért nem terjednek el, mert a megfelelő reakciósebességhez platinára van szükség. Ebből a fémből tessék megnézni, hogy mennyi van a Földön. Aki kicsit is számol, rájön, hogy nincs annyi kibányászható mennyiségű fém, mint amennyi a jelenlegi autókhoz szükséges volna. Egyszerűen nincs elég nyersanyag s ez már most látszik.
Szerény véleményem szerint valamilyen nukleáris erőműkben (hasadós vagy fúzisó) fogják az üzemanyagot (esetleg hidrogént) előállítani, és ezt fogják a robbanómotorokba fecskendezni. Ehhez az autógyártók részéről minden technológia adott, platina sem kell hozzá. A hidrogén tárolása pedig megoldott, azaz egy kb 50literes tartályt ma már tudnak úgy csomagolni, hogy hatalmas ütközés esetén se legyen veszélyes szivárgás. -
halgatyó #65 A nitrogénszükséglet kérdése.
Nem vagyok növénytermesztési szakértő, ezért nem tudom, lehetséges hogy tényleg nagyobb a hozama a nitrégént igénylő növényeknek. De ezt a problémát a természet már megoldotta, csak le kell másolni (sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint a semmiből kitalálni).
Vannak olyan talajlakó mikrobák, amelyek elő tudják állítani a talajból a növények számára felszívható nitrogént.
Két megoldást tudnék (most) elképzelni:
-- Ilyen mikrobák megfelelő DNS szakaszait valahogyan beültetni az energianövénybe,
-- Valahogyan (akár génmódosítással) elérni, hogy a növény gyökerei szimbióziban együtt tudjanak működni ilyen mikrobákkal, ahogyan néhány növény már megteszi. -
halgatyó #64 Igen, én is úgy gondolom, az atomerőművekkel évmilliókra el lehetne látni az emberiséget tisztességes életminőségben, a jelenlegi civilizáció és kultúra folyamatos továbbfejlődése mellett, igazságos (nem feltétlenül "demokratikus" vagy legalábbis enm úgy ahogy mostanában érteni kötelező ezt a szót) társadalomban, akár 8-10milliárd embert is.
Ami miatt az atomenergiát csak zárójelben említettem, annak két oka van:
-- A jelen cikk az energiatermelési célból ültetett növényekről szól,
-- Az atomenergia szinte beláthatatlan perspektívája sajnos nem a most általános tipusokkal (nyomottvizes, lassított neutronokkal működő, CSAK az U235 izotópot felhasználni képes) érhető el. Az újabbfajta rendszer jelenleg kísérleti stádiumban van, ráadásul sajnos a kisérletek mintha egyre redukálódnának az évek során.
Magyarul: attól tartok, kifutottunk az időből. Talán egyszer majd felelősségre lehet vonni azokat, akiknek ezt "köszönhetjük", és a mostani, mondvacsinált ürüggyel elitélgetett "emberiség elleni bűnösök" HELYETT majd ezek, az igazi bűnösők lesznek kivonva örökre a társadalomból.
Csak egyetlen kiragadott példa, hogy ne a levegőbe beszéljek: zöldek kontra megújuló energia Ilyenkor mindig felmegy az agyvizem. (A Kínai gátakat már nem is hozom fel)
Mivel az idő sajnos gyorsabban megy mint a haladás irányába tett kisérletek, valamit kell tenni, hogy az emberiség időt nyerjen. Asszem kifejtettem korábban, de itt is leírom (nagyon röviden): az emberiség fejlődésének kezdetén még KÖNNYEN HOZZÁFÉRHETŐ nyersanyagok álltak rendelkezésre, ezek nélkül a ma tapastzalt civilizációnk el sem indulhatott volna. (Például: a bronzkor el sem kezdődhetett volna, ha a rezet és az ónt csak 7 km mélyből lehetett volna felhozni)
Mára a könnyen hozzáférhető nyersanyagok elfogytak.
Ha az emberiség visszaesik a kőkorba, akkor az a visszaesés VÉGLEGES LESZ!
Ezért létfontosságú, hogy valamivel át tudjuk hidalni azt az időbeli szakadékot,
ami az atomenergia hosszú távon használható megoldásai
és a jelenleg készülőben lévő energia- és nyersanyag-krízis
valamint a durván eltúlzott, de túlzásoktól lecsupaszítva is igen kellemetlen készülő környezeti krízis között lesz (becslésem szerint 20-60 év)
Ennek az időhézagnak az áthidalását kell megoldani, ehhez pedig egyik reális lehetőség az energianövények termesztése. -
#63
"Bizonyos növények igénylik a nitrogénben gazdag talajt, mások pedig NEM."
Ez eddig rendben is van. A baj ott kezdődik, ha a nitrogén-műtrágyázást nem igénylő növények hozama sokkal alacsonyabb az ilyet igénylőkénél. Akkor ui. ott tartasz, hogy egységnyi mennyiségű üzemanyaghoz nagyobb területről kell betakarítani a növényt, márpedig a betakarítás is energiát igényel. A repce konkrétan viszonylag jó EROEI-értéket produkál, de mit sem ér az egész, ha a CO2-egyenértékű emisszió alig csökken. Amihez meg nem kell sok nitrogénalapú műtrágya, pl. kukorica, annak az EROEI-értéke olyan alacsony, hogy nem érdemes foglalkozni vele - hacsak nem a szubvenció bezsebelése érdekében.
Nem tudom, mi a fenének kell szarozni bioüzemanyagokkal és hasonlókkal, amikor az atomerőmű tiszta, biztonságos (már régóta!) és az üzemanyag évezredekre elegendő (tenyésztő reaktorokkal). Csak nem kellene várni az építésükkel, mert a sötétzöldeknek köszönhetően majd hirtelen visszasüllyedünk középkori szintre, ha sokáig halogatják az atomerőművek építését. -
#62
"heggeszt" LOL -
johnsmitheger #61 Ok, de a villamos energiát "indiánosan" is lehetne nyerni: szoba közepére pár dinamós bringa! Ha TV-z ni akarsz, tekerj vazzeg! :) Wii-zni akarsz, izé öööö :D
Mondjuk a heggesztés már picit komolyabb, mondjuk 50 ember tekeri és egy heggeszt. -
#60
Pekinben azért van szmogriadó, mert kiabszott szennyező üzemek vannak, a kínai 10%-os növekedés nahá hogy megvan, mikor szarnak a környezetvédelemre és ennek összegét is kispórólják. Az ottani autók átlag állapotát, korát és technikai szintjét ne mérjed már nyugat-európia szinthez, mert röhögök egy jót. -
zboszor #59 -a gaz "lógyártok" nem engedték a római vagy görög embernek feltalálni az autót
Azt nem, de a repülő szőnyeg technológiája ellen sikerrel lobbiztak a ló- és tevetenyésztők...
-
jozzee #58 "Hidd el, hogy ma mar igenis vannak olyan erdekek amik ellentetesek a civilizacio spontan fejlodesevel"
Ilyen, hogy spontán fejlődés ez nagyon ritka, csak abban az esetben állna fenn, ha nagytőkés pénzügyi érdekekkel teljes összhangban van.
Ezek az érdekek pedig akármilyen hihetetlen ottvannak a tudományos elit szegmensében, így amit Te ma tudsz a világról az nem valami színtiszta tudomány:csupán a mindenkori pénzügyi érdekeknek megfelelő féligazság vagy épp félremagyarázat, amit a tudományos elit közös érdekek mentén, teljes összhangban végez.
Pl.a hidegfúzióval is az volt a gond, hogy a két kémikus(Fleischmann-Pons) a tudományos érdek-elitet figyelmen kívül hagyva közölte le eredményeit, ami nagyon-nagyon nagy pénzügyi érdekeket sértett.(pl. tudományos közöségeken belül az akkor gőzerővel és hatalmas pénzekből működő forrófúziós kutatásokra, melyről ők is pontosan tudják, hogy Életképtelen!!!!)Természetesen azonnal tudták, hogy le kell söpörni őket a tudomány színpadáról, belőlük és a találmányukból meg jó nagy áltudományos zagyvalékot kreálni, hiteltelenné tenni őket, így megakadályozva, hogy bármikor is támogatáshoz jusson eme felfedezés.
Ahelyett pedig , hogy utánajártak volna a jelenség okának, hogy megragadják a többlethőtermelést, helyette elvetették még a lehetőségét is, mondván nincs rá elmélet ami megmagyarázná ezt a folyamatot=semmilyen hidegfúziós-elvű rendszerben semmiféle többlethő(energia) nem keletkezhet.
Ez a megállapítás az amit ma mindenki elfogad és ezt a "tényt" egy ellenőrző kísérletsorozattal igazolják, ahol az összes pozitív eredményt meghamisították, hogy a jelenséget teljes mértékben leradírozhassák, eltűntessék.
Az, hogy máig sem sikerül nagy áttörést hozni ezen a téren, szóval ez lehet , hogy nagyon sokba fog kerülni az emberiségnek:köszönhetjük ezt a megingathatatlan tudományos elit pénzhajhász, tekintélyelvű magatartásának..... -
halgatyó #57 Mindjárt a 4. sorban: "állítja egy új tanulmány" Aajjaj
Jó lenne tudni, hogy ki csinálta ezt a "tanulmányt" és ki volt a megbízó
Nomeg van egy igen érdekes, de agyonhallgatott kérdés, amire mindenkinek alaposan oda kellene figyelnie: az, hogy melyik sajtótermék milyen irányultsággal közvetít felénk egy-egy ilyen tanulmányt, és ugyanezek a sajtótermékek (ill. névszerinti cikkírók) hogyan viszonyulnak az egyéb társadalmi-politikai-gazdasági jellegű kérdésekhez.
Érdekes eredményt kapunk, ha elég hosszú ideig figyelünk. -
halgatyó #56 Van némi keveredés a cikkben. A termesztett növényekből származó üzemanyag kérdését nem lenne szabad összemosni a Brazíliai erdőirtásokkal!
Az USA és Európa területének túlnyomó hányada művelt terület. Ezen területek felhasználása NEM erdőirtás.
Az EU az utóbbi években még fizet is a mezőgazdáknak azért, hogy vágják ki a fáikat és a szőlőtőkéiket és hagyják a területeiket parlagon!!! (Amikor először olvastam, nem akartam elhinni)
Nos, ezeken a direkt parlagra szánt területeken lehetne energianövényeket termelni! Ezek hozama valószínűleg nem lenne elegendő a teljes energiaszükséglet kielégítésére, de valamilyen %-ban ez is hozzájárul.
A nitrogén műtrágyázás megint egy tipikus sötétzöld duma, valamelyik ilyen ál-környezetvédő banda "jelentéséből" (amely jelentések készítői szép nagy pénzeket akasztanak le a kártékony moslékért amit a durván hatalmas háttértámogatással rendelkező civilizáció- és középosztály-ellenes szervezetek passzolnak tovább)
Bizonyos növények igénylik a nitrogénben gazdag talajt, mások pedig NEM.
Olyan növényeket kell ültetni, amelyek nem igényelnek komolyabb szántást (lehetőleg épp csak egy kis kapirgálás kelljen nekik), sem műtrágyákat.
Ha máshogyan nem, akkor génsebészeti úton kellene létrehozni ilyen növényeket. Persze ez is kiveri a biztosítékot az emberiség és a civilizáció gyilkosainál...
(Mondjuk én személy szerint hasznosabbnbak tartanám az atomenergia térhódítását, de az időnk olyan gyorsan fogy, hogy alighanem kezdünk kifutni belőle... "hála" a navajonkiknek haddneismételgessemmagam) -
#55
A peldad igaz, de nem minden esetben ilyen egyszeru a vilag.
Hidd el, hogy ma mar igenis vannak olyan erdekek amik ellentetesek a civilizacio spontan fejlodesevel. -
#54
Összefoglalva: Egy mérsékelt égövi ország területének felét - ami mindenképpen több, akár sokkal több is lehet, mint a mezőgazdaságilag megművelhető terület fele -, használjuk fel üzemanyagtermeléshez. A folyamat igen munkaigényes, emellett az eredmény időjárásfüggő is, egy rosszabb év komoly energiahiányt okozhat.
Mindezt csak azért, hogy változatlanul fennmaradhasson a már kiépült üzemanyagellátó hálózat (melynek lecserélése óriási költség lenne a forgalmazó cégeknek) és fenntartható maradjon a belsőégésű robbanómotorok technológiája, annak minden káros következményével: pl. motorzaj a lakott területeken, komoly CO2 és CO kibocsájtás a városokban. Mert a városi emisszió akkor is súlyos egészségkárosító hatású, ha az emissziós összemérleg nulla, hiszen a kibocsájtás nagy része lakott területeken összpontosul. -
#53
Ha hinni lehet a Wikipediának és
egyéb forrásoknak, akkor a repcével még az is a nagy gond, hogy sok nitrogénalapú műtrágyát igényel. E műtrágyának egy részéből a CO2-nél sokkal erősebb üvegházhatású N2O keletkezik, így CO2-egyenértékre átszámítva a repceolaj üzemanyagként való felhasználása minimális csökkenést (vagy még azt sem) okozna az üvegházgázok kibocsájtásában:
"Comparing the full lifecycle emissions of greenhouse gases by the two fuels from production through combustion in cars, Eric Johnson, editor of Environmental Impact Assessment Review, and Russell Heinen, Vice President of SRI Consulting, found that "biodiesel derived from rapeseed grown on dedicated farmland emits nearly the same amount of greenhouse gas emissions (defined as CO2 equivalents) per km driven as does conventional diesel."
-
djhambi #52 Igen, érdekes, hogy ez a módszer is, meg a gotermikus enegia is hossú távon és túlzott mennyiségben a Föld magjának lehűléséhez vezet, ami globális lehűlést eredményez (ismétlem, túlzott használat). Tehát vagy felhasználnánk a globális felmelegedés mérséklésére, ez esetben nagy sansszal visszafordíthatatlanul szétcseszjetjük piciny, kék labdánkat.
Itt mindenki is csak olyan k.rva okos, mint azok ott kinn (engem beleértve).
De ha el kezdek gondolkozni oda jutok, hogy csak háromféle enrgia van a Földön: atom, geotermikus energia és napenergia, az a napenergia, mi átalakul szélenergiává, párologtatással-lecsapódással vízenergiává, a szénszármezékok is a hajdan a Naptól növekedő növények. Akkor a legjobb hatásfokunk nem a közvezlen napengia-kinyerés lenne? (Nem egészen, mert egyes növények fotoszintézis során a mitokondriumban >90%-os hatásgokkal működnek, mikor az elektronok gerjesztődnek, és kilépnek, de nem tudják még felhasználni a technológiát,mert ők maguk sem értik teljesen. Legalábbis én biztos nem, egyszer valaki emgpróbálta elmagyarázni, de lemaradtam két sör után. XD) -
teddybear #51 Ezzel az ötlettel az a baj, hogy ha a tehénszart kiviszed a szántóföldre, és a tavaszi szántás előtt szétszórod, akkor jóval nagyobb termést kapsz. Sokkal nagyobbat.
Egy jól működtetett gazdaságban nem sok hulladék akad, mert mindennek van haszna. -
pixx #50 Én a hullámerőműveket támogatnám, és van egy másik, ami a földmagmájából illetve annak hőjéből táplálkozik. Azt már nem vágom, hogy hogy, de felmérések szerint megoldaná az energiaproblémát, és nem pusztítaná a környezetet...a neve nem ugrik be... -
#49
A jövőbeli igényekhez mérve még reménytelenebb a helyzet. Sajnos nem értem, mit akarsz mondani a második ("Viszont jelenleg...") mondatoddal.
Már hogy lenne mindegy, hány százalékát hasznosítja a beeső napfénynek? Ebből nagyjából kiszámítható egy elméleti maximum, aminél többet a gyakorlatban semmiképpen nem lehet elérni.
"ha már mondjuk 10x annyi növényolaj termelhető 1 egységnyi üzemanyagból"
Ez a 10-es érték irreálisan magas, főleg Európában.
E szerint a tanulmány szerint Európában 1.7 a repce (rapeseed) EROEI értéke.
Ahogy olvasgattam, azt vettem észre, hogy az EROEI használata nem egyértelmű, mert költségeket is figyelembe, nem pusztán befektetett energiát:
"biodiesel made from canola netted 69 percent of its energy after subtracting production fuel costs (EROEI: 1.69 to 10)" (A végén a 10-es szám szerintem hiba lehet, 1-et akart írni.)
Ha tényleg az előáálításhoz hasnzált üzemanyag költségét veszik alapul, akkor a helyzet még rosszabb, mert a bioüzemanyagnál jóval olcsóbb dieselolajjal számol. -
Praetor #48 Részben igazad van, ha a jelenlegi kőolajfogyasztási igényekhez mérjük a szükséges bioüzemanyag termelési szintet. Viszont jelenleg nincs olyan "köztudott" technológia, amivel a jelenlegi kőolajból nyert energiamennyiségét helyettesíteni lehetne.
Amíg viszont kihasználatlan területek vannak (mint például Magyarország), addig van létjogosultsága a dolognak. Mert az, hogy a napfény hány %-át tudja hasznosítani a növény az kvázi mindegy, ha már mondjuk 10x annyi növényolaj termelhető 1 egységnyi üzemanyagból. Ez már üzlet lehet a gazdának, a feldolgozónak és az értékesítésnek is.
Nem tudom, hogy a repcének az EROEI értéke mennyi, mert az abból származó olajat csak észterezik, és máris mehet a dízelautókba. Ez valamivel gyorsabb és olcsóbb művelet lehet, mint a bioethanol gyártása kukoricából. -
#47
Vagyis lehet ábrándozni bioüzemanyag-gazdaságról, de józan embernek be kell látnia, hogy a (lehetőleg szaporító reaktoros) atomerőműveknek nincs alternatívájuk. És ezek építését is haladéktalanul meg kellene kezdeni, kár, hogy erre igen kevés esélyt látok.
(Az okfejtésem nyilván nem vonatkozik arra az esetre, amikor egy mezőgazdasági üzem, farm stb. hasznosítja a gazdaságban amúgy is megtermő és egyébként kárba vesző biomasszát.)
-
#46
Érdekes, amiket néhányan írtok a bioüzemanyagokról, de nem ártana legalább kicsit elgondolkodni. Akkor kiderülne, hogy a bioüzemanyagok előállítása kb. ugyanazoktól a tényezőktől függ, mint a napelemek hasznosíthatósága, vagyis leginkább a napsütéses órák számától - az egyszerűség kedvéért tekintsünk el az egyéb éghajlati és környezeti tényezőktől, mint pl. a víz hozzáférhetősége, ami miatt egy szubtrópusi sivatag kedvezőbb a napelemeknek, mint a növenytermesztésnek.
Míg a mai napelemek hatásfoka 15-20% között van, és ez a hőenergiánál értékesebb elektromos energiaként jelenik meg, addig a növények a beeső napenergiának csak pár százalékát hasznosítják, jóval 5% alatt a gabonafélék és a cukornád is csak 8% körül, legalábbis a Wikipedia szócikke szerint. Vagyis a többnyire a mérsékelt égöv alatt elterülő fejlett ipari országok ugyanazzal a dilemmával szembesülnek, mint a napenergiánál: többnyire politikailag bizonytalan országok azok, amelyek területe a legalkalmasabb lenne bioüzemanyagok előállítására, vagyis aki nem akar egy instabil afrikai államtól függeni napelemek terén, az a bioüzemanyagok terén sem akarhatja ezt.
A mérsékelt égöv alatt a gabonából előállított bioethanol EROEI értéke kb. 1.3, azaz egy egységnyi befektett energiából 1.3 egységnyi energia nyerhető. Ez igen gyér eredmény és azt jelenti, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függésünk csak kb. 30%-kal csökkenne, ha mindent átállítanánk bioüzemanyagra. Ugyanígy a CO2-kibocsájtás is csak ennyivel csökkenne. Ha az átállás olyan szintre nőne, hogy az előállítás energiaigányét is a bioüzemanyagokból fedeznénk, akkor az összes megtermelt összenergia 75%-át kellene minden évben befektetni és csak negyede lenne szabadon felhasnzálható. Ehhez még kéretik hozzáadni az egészhez szükséges óriási iparág kiépítésének és fenntartásának energiaigényét (gépek, tárolók, fermentálók stb. megépítése, x évenként új gépek a tönkrementek pótlására).
A fenti 1.3-es EROEI értékből az is adódik, hogy a ma becsült eredeti földterületigény négyszeresével kell számolni egy teljes átállás esetén, mivel a megtermelt energiának csak a negyede lesz szabadon felhasználható.
Ebből máris kiderül, hogy világméretű éhínséget és az élelmiszerárak robbanásszerű növekedését okozná a bioüzemanyagokra történő átállás. Érdemes elgondolkodni ezen cikk utolső előtti, USA című bekezdésén, de a többi is igen tanulságos. Részlet a bekezdésből:
"To replace all its gasoline (140 bln gal/yr) with ethanol from corn, the USA would need, at present yields of 400 gallons/acre/year, almost 350 million acres of dedicated corn, not including any corn for humans or animal feed. But all the present USA area cultivated with corn is only 75 million acres (FAO, Faostat, 2005)"
A fenti számítás azonban nem veszi figyelembe, hogy az USA-ban a kukorica EROEI értéke csak 1.3 (szemben a brazíliai cukornád 9-es értékével), ezért a 350 millió acre (140 millió hektár) területet rögtön be kell szorozni 4-gyel, ha a folyamat önellátó akar lenni, azaz a befektetett energiát is bioüzemanyagból akarják fedezni. Akkor pedig 560 millió hektárnál tartunk, ami 5.6 millió négyzetkilométer, az USA területének több mint fele. (OK, egy darabig fel lehet használni a saját vagy importált kőolajat, de ugye épp ennek elkerülése lenne a cél.)
Ugye nem kicsit abszurd, hogy az USA területének több mint fele lenne szükséges az ország kőolajfogyasztásának fedezéséhez. Európában az egy főre jutó alacsonyabb kőolajfogyasztás miatt első ránézésre kevesebb, de az egész megvalósíthatósága még így is irreális. Egyetlen célja csak az lehet, hogy egyes ipari és politikai körök még jobban megszedhessék magukat.