164
-
#81
Hát ez így még mindig asszem a megvalósíthatatlan kategória!
Valszeg marad az atomerőmű. -
kamov #82 Az elektromos rakétáknál, minél nagyobb a kiáramlási sebesség annál nagyobb a hatásfok. A VASIMR-nél is így van ez.
http://forum.nasaspaceflight.com/index.php?topic=18382.90
Itt megtalálhatók a kezdeti VX-10 hajtómű kiáramlási sebesség/hatásfok görbéi. -
lapaleves #83 tudom, hogy ez is kicsit zakkant ötlet, de miért kell a böszmeséggel együtt indulni a jómunkásoknak? csinál egy kört a reaktor amíg fel nem gyorsul (volt valami vénuszos tipp), az űrhajósokat meg mellélövik kis hatótávolságú kémiaival.
aztán mikor ott vannak csak lerobbantják magukról előrefelé a böszme reaktort, ők meg belassulva leereszkednek kötélen vagy ilyesmi. aztán a böszmeség megin nyom egy kanyart, kövek zsebbe, spuri haza ugyanígy kis hatótávolságúval a böszmére csatlakozva.
oké, még biztos kell kicsit reszelni rajta, de most csak ennyire futotta. -
agyalok #84 "...rohadt nehéz pont ugyanarra menni, ugyanis minden mozog, és kva nagy :)"
Ismerem ezt az érzést, Sanyix. Meg azt is, mekkora erő kell ahhoz, hogy elinduljak, aztán meg mikor hazaérek, ahhoz, hogy lefékezzek, nehogy továbbmenjek.
A rakétaelv kezd olyannak tűnni, mint a demokrácia: nem tudunk jobbat. Pedig elég ósdinak hat. Nagyjából olyan, mint a szekér ló nélkül. Ahhoz, hogy menjen, tele kell raknom dinnyével, amit aztán lélekszakadva, sebesen kell az ellenkező irányba hajigálnom, mint ahová megyek. Ha végre megértjük és kezelni tudjuk a gravitációt, meglesz a ló. Ha rá tudunk például koncentrálni a célra, ha kis helyre (az űrhajóba) "be tudjuk fogni" - mondjuk, konkrétan - a Mars gravitációját, megvan az igavonónk. A nehézkes elindulást pedig az AZG (antigravitációs zöld gomb) óvatos, lassú benyomásával tehetjük üde kirándulássá. Érkezés előtt, hogy fékezzünk, természetesen a Föld felé irányítjuk az NGJK (nagyszerű gravitációs jelfogó és koncentráló) készülékünk antennáját. A Nap felé nem, mert az nagy és meleg.
Ha nem azért kell cipelnünk a mozgásunkhoz szükséges energiahordozót, hogy egész úton azt hajigáljuk, megmarad a dinnyénk, amit jó pénzért eladhatunk a marslakóknak, főleg, ha júniusban landolunk, akarom mondani, marsolunk.
-
#85
na ja, allitolag vmi satrat akrnak kinyitni, amivel felfogjak a Napbol aramlo ionokat es azt tukrozik ugy, h halad tole a hajo.. napkozelben. -
#86
Azt hiszem, félreérted az ábrát. A hatékonyság (kis eta az ábrán) az elektromos energia átalakításának (energiaátadás a plazmának, szerintem beleértve az ionizáláshoz szükséges energiát is, mert anyagonként más-más görbét ad meg) hatékonyságát jelenti, az összes fokozat eredő hatásfokát. Érthető módon az egészen kicsi kiáramlási sebességek esetén a reaktív anyagnak átadott energia nagyobb részét teszi ki az ionizálási energia, amiből nem lesz tolóerő. Amint azonban a kiáramlási sebesség növelésére fordított energia nagysága nő, az ionizálási energia részaránya egyre csökken. Ez látható abból is, hogy a piros görbék a nagyobb Isp értékek felé haladva egymásba simulnak. Maga az energiaátalkító rendszer hatásfoka is változhat a teljesítmény függvényében.
Amit nem veszel észre, az a tolóerő csökkenése a kiáramlási sebesség növekedésével, a példában 1MW befektetett teljesítményt feltételezve, pedig ez is szépen látható az ábrából. A lítiumot érdemes nézni, mert arányaiban ott a legkisebb az ionizálási energia egységnyi tömegre.
Ez nem is csoda, hiszen a tolóerő - azonos mennyiségű anyag kiáramlása esetén - a kiáramlási sebességgel arányos, míg a reaktív anyag gyorsításához a kiáramlási sebesség négyzetével arányos mennyiségű energia kell. Magyarul a tolóerő az impulzussal (kiáramlási sebesség első hatványa), az energiaszükséglet viszont a mozgási energiával (kiáramlási sebesség négyzete) arányos. Ezt az összefüggést semmilyen trükkel nem tudod megkerülni! -
Poncho #87 Na és ha átlagpolgár elmegy a Marsra, mégis mi a faszt fog ott csinálni? Elkezd kapálni vagy elmegy kocogni, mégis mit? Még fényképezni se tud majd szerencsétlen, mert nincs olyan fényképező, ami működne az űrben. -
Epikurosz #88 OFF
BillerKee, te tudsz ugye németül? -
#89
Újabb moonhoaxer? Nyilván, mivel ha létezik az űrben működő fényképezőgép, akkor az Apollo küldetések fényképei is hamisítványok, tehát nem volt hordraszállás. A televíziós közvetítésekről nem is beszélve.
Hasselblad? Biztos az is csak kamu volt, mi? -
#90
Oppardon, ha NEM létezik az űrben működő... -
Poncho #91 Nem, biztos volt holdraszállás, azért nem tudtak azóta se eljutni oda és 2020-ban vagy mikor mennek legközelebb...
Miért, mi van a Hasselbladdal? Azt vittek magukkal? Van bizonyíték? -
kamov #92 Nem értem félre. Energetikailag kell nézni.
A tólóerő változását teljesen feleslegesen kevered ide.
-
#93
Értem. Szóval az összes eddigi felvétel akkor hamisítvány? Nem volt se Viking, se Luna, se Venyera-program, de a Hubble a Voyager 1/2 stb. is csak vicc.
-
WoodrowWilson #94 Ja, tuti a Hubble is kamu, igazából innen a Földről készítik a fotókat egy bazi nagy teleszkóppal. -
waterman #95 agyaltam sokat, és arra jutottam, hogyha az én digitális kiskompaktom kibírná, hogy a légköri nyomásból átkerül az űr vákuumába, valamint hogyha az elektronika elég érzéketlen lenne a kozmikus sugárzásra, akkor nincs akadálya, hogy én a marson használjam :)
nemrég egy héliumos lufira felkötöttek egy fényképezős telefont. 30 kilométer magasan a föld görbületéről küldött képeket. tehát az első probléma biztosan áthidalható. -
#96
Azt hittem, az űrhajót a tolóerő hajtja előre. Bocs, ezek szerint tévedtem. -
#97
Azért elárulnád, mi más hajtja előre, ha nem a tolóerő? -
#98
Mert mi az akadálya, hogy egy fényképezőgép az űrben működjön????
Ez új pedig én is szeretem ezeket az összesesküvődéses sztorikat.
-
MacropusRufus #99 ""Azért nem gyorsítják jobban a rakétát mert az ember nem bírná v. mert nem tudják?"
ember nem bírná? mondd, mikor tanultál te fizikát? "
nos, ugye azért el kell érni valamennyi idő alatt azt a közel 85ekm/h-t. A lenti kommentekből kb. egyetértés adódik abban, hogy az út feléig érdemes csak gyorsítani utánna fékezni kell. Tehát ha én dubla ekkora sebességre akarom gyorsítani akkor értelem szerüen a gyorsulással/lassulással járó g is nagyobb ráadásúl ameddíg gyorsúl/lassúl az űrhajós le van szíjjazvakölünben a hajó hátsó falára/homlokfalára lenne tapadva (ne kérdezz vissza, hogy mért, gondolkodjál) És én ezért kérdeztem.
Amúgy tanúltam fizikát. Gondolom te is. CSak kettőnk közűl de nem értetted, hogy mioért kérdeztem és ennyi. -
#100
Hát igen. A Star Trek-ben is a térhajtóműveket megelőzte az ionhajtómű. :D
-
MacropusRufus #101 véleményem szerint voltak, túl sok szem figyelte akkortájt a Holdat. De ez nem jelenti azt, hogyx a fotók is (amiket a nagyközönség láthatott eddíg) ott készűltek. A kettő nem zárja ki egymást.
Mostanság amikor a NASA nagyfelbontású képekkel pakolja tele a Holdról szóló oldalati érdemes nézegetni azokat. Nem egy olyan van amin még egy laikus is köbőki pl. a rover után/elött hiányzó keréknyomokat pl.... Esetleg azt, hogy a leszálló egység alatt nincs elfújva a por meg ilyesmi. :)
ajánlom figyelmedbe a http://www.marsanomalyresearch.com/... csak érdekesség képen nézd meg a holdról szóló bejegyzéseket. Érdekesek. -
#102
Ez a szép benne, hogy ez valami új, nem az untig ismert régi "érveket" hozza. Fejlődnek a fiúk. :D
#91:
Te állítottad előbb, hogy nem létezik űrben működő fényképezőgép, bizonyítsd előbb te az állításodat.
Pont olyan vagy, mint Csacsikám, aki ír egy megalapozatlan marhaságot, amire én válaszolom, hogy téved. Erre ő követel tőlem bizonyítékot... -
#103
Ne vedd sértésnek, a Holdraszállás alatt is olyan felbontású képek készültek, hogy beszarsz. Az más tészta, hogy a sok hoaxszer a 53-szor újratömörített 20k-s jpg-t tolja oda, mint bizonyítékot. Tessék felmenni a NASA honlapjára és olyan felbontású képeket tölthetsz le, ami 8 éve a nethozzáférésedet megfektette vola, mert 4000x3000 meg, hasonló felbontású nem degradált szar minőségű jpg-ről van szó.
Túl sok ilyen hoaxer oldalt láttam már. Egyik hülyébb, mint a másik. -
#104
A hőmérséklet-ingadozások számítanak igazán, mert bár a CCD-nek annál jobb, minél hidegebb van (zajszint), az akkuk kevésbé szeretik a hideget. De a hőmérséklet könnyen kézben tartható. A meleg még rosszabb, de erre már a Földön is ügyelni kell.
http://www.hasselblad.co.uk/about-hasselblad/hasselblad-in-space/space-cameras.aspx -
#105
Olyannyira, hogy komolyabb tesztekben meg szokták adni, hány fokos hőmérsékleten készültek a tesztképek, mert a képzaj (főleg RAW) megítélésénél ez lényeges. -
MacropusRufus #106 akkor félreértettél... :)
én azokra a képekre gondoltam a mit a NASA (szerint) a Holdon készltek és nagyfelbontásúak. A NASA oldalán meg lehet találni őket.
pl. itt van az a bizonyos kép amin a leszálló egydég alatt nincs elfújva a por:
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a11/AS11-40-5926.jpg
ez az a kép amin nincs keréknyoma a rovernek, holott már mentek vele (lásd a kerekére feltapadt hold port)
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20979.jpg
ezek csak elég jó felbontásuak, amennyiben jobbat szeretnél:
http://www.apolloarchive.com/apg_thumbnail.php?ptr=622&imageID=AS11-40-5926
http://www.apolloarchive.com/apg_thumbnail.php?ptr=382&%20imageID=AS17-137-20979
-
Epikurosz #107 Nem minden fényképezőgép működik az űrben.
A probléma a mozgó alkatrészekkel van. Mínusz jó sok fokon a legtöbb földi körülmények között használt szerkezet felmondja a szolgálatot. -
#108
Ezeket nem tudom megválaszolni bevalom, csak tippeim vannak, de elég nevetséges dolog, hogy 3 kép amire én nem tudok magyarázatot adni cáfolja a holdraszállást. A többi bizonyíték meg alátámasztja. Tehát, ha va 100000 bizonyítékod és 3 nem odaillő, akkror nem volt holdraszállás? Érdekes logika. -
MacropusRufus #109 nem a Holdraszállást cáfoltam ezzel, hanem azt, hogy a képek egy jó része biztosan nem ott készűlt.
De sztem ez tis írtam lejjebb. Amiért leszáltak még nem biztos, hogy a képek is ott készűáltek. A kettő nem zárja ki egymást.
Logikusnak logikus következtetés szerintem.
-
#110
Akkor viszont hogy lehetnek annyira egyformák a körülmények, ha az egyik valóban fent készült a másik meg nem? -
#111
Nagyon érdekes dolgokat írsz, de érdemesebb lenne tájékozódnod, mielőtt a hoaxerek "érveit" szajkózod. Én kb. 3 perc alatt találtam meg az ide vonatkozó anyagokat.
Itt keress rá a file nevére és megtalálod a vele kapcsolatos leírást. Azért a kedvedért idemásolom, talán megérted a szöveget:
"AS17-137-20979 (OF300) ( 204k or 1100k )
Picture of the replacement fender taken at about 143:46:34 by Gene Cernan, just before driving off from Station 2. Jack Schmitt is already seated. The dust-coated- originally-blue Traverse Gravimeter is mounted on the back of the Rover just above the replacement fender. Gene took this photo, in part, to document its condition after the 9.1 kilometer drive out from the LM and, in part, to document his handiwork. At the end of EVA-3 Gene decided to bring the fender back to Earth and, as of the late 1990s, it was still on display at the National Air & Space Museum in Washington D.C. Ron Creel has provided a summary ( 1.3 Mb PDF ) of the fender extension losses that occurred on all three Rover missions."
Vagyis épp a 2. állomásról való indulás előtt készült a kép, az állomáson tartózkodás közben nyilván alaposan körbejárkálták a rovert (és eltaposták a keréknyomokat), mert pl. "sárhányót" (inkább holdporhányót?) kellett cserélni, ami odafenn nem kis munka lehetett.
Nézd már meg ezt a képet is, ezen látszanak a keréknyomok, de az is, ahol teljesen eltaposták őket. Csak ezt már nem mutatják a hoaxerek, mert nem illik bele az idióta szövegükbe.
-
#112
Én is az eltaposára gondoltam meg arra, hogy a pozícióba kanyarodva állt be. Ez eltakarja a nyomok egy részét, a többit meg szépen "szétcsoszogták". A Hold körüli szonda képein is láthatóak a "csoszogások" nyomait. -
#113
Valami nem kerek ebben a diagramban. Minél kisebb a hatásfok, annál nagyobb a tolóerő? Zsííír :)
Ahogy olvastam (gyenge vagyok angolból) az adatok egy 1 MW-os energiaforrásra vonatkoznak, az üzemanyag mennyiség állandó, csak semleges/plazma arány változik. Ez magyarázat arra, hogy miért nem nő a tolóerő a kiáramlási sebesség növekedésével, viszont még mindig nem értem, mit ért a hatásfok alatt?
Egyébként itt van részletesen, bár a diagramot nem nagyon magyarázzák
Itt ugyanaz, kissé másképp. -
#114
Menjetek már a ... Ott a Holdraszállás topic, menjetek oda, és tartsátok ébren gerrobot a régi/új vitával. -
#115
Nem is tudom, miért válaszolok ezeknek az agyatlan moonhoaxereknek. Ha képes lenne önálló gondolkodásra, eleve utánajárt volna ő is, mielőtt kritikátlanul hülyeségeket szajkózik.
Nekem 3 percembe került utánajárnom, nem mintha kételkedtem volna a kép valódiságában. Ha egy "érvüket" megcáfolod, ha egy szerinte hamis képről bebizonyítod, hogy valódi, jönnek 10 másikkal és az ember főmunkaidőben cáfolhatná a marhaságaikat. Amikor aztán már nem képesek tartani az állításaikat, akkor kijelentik, hogy mindez nem bizonyíték és más fórumban kezdik elölről.
Elnézést, de kicsit felment a pumpa. -
MacropusRufus #116 egyenlőre ott tartunk, hogy én csak annyit állítottam, hogy amiért a Holdon voltak még nem jelenti azt, hogy a képek is ott készűltek.
Aha... de amikor a kerák tövében sincs nyom... gondolom az tis széttaposták direkt. Meg egyáltalán mit keres a leszálló egycsák környezetében por miután leszált?
Szóval én azt állítom, hogy a fotók egy jó része nem ott készűlt. Ami nem zájra azt ki, hogy nem voltak a Holdon.
Mert gondolom azt is elhitte mindenki, hogy a Kínaik kint voltak. Hát kint is voltak, csak speciel a felvételek nem ott készűltek (pontosabban azok a felvéetlek amiket a nagyközönség is láthatott), ui. az egyik űrhajós sisakjának a pereme alól egy kis buborék indúl felfelé... tiszta ciki, de ez lement élő adásban. (1x láttam, és a liveleak-n meg fent is van....)
Megnéztem. De ez nem az a kép. Amit énkűldtem azon egy darab még csak eltaposottat sem lehet látni. Egyébként ez a kéé is érdekes... mert az addíg okés, hogy eltaposták, de a kép bal alsó sarkában azért mindha kevesebb lábnyom lenne (mondjuk azt, hogy semmi) és nyom nincs.
De ez egy örök vita. Én azt mondom, hogy voltak, de a fotók egy része nem ott készűlt, az ok akármi is lehet.
-
MacropusRufus #117 "Nem is tudom, miért válaszolok ezeknek az agyatlan moonhoaxereknek."
KillerBee: nem kellene személyeskedni. Én nem állítottam olyat ami nagy hoax lenne. Csak annyit, hogy szerintem a képek egy része nem ott és akkor készűlt.
-
#118
Ne terelj, nem a kínaiakról beszélünk.
Mi az, hogy az a kép nem ugyanaz? Hasonlítsd már össze a kettőt! Nézd meg őket egymás mellett.
De értelek, a képek egy része szerinted nem ott készült. Ha már egyszer ott voltak, akkor biztos plusz munkával létrehozták a holdi felszín itteni mását, hogy hamis képeket készítsenek. Csak azért, hogy csámcsoghassatok rajtuk.
Hát bejött, amit az előbb írtam. Ha az érvek elfogynak, akkor jön a "csakazértsem ott készült", csak mert nem... -
#119
Az agyatlant nem konkrétan rád értettem, elnézést, ha így lehetett érteni. -
MacropusRufus #120 "Akkor viszont hogy lehetnek annyira egyformák a körülmények, ha az egyik valóban fent készült a másik meg nem? "
sztem az egy szériából származó képek egy helyen is készűltek.
Esetleg még az lehet, hogy a nyílvánosságra hozott fotók mindegyike kamu. (ami szintén nem azt jelenti, hogy nem jártak a Holdon).
Csak felhívnám a figyelmet a rover kerekére, ui. a rover kerekei hosszú ideik haditiok ként volt aposztrofálva, ennyire közelitt nem nagyon lehetett találni róla. Namármost feltelezhető, hogy ezen kívűl más is volt titok. Viszont a népnek fotó kell. Mert ugye azt nehéz elhinni, hogy csak a szovijetek játszották el azt, hogy átdobják a népet (pl. Gagarin fellövését akkor mondták be amikor visszajött, hogy már visszajött). Eléggé kemény volt az űrverseny és hát domborítani kellett. És ezek egyike sem cáfolja azt a tényt, hogy leszáltak a Holdon.