Olcsó Office csomaggal hódítana a Microsoft

Ja, úgy már minden érthetõ 😊

Állami támogatással nem is vehetsz officet csak accesst meg frontpédzset külön... Ha meg vehetnél akkor ingyen lenne, csak a lemezt kell kifizetni ha nem letöltöd.
MSO 2007 a 16 kilót már megéri egyébként sztem ha sokat használja az ember és rendesen ki tudja használni a kényelmi szolgáltatásait.

Nem kell igazolni semmit, ezért home.

A TeX, emacs és OOo irónia akart lenni 😊. smilie is volt utána 😊.

A home and school-t láttam, de az nem csak student licensz? Nem kell igazolni, hogy te tanuló és/vagy tanár vagy? Régen ez állami pénzbõl ment, miszter állam fizette a különbözetet a befizetett adómból... évente (!). Változtattak volna ezen? Hogy mire nem képes pár ingyenes alternatíva 😊. No, most már csak megnézem a licenszfeltételeket.

TeX-bõl van többféle ingyenes verzió is ;-)

Az Office 2007 Home & School vagy mi meg 16000Ft

Office Basic valami 40'000Ft-ba kerül. Tagolt formában nyomtatáshoz nem túl drága egy kicsit? 😊. Oskolai licensszel biztos olcsóbb, de az meg nem jár mindenkinek. Igaz, a fényképbolt meg 250'000e-nél kezdõdik, Illustrator dettó... A TeX és az emacs árát már le sem merem írni, pláne az OOo-ét 😊.

Valóban, a word (oo, google docs stb.) leginkább házi (saját) használatra, vagy egyszerû szövegek megírásához, kéziratok elkészítéséhez jó. Arra viszont teljesen jók.
A csokis kuglóf recepjét is lehet, hogy úgy szeretné valaki kinyomtatni, hogy ne egy tagolatlan szöveg legyen.

Kiadásra szánt szövegeket meg úgysem a szerzõ fog formába önteni, más területeken meg van arra kitalált megoldás (a TeX meg a mindenféle verziókövetõ megoldások amiket említettél).

Mindegyiknek megvan a maga területe, értelme (na jó, amirõl a cikk szól, annak éppen nincs 😄 ).

családi csokis kuglóf, video-link 😊)).

Word-rõl volt szó. Kiadványok az teljesen más téma. Ahol számít a megjelenés ott nem word-öt fognak használni. Sem a nagyobb lélegzetvételûeknél a tördelés miatt, sem a kicsiknél a design miatt. Ezt írtam is, a word egyszerûen nem elég igényes ehhez a munkához, de szerintem ezzel te is így vagy. Ezek után írtam, hogy a tartalom-alapú dokumentumokhoz (csokrokhoz) pedig a lenti okok miatt alkalmatlan. Ezek után mi marad, hogy sem tartalomra, sem megjelenésre nem jó. Ahhoz hogy feljegyezzem a családi csokis kuglóf receptjét nem kell word.

Mindössze azt mondom, hogy ezeken túl is van élet. (No meg dokumentum.)

Polemius, tehát szerinted specifikáció csak informatikában van? Nem pedig BÁRMELY projektnél, ahol tényleg projektrõl beszélünk. Ajánlat, szerzõdések dettó. Ezeket sosem egy ember írja, hanem csapat, mert mindenki máshoz ért. Jogészek, pénzügyesek, különféle mérnökészek, stb.

bakagaijin:
TeX oda való, ahol egyenletek meg hasonló sorminták vannak. 😊
Szakdolgozatot nem csak olyan témából írnak, ahol ilyenekkel van tele a szöveg.
Verziókövetés megint teljesen más dolog.
Nem csak informatika van ám a világon, azon kívül is rengeteg szöveg születik ám. Sõt.

Illustrator meg egyrészt úgy jött ide, hogy ps-ban hogyan lehet sorkizárt szöveget csinálni (nekem nem ugrott be, és emezt javasoltam rá), másrészt meg a színátmenetes szöveg miatt (ami meg B0nFire-nak nem ugrott be).

Ja, és kereshetõség... 😊. Bogarászd ki 5000 file-ból, mindegyik 8-10 verzió, hogy hol ki mikor mit és hogyan ígért.

Diplomamunkáról volt szó, nem egyszerû szöveges állományról.

Egyébként speckókat írni is word-ben kínszenvedés, csapatmunkára meg absz alkalmatlan. Egész egyszerûen borzalmas, minden percben visszasírom az idõket, amikor még TeX-ben dolgoztunk. Wordart-ot és a design-t egész konkrétan leszarom, nem is értem hogy jött ide az Illustrator. A word doksi a tartalmáért van, a benne levõ szövegért kell felelõsséget vállalni, nem design cucc, arra ott vannak komolyabb eszközök.

Mit várok el: tudjon kezelni nagyobb szövegeket remote editing (word kb 8-10MB környékén már használhatatlan samba felett, 2G memória nem elég neki, röhely. https stb felett meg nem is tud dolgozni), lehessen párhuzamosan szerkeszteni a file-okat, diff/merge/cherry picking szóval rendes verziókontroll (amit a 20-30 éves cvs tud textfile-okkal az elég lenne. Tudom hogy van diff, merge, track changes a mostani word-ben, de az használhatatlan, nincs idõbeli válogatás. Két user felett értelmetlen is: egy mezei merge úgy vágja haza a track changes-t mint annak a rendje). Automatikus indexelés, verbatim-kezelés, cross-document linkek karbantartartása, stb (ugye-ugye all document replace all milyen egyszerû emacs+tex kombinációban). Az meg a másik, hogy ha kiküldöm ügyfélnek és õ belekommentel akkor húzhatom újra a style-okat, ref-eket, stb. Egyszóval, ha összehasonlítom TeX+emacs+CVS hármast mondjuk Word+SourceSafe akkor ég és föld. És ekkor még nem is a komolyabb újabb unixos technológiát mondtam, hanem egy minimum 15 éves összeállítást. S ezért elkérnek egy nagy zsák pénzt, akkor már inkább a Notes, vagy ami még jobb: valamilyen Wiki.

Megoldható az is illustratorral. 😊
Ilyesmit szeretnél?



(Tudom, hogy nem szövegszerkesztõ, de képekrõl volt szó.)


krajcsovszkig: Minek TeX egyszerû, szöveges állományhoz? Adatvesztés ellen meg backup kell nem másik progi. 😛

Tényleg lehet, hogy elkényelmesedtél, mert PS-ben sem muszáj raszterizálni a szöveget. Sõt, továbbmegyek. Ha Illuban egy nyamvadt gradientet akarok rárakni, akkor már szét kell bontani a szöveget, és a továbbiakban vektoros marad ugyan, de nem szerkeszthetõ, csak path.

Na, de az Illustrator sem az a kimondott szövegszerkesztõ, hanem amint a neve is mondja: illusztrátor. <#circling>

Hát aki diplomamunkát ofisszal (akármelyikkel) csinál az vagy nagyon hülye, vagy nagyon bátor. Hallottam én már 100+ oldalas doksit helyreállíthatatlanul szétszállni word alatt... Olyanra a Tex való. (Mondjuk ahhoz meg tényleg érteni kell...)

De pár oldalas dolgokra, amikre nem baj ha ki is néznek valahogy, kiválóak ezek, fõleg a MSO 2007 és újabbak (vagyis majd a 2010), mert azon ha semmit nem formázol már úgy is viszonylag normálisan néz ki.

OO nekem se annyira jött be (fõleg azért mert a warez MSO 2007-esen elkényelmesedtem 😄), de azért azon is meg lehet csinálni mindent, amit MSO 2003-mon, sõt. Egyébként docx-et teljesen jól kezeli (doc-ot nem mindig)

MS Works-nél meg saját tapasztalataim szerint a Win7 WordPadje is klasszisokkal jobb... 😛

B0nFire:
Ah, tényleg tudja Ps is. Lehet, hogy elkényelmesedtem és nagyon rászoktam az Illustratorra? 😄
(Inkább azzal pakolom rá a szöveget mindenre, mert ugye megmarad vektorosnak minden.)

Gerygrey:
Gyönyörû. De hogy jön ez az InDesign kezelõfelületéhez? :-s

Azt szerintem senki nem vitatja, hogy a WordArt rendkívül ronda, és igen korlátozottan használható. Általános iskolákban szoktak ilyennel kiírásokat készíteni, mert a "Dohányzóhely" feliratnak szépnek kell lennie. <#idiota>

Csak arra akartam kitérni, hogy ha egy képszerkesztõ tudja ezeket a formázásokat, sorkizárás, elválasztás, sõt, ha a mellékelt képen jobban megnézzük ismeri a jobb illetve a bal oldali behúzást, az elsõ sor behúzását és a függõ behúzást is, akkor azt hiszem, ezek minimális szövegszerkesztési funkciók, ha egy képszerkesztõ is tudja.

Aki ennél kevesebbel is beéri, annak tökéletesen megfelel a WordPad, az nem fog a fapados Office-szal babrálni. Max a WordPadnak annyi a hátránya, hogy képet nem lehet beletenni az rtf-be. De a fapados Officban sincs szó róla, úgyhogy lehet, hogy majd akkor fognak sokan meglepõdni, amikor kipróbálják.

Hát csak hogy a Wordben is milyen szép igényes dógok vannak 😊

huh, thx, ez a paragraph box eddig valahogy elkerülte a figyelmem 😊

Látod, milyen okos? Ha a hypenate mellé teszek egy pipát, még el is válassza a szavakat, holott nem magyar Photoshop!

Sõt, akármilyen formájú megrajzolt Pathba bele lehet írni, akár még úgy is, hogy a szöveg körbefolyjon a képen, meg ilyesmi. És ez nem szövegszerkesztõ!

"Photoshopban hogy csinálsz justify-t? Volt hogy szükségem lett volna rá, de nekem csak left-center-right igazítás van benne (CS4 Extended verzió)." - Talán így?



Ha nem bekezdésbe írod a szöveget [i](a Horizontal Type Toollal katt és kijelölsz egy szövegdobozt)[i], akkor persze hogy nem tudsz bekezdést formázni, mert nem bekezdés! <#vigyor2>

Mondjuk van olyasmi, amit szövegszerkesztõvel akkor sem csinálsz meg, ha meggebedsz.
(Ökrösszekérrel nem hajtasz fel az autópályára - és nem csak azért mert tilos. 😊 )

Egy, az OpenOffice-ben profi júzer, és egy másik, csicsás kiadványszerkesztõt használó, de amúgy buta és/vagy lusta szaki közül te melyiket választanád?

Hiába vezet valaki BMW-t, ha hülye, és összetöri a kocsit vagy másokat.

Nálam az ember a fontos!
Humanista vagyok.

Drag a text box with the text tool, type your text, and press CTRL+SHIFT+J.

Próbáld ki.

Gerygrey:

Biztosan bennem van a hiba, de mi köze ennek az általam linkelt képhez?

Szerintem ezek sokkal szebbek 😊



<#banplz><#banplz><#banplz><#banplz>

szcsongor:
Nos, ítéld meg magad. 😊

Persze, nyilvan nem ugyanaz megirni egy egyszeru szerzodest/meghatalmazast vagy egy egyszeru fogalmazast, mint kiadasra szant valamit megszerkeszteni. En se vagyok spiler, annyit tudok a formazarol, amit muszaj volt elsajatitanom egy doktori ertekezes szintu dokumentum elkeszitesehez. Ezek tenyleg alap dolgok.

Csak tenyleg ne fikazzuk mar az Openofficet, azert mert valaki orakig nem talalja benne a funkciokat, hogy megformazzon egy tok egyszeru dokumentumot... Ez mar a user hulyesege, nem a szoftvere.

Az bizos, gondolom a kulonbseg olyan, mint ami a Picasa meg a Photoshop kozott van 😊

Nem kell mindenkinek mindent tudni.
Ha állandóan a formázással vagy elfoglalva, nem tudsz a tárgyra koncentrálni. A kiadványszerkesztés egy külön szakma, nem kell tõlük elvenni a kenyeret, ha van rá pénzkeret.

szcsongor:

Ha cikket írsz (nyomtatott) újságba, akkor azt neked elég doc-ban, rtf-ben leadnod. Úgyis õk fogják azt betördelni, és sokszor csak bosszúságot okoz (meg több munkaórát, több hibalehetõséget) ha valaki nagyon 'megdizájnolja' szövegszerkesztõben a szerzeményét. Ezért is írtam, hogy ilyenkor célszerû csak a legszükségesebb (mondhatni jelzésértékû) formázást használni.
Az elképzeléseket meg külön mellékelni és megbeszélni a kiadóval. Na meg normális esetben van több korrektúraforduló, ahol ezeket lehet finomítani.

Magukról a tördelõprogramokról: elsõsorban másmilyenek. Ezeket kimondottan a (már megírt) szövegek (kiadványok) szerkesztésére, formázására találták ki.
Ha valaki megtanulja használni, akkor gyorsabb is, de sok olyanra is képesek amit mezei szövegszerkesztõvel nem, vagy csak igen nehezen lehet megoldani.
Hogy szebb-e a végeredmény? Ízlés kérdése. 😊 De szebb lehet.

De nem csak többet tudnak, a használatukat is el kell sajátítani. Ha valakit szövegszerkesztõ helyett leültetnek egy ilyen elé, nem nagyon fog tudni mit kezdeni vele elõképzettség nélkül. 😊

Átirányíthatod mindezt az m$-nek, aki nem ad ki semmit a doc formátumról, és az oo fejlesztõknek kell megpróbálni kielemezni hogyan is mûködik.

Amúgy aki doc-ot használ, sikeres ember nem lehet!

En nem tudom, de nalunk publikaciok keszulnek tudomanyos folyoiratokba Worddel meg Openofficeszal.
En meg sose hasznaltam Quarkot meg InDesignt, de tenyleg erdekelne, hogy mennyivel jobb ezeket hasznalni, ha pl egy cikket irok egy ujsagba? Egyszerubb es gyorsabb a munka veluk, vagy a vegeredmeny is szebb?

Hat ha tobb ora utan se tudtal egy szerzodest megformazni Openofficeszal akkor az meg teged minosit. Mindent tud, amit az MS Office, csak hasznalni kell tudni.
En mar a doktori ertekezesemet is azzal csinaltam, a vegen konvert PDFbe, es azt nyomtattam ki. Kurvara meg nem mondod, hogy MS Office vagy Openoffice segitsegevel keszult-e. Persze en se tudok mindent meg biztos ez se tokeletes, de attol meg hogy nem olyan csicsas, mint a legujabb MS Office, tudasban nincs lemaradva.

Én meg OO ellenes vagyok.sajnálom ez van...szar.
Mármint minek csinálnak úgy mintha kompatibilis lenne a MS doksikkal mikor nem az.

Történt ugyanis nyáron, hogy egy MS docba mentett diplomamunkát kellett oo-val szerkeszteni...addíg jó is volt, míg linuxon ment.

Átkerült winre, és megbolondult, a grafikonokból a grafikonokat kihagyta , csak az értékek maradtak ott, plusz üres oldalakat fûzött be..képzelhetitek, akinek pár napja van kinyomni meg bekötni a diplomamunkát, mennyire örült ennek...menjen az oo a...na oda.

B0nFire:
Tévedés ne essék: én azt kimondottan azokról a dokumentumokra értettem, amit kiadásra szánnak (vagyis majd valaki megkapja és rendesen betördeli erre kitalált progikkal 😊 ).
Ha marad doc-ban, rtf-ban (stb), akkor persze használják csak a formázást nyugodtan (de ha lehet, ésszel).

Gerygrey:
"Photoshopban hogy csinálsz justify-t?"
Szerintem sehogy. Tedd rá Illustratorban a szöveget.

Mit jelent a "bekezdés formázása"? Én sem láttam ilyet a gdocs-ban, de lehet hogy csak azért, mert nem is kerestem. Átlagos otthoni, magánjellegû használat esetén (amire valószínûleg az ingyenes ofiszt is szánják) eddig én még nem hiányoltam. Tény, hogy én sem kiadványszerkesztésre használom a gdocs-t, hanem különféle feljegyzések, egyszerû formázást igénylõ dokumentumok - pl árajánlat, adásvételi szerzõdés és egyebek - készítésére, de egyszerû táblázatok (függvényekkel!), grafikonok is készíthetõek vele viszonylag szép kivitelezésben szóval nem kell lebecsülni a képességeit. Valószínûleg a home userek 95 százaléka sem használ többet az Office-ból sem, mint amit a gdocs is tud. És ott van az, amit viszont a Word nem tud: a form funkció, amellyel webes ûrlapokat tudok létrehozni baromi egyszerûen, embeddelem a blogomon és õ meg begyûjti a látogatók válaszait és táblázatba rendezi. Ezt is többször használtam már, mint ahányszor a bekezdés formázását. Ráadásul akárhol elérem a dokumentumokat, akár telón is a vonaton ülve.

Ja, Word és az igénytelenség: nekem a kedvencem, amikor valaki egy sima szöveges levelet DOC csatolmányként küld el. Pláne ha DOCX... (esetleg egy-két bold, vagy italic kiemelés, semmi több formázás amit egy Thunderbird ne tudna, esetleg egy WordArt fejléc, ami nonszensz... Most komolyan, WordArt-ból látott már valaki igényeset? Vagy azt direkt arra fejlesztették ki, hogy minél gagyibb hatást lehessen vele a doksiknak kölcsönözni?)

Photoshopban hogy csinálsz justify-t? Volt hogy szükségem lett volna rá, de nekem csak left-center-right igazítás van benne (CS4 Extended verzió).

Helyesen: justify last left.

Lehet, hogy te tévedsz, mert én nem láttam a gdocs-ban a bekezdés formázására való eszközöket. Itt nálam el is vérzett.

Polemius: az azért nem baj, ha van mondjuk sorkizárás, és itt most nem a webes "bunkó" sorkizárásra gondolok (Justify all), hanem a normálisra (Justify all left), ami úgy csinál, hogy az utolsó sort - amennyiben nem ér ki a jobb margóig nem húzza szét. És ehhez nem feltétlen kell profi szövegszerkesztõ, mert ezt például még a Photoshop is tudja, holott nem kimondottan kiadvány és szövegszerkesztésre lett kifejlesztve.

A weben azért "felejtõdött" el a sorkizárás, mert szinte mindenhol csak a Justify all elérhetõ, az meg adja magát, hogy rém ronda.

Az sem baj, ha használjuk az elválasztás funkciót; egy 300-400 oldalas könyvnél már 25-30 oldalt lehet vele spórolni, amellett, hogy még szebbé teszi a sorkizárást, amit így újra szeretettel lehet használni.

Az elválasztás szintén a web tarkasága és soknyelvûsége miatt "felejtõdött el", hiszen egy fórumon elvileg bárki bármilyen nyelven megszólalhatna, a programnak mindig ismernie kellene az adott nyelvet, hogy el tudja választani.

Azt nem szabad elfelejteni, hogy ezeket a formázásokat nem a Word meg Billgécc találta föl; ezek léteztek már a Word elõtt jóval korábban, csak most a webes eszmecsere miatt kezdenek kikopni a köztudatból, és olyan beidegzõdések meggyökeresedni, miszerint a sorkizárás meg az elválasztás az rossz, el kell felejteni.

Nem rossz az, ha jól van megcsinálva.

Ráadásul könyvekben, újságokban és egyéb kiadványokban mind a mai napig használják. Csak a webrõl tûntek el.

Bár B0nFire véleményét alapvetõen osztom, de azért
könyörögve kérek mindenkit, aki valaha bármit is ki akarna adatni:
abban a dokumentumban csak entert, balra vagy középre igazítást, és max. sor elején 1db tab-ot használjon.

Nincs annál rosszabb, mikor valaki ms word tudománnyal (legyen az akár valóban guru szintû, akár csak képzelt) akar megformázni egy szöveget publikálásra. 😄

Van igazság abban amit mondasz, de azért ezeket a teljesen alapvetõ formázási lehetõségeket tudja a gdocs is. Könyvet és más színvonalas kiadványt pedig Worddel sem fogsz tudni létrehozni, arra ott vannak a megfelelõ Adobe szoftverek. A Word a Power Pointtal karöltve az igénytelen gagyi dokumentumok és prezentációk készítésére való fosadék 😊

Bakker, láttál te már könyvet belülrõl?! Vagy csak tudsz róla, hogy létezik olyan is? Esetleg internetes fórumokon kívül mást nem szoktál olvasni?

Elmondanám neked, hogy a formabeli követelményeknek - ahogy Vorpal is rávilágított -, a közérthetõség miatt vannak. Magyarán: azért tagoljuk a gondolatainkat például bekezdésekre, hogy könnyebben átlátható legyen a szöveg, ne lehessen benne "eltévedni".

Kétféle bekezdés van leginkább "forgalomban": Az itteni, amikor üres sorokat hagyunk köztük, valamint a könyvbeli, amikor az elsõ sort behúzzuk. Ez azért van, mert minél szabálytalanabb, cikkcakkos a szövegtörzs bal oldala, annál könnyebb benne eligazodni. Látok néha olyan fórumposztokat, hogy egy blokkba zúdítja a köbméteres gondolatait; ezt igencsak fárasztó olvasni.

A másik dolog, a központozás. Ennek a hiánya is értelmezhetetlenné teszi mondanivalónkat, legyen az bármily becses is. Jó példa erre a rovás- vagy csomóírás, meg az egyiptomi hieroglifák, ahol nem volt vesszõ, pont, idézõjel és írásjelek. Az ilyen szöveget qrv@ nehéz ám olvasni. Nehéz is, és fárasztó is.

Ezek az írásbeli szabályok maguktól alakultak ki. Mondhatni van nekik evolúciójuk. Nem véletlenül írunk úgy, ahogy írunk. Mert elsõsorban azt szeretnénk elérni, hogy ha már megosszuk a gondolatainkat másokkal is, akkor azt mások is szívesen olvassák, és esetleg ne essen nehezükre értelmezni a mondanivalónkat.

Ha ránéz valaki egy formázatlan ömlesztett szövegre, legtöbbször már elmegy a kedve az olvasástól azelõtt, hogy egyáltalán beleolvasott volna, legyen az bármily remekmû is.

Ha kocka is vagy, azt azért elismerheted, hogy még a CSS-nek is van egy bizonyos formája, nem úgy van beömlesztve a kód, ahogy egyesek a szövegeiket ömlesztik, hogy a legelsõ nagybetû, a végén meg van egy pont. Ha így tennének programozáskor is, a saját gazdája nem lenne képes átlátni a kódokat.

Persze tökéletes, remélem úgy adod be az önéletrajzod is. Esetleg txtben add le a diplomamunkád. 😄

Látszik, hogy téged nem oktattak. A konvenciók a közérthetõség végett vannak. Szabályos, szakmailag professzionális dolgok ezek. Aki nem használja ezeket, annál a szokásos válaszokat hallom, zseni vagyok, átlátom a káoszt. Az igen, csak senki más nem látja át a te káoszod.

Hát igen vannak ilyen idióták akiknek ez számít, ezért tart az oktatás IS ott ahol tart (béka segge alatt).

Erre akartam....

A .doc-office még saját magával sem kompatibilis. Próbálj kezelni egy word95 .doc-ot egy word2003-mal.......

Dipi munkád légyszi add be notepadban 😄 osztatlan lesz a siker...

(infos vagyok, útálom a csicsázást én is, de vannak konvenciók, stílusbeli követlemények, amiket sajnos be kell tartani egyes doksiknál..)

A .doc-office még saját magával sem kompatibilis. Próbálj kezelni egy word95 .doc-ot egy word2003-mal.......

Jegyzettömb szintû megoldás is tökéletes. A többi fölösleges csicsázást. Borzasztó hogy ebben az országban valaminek az értékelése nem a tartalmától függ, hanem a kinézetétõl...