64
-
krajcsovszkig #64 Ja, úgy már minden érthető :)
Állami támogatással nem is vehetsz officet csak accesst meg frontpédzset külön... Ha meg vehetnél akkor ingyen lenne, csak a lemezt kell kifizetni ha nem letöltöd.
MSO 2007 a 16 kilót már megéri egyébként sztem ha sokat használja az ember és rendesen ki tudja használni a kényelmi szolgáltatásait. -
![[HUN]FaTaL](https://media.sg.hu/forum/avatars/10557508481320070594.gif "[HUN]FaTaL")
#63
Nem kell igazolni semmit, ezért home. -
bakagaijin #62 A TeX, emacs és OOo irónia akart lenni :). smilie is volt utána :).
A home and school-t láttam, de az nem csak student licensz? Nem kell igazolni, hogy te tanuló és/vagy tanár vagy? Régen ez állami pénzből ment, miszter állam fizette a különbözetet a befizetett adómból... évente (!). Változtattak volna ezen? Hogy mire nem képes pár ingyenes alternatíva :). No, most már csak megnézem a licenszfeltételeket. -
krajcsovszkig #61 TeX-ből van többféle ingyenes verzió is ;-)
Az Office 2007 Home & School vagy mi meg 16000Ft -
bakagaijin #60 Office Basic valami 40'000Ft-ba kerül. Tagolt formában nyomtatáshoz nem túl drága egy kicsit? :). Oskolai licensszel biztos olcsóbb, de az meg nem jár mindenkinek. Igaz, a fényképbolt meg 250'000e-nél kezdődik, Illustrator dettó... A TeX és az emacs árát már le sem merem írni, pláne az OOo-ét :). -
Polemius #59 Valóban, a word (oo, google docs stb.) leginkább házi (saját) használatra, vagy egyszerű szövegek megírásához, kéziratok elkészítéséhez jó. Arra viszont teljesen jók.
A csokis kuglóf recepjét is lehet, hogy úgy szeretné valaki kinyomtatni, hogy ne egy tagolatlan szöveg legyen.
Kiadásra szánt szövegeket meg úgysem a szerző fog formába önteni, más területeken meg van arra kitalált megoldás (a TeX meg a mindenféle verziókövető megoldások amiket említettél).
Mindegyiknek megvan a maga területe, értelme (na jó, amiről a cikk szól, annak éppen nincs :D ). -
bakagaijin #58 családi csokis kuglóf, video-link :))). -
bakagaijin #57 Word-ről volt szó. Kiadványok az teljesen más téma. Ahol számít a megjelenés ott nem word-öt fognak használni. Sem a nagyobb lélegzetvételűeknél a tördelés miatt, sem a kicsiknél a design miatt. Ezt írtam is, a word egyszerűen nem elég igényes ehhez a munkához, de szerintem ezzel te is így vagy. Ezek után írtam, hogy a tartalom-alapú dokumentumokhoz (csokrokhoz) pedig a lenti okok miatt alkalmatlan. Ezek után mi marad, hogy sem tartalomra, sem megjelenésre nem jó. Ahhoz hogy feljegyezzem a családi csokis kuglóf receptjét nem kell word. -
Polemius #56 Mindössze azt mondom, hogy ezeken túl is van élet. (No meg dokumentum.) -
bakagaijin #55 Polemius, tehát szerinted specifikáció csak informatikában van? Nem pedig BÁRMELY projektnél, ahol tényleg projektről beszélünk. Ajánlat, szerződések dettó. Ezeket sosem egy ember írja, hanem csapat, mert mindenki máshoz ért. Jogészek, pénzügyesek, különféle mérnökészek, stb. -
Polemius #54 bakagaijin:
TeX oda való, ahol egyenletek meg hasonló sorminták vannak. :)
Szakdolgozatot nem csak olyan témából írnak, ahol ilyenekkel van tele a szöveg.
Verziókövetés megint teljesen más dolog.
Nem csak informatika van ám a világon, azon kívül is rengeteg szöveg születik ám. Sőt.
Illustrator meg egyrészt úgy jött ide, hogy ps-ban hogyan lehet sorkizárt szöveget csinálni (nekem nem ugrott be, és emezt javasoltam rá), másrészt meg a színátmenetes szöveg miatt (ami meg B0nFire-nak nem ugrott be). -
bakagaijin #53 Ja, és kereshetőség... :). Bogarászd ki 5000 file-ból, mindegyik 8-10 verzió, hogy hol ki mikor mit és hogyan ígért. -
bakagaijin #52 Diplomamunkáról volt szó, nem egyszerű szöveges állományról.
Egyébként speckókat írni is word-ben kínszenvedés, csapatmunkára meg absz alkalmatlan. Egész egyszerűen borzalmas, minden percben visszasírom az időket, amikor még TeX-ben dolgoztunk. Wordart-ot és a design-t egész konkrétan leszarom, nem is értem hogy jött ide az Illustrator. A word doksi a tartalmáért van, a benne levő szövegért kell felelősséget vállalni, nem design cucc, arra ott vannak komolyabb eszközök.
Mit várok el: tudjon kezelni nagyobb szövegeket remote editing (word kb 8-10MB környékén már használhatatlan samba felett, 2G memória nem elég neki, röhely. https stb felett meg nem is tud dolgozni), lehessen párhuzamosan szerkeszteni a file-okat, diff/merge/cherry picking szóval rendes verziókontroll (amit a 20-30 éves cvs tud textfile-okkal az elég lenne. Tudom hogy van diff, merge, track changes a mostani word-ben, de az használhatatlan, nincs időbeli válogatás. Két user felett értelmetlen is: egy mezei merge úgy vágja haza a track changes-t mint annak a rendje). Automatikus indexelés, verbatim-kezelés, cross-document linkek karbantartartása, stb (ugye-ugye all document replace all milyen egyszerű emacs+tex kombinációban). Az meg a másik, hogy ha kiküldöm ügyfélnek és ő belekommentel akkor húzhatom újra a style-okat, ref-eket, stb. Egyszóval, ha összehasonlítom TeX+emacs+CVS hármast mondjuk Word+SourceSafe akkor ég és föld. És ekkor még nem is a komolyabb újabb unixos technológiát mondtam, hanem egy minimum 15 éves összeállítást. S ezért elkérnek egy nagy zsák pénzt, akkor már inkább a Notes, vagy ami még jobb: valamilyen Wiki. -
Polemius #51 Megoldható az is illustratorral. :)
Ilyesmit szeretnél?
![]()
(Tudom, hogy nem szövegszerkesztő, de képekről volt szó.)
krajcsovszkig: Minek TeX egyszerű, szöveges állományhoz? Adatvesztés ellen meg backup kell nem másik progi. :P -
#50
Tényleg lehet, hogy elkényelmesedtél, mert PS-ben sem muszáj raszterizálni a szöveget. Sőt, továbbmegyek. Ha Illuban egy nyamvadt gradientet akarok rárakni, akkor már szét kell bontani a szöveget, és a továbbiakban vektoros marad ugyan, de nem szerkeszthető, csak path.
Na, de az Illustrator sem az a kimondott szövegszerkesztő, hanem amint a neve is mondja: illusztrátor.
-
krajcsovszkig #49 Hát aki diplomamunkát ofisszal (akármelyikkel) csinál az vagy nagyon hülye, vagy nagyon bátor. Hallottam én már 100+ oldalas doksit helyreállíthatatlanul szétszállni word alatt... Olyanra a Tex való. (Mondjuk ahhoz meg tényleg érteni kell...)
De pár oldalas dolgokra, amikre nem baj ha ki is néznek valahogy, kiválóak ezek, főleg a MSO 2007 és újabbak (vagyis majd a 2010), mert azon ha semmit nem formázol már úgy is viszonylag normálisan néz ki.
OO nekem se annyira jött be (főleg azért mert a warez MSO 2007-esen elkényelmesedtem :D), de azért azon is meg lehet csinálni mindent, amit MSO 2003-mon, sőt. Egyébként docx-et teljesen jól kezeli (doc-ot nem mindig)
MS Works-nél meg saját tapasztalataim szerint a Win7 WordPadje is klasszisokkal jobb... :P -
Polemius #48 B0nFire:
Ah, tényleg tudja Ps is. Lehet, hogy elkényelmesedtem és nagyon rászoktam az Illustratorra? :D
(Inkább azzal pakolom rá a szöveget mindenre, mert ugye megmarad vektorosnak minden.)
Gerygrey:
Gyönyörű. De hogy jön ez az InDesign kezelőfelületéhez? :-s -
#47
Azt szerintem senki nem vitatja, hogy a WordArt rendkívül ronda, és igen korlátozottan használható. Általános iskolákban szoktak ilyennel kiírásokat készíteni, mert a "Dohányzóhely" feliratnak szépnek kell lennie. 
Csak arra akartam kitérni, hogy ha egy képszerkesztő tudja ezeket a formázásokat, sorkizárás, elválasztás, sőt, ha a mellékelt képen jobban megnézzük ismeri a jobb illetve a bal oldali behúzást, az első sor behúzását és a függő behúzást is, akkor azt hiszem, ezek minimális szövegszerkesztési funkciók, ha egy képszerkesztő is tudja.
Aki ennél kevesebbel is beéri, annak tökéletesen megfelel a WordPad, az nem fog a fapados Office-szal babrálni. Max a WordPadnak annyi a hátránya, hogy képet nem lehet beletenni az rtf-be. De a fapados Officban sincs szó róla, úgyhogy lehet, hogy majd akkor fognak sokan meglepődni, amikor kipróbálják. -
#46
Hát csak hogy a Wordben is milyen szép igényes dógok vannak :) -
#45
huh, thx, ez a paragraph box eddig valahogy elkerülte a figyelmem :) -
#44
Látod, milyen okos? Ha a hypenate mellé teszek egy pipát, még el is válassza a szavakat, holott nem magyar Photoshop!
Sőt, akármilyen formájú megrajzolt Pathba bele lehet írni, akár még úgy is, hogy a szöveg körbefolyjon a képen, meg ilyesmi. És ez nem szövegszerkesztő! -
#43
"Photoshopban hogy csinálsz justify-t? Volt hogy szükségem lett volna rá, de nekem csak left-center-right igazítás van benne (CS4 Extended verzió)." - Talán így?
![]()
Ha nem bekezdésbe írod a szöveget [i](a Horizontal Type Toollal katt és kijelölsz egy szövegdobozt)[i], akkor persze hogy nem tudsz bekezdést formázni, mert nem bekezdés!
-
Polemius #42 Mondjuk van olyasmi, amit szövegszerkesztővel akkor sem csinálsz meg, ha meggebedsz.
(Ökrösszekérrel nem hajtasz fel az autópályára - és nem csak azért mert tilos. :) ) -
Epikurosz #41 Egy, az OpenOffice-ben profi júzer, és egy másik, csicsás kiadványszerkesztőt használó, de amúgy buta és/vagy lusta szaki közül te melyiket választanád?
Hiába vezet valaki BMW-t, ha hülye, és összetöri a kocsit vagy másokat.
Nálam az ember a fontos!
Humanista vagyok. -
gulyasandras #40 Drag a text box with the text tool, type your text, and press CTRL+SHIFT+J.
Próbáld ki. -
Polemius #39 Gerygrey:
Biztosan bennem van a hiba, de mi köze ennek az általam linkelt képhez? -
#38
Szerintem ezek sokkal szebbek :)
![]()
-
Polemius #37 szcsongor:
Nos, ítéld meg magad. :) -
szcsongor #36 Persze, nyilvan nem ugyanaz megirni egy egyszeru szerzodest/meghatalmazast vagy egy egyszeru fogalmazast, mint kiadasra szant valamit megszerkeszteni. En se vagyok spiler, annyit tudok a formazarol, amit muszaj volt elsajatitanom egy doktori ertekezes szintu dokumentum elkeszitesehez. Ezek tenyleg alap dolgok.
Csak tenyleg ne fikazzuk mar az Openofficet, azert mert valaki orakig nem talalja benne a funkciokat, hogy megformazzon egy tok egyszeru dokumentumot... Ez mar a user hulyesege, nem a szoftvere. -
szcsongor #35 Az bizos, gondolom a kulonbseg olyan, mint ami a Picasa meg a Photoshop kozott van :) -
Epikurosz #34 Nem kell mindenkinek mindent tudni.
Ha állandóan a formázással vagy elfoglalva, nem tudsz a tárgyra koncentrálni. A kiadványszerkesztés egy külön szakma, nem kell tőlük elvenni a kenyeret, ha van rá pénzkeret. -
Polemius #33 szcsongor:
Ha cikket írsz (nyomtatott) újságba, akkor azt neked elég doc-ban, rtf-ben leadnod. Úgyis ők fogják azt betördelni, és sokszor csak bosszúságot okoz (meg több munkaórát, több hibalehetőséget) ha valaki nagyon 'megdizájnolja' szövegszerkesztőben a szerzeményét. Ezért is írtam, hogy ilyenkor célszerű csak a legszükségesebb (mondhatni jelzésértékű) formázást használni.
Az elképzeléseket meg külön mellékelni és megbeszélni a kiadóval. Na meg normális esetben van több korrektúraforduló, ahol ezeket lehet finomítani.
Magukról a tördelőprogramokról: elsősorban másmilyenek. Ezeket kimondottan a (már megírt) szövegek (kiadványok) szerkesztésére, formázására találták ki.
Ha valaki megtanulja használni, akkor gyorsabb is, de sok olyanra is képesek amit mezei szövegszerkesztővel nem, vagy csak igen nehezen lehet megoldani.
Hogy szebb-e a végeredmény? Ízlés kérdése. :) De szebb lehet.
De nem csak többet tudnak, a használatukat is el kell sajátítani. Ha valakit szövegszerkesztő helyett leültetnek egy ilyen elé, nem nagyon fog tudni mit kezdeni vele előképzettség nélkül. :) -
#32
Átirányíthatod mindezt az m$-nek, aki nem ad ki semmit a doc formátumról, és az oo fejlesztőknek kell megpróbálni kielemezni hogyan is működik.
Amúgy aki doc-ot használ, sikeres ember nem lehet! -
szcsongor #31 En nem tudom, de nalunk publikaciok keszulnek tudomanyos folyoiratokba Worddel meg Openofficeszal.
En meg sose hasznaltam Quarkot meg InDesignt, de tenyleg erdekelne, hogy mennyivel jobb ezeket hasznalni, ha pl egy cikket irok egy ujsagba? Egyszerubb es gyorsabb a munka veluk, vagy a vegeredmeny is szebb? -
szcsongor #30 Hat ha tobb ora utan se tudtal egy szerzodest megformazni Openofficeszal akkor az meg teged minosit. Mindent tud, amit az MS Office, csak hasznalni kell tudni.
En mar a doktori ertekezesemet is azzal csinaltam, a vegen konvert PDFbe, es azt nyomtattam ki. Kurvara meg nem mondod, hogy MS Office vagy Openoffice segitsegevel keszult-e. Persze en se tudok mindent meg biztos ez se tokeletes, de attol meg hogy nem olyan csicsas, mint a legujabb MS Office, tudasban nincs lemaradva. -
roliika #29 Én meg OO ellenes vagyok.sajnálom ez van...szar.
Mármint minek csinálnak úgy mintha kompatibilis lenne a MS doksikkal mikor nem az.
Történt ugyanis nyáron, hogy egy MS docba mentett diplomamunkát kellett oo-val szerkeszteni...addíg jó is volt, míg linuxon ment.
Átkerült winre, és megbolondult, a grafikonokból a grafikonokat kihagyta , csak az értékek maradtak ott, plusz üres oldalakat fűzött be..képzelhetitek, akinek pár napja van kinyomni meg bekötni a diplomamunkát, mennyire örült ennek...menjen az oo a...na oda. -
Polemius #28 B0nFire:
Tévedés ne essék: én azt kimondottan azokról a dokumentumokra értettem, amit kiadásra szánnak (vagyis majd valaki megkapja és rendesen betördeli erre kitalált progikkal :) ).
Ha marad doc-ban, rtf-ban (stb), akkor persze használják csak a formázást nyugodtan (de ha lehet, ésszel).
Gerygrey:
"Photoshopban hogy csinálsz justify-t?"
Szerintem sehogy. Tedd rá Illustratorban a szöveget. -
#27
Mit jelent a "bekezdés formázása"? Én sem láttam ilyet a gdocs-ban, de lehet hogy csak azért, mert nem is kerestem. Átlagos otthoni, magánjellegű használat esetén (amire valószínűleg az ingyenes ofiszt is szánják) eddig én még nem hiányoltam. Tény, hogy én sem kiadványszerkesztésre használom a gdocs-t, hanem különféle feljegyzések, egyszerű formázást igénylő dokumentumok - pl árajánlat, adásvételi szerződés és egyebek - készítésére, de egyszerű táblázatok (függvényekkel!), grafikonok is készíthetőek vele viszonylag szép kivitelezésben szóval nem kell lebecsülni a képességeit. Valószínűleg a home userek 95 százaléka sem használ többet az Office-ból sem, mint amit a gdocs is tud. És ott van az, amit viszont a Word nem tud: a form funkció, amellyel webes űrlapokat tudok létrehozni baromi egyszerűen, embeddelem a blogomon és ő meg begyűjti a látogatók válaszait és táblázatba rendezi. Ezt is többször használtam már, mint ahányszor a bekezdés formázását. Ráadásul akárhol elérem a dokumentumokat, akár telón is a vonaton ülve.
Ja, Word és az igénytelenség: nekem a kedvencem, amikor valaki egy sima szöveges levelet DOC csatolmányként küld el. Pláne ha DOCX... (esetleg egy-két bold, vagy italic kiemelés, semmi több formázás amit egy Thunderbird ne tudna, esetleg egy WordArt fejléc, ami nonszensz... Most komolyan, WordArt-ból látott már valaki igényeset? Vagy azt direkt arra fejlesztették ki, hogy minél gagyibb hatást lehessen vele a doksiknak kölcsönözni?)
Photoshopban hogy csinálsz justify-t? Volt hogy szükségem lett volna rá, de nekem csak left-center-right igazítás van benne (CS4 Extended verzió). -
#26
Helyesen: justify last left. -
#25
Lehet, hogy te tévedsz, mert én nem láttam a gdocs-ban a bekezdés formázására való eszközöket. Itt nálam el is vérzett.
Polemius: az azért nem baj, ha van mondjuk sorkizárás, és itt most nem a webes "bunkó" sorkizárásra gondolok (Justify all), hanem a normálisra (Justify all left), ami úgy csinál, hogy az utolsó sort - amennyiben nem ér ki a jobb margóig nem húzza szét. És ehhez nem feltétlen kell profi szövegszerkesztő, mert ezt például még a Photoshop is tudja, holott nem kimondottan kiadvány és szövegszerkesztésre lett kifejlesztve.
A weben azért "felejtődött" el a sorkizárás, mert szinte mindenhol csak a Justify all elérhető, az meg adja magát, hogy rém ronda.
Az sem baj, ha használjuk az elválasztás funkciót; egy 300-400 oldalas könyvnél már 25-30 oldalt lehet vele spórolni, amellett, hogy még szebbé teszi a sorkizárást, amit így újra szeretettel lehet használni.
Az elválasztás szintén a web tarkasága és soknyelvűsége miatt "felejtődött el", hiszen egy fórumon elvileg bárki bármilyen nyelven megszólalhatna, a programnak mindig ismernie kellene az adott nyelvet, hogy el tudja választani.
Azt nem szabad elfelejteni, hogy ezeket a formázásokat nem a Word meg Billgécc találta föl; ezek léteztek már a Word előtt jóval korábban, csak most a webes eszmecsere miatt kezdenek kikopni a köztudatból, és olyan beidegződések meggyökeresedni, miszerint a sorkizárás meg az elválasztás az rossz, el kell felejteni.
Nem rossz az, ha jól van megcsinálva.
Ráadásul könyvekben, újságokban és egyéb kiadványokban mind a mai napig használják. Csak a webről tűntek el.
